Teljes szám
Kommentár
Biztonságpolitika
Nem állami szereplők a Közel-Keleten Az észak–szíriai kurd autonómia (a Rodzsava) példája
The paper is aimed at analysing the roots of the crisis of the existing state system in the Middle Eastern region. Recent years non-state actors have become new strategic players shaping the power balance on the local as well as the regional level. Non-state actors dynamically engage whether with state actors or international players. It is especially true for those weak states, which faced with the challenge of state vacuum (Iraq, Libya, Syria and Yemen). The paper focuses on the interactive engagement of the non-state actors in the Middle Eastern political orchestra.
As for the non-state actors are concerned the article puts an emphasis on the Syrian Kurds as a case study in order to show how complex the situation is regarding the ongoing civil war. The Kurdish Democratic Union Party (PYD) has managed to establish a de facto autonomy in Syria mainly building on the ideology of Abdullah Öcalan in Turkey. One of the most important questions raised during any political talks on the Syrian case is the dilemma of introducing a federal system in Syria. The PYD used the fighting against the Islamic State as a political tool aimed at advancing its political interest in the country, vis á vis to be recognized as the leader of the autonomous region. However, forces from within (the Assad regime) and from outside (Turkey) are against the federal state structure of Syria. The article shows how the Syrian Kurds have become strategic players from a neglected community in Syria.
" ["hu_HU"]=> string(1327) "Jelen tanulmány célja a közel-keleti államrendszer válságának bemutatása, különös tekintettel a nem állami szereplők szerepére a régióban. Az elmúlt időszakban a nem állami szereplők kitöltötték a gyenge államokban jelentkező vákuumot. A folyamat mindenekelőtt Irakban, Líbiában, Szíriában és Jemenben figyelhető meg. A tanulmány rámutat a nem állami szereplők jelentőségére, illetve arra a dinamikus kapcsolatrendszerre, amelyet állami és nemzetközi aktorokkal sikerült kialakítaniuk.
A szerző a szíriai kurd Demokratikus Egységpárt (PYD) példáján keresztül kísérli meg bemutatni azt a komplex viszonyrendszert, amelynek keretében a nem állami szereplők működnek. A PYD az iraki kurd autonómia mintájára egy de facto autonóm területet alakított ki, amely lényegében 2012 óta működik. A Rodzsava ideológiáját tekintve az Abdullah Öcalan-féle baloldali nézetek alapján épült ki. A PYD célja, hogy egy esetleges szíriai politikai rendezés keretében a föderalizmus elvét bevezesse a szíriai alkotmányba, amely azonban szemben áll hazai (Aszad-rezsim) és külföldi (Törökország) szereplők érdekeivel. A tanulmány arra fókuszál, hogy a kurdok elfelejtett szereplőből hogyan váltak stratégiai játékossá Szíriában.
Külső katonai beavatkozás a szíriai polgárháborúba Oroszország, Irán, Törökország és az Egyesült Államok szerepe
The Syrian crisis, which began in 2011 with anti-government protests (that formed part of what is referred to as the Arab Spring), has been at the center of regional power rivalry in the Middle East over the past eight years and it has escalated into one of the most complex civil wars of the 21st century. To shape the course of the domestic armed conflict, several external state actors got involved, supporting proxies or even direct military intervention. Iran has been supporting government forces loyal to President Assad since the beginning of the civil war, but in the end only Russia’s military intervention could save the regime from collapsing in 2015. Due to the pragmatic cooperation between Tehran and Moscow, the course of the civil war took a clear direction, while the expansion of the Islamic State and Turkey’s operations against the Kurds in Northern Syria made the conflict even more complex. The United States, with its strategy of focusing narrowly on the eradication of the Islamic State and explicitly avoiding widespread US military engagement, practically gave up Syria. This paper briefly summarises the history of the escalation of the Syrian Civil War, sheds light on the importance of the Russian military intervention and the Russian–Iranian cooperation, then outlines the role of Turkish operations against the Kurds in Northern Syria, and finally touches on the United States’ Syria strategy. By discussing the role of the major external state actors, this paper points out the complexity of the external dimensions of the Syrian civil war, which is only one of several perspectives.
" ["hu_HU"]=> string(1874) "A 2011-ben az arab tavaszként emlegetett eseménysorozatba illeszkedő kormányellenes tüntetésekkel kezdődő szíriai válság az elmúlt nyolc év során a közel-keleti regionális hatalmi versengés egyik fő színtere lett, és napjaink egyik legösszetettebb polgárháborújává eszkalálódott. Menetének befolyásolása érdekében az államon belüli fegyveres konfliktusba több külső állami szereplő is beavatkozott proxyk támogatásával vagy akár katonai intervencióval is, ami az elemzők számára is nehezen átláthatóvá teszi a helyzetet. Irán már a polgárháború kibontakozásának eleje óta támogatja az Aszad elnökhöz hű kormányerőket, ám végül Oroszország 2015-ös katonai beavatkozása menthette csak meg a rezsimet a teljes összeomlástól. Teherán és Moszkva pragmatikus együttműködésének köszönhetően a polgárháború menete egyértelmű irányt vett, miközben az Iszlám Állam terjeszkedése, majd Törökország kurdok elleni észak-szíriai hadműveletei tették még összetettebbé a konfliktust. Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA, Egyesült Államok) az Iszlám Állam felszámolására fókuszáló, az amerikai katonai szerepvállalást kifejezetten kerülő stratégiájával szinte lemondott Szíriáról. A tanulmány röviden összefoglalja a szíriai polgárháború eszkalálódásának történetét, ismerteti az orosz katonai intervenció és az orosz–iráni együttműködés jelentőségét, majd felvázolja az észak-szíriai kurdok elleni török hadműveletek szerepét, s végül kitér az Egyesült Államok szíriai stratégiájára is. A meghatározó külső állami szereplők szerepvállalásának ismertetésével a tanulmány rámutat a szíriai polgárháború külső hatalmi dimenziójának összetettségére, amely csak egy a sok közül.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(54) "The Role of Russia, Iran, Turkey and the United States" ["hu_HU"]=> string(69) "Oroszország, Irán, Törökország és az Egyesült Államok szerepe" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "Foreign Military Intervention in the Syrian Civil War" ["hu_HU"]=> string(57) "Külső katonai beavatkozás a szíriai polgárháborúba" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(857) ["email"]=> string(15) "peter@seljan.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(598) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "International Relations PhD Student, Corvinus University of Budapest" ["hu_HU"]=> string(65) "Nemzetközi Kapcsolatok PhD-hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Selján" ["hu_HU"]=> string(7) "Selján" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Közel-Kelet" [1]=> string(24) "szíriai polgárháború" [2]=> string(12) "intervenció" [3]=> string(12) "Oroszország" [4]=> string(14) "Törökország" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "Middle East" [1]=> string(16) "Syrian civil war" [2]=> string(12) "intervention" [3]=> string(6) "Russia" [4]=> string(6) "Turkey" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11931) ["id"]=> int(3614) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(598) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Since its beginning in 2011, the Syrian conflict generated one of the greatest humanitarian catastrophes of the 21st century, namely the Syrian refugee crisis. This crisis mainly affected Syria’s direct neighbours. However, unlike Turkey or Jordan, the case of Lebanon is peculiar – due to its size and unique socio-religious character –, and it is worth a case study. In fact, with around 1.5 million refugees, the country has the highest rate of refugees per capita in the world. This study aims to present all the aspects and issues related to the refugees’ presence in this country. In a first part, this article presents the multiple aspects of this long-lasting crisis. Then it shows the local and international actions undertaken by the country’s different actors, and investigates how their motives relate to the fragility of the Lebanese sectarian demographic balance. Finally, it pictures the daily life of the refugees, reflecting on the empirical observations made by the author during his fieldwork trips to Lebanon.
" ["hu_HU"]=> string(1165) "2011-es kezdete óta a szíriai konfliktus a 21. század egyik legnagyobb humanitárius katasztrófáját generálta, nevezetesen a szíriai menekültválságot, amely elsősorban Szíria közvetlen szomszédait érintette. Ám Törökországtól és Jordániától eltérően Libanont mérete, társadalmi és vallási sajátosságai különleges esettanulmánnyá teszik. Sőt, a körülbelül 1,5 millió menekülttel a területén gyakorlatilag Libanonban van a lakosság számához képest a világon a legtöbb menekült. A tanulmány célja bemutatni a menekültek libanoni jelenlétének valamennyi aspektusát és az azzal összefüggő problémákat. Az első rész több nézőpontból igyekszik ismertetni az elhúzódó menekültválságot. Ezt követően bemutatja az ország különböző szereplőinek a menekültkérdéssel kapcsolatos helyi és nemzetközi intézkedéseit, rámutatva, hogy azok hátterében sokszor a törékeny libanoni szektariánus társadalmi egyensúly megőrzése áll. Végül pedig a szerző libanoni terepmunkája során végzett megfigyelései és tapasztalatai alapján ad képet a menekültek mindennapjairól.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(36) "The Syrian Refugee Crisis in Lebanon" ["hu_HU"]=> string(39) "A szíriai menekültválság Libanonban" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(925) ["email"]=> string(25) "eliasdahrouge@hotmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(654) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Dahrouge" ["hu_HU"]=> string(8) "Dahrouge" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Elias" ["hu_HU"]=> string(5) "Elias" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Közel-Kelet" [1]=> string(24) "szíriai polgárháború" [2]=> string(7) "Libanon" [3]=> string(17) "menekültválság" [4]=> string(10) "migráció" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "Middle East" [1]=> string(16) "Syrian civil war" [2]=> string(7) "Lebanon" [3]=> string(14) "refugee crisis" [4]=> string(9) "migration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#728 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11932) ["id"]=> int(3615) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(654) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study seeks to shed light on the principal factors of the success of the Islamic State. How could the terrorist organisation risen from the ruins of Al-Qaida in Iraq become the most feared – from a different point of view, the most attractive – Jihadist organisation in a few years? Beside describing its main characteristics, the study shows who the fighters of the Islamic State were, where they were from and what motivations they had. I examine what threat the fighters surviving in Iraq and Syria, or throughout the world, mean, after the fall of the never recognised ’caliphate’ proclaimed by Abu Bakr al-Baghdadi. I discuss the flexible adaptability that made possible to transform the Islamic State from a terrorist group to a proto-state within a few years and made it possible to redefine its position after the fall. Despite its total defeat in territorial terms, the ideology and the ’virtual caliphate’ has not been defeated at all. First of all, the network still existing in the Levante and the continuing propaganda are the reasons why the fighters who survived, the relatives of the former fighters, or those who become attracted to the ideology afterwards, pose a serious security challenge from Western Europe through North and Sub-Saharan Africa to Southeast Asia.
" ["hu_HU"]=> string(1486) "A tanulmány arra keresi a választ, hogy mik voltak az Iszlám Állam eredményességének okai, miként válhatott az iraki al-Káida romjaiból felépülő terrorszervezet néhány év alatt a világ legrettegettebb, más szempontból legvonzóbb dzsihádista szervezetévé? Jellegzetességeinek számbavételén túl bemutatjuk, hogy kik voltak az Iszlám Állam harcosai, ők honnan és milyen motivációkkal csatlakoztak. Megvizsgáljuk, hogy az Abú Bakr al-Bagdádi által kikiáltott és soha egyetlen állam által el nem ismert „kalifátus” bukása után milyen fenyegetést jelentenek az Irakban és Szíriában maradt, vagy a világ számos pontján szétszóródott harcosok. Kitérünk arra a rugalmas alkalmazkodási képességre, ami lehetővé tette, hogy terrorszervezetből az Iszlám Állam csupán néhány év alatt proto-államot hozzon létre, majd ennek bukása után újratervezze pozícióját. Hiszen területi értelemben ugyan teljes vereséget szenvedett, az ideológiát, a „virtuális kalifátust” még egyáltalán nem győzték le. Mindenekelőtt a még mindig Levantéból irányított hálózatosodás és a továbbra is működő propaganda az okai annak, hogy az Iszlám Állam túlélő harcosai, a harcosok családtagjai vagy azok, akik csak ezek után kerülnek az ideológia vonzásába, továbbra is komoly biztonsági kihívásokat jelentenek Nyugat-Európától Észak- és a szubszaharai Afrikán át Délkelet-Ázsiáig.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "The Rise and Fall(?) of the Islamic State" ["hu_HU"]=> string(47) "Az Iszlám Állam felemelkedése és bukása(?)" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(939) ["email"]=> string(20) "tetlak.ors@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(664) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Tetlák" ["hu_HU"]=> string(7) "Tetlák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Örs" ["hu_HU"]=> string(4) "Örs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Szíria" [1]=> string(4) "ISIS" [2]=> string(11) "terrorizmus" [3]=> string(18) "globális dzsihád" [4]=> string(19) "külföldi harcosok" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Syria" [1]=> string(4) "ISIS" [2]=> string(9) "terrorism" [3]=> string(12) "global Jihad" [4]=> string(16) "foreign fighters" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11933) ["id"]=> int(3616) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(664) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reflektorfényben
Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2014), 2. rész
This article is the second part of a study dealing with the relations between the Iraqi Kurds and Turkey. The main questions are how and why the relations between Ankara and Erbil deepened after 2008. The article identifies several factors that explain the changing attitude of Turkey towards the Iraqi Kurds. On the one hand, there was a clear shift, both on theoretical and practical levels, of foreign policy-making in Turkey. As a result of these changes, hard power elements were underplayed by soft power attitudes both in the domestic and the foreign policy realms. Internal developments of Iraq (sectarianisation, the political and economic development of Iraqi Kurds, the decreasing political power of the Turkomans) also constrained Turkey to reevaluate its political attitude. Beyond working together against the PKK, there were other dimensions of cooperation between Turkey and the Kurdish Regional Government in Iraq: the fields of economy and energy policy. These new, strategic elements defined the positions of Ankara and Erbil in the regional competition for power and economic gains; however, the fateful year of 2014 challenged the positive direction of relations by posing political and economic turmoil in the Kurdistan Autonomous Region.
" ["hu_HU"]=> string(1642) "Jelen cikk egy, az iraki kurdok és Törökország közötti kapcsolatok átalakulását elemző, kétrészes tanulmány második része. A cikk az első részben ismertetett vonalak mentén azon két kérdés megválaszolása köré szerveződik, hogy minek köszönhetően mélyült el a kapcsolat Ankara és Erbil között 2008-at követően, valamint hogy ez a folyamat mely területeken éreztette hatását. A változás kapcsán a cikk több tényezőt is azonosít. Egyrészt változás történt Törökországon belül a külpolitika mind elméleti, mind pedig gyakorlati művelésében, amelynek következtében a hard power-elemek háttérbe szorultak a török bel- és külpolitikában egyaránt, ezzel párhuzamosan pedig a soft power-elemek egyre inkább előtérbe jutottak. Irakon belül is lényeges események zajlottak (szektarianizálódás, a turkománok háttérbe szorulása, az iraki kurdok politikai és gazdasági fejlődése), amelyek a török felet eddigi politikájának átértékelésére késztették. A Kurdisztáni Autonóm Régió és Törökország közötti kapcsolatok politikai és katonai szintjén jelentkező együttműködési lehetőségein túl azonban a gazdaság és azon belül is az energiapolitikai kooperáció új dimenzióval bővítette a felek viszonyát. Ezen új, stratégiai elemek már kijelölik mind Erbil, mind pedig Ankara pozícióját a regionális hatalmi és gazdasági versengésben; a szoros együttműködést és a kapcsolatok pozitív irányba mozdulását azonban a 2014-es év politikai és gazdasági összeomlása Irakban komoly kihívás elé állította.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(72) "The Transforming Relations of Turkey and Iraqi Kurdistan (1991-2014) II." ["hu_HU"]=> string(90) "Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2014), 2. rész" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(827) ["email"]=> string(21) "dudlaktamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(579) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Dudlák" ["hu_HU"]=> string(7) "Dudlák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(14) "Törökország" [1]=> string(4) "Irak" [2]=> string(11) "Kurdisztán" [3]=> string(3) "AKP" [4]=> string(8) "Barzáni" [5]=> string(3) "PKK" [6]=> string(5) "Erbil" [7]=> string(3) "KDP" [8]=> string(3) "PUK" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(6) "Turkey" [1]=> string(4) "Iraq" [2]=> string(9) "Kurdistan" [3]=> string(3) "AKP" [4]=> string(7) "Barzani" [5]=> string(3) "PKK" [6]=> string(5) "Erbil" [7]=> string(3) "KDP" [8]=> string(3) "PUK" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11934) ["id"]=> int(3617) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(579) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Kitekintő
This study examines how the European Union’s Common Security and Defence Policy was shaped by the European defence initiatives after 2016. By asking what divisive issues appeared in connection with the main initiatives of the so-called Comprehensive Defense Package, the study systematically evaluates the emerging fault lines between member states. In the European context, the analysis shows that fault lines related to the internal (European) dynamics of these initiatives are connected to the functional prospects of the EU’s crisis-management tools, as well as to the increasing competences of the supranational EU institutions. Regarding the transatlantic context, the duplication of autonomous European capabilities with NATO, as well as the direction towards strengthening the autonomy of the European defence industry, generated tensions between the United States and the European Union, which has highlighted divisions between member states’ preferences in these matters as well.
" ["hu_HU"]=> string(1075) "A tanulmány a 2016 után elindított európai védelmi kezdeményezések hatását vizsgálja az EU közös biztonság- és védelempolitikájának (Common Security and Defence Policy – CSDP) fejlődésére vonatkozóan, illetve az e kezdeményezések nyomán kialakult törésvonalakat elemzi és értékeli rendszerező szemlélettel. Fő kérdése, hogy milyen témákban jelentkezett megosztottság az úgynevezett Átfogó Védelmi Csomag (Comprehensive Defence Package) elemeihez kapcsolódóan. Az elemzés rámutat arra, hogy a kezdeményezések európai dinamikái a válságkezelési eszközök funkcionalitásában és a szupranacionális EU-intézmények kompetencianövekedésében jelentenek törésvonalakat a tagállamok között. Transzatlanti kontextusban az önálló EU-s szintű képességek NATO-val való párhuzamossága vet fel a jövőre vonatkozóan kérdéseket, míg az európai védelmi ipari autonómia erősítésének iránya az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolataiban jelentkezett megosztó tényezőként.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(51) "The Fault Lines of the European Defence Initiatives" ["hu_HU"]=> string(53) "Az európai védelmi kezdeményezések törésvonalai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#760 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(933) ["email"]=> string(24) "anna.nadudvari@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(660) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Nádudvari" ["hu_HU"]=> string(10) "Nádudvari" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Anna" ["hu_HU"]=> string(4) "Anna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(35) "európai védelmi kezdeményezések" [2]=> string(40) "közös biztonság- és védelempolitika" [3]=> string(5) "PESCO" [4]=> string(4) "CARD" [5]=> string(22) "stratégiai autonómia" [6]=> string(22) "Európai Védelmi Alap" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(14) "European Union" [1]=> string(28) "European Defence Initiatives" [2]=> string(34) "Common Security and Defense Policy" [3]=> string(5) "PESCO" [4]=> string(4) "CARD" [5]=> string(18) "strategic autonomy" [6]=> string(21) "European Defense Fund" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11935) ["id"]=> int(3618) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(660) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }