Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

A világrendváltozásra adott ASEAN-reakció státuszalapú magyarázata

2024-01-26T17:08:02+01:00

Délkelet-Ázsia minden más térségnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben válik az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között a világrend meghatározásáért folyó dinamikus stratégiai verseny tárgyává és színterévé. A jelenség növekvő mértékben tematizálja a globális és a helyi külpolitikai gondolkodásokat, a külpolitikai cselekvéseket és a külpolitikai elemzéseket. Jelen írás elsődleges forrásokra támaszkodva, kvalitatív tartalomelemzés alapján fogalmazza meg és esettanulmány formájában teszteli a státuszmentés hipotézisét. A tanulmány először a releváns elméleti szakirodalmat tekinti át, majd felállítja a feltevést. Az írás második fele a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének kapacitását a nagyhatalmi relációk stabilizálására mint társadalmi konstrukciót vizsgálja, majd az ASEAN-reakciók mint státuszteljesítmény elemzését végzi el.

Ázsia és a világrend átalakulása

2024-02-01T11:53:19+01:00

A Koreai-félsziget két állama és a nemzetközi környezet változásai

2023-12-19T15:44:00+01:00

A 21. század harmadik évtizedének kezdetén a hidegháborús időszak klasszikus frontvonalai jelentek meg ismét a kelet-ázsiai régióban, ami természetesen a Koreai-félsziget két államára is komoly hatást gyakorolt. A Koreai Köztársaság tekintetében egyértelműnek mondható, hogy a lakosság kiábrándult az Észak-Koreával megegyezést és együttműködést hirdető baloldali kurzusból, valamint külpolitikai és biztonságpolitikai tekintetben teljes mellszélességgel felsorakozott az Egyesült Államok és szövetségesei (Japán, NATO) mellett.

A Kínai Népköztársaság és Tajvan katonai úton történő újraegyesítésének kilátásai az orosz–ukrán háború fényében

2023-08-11T17:33:13+02:00

A tanulmány a Kínai Népköztársaság és Tajvan közti katonai konfliktus valószínűségét és lehetséges forgatókönyveit vizsgálja, párhuzamba állítva az orosz–ukrán háború tapasztalataival. A szerző fő megállapítása, hogy Tajvan pusztán saját haderejére támaszkodva nem lenne képes elrettenteni a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg offenzíváját, azonban a sziget védelmi szempontból kedvező katonaföldrajzi jellemzői, illetve az Egyesült Államok és kelet-ázsiai szövetségeseinek katonai támogatása már elegendő ahhoz, hogy elrettentse Pekinget a támadástól, vagy akár vissza is verjen egy kínai partraszállási kísérletet. Fennáll ugyanakkor a veszélye, hogy Peking az ukrajnai konfliktusból azt a következtetést vonja le, hogy az Egyesült Államok nem lesz hajlandó katonai beavatkozásra Tajvan érdekében egy atomhatalom ellenében. Miközben az egységes Kína katonai eszközökkel történő újraegyesítésének kilátása továbbra is bizonytalan, a globalizált világgazdaságba ágyazott nemzetközi közösség számára létfontosságú, hogy diplomáciai úton, békés párbeszéddel igyekezzenek a felek elkerülni az esetleges eszkalációt és egy globális válság kialakulását.

Tengeri szörny vagy papírsárkány? A kínai haditengerészet 2023-ban

2024-01-29T11:02:26+01:00

A 21. század elejének egyik legnagyobb kérdése Kína biztonságpolitikai szerepe. Milyen erővel bír, mennyire és milyen célokra hajlandó használni az erejét? Jelen tanulmányomban e kérdés egy fontos részletét, a kínai haditengerészeti erőket kívánom vizsgálni. A történeti áttekintés után ismertetem a kínai haditengerészetre vonatkozó aktuális információkat, amelyeknek forrásai az Egyesült Államok törvényhozásának Kongresszusi Kutatószolgálata, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, valamint az Egyesült Államok Haditengerészeti Hírszerző Hivatala által összeállított, nyílt forrású dokumentumok. Ezen források a tanulmány elkészítésének időpontjában (2023. november) elérhető legfrissebb adatokat tartalmazzák. Az adatokból levont következtetéseim a tanulmány végén olvashatóak.

Az amerikai és a kínai geostratégiai érdekek ütközése Délkelet-Ázsiában a Fülöp-szigetek példáján

2024-02-01T12:49:49+01:00

Az utóbbi években az Amerikai Egyesült Államok és Kína között fokozódott a geopolitikai rivalizálás, ami a délkelet-ázsiai országok egyensúlyozását is megnehezíti. A térség jelentős szerepet kap mind az USA, mind Kína geostratégiai terveiben, ezért az ASEAN-tagállamok külpolitikája komoly figyelmet érdemel. Washington szövetségeseként és stratégiai elhelyezkedésénél fogva a Fülöp-szigeteknek a nagyhatalmakhoz fűződő viszonya ezen belül is kulcsjelentőségű, főleg, hogy 2016 után Rodrigo Duterte elnöksége alatt alkalmazkodva a geostratégiai realitáshoz a Fülöp-szigetek külpolitikai orientációja átalakult. A tanulmány röviden összefoglalja a Duterte-kormányzat geopolitikai egyensúlyozásának lényegi elemeit, majd pedig mérlegre teszi Duterte „független külpolitikájának” eredményeit, egyúttal bemutatva a 2022-ben hivatalba lépett ifjabb Ferdinand Marcos külpolitikai stratégiáját.

Afganisztán a változó nemzetközi rendszerben

2024-02-08T12:07:53+01:00

Alábbi tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a 2021 augusztusa óta az afganisztáni biztonsági helyzetben bekövetkezett jelentősebb eseményekről és ezek hatásairól a szélesebb régióra. A politikai, gazdasági és humanitárius helyzet áttekintése után a szerző taglalja az afganisztáni biztonsági helyzet sajátosságait, az ott tapasztalható trendeket és az Afganisztán területéről kiinduló fenyegetéseket. A tanulmány jelentős figyelmet szentel két kiemelkedő szereplőnek: az Egyesült Államoknak és Pakisztánnak, amelyek fenyegetve érzik biztonsági érdekeiket az Afganisztánban végbemenő folyamatok miatt.

Dél-Ázsia és a nagyhatalmi versengés új korszaka

2024-03-03T12:35:24+01:00

A világrend napjainkban zajló átalakulása és az Egyesült Államok vezető pozícióját érő kihívások Dél-Ázsia államaira nézve sem maradnak következmények nélkül. Kína gyors felemelkedése, valamint Oroszország hatalmának gyengülése stratégiáinak átértékelésére készteti a térség országainak egy részét. Ezzel összefüggően India és Pakisztán jövőbeli szereplehetőségeit kíséri élénk figyelem a nemzetközi és biztonsági tanulmányok művelői részéről. E tanulmány azt vizsgálja, hogy a dél-ázsiai térség, és különösen annak két vezető hatalma milyen kihívásokkal szembesülhet a világrend poszthegemoniális fejlődési stádiumában. Ennek során röviden áttekinti India és Pakisztán poszthidegháborús korszakra jellemző stratégiai törekvéseit és a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyát, majd részletesebb figyelmet szentel a dél-ázsiai stratégiai környezet elmúlt évtized során bekövetkezett változásainak, különös tekintettel a fokozódó amerikai–kínai rivalizálás erre gyakorolt hatásaira.