Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

Recenzió Oroszország Ukrajna elleni háborújáról annak első esztendeje tükrében

2023-11-21T23:02:00+01:00

„Baráti tűz” Közép- és Kelet-Európára – Hogyan működik az orosz gázfegyver a nyugati szövetségi rendszer perifériáin?

2024-01-26T11:02:26+01:00

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta drámaian visszaestek az Európába irányuló orosz gázszállítások. Tanulmányunk azzal foglalkozik, hogy Oroszország hogyan szankcionálta a gázfegyver bevetésével a háború előtt még viszonylag oroszbarát politikát folytató közép- és kelet-, illetve dél-európai államokat, és utóbbiak miként reagáltak erre. Oroszország szándéka az volt, hogy a célország minimalizálja a hozzájárulását Ukrajna honvédő erőfeszítéseihez és a nyugati szankciókhoz, illetve hogy tartsa fenn az együttműködést Oroszországgal. Magyarország, Bulgária és Szerbia esetének segítségével, valamint az N. C. Crawford és A. Klotz 1999-es írásában ismertetett négy befolyásolási modell – kényszerítés, normatív kommunikáció, erőforrás-megtagadás és politikai törés – alkalmazásával mutatjuk be, hogy milyen különbözően működnek a szankciók eltérő társadalmi-politikai kontextusban. Habár egyik eset sem kínál vegytiszta példát, a domináns jegyek alapján mindegyik ország egy-egy modellt képvisel – Magyarország a normatív kommunikációt, Szerbia az erőforrás-megtagadást, Bulgária pedig a politikai törést –, míg az úgynevezett kényszerítés minden országban megjelent. A célország főbb vonatkozó ismérvei – bel- és külpolitika, energiapolitika, az energiarendszerek jellemzői – közül az állam behatolása a társadalomba különösen fontos szerepet játszott a szankciók kialakításában és hatásában, illetve a szankcionáltak válaszlépéseiben.

Törökország, kurdok és a PKK elleni harc 40 éve

2024-01-11T09:44:39+01:00

A tanulmány Törökországnak a kurd függetlenségi mozgalom, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen folytatott harcainak negyven évét kívánja bemutatni, különös figyelemmel az utóbbi évek fejleményeire. A tanulmány áttekintést ad a kurd függetlenségi kérdés fejlődéséről és az erre adott török állami válaszokról, egyúttal a kurd mozgalmon belüli törésvonalakra is kitér. A haditechnikai fejlődésnek és a határon túli katonai műveleteknek köszönhetően Törökország sokkal hatékonyabbá vált a felkelésellenes akciói terén, azonban a közeljövőben geopolitikai okok és a kurd nemzetépítés miatt továbbra sem várható a PKK legyőzése.

Haiti: nemzetközi beavatkozás nélkül nincs jövő?

2024-01-29T10:51:02+01:00

Haiti kétszáz éves történelmében számos nemzetközi fegyveres intervencióra került már sor, ciklikusan követik egymást a békésebb és az anarchiához közeli időszakok. A 2020-as évek elejére ismét utóbbi látszik felülkerekedni. Ugyan a lakosságnak erős ellenérzései vannak a külföldi segítség kapcsán, úgy tűnik, elkerülhetetlen egy újabb beavatkozás az ország belügyeibe. A fő kérdés ennek mikéntje, legfőképp az, hogy rövid vagy hosszabb távú célokat szolgál-e a nemzetközi közösség fejajánlása. Haiti esetének vizsgálata lehetőséget nyújt az ENSZ válságkezelésének értékelésére is, amely az 1990-es évek óta akaratlanul is egybeforrt a karibi ország történelmével. Érdemi előrelépés nem várható a múlt és a meghozott döntések alapos ismerete nélkül, amihez alapul szolgálhat e tanulmány a történelmi tapasztalatok bemutatásától kezdve a jövő irányait feszegető kérdések megvizsgálásáig.

„A világ ezután nem ugyanaz, mint azelőtt volt”

2022-12-28T17:24:32+01:00

Oroszország ukrajnai háborúja „korszakváltást” idézett elő Európában, ami közvetlen következményekkel járt a német külpolitika számára. Olaf Scholz német szövetségi kancellár 2022. február 27-én a Bundestagban elmondott beszédében új külpolitikai irányvonalat jelentett be, olyan elveket kérdőjelezett meg, amelyekben Németországban az elmúlt harminc évben konszenzus volt. A beszéd egy „új korszak” kezdetét jelzi a német kül-, biztonság- és energiapolitikában. A külpolitikába beépítette a katonai elrettentés logikáját azáltal, hogy 100 milliárd eurós katonai beruházást ígért, és azt is, hogy a német védelmi kiadások el fogják érni a bruttó hazai termék 2%-át, eleget téve a NATO elvárásának. A háború rádöbbentette Németországot arra, hogy a sikeresnek bizonyult német külpolitika egyik pillére, az Oroszországhoz való közeledés kudarcot vallott, ráadásul Németország az energiafüggősége okán súlyosan kiszolgáltatott Oroszországnak. Az energiaátállási célokat nem lehet tartani, és fő kihívás lett a német gazdaság versenyképességének fenntartása. A német külkapcsolatokban a pragmatizmus helyett az értékalapú külpolitika, a biztonságpolitikában az európai védelem erősítése került előtérbe. Németország akkor tud a súlyának megfelelő, vezető szerepet betölteni Európában, ha következetesen a változások élére áll. Németország sem lesz ugyanaz, mint volt, de a külpolitikában teljes fordulatról nincs szó: Németország továbbra is elveti a különutasságot, a multilateralizmus, az európai és a transzatlanti szolidaritás a német külpolitika sarokköve marad.

Az algériai polgárháború vallási elemei

2024-03-21T09:20:18+01:00

Az 1992-ben kezdődött algériai polgárháború a hidegháborút követő időszak egyik legbrutálisabb fegyveres konfliktusa volt. Az országban az eredetileg a változások részeként elindult demokratikus folyamatok erőszakos cselekményekbe fordultak, amint napirendre került egy konzervatív-vallási programmal rendelkező, a hatalmi elit pozícióit veszélyeztető párt választásokon történő (esetleges) győzelme. Jelen tanulmány a fegyveres erőszakhoz vezető folyamatokat, a radikális szervezetek és a szélsőséges fegyveres csoportok célkitűzéseit és tevékenységét, valamint a megbékélési folyamatot igyekszik bemutatni a polgárháború vallási hátterére koncentrálva.

Dél-ázsiai tüzérségi lövedékek Ukrajnának?

2024-04-28T08:33:11+02:00