https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/issue/feed Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle 2022-02-07T13:58:38+01:00 Háda Béla hada.bela@uni-nke.hu Open Journal Systems <p>A <strong>Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle</strong> a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lektorált tudományos folyóirata. A folyóirat a biztonság és védelempolitika aktuális kérdéseire összpontosít. Jelenleg évente 4 magyar nyelvű lapszáma van, és 1 további angol nyelvű száma. Szerzői közé vezető kül- és biztonságpolitikai szakértők, elemzők és gyakorlati szakemberek tartoznak.</p> https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5601 Biztonságpercepció Kelet-Közép-Európában 2021-06-22T09:03:59+02:00 Etl Alex etl.alex@uni-nke.hu 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Alex Etl https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5807 Recenzió Gazdag Ferenc Három évtized magyar külpolitikája (1989–2018) című könyvéről 2021-10-17T15:54:23+02:00 Dunay Pál p.dunay@osce-academy.net <p>Recenzió</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Háda Béla; Dunay Pál https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5676 A Biden-adminisztráció első fél évének Oroszország-politikája 2021-10-07T12:54:00+02:00 Jójárt Krisztián jojart.krisztian@gmail.com <p>A tanulmány a felek sajtónyilatkozatai, a genfi csúcstalálkozó, valamint az elmúlt félév orosz–amerikai kapcsolatok szempontjából jelentősebb eseményei tükrében próbálja meg értelmezni az új amerikai adminisztráció Oroszország-politikáját. A szerző először bemutatja az orosz külpolitikai elemzők várakozásait a 2020-asamerikai elnökválasztást megelőzően. Ezután ismerteti a Biden-elnökség bilaterális kapcsolatok szempontjából meghatározó első lépéseit, illetve azok orosz fogadtatását. Az elemzés bemutatja mindazon eseményeket, amelyek 2021 júniusában elvezettek a genfi csúcstalálkozóhoz, és a csúcstalálkozót követő amerikai és orosz nyilatkozatok alapján értékeli a találkozón elért eredményeket.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Jójárt Krisztián https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5502 A líbiai erőviszonyok alakulása és az aktívan érdekelt külső szereplők kilátásai 2021-06-09T13:20:50+02:00 Kása Bálint balint.kasa@outlook.com <p>Az az egyes társadalmi rétegekben évtizedekre visszanyúló feszültség, amely az arab tavasz idején tört felszínre és a konfliktus dinamikájának legfontosabb elemét szolgáltatta, a mai napig lezáratlan polgárháborús helyzethez vezetett Líbiában. Ehhez a kezdeti éveket követően egy széles körű külső szerepvállalások is járultak. Utóbbiak mértéke és természete között markáns különbségek fedezhetők fel. A jelenkorban oly elterjedt proxyelemekkel rendelkező összecsapások számos komparatív előnyüknek köszönhetően közvetlenül és lényegesen befolyásolják a MENA-régió legsúlyosabb konfliktusait. Több tanulmány született arról, hogyan képesek külső szereplők pénzügyi, politikai, diplomáciai, katonai vagy hírszerzési arzenáljukat felhasználni rejtett agendájuk megsegítésére, hírnevük lényegi megsértése nélkül. Ugyanakkor ma már egyre kevesebben vitatják az ezen stratégiák jelenléte és a harcok elhúzódása közötti kapcsolatot. A szemben álló helyi aktorok hozzáférése a külső erőforrásokhoz ugyanis jelentősen csökkentette a kompromisszumkészséget, egyben rácáfolt a proxy és patrónus kapcsolatának klasszikus értelmezésére. Líbia évek óta egy ilyen színtér, ahol a megannyi vitatható külső hozzájárulás a küzdelmekhez csak tovább komplikálta az amúgy is bonyolult társadalmi ellentéteket. Igaz ez még akkor is, ha megállapíhatjuk, hogy Líbiában nem minden külső szereplő használ proxyeszközöket. Ezzel együtt az elmúlt egy év során történtek a status quót jelentősen befolyásoló események, amelyek tükrében érdemes felülvizsgálni a líbiai polgárháborúban közreműködő külső szerepvállalásokat. A mostani elemzés hat olyan külső szereplővel foglalkozik, akik/amelyek az utóbbi időszakban aktív részesei voltak események alakulásának. A cikk fő témaköre az elmúlt egy év eseményeinek kiértékelése, azokból következtetések levonása. Mindennek célja pedig az előttünk álló kritikus hónapok kimenetelének felbecsülése.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Kása Bálint https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5780 A kínai „okosváros”-eszközök biztonsági kockázatai 2021-10-19T17:39:58+02:00 Nagy Milada nagy.milada@uni-bge.hu <p>A világszerte üzembe helyezett, kínai eredetű „okosváros”-eszközök nemzet- és kiberbiztonsági kockázatokat rejtenek magukban. Az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére 2020-banlétrejött Clean Network program – amelyhez bármely állam, szervezet csatlakozhat – biztonságos eszközök használatára szólít fel. Nem hanyagolható el a helyi hatóságok gyakorlatából ezen a téren adódó probléma sem. Ugyanis a települések maguk döntenek az okoseszközök telepítéséről, gyakran a nemzetvédelmi politikát és egyéb biztonsági kérdéseket figyelmen kívül hagyva.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Nagy Milada https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5627 „Megfogyva bár, de törve nem…” avagy az ADF túlélésének és megújulásának dinamikája 2021-08-04T09:09:15+02:00 Pintér Tibor teibor93@gmail.com <p>A Szövetséges Demokratikus Erők, vagyis az ADF egy közép-afrikai dzsihádista szervezet, amely jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, Észak-Kivuban tevékenykedik. A szervezet eredete Uganda nyugati részére vezet vissza, ahol az ADF a Museveni-rezsim számára egyre nagyobb fenyegetést jelentett, így végül az ugandai hadsereg kiűzte őket. A felkelőszervezet 25 éves fennállása alatt a megújulás és alkalmazkodás módszerét magas szintre fejlesztette, amire az őt ért sorozatos támadások miatt szüksége is volt. Az Iszlám Állammal való kapcsolata pedig új perspektívába helyezheti az ADF megítélését, egyre nagyobb biztonságpolitikai kockázatot tulajdonítva neki.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Tibor Pintér https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5607 Energiapolitikai versengés új felállásban Délkelet-Európában: 2021-08-16T11:10:39+02:00 Deák András György deakgya@gmail.com Szabó John szabo.john@krtk.hu Weiner Csaba weiner.csaba@krtk.hu <p>A délkelet-európai országok hagyományosan a fennálló energetikai status quo megőrzésére törekednek. Ezt egyaránt indokolják az energia megfizethetőségét illető félelmeik, az alacsony fogyasztói árak fenntartásának vágya, a beruházások évtizedes elmaradása és a szén magas aránya energiamérlegükben. Mindamellett fejlődési pályájukat meghatározzák a külső tényezők, így napjainkban a dekarbonizációs törekvések is. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy az Európai Unió kivonulása a fosszilis fűtőanyagok, legújabban a földgáz támogatásából milyen tudatos módon befolyásolja a régiós országok energiapolitikáját, illetve miként teszi az Uniót is akaratlanul geopolitikai szereplővé. Az Európai Unió új keletű gázellenessége szembe megy az orosz és amerikai érdekekkel, az utóbbiak továbbra is támogatják a földgáz elterjedését a térségben. Ezért kétpólusú (EU/Egyesült Államok – Oroszország) és egydimenziós (geopolitikai) elrendezés helyett háromszereplős (EU – Egyesült Államok – Oroszország) és kétdimenziós (geo- és klímapolitikai) helyzet van kialakulóban. A cikkben három eltérő esettanulmányt mutatunk be. Görögország sikeresen vezeti ki a szenet a földgázra és a megújuló energiákra alapozva. Ezzel szemben Bulgária fejlődési pályája bizonytalan, vitatottak nukleáris és gázipari tervei. Észak-Macedónia nem EU-tagként mérsékelt kényszerekkel szembesül, amelyek főleg a helyi szénvagyon kimerüléséből és a földgázfejlesztések lehetőségéből adódnak.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 András György Deák, Szabó John, Weiner Csaba https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5781 Az információs társadalom nemzetbiztonsága 2021-10-05T16:02:17+02:00 Szabó Hedvig nbsz@nbsz.gov.hu Dobák Imre dobak.imre@uni-nke.hu <p>A tanulmány a társadalom – infokommunikációs környezet – nemzetbiztonság össszefüggéseibe kíván betekintést engedni, felölelve többek között az innováció kiemelt szerepét, valamint a technológiai környezet egyre jobban érezhető hatásait. Kitér az államok oldaláról megjelenő válaszlépésekre, valamint az egyes országok biztonságpolitikai gondolkodásában is hangsúlyossá váló, a különböző platformokon keresztül beszűrődő veszélyekkel szembeni biztonsági szempontokra. Ismertetésre kerül az innováció hazai nemzetbiztonsági szférában való megjelenése és az egyre fontosabb innovációs struktúrák szerepe. Kulcskérdésként vizsgálatra érdemes az innováció mai jelentősége, a globális infokommunikációs szereplők működése és a mögöttük álló technológiai fejlődés, amely hatással lehet egy adott ország (nemzet)biztonságára.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Dr. Dobák Imre, Dr. Szabó Hedvig https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5520 „Tagadható” háborúk? 2021-05-17T17:53:17+02:00 Pénzváltó Nikolett Penzvalto.Nikolett@uni-nke.hu <p>A tanulmány bevezeti a „tagadható” háború fogalmát, amelyet azokra a katonai intervenciókra használ, amikor egy fegyveres konfliktusba kívülről beavatkozó állam nem ismeri el közvetlen érintettségét, a művelet hihetőbb tagadásához pedig „letagadható” eszközöket (proxykat, pilóta nélküli repülőeszközöket, különleges erőket, légierőt) alkalmaz. Az elemzés rámutat, hogy a tagadhatóság jelentette előnyök eléréséhez nem feltétlenül szükséges, hogy a beavatkozás hitelesen legyen tagadható. Állításai alátámasztásához a tanulmány öt aktuális közel-keleti esetet vizsgál meg közelebbről, majd általánosítható következtetéseket fogalmaz meg a „tagadható” háborúk előnyeit és veszélyeit illetően, különös tekintettel a költséghatékonyság és az eszkalációs dinamika szempontjaira.</p> 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Pénzváltó Nikolett https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5772 Helyzetértékelés 2021-09-19T18:24:13+02:00 Felméry Zoltán felmery.zoltan@gmail.com 2022-02-07T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2021 Zoltán Dr. Felméry