Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

Az orosz–ukrán háború hatása Kelet-Közép-Európára

2024-08-10T09:54:07+02:00

Indokolt-e az európai védelmi képességek növelése az orosz–ukrán háború árnyékában?

2024-06-16T11:59:09+02:00

Az alábbi tanulmány célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy indokolt-e az európai védelmi képességek növelése. Ennek megállapításához a valószínűsíthető orosz szándékokat és képességeket elemzi, különös hangsúlyt helyezve az orosz–nyugati szembenállás és az ukrajnai háború orosz percepciójának bemutatására. A tanulmány fő érve, hogy bár valószínűtlen, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, az ukrajnai háború Moszkva nézőpontjából a Nyugattal vívott hibrid háború részét képezi, amelynek nem katonai elemét jelenti az információs és gazdasági hadviselés. Az orosz haderő fejlesztésének irányai pedig azt mutatják, hogy a Kreml egy nagy léptékű háború megvívására készül fel. Ennek fényében az európai védelmi potenciál erősítése mindenképp indokolt.

Az orosz–ukrán háború hatása Csehországra

2024-08-26T08:04:57+02:00

Miként azt már többen jelezték a jelen összeállításunkban, Oroszország 2022. február 24-i, Ukrajna ellen megindított inváziója alapjában változtatta meg Európa biztonsági környezetét, ezen belül is elsősorban a kelet-közép-európai országok biztonságát. Hasonlóan a legtöbb európai országhoz, előzetesen Csehország sem számított hosszú háborúra az eszkalálódó orosz–ukrán fegyveres konfliktus kapcsán, azonban a cseh kormányzó politikai elit az elsők között lépett elő Ukrajna egyik fontos európai támogatójává. Lengyelország után Csehország fogadta be a legtöbb ukrajnai menekültet térségünkben, GDP-arányosan a 11. legnagyobb támogatója lett Kijevnek (ha a menekültekre fordított forrásokat is hozzászámoljuk: az 5.), továbbá már a 2022. februári eszkalációt megelőzően katonai támogatást nyújtott Kijevnek, illetve 2024-benegyik kezdeményezője volt az Ukrajnának szánt lőszerek közös európai beszerzésének. Tanulmányunk azt mutatja be, miként hatott az orosz–ukrán háború 2022-eseszkalációja a cseh társadalom és a cseh politika ukránokhoz és Ukrajnához, illetve az őket megtámadó Oroszországhoz fűződő viszonyára, valamint hogy milyen lépéseket váltott ki a háború Csehországból.

Szlovákia reakciója az orosz–ukrán háborúra

2024-04-15T13:24:40+02:00

A tanulmány elemző-értékelő módszerek alkalmazásával, politikai, katonai, társadalmi és gazdasági biztonsági szektorokra bontva vizsgálja és értelmezi az orosz–ukrán háború hatásait Szlovákia szempontjából. Az összefüggések átláthatósága és értelmezése érdekében kitér a háború eszkalációját megelőző időszakra is. Szlovákiában az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i eszkalációja óta már négy kormány váltotta egymást. A tanulmány röviden áttekinti a szlovák belpolitikai helyzet változásait, és ennek fényében értékeli a mindenkori politikai elit reakcióit a háborúra – 2023. október 31-i záró időponttal.

Az orosz–ukrán háború hatása Lengyelországra

2024-05-26T16:41:36+02:00

Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított inváziója alapjában változtatta meg Európa biztonsági környezetét, ezen belül is elsősorban a kelet-közép-európai országok biztonságát. Jóllehet előzetesen Lengyelország sem számított hosszú háborúra az eszkalálódó orosz–ukrán fegyveres konfliktus kapcsán, a lengyel társadalom és a lengyel politikai elit egyértelműen Ukrajna egyik legfőbb európai támogatójává lépett elő. Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrajnai menekültet, GDP-arányosan a balti és a skandináv országok után a legnagyobb támogatója lett Kijevnek, illetve többször is politikai nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy az Európai Unió tagországai és az Egyesült Államok minél több és hatékonyabb támogatásban részesítse Ukrajnát. Tanulmányunk azt mutatja be, miként hatott az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja a lengyel társadalom és a lengyel politika ukránokhoz és Ukrajnához, illetve az őket megtámadó Oroszországhoz fűződő viszonyára, valamint hogy milyen lépéseket váltott ki a háború Lengyelországból.

Az orosz–ukrán háború hatása a balti országokra

2024-08-12T06:57:01+02:00

A tanulmány áttekinti az orosz–ukrán háború hatását a balti államokra és válaszaikat az Ukrajna elleni orosz agresszióra 2022 februárja óta, bemutatja a háborúra adott általános politikai és társadalmi reakciókat, a szóban forgó országok fenyegetettségérzésében és a biztonság- és katonapolitikájában bekövetkezett változásokat (különös tekintettel a haderőfejlesztésekre, a stratégiai dokumentumokra és a védelmi költségvetésre), a balti államok orosz agresszióra adott válaszát a regionális és szövetségi (EU- és NATO-) kezdeményezések tekintetében, az Oroszország elleni szankciók elfogadásában játszott szerepét és az Ukrajnának nyújtott segítségüket a fegyverszállítások és a humanitárius segélyek terén.

Az orosz–ukrán háború hatása Magyarországra

2024-09-12T09:13:04+02:00

A Közép-Európa államaiban látott, tapasztalt reakciókhoz képest a magyar kormány válaszai az orosz–ukrán háború 2022. februári eszkalációjára sok tekintetben eltérőek voltak, ami a geostratégiai változások eltérő percepciójában, illetve specifikus belpolitikai dinamikákban gyökerezett. Értékelésünk áttekinti ezeket a politikai, gazdasági, katonai válaszokat 2022–2023 során, és tények alapján, a hivatalos kormányzati narratívát értékelő szemlélettel igyekszik magyarázni is az eltérések lehetséges okait.

Az orosz–ukrán háború romániai perspektívából

2024-05-27T17:49:27+02:00

A tanulmány célja átfogó képet nyújtani arról, hogy a Románia szomszédságában zajló orosz–ukrán háború kitörése milyen reakciókat váltott ki a politikai vezetés és a lakosság körében, illetve milyen kihatása volt az ország politikai, gazdasági és biztonságpolitikai helyzetére. Az elemzés külön kitér a Románia által a háborúval kapcsolatban tanúsított politikai állásfoglalásra, az ország által Ukrajnának nyújtott humanitárius és katonai segélyek kérdésére. Ugyanakkor azt is vizsgálni kívánja, hogy a háború okozta megváltozott helyzet milyen új biztonságpolitikai és geopolitikai kihívások elé állította a román kormányt és a fegyveres erők vezetését.

Bulgária és az ukrajnai háború

2024-07-31T11:13:50+02:00

A tanulmány célja Bulgária ukrajnai háborúra adott válaszainak áttekintése. Megvizsgálja, hogyan reagált a 2022 februárjában indult orosz agresszióra, hogyan alakult át a kapcsolata Oroszországgal és nyugati szövetségeseivel. Az invázió kezdete óta eltelt időszakban a korábban Moszkvával kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló Bulgária Ukrajna támogatása mellett kötelezte el magát, még akkor is, ha ez nem volt belpolitikai problémáktól mentes. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkent az orosz energetikai függőség és befolyás az országban.

Az Ukrajnában zajló háború hatása Szerbiára

2024-07-13T06:52:31+02:00

A tanulmány a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború Szerbiára gyakorolt hatásait vizsgálja. A szerb nemzeti biztonsági stratégia, illetve külpolitika alapelveinek rövid bemutatása után rátér Szerbia Oroszországgal és Ukrajnával való viszonyára, de érinti az ország Európai Unióval, illetve Amerikai Egyesült Államokkal kialakított kapcsolatait is. Ezek áttekintése után a háborúra adott reakció, illetve a lakosság álláspontja következik. Külön fejezet szól a szerb biztonságpolitika alakulásáról, illetve a 2023-as év koszovói zavargásairól. A tanulmány összegzéssel zárul, amely röviden összefoglalja a szerb kül- és biztonságpolitika legfontosabb lépéseit, valamint a tanulmány főbb következtetéseit.

Horvátország és az ukrajnai háború

2024-05-23T10:22:34+02:00

A tanulmány a horvátországi politikai, társadalmi reakciókat, valamint védelempolitikai és haderőfejlesztési lépéseket elemezve vizsgálja meg Horvátország politikáját az ukrajnai háború kapcsán. Az Ukrajnát mellszélességgel támogató kormányzati politika hátterében az aktuális politikai és biztonsági tényezőkön kívül a horvát állam- és nemzetfejlődés jellemzői is megtalálhatók, ugyanakkor a támogatás formája már megosztja a horvát politikai döntéshozókat. Az elmúlt pár évben a horvát haderő fejlesztése is beindult, azonban ez nem köthető szigorúan az orosz agresszióhoz és az ukrajnai háború kitöréséhez. Mindazonáltal a háború teremtette új geopolitikai és biztonsági környezet hatással van Zágráb rövid és középtávú védelempolitikai terveire és lehetőségeire. Végül a tanulmány röviden kitér a háború gazdasági hatásaira, különös tekintettel az energiaszektorra, amelyben új stratégiai lehetőségek nyíltak Zágráb számára.

Reakciók az orosz–ukrán háborúra a skandináv országokban

2024-05-27T17:48:59+02:00

Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított inváziója alapjában változtatta meg az európai biztonsági környezetet, reagálási kényszert teremtve a térség államaiban. Nem volt ez másképp a skandináv országokban sem, ahol Finnország több évtizedes katonai tömbön kívüliségét, Svédország pedig több évszázados semlegességét feladva nyújtotta be tagsági kérelmét a NATO-hoz, Dánia pedig kívülmaradásának (opt-out) véget vetve csatlakozott az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájához. Az említett országok Norvégiával kiegészülve egységes, az euroatlanti integráció melletti álláspontot képviselnek, Ukrajnát pedig széles körű támogatásban részesítik. A tanulmány rövid körképet kíván adni e négy skandináv ország kül- és biztonságpolitikájáról az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációjának tükrében – 2023 novemberével bezárólag.

Az orosz–ukrán háború hatásainak közös és eltérő vonásai a széles értelemben vett kelet-közép-európai régióban

2024-11-16T10:50:39+01:00

Jelen tanulmány azt vizsgálja meg, hogy az orosz–ukrán háború 2024. februári eszkalációja milyen közös, illetve eltérő hatásokkal járt a kelet-közép-európai és a skandináv államokra nézve. Ehhez elsősorban a Nemzet és Biztonság jelen számában közreadott tanulmányokat használja fel, illetve – mivel ezek időben eltérő határokat ölelnek fel – ott, ahol feltétlenül szükséges, ezeket kiegészíti annak érdekében, hogy egységes képet alkothasson a szóban forgó országoknak az orosz–ukrán háborúra adott reakcióiról. Az írás az országtanulmányok struktúráját követve tekinti át a problémakört, s regionális fókusszal az alábbi kérdésekre igyekszik válaszolni: Milyen általános politikai és társadalmi reakciót váltott ki a háború? Hogyan jelenik meg a térség fenyegetéspercepciójában Oroszország? Történt-e lényeges fordulat a kül- és biztonságpolitika területén 2022. február 24-e után? Elsősorban milyen fókuszúak a háborúra adott válaszok: transzatlanti, európai vagy regionális? Milyen szerepet játszottak a térség országai az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések elfogadtatásában? Milyen formában támogatták Ukrajnát? Változtak-e, és hogyan, az országok stratégiai dokumentumai? Változott-e az országok védelmi költségvetése? S végül, milyen haderőfejlesztési dinamikákat generált Oroszország ismételt katonai agressziója?