Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

Kommentár

2023-03-20T13:40:25+01:00

Út a háborúba

2023-03-03T15:35:33+01:00

A tanulmány Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának okait és a háborút megelőző egy év diplomáciai és katonai eseménytörténetét ismerteti. Az elemzés első fele a háború értelmezési kereteit járja körül, majd feltárja a konfliktus kirobbanásának okait. A tanulmány második fele pedig bemutatja a háború elkerülésére tett diplomáciai erőfeszítéseket, valamint az orosz támadókontingens kiépülését az ukrán határ közelében a háborút megelőző hónapokban. Az elemzésnek nem célja a háború menetének vagy katonai tapasztalatainak részletes bemutatása, ezért csak röviden összegzi a háború első tíz hónapját.

A posztszovjet térség: Európa békétlen keleti vége

2023-03-08T13:24:58+01:00

Ellentétben a hidegháború végének optimizmusával, Európa nem lett sem egységes, sem békés. Míg a kilencvenes években a fegyveres konfliktusok még éppúgy jelen voltak az egykori Szovjetunió térségében, mint az egykori Jugoszláviában, a 21. században Európa háborúi és kisebb intenzitású fegyveres összetűzései kizárólag a volt szovjet köztársaságok között vagy azokon belül zajlanak. A különböző irányokból kihívásokkal szembenéző Oroszország hegemón rendszert szeretne létrehozni, amelyben vezető szerepét senki nem kérdőjelezheti meg. Ez azonban hol más államok lakosságának, hol vezetőinek, hol mindkettőnek az érdekeivel ellentétes. Ezért az erőszakba torkolló bizonytalanság nem szűnik meg tekintet nélkül arra, hogy a térségben riválisként megjelenő hatalmak hozzájárulnak-e ahhoz, hogy Oroszország ellenségesként érzékeli környezetét, vagy bizonytalansága abból fakad, hogy a társadalmak távolodnak egymástól egy emberöltővel a Szovjetunió elmúlta után. Ez a tanulmány előbb általános megfigyeléseket tesz a széttartó erőkről, a posztszovjet azonosságtudat lehanyatlásáról, majd néhány térségbeli elhúzódó konfliktus megoldatlanságán és szaporodó számán mutatja meg az egyáltalán nem megnyugtató tendenciákat, végül leszűri a következtetést: Európa Közép-Ázsiát is magában foglaló keleti vége változékony mértékben, továbbra is békétlen marad. Olyan térség, ahol a szervezett erőszak alkalmazása része a politikának.

A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezelésének tendenciái 2014 és 2022 között: a Zelenszkij- és a Porosenko-éra konszenzuskeresése

2022-06-23T17:04:40+02:00

Oroszország de facto agressziója Ukrajna ellen a fegyveres konfliktust az eddigi relatíve alacsonyról magas intenzitási szintre emelte, területi kiterjedését kiszélesítette, a status quót pedig a befagyasztottról konvencionális háborúvá dimenzionálta. Ez a fejlemény korszakhatár: lezárul a minszki folyamatnak nevezett, tárgyalásos megoldást preferáló nyolcéves időszak. A hangsúly mostantól a kompromisszumkeresésről a katonai megoldásra helyeződik át, ami Ukrajna területi egységén túl a nemzetközi békét és biztonsági architektúrát is veszélyezteti. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen potenciált veszítettünk a minszki tárgyalássorozat kudarcával?

Generációváltás Közép-Ázsiában

2022-12-27T14:26:44+01:00

Az elmúlt öt év jelentősen átrajzolta Közép-Ázsia regionális biztonsági viszonyait, amiben kulcsfontosságú szerepet játszott, hogy a térség két vezető államában közel három évtized után először történt vezetőváltás: Üzbegisztán elnöki székében 2016 óta Savkat Mirzijojev ül, Kazahsztán vezetője pedig 2019 óta Kaszim-Zsomart Tokajev. A térség biztonságát és stabilitását nagymértékben meghatározza, hogy államainak autoriter vezetői milyen személyes döntéseket hoznak, illetve milyen prioritásrendszerek mentén gondolkodnak, a jelenleg zajló generációváltás így az öt köztársaság függetlenedése óta a legnagyobb jelentőségű átalakulást indította meg a régióban. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és értékelje a Mirzijojev és Tokajev hatalomra jutása által hozott legfontosabb változásokat, azok regionális hatásait, illetve korlátait. A tanulmány elsőként az üzbegisztáni és kazahsztáni belső reformokat elemzi, majd rátér a regionális együttműködés eredményeinek áttekintésére, végül a térségben érdekelt nagyhatalmakkal való viszony változásaira fókuszál.

Nesszosz vére – az orosz–nyugati szankciós játszma és következményei

2022-10-26T11:54:31+02:00

A cikk a 2022. februári háborúindítás óta kibontakozott orosz–nyugati szankciós játszma korai elemzését adja. A szakirodalom elemzési konvencióinak megfelelően áttekinti annak előzményeit, a kiinduló pozíciókat, a megfogalmazott célrendszert, az annak elérése érdekében alkalmazott eszközöket, az adaptáció gazdasági és politikai aspektusait. Ezen túlmenően az elméleti irodalomra támaszkodva szempontokat kínál az eredményesség értékeléséhez, illetve kitekintést ad a magyar vonatkozásokra is. Az orosz–nyugati szankciós játszma a nemzetközi politika és világgazdaság egyik meghatározó kérdésköre, annak sorsa vízválasztó lehet a gazdasági nyomásgyakorlás jövendő megítélését, elfogadottságát és alkalmazhatóságát illetően.