Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

Stratégiai kétértelműség:

2022-07-22T08:32:08+02:00

A tanulmány törekszik Vietnám és a Fülöp-szigetek esettanulmányain keresztül bemutatni, hogy a nemzetközi rendszer kisebbnek számító államai hogyan próbálnak a nagyhatalmi befolyással szemben védekezni. Az írás célja megvizsgálni a két állam által folytatott külpolitikai stratégiát, annak diplomáciai, gazdasági és biztonságpolitikai metszetein keresztül. Ehhez elméleti segítséget a hedging (bebiztosítás) szolgáltat, amely stratégia a potyautasság és az ellensúlyozás között helyezhető el. A tanulmány kvalitatív módszertant használva jut arra a következtetésre, hogy a kisebb országok a bebiztosítás stratégiájával válaszolnak arra a nemzetközi rendszerben érzékelhető bizonytalanságra, amelyet a nemzetközi rendszer átrendeződése jelent.

A jelen kiberbiztonsági fenyegetései és a jövő kihívásai

2022-06-07T10:28:31+02:00

A technológiai fejlődés rendkívüli gyorsasága miatt folyamatosan átalakulóban van a kiberbiztonsági környezet, amely ráadásul a kihasználható sérülékenységek számának, azaz a sebezhetőségek gyakoriságának, ezáltal pedig a „támadási felület” nagyságának növekedése nyomán egyre romló tendenciát mutat. A legkomolyabb kiberbiztonsági fenyegetést jelentő, államokhoz köthető aktorok viszont igyekeznek minél jobban kihasználni ezt a helyzetet. Jelen tanulmány vezető iparági és egyéb szakmai jelentések alapján kísérli meg összefoglalni 2021 és 2022 első felének legfontosabb kiberbiztonsági fejleményeit, elsősorban az állami szereplők jelentette fenyegetésekre koncentrálva. A teljesség igénye nélkül ismerteti a vezető rosszindulatú nemzetállami aktoroknak – köztük Oroszországnak és Kínának – tulajdonítható, a vizsgált időszakban megfigyelt kibertevékenységét. Mindemellett igyekszik felhívni a figyelmet napjaink kiberbiztonsági fenyegetéseire és a jövő várható kihívásaira – mint például a dezinformációk egyre gyorsabb terjedése –, mindezt azonban anélkül, hogy mélyebb elemzésbe bocsátkozna, szükségtelenül.

Az indiai haditengerészet az indiai-csendes-óceáni térségben

2022-07-11T08:14:41+02:00

India felemelkedésének egyik leglátványosabb kísérőjelensége haditengerészetének gyors fejlődése és növekvő jelenléte az indiai-csendes-óceáni térségben. E folyamat jelentősége nem pusztán katonai természetű, sokkal fontosabb a regionális és tágabb ázsiai hatalmi erőegyensúlyban betöltött szerepe. India napjainkban az indiai-óceáni térség vezető hatalmának státuszára pályázik, és ennek sikerében az Amerikai Egyesült Államok mellett több jelentős térségbeli állam is érdekelt. Ugyanakkor a dél-ázsiai ország ambíciói alig burkolt kihívást jelentenek Kína és Pakisztán érdekeire nézve. E tanulmány összegzi az Indiai-óceán szerepét az indiai stratégiai gondolkodásban, majd bemutatja a haditengerészet fejlesztésének legfontosabb céljait és eredményeit. Ehhez kapcsolódóan a tanulmány értékeli az indiai tengeri haderőnem képességeit a potenciális riválisaival összehasonlítva, végül pedig kiemeli India pozíciójának jellemzőit, és érvel egy tengeri fegyveres konfliktus valószínűtlensége mellett.

A puha hatalmi gondolkodás és befolyásolás ideológiai előfutárai

2022-05-24T12:09:53+02:00

A puha hatalom húzóerő, vonzáson, együttműködésen, önkéntes azonosulási vágy kiváltásán alapuló befolyásolás. Eszmei gyökere az a nem feudális, az emberi jogokon és az egyéni szabadságon alapuló társadalom, amelyre az amerikai nép az alkotmányában lefektetett klasszikus liberális értékkészlete ékköveként tekint. Ez az eszmei alap a felvilágosodás szellemében fogant széles körű társadalmi értékkonszenzusból fejlődött ki. Jelen tanulmány górcső alá veszi a nyugati civilizációt, értékrendet, ideálokat máig meghatározó, a 17. században induló és a 18. században kiteljesedő felvilágosodást. Vázolja továbbá a szintén a 17. században, az amerikai földrész első kolóniái megalakulásától kezdődő amerikai kivételesség- és küldetéstudat történelmi állomásait. Mivel a soft power elmélet, analitikus koncepció forrásának tekinthető univerzálisnak tartott amerikai értékrendszerre fókuszál, azokat a felvilágosodás kori gondolkodókat és ideálokat vizsgálja, akik, amelyek „tettlegesen” vagy „csak” ideológiai távolságból megalapozták ezt az értékrendszert. Legterjedelmesebben Locke-ot, Hobbest és Kantot. Az amerikai kivételesség- és küldetéstudat fejezetben pedig azoknak a személyiségeknek a munkásságát és hatását emeli ki, akik leegyszerűsítéssel a békepolitikák, a nyugati típusú morális gondolkodás és a liberális internacionalizmus eszméjének előfutárai, majd legfőbb képviselői voltak. A tanulmány zárófejezetei a bipolárisból unilaterális hatalmi helyzetbe került Egyesült Államok külpolitikáinak jellegét vázolja puha hatalmi perspektívából a 2004-es analitikus koncepció kidolgozásáig. Külön kiemeli az újkonzervativizmus térnyerését, azét az ideológiai irányzatét, amely a globális nemzetközi szervezetek által nem támogatott, jóvá nem hagyott iraki beavatkozás elméleti alapját és visszaigazolását jelentette, s amely ily módon ellenirányzatként, negatív mintaként a gyakorlati politikusok számára iránymutatásnak szánt nye-i puha hatalom analitikus koncepciókidolgozásának közvetlen indikátora volt. Ebben a politikai kontextusban a nye-i koncepció a mindenkori békepolitikák elemévé is vált.

A poszthegemoniális hatalmi rend „hegemónjáról”

2022-10-21T09:28:55+02:00

A mesterséges intelligencia hatása a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására

2022-06-23T17:05:48+02:00

Az elkövetkező évtizedben a mesterségesintelligencia- (MI-) alapú technológiák elterjedése alapjaiban változtathatja meg a katonai képességek arculatát. E változásokra az egyes országok másként reagálhatnak, ami eltérő dinamikák kialakulásához vezethet a szövetségi kereteken belül. E cikk éppen ezért azt vizsgálja, hogyan hatnak az egyes haderők által adott különböző reakciók a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására az MI alkalmazása terén. A munka módszertani szempontból egyfelől a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja által 2021-ben közreadott adatsorra támaszkodik, és ezen adatokon végez további mélyelemzéseket, másfelől pedig stratégiai szinten összehasonlító dokumentumelemzés keretében vizsgálja az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság védelmi MI-stratégiáit. A vizsgálat által kimutathatóvá válnak a szövetségen belüli párhuzamos MI-alapú technológiaklaszterek, amelyek a tagállamok közti fragmentáció és korlátozott szintű interoperabilitás irányába mutatnak. E folyamat a már amúgy is meglévő képességkülönbségeken túl létrehoz egy jellegét tekintve újfajta képességszakadékot a tagállamok között, amelynek mentén láthatóvá válik, hogy az MI-nagyhatalmak által folytatott politikák csak még tovább fokozzák a szövetségen belüli fragmentációt, míg az MI-középhatalmak sokkal nagyobb valószínűséggel vásárolnak más tagállamoktól ilyen képességeket, ezáltal pedig az interoperabilitási szintjük is magasabb lehet.