Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

A fejlesztési segélyezés és a nagyvárosi szegregáció összefüggése Afrikában

2024-11-19T13:17:22+01:00

A fejlesztési segélyezés tervezését és végrehajtását alakító szempontoknak legalább olyan dinamikusan szükséges változniuk, mint az abban érintett feleket meghatározó nemzetközi környezetnek. Mégis, a mindennapok terepi valóságából gyakran úgy tűnik, hogy miközben a geopolitikai tér változik, bizonyos fejlesztési elképzelések nem. Az egyes szubszaharai afrikai országok azonban már nem a donorérdekek csendestársai, hanem egyenrangú partnerségekre törekvő aktorok. Jelen tanulmány a kenyai városi szegregáció aktuális kérdéseit veszi sorra, miközben a fejlesztési segélyezés strukturális kihívásait vizsgálja, kiemelt fókusszal a terepi tapasztalatokra, a post-development irányzat elméleteinek felhasználásával. Írásunkban kenyai példán keresztül egyszerre vizsgáljuk a szubszaharai nyomortelepek fejlesztésének lehetőségeit és – attól némileg eltávolodva – fogalmazunk meg etikai alapelveket, amelyek a donorok összefüggésében a felelős segítő beavatkozást erősíthetik.

A népességeloszlás mint biztonságpolitikai veszélyforrás kelet-afrikai példákon keresztül

2024-11-18T09:17:08+01:00

A kelet-afrikai államok számos nehézséggel néznek szembe, amelyek közül kiemelkedik az egyenlőtlen népességeloszlás, valamint a fővárosok elhelyezkedésének problémája. Előbbi számos tényezőtől függ, elsősorban a domborzati viszonyoktól, a megélhetési feltételektől és a klímától. A fővárosok pedig elsősorban gyarmati örökségnek tekinthetők, csakúgy, mint a határvonalak zöme, habár mindkét esetre vannak ritka ellenpéldák Kelet-Afrikában.
A tanulmány ceteris paribus módon vizsgálja, hogy az egyenlőtlen népességeloszlás, a relatíve nagy országterület és a fővárosok jelentette kihívás hogyan hat a kelet-afrikai államok viszonylatában. Minden más mellőzve van, nem kerülnek be egyéb indikátorok, amelyek befolyásolnák e három tényező hatását. A probléma vizsgálatához az elméleti keretet a centrum-periféria viszonyrendszer és a koncentrikus körök elmélete jelenti.

Merre tovább, Dél-Afrika?

2024-09-12T09:31:35+02:00

A Dél-afrikai Köztársaságban 2024. május 29-én országos és tartományi parlamenti választásokat tartottak. Az apartheidrendszer megszűnése óta ez volt a hetedik ilyen voksolás, tehát „beállt” rendszerről lehet beszélni, ráadásul az előző hat választást egy párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nyerte meg, mindegyiket abszolút többséggel. A mostani szavazásnak az ad különös jelentőséget, hogy az ANC még az előzetes várakozásoknál is gyengébben szerepelt, a legtöbb szavazatot kapta ugyan, de koalíciós kényszerbe került. Az éppen most alakuló koalíció összetétele meghatározó befolyással lesz az ország jövőjére, lehetőség nyílik az utóbbi 30 év felemásra sikerült belpolitikájának korrekciójára, s a külpolitikában is komoly hangsúlyeltolódások várhatók.

Instabilitás és állami sérülékenység a Száhel-övezetben

2024-09-12T09:32:46+02:00

A tanulmány az államisággal, az állami funkcionalitással és az államok sérülékenységével foglalkozik a Száhel-övezetben. Legelőször fókuszált történeti áttekintést nyújt a prekoloniális és a gyarmati időszakban tetten érhető hatalomgyakorlásról, majd a dekolonizációval megjelenő független (nemzet)államok örökségeit veszi számba – mindvégig politikatudományi elemző szemüvegen keresztül. Az írás a Száhel-szövetség (Alliance Sahel) öt országának (G5-ök) államfunkcionalitását tekinti át egyenként, de Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger sérülékenységeit tágabb kontextusba helyezve, mégpedig az úgynevezett „instabilitás íve” koncepció (IUCTS) alapján vizsgálja. Fő elemzési szempont a biztonság tágan értelmezett, tehát a humán biztonságot előtérbe helyező megközelítése. Mindvégig vezérfonalként rajzolódik ki az egyes aktorok érdekei mentén feltáruló interdependens pókháló, amelyben volt gyarmatosító erők (így például a franciák leginkább) és újabb, a feltörekvő gazdaságok soraiból kikerülő szereplők (így a kínaiak és az oroszok) pozíciókért zajló egymásnak feszülései jelenítik meg a főbb viszonyítási pontokat. A tanulmány részletesen vizsgálja a „puccsövezet” államainak sajátosságait, rámutatva néhány kritikus kormányzási területre és hiátusra.

A nagyhatalmi versengés gazdasági okai a Száhel-övezetben a 2020-as évek derekán

2024-09-12T09:22:51+02:00

Ez a tanulmány a Száhel-övezet geopolitikai helyzetét vizsgálja napjainkban. A régió természeti erőforrásokban való gazdagsága, különösen az ásványkincsek és a fosszilis energiahordozók tekintetében, vonzó célponttá tette ezt a földrajzi egységet a nagyhatalmak számára, beleértve az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és más feltörekvő államokat. Az elemzés rávilágít a nagyhatalmi versengés gazdasági mozgatórugóira, ehhez elemzi a térségben található fontos ásványkincsek elhelyezkedését, mint például az arany és a vasérc, valamint a terület klimatikus és társadalmi kihívásait. A következtetések között az rajzolódik ki, hogy a Száhel-övezet a következő évtizedekben továbbra is fontos színtere marad a világgazdasági és geopolitikai versenynek, mivel az ásványi erőforrások iránti globális kereslet és a regionális instabilitás felerősíti a nagyhatalmi jelenlétet.

Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának gyakorlati megvalósítása Afrikában

2024-11-18T09:15:51+01:00

Az Európai Unió és az Afrikai Unió földrajzi közelségüknek köszönhetően természetes partnerek, amire az EU által elfogadott több dokumentum is rámutat. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy ez a magától értetődőnek hangzó állítás hogyan jelentik meg az EU–Afrika kapcsolatokban a főbb stratégiai keretrendszerek tekintetében, elsősorban a biztonsági szegmensben. Ezek alapján úgy tűnik, a 2000-es évektől aktívan a kapcsolatok megújítását hirdető EU-nak minden próbálkozása ellenére sem sikerült túllépnie az egyoldalú partnerségeken. Sőt, a közös biztonság- és védelempolitika égisze alatt indított missziók és műveletek tovább erősítették ezt a képet. A közelmúlt eseményei azonban arra is rávilágítottak, hogy az EU, hiába természetes partnere az afrikai kontinensnek, nem dominálja annak külkapcsolatait. A KBVP-missziók és -műveletek fogyatkozó száma intő jele annak, hogy az EU–Afrika kapcsolatok valódi megújításra szorulnak.

A szomáliai biztonsági helyzet 2024-ben

2024-10-20T15:32:24+02:00

Szomália és Afrika szarvának politikai és biztonsági viszonyai komoly változáson mentek keresztül az elmúlt években, amely során az ország bukottból törékeny állammá vált. Jelen elemzés azt vizsgálja, hol is tart ez az átalakulás 2024-ben. Először górcső alá veszi az elmúlt évek politikai történéseit, majd az as-Sabáb dzsihádista felkelőszervezet elleni küzdelem helyzetét, különös tekintettel a 2022 óta tartó offenzíva eredményeire és kudarcaira. Ezt követően bemutatja a külső szereplők hatását a szomáli helyzetre, kiemelt figyelmet fordítva a 2024. január 1-jei etióp–szomáliföldi megállapodásra. A tanulmány fő megállapítása, hogy a kétségtelen eredmények ellenére a szomáli elit körében megfigyelhető, olykor a fegyveres küzdelemig fajuló hatalmi vetélkedés, illetve az azt kihasználó külső beavatkozás jelentősen gátolja az ország további fejlődését.

Állam, társadalom és biztonság a Szaharától délre

2024-11-22T16:01:08+01:00