A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem lett lektorálva (bővebb magyarázatot lásd a Megjegyzések a szerkesztőnek résznél).
A benyújtott fájl OpenOffice, Microsoft Word, RTF-dokumentum fájlformátum.
A kézirat elő van készítve vaklektorálásra, nem tartalmaz a szerző személyazonosságát felfedő idézeteket és hivatkozásokat.
A szerzői információs adatlapot külön fájlként csatolom a beküldés során. (Lásd: Szerzői útmutató)
A szöveg betartja azokat a stiláris és bibliográfiai követelményeket, amelyek a Szerzői útmutatóban szerepelnek.
Ahol lehetséges, ott megadtam URL-es, illetve DOI-hivatkozásokat.
Kijelentem, hogy az Adatkezelési tájékoztatót megismertem, az abban foglaltakkal tisztában vagyok, és az ott leírtakat tudomásul veszem.
Kijelentem, hogy az Etikai szabályokat elolvastam, tudomásul vettem és elfogadom, a kéziratot annak megfelelően készítettem el.
Kijelentem, hogy a Szerzői jogi nyilatkozatot elolvastam, tudomásul vettem és elfogadom; továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy a folyóirat megszerezze a közlemény első közlésének jogát a Creative Commons licenc alapján, amely lehetővé teszi a publikáció megosztását a szerzőség és az első közlési hely feltüntetésével.
Szerzőként kijelentem, hogy a Mű feltöltésével az Szjt. 18. § (1)-(2) és 26. § (8) bekezdései alapján a Mű interneten történő nyilvánossághoz közvetítését engedélyezem az adott folyóirat honlapján és az Open Journal System-en keresztül, továbbá hozzájárulok a Mű nyomtatott formában történő terjesztéséhez.
A szöveg egyes sorközzel; 12 pontos betűmérettel; használjon dőlt formázást az aláhúzott kiemelés helyett (kivéve az URL címek); és minden illusztráció, ábra és táblázat a helyére kerüljön és ne a szöveg végére.
Tartalom• Világosan tükröznie kell a címhierarchiát, javasolt a fejezetek decimális számozása (1., 1.1., 1.1.1.).
Elő- és/vagy utószó• Szerkesztett művek esetében kötelező, egyéb művek esetében ajánlott.
Főszöveg • A főszöveg végleges formájának kialakításakor a következő szempontokra kell különös figyelmet fordítani. Címrendszer Világosan tükrözze a könyv belső logikáját és legyen ekvivalens a tartalomjegyzékkel. Minden tartalmi egységnek címet kell adni, ezek legyenek kifejezők és rövidek. A kézirat a rész- és fejezetcímeken kívül legfeljebb három címfokozatot tartalmazhat (alfejezet-, szakasz-, pontcím). Bekezdések Az új gondolat új bekezdésbe kerüljön. [Enter] használatával kérjük jelezni az új bekezdést. Kerüljük az egy-két mondatos, rövid bekezdéseket. A tabulátor és egyéb egyedi formázások használata mellőzendő, a kézirat a tördelés során nyeri el végleges formáját. Kiemelések A kurziválás (italic, dőlt betűfajta) a leginkább ajánlott kiemelés. A fettelés (félkövér vagy kövér betűfajta) csak bizonyos könyvtípusokban (tankönyvek, jegyzetek, fogalommagyarázat esetén) alkalmazható. A kézirat nem tartalmazhat aláhúzott, ritkított vagy más módon formázott szöveget. Az idegen nyelven hivatkozott szavakat, szakkifejezéseket zárójelbe tesszük, és a tapadó írásjelekkel együtt dőlten szedjük. Felsorolások A felsorolt pontokat, adatokat két szintig számozhatjuk, jelölhetjük betűvel, illetve használhatunk gondolatjelet vagy más tipográfiai jelet, de következetesen és a teljes kéziratban azonos módon. A számok után mindig pontot, a betűk után csak kerek zárójelet használunk. Rövidítések A rövidítéseket első előforduláskor minden esetben fel kell oldani, azaz minden rövidíteni kívánt fogalom, jogszabály stb. esetében meg kell adni a megfeleltetést. Idézetek (idézés) Idézetek esetén A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) az irányadó. • Az idézeteket a kézirat nyelve szerinti idézőjellel jelöljük (magyar nyelven „idézet”). • Idézeten belüli belső idézet jelölése: „idézet eleje »belső idézet« idézet vége.” • Kiegészítés jelölése idézeten belül: „idézet[ben].” • Az idézetek nem szedhetők dőlt betűvel, de a szerző által tett egyedi formázásokat jelölni kell (pl. Kiemelés – N. N.). • Az idegen nyelvű idézeteket lehetőleg magyar fordításban kell szerepeltetni, vagy pedig az eredeti mellett magyar fordításban is meg kell adni. Hivatkozások A jegyzetelés legyen formailag egységes és következetes, tartalmilag pontos. A Felhasznált irodalomban minden hivatkozásnak szerepelnie kell, és nem szerepelhet benne a főszövegben nem hivatkozott tétel. A felhasznált irodalmak jegyzéke a kézirat kötelező része. A Bibliográfiába felvehetünk minden, a mű szempontjából releváns művet, függetlenül attól, hogy hivatkoztunk-e rá a kéziratban. A szerző/szerkesztő felelős az általa közlésre beküldött mű eredetiségéért, az abban foglaltak tény- és jogszerűségéért, valamint a hivatkozottak pontosságáért. Az alábbi két hivatkozási módszer valamelyikét kérjük kéziratonként egységesen alkalmazni: 1. Szövegközi zárójeles rövid (vezetéknév, évszám) hivatkozások és alfabetikus, évszámkiemelő irodalomjegyzék. 2. Rövid hivatkozások (vezetéknév, évszám) a lábjegyzetben és alfabetikus, évszámkiemelő irodalomjegyzék. Indokolt esetben elfogadható a teljes címleírás alkalmazása a lábjegyzetben, de az irodalomjegyzék ekkor is alfabetikus, évszámkiemelő. A pontos formai és tartalmi leírás a Mellékletben található. Személynevek helyesírása Személyeket először keresztnévvel és vezetéknévvel kell említeni, utána elegendő csak vezetéknévvel. Ügyeljünk a nevek helyes írására. A latin ábécét használó nyelveken szereplő neveket nem változtatjuk meg (pl. Vavro Hajdů, Kemal Kılıçdaroğlu, José Manuel Durão Barroso); a nem latin betűs neveket vagy az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa szerint írjuk át (Alekszandr Sz. Puskin, Ruholláh Homeini, Oszáma bin Láden, Joánisz Kapodísztriasz stb.), vagy pedig az adott nyelv magyar gyakorlata szerint (pl. japán: Sinzó Abe; kínai: Hszi Csin-ping; ógörög: Aiszkhülosz). A titulusokat nem tüntetjük fel. Lábjegyzetek A lábjegyzetszám jellemzően a mondatrészt vagy mondatot záró írásjel mögé kerül. Lábjegyzetszámok közvetlenül egymás mellett nem állhatnak, még vesszővel elválasztva sem. Ha egy bekezdésben egymás utáni mondatokban ugyanannak a műnek ugyanarról az oldaláról, vagy ugyanarról a jogszabályhelyről stb. többször is szerepel idézet, csak az utolsó után kell megadni az idézetek helyét. A lábjegyzetek végén mindig pont van.
A főszöveg járulékos részei • Az alábbi járulékos részek alkalmazása opcionális: név- és/vagy tárgymutató, függelék, rövidítések jegyzéke, név- vagy fogalommagyarázat, szakkifejezések jegyzéke, illusztrációk jegyzéke, idegen nyelvű rezümé. Amennyiben mutatót is kíván a szerző a kötethez, azt kötelező a kézirattal együtt leadni.
Illusztrációk, táblázatok és ábrák • Illusztrációk, táblázatok, ábrák csak akkor használhatók, ha azok lényeges információt hordoznak. Az idegen nyelvű adatok magyarra fordítandók. Az ábrák és táblázatok megszerkesztése a szerző feladata, az illusztrációk a kézirathoz minőségrontó formázás nélkül, beazonosítható módon elnevezve külön mappában is mellékelendők. Más kiadványból átvett ábra közlését a szerzőnek kell engedélyeztetnie, és saját szövegében a forrást is pontosan meg kell jelölnie. Az információértékkel nem rendelkező, esetleg publikálásra alkalmatlan minőségű, illetve a bizonytalan forrású illusztrációk közlésétől a kiadó saját döntése alapján eltekinthet.
Karakterek Idegen karakterek Ha a kéziratban idegen karakterek (görög, cirill, arab stb.) is szerepelnek, kérjük, hogy csak egy fontkészletet (pl. Times New Roman) használjanak. Leggyakrabban használt karakterek: idézőjel (nyitó és záró): Alt0132, Alt0148 „ ” belső idézőjel (nyitó és záró): Alt0187, Alt0171 » « harmadlagos idézőjel: Alt0146 ’ nagykötőjel: Alt0150 – három pont: Alt0133 … szorzás jele: Alt0215 ×
Borító • A borítóról a kiadó dönt. Tartalmi összefoglaló Legfeljebb 1000 leütés terjedelmű ismertető a műről a könyv hátsó borítójára és a weboldalra. Szerzői bemutatkozás (opcionális) Legfeljebb 300 leütés terjedelmű szakmai életrajz a könyv hátsó borítójára és a weboldalra. Fotó a Szerzőről (opcionális) Jó minőségű digitális felvétel a könyv hátsó borítójára és a weboldalra.
A kézirat leadása • Elektronikus formátumban (doc vagy rtf) az Elektronikus Kérelmezési Rendszeren (ekr.ludovika.hu) keresztül. A megjelentetésről a Ludovika Kiadói Bizottság dönt, kizárólag a kész, szerzői részről lezártnak tekintett kézirat birtokában.
Melléklet A HIVATKOZÁS FORMAI KÖVETELMÉNYEI
A HIVATKOZÁS FORMAI KÖVETELMÉNYEI
Leírás
Példa
Hivatkozott mű típusa
A hivatkozás tartalmi elemei*
Irodalomjegyzékbeli hivatkozás
(A hosszú hivatkozás – a teljes mű tekintetében következetesen – alkalmazható lábjegyzetben is.)
Hivatkozás szövegben, oldalszámmal (szövegben zárójelben vagy lábjegyzetben zárójel nélkül)
Egyszerzős monográfia
Vezetéknév Keresztnév (kiadás éve): A könyv címe. Kiadás helye: Kiadó.
Padányi József (2022): Kockázatok, kihívások, válaszok. Budapest: Ludovika.
(Padányi 2022: 15)
Két- vagy háromszerzős mű
Vezetéknév Keresztnév 1 – Vezetéknév Keresztnév 2 (kiadás éve): A könyv címe. Kiadás helye: Kiadó.
Sasvári Péter – Urbanovics Anna (2021): A nemzetközi tudományos láthatóság eszközei. Budapest: Ludovika.
(Sasvári– Urbanovics 2021: 15)
Háromnál több szerző/szerkesztő
Vezetéknév Keresztnév 1 et al. (kiadás éve): A könyv címe. Kiadás helye: Kiadó.
Dernóczi Attila et al. (2021): Munkajog és társadalombiztosítási jog. Budapest: Ludovika.
(Dernóczi et al. 2021: 15)
Szerkesztett mű
Vezetéknév Keresztnév szerk. (kiadás éve): A könyv címe. Kiadás helye: Kiadó.
Ződi Zsolt szerk. (2022): Jogi technológiák. Budapest: Ludovika.
(Ződi 2022: 15)
Elektronikus könyv
Vezetéknév Keresztnév (kiadás éve): A könyv címe [formátum]. Kiadás helye: Kiadó. Online: [LINK]
Vezetéknév Keresztnév (kiadás éve): A könyv címe. Ford. Fordító Neve. Kiadás helye: Kiadó.
Giubilei, Francesco (2021): A nyugati konzervatív gondolkodás kézikönyve. Ford. Domokos György. Budapest: Ludovika.
(Giubilei 2021: 15)
Könyvfejezet
Vezetéknév Keresztnév (kiadás éve): A fejezet címe. In Szerkesztő Neve (szerk.): A könyv címe. Kiadás helye: Kiadó, oldalszám–oldalszám.
Both Előd (2022): A világűr felhasználásának fizikai és műszaki alapjai. In Bartóky-Gönczy Balázs – Sulyok Gábor (szerk.): Világűrjog. Budapest: Ludovika, 21–38.
(Both 2022: 21–38)
Folyóiratcikk (nyomtatott)
Vezetéknév Keresztnév (kiadás éve): A tanulmány címe. Folyóirat Címe, évfolyam(lapszám), oldalszám–oldalszám.
Lenkovics Barnabás (2022): A visszalépés tilalma. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 10(2), 27–44.
(Lenkovics 2022: 27–44)
Folyóiratcikk (elektronikus)
Vezetéknév Keresztnév (kiadás éve): A tanulmány címe. Folyóirat Címe, évfolyam(lapszám), oldalszám–oldalszám. Online: [LINK vagy DOI]
Németh Ágota (2022): Az arcfelismerés szerepe a bűnügyi munkában. Magyar Rendészet, 22(2), 171–182. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.11
Cavallier József (1935): A falu népe – biológiai éhségben. Nemzeti Ujság, 1935. augusztus 18. 2–3.
(Cavallier 1935: 2–3)
* Megjegyzés:Az idegen központozás helyett a magyart kell használni, továbbá az idegen nyelvű művek bibliogáfiai leírásában szerep- lő kiegészítések, rövidítések (pl. szerk., ford., kiadás, dátum stb.) is magyar nyelven jelölendők. Könyvek esetében feltüntethető a kötet alcíme, de a sorozat, amelynek eleme, illetve az, hogy szöveggyűjtemény, fakszimile stb., nem. A kiadás számát csak indokolt esetben kell megadni. Teljesen általános linkeket – például egy szervezet honlapjának címét – szükségtelen megadni az irodalomjegyzékben. Korábban már hivatkozott műre történő visszautalás csak vezetéknév és évszám formátumban szere- pelhet, az i. m. (idézett mű) vagy az uo. (ugyanott) kerülendő. Amennyiben a szerző valamely intézmény, szervezet, csatorna stb., akkor sem a bibliográfiai leírásban, sem a rövid hivatkozásban nem használunk kiskapitális kiemelést.
Jogszabályok •Törvények esetében az első említésnél teljes elnevezéssel kell megadni, utána használható csak a száma, a rövid leírása vagy a bevett rövidítése. Rövidítés használatakor azt az első említés után zárójelben kell feltüntetni. Ügyeljünk a he- lyes írásra: a törvénykönyvek elnevezésének és rövidítésének csak a legelső betűje nagy (Polgári törvénykönyv, Ptk., Büntető törvénykönyv, Btk.), az Ekertv. nem Eker. tv. (az Eker. irányelv), valamint különbség van alkotmány (mint jogszabálytípus) és Alkotmány (mint konkrét jogszabály) között. Más országok törvényeit igyekezzünk magyarul, de az eredeti elnevezést is megadva hivatkozni. Rendeletek, utasítások, határozatok, döntések, ítéletek és jogesetek hivatkozásakor szintén a hivatalos formát kell használni, azonban ha a megnevezés túl hosszú, a főszövegben elég a rövid változata [például 28/2019. (III. 14.) ME határozat], és lábjegyzetben kell elhelyezni teljes formájában. Ügyelni kell a szóközökre és a megfelelő írásjelek használa- tára. A jogesetek elnevezését nem szedjük dőlt betűvel. Külföldi jogeseteknél a főszövegben először ki kell írni a két peres fél nevét tartalmazó rövid megnevezést (United States v. Virginia) – a pontos adatok lábjegyzetbe kerülnek –, a későbbiekben, ha egyértelmű, elegendő a bevett rövid megnevezés (Virginia-ügy).
Műszaki szövegek • A Magyar Szabványügyi Testület által megadott címet és formát használjuk. Mindig a tiszta, az európai és a nemzetközi szabványok hivatalos megjelölését használjuk. Ügyeljünk a jel, a hivatkozási szám, az alszabványszám, a kötetszám, a rész, a lapszám és a kiadás évének helyes feltüntetésére.
Szerzői jogi közlemény
ETIKAI KÓDEX
A Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle c. folyóirat a tanulmányok lektorálására két lektort kér fel, a lektor csak a tanulmány szövegét, a tanulmány szerzője csak a lektorálás tartalmát ismeri meg – kettős vak lektorálás. Emiatt a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek (a szerzőnek, a folyóirat szerkesztőbizottságának, a lektornak és a kiadónak) egyaránt el kell fogadnia az elvárt erkölcsi magatartásra vonatkozó szabályokat. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, https://publicationethics.org/core-practices) folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelvek (Best Practice Guidelines for Journal Editors) című útmutatóján alapul.
A SZERKESZTŐSÉG KÖTELESSÉGEI
A publikálásra vonatkozó döntések
A folyóirat szerkesztőbizottsága dönt a beérkezett tanulmányok közléséről. Törekszünk az elküldött tanulmányok megjelentetésére, ha azok megfelelnek a tartalmi és formai követelményeknek. A szerkesztőbizottságot azonban korlátozhatják a hatályban lévő, a rágalmazásra, a szerzői jogok megsértésére, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. Ezért a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja plágiumellenőrző szoftvert is használhat a plágium kiszűrésére.
Esélyegyenlőség
A szerkesztőbizottság mindenkor a szerzők fajára, nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a beküldött tanulmányokat.
Titoktartás
A szerkesztőbizottság és annak tagjai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képez a szerző, a lektorok, akik lektorként szóba jöhetnek, valamint a kiadó.
Közzététel és összeférhetetlenség
A szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezése nélkül.
A LEKTOROK KÖTELESSÉGEI
Segítségnyújtás a szerkesztőbizottsági döntésekhez
A lektor segíti a szerkesztőbizottságot a döntéshozatalban, javaslatot tesz a tanulmány megjelentetésére vagy annak elutasítására; amennyiben arra szükség van, a lektorálás folyamán támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.
Hatékonyság
A felkért lektornak ésszerű időn belül nyilatkoznia kell, hogy tudja-e vállalni a tanulmány értékelését. Amennyiben úgy véli, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás értékeléséhez, vagy a megszabott határidőre nem fogja tudni megfelelően elkészíteni a véleményét, kötelessége értesíteni a szerkesztőbizottságot arról, hogy nem vállalja a lektorálást.
Titoktartás
Minden értékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelni. Ezeket csak a szerkesztőbizottság engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni.
Objektivitás
A tanulmány értékelését objektíven kell végezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell azt alátámasztaniuk.
A forrásokra való hivatkozás
A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett mérvadó tudományos munkákat. Bármely kijelentést megfelelően kell hivatkozni, amely már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz. A lektornak ugyanakkor fel kell hívnia a szerkesztőbizottság figyelmét bármely lényegi hasonlóságra vagy átfedésre a vizsgált kézirat és egyéb, általa ismert, korábban már közzétett anyag között.
Közzététel és összeférhetetlenség
A tanulmány értékelése során megismert egyéni, eredeti megállapítások vagy ötletek bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből, vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.
III. A SZERZŐK KÖTELESSÉGEI
A közlésre vonatkozó irányelvek
Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek.
Eredetiség és plágium
A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, akkor azokat megfelelő módon idézniük kell és szakszerűen hivatkozni rájuk.
Többszörös, párhuzamos vagy egyidejű publikálás
Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kéziratnak különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kéziratnak több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.
A forrásokra való hivatkozás
Az idézett művekre minden esetben szakszerűen kell hivatkozni. A szerzőknek hivatkozniuk kell mindazon kiadványokra, amelyek befolyásolták munkájukat.
A tanulmányszerzői tisztség
Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány alapötletéhez, megtervezéséhez, megszövegezéséhez vagy értelmezéséhez. Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási folyamat bizonyos lényeges szakaszaiban. A szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a tanulmányban, valamint, hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket továbbá, hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.
Közzététel és összeférhetetlenség
Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségi okokat, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. Ha a kutatás támogatásban részesült, akkor annak minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni.
Alapvető hibák a megjelentetett művekben
Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat szerkesztőjét vagy kiadóját, és együtt kell működnie a szerkesztőbizottsággal a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.
SZERZŐI ÉS LEKTORI DÍJAK
A Nemzet és Biztonság c. folyóirat nonprofit kezdeményezés, ezzel kapcsolatban a kiadó gazdasági tevékenységet nem folytat. A megjelentetésre szánt írásművek szerzői lemondanak a szerző díjakról, és hozzájárulnak a cikkeik archívumban való megőrzéséhez. A szerkesztőbizottság által a megjelentetésre szánt írásművek lektorálására felkért személyek lemondanak a lektori díjról, számukra anyagi ellenszolgáltatás nem jár.