Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb <p>A <strong>Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle</strong> a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lektorált tudományos folyóirata. A folyóirat a biztonság és védelempolitika aktuális kérdéseire összpontosít. Jelenleg évente 4 magyar nyelvű lapszáma van, és 1 további angol nyelvű száma. Szerzői közé vezető kül- és biztonságpolitikai szakértők, elemzők és gyakorlati szakemberek tartoznak.</p> Ludovika Egyetemi Kiadó hu-HU Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle 1789-5286 Szűk esztendők következnek? https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/6130 Felméry Zoltán Copyright (c) 2022 Zoltán Dr. Felméry https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 2 3 Ning An Confucian Geopolitics című könyvének recenziója https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5999 Csillag Dávid Copyright (c) 2022 Csillag Dávid https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 110 114 10.32576/nb.2021.3.7 Jan Eichler NATO’s Expansion After the Cold War című könyvének recenziója https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/6003 Szabó-Thalmeiner Dóra Copyright (c) 2022 Szabó-Thalmeiner Dóra https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 115 119 10.32576/nb.2021.3.8 A 2022. évi orosz–ukrán háború gazdasági következményei https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/6241 <p>A 2020-as évek a Covid–19 okozta globális recesszióval kezdődtek, s a világ még ki sem lábalt a járványból és a recesszióból sem, amikor 2022. február végén kitört az orosz–ukrán háború, amely nyilvánvalóan átfogó rövid, közép- és hosszú távú világgazdasági következményekkel jár. Tanulmányunk megkísérli összefoglalni a várható strukturális átrendeződéseket a kőolaj és a földgáz világpiacán, valamint a mezőgazdasági termékek, elsősorban a gabonák és az olajos magvak globális piacán. Fentiek alapján felvázoljuk a háborúnak a világgazdasági erőviszonyokra gyakorolt várható hatásait.</p> Csáki György Copyright (c) 2022 Csáki György https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 10.32576/nb.2021.3.4 Irán és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolata a nukleáris megállapodás megkötésétől napjainkig https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5814 <p>Irán és az Egyesült Államok kapcsolata fordulóponthoz érkezett az iszlám forradalom során, majd ezt követően egyre feszültebbé vált a két ország viszonya, ami többek között Irán nukleáris programjából adódott. A kérdés több éve van az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjén is, azonban 2015-ben diplomáciai úton jött létre az Átfogó Közös Cselekvési Terv (JCPOA), amely rövid időre normalizálta a két ország kapcsolatát. 2018 óta azonban az iráni atomfegyver előállítását újra fenyegetésnek tekinti az Amerikai Egyesült Államok, a JCPOA helyreállítási folyamatában újra szembe kerülnek az iráni és amerikai érdekek, ám ezek a tárgyalások mostanáig sem értek véget. Attól függően, hogy milyen megoldás születik, több szcenárió is felvázolható arra vonatkozóan, hogy Irán és az Egyesült Államok kapcsolata miként alakulhat a jövőben.</p> Jászfalvi Orsolya Copyright (c) 2022 Jászfalvi Orsolya https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 4 25 10.32576/nb.2021.3.1 A terrorizmus elleni küzdelem büntetőjogi eszközei https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/6219 <p>A határokat nem ismerő, ennek apropóján a társadalom minden szegmensére hatással lévő terrorizmus korunk globális kihívásaként napjaink legjelentősebb biztonságpolitikai kérdésévé vált. A terrorizmus mint az illegitim politikai másként gondolkodás2 tulajdonképpen azóta jelen van, amióta az emberiség politikai csoportokba szerveződött.3 Transznacionális, valamint komplex jellegéből adódóan folyamatos veszélyt jelent az államok demokratikus működésére, így kiemelt jelentőségű fogalmi meghatározásainak széles körű ismérve ahhoz, hogy kidolgozzuk a megfelelő válaszintézkedéseket. Az ellene való büntetőjogi eszközök korszerűsítése azonban továbbra is kihívást jelent a jogalkotónak, mivel a terrorcselekmények elkövetési alakzatai a technikai fejlődés révén folyamatosan új irányt vesznek, aminek szükségszerű következménye a naprakész biztonsági stratégiák megalkotása. Jelen tanulmány a terrorcselekmények büntetőjogi vonatkozású főbb tendenciáit tekinti át, azonban a terjedelmi korlátokra tekintettel nem célja a téma minden részletekre kiterjedő vizsgálata, sokkal inkább a szabályozás problematikájának bemutatása.</p> <p><a href="#_ftnref1" name="_ftn1"></a></p> Károlyi Lili Copyright (c) 2022 Károlyi Lili https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 26 38 10.32576/nb.2021.3.2 Törökország és a türk országok kapcsolata (1991–2018) https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5578 <p>A tanulmány Törökország és a türk országok (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán) közötti kapcsolatokat vizsgálja a Szovjetunió felbomlása utáni időszaktól 2018-ig terjedően. Jelen elemzés arra tesz kísérletet, hogy vázolja azt a többdimenziós politikát, amelyet Törökország az elmúlt évtizedekben folytat/folytatott az említett országokkal. Az egyik központi kérdés, hogy Törökország milyen mértékben tudja befolyását érvényesíteni a független türk országokban, és egyáltalán mennyire tekinthető meghatározónak Ankara ezen irányú politikája. E kérdés mentén haladva az elemzés során bemutatom Törökország integrációs törekvéseit, amelyek a Türk Tanács létrehozásával új szintre léptek, valamint a meghatározó gazdasági együttműködéseket, hiszen Törökországnak jelentős gazdasági érdekei vannak ezen országokkal. Az elmúlt évtizedben nagymértékben erősödtek a stratégiai, védelmi kapcsolatok, amelyben Ankara szintén meghatározó szerepre törekszik.</p> Biró Dávid Copyright (c) 2022 Háda Béla; Bíró Dávid https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 39 62 10.32576/nb.2021.3.3 Államok a globális válságok árnyékában https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/6214 <p>Az államhatárokon átívelő és a 20. század végétől felgyorsuló globalizációs folyamatoknak köszönhetően immáron globálisan tapasztalható válságok újfajta kihívásokat jelentenek az államok számára. A megfelelő válaszreakciók és válságkezelési stratégiák kérdése végső soron a nemzetközi kapcsolatok legklasszikusabb dilemmájához vezet, vagyis, hogy mi biztosítja hatékonyabban az egyes nemzetek (jólétének és jóllétének) fennmaradását: a nemzetközi együttműködés vagy a nemzeti kapacitások biztosítása és növelése, vagyis az önsegélyezés. E kérdés kapcsán az elemzés fókuszában a Covid–19-járvánnyal kapcsolatos nemzetközi szintű, európai uniós és a tagállamok szintjén meghatározható válaszreakciók állnak.</p> Soós Kinga Copyright (c) 2022 Soós Kinga https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 79 90 10.32576/nb.2021.3.5 Az innovációhoz kötődő alapfogalmak: a definícióktól az innovációs ökoszisztémáig https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5943 <p>Napjainkban az innovációk sűrűsödése és az értékteremtés módjának megváltozása figyelhető meg. Ez nemcsak a technológiai-gazdasági paradigmák kapcsán érzékelhető, hanem az innovációk tág körét is érinti. Az állam – kiemelten a védelmi ipar – igényei mindig is fontos szerepet játszottak a kutatás és kísérleti fejlesztés, valamint a – tág értelemben vett – piacon realizálódó innovációk ösztönzésében akár finanszírozói, akár megrendelői oldalon. Az innováció körüli „hype” és a terminológiai kakofónia miatt azonban indokolt a rendszerezés. Jelen tanulmány erre tesz kísérletet az idők folyamán fejlődött innovációdefiníciók, illetve az innovációhoz kötődő modellek áttekintésével, valamint az innovációs ökoszisztéma komplexitásának megértésére való törekvéssel.</p> Szakos Judit Copyright (c) 2022 Szakos Judit https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-11-10 2022-11-10 14 3 91 109 10.32576/nb.2021.3.6