Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

A magyar katonai jelenlét története Afrikában

Remek Éva — 2025-05-20

Afrika egyes elemzők szerint három tényező miatt fontos Európa számára: a történelmi kapcsolatok, a kereskedelmi érdekek és a humanitárius tevékenység miatt. Ez ma sincs másként, mindamellett, hogy e három tényező mára már további tényezőkkel, kutatási, elemzési szempontokkal bővült. Globalizált világunk új kihívásai, kockázatai és fenyegetései Afrikát sem kerülik el. Sőt, a megváltozott Afrika maga is egy új kihívás a megváltozott világ, írásom témájából adódóan Európa, benne Magyarország számára is. E tanulmány – a teljesség igénye nélkül – a hidegháború utáni időszaktól 2019-ig terjedően gyűjti össze az afrikai missziókat. Az elemzés főleg a magyar részvételre fókuszál (az egyes nemzetközi biztonsági szervezetek tevékenységének az említésével, amennyire az szükséges és elégséges). Magyarország is ezen szervezetek keretében vállalt/vállal feladatokat a nemzetközi béke és biztonság érdekében, illetve saját érdekeit szem előtt tartva.

Indonézia a BRICS+ tagja – zavarjon ez minket?

Háda Béla — 2025-05-20

A dél-csendes-óceáni vizek új ragadozója, az SSN AUKUS

Ceylan-Szakács Mirjam — 2025-05-20

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália 2021 szeptemberében írta alá a nukleáris meghajtású tengeralattjáró beszerzéséről szóló háromoldalú együttműködési megállapodást, az AUKUS-t. Az elmúlt három év átalakította az ausztrál biztonság- és védelempolitikai gondolkodást. Az átfogó stratégiai felülvizsgálat eredményeként Ausztrália fejleszti védelmi képességeit, valamint hozzájárul az indo-csendes-óceáni térség stratégiai dinamikájának újragondolásáról és a térség növekvő szerepéről szóló diskurzushoz. Mindezek tükrében időszerű megvizsgálni az AUKUS-megállapodás két pillérét, valamint az ausztrál stratégiai gondolkodás új mozgatórugóit a kormányzati narratíva és bírálatok mentén.

Történelmi emlékezet és nemzeti identitás

Faragó Bence — 2025-05-20

Az orosz–ukrán háború eszkalációja alapvetően átalakította az európai biztonsági környezetet, különösen a balti államok, azaz Észtország, Lettország és Litvánia számára. A tanulmány a balti államok védelempolitikáját elemzi, kiemelten tárgyalva a történelmi emlékezet és a nemzeti identitás szerepét. A kollektív emlékezet – különösen a szovjet megszállás traumatikus tapasztalatai – meghatározzák a balti államok biztonságpolitikai döntéseit és elrettentési stratégiáit. Az elemzés tárgyalja a megtagadó elrettentés gyakorlatát, a NATO-val való szoros együttműködést, valamint a hibrid hadviselés és a kibertámadások jelentette fenyegetések kezelését. A tanulmány rámutat, hogy a balti országok történelmi tapasztalatai és földrajzi helyzete miként formálja biztonságpolitikájukat a mai geopolitikai környezetben.

Franciaország afrikai pozíciói a Macron-korszakban

Soós Eszter Petronella — 2025-05-20

Franciaország az elmúlt években látványosan tért veszített Afrikában. Nemcsak a kemény hatalom terén, vagyis elsősorban katonai területen szorult vissza, hanem a vonzósága, puha hatalma is csorbát szenvedett, miközben ezzel párhuzamosan további hatalmak igyekeznek növelni a befolyásukat a kontinensen, nemegyszer Párizs kárára. A tanulmány célja annak feltárása – a kemény és a puha hatalom fogalmainak segítségül hívásával –, hogy melyek az elveszített és megmaradt francia pozíciók, s milyen mozgástér marad Párizsnak Afrikában. A tanulmány ambíciója továbbá, hogy bemutassa, miként gondolkodnak a francia elitek Franciaország szerepéről a kontinensen. A tanulmány ehhez nemcsak szakirodalmi forrásokat, hanem politikai szereplők átfogó anyagait és szakújságírók munkáit is segítségül hívja. A vizsgált időtáv alapvetően a Macron-korszak 2017–2024 között.

A Nyugat-Balkán biztonságpolitikai helyzete

Egeresi Zoltán — 2025-05-20

A tanulmány egy általános képet kíván adni a Nyugat-Balkán biztonságpolitikai helyzetéről. Áttekinti a régió általános jellemzőit, majd pedig az elmúlt években releváns, különböző biztonsági kihívásokat és az ezekre adott válaszokat mutatja be. Ezen problémák leírása mellett kiemeli, hogy noha a régióban a háborús konfliktus esélye az 1990-es vagy a 2000-es évekhez képest csökkent, továbbra is számos feszültséggóc található a területen, illetve nagyhatalmi versengési területté vált.