Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle

A fegyverkezés új korszaka

Háda Béla — Mon, 28 Apr 2025 00:00:00 +0200

Kommentár

Közel-keleti és észak-afrikai védelmi és fegyverkezési trendek

Kemény János — Mon, 28 Apr 2025 00:00:00 +0200

A Közel-Kelet biztonsági környezetének rendkívüli összetettsége következtében az utóbbi évtizedekben a régió államainak védelmi kiadásai jelentősen megnövekedtek. A térségen belül elsősorban a Perzsa-öböl országai kiemelkedően nagy összegeket fordítottak a fegyveres erőikre. Ezt a nem állami fegyveres szereplők képességeinek növekedése és a technológia, elsősorban a pilóta nélküli eszközök képességeinek látványos fejlődése erősítette. Az alábbi tanulmány arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja a legfontosabb trendeket, amelyek a térség országaiban tapasztalhatók az olyan területeken, mint a nemzetközi védelmi jellegű együttműködés, nagyobb beszerzések és fejlesztési irányok stb. A tanulmány jelentős figyelmet szentel az Irán által támogatott nem állami fegyveres szereplők kapacitásaiban bekövetkezett változásokra is.

Fegyverkezési tendenciák a Koreai-félsziget két államában, kitekintéssel a konfliktusban érintett országok magatartására

Csoma Mózes — Mon, 28 Apr 2025 00:00:00 +0200

A 2020-asévek kezdete óta a Koreai-félsziget biztonságpolitikai viszonyai ismételten feszültebbé váltak. A tanulmány a Military Balance+ adatbázis információinak elemzésével bemutatja a szemben álló felek katonai képességeit, valamint a jelenleg is zajló fegyverkezési tendenciákat. A tanulmány külön foglalkozik a koreai konfliktusban érintett országok magatartásával, különösképpen a KNDK és Oroszország katonai együttműködésével, valamint az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán szorosabbá váló szövetségével. A szerző külön vizsgálja az orosz–ukrán háború és a koreai konfliktus összefüggéseit is.

A fegyveres erők fejlesztési trendjei Dél-Ázsiában (2014–2024)

Háda Béla — Mon, 28 Apr 2025 00:00:00 +0200

Az ázsiai katonai hatalmak felemelkedése és ennek hatása a globális erőegyensúlyra manapság kiemelt kutatási téma a nemzetközi és biztonsági tanulmányok keretében. Ráadásul Dél-Ázsia különleges színtere ennek a folyamatnak. India nagyhatalmi ambíciói, a kínai–pakisztáni védelmi-ipari együttműködés vagy a térség többi államának egyensúlyozása Dél-Ázsiát a hatalmi harc igen dinamikus küzdőterévé teszi. Ez a tanulmány a Military Balance+ adatbázisra és más forrásokra támaszkodva haderőnemenként elemzi a dél-ázsiai országok fegyveres erőinek felszereltségi állapotát, azonosítja az elmúlt évtized fő fejlesztési irányait, valamint a folyamat jövőbeli kilátásait.

Az orosz szárazföldi erők haditechnikai arzenáljának alakulása az orosz–ukrán háború két évében

Jójárt Krisztián, Ablonczay Bence — Mon, 28 Apr 2025 00:00:00 +0200

A tanulmány arra vállalkozik, hogy a 2022-es ukrajnai háború első két és fél évének orosz haditechnikai veszteségeiről, valamint az orosz haditechnikai állományról elérhető információk alapján következtetéseket vonjon le arra vonatkozóan, Moszkva meddig képes folytatni a háborús erőfeszítéseit Ukrajnával szemben. Az elhúzódó háború a több erőforrással rendelkező félnek kedvez, a kifárasztás stratégiájának tudatos alkalmazásával azonban a felőrlést képes lehet a gyengébb fél a maga szolgálatába állítani. Masszív katonai képességei lehetővé tették Moszkva számára, hogy a „különleges katonai művelet” kudarca után megvívjon egy elhúzódó, intenzív háborút szomszédjával. Az elmúlt két és fél év jelentős mértékben emésztette fel ugyanakkor haditechnikai arzenálját. Letárolt készleteinek nagysága ugyan elvben még hosszú évekre képes fedezni az elszenvedett veszteségeit, ám a raktáron lévő eszközök jelentős része valószínűleg nincs reaktiválható állapotban.

A török hadiipar fejlődése az AKP alatt (2002–2023)

Egeresi Zoltán, Pénzváltó Nikolett — Mon, 28 Apr 2025 00:00:00 +0200

A tanulmány célja a török hadiipar úgynevezett technonacionalista fejlődésének elemzése az elmúlt húsz éves időszakban (2002–2023), különböző források, így a Military Balance+ és a SIPRI fegyverkereskedelmi adatbázisok felhasználásával. Alaptézise, hogy a kormányzati erőfeszítéseknek és számos más tényezőnek (geopolitikai kihívások, biztonsági fenyegetések növekedése, szankciók, exportboom) köszönhetően sikerült növelni az önellátás szintjét, noha továbbra is magas hozzáadott értékű technológiára szorul az ország, amelynek döntő részét a problémák ellenére továbbra is nyugati szövetségeseitől szerzi be. A tanulmány szerint a technonacionalizmus az utóbbi években egyre nagyobb teret nyert a politikában is, amely nemcsak a legújabb hadiipari (különösen a drónipar) eredmények választási kampányokban való megjelenése, hanem az úgynevezett technofesztiválok formájában is segíti a nemzeti büszkeség megélését, a sikereket szorosan összekapcsolva a kormányzattal.