Nem állami szereplők a Közel-Keleten

Az észak–szíriai kurd autonómia (a Rodzsava) példája

Absztrakt

Jelen tanulmány célja a közel-keleti államrendszer válságának bemutatása, különös tekintettel a nem állami szereplők szerepére a régióban. Az elmúlt időszakban a nem állami szereplők kitöltötték a gyenge államokban jelentkező vákuumot. A folyamat mindenekelőtt Irakban, Líbiában, Szíriában és Jemenben figyelhető meg. A tanulmány rámutat a nem állami szereplők jelentőségére, illetve arra a dinamikus kapcsolatrendszerre, amelyet állami és nemzetközi aktorokkal sikerült kialakítaniuk.
A szerző a szíriai kurd Demokratikus Egységpárt (PYD) példáján keresztül kísérli meg bemutatni azt a komplex viszonyrendszert, amelynek keretében a nem állami szereplők működnek. A PYD az iraki kurd autonómia mintájára egy de facto autonóm területet alakított ki, amely lényegében 2012 óta működik. A Rodzsava ideológiáját tekintve az Abdullah Öcalan-féle baloldali nézetek alapján épült ki. A PYD célja, hogy egy esetleges szíriai politikai rendezés keretében a föderalizmus elvét bevezesse a szíriai alkotmányba, amely azonban szemben áll hazai (Aszad-rezsim) és külföldi (Törökország) szereplők érdekeivel. A tanulmány arra fókuszál, hogy a kurdok elfelejtett szereplőből hogyan váltak stratégiai játékossá Szíriában.