object(Publication)#180 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(6485) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:29" ["primaryContactId"]=> int(7996) ["sectionId"]=> int(86) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6361) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "15-23" ["abstract"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(473) "

A Magyar Rendészet szerkesztőbizottsága és szerkesztősége fájdalomtól megtört szívvel búcsúzik  Prof.  Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok prodékán úrtól,  szerkesztőbizottságunk korábbi elnökétől. Elhunyt  munkatársunk, barátunk emléke  előtt tisztelegve,  változtatás nélkül közöljük  egyetemünk és a Büntetés-végrehajtási Szervezet  nevében, végső nyugalomra helyezésekor elhangzott  búcsúbeszédeket. 

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(31) "Cséri Zoltán, Blaskó Béla " } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(62) "Búcsúzás Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornoktól" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7996) ["email"]=> string(23) "Lippai.Zsolt@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6485) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Cséri" ["hu_HU"]=> string(6) "Cséri" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#117 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8169) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6485) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Blaskó" ["hu_HU"]=> string(8) "Blaskó " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Béla " ["hu_HU"]=> string(6) "Béla " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(31) "Ruzsonyi Péter - búcsúztató" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25404) ["id"]=> int(5092) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6485) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#111 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6122) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:33" ["primaryContactId"]=> int(7509) ["sectionId"]=> int(87) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(5998) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2527) "Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: Az előkészítő ülés ismeretelméleti és pszichológiai szempontjai I. Ügyészségi Szemle, 6. (2021a), 1. 6–43. Bancsi Zsolt József – Rimóczy István: Az előkészítő ülés ismeretelméleti és pszichológiai szempontjai II. Ügyészségi Szemle, 6. (2021b), 2. 6–35. Belovics Ervin: A büntetőeljárásról szóló törvény új jogintézményei (II., befejező rész). Ügyvédek Lapja, 58. (2019), 5. 2–5. Belovics Ervin – Tóth Mihály: Büntető eljárásjog. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 2020. Bencze Mátyás: A kor színvonalán? – Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira. Pro Futuro, 8. (2018), 3. 11–36. Online: https://doi.org/10.26521/Profuturo/2018/3/2870 Bócz Endre: „Megismerés” és „bizonyítás” a büntető eljárásban. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 41. (1992), 1–40. 83–96. Elek Balázs: Költség és időtartalékok a büntetőeljárásban. Büntetőjogi Szemle, (2015), 1–2. 10–17. Elek Balázs – Szabó Krisztián: Szemelvények a büntető eljárásjog köréből. Debrecen, Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2019. Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2004. Ibolya Tibor: Az új Be.-törvény ügyészi szemmel. Ügyvédek Lapja, 58. (2019), 6. 20–24. Jármai Tibor: Gondolatok a bizonyítás egyes kérdéseiről. In Nagy Ferenc – Balogh Elemér (szerk.): Ad futuram memoriam – Tanulmányok Cséka Ervin 85. születésnapja tiszteletére. Szeged, Pólai Elemér Alapítvány, 2007. 54–65. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. Szabó Judit – Hornyák Szabolcs: Az új büntetőeljárási kódex hatása a bírósági igazgatásra. Bírósági Szemle, (2020), 1. 26–37. Tóth Mihály: A koncepció korrekciója? Ügyvédek Lapja, 59. (2020), 5–6. 11–18. Varga Zoltán: Kötetlen tárgyalás vagy sarokba szorított védelem? Ügyvédek Lapja, 57. (2018), 4. 27–29. Varga Zoltán: Az előkészítő ülés hatása a büntetőeljárásban. Ügyvédek Lapja, 58. (2019), 6. 25–29. Jogi források 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról 2017. évi XC. törvény miniszteri indokolása 2020. évi XLIII. törvény végső előterjesztői indokolása 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat 2.B.62/2019/20. 15.B.102/2019/47/I. 18.B.18/2018/213/II Bf.III.17/2021/14." ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "25-38" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(902) "

The re-regulation of the preparatory trial is a significant innovation of the new Criminal Procedure Code. This makes possible for the accused to make an agreement with the court about confessing their culpability and the crimes they committed. This way, the Court can make a decision on the merit as soon as reasonably practicable, so even on the court of first instance. Although there is a concept of confession” regulated in the Criminal Procedure Code, the confession that the accused makes on the preparatory trial – if we translate it from the exact Hungarian phrase – is called a „statement” in the Code. This makes this legal instrument questionable from several points of view, for example: the concept and the usage of evidences in the criminal procedure by the Court; the classification of the statements that the accused makes during the preparatory trial or on the trial.

" ["hu_HU"]=> string(830) "

Az új büntetőeljárási törvény jelentős újítása az előkészítő ülés újraszabályozása, amelyen immár lehetőség van az  eljárás gyors és végleges lezárására. Ennek feltétele egy  érvényes vádlotti beismerő nyilatkozat, amelyet a bíróság a  törvényben meghatározott feltételek és egyéb tényezők  figyelembevétele alapján, egy erre irányuló kihallgatást  követően értékel. Kérdéses azonban, hogy a jogalkotó által  „beismerő nyilatkozatként” meghatározott terhelti közlés és  az azt követő, bíróság általi „kihallgatás” hogyan  viszonyul a terhelti vallomás törvényben meghatározott  fogalmához, illetve a büntetőeljáráson lefolytatott, bíróság  általi bizonyítékértékelő tevékenységhez, a bizonyítási  eljáráshoz.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(95) "Difficulties with the Interpretation of the Statement about Confessing on the Preparatory Trial" ["hu_HU"]=> string(70) "A beismerő nyilatkozat jogintézményének értelmezési nehézségei" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Németh János" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#801 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7509) ["email"]=> string(24) "nemeth.janos97@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6122) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-1404-8817" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "János" ["hu_HU"]=> string(6) "János" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(18) "büntetőeljárás" [1]=> string(21) "előkészítő ülés" [2]=> string(10) "beismerés" [3]=> string(11) "tárgyalás" [4]=> string(14) "bizonyítékok" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(18) "criminal procedure" [1]=> string(17) "preparatory trial" [2]=> string(10) "confession" [3]=> string(5) "trial" [4]=> string(9) "evidences" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#770 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25405) ["id"]=> int(5093) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6122) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#764 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6136) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:32" ["primaryContactId"]=> int(7525) ["sectionId"]=> int(87) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6012) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2997) "Allegria, Angela: L’associazione di stampo mafioso dal punto di vista normativo e criminologico. Diritto straniero, Diritto & Diritti, 2009. Online: http://new.laprevidenza.it/attachments/posts/assne_mafiosa_dssa_allegria.html Bócz Endre: A szervezett bűnözésről és a bűnszervezet fogalmáról. Magyar Rendészet, 8. (2008), 4. 5–23. Hignett, Kelly: Organised Crime in East Central Europe: The Czech Republic, Hungary and Poland. Global Crime, 6. (2004), 1. 70–83. Online: https://doi.org/10.1080/1744057042000297981 Kovács István: „Olajozás”, szervezett bűnözés és prostitúció a 90-esévekben Magyarországon. Nemzetbiztonsági Szemle, 3. (2015), 1. 114–145. Répási Krisztián: „Bűnbánók” és a maxiper: avagy mitől gyengült meg a Cosa Nostra? Nemzet és Biztonság, 5. (2012), 2. 56–63. Tornyai Gergely: A szervezett bűnözés per se inkriminációja az uniós jogharmonizáció tükrében. Jog és Politikatudományi Folyóirat, 7. (2013), 2. 1–31. Tóth Mihály: Bűnszövetség, bűnszervezet. Budapest, Complex Kiadó, 2009. Tóth Mihály: A bűnszervezeti elkövetés szabályozásának kanyargós útja. Magyar Jog, 62. (2015), 1. 1–10. Tóth Mihály – Kőhalmi László: A szervezett bűnözés. In Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós (szerk.): Kriminológia. Budapest, Wolters Kluwer, 2019. 607–628. Turone, Giuliano: Il delitto di associazione mafiosa. Milano, Giuffré, 2015. Jogi források Legge n. 1398. del 1930, Codice Penale Legge 13 dicembre 1982 n. 646. D.P.R. 22 settembre 1988, n. 447 Codice di Procedura Penale Legge 31 maggio 1965 n. 575 Disposizioni contro la mafia. 1997. évi LXXIII törvény a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 1998. évi LXXXVII. törvény a büntető jogszabályok módosításáról 1999. évi LXXV. törvény a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés egyes szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról 2001. évi CXXI. törvény a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 4/2005. BJE bűncselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapíthatóságáról United Nations: United Nations Convention against Transnational Organized Crime. A/RES/55/25 (2000. november 15.). Online: https://www.unodc.org/unodc/en/organized-crime/intro/UNTOC.html 2006. évi CII. törvény a Palermói Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve 2006. évi CIII. törvény a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló Jegyzőkönyve kihirdetéséről A Tanács 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "39-52" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(663) "

The legislative definition of mafia-type unlawful association in the Italian legal system is currently in Article 416-bis of the Criminal Code (Cc), which was introduced by Lawn. 646/1982. Over the past two centuries, the activities of  criminal organisations have changed, and the desire for  quick response for trends has been a constant challenge for the Italian legislator. The legislative power must create the legal environment in which law enforcement bodies can outrival the Mafia. The study aims to compare the  legislative nature between Italian and Hungarian organised  crime regulations examining the international legal environment.    

" ["hu_HU"]=> string(632) "

Az elmúlt két évszázadban a bűnszervezeti tevékenységek változásával az olasz törvényhozás számára állandó  kihívásként jelentkezik a tendenciákra adott gyors reakció  kívánalma. A maffia típusú bűnszervezet fogalma először  1982-ben került be az olaszországi büntetőjogba. A  törvényhozónak  meg kell teremtenie azt a jogi környezetet,  amellyel a bűnüldöző szervek lépéselőnyre tehetnek szert a maffiával szemben. A tanulmány az olasz és a magyar  bűnszervezetek elleni jogi szabályozást  hivatott  összehasonlítani, kitérve a nemzetközi jogi  környezetre. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "Legal Framework of the Fight against Organised Crime in Italy in the Light of Hungarian and International Criminal Law Regulations" ["hu_HU"]=> string(109) "Az olasz szervezett bűnözés elleni harc jogi keretei a magyar és a nemzetközi szabályozások tükrében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(21) "Pató Viktória Lilla" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#805 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7525) ["email"]=> string(30) "pato.viktoria.lilla@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6136) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-2347-7990" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Pató" ["hu_HU"]=> string(5) "Pató" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Viktória Lilla" ["hu_HU"]=> string(15) "Viktória Lilla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(5) "mafia" [1]=> string(11) "legislation" [2]=> string(9) "joint act" [3]=> string(25) "international environment" } ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "szervezett bűnözés" [1]=> string(18) "jogi szabályozás" [2]=> string(18) "közös fellépés" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#800 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25406) ["id"]=> int(5094) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6136) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#116 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6151) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:30" ["primaryContactId"]=> int(7546) ["sectionId"]=> int(91) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6027) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2169) "A cseh drogtörvények. Prague Guide, 2021. árpilis 2. Online: https://www.prague.fm/hu/18008/a-cseh-drogtorvenyek/ Drogkutató Intézet: Szakmai állásfoglalás a kannabisz különösen veszélyes drogok ENSZ-jegyzékéből való kikerüléséről. 2021. február 25. Online: https://drogkutato.hu/cikkek/497/ Erdős Ákos: FOCUS-bana rendőrség drogprevenciós tevékenysége. In Barabás Andrea Tünde – Christián László (szerk.): Ünnepi tanulmányok a 75 éves Németh Zsolt tiszteletére. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021. 119–130. EMCDDA: European Drug Report: Trends and Developments. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2020. Online: https://doi.org/10.2810/420678 EMCDDA: European Drug Report: Trends and Developments. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2021. Online: https://doi.org/10.2810/18539 EMCDDA: Wastewater Analysis and Drugs – A European Multi-city Study. 2021. Online: https://www.emcdda.europa.eu/publications/html/pods/waste-water-analysis_en Hogyan történik a kábítószerek kriminalizálása Portugáliában? Drugsinc, 2020. május 27. Online: https://drugsinc.eu/hu/hoe-gaat-het-met-de-decriminalisering-van-drugs-in-portugal/ Központi Statisztikai Hivatal: Korunk pestise az Európai Unióban (é. n.). Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/korunk.pdf Leuw, Ed: Drugs and Drug Policy in the Netherlands. Crime and Justice, 14. (1991), 229–276. Online: https://doi.org/10.1086/449187 Lomnici Zoltán: Az Európai Parlamentben újra téma a marihuána legalizálása. Alaptörvény blog, 2019. január 1. Online: https://alaptorvenyblog.hu/az_europai_parlamentben_ujra_tema_a_marihuana_legalizalasa.html Mi az a Coffeeshop? Irány Amszterdam, (é. n.). Online: https://iranyamszterdam.hu/amszterdam-marihuana-fuvezes-coffeeshop/ Pogácsás Nóra: A kannabiszfogyasztás és a depresszió kapcsolata – Prof. Dr. Haller József előadása. Drogkutató Intézet, 2022. január 17. Sivadó Máté: Új politikák a drogjelenség kezelésében, kitekintéssel az alkoholra. Belügyi Szemle, 63. (2015), 5. 92–101. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.5.6 " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "53-63" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1158) "

The issue of drug liberalisation is still a controversial topic in the world today. The three main pillars of drug policy are drug prevention, drug demand and supply reduction, and harm reduction. The need for different level of strictness has resulted in some countries imposing even stricter prohibitions on the possession of drugs and the use of psychoactive substances, while some states and countries have legalised the use of certain drugs. In Hungary, the government sees the fight against drug use in the power of  coercion rather than in changing or relaxing the law. At present, criminalisation does not seem to be improving the situation in our country. Interesting research has been conducted on drug liberalisation and how it has affected consumption patterns and medical treatment in different areas. The purpose of this study is to gain insight what steps each country is taking toward drug legalisation for medical purposes, and how these play a role in alleviating the drug problem. Practice in different countries shows  that  legal drugs used in medicine are no more of a threat to health than drugs used in medicine. 

 

" ["hu_HU"]=> string(1471) "

A drogliberalizáció kérdésköre a mai napig vitatott téma a világban. A drogpolitika három fő pillére a drogmegelőzés,  a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentése, valamint az  ártalomcsökkentés. Az eltérő szigor igénye azt  eredményezte, hogy néhány országban még erősebben  tiltják a drogok birtoklását, a pszichoaktív szerek fogyasztását, mint korábban, viszont némely államban és országban dekriminalizálták az egyes kábítószerek használatát. Magyarországon a kormány jelenleg is a kényszer erejében látja a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem megvalósulását, nem pedig a törvények megváltoztatásában, enyhítésében. Jelenleg úgy tűnik, hazánkban a kriminalizáció nem javít a helyzeten. Érdekes  kutatások születtek a drogliberalizációval kapcsolatban,  hogy a különböző területeken hogyan hatott ez a jelenség a  fogyasztási szokásokra, illetve az orvosi kezelésekre. Ez a  tanulmány azt a célt szolgálja, hogy betekintést nyerjünk  abba, hogy az egyes országok milyen lépeseket tesznek a  gyógyászati célokat szolgáló droglegalizálással  kapcsolatosan, és ezek miként játszanak szerepet a  drogprobléma mérséklésében. A különböző országok  gyakorlata azt mutatja, hogy a gyógyászatban használt  legális drogok nem veszélyeztetik jobban az egészséget,  mint az orvostudományban alkalmazott gyógyszerek. 

 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(47) "The Social Impact of Drug Policy Liberalisation" ["hu_HU"]=> string(56) "A drogpolitika liberalizációjának társadalmi hatása" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Bacsó Bernadett" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7546) ["email"]=> string(26) "bacso.bernadett@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6151) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-3758-2863" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bacsó" ["hu_HU"]=> string(6) "Bacsó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Bernadett" ["hu_HU"]=> string(9) "Bernadett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(19) "drogliberalizáció" [1]=> string(23) "liberális drogpolitika" [2]=> string(27) "kábítószer-legalizálás" [3]=> string(13) "drogprobléma" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(19) "drug liberalization" [1]=> string(19) "liberal drug policy" [2]=> string(17) "drug legalisation" [3]=> string(12) "drug problem" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25413) ["id"]=> int(5096) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6151) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#791 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6138) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:31" ["primaryContactId"]=> int(7527) ["sectionId"]=> int(91) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6014) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6688) "Akhtar, Salman: Paranoid Personality Disorder: A Synthesis of Developmental, Dynamic, and Descriptive Features. American Journal of Psychotherapy, 44. (1990), 1. 5–25. Online: https://doi.org/10.1176/appi.psychotherapy.1990.44.1.5 Apostolopoulos, Athanasios – Ioannis Michopoulos – Ioannis Zachos – Emmanouil Rizos – Georgios Tzeferakos Vasiliki Manthou – Charalambos Papageorgiou – Athanasios Douzenis: Association of Schizoid and Schizotypal Personality Disorder with Violent Crimes and Homicides in Greek Prisons. Annals of General Psychiatry, 17. (2018), 1. 1–9. Online: https://doi.org/10.1186/s12991-018-0204-4 Cleckley, Hervey M.: The Mask of Sanity. Postgraduate Medicine, 9. (1951), 3. 193–197. Online: https://doi.org/10.1080/00325481.1951.11694097 De Barros, Daniel M. – Antonia de Pádua Serafim: Association between Personality Disorder and Violent Behavior Pattern. Forensic Science International, 179. (2008), 1. 19–22. Online: https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2008.04.013 De Brito, Stéphane, A. – Hodgins Sheilagh.: Antisocial Personality Disorder. In Mary McMurran – Richard Howard (szerk.): Personality, Personality Disorder and Violence: An Evidence Based Approach. Hoboken, Wiley-Blackwell, 2009. 133–153. Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5). Fifth Edition. Arlington, VA, American Psychiatric Association, 2013. Online: https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596 Eysenck, Hans Jurgen: Crime and Personality. Medico-Legal Journal, 47. (1979), 1. 18–32. Online: https://doi.org/10.1177/002581727904700104 Fridell, Mats – Morten Hesse – Mats Meier Jæger – Eckhart Kühlhorn: Antisocial Personality Disorder as a Predictor of Criminal Behaviour in a Longitudinal Study of a Cohort of Abusers of Several Classes of Drugs: Relation to Type of Substance and Type of Crime. Addictive Behaviors, 33. (2008), 6. 799–811. Online: https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2008.01.001 Geberth, Vernon J. – Ronald N. Turco: Antisocial Personality Disorder, Sexual Sadism, Malignant Narcissism, and Serial Murder. Journal of Forensic Sciences, 42. (1997), 1. 49–60. Online: https://doi.org/10.1520/JFS14067J Glaser, Daniel: A Review of Crime-Causation Theory and Its Application. Crime and Justice, 1. (1979), 203–237. Online: https://doi.org/10.1086/449062 Halmai Tamás – Tényi Tamás: Személyiségzavarok – igazságügyi pszichiátriai vonatkozások. In Tényi Tamás (szerk.): Személyiségzavarok – klinikum és kutatás. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2017. 267–294. Hare, Robert D.: Psychopathy. Theory and Research. New York, Wiley, 1970. Kemény Gábor: A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 47. (1999), 3. 3–20. Kernberg, Otto F.: Narcissistic Personality Disorder in the Differential Diagnosis of Antisocial Behavior. In J. Reid Maloy (szerk.): The Mark of Cain: Psychoanalytic Insight and the Psychopath. London, The Analitic Press, 2001. 315–337. Laajasalo, Taina – Mikko Ylipekka – Helinä Häkkänen-Nyholm: Homicidal Behaviour among People with Avoidant, Dependent and Obsessive–Compulsive (Cluster C) Personality Disorder. Criminal Behaviour and Mental Health, 23. (2013), 1. 18–29. Online: https://doi.org/10.1002/cbm.1844 Langton, Calvin M. – Todd E. Hogue – Michael Daffern – Aisling Mannion – Kevin Howells: Personality Traits as Predictors of Inpatient Aggression in a High-Security Forensic Psychiatric Setting: Prospective Evaluation of the PCL-R and IPDE Dimension Ratings. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 55. (2011), 3. 392–415. Online: https://doi.org/10.1177/0306624X10370828 Longato-Stadler, Eva – Lars von Knorring – Jamila Hallman: Mental and Personality Disorders as well as Personality Traits in a Swedish Male Criminal Population. Nordic Journal of Psychiatry, 56. (2002), 2. 137–144. Online: https://doi.org/10.1080/080394802753617962 Lowenstein, Joe – Charlotte Purvis – Katie Rose: A Systematic Review on the Relationship between Antisocial, Borderline and Narcissistic Personality Disorder Diagnostic Traits and Risk of Violence to Others in a Clinical and Forensic Sample. Borderline Personality Disorder and Emotion Dysregulation, 3. (2016), 1. 1–12. Online: https://doi.org/10.1186/s40479-016-0046-0 Maden, Carla: Extended Suicide: Public Tragedy. Criminal Behaviour and Mental Health, 27. (2017), 5. 389–394. Online: https://doi.org/10.1002/cbm.2050 Moran, Paul: The Epidemiology of Antisocial Personality Disorder. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 34. (1999), 5. 231–242. Online: https://doi.org/10.1007/s001270050138 Perri, Frank S.: White-Collar Criminals: The ‘Kinder, Gentler’ Offender? Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 8. (2011), 3. 217–241. Online: https://doi.org/10.1002/jip.140 Raine, Adrian – Annis Lai-chu Fung – Bess Yin Hung Lam: Peer Victimization Partially Mediates the Schizotypy-Aggression Relationship in Children and Adolescents. Schizophrenia Bulletin, 37. (2011), 5. 937–945. Online: https://doi.org/10.1093/schbul/sbr082 Sansone, Randy A. – Lori A. Sansone: Borderline Personality and Criminality. Psychiatry (Edgmont), 6. (2009), 10. 16–20. Online: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20011575/ Stone, Michael H.: Violent Crimes and Their Relationship to Personality Disorders. Personality and Mental Health, 1. (2007), 2. 138–153. Online: https://doi.org/10.1002/pmh.18 Stone, Michael. H.: The Anatomy of Evil. New York, Prometheus Books, 2009. Szabó Edina – Galambos Attila – Szabó Judit – Kökönyei Gyöngyi: A pszichopátiás személyiségzavar altípusai: elsődleges és másodlagos változat. Alkalmazott Pszichológia, 16. (2016), 4. 49–70. Online: https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2016.4.49 Tényi Tamás – Fekete Sándor: Személyiségzavarok. In Füredi János – Németh Attila (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2021. 451–461. Tyrer, Peter – Geoffrey M. Reed – Mike J. Crawford: Classification, Assessment, Prevalence, and Effect of Personality Disorder. The Lancet, 385. (2015), 9969. 717–726. Online: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(14)61995-4 Webermann, Aliya R. – Bethany L. Brand: Mental Illness and Violent Behavior: The Role of Dissociation. Borderline Personality Disorder and Emotion Dysregulation, 4. (2017), 1. 1–13. Online: https://doi.org/10.1186/s40479-017-0053-9 Wolff, Sula – Ann Cull: Schizoid’personality and antisocial conduct: a retrospective case note study. Psychological Medicine. 16. (1986), 3. 677–687. Online: https://doi.org/10.1017/S0033291700010424 " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "65-78" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1299) "

Based on international research, the incidence of psychiatric disorders is remarkably high among offenders compared to the normal population. Personality disorders  are among the most common psychiatric conditions, and  can be diagnosed in this special group. According to the definition of the American Psychiatric Association, personality disorder is a stable pattern of discrepancy affecting emotion and affection control, behavior and the perception of interpersonal relations, which permeates the entire personality. These pathological conditions greatly impair the functioning of the person and his ability to adapt  to the environment, which can often lead to deviant attitude. In the group of personality disorders, several types  can be distinguished, which may predispose to deviant and violent behavior in different extent. The aim of the present study is to investigate the personality disorders  by highlighting their aspects that may be predisposing factors in the development of criminal behavior focusing on  violent acts. We examine the types of violence that different personality disorders typically lead to, and  attempt  to uncover the psychological traits associated with  each pathological condition that can predispose to aggression and law-abiding conduct. 

" ["hu_HU"]=> string(1453) "

A bűnelkövetők körében készült nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy a pszichiátriai zavarok  gyakorisága kiugróan magas a normál populációhoz  képest. A bűnelkövetőket sújtó leggyakoribb pszichiátriai  állapotok között kiemelt helyen szerepelnek a  személyiségzavarok. A személyiségzavarok az Amerikai  Pszichiátriai Társaság megfogalmazása szerint azok az  eltérések, amelyek bizonyos élmény-és viselkedésbeli stabil  mintázatokban jelennek meg, és az egész személyiséget  áthatják. Ezek a kóros állapotok nagyban rontják az érintett  személy funkcionálását és alkalmazkodókészségét a környezetéhez, így nem egyszer vezethetnek deviáns attitűdhöz. A személyiségzavarok csoportjában több típust  különíthetünk el, amelyek eltérő  arányban hajlamosíthatnak deviáns, illetve erőszakos viselkedésre.  Jelen tanulmány célja az egyes személyiségzavarok  bemutatása azon aspektusaik kiemelésével, amelyek  hajlamosító tényezők lehetnek a kriminális viselkedés  kialakulásában, különös tekintettel az erőszakos  cselekményekre. Megvizsgáljuk, hogy a különböző  karakterzavarok jellemzően milyen jellegű erőszakhoz  vezetnek, illetve megkíséreljük feltárni azokat az egyes  patológiás állapotokkal járó pszichés jegyeket, amelyek  hajlamosíthatnak az agresszióra és a törvénysértő  viselkedésre.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "Antisociality in Personality Disorders and Its Criminological Significance" ["hu_HU"]=> string(104) "Az antiszocialitás megjelenése az egyes személyiségzavarokban és annak kriminológiai jelentősége" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(23) "Bellavics Mária Zsóka" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#802 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7527) ["email"]=> string(32) "Bellavics.Maria.Zsoka@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6138) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-4678-693X" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Bellavics" ["hu_HU"]=> string(9) "Bellavics" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Mária Zsóka" ["hu_HU"]=> string(13) "Mária Zsóka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(19) "criminal psychiatry" [1]=> string(19) "criminal psychology" [2]=> string(21) "personality disorders" [3]=> string(5) "crime" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(23) "bűnügyi pszichiátria" [1]=> string(22) "kriminálpszichológia" [2]=> string(20) "személyiségzavarok" [3]=> string(15) "bűnelkövetés" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#808 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25415) ["id"]=> int(5098) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6138) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#807 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6143) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:31" ["primaryContactId"]=> int(7532) ["sectionId"]=> int(91) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6019) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7201) "Bateman, Alicia L.– Salfati, C. Gabrielle: An Examination of Behavioral Consistency using Individual Behaviors or Groups of Behaviors in Serial Homicide. Behavioral Sciences & The Law, 25. (2007), 4. 527–544. Online: https://doi.org/10.1002/bsl.742 Bennell, Craig – Brent Snook – Sarah MacDonald – John C. House – Paul J. Taylor: Computerized Crime Linkage Systems: A Critical Review and Research Agenda. Criminal Justice and Behavior, 39. (2012), 5. 620–634. Online: https://doi.org/10.1177/0093854811435210 Bennell, Craig – David Canter: Linking Commercial Burglaries by Modus Operandi: Tests Using Regression and ROC Analysis. Science & Justice, 42. (2002), 3. 153–164. Online: https://doi.org/10.1016/S1355-0306(02)71820-0 Bennell, Craig – Sarah Bloomfield – Brent Snook – Paul Taylor – Carolyn Barnes: Linkage Analysis in Cases of Serial Burglary: Comparing the Performance of University Students, Police Professional, and a Logistic Regression Model. Psychology, Crime & Law, 16. (2010), 507–524. Online: https://doi.org/10.1080/10683160902971030 Burrell, Amy – Ray Bull – John Bond: Linking Personal Robbery Offences Using Offender Behaviour. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 9. (2012), 3. 201–222. Online: https://doi.org/10.1002/jip.1365 Canter, David: Criminal Shadows: Inside the Mind of the Serial Killer. London, Harper Collins, 1995. Canter, David: Developments in Geographical Offender Profiling: Commentary on Bayesian Journey-to-Crime Modelling. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 6. (2009), 3. 161–166. Online: https://doi.org/10.1002/jip.112 Canter, David – Paul Larkin: The Environmental Range of Serial Rapists. Journal of Environmental Psychology, 13. (1993), 1. 63–69. Online: https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80215-4 Collins, Peter I. – Gregory F. Johnson – Alberto Choy – Keith T. Davidson – Ronald E. Mackay: Advances in Violent Crime Analysis and Law Enforcement: The Canadian Violent Crime Linkage Analysis System. Journal of Government Information, 25. (1998), 3. 277–284. Online: https://doi.org/10.1016/S1352-0237(98)00008-2 Davies, Kari – Matthew Tonkin – Ray Bull – John W. Bond: The Course of Case Linkage Never Did Run Smooth: A New Investigation to Tackle the Behavioural Changes in Serial Car Theft. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 9. (2012), 3. 274–295. Online: https://doi.org/10.1002/jip.1369 Erdei Gábor: A bűnözésföldrajz úttörői. Hadtudomány, 21. (2011), E-szám. 1–10. Online: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2011/2011_elektronikus/2011_e_6.pdf Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900–2012). Budapest, Oriold és Társai, 2012. Fenyvesi Csaba: A felismerésre bemutatás és a digitális adatok jelentősége egy szeméremsértő bűncselekmény tükrében. Belügyi Szemle, 64. (2016), 9. 119–129. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.9.7 George, James A.: Offender Profiling and Expert Testimony: Scientifically Valid or Glorified Results? Vanderbilt Law Review, 61. (2008), 1. 221. Goodwill, Alasdair M.– Laurence J. Alison: The Development of a Filter Model for Prioritizing Suspects in Burglary Offences. Psychology, Crime & Law, 12. (2006), 4. 395–416. Online: https://doi.org/10.1080/10683160500056945 Hazelwood, Robert R. – John E. Douglas: The Lust Murderer. FBI Law Enforcement Bulletin, 49. (1980), 4. 18–22. Online: https://leb.fbi.gov/file-repository/archives/april-1980.pdf/view Ivaskevics Krisztián: Alkalmazott pszichológiai kutatások a sorozat-bűncselekmények felderítésének szolgálatában. Belügyi Szemle, 65. (2017), 4. 69–88. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.4.4 Juhász Gyöngyike: A kriminalisztikai célú adatgyűjtés, az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás jövője és kutatási lehetőségei. Belügyi Szemle, 70. (2022), 1. 59–68. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.4 Kocsis, Richard N.: Criminal Profiling. Totova, NJ, Humana Press, 2006. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-59745-109-3 Kocsis, Richard N. – Harvey J. Irwin: An Analysis of Spatial Patterns in Serial Rape, Arson, and Burglary: The Utility of the Circle Theory of Environmental Range for Psychological Profiling. Psychiatry, Psychology and Law, 4. (1997), 2. 195–206. Online: https://doi.org/10.1080/13218719709524910 Kovács Gyula: A sorozatelkövetés nyomozása. Glossa Iuridica, 7. (2020), 3–4. 215–238. Online: https://ajk.kre.hu/images/doc2021/glossa/2020VII34/kovacs_gyula_a_sorozatelkovetes_nyomozasa.pdf Kovács Klára – Pásztor Attila: A perszeverancia kriminalisztikai jelentősége. Belügyi Szemle, 59. (2011), 12. 89–103. Kovács Lajos – Bói László – Girhiny Kornél: Emberölések nyomozása. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019. Leitner, Michael – Joshua Kent: Bayesian Journey-to-Crime Modelling of Single and Multiple Crime-Type Series in Baltimore County, MD. Investigative Psychology and Offender Profiling, 6. (2009), 3. 213–236. Online: https://doi.org/10.1002/jip.109 Levine, Ned – Richard Block: Bayesian Journey-to-Crime Estimation: An Improvement in Geographic Profiling Methodology. The Professional Geographer, 63. (2011), 2. 213–229. Online: https://doi.org/10.1080/00330124.2010.547152 Liao, Renjie – Xueyao Wang – Lun Li – Zengchang Qin: A Novel Serial Crime Prediction Model Based on Bayesian Learning Theory. In International Conference on Machine Learning and Cybernetics. 2010. 1757–1762. Online: https://doi.org/10.1109/ICMLC.2010.5580971 McClellan, Janet: Case Study: Ted Bundy, an Offender-Based Comparison of Murder Typologies. Journal of Security Education, 2. (2006), 1. 19–37. Online: https://doi.org/10.1300/J460v02n01_03 Quinet, Kenna: Prostitutes as Victims of Serial Homicide: Trends and Case Characteristics from 1970–2009. Homicide Studies, 15. (2011), 1. 74–100. Online: https://doi.org/10.1177/1088767910397276 Sherman, Ryne A. – Christopher S. Nave – David C. Funder: Situational Similarity and Personality Predict Behavioral Consistency. Journal of Personality and Social Psychology, 99. (2010), 2. 330–343. Online: https://doi.org/10.1037/a0019796 Sorochinsky, Marina C. – C. Gabrielle Salfati: The Consistency of Inconsistency in Serial Homicide: Patterns of Behavioural Change across Series. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 7. (2010), 2. 109–136. Online: https://doi.org/10.1002/jip.118 Woodhams, Jessica – Clive R. Hollin – Ray Bull: The Psychology of Linking Crimes: A Review of the Evidence. Legal and Criminological Psychology, 12. (2007), 2. 233–249. Online: https://doi.org/10.1348/135532506X118631 Woodhams, Jessica – Craig Bennell: Introduction Time to Consolidate and Reflect. In Jessica Woodhams – Craig Bennell (szerk.): Crime Linkage Theory, Research, and Practice. Boca Raton, FL, CRC Press, 2014. 1–10. Woodhams, Jessica – Tim Grant: Developing a Categorization System for Rapists’ Speech. Psychology, Crime & Law, 12. (2006), 3. 245–260. Online: https://doi.org/10.1080/10683160500151134 Jogi forrás 13/2001. (X. 2.) ORFK utasítás a Bűnelemzési Szabályzatról" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "79-92" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(778) "

In this paper, we seek to answer the question of how to make the linking of crimes easier, more secure and more reliable. One solution may be the results of research on profiling and consistency. Another is to use and develop analytical and evaluative work based on research. The more reliable research results that law enforcement agencies and analytical units can rely on, the more effective they can be in identifying and investigating seriality. The most important research on crime linkage will be examined, and insights into the analytical possibilities of foreign and domestic research will be provided. We conclude by suggesting some possible research topics that could be used to improve domestic analytical evaluation and domestic modus operandi registration. 

" ["hu_HU"]=> string(1066) "

E tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, mivel tehető könnyebbé, biztosabbá, megbízhatóbbá a  bűncselekmények összekapcsolása. Az egyik megoldást a  profilalkotással, konzisztenciával kapcsolatos kutatások  eredményei jelenthetik, másik oldalról pedig az elemző- értékelő munka igénybevétele, szoftveres támogatása és  kutatásokra támaszkodó fejlesztése. Minél megbízhatóbb  kutatási eredményeket tudnak alapul venni a rendvédelmi  szervek és az elemző egységek, annál nagyobb  hatékonysággal végezhetik munkájukat a sorozatjelleg  megállapításakor és vizsgálatakor. Tanulmányunkban áttekintjük a bűncselekmények összekapcsolásával kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket, valamint  betekintést nyújtunk gyakorlati bevezetésük lehetőségeibe.  Publikációnk végén pedig felvetünk néhány lehetséges  kutatási témát, amelyekkel modernizálható lenne a hazai  elemző-értékelő tevékenység, illetve az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(39) "Analysis and Profiling of Serial Crimes" ["hu_HU"]=> string(52) "Sorozat-bűncselekmények elemzése és profilozása" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(31) "Lohner Klaudia, Gyimesi Benedek" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#819 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7532) ["email"]=> string(25) "lohner.klaudia@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6143) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-1656-8226" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Lohner" ["hu_HU"]=> string(6) "Lohner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Klaudia" ["hu_HU"]=> string(7) "Klaudia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#825 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7533) ["email"]=> string(25) "gyimesi.benedek@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6143) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-8834-3929" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gyimesi" ["hu_HU"]=> string(7) "Gyimesi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Benedek" ["hu_HU"]=> string(7) "Benedek" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(25) "sorozat-bűncselekmények" [1]=> string(13) "konzisztencia" [2]=> string(17) "földrajzi profil" [3]=> string(18) "bűnügyi elemzés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(12) "serial crime" [1]=> string(11) "consistency" [2]=> string(20) "geographical profile" [3]=> string(14) "crime analysis" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25416) ["id"]=> int(5099) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6143) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#821 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6134) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:32" ["primaryContactId"]=> int(7523) ["sectionId"]=> int(91) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6010) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4890) "A legfőbb ügyész helyettesnek a bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról szóló 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevele Czenczer Orsolya: A büntetés-végrehajtási intézetek történetisége: a büntetések végrehajtásának egyes módozatai és intézményei a kezdetektől a rendszerváltásig (1989). Collega: Szakmai Folyóirat, 10. (2006), 2–3. 84–93. Czenczer Orsolya: A gyermekbántalmazás és az erőszakos bűnelkövetés összefüggéseinek vizsgálata a hazai büntetés-végrehajtásban. In Acta Juridica et Politica. Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2018. 187–198. Eurojust: Asset Recovery (é. n.). Online: https://www.eurojust.europa.eu/judicial-cooperation/eurojust-role-facilitating-application-judicial-cooperation-instruments/asset-recovery Európai Tanács: A szervezett bűnözés elleni küzdelem az Unióban (2021. november 3.). Online: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-fight-against-crime European Commission: Confiscation and Freezing of Assets (é. n.). Online: https://ec.europa.eu/info/law/cross-border-cases/judicial-cooperation/types-judicial-cooperation/confiscation-and-freezing-assets_en Europol: Does Crime Still Pay? Criminal Asset Recovery in the EU. Survey of Statistical Information 2010–2014. Public version. The Hague, European Police Office, 2016. Online: https://www.europol.europa.eu/cms/sites/default/files/documents/criminal_asset_recovery_in_the_eu_web_version.pdf Europol: European Union Serious and Organised Crime Threat Assessment. Crime in the Age of Technology. Public version. The Hague, European Police Office, 2017. Online: https://doi.org/10.2813/114730 Kelemen József: A büntetendő cselekményből származó vagyon elvonásának célja, elmélete és elvei. Büntetőjogi Szemle, (2018), 1. 43–47. Online: https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/2018/06/bjsz_201801_43-47_Kelemen.pdf Kennedy, Robert F.: Three Weapons against Organized Crime. Crime and Delinquency, 8. (1962), 4. 321–324. Online: https://doi.org/10.1177/001112876200800401 Kis Norbert – Hollán Miklós: Büntetőjog I. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2011. Közbiztonság, (1911), 17. 222. Lippai Zsolt Sándor – Kaczvinszki Blanka: A „másképp lesz holnap” ígérete. Belügyi Szemle, 69. (2021), 2. ksz. 93–104. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.2.5 Nagy Ivett: A szervezetten elkövetett bűncselekmények bizonyításának proaktív nemzetközi lehetőségei, különös tekintettel a pandémia időszakára. In Gaál Gyula – Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXIII. Pécs, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 2021a. 121–127. Online: https://www.pecshor.hu/periodika/XXIII/nagy_ivett.pdf Nagy Ivett: Pénzügyi profilalkotás, mint a vagyonvisszaszerzéssel párhuzamosan végzett tevékenység. In Kovács István – Frigyer László – Tirts Tibor (szerk.): Globális kérdések – Globális válaszok: rendészettudomány a hallgatók szemével. Budapest, Magyar Rendészettudományi Társaság, 2021b. 145–152. Nagy Richárd – Vári Vince: Új irányok a vagyonvisszaszerzésben. Belügyi Szemle, 69. (2021), 4. 579–593. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.4.4 Nyeste Péter: A gyökerektől a rendszerváltásig. In Antalóczy Péter – Gáspár Miklós – Istvanovszki László – Nyeste Péter – Pató Viktória Lilla – Szendrei Ferenc – Szűcs Bálint (szerk.): A nemzetközi és honos szervezett bűnözés története, XX. századi fejlődése és várható tendenciái. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019. 205–218. United Nations: United Nations Convention against Transnational Organized Crime and the Protocols Thereto. Vienna, United Nations Office on Drugs and Crime, 2000. Jogi források 2006. évi CI. törvény az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-énlétrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezmény kihirdetéséről 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat-és hatásköréről 20/2018. (V. 31.) ORFK utasítás a bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a vagyonbiztosítás érdekében teendő feladatokról Az Európa Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről Az Európa Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről. 1. cikk. " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "93-106" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1131) "

The Covid–19 pandemic affects a number of areas whose effects are essential to investigate. This is why my research addresses the question of whether and to what extent and on what direction the pandemic has affected the hiding of wealth accumulated by the activities of organised criminal  groups. In the course of the research, I will also examine  the period before the epidemic. Another important issue  for research is whether organised criminal groups are  conscious when it comes to hiding of criminal assets. In  addition, the most typical asset concealment techniques  will be presented. I will also look at what further measures are possible with the assets discovered by the investigating authorities, and how cooperation with the investigative authorities of other countries is carried out if several  countries are involved in the detection and recovery of  criminal assets. To prepare the study, I conducted case  studies and structured interviews with several specialists.  My aim is to provide a comprehensive picture for the profession, thus highlighting the obstacles that need to be addressed.

" ["hu_HU"]=> string(1380) "

A Covid–19-világjárvány számos olyan területet befolyásol, amelynek hatásait vizsgálni elengedhetetlen. Ezért is  foglalkozom kutatásom során azzal a kérdéskörrel, hogy a  szervezett bűnözői csoportok tevékenysége által  felhalmozott vagyon elrejtését befolyásolta-e a pandémia,  amennyiben igen, úgy azt hogyan, milyen mértékben és  irányban tette. A kutatás során vizsgálom a járványt  megelőző időszakot is. Fontos kérdéskör továbbá a kutatás  során, hogy a szervezett bűnözői csoportok esetében  megjelenik-e a tudatosság, amikor bűnös vagyon rejtéséről  beszélünk. Mindezen túl, a legjellemzőbb vagyonelrejtési  technikákat is bemutatom. Kitekintést teszek arra is, hogy a  nyomozó hatóságok által felderített vagyonnal milyen  további intézkedések lehetségesek, illetve nemzetközi  színtéren hogyan történik az együttműködés más ország  nyomozó hatóságaival, ha több ország is érintett a bűnös  vagyon felderítésében, majd annak visszaszerzésében. A  tanulmány elkészítéséhez esettanulmányokat és strukturált  interjúkat készítettem több szakemberrel.  Célom, hogy átfogó képet nyújtsak ezzel a szakma számára, így rávilágítva arra, hogy melyek azok a felmerülő  akadályok, amelyek áthidalására figyelmet kell fordítani. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "Asset Recovery Techniques of Organised Crime Groups before and during the Covid–19 Pandemic" ["hu_HU"]=> string(107) "A szervezett bűnözői csoportok vagyonelrejtési technikái a Covid–19-világjárvány előtt és alatt" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Nagy Ivett" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#818 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7523) ["email"]=> string(21) "Nagy.Ivett@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6134) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-7195-7000" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ivett" ["hu_HU"]=> string(5) "Ivett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(19) "Covid–19 pandemic" [1]=> string(25) "asset disposal techniques" [2]=> string(20) "criminal cooperation" [3]=> string(13) "investigation" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(26) "Covid–19-világjárvány" [1]=> string(27) "vagyonelrejtési technikák" [2]=> string(27) "bűnügyi együttműködés" [3]=> string(9) "nyomozás" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#824 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25418) ["id"]=> int(5101) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6134) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#181 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6121) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:33" ["primaryContactId"]=> int(7508) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(5997) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4099) "Az 1945–1988 között magyar bíróságok ítélete alapján kivégzettek. Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2021. január 14. Online: https://neb.hu/hu/kivegzettek-1945-1988 Anyakönyvi hírek. Délmagyarország, 51. (1961), 113. 4. A Belügyi Szemle szerkesztőbizottságának Közleménye: Még egyszer a tájékoztatásról. Belügyi Szemle, 3. (1965), 12. 5–7. Csongrád-Csanád Megyei Levéltár B.I. 710/1961 számú irat Deák József: A Belügyi Szemle és jogelődei a közpolitika és a rendészettudomány szolgálatában (1953–1990). Doktori értekezés. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. Online: https://doi.org/10.23715/SDA.2021.1.2 Délmagyaros naptáron üzent a kegyetlen Paprika utcai gyilkos. Délmagyarország, 2021. október 26. Online: https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2021/10/delmagyaros-naptaron-uzent-a-kegyetlen-paprika-utcai-gyilkos-fotok Déri Pál: Az ideológiai irányelvek és a tájékoztatás (Még egyszer a rendőrség és a sajtó kapcsolatáról). Belügyi Szemle, 3. (1965), 8. 5–10. Déri Pál: Az 50 éves Belügyi Szemlére emlékezve. Belügyi Szemle, 50. (2003), 1. 5–16. Dulai Péter: A médiaerőszak és az erőszakos bűncselekmények összefüggései kriminálpszichológiai szemszögből – Két következmény, két sorozatgyilkosság. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2020. Online: https://doi.org/10.13140/RG.2.2.26227.14886 Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején. Budapest, Cser Kiadó, 2021. Egy egész családot ölt meg. Csongrád Megyei Hírlap, 6. (1961), 104. 5. Elfogták a Paprika utcai gyilkost. Délmagyarország, 1961. május 20. 6. Galperin I. M.: A szovjet sajtó és a bűnözés elleni harc néhány kérdése. Belügyi Szemle, 2. (1964), 4. 72–74. Halálra ítélték a Paprika utcai gyilkost. Délmagyarország, 51. (1961), 151. 4. Hargitai Henrik – Hirsch Tibor: Médiatörténet. A televízió története. Szabadbölcsészet, ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, (é. n.). Online: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index2846.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=45 Hírek. Népszabadság, 19. (1961), 62. 12. Hírszolgálatunk jelenti. Magyar Rendőr, 1961. május 6. 5. Kalmár Melinda: Ennivaló és hozomány. A kora kádárizmus ideológiája. Budapest, Magvető Kiadó, 1998. Kiss Lajos: A „Burai-ügy” írásszakértői tapasztalatai. Belügyi Szemle, 6. (1968), 8. 112–118. Kókay György – Buzinkay Géza – Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Budapest, Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Bálint György Újságíró-iskola, (é. n.) Krémer Ferenc: Rossz döntések kora. Budapest, Napvilág Kiadó, 2010. Kriskó Edina: A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció. Doktori értekezés. Budapest, Pécsi Tudományegyetem, 2012. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15433/krisko-edina-phd-2013.pdf?sequence=1&isAllowed=y Kriskó Edina: Az állam rendvédelmi feladatai és a média. Magyar Közigazgatás, (2017), 3. 216–237. Online: https://bit.ly/3RJBRLU A megyei rendőrfőkapitányság felhívása. Délmagyarország, 51. (1961), 114. 5. Nemzetközi vita a sajtó és a rendőrség között a bűnügyi tudósításról. Belügyi Szemle, 2. (1964), 5. 121–122. Realizált bűnügyek. 1961. (Sz. n.) Röviden. Délmagyarország, 51. (1961), 103. 6. Sallai János: In memoriam Dr. Déri Pál nyugállományú rendőr dandártábornok. Rendőrségi Tanulmányok, 1. (2018), 4. 125–134. Online: https://epa.oszk.hu/04000/04093/00004/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_4_125-134.pdf Szabó László: A rendőrség és a sajtó. Belügyi Szemle, 1. (1963), 9. 16–25. Vargha Miklós: Egy tömeggyilkos pszichopatológiai vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 22. (1965), 3–4. 481–483. Vedres Géza: A szegedi gyilkosság nyomozása. Rendőrségi Szemle, 9. (1961), 7. 498–508. Végrehajtották az ítéletet a szegedi Paprika utcai gyilkoson. Délmagyarország, 51. (1961), 205. 6. " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "107-119" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1409) "

The quality of communication determines the relationship  between police and citizens. This ascertainment applies  both of past and present and it will be certainly true in the  future. The most important task of the press, including the  law enforcement press, is to provide accurate information.  In addition, crime prevention and criminal prosecution,  which is done with the involvement of the public, is an  unavoidable goal and task. However, this is not always the  case of present. What was the situation with law  enforcement issues re-politicized under direct party control  in the Kádár regime? I am examining this in connection  with a violent crime in Szeged in 1961. In the era, “socialist  shame” reluctantly reported crimes that were ideologically  distant from the system. Information about the Paprika  utca murder could not even be published in the local  newspaper. Police refused to share information about the  five-way homicide for weeks, despite the fact that the  perpetrator was unknown and the information could have  helped the investigation. Has the public been influenced,  informed or used by the police? Why and how did they do  this? In the 21st century, sixty years after the events, it is  particularly interesting and edifying to look at the aspects  of the protection of citizens by the police in the context of  such a serious crime. 

" ["hu_HU"]=> string(1625) "

A kommunikáció minősége meghatározza a rendőrség és az állampolgárok viszonyát. Ez a megállapítás múltra-jelenre egyaránt érvényes és semmi nem utal arra, hogy ne  legyen az a jövőre nézve is. Mint minden sajtóterméknek, a  rendőrségi lapoknak is legfontosabb feladata a hiteles  tájékoztatás. Megkerülhetetlen cél és feladat emellett a  bűnmegelőzés és a bűnüldözés, ami a nyilvánosság  bevonásával történik. Vagy kellene történnie, ugyanis ez  még ma sem mindig valósul meg. Mi volt a helyzet a  közvetlen pártirányítás alatt átpolitizált rendészeti témákkal  a Kádár-korszakban? Ezt vizsgálom meg egy  kiemelt, 1961-ben Szegeden történt élet elleni  bűncselekmény kapcsán. A korszakban „szocialista  szeméremből” nem szívesen közölték azokat a bűntetteket,  amelyek az ideológia szerint távol álltak a rendszertől. A  Paprika utcai családirtásról még a helyi lapban sem  jelenhettek meg információk. Az ötrendbeli emberöléssel  kapcsolatban hetekig annak ellenére nem volt hajlandó  adatokat megosztani a rendőrség, hogy az elkövető  ismeretlen volt, és a tájékoztatás a nyomozást is előbbre  vihette volna. Befolyásolt, tájékoztatott vagy használta a  nyilvánosságot a rendőrség? Miért és hogyan tette ezt? A  21. században, mintegy hatvan évvel az események után  különösen érdekes és tanulságos megvizsgálni, hogy egy  ilyen súlyos bűncselekmény kapcsán milyen szempontok  alapján szorult háttérbe az állampolgárok védelme a  rendőrség részéről. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(103) "Is there a Right or Obligation to Inform People? – Traces of a Five-Way Murder in the Hungarian Press" ["hu_HU"]=> string(91) "Tájékoztatni jog vagy kötelesség? Egy ötrendbeli emberölés nyomai a magyar sajtóban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Dulai Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#797 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7508) ["email"]=> string(22) "Dulai.Peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6121) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-3143-6857" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Dulai" ["hu_HU"]=> string(5) "Dulai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "rendőrség" [1]=> string(14) "kommunikáció" [2]=> string(6) "sajtó" [3]=> string(11) "emberölés" [4]=> string(15) "Kádár-korszak" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "police" [1]=> string(13) "communication" [2]=> string(5) "press" [3]=> string(6) "murder" [4]=> string(14) "Kádár regime" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25420) ["id"]=> int(5103) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6121) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#789 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6166) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:29" ["primaryContactId"]=> int(7567) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6042) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6010) "Andersson, Kjell: Transparency and Accountability in Science and Politics. New York, Palgrave Macmillan, 2008. Online: https://doi.org/10.1057/9780230227767 Borsi Gergely: Így üldözték és kapták el a rendőrök a debreceni ékszertolvajokat. Index, 2022. január 27. Online: https://index.hu/belfold/2022/01/27/igy-uldoztek-es-kaptak-el-a-rendorok-a-debreceni-ekszertolvajokat/ Brucato, Ben: Policing Made Visible: Mobile Technologies and the Importance of Point of View. Surveillance & Society, 13. (2015a), 3–4. 455–473. Online: https://doi.org/10.24908/ss.v13i3/4.5421 Brucato, Ben: The New Transparency: Police Violence in the Context of Ubiquitous Surveillance. Media and Communication, 3. (2015b), 3. 39–55. Online: https://doi.org/10.17645/mac.v3i3.292 Farmer, Ashley K. – Ivan Y. Sun: Citizen Journalism and Police Legitimacy: Does Recording the Police Make a Difference? In The Politics of Policing: Between Force and Legitimacy. Bingley, Emerald, 2016. 239–256. Online: https://doi.org/10.1108/S1521-613620160000021013 Goldsmith, Andrew John: Policing’s New Visibility. British Journal of Criminology, 50. (2015), 5. 914–934. Online: https://doi.org/10.1093/bjc/azq033 Haggerty, Kevin D.: Surveillance, Crime and the Police. In Kirstie Ball – Kevin D. Haggerty – David Lyon (szerk.): Routledge Handbook of Surveillance Studies. London, Routledge, 2012. 235–243. Online: https://doi.org/10.4324/9780203814949.ch3_2_b Haggerty, Kevin D. – Richard Ericson: The Surveillant Assemblage. British Journal of Sociology, 51. (2000), 4. 605–622. Online: https://doi.org/10.1080/00071310020015280 Haggerty, Kevin D. – Ajay Sandhu: Policing’s Crisis of Visibility. IEEE Technology and Society Magazine, 33. (2014), 2. 9–12. Online: https://doi.org/10.1109/MTS.2014.2319912 Iván-Nagy Szilvia: Legalább egy tucatnyi rendőrautó üldözte Budapesten a száguldozó 16 évest, aki nekiment két rendőrautónak, és egy rendőrt is elsodort. Telex, 2022. január 28. Online: https://telex.hu/belfold/2022/01/28/uldozes-v-kerulet-xvii-kerulet-serules-sofor Kies, Marianne: Policing the Police: Freedom of the Press, the Right to Privacy, and Civilian Recordings of Police Activity. The George Washington Law Review, 80. (2011), 1. 274–310. Online: http://www.gwlr.org/wp-content/uploads/2018/04/80-Geo.-Wash.-L.-Rev.-274.pdf Lyon, David: The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society – Computers and Social Control in Context. Cambridge, Polity, 1994a. Lyon, David: The Electronic Eye: The Rise of Surveillance Society. Cambridge, Polity, 1994b. Lyon, David: Surveillance Studies: Understanding Visibility, Mobility and the Phenetic Fix. Surveillance & Society, 1. (2002), 1. 1–7. Online: https://doi.org/10.24908/ss.v1i1.3390 Lyon, David: Surveillance after September 11. Cambridge, Polity, 2003. Mann, Steve – Jason Nolan – Barry Wellman: Sousveillance: Inventing and Using Wearable Computing Devices for Data Collection in Surveillance Environments. Surveillance & Society, 1. (2003), 3. 331–355. Online: https://doi.org/10.24908/ss.v1i3.3344 Marx, Gary T.: Technology and Social Control. In James D. Wright (szerk.): International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. Amsterdam, Elsevier, 2015. 117–124. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-08-097086-8.85052-7 Marx, Gary T.: The Ayes Have It – Should They? Police Body-Worn Cameras. In Bryce Clayton Newell (szerk.): Police on Camera: Surveillance, Privacy, and Accountability. Routledge, 2020. 7–25. Online: https://doi.org/10.4324/9780429439759-1 McCahill, Michael: Crime, Surveillance and Media. In Kirstie Ball – Kevin D. Haggerty – David Lyon (szerk.): Routledge Handbook of Surveillance Studies. London, Routledge, 2012. 244–250. Online: https://doi.org/10.4324/9780203814949.ch3_2_b Miller, Serena: Citizen journalism. In Jon Nussbaum (szerk.): Oxford Research Encyclopedia of Communication. New York, Oxford University Press, 2019. 1–25. Online: https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228613.013.786 Monahan, Torin: Counter-Surveillance as Political Intervention? Social Semiotics, 16. (2006), 4. 515–534. Online: https://doi.org/10.1080/10350330601019769 Monahan, Torin: Surveillance as Governance: Social Inequality and the Pursuit of Democratic Surveillance. In Kevin D. Haggerty – Minas Samatas (szerk.): Surveillance and Democracy. London, Routledge-Cavendish, 2010. 91–110. Online: https://publicsurveillance.com/papers/Surveillance-as-Governance.pdf Örnebring, Henrik: Anything You Can Do, I Can Do Better? Professional Journalists on Citizen Journalism in Six European Countries. International Communication Gazette, 75. (2013), 1. 35–53. Online: https://doi.org/10.1177/1748048512461761 Sandhu, Ajay: ‘I’m Glad That Was on Camera’: A Case Study of Police Officers’ Perceptions of Cameras. Policing and Society, 29. (2017), 2. 223–235. Online: https://doi.org/10.1080/10439463.2017.1285917 Schaefer, Brian P. – Kevin F. Steinmetz: Watching the Watchers and McLuhan’s Tetrad: The Limits of Cop-Watching in the Internet Age. Surveillance & Society, 12. (2014), 4. 502–515. Online: https://doi.org/10.24908/ss.v12i4.5028 Skinner-Thompson, Scott: Recording as Heckling. Georgetown Law Journal, 108. (2019), 1. 125–174. Online: https://www.law.georgetown.edu/georgetown-law-journal/wp-content/uploads/sites/26/2019/11/Recording-as-Heckling.pdf Thompson, John: The New Visibility. Theory, Culture & Society, 22. (2005), 6. 31–51. Online: https://doi.org/10.1177/0263276405059413 Whitson, Jennifer R.: Surveillance and Democracy in the Digital Enclosure. In Kevin D. Haggerty – Minas Samatas (szerk.): Surveillance and Democracy. London, Routledge-Cavendish, 2010. 231–246. Online: http://web.mit.edu/comm-forum/legacy/mit6/papers/Whitson.pdf Wilson, Dean – Tanya Serisier: Video Activism and the Ambiguities of Counter-Surveillance. Surveillance & Society, 8. (2010), 2. 166–180. Online: https://doi.org/10.24908/ss.v8i2.3484" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "121-139" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1171) "

In the digitised world of the 21st century, ‘surveillance society’ has made the hitherto sharply drawn lines between observer and observed increasingly blurred. Modern technologies have expanded the possibilities for digital data collection and picture taking. Since the 1990’s new information technology, options have become available to a wider audience as recording devices have become cheaper, more efficient, and easier to use by the year. The use of video-sharing sites has also become commonplace. These factors have significantly increased the number of pictures taken and newsworthy recordings, as well as their importance. As the case of George Floyd and Kyle Rittenhouse demonstrates, bystanders recording police actions and the widespread sharing of such recordings  (citizen journalism) can even play a significant role in shaping public opinion. This paper presents the professional and private views expressed by interviewees on various issues relating to image taking, surveillance, and content sharing, with a special focus on the attitudes of police chiefs towards body-worn cameras and in-car cameras, based on semi-structured interviews.

" ["hu_HU"]=> string(1610) "

A 21. század digitális környezetében a „megfigyelés társadalma”, vagy más néven a „felügyeleti társadalom” (surveillance society) az eddig élesen elkülönülő  megfigyelői és megfigyelti szerepek plauzibilis  átjárhatóságát hozta. A modern technikák által nyújtott  digitális adatgyűjtési és képalkotási lehetőségek  diverzifikálják egy eseményről képfelvétel készítésére képes  személyek – s ezzel lényegében a megfigyelők és  megfigyeltek – körét is. Az új informatikai lehetőségek  széles körben való elterjedése, az egyre olcsóbb,  hatékonyabb és könnyebben használható felvevőeszközök,  valamint a felhasználók számára könnyedén elérhető  videómegosztó oldalak robbanásszerű bővülése az 1990-es évektől számottevően megemelte a magánszemélyek által  készített fotók, hírértékű felvételek mennyiségét és  jelentőségét. Ahogy George Floyd vagy Kyle Rittenhouse  esete is mutatja, az egyre hangsúlyosabbá váló  állampolgári felvételkészítés és tartalommegosztás (citizen journalism) egyre fontosabb szerepet játszik a közvélemény  formálásában, az események elemzésében a  rendőri intézkedések kapcsán is. Jelen munka rendőri vezetőkkel készített félig strukturált interjúk alapján mutatja be a kérdéskörrel kapcsolatos szakmai és magánjellegű vélekedéseket, a különféle képrögzítési, megfigyelési és tartalommegosztási kérdésekkel, testkamerákkal és fedélzeti kamerákkal kapcsolatos rendőrvezetői attitűdöket.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(117) "Attitudes of Police Chiefs towards Reciprocity of Surveillance (Sousveillance, Citizen Journalism and Police Cameras)" ["hu_HU"]=> string(150) "A megfigyelés kölcsönösségével („sousveillance”, „citizen journalism” és rendőri testkamerák) kapcsolatos rendőrvezetői attitűdök" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Héder Klára" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7567) ["email"]=> string(20) "Hederklara@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6166) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Héder" ["hu_HU"]=> string(6) "Héder" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Klára " ["hu_HU"]=> string(6) "Klára" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(25) "információs társadalom" [1]=> string(15) "képrögzítés" [2]=> string(24) "„citizen journalism”" [3]=> string(12) "testkamerák" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(19) "information society" [1]=> string(12) "surveillance" [2]=> string(18) "citizen journalism" [3]=> string(17) "body-worn cameras" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#804 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25421) ["id"]=> int(5104) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6166) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#811 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6157) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:29" ["primaryContactId"]=> int(7552) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6033) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2390) "Huszár Viktor Dénes: A blokklánc, a számítógépes látás és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei a kiberhadviselésben. In Hausner Gábor (szerk.): Szemelvények a katonai műszaki tudományok eredményeiből II. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021. 147–161. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/16208/905_KDMI_II_hallgatoi_tanulmanykotet.pdf#page=148 Juhász Levente Zsolt: Az ember és a gépi tanulás. Dunakavics, 9. (2021), 9. 33–54. Online: http://dunakavics.uniduna.hu/Online_20219.pdf Kui László: A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár továbbfejlődése, avagy a második kerítés mindent megold? Hadmérnök, 12. (2017), 4. 67–75. Online: http://hadmernok.hu/174_07_kui.pdf Lippai Zsolt: Az elmosódó határvonalak margójára. Szakmai Szemle, 19. (2021), 1. 157–158. Jogi források 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2007. évi LXXXIX. tv az államhatárról 2015. évi CXXVII. törvény az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról 27/2007. (V. 31.) IRM rendelet az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtásának szabályairól 21/2014. (VII. 4.) ORFK utasítás a Rendőrség őrzött szállásainak szolgálati szabályzatáról és a menekültügyi őrzött befogadó központokban végrehajtandó rendőrségi feladatokról 36/2018. (VI. 27.) ORFK utasítás az illegális migrációval összefüggő jogsértések kezelésével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "141-155" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32577/mr.2022.2.9" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1314) "

The immigration authorities are responsible to deal with foreigners who are illegally staying in our country. In order to ensure that the foreigner does not evade prosecution, the authorities usually use coercive measures involving the permanent deprivation of personal liberty, i.e. detention. The detainees’ willingness to cooperate is usually low; the lawful and professional implementation of the measure therefore places a heavy burden on the police staff concerned. The number of unlawful acts in detention facilities, which pose a threat to the security of the detainees, is high due to the non-cooperation of foreign nationals. Preventing and dealing with them requires a significant number of police officers, which creates problems due to the current shortage of staff. The level of technological development of our age allows and justifies us to apply of technical systems, which, through visual and acoustic analysis and machine learning, can reliably predict and, when they occur, immediately react to the offences and can reduce the number of guards. It is essential for the IT specialists to develop the system to have a clear understanding of the professional requirements of the detention sector and the visual and acoustic characteristics of the behaviours required for machine learning.

" ["hu_HU"]=> string(1495) "

A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóság annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaz, őrizetet rendel el. A fogvatartottak együttműködési hajlandósága rendszerint alacsony, ezért az intézkedés jog-és szakszerű végrehajtása súlyos terhet ró az érintett rendőri állományra. A nem együttműködő külföldiek miatt a fogvatartási intézményekben magas az őrzés biztonságára veszélyt jelentő jogsértő cselekmények száma. Megelőzésük, illetve elhárításuk jelentős számú rendőri állományt igényel, ami a napjainkban általánossá vált létszámhiány miatt egyre kevésbé elfogadható. Korunk technológiai szintje lehetővé és indokolttá teszi az olyan technikai eszközrendszer fejlesztését és alkalmazását, amely vizuális és akusztikai elemzés, illetve gépi tanulás útján megbízhatóan képes előre jelezni, illetve a bekövetkezés esetén haladéktalanul jelezni a jogsértő cselekményeket a csökkentett létszámú őrállomány részére. A rendszert fejlesztő informatikai szakemberek számára elengedhetetlen a fogvatartási szakterület részéről a szakmai követelmények meghatározása, a gépi tanulásához szükséges magatartási formák vizuális és akusztikai jegyeinek pontos ismerete.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(169) "The Aim and Professional Requirements for the Development of Technical Means for the Early Detection of Incidents in the Detention of Aliens for Law Enforcement Purposes" ["hu_HU"]=> string(174) "A rendkívüli események korai felismerésére irányuló technikai fejlesztés célja, szakmai követelményei a külföldiek idegenrendészeti célú fogva tartása során" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Krisztián Kakócz" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#822 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7552) ["email"]=> string(27) "kakocz.krisztian@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6157) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-8168-443X" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kakócz" ["hu_HU"]=> string(7) "Kakócz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Krisztián " ["hu_HU"]=> string(11) "Krisztián " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(10) "migráció" [1]=> string(31) "idegenrendészeti fogva tartás" [2]=> string(25) "fogva tartás biztonsága" [3]=> string(13) "gépi látás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "migration" [1]=> string(21) "immigration detention" [2]=> string(18) "detention security" [3]=> string(14) "machine vision" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#831 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25422) ["id"]=> int(5105) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6157) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#826 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6155) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:30" ["primaryContactId"]=> int(7550) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6031) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5252) "ÁBTL – 4. 2. 10-21/5/1972. Belügyminisztérium: A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 005. számú Parancsa – Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit tartalmazó szabályzat kiadása. 10-21/5/1972. (1972. április 5.). Online: https://abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10-21_5_1972.pdf ÁBTL – 4.2 – 10 – 22/26/1979. Belügyminisztérium: A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 26/1979. számú Parancsa – a BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség Ügyrendjének kiadásáról (1979. november 12.). Online: https://abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10_22_26_1979.pdf ÁBTL – I. – 1.11.10. 2. sorozat, 1. doboz, 40-15-6/79. Jelentés a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség hálózatának létszámában 1977. év XII. hó 31. napjától 1978. év XII. hó 31. napjáig történt változásokról. BM III/II. Csoportfőnökség, 1979. január 4. ÁBTL – I. – 1.11.10. 2. sorozat, 1. doboz, 40-15-9/76., Jelentés a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség hálózatának létszámában 1974. év XII. hó 31. napjától 1975. év XII. hó 31. napjáig történt változásokról. BM III/II. Csoportfőnökség, 1975. december 31. ÁBTL – I. – 1.11.10. 2. sorozat, 1. doboz, 40-15-12-/1978, 64-224/22/77. Jelentés a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség hálózatának létszámában 1976. év XII. hó 31. napjától 1977. év XII. hó 31. napjáig történt változásokról. BM III/II. Csoportfőnökség, 1977. január 3. ÁBTL – I. – 1.11.10. 2. sorozat, 1. doboz, 40-15/31/77, Jelentés a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség hálózatának létszámában 1975. év XII. hó 31. napjától 1976. év XII. hó 31. napjáig történt változásokról. BM III/II. Csoportfőnökség, 1977. január 7. ÁBTL – 4.2 – 10-21/8/1971/, 08/1971. Belügyminisztérium: A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 08/1970. számú Parancsa – A BM szervezeti módosítása (1971. június 18.). Online: https://abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10_21_8_1971.pdf ÁBTL 4.2. – 10-21/30/1962, 0030/1962. Belügyminisztérium: A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0030. számú Parancsa (1962. augusztus 18.). Online: https://abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10_21_30_1962.pdf. ÁBTL – 4.2. – 10-1837/1967. Belügyminisztérium: A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség Ügyrendje (1967. november 30.). ÁBTL – I.– 1.11.10. 2. sorozat, 1. doboz, 40-15-1442/80. BM III/II. Csoportfőnökség: Jelentés a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség hálózatának létszámában 1979. év XII. hó 31. napjától 1980. év XII. hó 31. napjáig történt változásokról (1981. január 4.). Belügyminisztérium: A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége Ügyrendje. 10-530/1972. (1972. március 15.). Online: https://abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10-530_1972.pdf Belügyminisztérium: A Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnökség Ügyrendje. 38-28/5/1972. (1972. június 1.). Online: http://docplayer.hu/216226-A-belugyminiszterium-iii-ii-csoportfonokseg-ugyrendje.html Belügyminisztérium: A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0022. számú Parancsa – A Belügyminisztérium Nyilvántartó Központ feladata, hatásköre és működése (1972. október 17.). Online: https://abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10-21_22_1972.pdf Finszter Géza: Állambiztonság – nemzetbiztonság és a rendszerváltozás (1989–1990). In Drusza Tamás (szerk.): A magyar elhárítás fejlődése. Tanulmányok a katonai és polgári nemzetbiztonsági elhárítás múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019. 147–160. Gergely Attila: ÁBTL AB 842, 13-68/115/76, Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár. Budapest, BM Könyvkiadó, 1980. Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon: a keletnémet és a magyar állambiztonság kapcsolata 1955–1989. Budapest, Jaffa Kiadó, 2015. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. In Baló György – Lipovecz Iván (szerk.): Tények Könyve. Magyar és Nemzetközi Almanach ’88. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1988. Online: https://bit.ly/3V3WR33 OSCE: Conference on Security and Co-operation in Europe Final Act. Helsinki, 1975. Online: https://www.osce.org/files/f/documents/5/c/39501.pdf Remek Éva: Az EBESZ II. Története, helye, szerepe és jellemzői a nemzetközi szervezetek rendszerében. Hadtudományi Szemle, 10. (2017), 2. 143–162. Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt: a pártállam és a belügy: a politikai rendőrség működése Magyarországon, 1956–1990. Budapest, 1956-os Intézet – Corvina Kiadó, 2008. Takács Tibor: Az állambiztonsági ügynökhálózat létszáma és összetétele a Kádár-korszakban. In Horváth Zsolt – Kiss Réka – Simon István (szerk.): Az állampárt biztonsága. Tanulmányok a belügy és a kommunista párt kapcsolatrendszeréről a Kádár-korszakban. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2019. 265–341. Jogi forrás 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmánya " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "157-169" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.10" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(861) "

The secret services collect information from several sources to perform their duties. This includes open sources, the collection of technical information, intelligence collaborations and, last but not the least, those who cooperate with intelligence services. The latter has been the key element of this system since the advent of intelligence six thousand years ago. During the Cold War, the Hugarian state security agencies also gave priority to those who helped them with their work. In this work, I intend to present the network employed by the counter espionage  organisation in the period 1975–1980. I cover elements such as the function of the persons employed, their qualifications and data relevant to counter-espionage work,  such as citizenship or the level of language skills. My goal is to give a comprehensive picture of this area.   

" ["hu_HU"]=> string(1143) "

A titkosszolgálatok feladataik ellátásához több forrásból is gyűjtenek információkat. Ebbe beletartoznak a nyílt  források, a technikai információgyűjtés, a titkosszolgálati  együttműködések, végül, de nem utolsósorban a  titkosszolgálatokkal együttműködő személyek. Ez utóbbi a  titkosszolgálati tevékenység 6000 évvel ezelőtti  megjelenése óta fő eleme ennek a rendszernek. A  hidegháború ideje alatt a magyar állambiztonsági szervek is  kiemelten kezelték a munkájukat segítő személyeket.  Jelen tanulmányban a kémelhárító csoportfőnökség által  foglalkoztatott hálózatot kívánom bemutatni az 1975–1980  közötti időszakban. Kitérek olyan elemekre, mint a  foglalkoztatott személyek funkciója, képzettsége és a  kémelhárítás szempontjából lényegi adatokra is, mint  például az állampolgárságra vagy éppen az idegen nyelvek  ismeretére. A publikációval a célom egyrészt bepillantást  engedni ebbe a kevéssé ismert területbe, illetve röviden  értékelni az adatokat a Helsinki záróokmány 1975-es aláírása tükrében. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "Presentation of the Network Employed by the BM III/II Group Headquarters in the Period 1975–1980" ["hu_HU"]=> string(132) "A BM III/II. csoportfőnöksége által az 1975–1980 közötti időszakban foglalkoztatott hálózatra vonatkozó adatok elemzése" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Mezei József" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#842 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7550) ["email"]=> string(23) "mezei.jozsef@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6155) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-2625-6317" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Mezei" ["hu_HU"]=> string(5) "Mezei" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "József" ["hu_HU"]=> string(7) "József" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "hidegháború" [1]=> string(16) "állambiztonság" [2]=> string(16) "kémelhárítás" [3]=> string(21) "információgyűjtés" [4]=> string(9) "hálózat" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "cold war" [1]=> string(14) "state security" [2]=> string(17) "counter espionage" [3]=> string(21) "information gathering" [4]=> string(7) "network" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#837 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25424) ["id"]=> int(5106) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6155) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#827 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6147) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:30" ["primaryContactId"]=> int(7537) ["sectionId"]=> int(93) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6023) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3817) "Árendás Csaba – Bachraty Gergely – Jeges Ernő – Körmöczi Csaba – Molnár Roland: Integrált biometrikus azonosító rendszerek. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SEARCH laboratórium, BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, 2005. Online: http://oldweb.mit.bme.hu/eng/research/search/downloads/ibar/Irodalomkutatas.pdf Balla József: Biometrikus adatok a személyazonosításban. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIV. 2014. 287–294. Online: http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/ballaj.pdf Czenczer Orsolya: A büntetés-végrehajtási intézetek történetisége: a büntetések végrehajtásának egyes módozatai és intézményei a kezdetektől a rendszerváltásig (1989). Collega, 10. (2006), 2–3. 84–93. Európai Parlament: Mi az a mesterséges intelligencia és mire használják? (2020. szeptember 4.). Online: https://europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200827STO85804/mi-az-a-mesterseges-intelligencia-es-mire-hasznaljak Gárdonyi Gergely: Az állóképes arcképazonosítás Magyarországon. Belügyi Szemle, 69. (2021), 7. 1133–1148. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.3 Munk Sándor: Szemantika az informatikában. Hadmérnök, (2014), 2. 311–332. Online: http://hadmernok.hu/142_29_munks.pdf NAIH-2264-2-2014. számú levele. Online: https://naih.hu/files/NAIH-2264-2-2014-J-141013.pdf NAIH-3009-5-2015. számú levele. Online: https://naih.hu/files/NAIH-3009-5-2015-J-150618.pdf NAIH: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2019. évi tevékenységéről. Budapest, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 2020. Online: https://www.naih.hu/eves-beszamolok Németh Attila – Tóth Gergely: Az arcfelismerő rendszerek alkalmazása. Belügyi Szemle, 67. (2019), 1. 127–136. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.1.10 Tóth Nikolett Ágnes: Innovatív sportrendészeti eszközök. Belügyi Szemle, 68. (2020), 4. 123–136. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.4.8 Jogi források Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról 2004. évi I. törvény a sportról 2005. évi CXXXIII. törvény a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jog és az információs szabadságról 2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (E-ügyintézési törvény) 2015. évi CLXXXVIII. törvény az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról 78/2015. (XII. 23.) BM rendelet az arcképelemző rendszer működésének részletes szabályairól 58/2010. (OT33) ORFK Utasítás az Automatikus Arcképfelismerő és Azonosító Rendszer bevezetéséről 11/2016. (IV. 29.) ORFK utasítás az arcképelemzési nyilvántartás és az arcképelemző rendszer igénybevételével kapcsolatos feladatokról 26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítás az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetéséről és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról Regulation (EU) 2016/679 Of the European Parlament and of the Council of 27 April 2016 – az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "171-182" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.11" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(442) "

Facial recognition has been operating in Hungary for almost five years. After a brief international overview, the study presents the Hungarian facial recognition system and its legal framework. The description of its operation covers the field of law enforcement and especially the field of crime. In the possession of the results and experiences achieved during the application, the future development possibilities are also outlined.

" ["hu_HU"]=> string(447) "

Magyarországon az arcfelismerés közel öt éve működik. A  tanulmány egy rövid nemzetközi kitekintést követően  bemutatja a hazai arcfelismerő rendszert, annak  jogszabályi  kereteit. Működésének ismertetése a rendészeti és különösen a bűnügyi szakterületet fogja át. Az  alkalmazás során elért eredmények, tapasztalatok  birtokában a jövőbeli fejlesztés lehetőségei is felvázolásra  kerülnek.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) " The role of facial recognition in criminal work" ["hu_HU"]=> string(47) "Az arcfelismerés szerepe a bűnügyi munkában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Németh Ágota" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#846 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7537) ["email"]=> string(23) "nemeth.agota@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6147) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-1956-2033" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ágota" ["hu_HU"]=> string(6) "Ágota" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(18) "facial recognition" [1]=> string(25) "facial recognition system" [2]=> string(13) "criminal work" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(60) "facial recognition, facial recognition system, criminal work" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#841 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25425) ["id"]=> int(5107) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6147) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#723 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6156) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:30" ["primaryContactId"]=> int(7551) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6032) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(11249) "Arogundade, O.: Mentoring and Leadership Succession in Industries and Organizations. In A. A. Olowu (szerk.): Mentoring: A Key Issue in Human Resource Management. Ile-Ife, Ife Centre for Psychologyical Studies, 2011. 180–186. Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Ballér Endre – Golnhofer Erzsébet – Falus Iván – Kotschy Beáta – Nádasi Mária – Nahalka István – Feyér Judit –Réthy Endréné – Szivák Judit – Vámos Ágnes: Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. Online: https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/13400/2011_0001_519_42498_2.pdf?sequence=1&isAllowed=y Barnucz Nóra: IKT-eszközökkel támogatott (rendészeti) nyelvoktatás. Magyar Rendészet, 19. (2019), 4. 15–31. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.4.1 Dominek Dalma Lilla: Andragógia-pszichológia – FLOW típusú módszer a felsőoktatásban. In Fodorné Tóth Krisztina: Tanulás – Tudás – Innováció a felsőoktatásban – Reflektorfényben az innováció kihívásai. Pécs, MELLearN Egyesület - Felsőoktatási Hálózat az Életen Át Tartó Tanulásért Egyesület, 2021a. 209–217. Dominek Dalma Lilla: A flow, mint a pozitív pszichológia jelenléte az oktatásban. Eruditio – Educatio, (2021b), 4. 72–82. Online: https://doi.org/10.36007/eruedu.2021.4.72-82 Dörnyei Zoltán: The Psychology of the Language Learner. Individual Differences in Second Language Acqusition. Mahwah, New Jersey, University of Nottingham, Lawrence Erlbaum Associates, Inc., 2005. Ehigie, B. O. – G. O. Okang – F. O. Ibode: Mentoring and Organisational Behaviour. IFE PsychologIA 2011 Supplement, (2011). 398–419. Einhorn Ágnes: A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás. Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015. Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya: A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak. Módszertani és technikai ötletek a mobilozó tanulóknak. Budapest, Neteducatio Kft., 2017. Filgona, Jacob – John Sakiyo – D. M. Gwany – A. U. Okoronka: Motivation in Learning. Asian Journal of Education and Social Studies, 10. (2020), 4. 16–37. Online: https://doi.org/10.9734/ajess/2020/v10i430273 Györgyi Zoltán (szerk.): Felzárkóztatás, hatásvizsgálatok. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015. Horváth László – Misley Helga – Hülber László – Papp-Danka Adrienn – M. Pintér Tibor – Dringó-Horváth Ida: Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány Oktatás-Kutatás-Innováció Tanulmányok, (2020), 2. 5–25. Online: https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.1 Kram, Kathy: Mentoring at Work: Developmental Relationships in Organisational Life. Administrative Science Quarterly, 30. (1985), 3. 454–456. Online: https://doi.org/10.2307/2392687 Kotschy Andrásné: Oktatásszervezés elmélete. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2013. Lippai Zsolt Sándor: A rendészettudományi alapokra helyezett tiszthelyettes-képzés múltja és jelene. In Harmati Barbara – Kovács Szitkay Eszter – Pap András László – Papp Bendegúz (szerk.): Honestas, Humanitas, Humilitas: ünnepi kötet Kerezsi Klára tiszteletére. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2021. 126–134. Közbiztonság, (1870), 2. 1. Mangold, William D. – Luann G. Bean – Douglas J. Adams – William A. Schwab – Scott M. Lynch: Who Goes Who Stays: An Assessment of the Effect of a Freshman Mentoring and Unit Registration Program on Collage Persistence. Journal of Collage Students Retention, 4. (2003), 2. 95–122. Online: https://doi.org/10.2190/CVET-TMDM-CTE4-AFE3 Nahalka István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron (III.) Iskolakultúra, 7. (1997), 4. 3–20. Online: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/18587 Öveges Enikő – Csizér Kata (szerk.): Az idegennyelv-oktatás keretei és hatékonysága a köznevelésben. Kutatási jelentés. Budapest, Emberi Erőforrások Minisztériuma és Oktatási Hivatal, 2018. Online: https://bit.ly/3pXO05t Patyi András: „E pluribus unum” – A Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt álló kihívások. Magyar Közigazgatás, 1. (2011), 3. 24–31. Patyi András – Barnucz Nóra: A közszolgálati és rendészeti felsőoktatás néhány időszerű kihívása. Új Magyar Közigazgatás, 13. (2020), 4. 1–12. Polonyi Tünde Éva – Mérő Diana: A sikeres nyelvtanulás tényezői. Alkalmazott Pszichológia, 9. (2007), 2. 88–117. Polonyi Tünde – Abari Kálmán – Nótin Ágnes: Mesterséges nyelvtanulás első benyomás alapján. Alkalmazott Pszichológia, 11. (2009), 1–2. 5–29. Roberts, Andy: Mentoring Revisited: A Phenomenological Reading of the Literature. Mentoring and Tutoring, 8. (2000), 2. 145–170. Online: https://doi.org/10.1080/713685524 Barnucz Nóra: Az Észak-alföldi pedagógusok IKT-alapú módszertani továbbképzések iránti attitűdjének vizsgálata. In Novák Ildikó (szerk.): Felemelő oktatás: Tanulmányok Fónai Mihály tiszteletére. Debrecen, CHERD-Hungary, 2021a. 75–91. Barnucz Nóra: Book Review. Uricska Erna’s COVIDictionary: Words and Phrases Related to the Global Pandemic. Beginnings, 1. (2021b), 2. 43–47. Online: https://doi.org/10.52885/pah.v1i2.79 Barnucz Nóra – Fónai Mihály: Az IKT-eszközök használata az idegennyelv-oktatásban hátrányos helyzetű tanulók iskoláiban. Információs Társadalom, 20. (2020), 1. 7–28. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XX.2020.1.1 Barnucz Nóra – Uricska Erna: Innovatív nyelvtanulási módszerek és módszertan a rendészeti szaknyelvi képzés vizsgálatában. Előtanulmány egy vizsgálathoz. Új Pedagógiai Szemle, 70. (2020), 9–10. 53–63. Barnucz Nóra – Uricska Erna: Kiterjesztett valóság és közösségi oldalak alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre. Rendvédelem, 10. (2021), 2. 4–48. Online: https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.4.9 Buda András: IKT és oktatás – Együtt vagy egymás mellett? Szeged, Belvedere Meridionale, 2017. Online: https://doi.org/10.14232/belvbook.2017.58528 Budavári-Takács Ildikó: A tanácsadási módszerek. Gödöllő, Szent István Egyetem, 2011. Bruner, Jerome: A kommunikációtól a nyelvig. In Pléh Csaba (szerk.): Szöveggyűjtemény a pszicholingvisztika tanulmányozásához. Budapest, Tankönyvkiadó, 1987. 455–486. Cole, Michael – Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. Chomsky, Noam: Újabb adalékok a velünk született eszmék elméletéhez. In Pap Mária (szerk.): A nyelv keletkezése. Budapest, Kossuth Kiadó, 1974. 85–96. Chomsky, Noam: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. Christián László – Lippai Zsolt Sándor: Kakukktojás vagy új rendészeti alappillér? In Csaba Zágon – Zsámbokiné Ficsovszky Ágnes (szerk.): „Tehetség, szorgalom, hivatás” Tanulmánykötet. Budapest, Magyar Rendészettudományi Társaság Vám-és Pénzügyőri Tagozat, 2021. 17–30. Online: https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.1 Czeizel Endre: Sors és tehetség. Budapest, Fitt Image – Minerva Kiadó, 1997. Czenczer Orsolya: A büntetés-végrehajtási intézetek történetisége: a büntetések végrehajtásának egyes módozatai és intézményei a kezdetektől a rendszerváltásig (1989). Collega, 10. (2006), 2–3. 84–93. Czenczer Orsolya: A gyermekbántalmazás és az erőszakos bűnelkövetés összefüggéseinek vizsgálata a hazai büntetés-végrehajtásban. In Ünnepi kötet Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica 81. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2018. 187–198. Czékmán Balázs: Mobiltechnológia a tanórán: oktatási tartalmak, oktatást segítő digitális megoldások. In Fehér Péter – Aknai Dóra Orsolya: I. Mobil eszközök az oktatásban konferencia. Válogatott tanulmányok az I. Mobil eszközök az oktatásban konferenciáról. Veszprém, Debreceni Egyetem Kiadó IKT MasterMinds Kutatócsoport, 2017. 249–254. Csajka Edina – Csimáné Pozsegovics Beáta: A szociális kompetenciák fejlesztési lehetőségei az élménypedagógia módszereivel hátrányos helyzetű gyermekek körében. Képzés és Gyakorlat, 17. (2019), 2. 67–78. Online: https://doi.org/10.17165/TP.2019.2.5 Csíkszentmihályi Mihály: Tehetséges gyerekek. Flow az iskolában. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2010. Dominek Dalma Lilla: Élményalapú tárlatvezetés. In Kurta Mihály – Veres Gábor – Verók Attila (szerk.): Múzeumandragógia és közösségszolgálat. Az V. Országos Múzeumandragógiai Konferencia válogatott anyaga. Eger, Eszterházy Károly Egyetem Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület Múzeumandragógia Tagozata 2017. 22–36. Sebestyénné Kereszthidi Ágnes: Német két tanítási nyelvű alsó tagozatos oktatás elemzése és értékelése. Doktori értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2011. Skinner, B. F.: Verbal Behavior. New York, Appleton-Century-Crofts, 1957. Online: https://doi.org/10.1037/11256-000 Szőllősy Alfréd: Az első rendőri szaklap. A Rend, (1927), február 19. 3. Tomasello, Michael: Gondolkodás és kultúra. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. Uricska Erna – Suták Máté: Közösségi oldalak rendészeti profiljain található bejegyzések alkalmazása szaknyelvoktatás során. Magyar Rendészet, 22. (2022), 1. 107–119. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.7 Uricska Erna – Barnucz Nóra: Egy lehetséges 21. századi hatékony tanítási és tanulási modell a felsőoktatásban. In Demeter Gáborné – Barbara Di Blasio – Gimesi László (szerk): Szakmódszertan és Hatékony Tanulás: A figyelmi- és végrehajtó funkciók szerepe a hatékony tanulásban és tanításban című nemzetközi konferencia előadásai. Pécs, MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, 2021. 23–24. Ürmösné Simon Gabriella: Technical English for Officers. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018. Ürmösné Simon Gabriella – Barnucz Nóra: Az idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus múltbeli és jelenlegi tevékenységei, valamint a jövő perspektívája az NKE Rendészettudományi Karán. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. In Bocz Zsuzsanna – Besznyák Rita (szerk.): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. Budapest, SZOKOE, 2020. 293–307. Online: https://doi.org/10.48040/PL.2020.24 Ürmösné Dr. Simon Gabriella – Borszéki Judit – Barnucz Nóra – Uricska Erna: A rendészeti szaknyelv szerepe a felsőoktatásban és az új nyelvi stratégia bevezetése. In Bocz Zsuzsanna – Besznyák Rita (szerk.): Porta Lingua 2021. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. Budapest, SZOKOE, 2021. 185–195. Online: https://doi.org/10.48040/PL.2021.15 Zrinszky László: Neveléselmélet. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2002." ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "183-196" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.12" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(842) "

The study offers good practices for teaching English for law enforcement, which – by their didactic and teaching methodological structure – contribute to the implementation of experiential pedagogy in higher education in the 21st century. The elaboration of the models and theories – discussed in the theoretical part –  illustrates the modernity and importance of the good practices presented in the practical part of the study, which can be relevant regardless of the subject. The good practices presented in the study are mostly carried out in computer labs or using laptops, mobile devices, moving the students’ motivation in a positive way. In addition, the use of digital competence is an effective way to improve the students’ vocabulary knowledge for specific purposes and communication in the target language.  

" ["hu_HU"]=> string(933) "

A tanulmány a rendészeti szaknyelv oktatásához kínál olyan jó gyakorlatokat, amelyek – didaktikai és  oktatásmódszertani felépítésükkel – hozzájárulnak a 21. századi élménypedagógia megvalósításához a  felsőoktatásban. Az elméleti részben tárgyalt modellek és  elméletek részletes kifejtése szemlélteti a gyakorlati  részben bemutatott jó gyakorlatok korszerűségét és  fontosságát, amelyek alkalmazása tantárgytól függetlenül  releváns lehet. A bemutatandó jó gyakorlatok tanórai  kivitelezése leginkább számítógépes laborban, vagy  laptopok, illetve mobil eszközök alkalmazásával történik,  pozitív irányba mozdítva ezzel a hallgatók tanórai  motivációját. Mindezeken túl, a digitális kompetencia  igénybevételével hatékonyan fejleszthető a hallgatók  szakmai szókincsének tudástára, valamint célnyelvű  kommunikációja. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "Possibilities of Applying Digital Pedagogy in an English Lesson for Law Enforcement" ["hu_HU"]=> string(86) "A digitális pedagógia alkalmazásának lehetőségei a rendészeti szaknyelvi órán" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Barnucz Nóra" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7551) ["email"]=> string(23) "barnucz.nora@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6156) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-0990-030X" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Barnucz" ["hu_HU"]=> string(7) "Barnucz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Nóra" ["hu_HU"]=> string(5) "Nóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(27) "angol rendészeti szaknyelv" [1]=> string(18) "élménypedagógia" [2]=> string(11) "motiváció" [3]=> string(14) "felsőoktatás" [4]=> string(21) "digitális platformok" [5]=> string(31) "idegennyelv-tanítás/-tanulás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(27) "English for law enforcement" [1]=> string(21) "experiential pedagogy" [2]=> string(10) "motivation" [3]=> string(17) "digital platforms" [4]=> string(30) "language teaching and learning" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25427) ["id"]=> int(5108) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6156) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#798 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6135) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:32" ["primaryContactId"]=> int(7524) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6011) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5120) "Abadinsky, Howard – Latham Thomas Winfree: Crime and Justice: An Introduction. Chicago, Nelson-Hall Publishers, 1992. Alarid, Leanne Fiftal – Carlos D. Montemayor: Implementing Restorative Justice in Police Departments. Police Practice and Research, 13. (2012), 5. 450–463. Online: https://doi.org/10.1080/15614263.2011.607654 Barlow, David E. – Melissa Hickman Barlow – Joani Scandone – Walter A. McNeil: Restorative Justice, Peacemaking, and Social Justice: The Application of Kingian Nonviolence Philosophy in Community Policing. Criminal Justice Studies, 17. (2004), 1. 19–31. Online: https://doi.org/10.1080/08884310420001679343 Bazemore, Gordon – Curt Griffiths: Police Reform, Restorative Justice and Restorative Policing. Police Practice and Research, 4. (2003), 4. 335–346. Online: https://doi.org/10.1080/15614260310001631244 Chatterjee, Jharna – Liz Elliott: Restorative Policing in Canada: The Royal Canadian Mounted Police, Community Justice Forums, and the Youth Criminal Justice Act. Police Practice and Research, 4. (2003), 4. 347–359. Online: https://doi.org/10.1080/15614260310001631253 Department of Justice: Adult Restorative Justice Strategy (2021. május 19.). Online: https://www.justice-ni.gov.uk/publications/adult-restorative-justice-strategy Fellegi Borbála – Szegő Dóra: Kézikönyv békítőkörök facilitációjához. Dr. Fellegi & Winkler mediátorképzés, 2013. Online: https://bit.ly/3ErQFMb Gavin, Paul – Allyson MacVean: Police Perceptions of Restorative Justice: Findings from a Small-Scale Study. Conflict Resolution Quarterly, 36. (2018), 2. 115–130. Online: https://doi.org/10.1002/crq.21235 Hines, Dave – Gordon Bazemore: Restorative Policing, Conferencing and Community. Police Practice and Research, 4. (2003), 4. 411–427. Online: https://doi.org/10.1080/15614260310001631307 Larsen, Jacqueline Joudo: Restorative Justice in the Australian Criminal Justice System. Canberra, Australia, Australian Institute of Criminology, 2014. Marder, Ian D.: Institutionalising Restorative Justice in the Police: Key Findings from a Study of Two English Police Forces. Contemporary Justice Review, 23. (2020), 4. 500–526. Online: https://doi.org/10.1080/10282580.2020.1755847 Marshall, Tony F.: The Evolution of Restorative Justice in Britain. European Journal on Criminal Policy and Research, 4. (1996), 4. 21–43. Online: https://doi.org/10.1007/BF02736712 McLeod, Colleen: Toward a Restorative Organization: Transforming Police Bureaucracies. Police Practice and Research, 4. (2003), 4. 361–377. Online: https://doi.org/10.1080/15614260310001631262 Novak, Kenneth J.: Reasonable Officers, Public Perceptions, and Policy Challenges. Criminology & Public Policy, 8. (2009), 1. 153–161. Online: https://doi.org/10.1111/j.1745-9133.2009.00539.x O’Mahony, David – Jonathan Doak: Restorative Justice – Is More Better? The Experience of Police-Led Restorative Cautioning Pilots in Northern Ireland. The Howard Journal of Criminal Justice, 43. (2004), 5. 484–505. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-2311.2004.00344.x Richards, Kelly: Police-Referred Restorative Justice for Juveniles in Australia. Trends and Issues in Crime and Criminal Justice, (2010), 398. 1–8. Online: https://www.aic.gov.au/sites/default/files/2020-05/tandi398.pdf Sherman, Lawrence W. – Heather Strang: Restorative Justice. The Evidence. Smith Institute, 2007. Sherman, Lawrence W. – Heather Strang – Daniel J. Woods: Recidivism Patterns in the Canberra Reintegrative Shaming Experiments (RISE). Canberra, Centre for Restorative Justice, Research School of Social Sciences, Australian National University, 2000. Stockdale, Kelly J.: Police Understandings of Restorative Justice – The Impact of Rank and Role. Restorative Justice, 3. (2015), 2. 212–232. Online: https://doi.org/10.1080/20504721.2015.1069528 Strang, Heather – Lawrence W. Sherman – Evan Mayo-Wilson – Daniel Woods – Barak Ariel: Restorative Justice Conferencing (RJC) Using Face-to-Face Meetings of Offenders and Victims: Effects on Offender Recidivism and Victim Satisfaction. A Systematic Review. Campbell Systematic Reviews, 9. (2013), 1. 1–59. Online: https://doi.org/10.4073/csr.2013.12 Thacher, David: Conflicting Values in Community Policing. Law and Society Review, 35. (2001), 4. 765–798. Online: https://doi.org/10.2307/3185416 Westmarland, Nicole – Clare McGlynn – Clarissa Humphreys: Using Restorative Justice Approaches to Police Domestic Violence and Abuse. Journal of Gender-Based Violence, 2. (2018), 2. 339–358. Online: https://doi.org/10.1332/239868018X15266373253417 Winfree Jr., Latham Thomas: New Zealand Police and Restorative Justice Philosophy. Crime & Delinquency, 50. (2004), 2. 189–213. Online: https://doi.org/10.1177/0011128703252411 Jogi források 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "197-209" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.13" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(804) "

Police uses the methods of restorative justice in their day-to-day activities in several countries around the world. The concept of police officers being able to involve certain offenders in the so-called family group conference method,  when their guilt has been proven, was first introduced in  New Zealand.44 Since then, similar legislation has been put  in place in Australia, England, Wales and Northern Ireland, among other countries, allowing juvenile and adult offenders in certain offences to be diverted from traditional court proceedings.45The aim of the present study is to find  out how the use of restorative methods is implemented in  the police forces of the aforementioned Anglo-Saxon  countries, and how the Hungarian police force could use  these restorative practices. 

" ["hu_HU"]=> string(986) "

A rendőrség a világ számos országában alkalmazza a resztoratív, vagy más néven helyreállító igazságszolgáltatás módszereit mindennapi tevékenysége során. Elsőként Új-Zélandon jelent meg az a koncepció, miszerint a rendőröknek lehetősége van bizonyos elkövetőket az  úgynevezett családi csoportkonferencia módszerébe  bevonni, amennyiben bűnösségük bebizonyosodott. Azóta már többek között Ausztráliában, Angliában, Walesben és  Észak-Írországban is bevezettek hasonló jogi szabályozásokat, ami bizonyos bűncselekmények esetében  lehetővé teszi a fiatalkorú vagy felnőtt elkövetők elterelését  a hagyományos bírósági tárgyalásoktól. Jelen tanulmány célja körüljárni azt, hogy az említett angolszász országok  rendőrségeinél hogyan valósul meg a resztoratív módszerek használata, valamint, hogy Magyarországon  milyen módon lehetne bevezetni ezen eszközök rendőri  alkalmazását. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "The Possibility of a Restorative Police Force" ["hu_HU"]=> string(41) "Egy resztoratív rendőrség lehetősége" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Schmidt Laura" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7524) ["email"]=> string(24) "schmidt.laura@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6135) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-4641-0457" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Schmidt" ["hu_HU"]=> string(7) "Schmidt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Laura" ["hu_HU"]=> string(5) "Laura" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(35) "resztoratív igazságszolgáltatás" [1]=> string(23) "resztoratív rendészet" [2]=> string(11) "rendőrség" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(19) "restorative justice" [1]=> string(20) "restorative policing" [2]=> string(6) "police" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#812 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25428) ["id"]=> int(5109) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6135) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#790 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6119) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:33" ["primaryContactId"]=> int(7506) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(5995) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7357) "African Union: OAU Convention on the Prevention and Combating of Terrorism (1999. július 1.). Online: https://au.int/en/treaties/oau-convention-prevention-and-combating-terrorism Al-Kassimi, Khaled: Critical Terrorism Studies (CTS): (State) (sponsored) terrorism identified in the (militarized) pedagogy of (U.S.) law enforcement agencies. Cogent Social Sciences, 5. (2019), 1. 1–27. Online: https://doi.org/10.1080/23311886.2019.1586813 Antinori, Arije: The „Jihadi Wolf” Threat – The Evolution of Terror Narratives between the (Cyber)social Ecosystem and Self-Radicalization „Ego-System”. Europol, 2017. Online: https://www.europol.europa.eu/publications-documents/jihadi-wolf-threat Banks, Cyndi: Introduction: Women, Gender, and Terrorism: Gendering Terrorism. Women & Criminal Justice, 29. (2019), 4–5. 181–187. Online: https://doi.org/10.1080/08974454.2019.1633612 Başeren, Sertaç H.: Terrorism with Its Differentiating Aspects. Defence Against Terrorism Review, 1. (2008), 1. 1–11. Online: https://www.tmmm.tsk.tr/publication/datr/volume1/01-Terrorism_with_Its_Differentiating_Aspects.pdf Björnehed, Emma: Narco-Terrorism: The Merger of the War on Drugs and the War on Terror. Global Crime, 6. (2004), 3–4. 305–324. Online: https://doi.org/10.1080/17440570500273440 Blakeley, Ruth: State Violence as State Terrorism. Marie Breen-Smyth (szerk.): The Ashgate Research Companion to Political Violence. London, Routledge, 2012. 63–78. Burke, Edmund: Reflections on the Revolution in France, and on the Proceedings in Certain Societies in London Relative to that Event In a Letter Intended to Have Been Sent to a Gentleman in Paris. London, 1790. Online: https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k111218p/f1.image.r=.langEN Crenshaw, Martha: The Causes of Terrorism. The Journal of Comparative Poltics, 13. (1981), 4. 379–399. Online: https://doi.org/10.2307/421717 Dekel, Tomer: Mobilization against “Agricultural Terrorism” and the Political Economy of Agriculture in Israel. Journal of Rural Studies, 72. (2019). 37–44. Online: https://doi.org/10.1016/j.jrurstud.2019.10.018 Detre Zoltán: A terrorizmus kialakulásának történeti háttere, megnyilvánulási formái és jelenléte a XXI. században. Bólyai Szemle, 16. (2007), 2. 71–86. Európa Tanács: Az Európa Tanács Terrorizmus megelőzéséről szóló Varsói Egyezménye (2005. május 16.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:22018A0622(01)&from=HU Europol: European Union Terrorism Situation and Trend Report 2021. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2021. Online: https://doi.org/10.2813/677724 Ganor, Boaz: Defining Terrorism: Is One Man’s Terrorist Another Man’s Freedom Fighter? Police Practice and Research, 3. (2002), 4. 287–304. Online: https://doi.org/10.1080/ 1561426022000032060 Gazdag Ferenc – Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12604/web_PDF_EKM_Biztonsagi_tanulmanyok_alapjai.pdf?sequence=1 Gross, Michael L. – Daphna Canetti – Dana R. Vashdi: Cyberterrorism: Its Effects on Psychological Well-Being, Public Confidence and Political Attitudes. Journal of Cybersecurity, 3. (2017), 1. 49–58. Online: https://doi.org/10.1093/cybsec/tyw018 Herrero, Dolores: Tabish Khair’s Just Another Jihadi Jane: Western Civilization and ‘War on Terror’ versus Islamist Terrorism as the Two Sides of the Globalization Coin. Societies, 8. (2018), 4. 97. Online: https://doi.org/10.3390/soc8040097 Institute for Economics & Peace: Global Terrorism Index 2020. Sydney, 2020. Online: https://visionofhumanity.org/wp-content/uploads/2020/11/GTI-2020-web-1.pdf Kaplan, Jeffrey: Terrorism’s Fifth Wave: A Theory, a Conundrum and a Dilemma. Perspectives on Terrorism, 2. (2008), 2. 12–24. Online: https://www.universiteitleiden.nl/binaries/content/assets/customsites/perspectives-on-terrorism/2008/issue-2/26-160-1-pb.pdf Korinek László: Kriminológia II. Budapest, Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó, 2010. Lénárt Sándor Pál: A terrorizmus büntetőjogi vonatkozásai. Miskolc, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2013. Online: http://midra.uni-miskolc.hu/document/14044/6267.pdf Löckinger, Georg: Terrorismus, Terrorismusabwehr, Terrorismusbekämpfung. Landesverteidigungsakademie, 2005. Online: https://www.bundesheer.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1516 Lux, Laura Mayer: Defining Cyberterrorism. Revista Chilena de Derecho y Tecnología, 7. (2018), 2. 2–25. Online: https://doi.org/10.5354/0719-2584.2018.51028 Marsden, Sarah V. – Alex P. Schmid: Typologies of Terrorism and Political Violence. In Alex P. Schmid (szerk.): The Routledge Handbook of Terrorism Research. London, Routledge, 2011. 158–200. Online: https://doi.org/10.4324/9780203828731.ch3 Parker, Tom – Nick Sitter: The Four Horsemen of Terrorism – It’s not Waves, it’s Strains. Terrorism and Political Violence, 28. (2016), 2. 197–216. Online: https://doi.org/10.1080/09546553.2015.1112277 Rapoport, David C.: The Four Waves of the Modern Terrorism. In David C. Rapoport (szerk.): Terrorism. Critical Concepts in Political Science. Routledge. IV. kötet. 2006. 46–73. Online: https://international.ucla.edu/media/files/Rapoport-Four-Waves-of-Modern-Terrorism.pdf Sandler, Todd: The Analytical Study of Terrorism: Taking Stock. Journal of Peace Research. 51. (2014), 2. 257–271. Online: https://doi.org/10.1177/0022343313491277 Schmid, Alex P.: Discussion 1 – Revisiting the wicked problem of defining terrorism. St. Andrews, CSTPV 25th Anniversary Symposium, 6–7 November 2019. Serbakov Márton Tibor: A terroristák drónhasználata. Nemzetbiztonsági Szemle, 7. (2019), 4. 30–43. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2019.4.3 Shanghai Convention on Combating Terrorism, Separatism and Extremism. Online: https://www.refworld.org/pdfid/49f5d9f92.pdf Sinclair, Andrew: An Anatomy of Terror – A History of Terrorism. London, Macmillan, 2003. Spencer, Alexander: Questioning the Concept of ‘New Terrorism’. Peace & Conflict Development, (2006), 8. 1–33. Online: https://epub.ub.uni-muenchen.de/13769/1/Feb%2006%20SPENCER%20version%202.pdf Stepanova, Ekaterina: Terrorism in Asymmetrical Conflict Ideological and Structural Aspects. SIPRI Research Report No. 23. Oxford, Oxford University Press, 2008. Online: https://doi.org/10.1037/e549992011-001 Teichman, Jenny: How to Define Terrorism. Philosophy, 64. (2009), 250. 505–517. Online: https://doi.org/10.1017/S0031819100044260 Telford, Andrew: A Climate Terrorism Assemblage? Exploring the Politics of Climate Change-Terrorism-Radicalisation Relations. Political Geography, 79. (2020). 1–10. Online: https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2020.102150 Weinberg, Leonard – Ami Pedahzur – Sivan Hirsch-Hoefler: The Challenges of Conceptualizing Terrorism. Terrorism and Political Violence, 16. (2004), 4. 777–794. Jogi forrás Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32017L0541&qid=1643093520599&from=HU " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "211-225" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.14" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1066) "

Despite the fact, that terrorism is one of the most important domestic and international security threat in the  world, and it is present in social life and daily work of law  enforcement services, we could not define what exactly is  terrorism and what do we fight against. There is no  common accepted terrorism definition either in  international criminal law or in academic research. Without  the definition, can we define terrorism if we examine the  typology of terrorism or concern with attributives or define  its development in waves? The question is whether, in the absence of a uniformly agreed definition, etymologising terrorism, assigning labels to it or defining its development in waves, will provide a more accurate picture of the phenomenon of terrorism. The present paper attempts to shed light on the question whether, in the absence of a uniformly agreed and interpreted international criminal law and academic definition of terrorism, waves, typologies or  indicators of terrorism are justified and help to define  terrorism. 

" ["hu_HU"]=> string(996) "

Annak ellenére, hogy napjainkban a terrorizmus az egyik legfontosabb hazai és nemzetközi biztonsági fenyegetés a  világban, jelen van a mindennapi társadalmi életben és a  rendészeti szervek mindennapi munkájában is, mégsem  tudjuk meghatározni, hogy mi pontosan a terrorizmus, és  mi ellen harcolunk. Nincsen egységesen elfogadott  terrorizmusdefiníció sem a nemzetközi büntetőjogban, sem  a tudományos kutatásokban. A kérdés, hogyha egységesen elfogadott definíció hiányában a terrorizmust tipologizáljuk, jelzőkkel illetjük, vagy fejlődését  hullámokban határozzuk meg, pontosabb képet kapunk-e a terrorizmus jelenségéről. Jelen tanulmány arra próbál rávilágítani, hogy amellett, hogy nincsen egységesen elfogadott és értelmezett nemzetközi büntetőjogi és tudományos definíció a terrorizmusra, a terrorizmus  hullámai, tipologizálása vagy jelzői indokoltak-e, azok a  terrorizmus meghatározásában segítenek-e? 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(33) "Terrorism is Full of Attributives" ["hu_HU"]=> string(35) "Jelzőkkel teleaggatott terrorizmus" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Pék RIchárd Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#815 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7506) ["email"]=> string(25) "pektamasrichard@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6119) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-9798-6333" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Pék" ["hu_HU"]=> string(4) "Pék" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Richárd Tamás" ["hu_HU"]=> string(15) "RIchárd Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "terrorizmus" [1]=> string(7) "hullám" [2]=> string(6) "jelző" [3]=> string(10) "tipológia" [4]=> string(15) "fogalomalkotás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "terrorism" [1]=> string(4) "wave" [2]=> string(12) "attributives" [3]=> string(8) "typology" [4]=> string(17) "conceptualisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#816 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25429) ["id"]=> int(5110) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6119) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#814 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6141) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:31" ["primaryContactId"]=> int(7530) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6017) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5034) "Balázs István: A közszolgálati jogviszony személyi hatálya a világ főbb közszolgálati rendszereiben. Magyar Közigazgatás, 42. (1992), 2. 78–88. Belcsák Péter: A szociális igazgatás anomáliái, avagy önarckép a helyi szintű segélyezési rendszerről. Iustum Aequum Salutare, 11. (2015), 2. 161–174. Online: https://docplayer.hu/5170824-Avagy-onarckep-a-helyi-szintu-segelyezesi-rendszerrol-belcsak-peter-kormanytisztviselo-budapest-fovaros-kormanyhivatala.html Bíró Noémi – Nádas György – Prugberger Tamás – Rab Henriett – Sipka Péter (szerk.): Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök, hatásuk a munkaerő-piaci mutatókra. Budapest, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2010. Czúcz Ottó (szerk.): Szociális jog I. Budapest, Unió Lap- és Könyvkiadó, 2003. Cséffán József: A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkajogi igények érvényesítése a közigazgatási perben. Munkajog, 2. (2019) 2. 23–38. Farkas Ádám: A fegyveres erőszak az államról és a jogról alkotott fogalmaink körében. Államtudományi Műhelytanulmányok, (2016), 3. 1–18. Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/2016_-evi-3_-szam-antikorrupcio-es-integritas.original.pdf Hámori Antal: A szociális temetés jogintézményéről. Családi Jog, 15. (2017), 2. 39–44. Hazafi Zoltán (szerk.): Kormányzati személyzetpolitika. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019. György István – Hazafi Zoltán (szerk.): Közszolgálati életpályák a közigazgatásban és a rendvédelemben. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018. Kovács Tamás – Szekendi Gyöngyvér (szerk.): Közszolgálati életpályák a honvédelemben. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018. Lentner Csaba – Sági Judit – Tatay Tibor: A magyar családtámogatási rendszer prioritásai. Acta Humana, 5. (2017), 3. 37–46. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/2202 Ludányi Dávid: A közszolgálati jogviszony differenciálódása. Munkajog, 3. (2020), 1. 42–51. Magasvári Adrienn: Egy új jogviszony „születése” – az adó-és vámhatósági szolgálati jogviszony vizsgálata. In Csaba Zágon – Zsámbokiné Ficskovszky Ágnes (szerk.): „Tehetség, szorgalom, hivatás”. Tanulmánykötet. Budapest, Magyar Rendészettudományi Társaság Vám-és Pénzügyőri Tagozat, 2021. 69–85. Online: https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.5 Mélypataki Gábor: A szociális törvény sajátos matematikája – a rászorultság vizsgálata a pénzbeli és a természetbeni ellátások esetében. Jogtudományi Közlöny, 75. (2020), 5. 216–222. Petró Csilla: Az új közszolgálati életpálya az átjárhatóság szemszögéből. Magyar Rendészet, 14. (2014), 4. 41–52. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3895 Rab Henriett: A szociális jogok alkotmányjogi megítélése. Jogtudományi Közlöny, 64. (2009), 6. 287–292. Vári Vince: A rendőri életpályamodell és a rendőri felsőoktatás összehangoltsága. Magyar Rendészet, 18. (2018), 2. 205–222. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/1372/699 Zaccaria Márton Leó: Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a munkajog területén a magyar joggyakorlatban. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2015. Online: http://hdl.handle.net/2437/199569 Jogi források 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 2020. évi CXXX. törvény a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról 6/2013. (III. 27.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról Ítélkezési gyakorlat EH 2014.06. M12. BH 2001.12.593. Kúria Kf.VII.39.134/2021/4. számú ítélete Kúria Kfv.VII.37.254/2020/4. számú ítélete Kúria Mfv.II.10.786/2006. számú ítélete Kúria Mfv.II.10.788/2007. számú ítélete Fővárosi Törvényszék 32. K.702.282/2020/16. számú ítélete Fővárosi Törvényszék 9. M.70.076/2020/21. számú ítélete Jogszabály indokolások T/9234. számú törvényjavaslat indokolással – A honvédek jogállásáról T/3783. számú törvényjavaslat indokolással. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról Végső előterjesztői indokolás a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvényhez. Indokolások Tára 2020/158. " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "227-243" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.15" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1838) "

Public service relationships, especially special professional service relationships, have always been a separate  component of broad labour and social jurisprudence.  Within this closed, bound system of organisations, there  are individual social benefits and subsidies, which are not at all, or only less typical of economic labour law, that suggest  a particular, socially caring employer’s image for those who choose this career path. In the course of my current study, I carry out an analysis of the social entitlements of those in  service and other civil servants in law enforcement, which  are poorly processed at the level of jurisprudence, from the  point of view of labour law and employment policy, with a  view to making professional service more attractive to  labour market actors from a new perspective. In the course  of my work, I pay particular attention to the social  assistance presented by the Act XLII of 2015 on the service of professional staff of law enforcement agencies and the  related decrees of the Minister of the Interior and  Government, the most important issues appearing in certain individual court decisions from the point of view of  case law. I will also present my own de lege ferenda proposals and observations, drawn from the experience  gained in this way, in order to the service of law enforcement agencies presented as a more efficient and  desirable labour market reflection. In my study, I also use a  comparative method to include the paradigm shift in  employment law in 2021, in order to make my findings as  productive as possible, to project a more flexible and easily  adaptable approach to the individual life situations of law  enforcement employees in the range of modernization  efforts aimed at a possible professional service in the  future.  

" ["hu_HU"]=> string(2413) "

A közszolgálati jogviszonyok, azon belül is a speciális, hivatásos szolgálati jogviszonyok mindig is külön  részegységét képezték a tágan vett munka-és szociális  jogtudománynak. E zárt, kötött szabályok mentén felépülő  szervezetrendszeren belül azonban olyan, a gazdasági  munkajogviszonyokat egyáltalán nem, vagy csak kevésbé  jellemző egyedi, szociális ellátások, támogatások vannak  jelen, amelyek egy különös, szociálisan gondoskodó  foglalkoztató képét sugallják az ezen életpályát választók  számára. A jelen tanulmányom során a rendészeti  szerveknél szolgálati jogviszonyban és egyéb  foglalkoztatási jogviszonyban állóknak a jogtudomány  szintjén kevéssé feldolgozott szociális jogosultságainak  munkajogi, foglalkoztatáspolitikai szempontú elemzését  végzem el abból a célból, hogy új perspektívából  megvilágítva tegyem vonzóbbá a hivatásos szolgálati  jogviszonyt a munkaerőpiaci szereplők számára. Munkám  során különös figyelmet fordítok a rendvédelmi feladatokat  ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati  jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) és a  kapcsolódó belügyminiszteri és kormányrendeletek által  felsorakoztatott szociális támogatásokra. Ezen belül kiemelt  jelentőséget tulajdonítok az ítélkezési gyakorlat  szempontjából egyes egyedi, bírósági döntésekben  megjelenő jelentősebb kérdésköröknek, különös tekintettel  ezen ellátások bíróság előtti igényérvényesítésének egyes  lehetőségeire. Az így szerzett tapasztalatokból leszűrve  saját, de lege ferenda javaslataimat, észrevételeimet is  bemutatom annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és  vonzóbb munkaerőpiaci tükörképként lehessen feltüntetni  a rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyát. Tanulmányomba összehasonlító módszerrel bevonom a  foglalkoztatást elősegítő jog 2021. évi paradigmaváltását is,  annak érdekében, hogy az általam tett megállapítások  minél produktívabb, a rendvédelmi szerveknél  foglalkoztatottak egyéni élethelyzeteihez minél  rugalmasabban és könnyebben alkalmazkodó  szemléletképet vetítsenek a jövőbeni, lehetséges hivatásos  szolgálati jogviszonyt célzó modernizációs törekvések  palettáján. 

 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(116) "Social Care in the Field of Law Enforcement The Social Policy Tools within the System of the Law Enforcement Service" ["hu_HU"]=> string(52) "Szociális gondoskodás a rendvédelmi életpályán" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Sipos Marcell" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#823 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7530) ["email"]=> string(30) "siposmarcell@mailbox.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6141) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-1802-0179" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Sipos" ["hu_HU"]=> string(5) "Sipos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Marcell" ["hu_HU"]=> string(7) "Marcell" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(33) "hivatásos szolgálati jogviszony" [1]=> string(55) "szolgálati jogviszonyon belüli szociális ellátások" [2]=> string(23) "szociális gondoskodás" [3]=> string(23) "foglalkoztatáspolitika" [4]=> string(22) "szociális támogatás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(23) "law enforcement service" [1]=> string(50) "social benefits within the law enforcement service" [2]=> string(11) "social care" [3]=> string(17) "employment policy" [4]=> string(17) "social assistance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#833 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25430) ["id"]=> int(5111) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6141) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#832 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6139) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:31" ["primaryContactId"]=> int(7528) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6015) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3717) "Czenczer Orsolya: Külföldi minták – honi tennivalók a fiatalkorúak büntetés-végrehajtásában. Börtönügyi Szemle, 28. (2009), 1. 1–10. Czenczer Orsolya: A gyermekbántalmazás és az erőszakos bűnelkövetés összefüggéseinek vizsgálata a hazai büntetés-végrehajtásban. In Homoki-Nagy Mária – Karsai Krisztina – Fantoly Zsanett – Juhász Zsuzsanna – Szomora Zsolt – Gál Andor (szerk.): Ünnepi kötet Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, (81). Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018. 187–198. Európai ügynökségek akciószövetsége a kiber reziliencia erősítésére. E-gov Hírlevél, 2021. október 18. Online: https://hirlevel.egov.hu/2021/10/18/europai-ugynoksegek-akcioszovetsege-a-kiber-reziliencia-erositesere/ Gyaraki Réka: A közösségi média hatása a kiberbűncselekmények elkövetésére. Magyar Rendészet, 21. (2021), 2. 67–82. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.4 Kárász Balázs: Az információbiztonság felhasználói oldali humán kockázati tényezőinek hálózata. Biztonságtudományi Szemle, 2. (2020), 2. 57–68. Online: https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/51/52 Kollár Csaba – Zakar Ákos: A Social Engineering és a manipulációs technikák és módszerek. Biztonságtudományi Szemle, 2. (2020), 2. 23–38. Online: https://biztonsagtudomanyi.szemle.uni-obuda.hu/index.php/home/article/view/58/50 Mezei Kitti: A kiberbűncselekmények hazai szabályozásának aktuális kérdései. Magyar Jog, 66. (2019), 5. 305–314. Microsoft: Kiberbiztonsági trendek Közép-és Kelet-Európában. A 2020-asév digitális biztonsági kihívásai és hasznos javaslatok cége ellenálló képességének fokozására. Online: https://info.microsoft.com/CE-SCRTY-CNTNT-FY21-04Apr-27-JelentesKiberbiztonsagitrendekKozepesKeletEuropaban-SRGCM4609_01Registration-ForminBody.html Molnár Gábor: XLIII. fejezet. Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények. In Kónya István (szerk.): Magyar büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára. 3. kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2016. 1764–1780. Nagy Zoltán András: XLIII. fejezet. Tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények. In Tóth Mihály – Nagy Zoltán András (szerk.): Magyar büntetőjog. Különös rész. Budapest, Osiris Kiadó, 2014. 589–604. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság: Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata. Internetes felmérés (2020). Online: https://nmhh.hu/dokumentum/218531/internetes_felmeres_2020.pdf Oroszi Eszter Diána: Social Engineering a koronavírus tükrében, avagy a rendkívüli helyzetet kihasználó támadási technikák és megelőzésük. Dunakavics, 8. (2020), 5. 5–20. Online: http://dunakavics.uniduna.hu/Online_2005.pdf Pusztai Ferenc – Csábi Szilvia: Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004. Térségi kiberbiztonsági kitekintés a Microsofttól. Securinfo, 2021. május 17. Online: https://www.securinfo.hu/hirek/12278-tersegi-kiberbiztonsagi-kitekintes-microsofttol.html Tóth Mihály: Alkothatók-e az informatikai bűnözés változatos formáit lefedni képes büntetőjogi tényállások? In Gál István László – Nagy Zoltán András (szerk.): Informatika és büntetőjog. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, 2006. 180–188. Jogi források 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről 2013. évi L. törvény az állami-ésönkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "245-261" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.16" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1117) "

Our lives are increasingly dependent on IT tools and systems. More and more people are using the innovations brought about by the 4th Industrial Revolution, but the dangers are less and less known. Our lives are increasingly dependent on IT tools and systems. More and more people are using the innovations brought about by the 4th  Industrial Revolution, but the dangers are less and less known. The web and information systems have brought a  technological explosion that the average user may not be able to keep up with. However, if the average user is not aware of security on their own devices and systems, it can be reasonably assumed that the same user will not be aware of security at work.In the public and private sectors,  the prevention of cyber-attacks and the examination of the vulnerabilities of the sectors will focus on the weakest link in the chain that causes the vulnerability of information systems. In this study, I am looking for the answer to the current practice of developing cyber security in Hungary and the skills we can use to strengthen people as components of the chain.  

" ["hu_HU"]=> string(1098) "

Az életünk egyre inkább az informatikai eszközöktől és rendszerektől függ. Egyre többen használják a 4. ipari forradalom hozta újításokat, de annak veszélyeivel már annál kevesebben vannak tisztában. Az internet és az információs rendszerek olyan technológiai robbanást hoztak, amellyel az átlagos felhasználók nem feltétlenül képesek lépést tartani. Márpedig, ha az átlagfelhasználó a saját eszközein és rendszerein nem képes a biztonságtudatosságra, akkor joggal lehet feltételezni, hogy ugyanaz a felhasználó a munkahelyén sem lesz biztonságtudatos. Az állami és a magánszektorban a kibertámadások megelőzése és a szektorok  sérülékenységének vizsgálata során az ember kerül a  középpontba mint az információs rendszerek  sérülékenységét okozó leggyengébb láncszem. A  tanulmányban arra keresem a választ, hogy a  kiberbiztonság kialakítása során milyen gyakorlat van  jelenleg Magyarországon, és mely képességek  fejlesztésével erősíthetjük meg az embereket mint a lánc  alkotóelemeit. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(61) "The Role of Security Awareness, Questions about Cybersecurity" ["hu_HU"]=> string(71) "A biztonságtudatosság szerepe, avagy kérdések a kiberbiztonságról" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Gyaraki Réka" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7528) ["email"]=> string(23) "gyaraki.reka@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6139) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-5733-5974" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "National University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gyaraki" ["hu_HU"]=> string(7) "Gyaraki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Réka" ["hu_HU"]=> string(5) "Réka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "kiberbiztonság" [1]=> string(11) "tudatosság" [2]=> string(14) "felhasználók" [3]=> string(13) "jó gyakorlat" [4]=> string(24) "információs rendszerek" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(13) "cybersecurity" [1]=> string(9) "awareness" [2]=> string(5) "users" [3]=> string(14) "good practice " [4]=> string(19) "information systems" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#845 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25441) ["id"]=> int(5117) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6139) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#828 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6128) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:32" ["primaryContactId"]=> int(7515) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(6004) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4551) "Arango, Joaquín: Explaining Migration: A Critical View. International Social Science Journal, 52. (2000), 165. 283–296. Online: https://doi.org/10.1111/1468-2451.00259 Bachmann, Sascha-Dominik Dov – Anthony Paphiti: Mass Migration as a Hybrid Threat? – A Legal Perspective. Polish Political Science Yearbook, 50. (2021), 1. 119–145. Online: https://doi.org/10.15804/ppsy202122 Böcker, Anita – Tetty Havinga: Asylum Migration to the European Union: Patterns of Origin and Destination. Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities 1998. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.2633536 Disney, George – Arkadiusz Wiśniowski – Jonathan J. Forster – Peter W. F. Smith – Jakub Bijak: Evaluation of Existing Migration Forecasting Methods and Models. Report for the Migration Advisory Committee: Commissioned research. ESRC Centre for Population Change, University of Southampton. 2015. Online: https://www.research.manchester.ac.uk/portal/files/32468230/FULL_TEXT.PDF Európai Bizottság: A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a migrációról és a menekültügyről szóló jelentésről. COM(2021) 590 végleges (2021. szeptember 29.). Online: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/api/files/COM(2021)590_0/090166e5e31a8105?rendition=false European Asylum Support Office: The Quantitative Assessment of Asylum-Related Migration. A Survey of Methodology. 2017. Online: https://doi.org/10.2847/71794 European Council – Council of the European Union: European Council Conclusions on Belarus, 24 May 2021. III. Belarus (2021. május 24.). Online: https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2021/05/24/european-council-conclusions-on-belarus-24-may-2021/ European Council – Council of the European Union: Timeline – EU Restrictive Measures against Belarus (é. n.). Online: https://www.consilium.europa.eu/en/policies/sanctions/restrictive-measures-against-belarus/belarus-timeline/ Eurostat Database: https://ec.europa.eu/eurostat/web/main/data/database a letöltés ideje: 2022. január 26. Hunderte Migranten haaren an polnisch-belarussischer Grenze aus. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2022. január 1. Online: https://www.welt.de/politik/ausland/article235971346/Belarus-Hunderte-Migranten-harren-weiter-an-polnischer-Grenze-aus.html Hautzinger Zoltán – Hegedűs Judit – Klenner Zoltán: A migráció elmélete. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. Online: http://real.mtak.hu/16634/1/w207.bat_session%3D1164013711%26infile%3D%26sobj%3D8961%26cgimime%3Dapplication%252Fpdf IOM Belarus: Response for the Stranded Migrants in Belarus. Situation Report (2022. január 14–20.). Online: https://reliefweb.int/report/belarus/iom-belarus-response-stranded-migrants-belarus-situation-report-14-20-january-2022 King, Russell: Towards a New Map of European Migration. International Journal of Population Geography, 8. (2002), 2. 89–106. Online: https://doi.org/10.1002/ijpg.246 Lee, Everett S.: A Theory of Migration. Demography, 3. (1966), 1. 47–57. Online: https://doi.org/10.2307/2060063 Massey, Douglas S. – Joaquín Arango – Hugo Graeme – Ali Kouaouci – Adela Pellegrino – J. Edward Taylor: A nemzetközi migráció elméletei: áttekintés és értékelés. In Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája. Budapest, ELTE Társadalomtudományi Kar, 2012. 7–29. Öberg, Sture: Spatial and Economic Factors in Future South-North Migration. In W. Lutz (szerk.): The Future Population of the World. What Can We Assume Today? London, Earthscan, 1994. 361–385. Poland to Build Belarus Border Wall to Block Migrant Influx. BBC News, 2021. október 29. Online: https://www.bbc.com/news/world-europe-59096571 Ravenstein, Ernst Georg: The Laws of Migration. Journal of the Statistical Society of London, 48. (1885), 2. 167–235. Online: https://doi.org/10.2307/2979181 Somodi Zoltán – Kiss Álmos Péter: A hibrid hadviselés fogalmának értelmezése a nemzetközi szakirodalomban. Honvédségi Szemle, 147. (2019), 6. 22–28. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2019.6.2 Suriyakumaran, Anjali – Yuji Tamura: Asylum Provision: A Review of Economic Theories. International Migration, 54. (2016), 4. 18–30. Online: https://doi.org/10.1111/imig.12228 Zolberg, Aristide R: The Next Waves: Migration Theory for a Changing World. The International Migration Review, 23. (1989), 3. 403–430. Online: https://doi.org/10.2307/2546422 " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "263-273" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.17" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(522) "

The article describes the phenomenon of irregular migrants camped near the Belarusian–Polish border in a desperate  attempt to enter the EU. They were reported daily in the media in 2021, but by the beginning of 2022, the fate of groups of people trapped in the conflict zone of world politics had lost its news value.In this paper, I outline the factors that have led to this situation and the extent to which the traditional conceptual framework of international migration can be applied to the  phenomenon. 

" ["hu_HU"]=> string(594) "

A cikk bemutatja azt a folyamatot, amelynek során a  belarusz–lengyel határ közelében táborozó irreguláris  migránsok reményvesztetten kíséreltek meg bejutni az EU-ba. Róluk naponta tudósítottak a különböző médiumok 2021-ben, ám 2022 év elején már veszített hírértékéből a világpolitika ütközőzónájában rekedt embercsoportok  sorsa. Tanulmányomban azt vázolom, milyen tényezők hatása vezetett a kialakult helyzethez, és a nemzetközi  migráció hagyományosan használt fogalmi keretei milyen  mértékben alkalmazhatók a jelenségre. 

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(51) "Hybrid Migration from Belarus to the European Union" ["hu_HU"]=> string(60) "Hibrid migráció Belaruszból az Európai Unióbaaz Unióba" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Urbán Ferenc" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7515) ["email"]=> string(26) "ferenc.urban1980@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6128) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Urbán" ["hu_HU"]=> string(6) "Urbán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ferenc" ["hu_HU"]=> string(6) "Ferenc" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(23) "irreguláris migráció" [1]=> string(16) "menedékkérelem" [2]=> string(17) "hibrid migráció" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(19) "irregular migration" [1]=> string(18) "asylum application" [2]=> string(16) "hybrid migration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25431) ["id"]=> int(5112) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6128) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#843 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6129) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-10" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-10 11:52:32" ["primaryContactId"]=> int(7516) ["sectionId"]=> int(125) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(6005) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5333) "A magyar királyi belügyminiszterének 39,820/1921. B.M. számú rendelete. A m. kir. állami rendőrség szervezetének és szolgálati szabályozásáról. Belügyi Közlöny, 26. 203. (1921), 20. A magyar királyi belügyminiszter 1927. évi 151.000. számú körrendelete, a közerkölcsiség védelméről. Belügyi Közlöny, 32. (1927), 8. Androvicz Gábor: Katonai vonások a budapesti államrendőrség szolgálati és személyi viszonyaiban (1873–1944). Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 7. (2019), 1. 83–104. Online: http://real-j.mtak.hu/21730/1/Katonai_jogi_szemle_2019_7_1_.pdf Angyal Pál: A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Székfoglaló értekezés. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1931. Arisztotelész: Politika. Fordította: Szabó Miklós. Budapest, Gondolat Kiadó, 1969. Belügyi Közlöny, (1928), 35. Bibó István: Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom. Válogatott tanulmányok. Első kötet 1935–1944. Budapest, Magvető Kiadó, [1944] 1986. 271–294. Boda Mihály: A katonai erények. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021. Boda Mihály: A katonai erények a két világháború között Európában és Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemények, 135. (2022a), 1. 165–199. Boda Mihály: Az igazságos háború elméletének kiterjesztése a rendészetre: történelmi és kortárs elméletek. Az igazságos rendészet elmélete. Belügyi Szemle, 70. (2022b), 1. 169–185. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.10 Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban. Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből, 12. (1901), 6. 295–344. Finszter Géza: Rendészetelmélet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. Finszter Géza: Rendészettan. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018. Havranek János: Társadalmi tanácsadó altisztek számára. Budapest, (k. n.), 1928. Horváth Ildikó (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára. II. E–Gy. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. Lőrincz Lajos: Magyary Zoltán helye a magyar közigazgatás-tudományban. Gellén Márton – Hosszú Hortenzia (szerk.): Államszerep válság idején. Magyary Zoltán emlékkötet. Budapest, Complex Kiadó, 2010. 39–45. Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942. Magyary Zoltán – Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Budapest, Magyar Közigazgatástudományi Intézet, 1939. Markovich Miklós: A vallás és a rendőr. Rendőr, 1. (1927), 15. Nándori Nikoletta Petra: Concha Győző és a rendőri erények. Magyar Rendészet, 21. (2021a), 3. 155–170. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.11 Nándori Nikoletta Petra: A rendőri hivatás története és elemei. Belügyi Szemle, 69. (2021b), 7. 1181–1208. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.6 Nándori Nikoletta Petra: Gondolatok a rendőri hivatás erkölcsi normarendszeréről. Rendvédelem, 10. (2021c), 3. 2–11. Online: https://doi.org/10.53793/RV.2021.3.1 Rédey Miklós: Bevezetés a magyar rendőri jog alaptanaiba. Budapest, Magyar Királyi Állami Rendőrség Országos Szaktanulmányi Felügyelősége, 1923. Rédey Miklós – Laki Imre (szerk.): Rendőrségi Lexicon. Budapest, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, 1903. Sallai János: Tomcsányi Móric rendészeti rendszere. Magyar Rendészet, 15. (2015), 4. 111–116. Sallai János: Rendőr-, rendőraltiszt-, rendőrtörzsaltiszt-képzés a m. kir. rendőrség államosítása után. Magyar Rendészet, 16. (2016), 6. 169–177. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/2221 Sallai János: Réde(i)y (Rohrbacher) Miklós rendőrtudós élete, munkássága. In Finszter Géza – Korinek László – Végh Zsuzsanna (szerk.): Ünnepi kötet a 70 éves Dános Valér tiszteletére. Budapest, Belügyminisztérium, 2018. 107–114. Sallai János: A magyar rendészet története. Budapest, Rendőrség Tudományos Tanácsa, 2019a. Sallai János: Dr. Tóth József a rendészet-és a jogtudomány jeles művelőjének élete, munkássága. Magyar Rendészet, 19. (2019b), 2–3. 207–216. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.10 Scitovszky Béla: Az erkölcs. Pesti Napló, 78. (1927), 47. Scitovszky Béla: Közbiztonság és társadalom. Rendőr, 1. (1927), 24–25. Szabó Ildikó: Nemzetfogalom és nemzeti identitás a dualizmus korában és a Horthy-korszakban. Politikatudományi Szemle, 15. (2006), 1. 201–248. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/112410 Tomcsányi Móric: A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926. Tomcsányi Móric: Rendészet, közigazgatás, bírói jogvédelem. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1929. Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Különös (szakigazgatási) rész. Budapest, Fővárosi Nyomda, 1933. Tisza Miksa: A fegyelem. Rendőrségi Lapok, 18. (1920), 2–3. Tóth József: Rendészetfogalom a nemzeti szocialista államban. Eger, Szent János Nyomda, 1938. Tóth József: A rendészeti ténykedés alakjai különös tekintettel a közigazgatási aktusokra. Eger, Egri Érseki Jogakadémia Szent János Nyomda, 1939. Új magyar közigazgatási jog. Tomcsányi Móric könyve. Magyar Közigazgatás, 51. (1933), 20. " ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(433) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "275-296" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32577/mr.2022.2.18" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(804) "

The paper deals with the police virtues of the interwar period. One of the important authors of the period on the subject is Zoltán Magyary, who argues that discipline is the most important police virtue. He defined discipline as a police virtue as a prominent feature of the civil service profession, which permeated the entire civil service system. Centralisation and the separation of powers were the defining elements of public administration at the time and it had an impact on the police profession. Another important author of the period, Móric Tomcsányi, attached particular importance to another virtue, discretionary capacity. In the history of policing, the power of discretion; for the police, what occupied the most sensitive part of the public administration; was a central issue.

" ["hu_HU"]=> string(902) "

Jelen tanulmányban a két világháború közötti időszak rendőri erényeiről fogok írni. A korszak egyik fontos szerzője a témában Magyary Zoltán, akinek az álláspontja  alapján a fegyelem a legfontosabb rendőri erény. A  fegyelmet mint rendőri erényt a közszolgálati hivatás  kiemelt jellemzőjeként határozta meg, amely keresztülszőtte a teljes közszolgálati rendszert. A  közigazgatás meghatározó elemei ekkor a centralizáció és a  hatalommegosztás voltak, amelyek hatással voltak a  rendőri hivatásra is. A korszak másik fontos szerzője,  Tomcsányi Móric egy másik erénynek tulajdonított kiemelt  jelentőséget, a diszkrecionális képességnek. A rendészet  történetében a szabad döntés jogköre – a közigazgatás  legérzékenyebb részében helyet foglaló rendőrség számára – központi kérdéskörnek számított. 

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "On the Police Virtues of Hungary between the Two World Wars" ["hu_HU"]=> string(67) "A két világháború közötti Magyarország rendőri erényeiről" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(25) "Discipline and Discretion" ["hu_HU"]=> string(25) "Fegyelem és mérlegelés" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(24) "Nándori Nikoletta Petra" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#851 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7516) ["email"]=> string(34) "nandori.nikoletta.petra@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6129) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(150) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-3289-4649" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Nándori" ["hu_HU"]=> string(8) "Nándori" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Nikoletta Petra" ["hu_HU"]=> string(15) "Nikoletta Petra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(17) "rendőri erények" [1]=> string(8) "fegyelem" [2]=> string(21) "mérlegelési jogkör" [3]=> string(27) "diszkrecionális képesség" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(14) "police virtues" [1]=> string(10) "discipline" [2]=> string(20) "discretionary powers" [3]=> string(22) "discretionary capacity" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25439) ["id"]=> int(5115) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6129) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }