Fegyelem és mérlegelés
A két világháború közötti Magyarország rendőri erényeiről
Copyright (c) 2022 Nándori Nikoletta Petra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Jelen tanulmányban a két világháború közötti időszak rendőri erényeiről fogok írni. A korszak egyik fontos szerzője a témában Magyary Zoltán, akinek az álláspontja alapján a fegyelem a legfontosabb rendőri erény. A fegyelmet mint rendőri erényt a közszolgálati hivatás kiemelt jellemzőjeként határozta meg, amely keresztülszőtte a teljes közszolgálati rendszert. A közigazgatás meghatározó elemei ekkor a centralizáció és a hatalommegosztás voltak, amelyek hatással voltak a rendőri hivatásra is. A korszak másik fontos szerzője, Tomcsányi Móric egy másik erénynek tulajdonított kiemelt jelentőséget, a diszkrecionális képességnek. A rendészet történetében a szabad döntés jogköre – a közigazgatás legérzékenyebb részében helyet foglaló rendőrség számára – központi kérdéskörnek számított.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
A magyar királyi belügyminiszterének 39,820/1921. B.M. számú rendelete. A m. kir. állami rendőrség szervezetének és szolgálati szabályozásáról. Belügyi Közlöny, 26. 203. (1921), 20.
A magyar királyi belügyminiszter 1927. évi 151.000. számú körrendelete, a közerkölcsiség védelméről. Belügyi Közlöny, 32. (1927), 8.
Androvicz Gábor: Katonai vonások a budapesti államrendőrség szolgálati és személyi viszonyaiban (1873–1944). Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 7. (2019), 1. 83–104. Online: http://real-j.mtak.hu/21730/1/Katonai_jogi_szemle_2019_7_1_.pdf
Angyal Pál: A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Székfoglaló értekezés. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1931.
Arisztotelész: Politika. Fordította: Szabó Miklós. Budapest, Gondolat Kiadó, 1969.
Belügyi Közlöny, (1928), 35.
Bibó István: Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom. Válogatott tanulmányok. Első kötet 1935–1944. Budapest, Magvető Kiadó, [1944] 1986. 271–294.
Boda Mihály: A katonai erények. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.
Boda Mihály: A katonai erények a két világháború között Európában és Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemények, 135. (2022a), 1. 165–199.
Boda Mihály: Az igazságos háború elméletének kiterjesztése a rendészetre: történelmi és kortárs elméletek. Az igazságos rendészet elmélete. Belügyi Szemle, 70. (2022b), 1. 169–185. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.10
Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban. Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből, 12. (1901), 6. 295–344.
Finszter Géza: Rendészetelmélet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014.
Finszter Géza: Rendészettan. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018.
Havranek János: Társadalmi tanácsadó altisztek számára. Budapest, (k. n.), 1928.
Horváth Ildikó (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára. II. E–Gy. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979.
Lőrincz Lajos: Magyary Zoltán helye a magyar közigazgatás-tudományban. Gellén Márton – Hosszú Hortenzia (szerk.): Államszerep válság idején. Magyary Zoltán emlékkötet. Budapest, Complex Kiadó, 2010. 39–45.
Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942.
Magyary Zoltán – Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Budapest, Magyar Közigazgatástudományi Intézet, 1939.
Markovich Miklós: A vallás és a rendőr. Rendőr, 1. (1927), 15.
Nándori Nikoletta Petra: Concha Győző és a rendőri erények. Magyar Rendészet, 21. (2021a), 3. 155–170. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.11
Nándori Nikoletta Petra: A rendőri hivatás története és elemei. Belügyi Szemle, 69. (2021b), 7. 1181–1208. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.6
Nándori Nikoletta Petra: Gondolatok a rendőri hivatás erkölcsi normarendszeréről. Rendvédelem, 10. (2021c), 3. 2–11. Online: https://doi.org/10.53793/RV.2021.3.1
Rédey Miklós: Bevezetés a magyar rendőri jog alaptanaiba. Budapest, Magyar Királyi Állami Rendőrség Országos Szaktanulmányi Felügyelősége, 1923.
Rédey Miklós – Laki Imre (szerk.): Rendőrségi Lexicon. Budapest, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, 1903.
Sallai János: Tomcsányi Móric rendészeti rendszere. Magyar Rendészet, 15. (2015), 4. 111–116.
Sallai János: Rendőr-, rendőraltiszt-, rendőrtörzsaltiszt-képzés a m. kir. rendőrség államosítása után. Magyar Rendészet, 16. (2016), 6. 169–177. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/2221
Sallai János: Réde(i)y (Rohrbacher) Miklós rendőrtudós élete, munkássága. In Finszter Géza – Korinek László – Végh Zsuzsanna (szerk.): Ünnepi kötet a 70 éves Dános Valér tiszteletére. Budapest, Belügyminisztérium, 2018. 107–114.
Sallai János: A magyar rendészet története. Budapest, Rendőrség Tudományos Tanácsa, 2019a.
Sallai János: Dr. Tóth József a rendészet-és a jogtudomány jeles művelőjének élete, munkássága. Magyar Rendészet, 19. (2019b), 2–3. 207–216. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.10
Scitovszky Béla: Az erkölcs. Pesti Napló, 78. (1927), 47.
Scitovszky Béla: Közbiztonság és társadalom. Rendőr, 1. (1927), 24–25.
Szabó Ildikó: Nemzetfogalom és nemzeti identitás a dualizmus korában és a Horthy-korszakban. Politikatudományi Szemle, 15. (2006), 1. 201–248. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/112410
Tomcsányi Móric: A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926.
Tomcsányi Móric: Rendészet, közigazgatás, bírói jogvédelem. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1929.
Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Különös (szakigazgatási) rész. Budapest, Fővárosi Nyomda, 1933.
Tisza Miksa: A fegyelem. Rendőrségi Lapok, 18. (1920), 2–3.
Tóth József: Rendészetfogalom a nemzeti szocialista államban. Eger, Szent János Nyomda, 1938.
Tóth József: A rendészeti ténykedés alakjai különös tekintettel a közigazgatási aktusokra. Eger, Egri Érseki Jogakadémia Szent János Nyomda, 1939.
Új magyar közigazgatási jog. Tomcsányi Móric könyve. Magyar Közigazgatás, 51. (1933), 20.