Discipline and Discretion
On the Police Virtues of Hungary between the Two World Wars
Copyright (c) 2022 Nándori Nikoletta Petra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The paper deals with the police virtues of the interwar period. One of the important authors of the period on the subject is Zoltán Magyary, who argues that discipline is the most important police virtue. He defined discipline as a police virtue as a prominent feature of the civil service profession, which permeated the entire civil service system. Centralisation and the separation of powers were the defining elements of public administration at the time and it had an impact on the police profession. Another important author of the period, Móric Tomcsányi, attached particular importance to another virtue, discretionary capacity. In the history of policing, the power of discretion; for the police, what occupied the most sensitive part of the public administration; was a central issue.
Keywords:
How to Cite
References
A magyar királyi belügyminiszterének 39,820/1921. B.M. számú rendelete. A m. kir. állami rendőrség szervezetének és szolgálati szabályozásáról. Belügyi Közlöny, 26. 203. (1921), 20.
A magyar királyi belügyminiszter 1927. évi 151.000. számú körrendelete, a közerkölcsiség védelméről. Belügyi Közlöny, 32. (1927), 8.
Androvicz Gábor: Katonai vonások a budapesti államrendőrség szolgálati és személyi viszonyaiban (1873–1944). Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 7. (2019), 1. 83–104. Online: http://real-j.mtak.hu/21730/1/Katonai_jogi_szemle_2019_7_1_.pdf
Angyal Pál: A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Székfoglaló értekezés. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1931.
Arisztotelész: Politika. Fordította: Szabó Miklós. Budapest, Gondolat Kiadó, 1969.
Belügyi Közlöny, (1928), 35.
Bibó István: Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom. Válogatott tanulmányok. Első kötet 1935–1944. Budapest, Magvető Kiadó, [1944] 1986. 271–294.
Boda Mihály: A katonai erények. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.
Boda Mihály: A katonai erények a két világháború között Európában és Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemények, 135. (2022a), 1. 165–199.
Boda Mihály: Az igazságos háború elméletének kiterjesztése a rendészetre: történelmi és kortárs elméletek. Az igazságos rendészet elmélete. Belügyi Szemle, 70. (2022b), 1. 169–185. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.10
Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban. Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből, 12. (1901), 6. 295–344.
Finszter Géza: Rendészetelmélet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014.
Finszter Géza: Rendészettan. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018.
Havranek János: Társadalmi tanácsadó altisztek számára. Budapest, (k. n.), 1928.
Horváth Ildikó (szerk.): A magyar nyelv értelmező szótára. II. E–Gy. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979.
Lőrincz Lajos: Magyary Zoltán helye a magyar közigazgatás-tudományban. Gellén Márton – Hosszú Hortenzia (szerk.): Államszerep válság idején. Magyary Zoltán emlékkötet. Budapest, Complex Kiadó, 2010. 39–45.
Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1942.
Magyary Zoltán – Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Budapest, Magyar Közigazgatástudományi Intézet, 1939.
Markovich Miklós: A vallás és a rendőr. Rendőr, 1. (1927), 15.
Nándori Nikoletta Petra: Concha Győző és a rendőri erények. Magyar Rendészet, 21. (2021a), 3. 155–170. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.11
Nándori Nikoletta Petra: A rendőri hivatás története és elemei. Belügyi Szemle, 69. (2021b), 7. 1181–1208. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.6
Nándori Nikoletta Petra: Gondolatok a rendőri hivatás erkölcsi normarendszeréről. Rendvédelem, 10. (2021c), 3. 2–11. Online: https://doi.org/10.53793/RV.2021.3.1
Rédey Miklós: Bevezetés a magyar rendőri jog alaptanaiba. Budapest, Magyar Királyi Állami Rendőrség Országos Szaktanulmányi Felügyelősége, 1923.
Rédey Miklós – Laki Imre (szerk.): Rendőrségi Lexicon. Budapest, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, 1903.
Sallai János: Tomcsányi Móric rendészeti rendszere. Magyar Rendészet, 15. (2015), 4. 111–116.
Sallai János: Rendőr-, rendőraltiszt-, rendőrtörzsaltiszt-képzés a m. kir. rendőrség államosítása után. Magyar Rendészet, 16. (2016), 6. 169–177. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/2221
Sallai János: Réde(i)y (Rohrbacher) Miklós rendőrtudós élete, munkássága. In Finszter Géza – Korinek László – Végh Zsuzsanna (szerk.): Ünnepi kötet a 70 éves Dános Valér tiszteletére. Budapest, Belügyminisztérium, 2018. 107–114.
Sallai János: A magyar rendészet története. Budapest, Rendőrség Tudományos Tanácsa, 2019a.
Sallai János: Dr. Tóth József a rendészet-és a jogtudomány jeles művelőjének élete, munkássága. Magyar Rendészet, 19. (2019b), 2–3. 207–216. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.10
Scitovszky Béla: Az erkölcs. Pesti Napló, 78. (1927), 47.
Scitovszky Béla: Közbiztonság és társadalom. Rendőr, 1. (1927), 24–25.
Szabó Ildikó: Nemzetfogalom és nemzeti identitás a dualizmus korában és a Horthy-korszakban. Politikatudományi Szemle, 15. (2006), 1. 201–248. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/112410
Tomcsányi Móric: A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926.
Tomcsányi Móric: Rendészet, közigazgatás, bírói jogvédelem. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1929.
Tomcsányi Móric: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Különös (szakigazgatási) rész. Budapest, Fővárosi Nyomda, 1933.
Tisza Miksa: A fegyelem. Rendőrségi Lapok, 18. (1920), 2–3.
Tóth József: Rendészetfogalom a nemzeti szocialista államban. Eger, Szent János Nyomda, 1938.
Tóth József: A rendészeti ténykedés alakjai különös tekintettel a közigazgatási aktusokra. Eger, Egri Érseki Jogakadémia Szent János Nyomda, 1939.
Új magyar közigazgatási jog. Tomcsányi Móric könyve. Magyar Közigazgatás, 51. (1933), 20.