Szabadkereskedelem vs. környezetvédelem: zsákutca egy érdekpolarizált helyzetben – gondolatok az ISDS reformjának margójára

Absztrakt

A kereskedelem liberalizációjával és a világkereskedelem kibontakozásával a külföldi tőkebefektetés egyre hangsúlyosabbá válik. Ez testet ölthet többoldalú szabadkereskedelmi egyezményekben vagy az egyre inkább sokasodó kétoldalú megállapodásokban. Ezek a megállapodások rendezik a szerződő felek viszonyát, különös tekintettel a befektetésvédelem érdekében alkalmazható jogérvényesítési eszközökre és eljárásokra. A befektetésvédelmi alternatív vitarendezési fórumokkal kapcsolatban egyre több kritikai hang hallható amiatt, hogy nem veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat. Az esetek jelentős részében ugyanis valamilyen környezetvédelmi előírás miatt sérülnek a külföldi befektetők érdekei, ezáltal pedig feloldhatatlan ellentét alakulhat ki a befektetésvédelem és a környezetvédelem között. A tanulmányban áttekintjük az állami kárfelelősség kérdését, ugyanis a befektetéseket korlátozó intézkedések vagy egyedi, vagy normatív állami aktussal születnek. Ezt követően pedig a befektetésvédelmi különbíróságok igazságszolgáltatási legitimációját és a velük szemben támasztott garanciális szabályokat vizsgáljuk meg. Álláspontunk szerint nem önmagában a bírósági rendszer megléte jelent veszélyt a környezetvédelemre, hanem a befektetőkre vonatkozó környezetvédelmi előírások hiánya. Amennyiben a befektetői jogok mellé kötelezettségek is társulnak, úgy a különböző érdekek közötti egyensúlyi állapot is elérhető.