object(Publication)#731 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6853) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-03-16" ["lastModified"]=> string(19) "2023-03-16 16:19:17" ["primaryContactId"]=> int(8462) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6729) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6061) "Badó Katalin – Lovassy Ádám – Téglási András (2019): Az Alkotmánybíróság választásokkal kapcsolatos joggyakorlata (1990–2017). In Téglási András (szerk.): Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről. Budapest: Dialóg Campus, 303–470. Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál (2013): Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján. Budapest: HVG-ORAC. Bodnár Eszter (2006): A választási csalás és ellenszerei. In Kelemen Miklós (szerk.): Invia Virtutis Nulla Est Via. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 93–111. Cserny Ákos – Téglási András (2015): Certain Elements of the Transformed Hungarian Electoral System in the Light of the Experience of the 2014 Elections. Berlin: Osteuropa Recht, 335–362. Online: https://doi.org/10.5771/0030-6444-2015-3-335 Cserny Ákos – Téglási András (2019): Választójogi változások: Jogértelmezések, álláspontok és értékelések a 2011–2017 közötti időszak egyes választási kérdéseiről. In Téglási András (szerk.): Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről – A Választás és Demokrácia Ludovika Kutatócsoport kutatási eredményei (2017–2018). Budapest: Dialóg Campus, 471–514. Cserny Ákos – Téglási András – Halász Iván (2013): Népszuverenitás és népképviselet. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. Dezső Márta – Tóth Zoltán (2002): Választás és választási eljárás. Budapest: Rejtjel. Gál István et al. [é. n.]: Az Országos Bírósági Hivatal Különös rész II. című tananyaga. Online: http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/e-learning/btk/buntetojog3/lecke6_lap1.html#hiv22 Gáva Krisztián – Smuk Péter – Téglási András (2017): Az Alaptörvény értékei – Tudástár. Budapest: Dialóg Campus. Hallók Tamás (2004): Választási bűncselekmények a reformkortól napjainkig. Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai, 235–258. Hallók Tamás (2014): A levélben szavazás az új szabályok tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 9(1), 173–207. Online: https://www.mjsz.uni miskolc.hu/files/egyeb/mjsz/201401/10_halloktamas.pdf Halottak is voltak a választási jelölő listán Győr-Moson-Sopron megyében. Jogászvilág, 2021. március 29. Online: https://bit.ly/40lHOnT Kaiser Tamás szerk.(2016): Jó Állam Jelentés 2016. Budapest: Dialóg Campus. Kúria (2018): A választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport. Összefoglaló vélemény. Budapest. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/valasztasi_nepszavazasi_joggyak.pdf Kurunczi Gábor (2022): A választójog (mint alapjog) szabályozása az Európai Unióban, különös tekintettel az európai uniós polgárság fogalmára. Iustum Aequum Salutare, 18(2), 79–99. Online: https://www.ias.jak.ppke.hu/20222sz/03_KuruncziG_IAS_2022_2.pdf Legalizálja a fiktív lakcím létesítését egy frissen elfogadott salátatörvény. Political Capital, 2021. november 16. Online: https://www.politicalcapital.hu/hirek.php?article_read=1&article_id=2895 Legény Krisztián (2006): Az alkotmánybíráskodás modelljei. In Tóth Judit – Legény Krisztián (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Complex, 257–269. Liziczay Sándor (1998): Visszaélések, csalások és manipulációk. Collega választási melléklet, 2(6), 16–18. Magyar Államkincstár (2022): Választási kampányfinanszírozás. 2022. január. Online: https://www.allamkincstar.gov.hu/hu/nem-lakossagi-ugyfelek/valasztasi_kampanyfinanszirozas Magyarország Ügyészsége (2017): A korábbi országgyűlési választásokkal összefüggésben nyújtott támogatások kapcsán a fővárosban indult nyomozásokról. 2017. május 24. Online: http://ugyeszseg.hu/a-korabbi-orszaggyulesi-valasztasokkal-osszefuggesben-nyujtott-tamogatasok-kapcsan-a-fovarosban-indult-nyomozasokrol/ Nagy Klára (2015): A választás rendje elleni cselekmények büntetőjogi megítélése. Magyar Jog, 62(3), 143–151. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8170046 Szabó István (2021): Választójog az 1920-as évek elejének Magyarországán. In Tahyné Kovács Ágnes (szerk.): Vox generationum futurorum: ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából. Budapest: Pázmány Press, 411–420. Szabó Palócz Orsolya (2019): A Magyarország területén élő nemzetiségek politikai képviselete a nemzeti önkormányzati választásokon és az országgyűlési választásokon való részvétel tükrében. Metszetek, 8(4), 25–39. Online: https://metszetek.unideb.hu/files/metszetek_201904_03_. pdf Téglási András (2014a): Azért a nép az úr? A népszavazás aktuális alkotmányjogi kérdései az Alaptörvény elfogadása óta. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont. Online: http://real.mtak.hu/120108/1/2014_19_Teglasi.pdf Téglási András (2014b): Az alkotmánybíráskodás modelljei. In Bende Zsófia – Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog: Fejezetek az alkotmány, az állam, az államszervezet és az alapvető jogok témaköréből. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, 135–148. Téglási András szerk. (2019): Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről – A Választás és Demokrácia Ludovika Kutatócsoport kutatási eredményei (2017–2018). Budapest: Dialóg Campus. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/13007/web_PDF_Tanulmanyok_a_valasztojog.pdf?sequence=2 Tóth Károly (2013): Megelőzhető választási csalások. In Cserny Ákos – Téglási András (szerk.): Tanulmányok a választási eljárások aktuális kérdéseiről. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 109–117." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(508) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-18" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.4.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(569) "

Election related criminal offences have a narrower scope than election fraud; they refer to such abuse of the elections that violate the institution of democratic elections, i.e., the fairness and integrity of the elections to an extent that renders it punishable by law under the Criminal Code of Hungary. This paper investigates the effective regulations pertaining to criminal offences related to elections, as well as other potential criminal offences that may be committed in connection with elections, and identifies the weak points that require amendment.

" ["hu_HU"]=> string(601) "

A választási bűncselekmények a választási csalásoknál szűkebb tárgykört ölelnek fel, azokat a választási visszaéléseket foglalják magukban, amelyek olyan mértékben sértik a demokratikus választások követelményét, a választások tisztaságát, hogy a Büntető törvénykönyv az elkövetésük esetén büntetés kiszabását rendeli. Jelen tanulmány a választás rendje elleni bűncselekmények, valamint a választásokhoz köthetően elkövethető más bűncselekmények hatályos szabályozását vizsgálja, rámutatva a módosítást igénylő gyenge pontokra.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "Criminal Offences Related to Elections in Light of the Effective Regulations" ["hu_HU"]=> string(67) "Választási bűncselekmények a hatályos szabályozás tükrében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Balázs Bettina" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8462) ["email"]=> string(23) "bettinabalazs@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6853) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bettina" ["hu_HU"]=> string(7) "Bettina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(8) "election" [1]=> string(15) "election crimes" [2]=> string(38) "criminal offences related to elections" [3]=> string(15) "electoral fraud" [4]=> string(13) "electoral law" [5]=> string(12) "criminal law" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(11) "választás" [1]=> string(30) "választási bűncselekmények" [2]=> string(43) "választás rendje elleni bűncselekmények" [3]=> string(20) "választási csalás" [4]=> string(13) "választójog" [5]=> string(12) "büntetőjog" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27473) ["id"]=> int(5285) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6853) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#111 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6855) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-03-16" ["lastModified"]=> string(19) "2023-03-16 16:19:17" ["primaryContactId"]=> int(8463) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6731) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6410) "Bányász Péter (2018): Az okos mobil eszközök biztonsága. Hadmérnök, 13(2), 360–377. Online: http://real.mtak.hu/94336/1/182_25_banyasz.pdf Bányász Péter (2022): Kiberbiztonság az FMCG-szektorban és a kiskereskedelemben. In Sikos T. Tamás – Molnár Dóra (szerk.): A Covid–19 világjárvány hatása a kiskereskedelemre. Budapest, Ludovika, 241. Online: https://m2.mtmt.hu/api/publication/33286733. Beiter, Michael et al. (2014): End-to-End Policy Based Encryption Techniques for Multi-Party Data Management. Computer Standards & Interfaces, 36(4), 689–703. Online: https://doi.org/10.1016/j.csi.2013.12.004 Erdősi Péter Máté (2017): Fokozott biztonságú biometrikus aláírások alkalmazhatósági és szabályozási kérdései a közigazgatásban. In Polgár Miklós (szerk.): A társadalom szolgálatában – felkészülés és felkészítés a katasztrófavédelmi kihívások tükrében. Pécs: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 63–68. Erdősi Péter Máté (2019): Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása. Információs Társadalom: Társadalomtudományi Folyóirat, 19, 66–91. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.3 Freedom of the Press (2023): Choosing the Right Video Conferencing Tool for the Job. Online: https://freedom.press/training/blog/videoconferencing-tools/ Greenwald, Glenn (2014): A Snowden-ügy. Budapest: HVG. Horváth Attila – Erdősi Péter Máté (2016a): Rosszindulatú számítógépes fertőződés vizsgálatának lehetséges kérdései és indokai a közigazgatásban. In IT és Hálózati Sérülékenységek Társadalmi-Gazdasági Hatásai. Budapest: Információs Társadalomért Alapítvány, INFOTA Kutatóintézet, 31–48. Horváth Attila – Erdősi Péter Máté (2016b): Sérülékenységek hatásának vizsgálata a biztonsági követelmények aspektusából. In IT és Hálózati Sérülékenységek Társadalmi-Gazdasági Hatásai. Budapest: Információs Társadalomért Alapítvány, INFOTA Kutatóintézet, 49–58. Kasper, Agnes – Krasznay, Csaba (2019): Towards Pollution-Control in Cyberspace: Problem Structure and Institutional Design in International Cybersecurity. International and Comparative Law Review, 19(2), 76–96. Online: https://doi.org/10.2478/iclr-2019-0015 Kovács László – Krasznay Csaba (2010): Digitális Mohács. Nemzet és Biztonság: Biztonságpolitikai Szemle, Különszám, 44– 56. Online: https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/kovacs_laszlo__krasznay_csaba-digitalis_mohacs_.pdf Krasznay Csaba – Koczka Ferenc (2021): A távolléti oktatás jelentette kiberbiztonsági és adatvédelmi kihívások. In Koltay András – Török Bernát (szerk.): Járvány sújtotta társadalom. Budapest: Ludovika, 213–230. Online: https://m2.mtmt.hu/api/publication/32092423. Kurunczi, Gábor – Téglási, András (2022a): Solutions and Challenges for Online Meetings of Electoral Bodies. Krytyka Prawa, 14(3). Online: https://doi.org/10.7206/kp.2080-1084.539 Kurunczi Gábor – Téglási András (2022b): A választási szervek online ülésezésének megoldásai és kihívásai. Acta Humana, 10(4), 35–46. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2022.4.3 László, Gábor – Judit Szakos (2021): How Open Source Tools Could Help Remote Learning during the First Lockdown in Hungary? – Case Study of University of Public Service. In Central and Eastern European e|Dem and e|Gov Days 2021. 187–194. Online: https://doi.org/10.24989/ocg.v341.13 Megyeri Lajos – Farkas Tibor (2017): Kockázatkezelés, tudomány vagy kuruzslás? Hadmérnök, 12(3), 198–209. Online: http://real.mtak.hu/64731/1/1.Farkas_Hadm%C3%A9rn%C3%B6k2017.pdf Mezei, Kitti – Krasznay, Csaba (2022): Cybersecurity and Cybercrime in Hungary During the COVID-19 Pandemic. In Chałubińska-Jentkiewicz, Katarzyna (szerk.): The Role of Cybersecurity in the Public Sphere – The European Dimension, 191–207. Online: https:// m2.mtmt.hu/api/publication/33118087 Munk Sándor (2008): Információbiztonság vs. informatikai biztonság. Hadmérnök, Különszám, 1–21. Online: https://tudasportal.uni nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/31 Mustak, Mekhail et al. (2023): Deepfakes: Deceptions, Mitigations, and Opportunities. Journal of Business Research, 154, 113368. Online: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2022.113368 Paráda István – Farkas Tibor (2020): Felderítés és analízis a penetrációs tesztben – 1. Információgyűjtési technikák. Hadmérnök, 15(1), 159–182. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2020.1.11 Phillips, Brenda D. – Landahl, Mark (2021): Chapter 1 – What Is Business Continuity Planning? In Phillips, Brenda – Landahl, Mark: Business Continuity Planning. Oxford: Butterworth-Heinemann, 1–24. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-813844-1.00009-9 „Pulse Zero-Day Exploited by APT Groups” (2021). Network Security 2021(5), 2–3. Online: https://doi.org/10.1016/S1353-4858(21)00045-3 Singh, Umesh Kumar – Joshi, Chanchala – Kanellopoulos, Dimitris: A Framework for Zero-Day Vulnerabilities Detection and Prioritization. Journal of Information Security and Applications, 46, 164–172. Online: https://doi.org/10.1016/j.jisa.2019.03.011 Szádeczky Tamás (2016): Kriptográfiai protokollok megfelelősége. Hadmérnök, 11(4), 178–183. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/49982 Szádeczky, Tamás (2018) Security of E-Government Website Encryption in Germany and Hungary. AARMS, 17(3), 127–138. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2018.2.9 Jogi források 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról - 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT vonatkozású szöveg)" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(508) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "19-34" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(780) "

A new type of coronavirus has accelerated digitisation in many areas. A common image of the global pandemic relates to online meetings. Government and business organisations and educational institutions had to adopt distance working and digital education from one day to the next, accompanied by a boom in the use of various video conferencing applications. However, Covid-19 created serious problems in maintaining social functions, and the forced digitalisation also created emergent cyber threats. Consequently, video conferencing applications raise several security risks from a privacy and information security perspective. This paper aims to present these risks from a technology and human factor perspective and to outline possible solutions based on best practices.

" ["hu_HU"]=> string(998) "

Az új típusú koronavírus számos területen gyorsította fel a digitalizációt. A globális pandémia egyik jellegzetes képe az online értekezletekhez köthető. Az állami és piaci szervezeteknek, az oktatási intézményeknek szinte egyik napról a másikra kellett átállni távoli munkavégzésre, digitális oktatásra, ami a különböző videókonferencia-alkalmazások használatának megugrásával járt együtt. A Covid–19 azonban nem csupán a társadalmi funkciók fenntartásában okozott komoly kihívásokat; a kierőltetett digitalizáció emergens fenyegetettségeket is okozott a kibertérben. A videókonferencia-alkalmazások a fentiekből következően számos biztonsági kockázatot rejtenek magukban adatvédelmi és információbiztonsági aspektusból. Jelen tanulmány ezeket a kockázatokat kívánja bemutatni a technológia, illetve a humán tényező szempontjából, valamint a jó gyakorlatok elvét követve megoldási javaslatokat is felvázol.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "Security Risks of Video Conferencing Applications" ["hu_HU"]=> string(57) "A videókonferencia-alkalmazások biztonsági kockázatai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(62) "Bányász Péter, Tóth András, Magyar Sándor, Koller Marco" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(4) { [0]=> object(Author)#776 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8463) ["email"]=> string(24) "Banyasz.Peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6855) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Bányász" ["hu_HU"]=> string(9) "Bányász" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#799 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8464) ["email"]=> string(26) "toth.hir.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6855) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tóth" ["hu_HU"]=> string(5) "Tóth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#797 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8465) ["email"]=> string(24) "magyar.sandor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6855) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Magyar " ["hu_HU"]=> string(7) "Magyar " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sándor" ["hu_HU"]=> string(7) "Sándor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [3]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8466) ["email"]=> string(22) "marcoakoller@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6855) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Koller" ["hu_HU"]=> string(6) "Koller" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Marco" ["hu_HU"]=> string(5) "Marco" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(13) "cybersecurity" [1]=> string(31) "video conferencing applications" [2]=> string(28) "infocommunication technology" [3]=> string(11) "coronavirus" [4]=> string(7) "privacy" [5]=> string(20) "information security" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(15) "kiberbiztonság" [1]=> string(31) "videókonferencia-alkalmazások" [2]=> string(32) "infokommunikációs technológia" [3]=> string(12) "koronavírus" [4]=> string(12) "adatvédelem" [5]=> string(22) "információbiztonság" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#796 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27475) ["id"]=> int(5286) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6855) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#181 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6856) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-03-16" ["lastModified"]=> string(19) "2023-03-16 16:19:17" ["primaryContactId"]=> int(8467) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6732) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1833) "Baxter, Mary (2018): How E-voting is Taking over Ontario Municipal Elections. TVO Today, 2018. október 4. Online: https://www.tvo.org/article/how-e-voting-is-taking-over-ontario-municipalelections Fábián Adrián – Fazekasné Pál Emese (2018): Választási szervek az Európai Unió tagállamaiban. In Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. Budapest: HVG-ORAC. Hallók Tamás (2012): Választási részvétel és alkotmányjog. A szavazási módok. PhD-disszertáció. Miskolci Egyetem, 277–309. Online: http://midra.uni-miskolc.hu/document/13069/5191.pdf India Election 2019: Concern over ‚Toothless’ Poll Guidelines. BBC News, 2019. április 15. Online: https://www.bbc.com/news/world-asia-india-47906440 Kurunczi Gábor (2020): Az egyre általánosabb választójog kihívásai. Az általános és egyenlő választójog elvének elemzése a magyar szabályozás tükrében. Budapest: Pázmány Press. Petrétei József (2017): A politikai akaratképzésről. In Chronowski Nóra et al. (szerk.): A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli. Budapest: Gondolat, 67–69. Téglási, András (2015): Reforms in Electoral Procedural Law in Hungary and its Related Case-law (2010–2014). In Orosz, Ladislav – Majerčák, Tomáš (szerk.): Aktuálne problémy volebného práva. Nové volebné zákony Kosice. Kosice: Univerzita Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach, Právnická fakulta. Temesi István (2018): Választási jogorvoslatok néhány uniós országban. In Cserny Ákos (szerk.): A választási rendszerek egyes intézményei az uniós országokban. Budapest: HVG-ORAC. Varga Ádám (2021): A helyi önkormányzáshoz való jog alapvető kérdései. Budapest: Pázmány Press. Online: https://doi.org/10.15774/PPKE.JAK.2020.010" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(508) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "35-45" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1778) "

In the spring of 2020, the pandemic caused by the coronavirus had an impact on all aspects of life. The need to reduce personal contact has also posed a huge challenge to the functioning of the constitutional bodies that perform their functions as corporate bodies. For example, the various parliaments, or even the Plenary Session of the Hungarian Constitutional Court, have had to adapt to the challenges of the online space. The operation of electoral bodies, and in particular electoral commissions (as corporate bodies), is no exception to this problem. An electoral body is of particular importance in a democratic state, especially if it has a remedial function. There is therefore no way around the need to guarantee their functioning at a time when, due to reduced contacts, personal presence is not possible or difficult to ensure. At the same time, it is also important, irrespective
of the pandemic, to guarantee the possibility of meeting online in the normal course of business in the 21st century, as this would also serve to maintain the short deadlines for electoral remedies. It is therefore important to regulate and establish the possibility of online meetings, and such a procedure must be backed up by appropriate constitutional guarantees. In our study, we will therefore review the procedure for holding meetings in various (mainly European) countries, in particular with regard to the issue of publicity, and the way in which they are held (e.g. the extent to which they can operate online and the procedural framework within which they do so), as well as their normative rules. In addition, the practice and procedural methodology of Hungarian electoral bodies, in particular the National Electoral Committee, will be examined in more detail.

" ["hu_HU"]=> string(1903) "

2020 tavaszán a koronavírus okozta világjárvány az élet minden területén éreztette hatását. A személyes kontaktusok csökkentésének igénye hatalmas kihívás elé állította azon alkotmányos szervek működését is, amelyek testületi szervként látják el feladatukat. Így például a különböző parlamentek vagy épp a magyar Alkotmánybíróság Teljes Ülésének is alkalmazkodnia kellett az online tér kihívásaihoz. Eme probléma alól pedig a választási szervek, különösen a választási bizottságok (mint testületi szervek) működése sem jelent kivételt. Egy választási szerv – különösen, ha jogorvoslati funkciót lát el – egy demokratikus államban különösen nagy jelentőséggel bír. Nem lehet ezért megkerülni, hogy működésük olyan időszakban is garantált legyen, amikor a kontaktusok csökkentése miatt a személyes jelenlét nem, vagy csak nehezen biztosítható. Ezzel együtt pedig a világjárványtól függetlenül is fontos, hogy a 21. században a normál működési rendben is garantálható legyen az online ülésezés, hiszen ez is a választási jogorvoslatban érvényesülő rövid határidők megtartását szolgálná. Ezért fontos szabályozni és kialakítani az online ülésezés lehetőségét, az ilyen eljárást pedig megfelelő alkotmányos garanciákkal kell övezni. Tanulmányunkban ezért áttekintjük a különböző (elsősorban európai) országok választási szerveinek ülésezési eljárását – különös tekintettel a nyilvánosság biztosításának kérdésére – és módját (mennyiben tudnak online formában működni, milyen eljárási keretek között teszik azt), valamint azok normatív szabályait. Emellett közelebbről megvizsgáljuk a magyar választási szerveknek, különösen a Nemzeti Választási Bizottságnak a gyakorlatát és eljárási metódusát is.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "Solutions and Challenges for Online Meetings of Electoral Bodies" ["hu_HU"]=> string(74) "A választási szervek online ülésezésének megoldásai és kihívásai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(34) "Kurunczi Gábor, Téglási András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#112 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8467) ["email"]=> string(25) "Kurunczi.Gabor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6856) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kurunczi" ["hu_HU"]=> string(8) "Kurunczi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#802 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8468) ["email"]=> string(25) "Teglasi.Andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6856) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Téglási" ["hu_HU"]=> string(9) "Téglási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(18) "election committee" [1]=> string(14) "online meeting" [2]=> string(9) "publicity" [3]=> string(22) "online decision making" [4]=> string(25) "constitutional guarantees" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(23) "választási bizottság" [1]=> string(18) "online ülésezés" [2]=> string(14) "nyilvánosság" [3]=> string(22) "online döntéshozatal" [4]=> string(23) "alkotmányos garanciák" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#803 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27477) ["id"]=> int(5287) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6856) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#176 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6857) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-03-16" ["lastModified"]=> string(19) "2023-03-16 16:19:17" ["primaryContactId"]=> int(8469) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6733) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5482) "Andorkó Imre (2013): A kisajátítás alkotmányjogi és polgári jogi aspektusai. PhD-disszertáció. Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/a3d02e55-7dd2-4636-b128-e31764595eef/content Bodnár Eszter (2018): Demokratikus hatalomgyakorlás. In Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (szerk.): Alkotmányos tanok I. Budapest: HVG, 78–100. Cserny Ákos – Téglási András (2015a): A gazdasági alkotmányosság új fejezete Magyarországon? Az Alkotmánybíróság a korábbi alkotmányos alapelvek fogságában. Jog Állam Politika: Jog és Politikatudományi Folyóirat, 7(1), 7–25. Cserny Ákos – Téglási András (2015b): Certain Elements of the Transformed Hungarian Electoral System in the Light of the Experience of the 2014 Elections. Osteuropa-Recht, 61(3), 335–362. Online: https://doi.org/10.5771/0030-6444-2015-3-335 Cserny Ákos – Téglási András (2019): Választójogi változások: Jogértelmezések, álláspontok és értékelések a 2011–2017 közötti időszak egyes választási kérdéseiről. In Téglási András (szerk.): Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről. A Választás és Demokrácia Ludovika Kutatócsoport kutatási eredményei (2017–2018). Budapest: Dialóg Campus – Nordex, 471–514. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/13007/web_PDF_Tanulmanyok_a_valasztojog.pdf?sequence=2 Cserny Ákos – Téglási András – Halász Iván (2013): Népszuverenitás és népképviselet. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. Gáva Krisztián – Smuk Péter – Téglási András (2017): Az Alaptörvény értékei. Tudástár. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://bit.ly/3Yuf1fj Lenkovics Barnabás (2013): Ember és tulajdon. Budapest–Pécs: Dialóg Campus. Menyhárd Attila (2013): Dologi jog. Budapest: ELTE Eötvös. Paczolay Péter (2007): Különvélemények a tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátairól. In Tóth Károly (szerk.): Tanulmányok Dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága, 557–572. Patyi András (2013): Gondolatok a magyar helyi önkormányzati rendszer általános szabályairól. In Szoboszlai-Kiss Katalin – Deli Gergely (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Győr: Universitas-Győr, 392–413. Patyi, András – Téglási, András (2014): The Constitutional Basis of Hungarian Public Administration. In Patyi, András – Rixer, Ádám – Koi, Gyula (szerk.): Hungarian Public Administration and Administrative Law. Passau, 203– 218. Sonnenvend Pál – Salát Orsolya (2007): A tulajdonhoz való jog. Századvég, 12(46), 109–149. Szalai Éva (2006): A területfejlesztési igazgatás és az építési jog alapjai. In Ficzere Lajos – Forgács Imre (szerk.): Magyar közigazgatási jog. Különös rész Európai Uniós kitekintéssel. Budapest: Osiris, 220–262. Szalai Éva (2016): Az építési igazgatás, építési jog alapjai. In Lapsánszky András (szerk.): Közigazgatási jog II. [ePub] Budapest: Wolters Kluwer Téglási András (2008): A tulajdon alkotmányos védelmének kialakulása. Jogtudományi Közlöny, 63(7–8), 361–374. Online: http://real-j.mtak.hu/19075/ Téglási András (2009): Hogyan védi Alkotmányunk a mezőgazdasági termelők tulajdonhoz való jogát? Agrár- és Környezetjog, 4(7), 18–29. Téglási András (2013): A tulajdon alkotmányos védelme Magyarországon az Alaptörvény hatálybalépését követően. In Drinóczi Tímea – Jakab András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010–2011. 1–2. kötet. Budapest–Pécs: Pázmány Press, 305–347. Téglási András (2014a): Azért a nép az úr? A népszavazás aktuális alkotmányjogi kérdései az Alaptörvény elfogadása óta. MTA Law Working Papers, 1–34. Online: http://real.mtak.hu/120108/1/2014_19_Teglasi.pdf Téglási András (2014b): Az alkotmánybíráskodás modelljei. In Bende Zsófia – Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog: Fejezetek az alkotmány, az állam, az államszervezet és az alapvető jogok témaköréből. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, 135–148. Téglási András (2016): A szociális jogok (alapjog)védelmi szintjének csökkenése a gazdasági válság hatására: avagy a jogrendszerek versenye „rückwärts”-ben(?). Iustum Aequum Salutare, 12(2), 141–170. Online: https://ias.jak.ppke.hu/20162sz/10_TeglasiA_IAS_2016_2.pdf Vörös Imre (1995): A tulajdonhoz való jog az alkotmányban. Acta Humana,18–19, 154–169. Kúria Kisajátítási Joggyakorlat-elemző Csoport 2014. El.II.F.1/7. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/a_kisajatitasi_perek_gyakorlata_osszefoglalo_velemeny.pdf Jogi források - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv - 22/2006. (VI. 15.) AB határozat - 2/1993 (I.22.) AB határozat - 58/1991. (XI. 8.) AB határozat - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(508) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "47-58" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(964) "

In Hungarian constitutional practice and literature, there is a fairly well established concept and definition of the constitutional protection of property. When we consider the restriction of the right to property, the first concept that comes to mind is expropriation, and in this context the Article XIII (2) of the Fundamental Law of Hungary, sometimes Article 14 of the Grundgesetz, or perhaps Article 17 of the Declaration of the Rights of Man and of the Citizen. These conceptual frameworks are interlinked, since ultimately we apply propertyrestrictive measures in the existing legal system, modelled on expropriation. The main purpose of this paper is to identify, in a problematic way, a less known and perhaps less used legal instrument, which has many similarities with expropriation, but which may also lead to an examination of the constitutional embeddedness of the local representative body (the representative body of the local government).

" ["hu_HU"]=> string(1009) "

A magyar alkotmányos gyakorlatban és a szakirodalomban meglehetősen jól kikristályosodott fogalma és definíciója van a tulajdon alkotmányos védelmének. Amikor a tulajdonhoz való jog korlátozását vizsgáljuk, az első fogalom, amellyel találkozunk, a kisajátítás, illetve ezzel kapcsolatban az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése, esetenként a Grundgesetz Artikel 14, vagy talán az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának 17. cikkelye juthat eszünkbe. Eme fogalmi keretek összefüggenek, mivel végső soron a hatályos jogrendszerben is a kisajátításra modellezve alkalmazzuk a tulajdonkorlátozó intézkedéseket. Jelen írás fő célja, hogy problémafelvető jelleggel megjelöljön egy kevésbé ismert és talán kevésbé alkalmazott jogintézményt, amely nagyon sok hasonlóságot mutat a kisajátítással, azonban a helyi képviseleti szerv (a helyi önkormányzat képviselő-testületének) alkotmányos beágyazottságának vizsgálatához is elvezethet.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "The Raising of Constitutional Problems of Registration for the Municipality" ["hu_HU"]=> string(90) "Avagy az önkormányzat részére történő lejegyzés alkotmányjogi problémafelvetése" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "Restriction of Fundamental Rights by the Local Representative Body?!" ["hu_HU"]=> string(56) "Alapjog-korlátozás a helyi képviseleti szerv által?!" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Magyar Áron" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#807 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8469) ["email"]=> string(22) "magyar.aron@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6857) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Magyar" ["hu_HU"]=> string(6) "Magyar" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Áron" ["hu_HU"]=> string(5) "Áron" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(13) "expropriation" [1]=> string(14) "eminent domain" [2]=> string(15) "public interest" [3]=> string(22) "local public authority" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(8) "tulajdon" [1]=> string(14) "kisajátítás" [2]=> string(10) "lejegyzés" [3]=> string(10) "közérdek" [4]=> string(17) "helyi közhatalom" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#809 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27479) ["id"]=> int(5288) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6857) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#801 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6858) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-03-16" ["lastModified"]=> string(19) "2023-03-16 16:19:17" ["primaryContactId"]=> int(8470) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6734) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5186) "Bódig Mátyás (2008): Konszenzus, részvétel, többség. Az állam és a demokrácia viszonyának elméletei. In Takács Péter (szerk.): Államelmélet I. Budapest: Szent István Társulat, 210–228. Bognár Adrienn – Szabó Andrea (2017): Politikai szocializációs modellek Magyarországon, 1990–2016. In Szabó Andrea – Oross Dániel (szerk.): Csendesek vagy lázadók? A hallgatók politikai orientációi Magyarországon, 2011–2015. Budapest–Szeged: MTA PTI – Belvedere Meridionale, 16–36. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/65782/1/csendesek_vagy_lazadok_016-036.pdf Claassen, Rutger – Düwell, Marcus (2015): The Triple Democratic Deficit in University Governance. Krisis, (2). Online: https://archive.krisis.eu/the-triple-democratic-deficit-in-universitygovernance/ Erdős Csaba (2017): Az országgyűlési képviselők szabad mandátumának alapjai és az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb kihívások. Parlamenti Szemle, 2, 7–26. Online: https://parlamentiszemle.hu/wp-content/uploads/2018/02/parlamentiszemle-erdos.pdf Giroux, Dalie – Karmis, Dimitrios – Rouillard, Christian (2015): Between the Managerial and the Democratic University: Governance Structure and Academic Freedom as Sites of Political Struggle. Studies in Social Justice, 9(2), 142–158. Online: https://doi.org/10.26522/ssj.v9i2.1149 G. Karácsony Gergely (2006): Állami szerepek a felsőoktatásban. Budapest: Dialóg Campus. G. Karácsony Gergely (2022): A felsőoktatás, mint identitáserősítő tényező a felsőoktatási rendszer átalakításának függvényében. Jog-Állam Politika, (1), különszám, 129–142. Online: https://jap.sze.hu/images/lapsz%C3%A1mok/2021/kulonszam/JAP_2022_1_kulonszam_g_karacsony_ gergely.pdf Gornitzka, Åse – Maassen, Peter – Boer, Harry de (2017): Change in University Governance Structures in Continental Europe. Higher Education Quarterly, 71(3), 274–289. Online: https://doi.org/10.1111/hequ.12127 Győrfi Tamás (2009): 2. § [Alkotmányos alapelvek; ellenállási jog. Demokrácia.] In Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja. Budapest: Századvég, 144–155. Kis Norbert (2021): Tíz tanács modellváltó kurátoroknak. Ludovika Blogtér, 2021. június 3. Online: https://ludovika.blog.hu/2021/06/03/tiz_tanacs_modellvalto_kuratoroknak Kocsis Miklós (2011): A felsőoktatási autonómia közjogi keretei Magyarországon. Budapest: Topbalaton. Levy, Daniel (2013): University Democracy in Democracies? Inside Higher Ed, 2013. február 17. Online: https://www.insidehighered.com/blogs/world-view/university-democracy-democracies Matei, Liviu – Iwinska, Julia (2018): Diverging Paths? Institutional Autonomy and Academic Freedom in the European Higher Education Area. In A. Curaj et al. (szerk.): European Higher Education Area: The Impact of Past and Future Policies. [H. n.]: Springer, 345–368. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-77407-7_22 Post, Robert C. (2013): Democracy, Expertise, and Academic Freedom: A First Amendment Jurisprudence for the Modern State. [H. n.]: Yale University. Rónay Zoltán: Az intézményvezetés átalakulása. In Kováts Gergely – Temesi József (szerk.): A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008– 2017. Budapest: BCE. Tarján Gábor (2019): A társadalmi mobilitás szerepei és formái. In Kiss Zoltán László (szerk.): Bevezetés a szociológiába. Budapest: Dialóg Campus, 183–191. Online: https://bit.ly/3Y6Z3rA Szabályozások, jogi források 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról Recommendation CM/Rec(2007)6 of the Committee of Ministers to member states on the public responsibility for higher education and research. 2007. Online: https://rm.coe.int/16805d5dae Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, Debrecen, 2022. augusztus 1. és A Szenátus tagjainak választási szabályzata (4. sz. Melléklet) Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, Budapest, 2015. (2022. okt.) Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, Miskolc, 2022. október 1. és a Miskolci Egyetem Szenátusának Ügyrendje, 2021. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, I. kötet Szervezeti és Működési Rend (2022. július 15.) és Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusának választási szabályzata (SZMR 8. sz. melléklet) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (2021. március 9.) Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, Pécs, 2015. (2022. október 27.) Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat – I. KÖNYV Szervezeti és Működési Rend – I.1. RÉSZ Általános szervezeti és működési rendelkezések – I.3. RÉSZ Testületi és vezetői választások szabályai. Budapest, 2022. Soproni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, Sopron, 2022. július 4. Széchenyi István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat, Győr, 2022. szeptember Színház- és Filmművészeti Egyetem Szervezeti és Működési Rendje, 2022. október 25." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(508) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "59-73" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1409) "

The relationship between universities and democracy is a multidimensional issue. In addition to the democratic structure of the social system, the internal democracy of universities can develop under specific conditions. The bodies that participate in community decision-making at the university can be the custodians of internal democracy, and so the community rightly claims appropriate participation rights in the composition of their membership. This paper explores the issue of internal democracy, with particular reference to the membership of the Senate and its electoral rules. An important question of organisational autonomy is how the state approaches this, how much discretion it gives to the university’s own regulations in determining its organisational and electoral arrangements. The internal institutional documents of the dozen universities we studied regulate the composition of the senate and the material and procedural rules for the creation of elected membership in more or less detail. It is therefore worth examining the extent to which these electoral rules comply with the principles of democratic suffrage and the electoral institutions that are customary in the political system. The change in the university model in Hungary, which (also) offers private universities greater scope for organisational autonomy than public universities, makes our analysis highly relevant.

" ["hu_HU"]=> string(1461) "

Az egyetemek és a demokrácia kapcsolata több dimenzióban vizsgálható kérdés. A társadalmi rendszer demokratikus felépítésén túl az egyetemek belső demokráciája további különleges feltételek mentén alakulhat ki. A belső demokrácia letéteményesei azok a testületek lehetnek, amelyek az egyetemen a közösségi döntésekben közreműködnek, így azok tagságának összeállításánál a közösség méltán tart igényt megfelelő részvételi jogokra. Jelen dolgozat a belső demokrácia kérdése körül vizsgálódik, különös tekintettel a szenátus tagságára és annak választási szabályaira. A szervezetalakítási autonómia fontos kérdése, hogy miként viszonyul hozzá az állam – milyen teret enged az egyetem saját szabályzatainak a szervezeti és választási rend meghatározásában. Az általunk vizsgált tucatnyi egyetem belső intézményi dokumentuma többé-kevésbé részletesen szabályozza a szenátus összetételét, valamint a választott tagság keletkezésének anyagi és eljárási szabályait. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy e választási szabályok mennyiben felelnek meg a demokratikus választójog elveinek és a politikai rendszerben megszokott választási intézményeknek. Aktualitását adja vizsgálatunknak a magyarországi egyetemi modellváltás, amely szervezeti autonómia terén (is) nagyobb mozgásteret kínál a magánegyetemeknek, mint az államiaknak.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "– in the Light of the Election of the Senate" ["hu_HU"]=> string(66) "– a szenátusi testületek választási rendszerének fényében" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(25) "Democracy in Universities" ["hu_HU"]=> string(20) "Egyetemi demokrácia" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Smuk Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8470) ["email"]=> string(21) "Smuk.Peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6858) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Smuk" ["hu_HU"]=> string(4) "Smuk" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(10) "university" [1]=> string(8) "autonomy" [2]=> string(9) "democracy" [3]=> string(20) "electoral principles" [4]=> string(6) "senate" [5]=> string(36) "rules of organisation and procedures" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(7) "egyetem" [1]=> string(10) "autonómia" [2]=> string(11) "demokrácia" [3]=> string(18) "választási elvek" [4]=> string(9) "szenátus" [5]=> string(31) "szervezeti és működési rend" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#810 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27481) ["id"]=> int(5289) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6858) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }