Teljes szám
Tanulmányok
The study introduces briefly the historical and comparative aspects of a doctoral research entitled The Position and Last Resort Role of Criminal Responsibility in the System of Legal Responsibility Forms. In order to approach the current concept of the role of punitive power, we have to see what role criminal law has played in social governance, from the beginning of the human communities to the present day. The aim of the exploration, which uses the methodology of textual research in comparative and historical context, is to identify within the evolutionary process of criminal law perception the ideological roots of the need to limit punitive power, respectively the concept of criminal law as last resort. It can be stated that this approach appeared primarily in the form of legal guarantees during the Enlightenment period. However, the need to use criminal law as a final tool has not been fully realised over time, so its necessity has to be emphasised in the legal systems of nowadays.
" ["hu_HU"]=> string(1152) "A tanulmány „A büntetőjogi felelősség helye és ultima ratio szerepe a felelősségi alakzatok rendszerében” cím alatt folytatott doktori kutatási anyag egyes fejezeteiről nyújt áttekintést. A büntetőhatalom aktuális szerepfelfogásának megközelítéséhez látnunk kell, hogy milyen, illetve mekkora szerepet töltött be a társadalomirányításban az ősközösségek kialakulásától kezdve napjainkig. Az összehasonlító és történeti kontextusban szövegempirikus módszerrel végzett kutatás célja, hogy azonosítsa a büntetőhatalom felfogásának fejlődési folyamatában a büntetőjog mint a társadalomirányítás végső eszköze – párhuzamosan a büntetőhatalom korlátozásának igénye – felfogás eszmei gyökereit. Megállapítható, hogy ez a megközelítési mód a felvilágosodás időszakában jelent meg elsődlegesen jogi garanciák képében. A büntetőhatalom végső eszközként történő igénybevételének igénye azonban nem érvényesült maradéktalanul az idők során, így tiszteletben tartása a jelen jogrendszerekben is hangsúlyozandó kívánalomként van jelen.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(67) "Punitive Power as a Last Resort (Ultima Ratio) in Historical Aspect" ["hu_HU"]=> string(55) "A büntetőhatalom mint végső eszköz egykor és most" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4169) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3664) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Amberg" ["hu_HU"]=> string(6) "Amberg" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Erzsébet" ["hu_HU"]=> string(9) "Erzsébet" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(16) "büntetőhatalom" [1]=> string(12) "ultima ratio" [2]=> string(26) "büntetőjogi felelősség" [3]=> string(24) "büntetőjogi garanciák" [4]=> string(23) "társadalomirányítás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "punitive power" [1]=> string(26) "last resort (ultima ratio)" [2]=> string(18) "criminal liability" [3]=> string(23) "criminal law guarantees" [4]=> string(17) "social governance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9900) ["id"]=> int(2817) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3664) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Women’s Equality from a Legal Perspective International and Transatlantic Overview
This paper serves as a continuation of a preliminary study of the author entitled “Gender Balance in Economic Decision-making – Legal Backgrounds in Europe and in Hungary”, which presented a brief overview of the social and legal status of women both on national and international level – in the heart of Europe, in Hungary, and in the European Union as a framework for the member states in Europe. This paper aims to map the net of the most important institutional protection of women’s rights under the aegis of the United Nations, and also gives an insight into the legal status of women in the United States, sketching an overview of the most significant legal provisions.
" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "International and Transatlantic Overview" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(43) "Women’s Equality from a Legal Perspective" ["hu_HU"]=> string(43) "Women’s Equality from a Legal Perspective" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#116 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4170) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3665) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Borbás" ["hu_HU"]=> string(7) "Borbás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Beatrix" ["hu_HU"]=> string(7) "Beatrix" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "fundamental rights" [1]=> string(15) "equality rights" [2]=> string(15) "equality of law" [3]=> string(15) "gender equality" [4]=> string(18) "women’s equality" [5]=> string(16) "women’s rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#790 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9902) ["id"]=> int(2818) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3665) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Gyökerek és szárnyak – Hazaszeretetre nevelés a nagyvilágban
Patriotism? Despite being natural and self-evident, it has now become a concept that has been undeservedly ignored or, at worst, stigmatised. The reader certainly asks to which historical age the next writing guides him.
Today, we live in a world where the values created by nations for centuries or thousands of years, and the creative spirit that created and preserved these values for posterity, are in danger. A very complex process that is summarily called globalisation has triggered trends in the fields of society, families and individuals, that adversely affect personality, social relationships and natural selfdefence.
The world has accelerated. Fashion, technology is constantly changing, and so much information is available to anyone that its reception will test the person’s ability to absorb. In this rapidly changing milieu, a sense of patriotism can mean stability, a value system that anyone can rely on in the difficult moments of everyday life.
Do we need to teach patriotism? If so, with what methods? How do other nations do this? The opportunities and methods of the peoples of the world are different, but one of the basic common elements of their motivation is their belief in the value of patriotism and the fact that it offers the answer to several important challenges of the 21st century.
Hazaszeretet? A maga természetesnek és magától értetődőnek tűnő volta ellenére mára egy méltatlanul mellőzött, vagy rosszabb esetben megbélyegzett fogalommá vált. Az olvasóban tehát joggal merül fel elsőre a kérdés, hogy melyik történelmi korba is kalauzolja őt a következő írás?
Napjainkban olyan világot élünk, ahol a nemzetek által évszázadok vagy évezredek alatt megteremtett értékek, illetve mindazon teremtő szellemiség, amely ezeket az értékeket létrehozta és megőrizte az utókornak, bizony veszélyben vannak. Az összefoglaló néven csak globalizációnak nevezett, igen összetett folyamat mind a társadalom, mind a családok, mind pedig az egyén szintjén olyan tendenciákat indított el, amelyek a személyiségre, a társas kapcsolatokra és a természetes önvédelmi képességre is kedvezőtlen hatással vannak.
A világ felgyorsult. A divat, a technika folyamatosan változik és olyan sok információhoz fér hozzá bárki, hogy annak befogadása próbára teszi a befogadó képességeit. Ebben a gyorsan változó közegben a hazaszeretet érzése jelentheti azt a stabilitást, azt az értékrendet, amelyhez visszanyúlva bárki támaszt találhat a mindennapok nehéz pillanataiban.
Kell-e tanítanunk a hazaszeretetet? Ha igen, milyen módszerekkel? Hogyan csinálják ezt más nemzetek? A világ népeinek lehetőségei és módszerei különböznek, de indíttatásuk egyik alapvető közös eleme, hogy hisznek a hazaszeretet értékében és abban, hogy a hazaszeretet választ kínál a 21. század több fontos kihívására is.
Die Haftung der Magistrate für die Vormundsbestellung im römischen Recht
In der römischen Gesellschaft war es – wegen des relativ niedrigen Durchschnittsalters – von großer Bedeutung, für die verwaisten Unmündigen (die also nicht unter der Familiengewalt eines Hausvaters standen) geeignete Vormünder zu finden. Die Problematik der (oft nötigen) amtlichen Vormundsbestellung erschien in der römischen Gesellschaft als ein eigenartiges Grenzgebiet zwischen dem Privatrecht und dem öffentlichen Recht. Die Regeln der Haftung der Beamten für die Vormundsbestellung bedeuten höchstwahrscheinlich die ersten eindeutigen Spuren davon, dass die Akten der Beamten gegebenenfalls auch privatrechtliche Konsequenzen haben konnten. In der Abhandlung wird diese Problematik mithilfe der fachgerechten Methoden und Mittel der römischrechtlichen Forschungen untersucht.
" ["hu_HU"]=> string(804) "In der römischen Gesellschaft war es – wegen des relativ niedrigen Durchschnittsalters – von großer Bedeutung, für die verwaisten Unmündigen (die also nicht unter der Familiengewalt eines Hausvaters standen) geeignete Vormünder zu finden. Die Problematik der (oft nötigen) amtlichen Vormundsbestellung erschien in der römischen Gesellschaft als ein eigenartiges Grenzgebiet zwischen dem Privatrecht und dem öffentlichen Recht. Die Regeln der Haftung der Beamten für die Vormundsbestellung bedeuten höchstwahrscheinlich die ersten eindeutigen Spuren davon, dass die Akten der Beamten gegebenenfalls auch privatrechtliche Konsequenzen haben konnten. In der Abhandlung wird diese Problematik mithilfe der fachgerechten Methoden und Mittel der römischrechtlichen Forschungen untersucht.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "Die Haftung der Magistrate für die Vormundsbestellung im römischen Recht" ["hu_HU"]=> string(74) "Die Haftung der Magistrate für die Vormundsbestellung im römischen Recht" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#795 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4172) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3668) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Újvári" ["hu_HU"]=> string(8) "Újvári" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Emese" ["hu_HU"]=> string(5) "Emese" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(23) "römische Vormundschaft" [1]=> string(18) "Vormundsbestellung" [2]=> string(22) "magistratische Haftung" [3]=> string(19) "Munizipalmagistrate" [4]=> string(17) "actio subsidiaria" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#807 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9906) ["id"]=> int(2820) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3668) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A világszintű vallásszabadság jogának történetileg egyik legnagyobb fordulópontját adó magyar büntetőper
450 years ago, the Torda Diet of January 1568, which proclaimed the right to freedom of religion, was indeed an achievement of world-wide importance, as it provided the practice of Catholic, Reformed, Lutheran, and Unitarian faith in the Transylvanian Principality. However, the preacher Ferenc Dávid, who led the latter one, was prosecuted based on false accusations as a neologist, after political changes, as a consequence of a short publication following the Easter of 1579. Based on documents found in Rome a few decades ago, it can also be proved that his conviction on the basis of blasphemy was decided in a conceptual trial.
Although in the short run this religious persecution led to the death of the Protestant preacher in the castle prison of Deva, however, eventually it led to the
establishment of a new Hungarian-founded Christian church formation called the Unitarian Church.
A 450 évvel ezelőtt a lelkiismereti- és vallásszabadság jogát kimondó 1568. januári tordai országgyűlés valóban világszínvonalú eredményt hozott, mivel a katolikus, református, evangélikus és az unitárius hit gyakorlását is biztosította az Erdélyi Fejdelemségben. Ez utóbbi felekezetet vezető Dávid Ferenc prédikátort azonban a politikai változások következményeként ezen esszé alapján hitújítóként koholt vádak alapján 1579. év húsvétját követően perbe fogták. A pár évtizede Rómából előkerült iratok alapján az is bizonyítható, hogy istenkáromlás alapján való elítéléséről koncepciós perben döntöttek.
Jóllehet ez a vallásüldözés rövid távon a protestáns prédikátor halálát okozta a dévai várbörtönében, de végül egy új, magyar alapítású keresztény egyházi formáció, az Unitárius Egyház alapításához vezetett.
Figyelő
Between 1 September and 31 October 2019, the adjudicating and non-litigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: right to personal liberty [Article IV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary] freedom of the press [Article IX, paragraph (2) of the Fundamental Law of Hungary], right to have one’s affairs handled impartially, fairly and within a reasonable time by the authorities [Article XXIV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], right to a public trial [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], and right to seek legal remedy [Article XXVIII, paragraph (7) of the Fundamental Law of Hungary].
" ["hu_HU"]=> string(514) "A Kúria ítélkező és nemperes tanácsai 2019. szeptember 1-je és október 31-e között az Alaptörvény alapvető jogokat és kötelességeket szabályozó Szabadság és felelősség című fejezetéhez kapcsolódóan több alapjog érvényesülését vizsgálták, így döntést hoztak a személyi szabadsághoz való jogot, a sajtó szabadságát, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a bírósági tárgyalás nyilvánosságát és a jogorvoslathoz való jogot érintő ügyekben.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "Fundamental Rights Cases Discussed at the Curia of Hungary between 1 September and 31 October 2019" ["hu_HU"]=> string(24) "A Kúria gyakorlatából" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4174) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3670) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Berkes" ["hu_HU"]=> string(6) "Berkes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bálint" ["hu_HU"]=> string(7) "Bálint" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9910) ["id"]=> int(2822) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3670) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az internetes keresőmotor működtetőjének az adatvédelmi szabályok betartásáért való felelősségének a terjedelme a harmadik fél által közzétett weboldalakra mutató keresési eredmények tekintetében
By its judgment of 13 May 2014 in the Google Spain and Google case the Court set out that, under the EU data protection directive, an internet search engine operator is responsible for the processing that it carries out on personal data which appear on web pages published by third parties. Thus, if, following a search made on the basis of a person’s name, the list of results displays a link to a web page which contains information on the person in question, that data subject may approach the operator directly and, where the operator does not grant his request, bring the matter before the competent authorities in order to obtain, under certain conditions, the removal of that link from the list of results.
By two judgments of 24 September 2019 in two French cases over Google, the Court added new elements to its case-law on the internet search engine operator’s responsibility for protecting personal data. On the one hand, the Court ruled that the personal scope of the prohibition, which, under EU law on the protection of personal data, applies as a general rule to processing certain categories of sensitive personal data, also encompasses the operators of search engines. Moreover, the Court pointed out that, in the context of a request for de-referencing regarding sensitive data, a balance must be struck between the fundamental rights of the person requesting the de-referencing and those of internet users potentially interested in that information.
On the other hand, as to the territorial scope of the internet search engine operator’s responsibility at issue, the Court set out that the operator is not required to carry out a de-referencing on all versions of its search engine. It is, however, required to carry out that de-referencing on the versions which specifically target the general public of any of the EU member states, and to discourage internet users from gaining access, from one of the member states, to de-referenced links appearing on versions of that search engine outside the EU.
A Bíróság a Google Spain és Google ügyben 2014. május 13-án meghozott ítéletében kimondta, hogy az uniós adatvédelmi irányelv alapján az internetes keresőmotor működtetője felelős a harmadik fél által közzétett weboldalakon megjelenő személyes adatokat érintő, általa végzett adatkezelésért. Ezzel összefüggésben a Bíróság pontosította, hogy amennyiben egy személy neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati listán egy olyan weboldalra mutató link szerepel, amely a kérdéses személyre vonatkozó információkat tartalmaz, az érintett közvetlenül megkeresheti a működtetőt, vagy ha az kérelmének nem ad helyt, a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz fordulhat annak érdekében, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – töröljék ezt a linket a találati listáról.
Két, szintén a Google-lel kapcsolatos, Franciaországból érkezett ügyben 2019. szeptember 24-én meghozott ítéleteiben a Bíróság új elemekkel bővítette az internetes keresőmotor működtetőjének a személyes adatok védelme területén fennálló felelősségére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. A Bíróság egyrészről kimondta, hogy a személyes adatok védelmével kapcsolatos uniós jogszabályok által előírt, a különleges adatok bizonyos kategóriáinak kezelésére fő szabály szerint vonatkozó tilalom a keresőmotorok működtetőire is alkalmazandó. A Bíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különleges adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkeknek a találati listáról való törlésére irányuló kérelem elbírálásának keretében mérlegelni kell egymással szemben a törlést kérő személy és az ezen információk iránt esetlegesen érdeklődő internethasználók alapvető jogait.
Másrészről a keresőmotor működtetője említett felelősségének területi terjedelmével összefüggésben a Bíróság megállapította, hogy e működtető nem köteles elvégezni a linkek közüli törlést a keresőmotorjának valamennyi változatán.
A Bíróság szerint ugyanakkor a keresőmotor működtetője köteles e törlést a keresőmotor tagállamok szerinti változataira alkalmazni, olyan intézkedésekkel együtt, amelyek eltántorítják az internethasználókat attól, hogy a tagállamok valamelyikéből hozzáférjenek a szóban forgó, e keresőmotor Unión kívüli változatain elérhető linkekhez.
Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2019. július 1-je és december 31-e között
The Constitutional Court (hereinafter: CC) made 253 decisions in the second semester of 2019. From these, 65 decisions were on the merits. In the competences of norm control the CC has declared the unconstitutionality of four legal regulations, it declared three constitutional requirements and four legislative omissions. The mostly practiced competence of the CC is still the constitutional complaint procedure, mainly the one against judicial decisions.
In its competence, the Court annulled sixteen judicial decisions in the second semester of 2019.
The Article summarises six significant decisions of the CC from the second semester of the year. The CC has established certain principles that are important from the viewpoint of the freedom of press and the protection of images [CC decision 23/2019. (VII. 18.) AB]. Also CC decision 26/2019. (VII. 23.) protects the freedom of press, and extends the measure used for the public persons also to the people who do not bear public power but still have some influence on political life. In CC decision 20/2019. (VI. 26.) the CC declared a legislative omission and called upon the lawmaker to ensure a criminal law procedural guarantee under the rule of law. CC decision 29/2019. (XI. 4.) has made an important decision protecting free speech and the criticism of public figures. CC decision 3294/2019. (XI. 18.) annulled a decision of the Curia (Supreme Court) which applied a legal regulation in a discriminatory manner in case of an officer whose disciplinary procedure was ceased. CC decision 34/2019. (XI. 29.) declared the unconstitutionality of a provision of the Act on Revenues as it violated the prohibition of discrimination.
Az Alkotmánybíróság 2019 második félévében 253 döntést hozott, amelyek közül 65 érdemi határozat volt. Az Alkotmánybíróság normakontrollos hatásköreiben négy esetben mondta ki jogszabály alaptörvény-ellenességét. A vizsgált időszakban négy esetben mondott ki jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet és három esetben alkotmányos követelményt. Az Alkotmánybíróság legtöbbet gyakorolt hatásköre továbbra is az alkotmányjogipanasz-eljárás, amelyek közül továbbra is kiemelkedik a bírói ítéletekkel szemben előterjesztett panasz. Ebben a hatáskörében eljárva a második félévben tizenhat bírói döntést semmisített meg.
A cikk hat fontosabb döntést foglal össze a vizsgált időszakból. Az Alkotmánybíróság a sajtó szabadsága és a képmásvédelem szempontjából fontos elveket rögzített a 23/2019. (VII. 18.) AB határozatban. A magánélet védelméhez való jog és a sajtószabadság ütközésének kérdésében a 26/2019. (VII. 23.) AB határozat is a sajtó szabadságát védi, a közszereplőkre vonatkozó korábban kidolgozott mércét kiterjesztve a közhatalommal nem rendelkező, de politikai életre hatással bíró személyekre. A 20/2019. (VI. 26.) AB határozatban az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása mellett egy jogállami büntető eljárásjogi garancia érvényesítésére hívta fel a jogalkotót. A 29/2019. (XI. 4.) AB határozatban az Alkotmánybíróság a közszereplők bírálhatósága szempontjából fontos, a szólásszabadságot védő határozatot hozott. Az Alkotmánybíróság a 3294/2019. (XI. 18.) AB határozatban a fegyelmi eljárás megszüntetése miatt visszatartott illetmény ügyében született diszkriminatív döntés miatt megsemmisítette a Kúria ítéletét. A 34/2019. (XI. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította az illetékekről szóló törvény (Itv.) egy hatályon kívül helyezett rendelkezése alaptörvény-ellenességét, mert a diszkrimináció tilalmába ütközött.