Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2019. július 1-je és december 31-e között

Absztrakt

Az Alkotmánybíróság 2019 második félévében 253 döntést hozott, amelyek közül 65 érdemi határozat volt. Az Alkotmánybíróság normakontrollos hatásköreiben négy esetben mondta ki jogszabály alaptörvény-ellenességét. A vizsgált időszakban négy esetben mondott ki jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet és három esetben alkotmányos követelményt. Az Alkotmánybíróság legtöbbet gyakorolt hatásköre továbbra is az alkotmányjogipanasz-eljárás, amelyek közül továbbra is kiemelkedik a bírói ítéletekkel szemben előterjesztett panasz. Ebben a hatáskörében eljárva a második félévben tizenhat bírói döntést semmisített meg.
A cikk hat fontosabb döntést foglal össze a vizsgált időszakból. Az Alkotmánybíróság a sajtó szabadsága és a képmásvédelem szempontjából fontos elveket rögzített a 23/2019. (VII. 18.) AB határozatban. A magánélet védelméhez való jog és a sajtószabadság ütközésének kérdésében a 26/2019. (VII. 23.) AB határozat is a sajtó szabadságát védi, a közszereplőkre vonatkozó korábban kidolgozott mércét kiterjesztve a közhatalommal nem rendelkező, de politikai életre hatással bíró személyekre. A 20/2019. (VI. 26.) AB határozatban az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása mellett egy jogállami büntető eljárásjogi garancia érvényesítésére hívta fel a jogalkotót. A 29/2019. (XI. 4.) AB határozatban az Alkotmánybíróság a közszereplők bírálhatósága szempontjából fontos, a szólásszabadságot védő határozatot hozott. Az Alkotmánybíróság a 3294/2019. (XI. 18.) AB határozatban a fegyelmi eljárás megszüntetése miatt visszatartott illetmény ügyében született diszkriminatív döntés miatt megsemmisítette a Kúria ítéletét. A 34/2019. (XI. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította az illetékekről szóló törvény (Itv.) egy hatályon kívül helyezett rendelkezése alaptörvény-ellenességét, mert a diszkrimináció tilalmába ütközött.