Teljes szám
Tanulmányok
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítás aktuális jogértelmezési kérdései
This paper attempts to identify and clarify the diverse interpretation practice of the regional courts in cases when convicted people initiated indemnification because of the violation of their fundamental rights concerning housing circumstances. In spite of the fact that the law governing the previously mentioned right for indemnification entered into force on 1 January 2017, there are still numerous uncertainty concerning its application, which goes against the rights of the law seeking citizens. It is the Constitutional Court which deals with these uncertainties and questions and gives guidance how the penal enforcement act should be interpreted. It is important to note, however, that the Constitutional Court observes these cases from the perspective of fundamental rights. On the basis of court judgments and related decisions of the Constitutional Court, this paper deals with the following questions: claim submission deadlines; complain-issue obligation; transitional provisions.
" ["hu_HU"]=> string(1009) "Tanulmányomban igyekszem megvilágítani az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási büntetés-végrehajtási ügyek kapcsán kialakult és törvényszékenként is eltérő értelmezési gyakorlatot. Ugyan a jogintézmény 2017. január 1-jén lépett hatályba, megállapítható, hogy 3 év elteltével is több kérdés megválaszolatlanul maradt, ami a jogkereső állampolgárok érdekeivel ellentétes. Az ilyen kérdésekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszeljárás keretében fejti ki álláspontját a Bv.tv. helyesnek vélt értelmezéséről. Ezekben a határozatokban azonban főleg alapjogi szempontból vizsgálódik a testület. Az alkotmánybírósági határozatokon és egyes törvényszéki határozatokon keresztül jelen tanulmányban az igényérvényesítési határidőről, a panaszelőterjesztési kötelezettségről, valamint az átmeneti rendelkezésekről kívánok figyelemfelhívó jelleggel értekezni.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(102) "Current Interpretation Questions of Compensation for Placement Conditions Violating Fundamental Rights" ["hu_HU"]=> string(126) "Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítás aktuális jogértelmezési kérdései" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4931) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4323) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Boda" ["hu_HU"]=> string(4) "Boda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "kártalanítás" [1]=> string(19) "visszaható hatály" [2]=> string(12) "megszakadás" [3]=> string(10) "határidő" [4]=> string(6) "panasz" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "indemnification" [1]=> string(18) "retroactive effect" [2]=> string(12) "interruption" [3]=> string(8) "deadline" [4]=> string(5) "claim" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11520) ["id"]=> int(3433) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4323) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés
It is a key question of our age how to harmonise economic growth and sustainability. In general economic growth is considered to be related mostly to business activities, while sustainability concerns mostly the effects of economic operations on society and the environment.
However, sustainability is a more complex phenomenon as far as human beings are concerned. The structure of an economy determines the possibilites of human development through the quality of the available jobs. Opportunities for learning and preserving health are also determinants of human development. The article first summarises the main research findings of the scholarship on sustainability from a complex perspective. It will also explore the key results and conclusions of the most well-known sustainability reports. Then the paper continues by offering a detailed analysis of two, so far little explored aspects of sustainability, the effects of economic structure and some social characteristics on human development. The Hungarian data will be examined in international comparison. Based on the analysis it will be proved that long term economic success can not be achieved without establishing balance and harmony between even the short term economic interests and human, as well as social sustainability. The article concentrates on the little explored fields of human and social development as research fields of sustainability. Therefore the much more widely analysed and debated environmental sustainability will not be covered.
Korunk vitatémája a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság viszonya. A gazdasági növekedést elsősorban a cégek tevékenységéhez szokták kötni, míg a fenntarthatóságon általában a gazdasági működés társadalmi-környezeti hatásait értik. Azonban a fenntarthatóság a társadalom szempontjából ennél tágabban is értelmezhető. Hiszen meghatározza az emberek fejlődési lehetőségét a gazdaság mindenkori szerkezete, a rendelkezésre álló munkahelyek minősége, de a tanulási és egészségmegőrzési lehetőségek is. A cikkben először bemutatjuk a fenntarthatóság átfogó értelmezését, főbb kutatási területeit, majd összefoglaljuk a legismertebb fenntarthatósági kutatások eredményeit és következtetéseit.
Ezután áttérünk a két kevéssé vizsgált részterület, a gazdasági szerkezet és egyes társadalmi jellemzők emberi fejlődésre gyakorolt hatásának részletesebb elemzésére. A magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az elemzés alapján bizonyítjuk, hogy a gazdasági fenntarthatóság, azaz a hosszabb távon sikeres gazdasági működés csak úgy képzelhető el, ha a gazdasági érdekek még rövid távon sem kerülnek ellentétbe az emberi és társadalmi fenntarthatósággal.
A cikk tehát a kevéssé elemzett emberi és társadalmi fejlődésre mint fenntarthatósági területekre fordítja figyelmét, így a környezeti fenntarthatósággal, amely sokkal szélesebb körben vitatott és elemzett, nem foglalkozik.
Csődöt mondott csodafegyver? A beépített adatvédelem hiányosságai
Pursuant to the principle ‘privacy by design’, the data controller must consider data protection aspects, and integrate appropriate measures both before and during data processing, to comply with the GDPR and protect the rights of data subjects. Although, as we presume, there might be a collision between this principle and the growingly popular psychological method of choice architecture. Taking advantage of the latter, more and more companies are using nudges to orientate users’ behaviour towards choices of their own interests. This could be claimed legal, but in fact, most of them consciously rely on the indefinite wording of the regulation to verify their far from fair practices. This conflict of privacy by design and nudging draws attention to a regulatory gap, which makes possible the violation of fundamental rights, since privacy and the freedom of choice are likely to be disregarded. In this paper we examine the currently used and prevailing compliance mechanisms on the market. Also, we seek to demonstrate how major companies can bend the definition of this fundamental principle, to disguise the usage of dark patterns and the abuse of privacy. Thereafter, we elaborate on the possible correlation of choice architecture and machine learning. In the last section we inspect which practices amount to the actual violence of fundamental rights, and we propose a possible advancement of privacy by design.
" ["hu_HU"]=> string(1281) "A 2018-tól alkalmazott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) új, az adatok hatékonyabb védelmének biztosítását szolgáló eszközként vezeti be egyebek mellett a privacy by design, azaz a beépített adatvédelem elvét. Ennek értelmében már a tervezési fázisban figyelembe kell venni a GDPR-banfoglalt követelményeket. Tanulmányunk alapállítása, hogy a privacy by design alapelve és a szofisztikált nagyvállalatok által gyakran alkalmazott, a fogyasztói választások tudatos befolyásolására irányuló, egyes esetekben gépi tanuláson alapuló döntéstervezés (choice architecture) között alapjogi sérelemmel járó konfliktus, illetve szabályozási űr állhat fenn. Úgy véljük, hogy a gépi tanulás a magánszférába való egyre látensebb és súlyosabb beavatkozást tehet lehetővé, úgy, hogy mindeközben a privacy by design előírásai nem sérülnek. Jelen tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy a döntéstervezéssel együttjáró fogyasztói manipuláció mikortól valósít már meg alapjogi (magánszféra) sérelmet. Végül javaslatot teszünk a privacy by design alapelvének bővítésére, amelynek segítségével a döntéstervezéssel együttjáró, már jogtalan befolyásolás is kezelhetőbbé válhat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(67) "Perfect Imperfection? – Deficiences of GDPR’s Privacy by Design" ["hu_HU"]=> string(72) "Csődöt mondott csodafegyver? A beépített adatvédelem hiányosságai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#797 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4936) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4326) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Deli" ["hu_HU"]=> string(4) "Deli" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gergely" ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#793 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4937) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4326) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Muhari" ["hu_HU"]=> string(6) "Muhari" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Nóra" ["hu_HU"]=> string(5) "Nóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(4) "GDPR" [1]=> string(17) "privacy by design" [2]=> string(17) "döntéstervezés" [3]=> string(5) "nudge" [4]=> string(14) "gépi tanulás" [5]=> string(14) "profilalkotás" [6]=> string(14) "buborékhatás" [7]=> string(21) "privacy by randomness" [8]=> string(21) "privacy by assistance" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(4) "GDPR" [1]=> string(17) "privacy by design" [2]=> string(19) "choice architecture" [3]=> string(5) "nudge" [4]=> string(16) "machine learning" [5]=> string(9) "profiling" [6]=> string(13) "bubble effect" [7]=> string(21) "privacy by randomness" [8]=> string(21) "privacy by assistance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#803 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11526) ["id"]=> int(3435) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4326) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az alapjogok és a jogállamiság szerepének változása az európai integrációban
Nowadays, the European Union considers the protection of Rule of Law in the member states to be one of its most important duties from its very foundation. However, references to fundamental rights and Rule of Law have been relatively recently inserted in the Treaties. By examining the history of legal development of the EU and the preceding European Communities, it becomes clear that originally national authorities requested the European institutions to give more guarantees for the protection of fundamental rights. For a long time, the institutions of the European integration have tried to gradually meet these expectations. A change in this logic can be observed from the end of the 1990s, according to which EU institutions formulate more and more serious requirements against the member states.
" ["hu_HU"]=> string(835) "Az Európai Unió napjainkban fontos feladataként tekint a jogállamiság tagállamokban való érvényesítésére, amelyet alapítása óta létező, alapvető céljaként aposztrofál. Az alapjogokra és a jogállamiságra való hivatkozás azonban csak későn került be az európai alapszerződésekbe. Az Unió és elődje, az Európai Közösségek jogfejlődését vizsgálva kiderül, hogy az első évtizedekben éppen a nemzeti hatóságok követeltek több alapjogi garanciát az európai intézményektől. Az európai integráció intézményei előbb fokozatosan próbáltak megfelelni ennek az elvárásnak. Az 1990-es évek végétől következett csak be az a logikai változás, amelynek értelmében most már az uniós intézmények fogalmaznak meg egyre szigorúbb elvárásokat a tagállamokkal szemben.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "The Change of the Role of Fundamental Rights and Rule of Law in the European Integration" ["hu_HU"]=> string(85) "Az alapjogok és a jogállamiság szerepének változása az európai integrációban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#791 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5836) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4330) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Gát" ["hu_HU"]=> string(4) "Gát" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Ákos Bence" ["hu_HU"]=> string(11) "Ákos Bence" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(31) "európai uniós alapjogvédelem" [1]=> string(61) "alapjogok és jogállamiság az európai alapszerződésekben" [2]=> string(32) "EUSZ. 7. cikk szerinti eljárás" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(54) "protection of fundamental rights in the European Union" [1]=> string(59) "fundamental rights and Rule of Law in the European Treaties" [2]=> string(33) "procedure of article 7 of the TEU" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#810 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11529) ["id"]=> int(3436) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4330) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Analysing from a Systematic Perspective the Albanian Nationalism in the Ottoman Empire
The Balkan Peninsula was under the rule of the Ottoman Empire for six centuries. This long Ottoman presence and co-existence directly influenced the Balkan peoples in several respects: politics, military, religion, economy, culture, social, demography, art, architecture, state tradition, state institutions and so on. Considering the multiethnic and multireligious structure of the region, the Ottoman Empire was forced to use various regulatory means to have a peaceful and prosperous region. Thus, the Ottoman Empire implemented systems and policies in the Balkans such as “İstimâlet” (tolerance and protection), “Millet”, “Devshirmeh”, “Jizya”, “Çift-Hane”, “Timar”, “Vilayet”, “İskan”. The effect of these policies on the population of the region has been examined on a systematical basis. These types of policies also had an impact on the subsequent development of nationalism in the Balkans. Nationalism in the Balkans began in the early 19th century with the Greek and Serbian uprisings; these uprisings were largely armed, and later spread to other Balkan peoples. In all these developments, Albanian nationalism makes a difference. It is a fact that the rule of the Ottoman Empire has shaped the Albanian nationalism as it has done with all Balkan nationalism. However, the Albanian nationalism was developed under the conditions that the Ottoman Empire established in the region, videlicet on the policies it applied. The nature of the Albanian nationalism differs from the other regional ones in that it is not an aggressive movement and that it developed more on the basis of a cultural awakening. The investigation of the steps that resulted in this variation holds a particular significance For a real understanding of all the mentioned changes one has to know the systems and policies that are to be explained in this study.
" ["hu_HU"]=> string(1883) "The Balkan Peninsula was under the rule of the Ottoman Empire for six centuries. This long Ottoman presence and co-existence directly influenced the Balkan peoples in several respects: politics, military, religion, economy, culture, social, demography, art, architecture, state tradition, state institutions and so on. Considering the multiethnic and multireligious structure of the region, the Ottoman Empire was forced to use various regulatory means to have a peaceful and prosperous region. Thus, the Ottoman Empire implemented systems and policies in the Balkans such as “İstimâlet” (tolerance and protection), “Millet”, “Devshirmeh”, “Jizya”, “Çift-Hane”, “Timar”, “Vilayet”, “İskan”. The effect of these policies on the population of the region has been examined on a systematical basis. These types of policies also had an impact on the subsequent development of nationalism in the Balkans. Nationalism in the Balkans began in the early 19th century with the Greek and Serbian uprisings; these uprisings were largely armed, and later spread to other Balkan peoples. In all these developments, Albanian nationalism makes a difference. It is a fact that the rule of the Ottoman Empire has shaped the Albanian nationalism as it has done with all Balkan nationalism. However, the Albanian nationalism was developed under the conditions that the Ottoman Empire established in the region, videlicet on the policies it applied. The nature of the Albanian nationalism differs from the other regional ones in that it is not an aggressive movement and that it developed more on the basis of a cultural awakening. The investigation of the steps that resulted in this variation holds a particular significance For a real understanding of all the mentioned changes one has to know the systems and policies that are to be explained in this study.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(86) "Analysing from a Systematic Perspective the Albanian Nationalism in the Ottoman Empire" ["hu_HU"]=> string(86) "Analysing from a Systematic Perspective the Albanian Nationalism in the Ottoman Empire" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4939) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4331) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Arpalier" ["hu_HU"]=> string(8) "Arpalier" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Seçkin" ["hu_HU"]=> string(7) "Seçkin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#807 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4940) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4331) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Hamzaj" ["hu_HU"]=> string(6) "Hamzaj" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Irieda" ["hu_HU"]=> string(6) "Irieda" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Ottoman Empire" [1]=> string(9) "Albanians" [2]=> string(11) "Nationalism" [3]=> string(21) "Administrative System" [4]=> string(7) "Balkans" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Ottoman Empire" [1]=> string(9) "Albanians" [2]=> string(11) "Nationalism" [3]=> string(21) "Administrative System" [4]=> string(7) "Balkans" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11531) ["id"]=> int(3437) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4331) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Recenzió
A nemes paripa aluszik? – Recenzió Szoboszlai-Kiss Katalin Alvó demokrácia – Kormányzásról, törvényről, erkölcsről Homérosztól Szókratészig című könyvéről
Katalin Szoboszlai-Kiss’ recently published work entitled ’Alvó demokrácia’ is a kind of summary of the classical political thought and first of all the history of the Athenian democracy. ’Alvó demokrácia’ in Hungarian means ’sleeping democracy’, and that is why I entitle my book review ’Is the noble horse sleeping?’ (’A nemes paripa aluszik?’), in consonance with Szoboszlai-Kiss’ work. The main part of the book provides an analysis of the final days of the Athenian democracy, in my opinion that is the relevant chapter in that work: Szoboszlai-Kiss draws some important conclusions, she observes some correspondence between classical and modern democracy not just in organisation system but in problems and in solutions as well.
" ["hu_HU"]=> string(749) "Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin PhD habilitált egyetemi docens kitartó munkájának gyümölcseit gyűjtötte össze ebbe a tematikus kötetbe, amelynek találóan az Alvó demokrácia címet adta. Ezért is kapta a könyvéről írt recenzióm A nemes paripa aluszik? címet. A szerző a görög demokráciát vizsgálja, és ébresztgeti az iránta való kíváncsiságot, mind pedig a mának szóló tanulságokat. Több oldalról közelíti meg a témáját, de mindig ugyanaz marad a horizont, a görög demokrácia kialakulása, tartalma és hatása. Szempontjai komplexek és interdiszciplinárisak. Írásai az államtudomány és filozófia feszültségi terében mozognak. Nem egy újabb könyv csupán, hanem újdonságot is kínál.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "Is the Noble Horse Sleeping?" ["hu_HU"]=> string(178) "A nemes paripa aluszik? – Recenzió Szoboszlai-Kiss Katalin Alvó demokrácia – Kormányzásról, törvényről, erkölcsről Homérosztól Szókratészig című könyvéről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4941) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4332) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Laczó" ["hu_HU"]=> string(6) "Laczó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "József" ["hu_HU"]=> string(7) "József" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "antik demokrácia" [1]=> string(18) "görög filozófia" [2]=> string(17) "törvény eredete" [3]=> string(10) "jó állam" [4]=> string(15) "koncepciós per" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "Ancient democracy" [1]=> string(16) "Greek philosophy" [2]=> string(13) "origin of law" [3]=> string(14) "the good state" [4]=> string(26) "political conceptual trial" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11534) ["id"]=> int(3438) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4332) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Figyelő
Between 1 January and 15 March 2020, the adjudicating and non-litigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: right to respect for one’s private and family life [Article VI, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], right to have access to information of public interest [Article VI, paragraph (3) of the Fundamental Law of Hungary], freedom of expression [Article IX, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], and the prohibition of discrimination [Article XV, paragraph (2) of the Fundamental Law of Hungary].
" ["hu_HU"]=> string(505) "A Kúria ítélkező és nemperes tanácsai 2020. január 1-je és március 15-e között az Alaptörvény alapvető jogokat és kötelességeket szabályozó Szabadság és felelősség című fejezetéhez kapcsolódóan több alapjog érvényesülését vizsgálták, így döntést hoztak a magán- és családi élethez való jogot, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát érintő ügyekben.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "Fundamental Rights Cases of the Curia of Hungary between 1 January and 15 March 2020" ["hu_HU"]=> string(24) "A Kúria gyakorlatából" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4942) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(4333) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Berkes" ["hu_HU"]=> string(6) "Berkes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bálint" ["hu_HU"]=> string(7) "Bálint" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(11536) ["id"]=> int(3439) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(4333) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az uniós tagállamok ügyészségei által kibocsátott európai elfogatóparancsok végrehajthatósága
The Court of Justice has recently been seized of a series of cases regarding the right to an effective remedy against decisions adopted in the area of EU law as well as the independence of national courts participating in the application of that law. At the same time, a handful of cases have also been referred to the Court with a view to establishing whether the principles of the right to an effective remedy and of independence should also be applied to cases where the public prosecutor’s offices of the member states issue European arrest warrants (EAWs).
In this context, on the one hand, doubts have arisen as to whether the public prosecutor’s offices of several member states, with regard to their relations with other public bodies, can be regarded as “judicial authorities” empowered to issue EAWs under the Framework Decision on the European arrest warrant. On the other hand, the question has been raised whether the EAWs issued by the public prosecutor’s offices of certain Member States can be subject to an effective remedy as required by Article 47 of the Charter of Fundamental Rights of the European Union.
The cases the Court has so far handled in this area related to the German, Austrian, French, Swedish and Belgian public prosecutor’s offices as well as to the Prosecutor General of Lithuania. The question at issue is not only of theoretical nature but also has an important practical relevance, since, in the light of the Court’s rulings in the aforementioned cases, non-compliance with the principles at issue prevents a EAW from being executed.
Az uniós jog által érintett területeken a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joggal, illetve ezzel összefüggésben az uniós jog alkalmazásában részt vevő nemzeti bíróságok függetlenségével kapcsolatban, az utóbbi időben számos ügy került az Európai Bíróság elé. Ezen ügyekkel párhuzamosan a Bíróság előtt jó néhány ügy indult annak megállapítása céljából is, hogy a bíróság előtti hatékony jogorvoslat, illetve a függetlenség követelményeinek a tiszteletben tartását olyan esetekben is biztosítani kell-e, amikor a tagállamok ügyészségei európai elfogatóparancsot bocsátanak ki.
Mindezzel összefüggésben egyrészről több tagállamnak az európai elfogatóparancsok kibocsátására a nemzeti jog alapján hatáskörrel rendelkező ügyészségével kapcsolatban kétségek merültek fel a tekintetben, hogy e szervek az állam más szerveihez fűződő viszonyrendszerük fényében az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat1 szerint európai elfogatóparancs kibocsátására jogosult „igazságügyi hatóságnak” minősülnek-e.
Másrészről kérdésessé vált, hogy egyes tagállamok ügyészségei által kibocsátott európai elfogatóparancsok vonatkozásában biztosított-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti hatékony bírósági felülvizsgálat.
A Bíróság által eddig vizsgált ügyek a német, az osztrák, a francia, a svéd és a belga ügyészségeknek, valamint Litvánia főügyészének az európai elfogatóparancsok kibocsátásával kapcsolatos szerepét érintették.
A probléma jogelméleti jelentősége mellett annak gyakorlati kihatása sem elhanyagolható, hiszen a Bíróságnak az említett ügyekben meghozott ítéletei fényében a szóban forgó jogelvek tiszteletben tartásának elmulasztása esetén az európai elfogatóparancs végrehajtására nem kerülhet sor.