Teljes szám
Tudományos közlemények/Tanulmányok
A bürokrácia szerepe a modern állam korának hazai közigazgatásában Elméleti tézisek a veszélyek korában
We live in an age of dangers, which is darkened by wars, pandemics, and crises. However, bureaucracy remains with us in good times and bad times, too. Among the questions examined in the sub-research are, among others, why does the modern state always return to bureaucracy in the end? Why is the bureaucratic structure the solution, why regulation and (over)regulation are the characteristics of modern public administration? In addition to examining the nature of the modern State, the origins and domestic background of foreign bureaucracy are also presented. In relation to foreign state bureaucracy, we examine the theoretical theses of French, German, and Anglo-Saxon authors in the fields of organisational sociology, administrative sociology, and doctrinal jurisprudence. We also research these questions in the works of various domestic authors. The study discusses the lessons of the anti-bureaucracy measures of the domestic public administration in the period between 2010 and 2018, within the framework of a case study. It seems that bureaucracy is the necessary way of life of state administration, with its advantages and disadvantages, which is not without legal rules, sometimes without legal overregulation.
" ["hu_HU"]=> string(1239) "A veszélyek korában élünk, amit háborúk, pandémia, válság színez sötétre. Azonban a bürokrácia jó és rossz időkben egyaránt velünk marad. A részkutatás általunk vizsgált kérdései közé tartozik többek között az, hogy a modern állam végül miért tér vissza mindig a bürokráciához? Miért a bürokratikus struktúra a megoldás, miért a szabályozottság, (túl)szabályozottság a modern közigazgatás jellemzője? A modern állam mibenlétének vizsgálata mellett a külhoni bürokrácia eredői és hazai háttere is bemutatásra kerül. A külföldi állami bürokrácia kapcsán francia, német, valamint angolszász szerzők elvi téziseit vizsgáljuk a szervezetszociológia, az igazgatásszociológia, és a doktrinális jogtudomány területén. Ezen kérdéseket a különféle hazai szerzők munkáiban is kutatjuk. A tanulmány kitér egy esettanulmány körében a hazai közigazgatás bürokráciaellenes intézkedései tanulságaira a 2010 és 2018 közötti időszakban. Úgy tűnik, a bürokrácia az állami közigazgatás szükségképpeni létmódja, e tény előnyeivel és hátrányaival együtt, amely nincs meg jogi szabályok, olykor jogi túlszabályozottság nélkül.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(9) "Koi Gyula" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Theoretical Theses in the Age of Dangers" ["hu_HU"]=> string(40) "Elméleti tézisek a veszélyek korában" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "The Role of Bureaucracy in Domestic Public Administration in the Era of the Modern State" ["hu_HU"]=> string(73) "A bürokrácia szerepe a modern állam korának hazai közigazgatásában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#738 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10830) ["email"]=> string(18) "koigyula@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8484) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Koi" ["hu_HU"]=> string(3) "Koi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "bürokrácia" [1]=> string(10) "hierarchia" [2]=> string(24) "közigazgatás-tudomány" [3]=> string(32) "civil és katonai közszolgálat" [4]=> string(37) "összehasonlító közigazgatási jog" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "bureaucracy" [1]=> string(9) "hierarchy" [2]=> string(29) "public administration science" [3]=> string(26) "civil and military service" [4]=> string(30) "comparative administrative law" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46512) ["id"]=> int(6819) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8484) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Önkormányzati adósság – kormányzati politika? Észrevételek a közigazgatási és kormányzati tevékenység elhatárolásához egy recens jogeset tükrében
Governmental actions are traditionally excluded from administrative judicial review; therefore, it is crucial to define them as precisely as possible and to demarcate them from administrative actions. However, since the legislator did not define the normative concept of governmental actions, it can only be examined on a case-by-case basis whether a specific act constitutes a governmental or administrative activity, and in this way the distinction between the two can be clarified as much as possible.
The Curia examined this issue in a recent case, in connection with the government approval required for debt-generating transactions of local governments. The study – after reviewing the approaches in legal literature – examines the essential characteristics of governmental and administrative actions and the aspects of their distinction based on a detailed presentation and analysis of this court case.
" ["hu_HU"]=> string(976) "A kormányzati tevékenység bevett módon mentes a közigazgatási bírói felülvizsgálat alól, ezért kulcsfontosságú annak minél precízebb meghatározása és a közigazgatási tevékenységtől való elhatárolása. Mivel azonban a jogalkotó nem határozta meg a kormányzati tevékenység normatív fogalmát, ezért csak esetről esetre vizsgálható, hogy egy konkrét cselekmény kormányzati vagy közigazgatási tevékenységet valósít meg, s ilyen módon tisztázható minél jobban a kettő közötti határvonal is.
A Kúria egy recens ügyben ennek problematikáját vizsgálta, a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteihez szükséges kormányzati hozzájárulás kapcsán. A tanulmány – a szakirodalmi álláspontok áttekintését követően – e jogeset részletes bemutatása és elemzése nyomán vizsgálja a kormányzati és közigazgatási tevékenység lényeges jellemzőit, elhatárolásuk szempontjait.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(20) "Deák Péter Mihály" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(110) "Observations on the Demarcation of Administrative and Governmental Actions in the Light of a Recent Court Case" ["hu_HU"]=> string(112) "Észrevételek a közigazgatási és kormányzati tevékenység elhatárolásához egy recens jogeset tükrében" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(38) "Municipal Debt – Government Policy? " ["hu_HU"]=> string(53) "Önkormányzati adósság – kormányzati politika? " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#776 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11035) ["email"]=> string(22) "peter.deak@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8592) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(34) "a:1:{s:5:"en_US";s:9:"ELTE ÁJK";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(14) "Péter Mihály" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Deák" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(26) "kormányzati tevékenység" [1]=> string(29) "közigazgatási tevékenység" [2]=> string(27) "közigazgatási bírói út" [3]=> string(51) "önkormányzatok adósságot keletkeztető ügylete" [4]=> string(28) "kormányzati hozzájárulás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "governmental acts" [1]=> string(19) "administrative acts" [2]=> string(36) "scope of administrative jurisdiction" [3]=> string(49) "local governments’ debt-generating transactions" [4]=> string(19) "government approval" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46513) ["id"]=> int(6820) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8592) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A CAF önértékelés HRM-folyamatokra gyakorolt hatása és a közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítása a nemzetközi gyakorlat tükrében
This study investigates the effect of the Common Assessment Framework (CAF) self-assessment process on the development of human resource management (HRM) in the public sector. The qualitative methodology involves analysing domestic CAF materials and strategic HR documents and comparing the CAF content with four international HRM excellence models (ECQ, OECD, UN and UNESCO). Additionally, case studies were used to analyse four advanced public service systems (Singapore, New Zealand, the United Kingdom and Canada). Another source of data was the KDZ 2021 survey, which contained feedback from 59 ‘Effective CAF User’ organisations. Based on the results, the impact of the CAF is realised through three main mechanisms: 1. structuring and standardising HR processes, 2. strengthening management and employee involvement, and 3. institutionalising results-oriented operations based on the PDCA cycle. According to KDZ data, 63% of organisations reported improved measurability, 61% reported strengthening organisational culture and 58% of development plans included HR development measures. The study shows that CAF content aligns well with international competency frameworks and indicator systems, laying the groundwork for developing a CAF-based public service HRM excellence model. The main limitation of the research is its reliance on document analysis and benchmarking. In the absence of longitudinal primary data, further empirical research is required to verify the long-term effects. The study recommends introducing a uniform public sector survey and indicator system in the short term, launching a central labour database and pilot projects in the medium term, and developing central talent management mechanisms in the long term.
" ["hu_HU"]=> string(1907) "A tanulmány a Common Assessment Framework (CAF) önértékelési folyamatának hatását vizsgálja a közszolgálati humánerőforrás-menedzsment (HRM) fejlesztésére. A módszertan kvalitatív dokumentumelemzésre épül hazai CAF-anyagok és stratégiai HR-dokumentumok alapján, továbbá a CAF tartalmának összevetésére négy nemzetközi HRM kiválósági modellel (ECQ, OECD, ENSZ, UNESCO). Kiegészítésként négy fejlett közszolgálati rendszer (Szingapúr, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Kanada) került elemzésre esettanulmányok útján. További adatforrásként szolgált a KDZ 2021-es felmérése, amely 59 „Effective CAF User” szervezet visszajelzéseit tartalmazza. Az eredmények alapján a CAF hatása három fő mechanizmuson keresztül érvényesül: 1. a HR-folyamatok strukturálása és standardizálása, 2. a vezetői és munkatársi bevonás erősödése, valamint 3. a PDCA-ciklusra épülő, eredményorientált működés intézményesülése. A KDZ-adatok szerint a mérhetőség javulását a szervezetek 63%-a, a szervezeti kultúra erősödését 61%-a jelezte, míg a HR-fejlesztési lépések a fejlesztési tervek 58%-ában jelentek meg. A vizsgálat azt mutatja, hogy a CAF tartalma jól illeszthető a nemzetközi kompetenciakeretekhez és indikátorrendszerekhez, így megalapozza egy CAF-alapú közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítását. A kutatás fő korlátját a dokumentumelemzésre és benchmarkingra való támaszkodás jelenti; primer, longitudinális adatok hiányában a hosszú távú hatások igazolása további empirikus vizsgálatot igényel. A tanulmány rövid távon egységes közszféra-felmérés és mutatószámrendszer bevezetését, középtávon központi munkaerő-adatbázis és pilotprojektek indítását, hosszú távon pedig központi tehetséggondozó mechanizmusok kialakítását javasolja.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(16) "Belényesi Emese" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(147) "The Impact of CAF Self-Assessment on HRM Processes and the Development of a Public Service HRM Excellence Model, Considering International Practice" ["hu_HU"]=> string(152) "A CAF önértékelés HRM-folyamatokra gyakorolt hatása és a közszolgálati HRM kiválósági modell kialakítása a nemzetközi gyakorlat tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#788 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11643) ["email"]=> string(26) "belenyesi.emese@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8984) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Emese" ["hu_HU"]=> string(5) "Emese" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Belényesi" ["hu_HU"]=> string(10) "Belényesi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "benchmarking" [1]=> string(3) "CAF" [2]=> string(3) "HRM" [3]=> string(18) "kompetenciakeretek" [4]=> string(28) "közszolgálati kiválóság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "benchmarking" [1]=> string(3) "CAF" [2]=> string(21) "competency frameworks" [3]=> string(3) "HRM" [4]=> string(25) "public service excellence" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#782 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46514) ["id"]=> int(6821) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8984) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Garanciák és hiátusok: a magyar közigazgatási hatósági eljárásjog pozíciója a mesterséges intelligencia-garanciák szabályozási rendszerében
The term artificial intelligence now has a broader meaning that goes beyond technological development. Internationally, and specifically in the European Union, there is a general trend towards greater acceptance of the opportunities offered by AI, which is defined by the dual objectives of developing reliable and innovation-friendly AI. In recent years, the EU has paid particular attention to AI research, regulation, and practical application with the aim of becoming a global leader in ethical, modern, and secure AI. In my study, I intend to focus on the most significant milestones in AI-related strategies and regulatory documents. In this context, I examine what procedural guarantees are provided by international law and European Union law, and to what extent domestic administrative procedural law fits into this system: which risks it responds to well and where there is a lack of consistency.
" ["hu_HU"]=> string(1119) "A mesterséges intelligencia (MI) kifejezés napjainkra a technológiai fejlesztésen túlmutató, szélesebb jelentéstartalommal bír. Nemzetközi viszonylatban, kifejezetten pedig az Európai Unióban (EU) megfigyelhető az az általános tendencia, hogy egyre hangsúlyosabb az MI biztosította lehetőségek befogadása, amelyet a megbízható és innovációbarát MI fejlesztésének kettős célja határoz meg. Az EU az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az MI kutatására, szabályozására és gyakorlati alkalmazására azzal a törekvéssel, hogy globális éllovasává váljon az etikus, korszerű és biztonságos MI-nek. Tanulmányomban az MI-vel kapcsolatos stratégiák és szabályozási dokumentumok jelentősebb mérföldköveit kívánom a kutatásom tárgyává tenni. Ennek keretében azt vizsgálom meg, hogy a nemzetközi jog és az Európai Unió joga milyen eljárásjogi garanciákat biztosít, és a hazai közigazgatási hatósági eljárásjogi szabályozás mennyire illeszkedik ebbe rendszerbe: mely kockázatokra reagál jól, és melyek esetében nincs összhang.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(15) "Podonyi Katalin" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(139) "Guarantees and Gaps: The Position of Hungarian Administrative Procedural Law in the Regulatory System of Artificial Intelligence Guarantees" ["hu_HU"]=> string(155) "Garanciák és hiátusok: a magyar közigazgatási hatósági eljárásjog pozíciója a mesterséges intelligencia-garanciák szabályozási rendszerében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11663) ["email"]=> string(21) "podonyikata@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8998) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"en_US";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Podonyi" ["hu_HU"]=> string(7) "Podonyi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(26) "mesterséges intelligencia" [1]=> string(17) "kockázatkezelés" [2]=> string(22) "eljárásjogi garancia" [3]=> string(31) "közigazgatási döntéshozatal" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(23) "artificial intelligence" [1]=> string(15) "risk management" [2]=> string(21) "procedural guarantees" [3]=> string(30) "administrative decision-making" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#786 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46515) ["id"]=> int(6822) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8998) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Hivatali kapu: zárva Az igazgatási szünet jogalkalmazási tapasztalatai
This study reviews the regulatory framework of the legal institution of the administrative recess to date, as well as the practical experiences arising from its application in recent years. Based on these findings, it formulates de lege ferenda proposals for the legislator in order to ensure that both the previously enacted provisions concerning the administrative recess and the new statutory rules involving the suspension of administrative authority operations are applied in a clear and predictable way for clients. As virtually no academic literature is available on the subject of the administrative recess, the conclusions of the study are based on the statutory and subordinate regulatory framework, as well as on the practical experience gained from its application to date.
" ["hu_HU"]=> string(775) "Jelen tanulmány az igazgatási szünet jogintézményének eddigi szabályozását, valamint az elmúlt évek jogalkalmazásának tapasztalatait tekinti át, illetve ezen megállapítások alapján de lege ferenda javaslatokat tesz a jogalkotó számára annak érdekében, hogy a korábban hatályba lépett igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezések és az új, hatósági munka szünetelésével járó jogszabályhelyek alkalmazása világos, az ügyfelek számára kiszámítható legyen. Az igazgatási szünetre vonatkozóan szakirodalom lényegében nem áll rendelkezésre, ezért a tanulmány megállapításait a törvényi és alsóbb szintű jogszabályi környezetre, valamint az eddigi jogalkalmazási tapasztalatokra alapozza.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(16) "Kovács Kristóf" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "Application Experiences of the Administrative Recess Regulation" ["hu_HU"]=> string(52) "Az igazgatási szünet jogalkalmazási tapasztalatai" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(19) "Office Gate: Closed" ["hu_HU"]=> string(22) "Hivatali kapu: zárva " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#785 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11629) ["email"]=> string(22) "kovacsk.4328@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8976) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(80) "a:1:{s:5:"en_US";s:54:"Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kristóf" ["hu_HU"]=> string(8) "Kristóf" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kovács" ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "közigazgatás" [1]=> string(14) "közszolgálat" [2]=> string(19) "igazgatási szünet" [3]=> string(15) "veszélyhelyzet" [4]=> string(27) "közigazgatási joghatások" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(13) "civil service" [2]=> string(21) "administrative recess" [3]=> string(15) "state of danger" [4]=> string(27) "administrative legal effect" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#790 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46516) ["id"]=> int(6823) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8976) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A digitális megosztottság változó rétegei: hozzáférés, technológia, társadalom
This study examines the evolving nature of the digital divide from the 2000s to the present, with particular emphasis on the societal impacts of ICT device development, lifespan, and cost. Its aim is to explore how technological innovations, accelerated obsolescence, and the rise of generative artificial intelligence deepen or reshape access inequalities. The research is based on exploratory analysis of large scientific databases (Scopus, JSTOR, Taylor & Francis), as well as comparative assessment of international documents and statistics. The findings highlight that the shortening lifespan of devices, rising costs, and the increasing importance of critical digital skills are becoming decisive factors. The study concludes that digital inclusion can only be strengthened through complex, device-, skill-, and knowledge-based interventions that mitigate the social disparities arising from technological advancement.
" ["hu_HU"]=> string(1031) "A tanulmány a digitális megosztottság változó természetét vizsgálja a 2000-es évektől napjainkig, kiemelten az IKT-eszközök fejlődésére, élettartamára és árára gyakorolt társadalmi hatásokkal. Célja feltárni, hogy a technológiai innovációk, a gyorsuló elavulás és a generatív mesterséges intelligencia térnyerése miként mélyíti vagy alakítja át a hozzáférési egyenlőtlenségeket. A kutatás nagy méretű tudományos adatbázisok (Scopus, JSTOR, Taylor & Francis) feltáró elemzésére, valamint nemzetközi dokumentumok és statisztikák összevetésére épül. Eredményei rávilágítanak, hogy az eszközök rövidülő élettartama, növekvő költségei és a kritikai digitális készségek jelentősége egyre meghatározóbb tényezők. A tanulmány megállapítja, hogy a digitális befogadás csak komplex, eszköz-, készség- és tudásalapú beavatkozásokkal erősíthető, amelyek enyhítik a technológiai fejlődésből fakadó társadalmi különbségeket.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Sörös Iván" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "The Changing Layers of Digital Divide: Access, Technology, Society" ["hu_HU"]=> string(88) "A digitális megosztottság változó rétegei: hozzáférés, technológia, társadalom" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10807) ["email"]=> string(20) "ivan.soros@bm.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8472) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(100) "a:1:{s:5:"en_US";s:74:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola";}" ["hu_HU"]=> string(100) "a:1:{s:5:"en_US";s:74:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Iván" ["hu_HU"]=> string(5) "Iván" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sörös" ["hu_HU"]=> string(7) "Sörös" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(25) "digitális megosztottság" [1]=> string(27) "digitális egyenlőtlenség" [2]=> string(25) "információs társadalom" [3]=> string(28) "hozzáférési rétegződés" [4]=> string(22) "digitális kompetencia" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "digital divide" [1]=> string(18) "digital inequality" [2]=> string(19) "information society" [3]=> string(21) "access stratification" [4]=> string(18) "digital competence" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46517) ["id"]=> int(6824) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8472) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A szülői jogállás egységes elismerése az Európai Unióban és az új Európai Szülői Tanúsítvány bevezetésének lehetősége
According to estimates by the European Union, currently around two million children may find themselves at a disadvantage because their parents are not recognised as such in another Member State. This can occur when families move to another Member State or return to their Member State of origin.
Under European Union law, Member States are already required to recognise parenthood established in another Member State, in particular for the exercise of rights deriving from the Union’s free-movement law—such as the right to enter and reside in another Member State, the right to equal treatment, and the right to obtain travel documents for the child. European Union law, however, does not require recognition of parenthood established in another Member State for the purposes of rights arising under national law, for example inheritance, maintenance, or custody rights. Recognising this situation, the European Parliament has adopted several resolutions on the matter in recent years, and on 7 December 2022 the European Commission adopted a proposal for a Council Regulation on the recognition of parenthood and on the creation of a European Certificate of Parenthood. In December 2023, the European Parliament supported this legislative proposal, which ensures that where one European Union country establishes parenthood, that parenthood is recognised by the other Member States as well. Recognition of parenthood would significantly reduce the number of children who are currently at a disadvantage.
The next step is for the Council of the European Union, following consultation of the Parliament, to adopt the Commission’s proposal unanimously under the special legislative procedure.
" ["hu_HU"]=> string(1820) "Európai uniós becslések szerint, jelenleg mintegy kétmillió gyermek kerülhet olyan hátrányos helyzetbe, hogy szüleit egy másik tagállamban nem ismerik el szülőként. Így történhet akkor is, amikor egy másik tagállamba költöznek vagy visszatérnek származási tagállamukba.
A tagországoknak az uniós jog értelmében ma már kötelezően el kell ismerniük a más tagállamban megállapított leszármazást, különösen a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogból eredő jogok – mint a másik tagállamba való beutazáshoz és tartózkodáshoz való jog, az egyenlő bánásmódhoz való jog és a gyermek úti okmányainak beszerzéséhez való jog – alkalmazása esetén. Ugyanakkor az uniós jog nem írja elő a más tagállamban megállapított leszármazás elismerését a gyermek nemzeti jogból eredő jogai, például az öröklési, tartási vagy felügyeleti jogok szempontjából. Az Európai Parlament a helyzetet felismerve az elmúlt években több állásfoglalást is kiadott az ügyben, az Európai Bizottság pedig 2022. december 7-én elfogadta a leszármazás elismerésére és az európai leszármazási igazolás létrehozására vonatkozó tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Az Európai Parlament 2023 decemberében támogatta e jogszabálytervezetet, amely biztosítja, hogy ha egy uniós ország megállapítja a szülői jogállást, akkor azt a többi tagállam is ismerje el. A szülői jogállás elismerésével az érintett, jelenleg hátrányos helyzetben lévő gyermekek száma jelentősen csökkenne.
A következő lépés, hogy a Bizottság javaslatát az Európai Unió Tanácsának – a Parlamenttel folytatott konzultációt követően – különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag kell elfogadnia.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(19) "Virok-Ujlaki Anikó" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(140) "Uniform Recognition of Parenthood in the European Union and the Prospects for the Introduction of the New European Certificate of Parenthood" ["hu_HU"]=> string(137) "A szülői jogállás egységes elismerése az Európai Unióban és az új Európai Szülői Tanúsítvány bevezetésének lehetősége" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#804 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10443) ["email"]=> string(22) "aniko.ujlaki@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8203) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(74) "a:1:{s:5:"en_US";s:48:"PTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Anikó" ["hu_HU"]=> string(6) "Anikó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Virok-Ujlaki" ["hu_HU"]=> string(12) "Virok-Ujlaki" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(41) "szülői jogállás egységes elismerése" [1]=> string(32) "Európai Szülői Tanúsítvány" [2]=> string(33) "európai leszármazási igazolás" [3]=> string(32) "uniós polgárok szabad mozgása" [4]=> string(44) "azonos nemű szülőkkel rendelkező gyermek" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(34) "European Certificate of Parenthood" [1]=> string(27) "child with same-sex parents" [2]=> string(33) "European certificate of filiation" [3]=> string(31) "free movement of Union citizens" [4]=> string(33) "uniform recognition of parenthood" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#798 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46518) ["id"]=> int(6825) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8203) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A Covid–19 közegészségügyi intézkedéseinek társadalmi elfogadottságát befolyásoló tényezők Nemzetközi szakirodalmi áttekintés és egy németországi esettanulmány eredményei
During the COVID-19 pandemic, governments around the world introduced a wide range of public health measures to slow the virus’s spread. The effectiveness of these interventions, however, depends not only on epidemiological factors but also on the extent to which they are socially accepted and followed by the population. This study examines the factors influencing the social acceptance of COVID-19 public health measures. The research is based on a structured literature review synthesizing findings from international empirical studies and is complemented by a questionnaire survey conducted in Germany as a case study (N=100).
The results indicate that the acceptance of public health measures is shaped by a combination of demographic factors (such as age and gender), psychological factors (particularly risk perception), and institutional and political factors (including institutional trust and political orientation). Both the literature review and the case study suggest that measures associated with lower perceived social costs and lower levels of intrusiveness tend to receive broader public support. In contrast, mobility restrictions and digital surveillance technologies more often generate divided public responses.
" ["hu_HU"]=> string(1349) "A Covid–19-világjárvány idején a kormányok világszerte különböző közegészségügyi intézkedéseket vezettek be a vírus terjedésének lassítása érdekében, ezek hatékonysága nagymértékben függ a lakosság együttműködésétől és társadalmi elfogadottságától. A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen tényezők befolyásolják a Covid–19 közegészségügyi intézkedéseinek társadalmi elfogadottságát. A kutatás strukturált szakirodalmi áttekintésre épül, amely a nemzetközi empirikus vizsgálatok eredményeit szintetizálja, valamint egy Németországban végzett kérdőíves felméréssel egészül ki esettanulmányként (N=100). Az eredmények alapján az intézkedések elfogadottságát demográfiai tényezők (például életkor és nem), pszichológiai tényezők (kockázatpercepció), valamint intézményi és politikai tényezők (intézményi bizalom, politikai orientáció) egyaránt befolyásolják. A szakirodalmi feldolgozás és az esettanulmány eredményei arra utalnak, hogy az alacsonyabb társadalmi költséggel járó, kevésbé intruzív intézkedések általában szélesebb társadalmi támogatottságot élveznek, míg a mobilitási korlátozások és a digitális megfigyelési technológiák gyakrabban váltanak ki megosztott társadalmi reakciókat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(58) "Bányász-Váczi Kincső Boróka, Daniné Polák Viktória" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "A Comparison of International Literature and a German Case Study" ["hu_HU"]=> string(88) "Nemzetközi szakirodalmi áttekintés és egy németországi esettanulmány eredményei " } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(72) "Determinants of the Social Acceptance of COVID-19 Public Health Measures" ["hu_HU"]=> string(105) "A Covid–19 közegészségügyi intézkedéseinek társadalmi elfogadottságát befolyásoló tényezők" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#803 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11747) ["email"]=> string(30) "vaczi.kincso.boroka@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9049) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Kincső Boróka" ["hu_HU"]=> string(15) "Kincső Boróka" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(16) "Bányász-Váczi" ["hu_HU"]=> string(16) "Bányász-Váczi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(12022) ["email"]=> string(18) "polvic@freemail.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9049) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Viktória" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(14) "Daniné Polák" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(10) "Covid–19" [1]=> string(34) "közegészségügyi intézkedések" [2]=> string(26) "társadalmi elfogadottság" [3]=> string(19) "kockázatpercepció" [4]=> string(20) "intézményi bizalom" [5]=> string(14) "esettanulmány" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(8) "COVID-19" [1]=> string(22) "public health measures" [2]=> string(17) "social acceptance" [3]=> string(15) "risk perception" [4]=> string(19) "institutional trust" [5]=> string(10) "case study" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#802 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46519) ["id"]=> int(6826) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(9049) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Abortusz a ködös Albionban – a terhességmegszakítás angliai jogtörténete a 18. századig
The historical English abortion legislation not only has an indirect impact on the present, but also has very concrete effects on modern law and its development. Perhaps the most current example of this can be seen in the United States of America, where the Supreme Court's 2022 decision in Dobbs v. Jackson played a significant role in, among other things, the legal history argument to prove that abortion was never part of the national tradition. However, elements of English legal history are not only seen as a model in the US, but the practical and real-life solutions of the English are taken into account in many parts of the world. As a result, it may be worthwhile to study these provisions in Hungary, especially in relation to a complex issue such as the legal treatment of abortion.
" ["hu_HU"]=> string(897) "Az angol történelmi abortuszszabályozás nemcsak közvetett módon van hatással a jelenre, hanem egészen konkrét hatásai is vannak a modern jogra, illetve annak fejlődésére. Ennek talán legaktuálisabb példája az Amerikai Egyesült Államokban látható, ahol a Legfelső Bíróság 2022-es Dobbs v. Jackson döntésében jelentős szerepe volt többek között a jogtörténeti érvelésnek is, hogy bebizonyítsák, az abortusz soha nem volt része a nemzeti hagyományoknak. Az angol jogtörténet elemeit azonban nemcsak az USA-ban látják mintaként, hanem a világ számos pontján számontartják az angolok gyakorlatias és életszerű megoldásait. Ennek következtében Magyarországon is érdemes lehet megismerni ezeket a rendelkezéseket, kiváltképp egy olyan összetett kérdésben, mint amilyen a terhességmegszakítások jogi megítélésének problémája.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Csehes András" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(105) "Abortion between the Clouds of Albion – The Legal History of Abortion in England up to the 18th Century" ["hu_HU"]=> string(97) "Abortusz a ködös Albionban – a terhességmegszakítás angliai jogtörténete a 18. századig" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#805 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9920) ["email"]=> string(18) "csehes98@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7849) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"en_US";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Csehes" ["hu_HU"]=> string(6) "Csehes" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(8) "abortusz" [1]=> string(10) "méhmagzat" [2]=> string(12) "jogtudomány" [3]=> string(19) "angol jogtörténet" [4]=> string(19) "angol jogfejlődés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "abortion" [1]=> string(6) "foetus" [2]=> string(13) "jurisprudence" [3]=> string(22) "history of English law" [4]=> string(26) "development of English law" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#810 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46520) ["id"]=> int(6827) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7849) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Recenzió
Recenzió Halmai Péter Mélyintegráció. A gazdasági és monetáris unió ökonómiája című művéről
A recenzió Halmai Péter Mélyintegráció című művének részletes elemzését nyújtja, amely az európai gazdasági integráció új elméleti keretét mutatja be. A szerző központi fogalma a „mélyintegráció”, amely a hagyományos kereskedelempolitikai megközelítéseken túlmutatva a szabályozási és intézményi konvergencia kérdéseit is magában foglalja. A könyv elemzi a mélyintegráció gazdasági mechanizmusait, valamint ezek kapcsolatát a differenciált integrációval és a dezintegrációval. A Brexit példáján keresztül a dezintegráció költségeire és hatásmechanizmusaira is rávilágít. A szerző kifejti, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) további elmélyítése – az ún. GMU 2.0 – elengedhetetlen a fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításához. A kötet nemcsak elméleti újításokat kínál, hanem gyakorlati összefüggésekre is rámutat az integráció jelenlegi és jövőbeli kihívásaival kapcsolatban, különös tekintettel az EU globális szerepére és a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulására.
" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(108) "Recenzió Halmai Péter Mélyintegráció. A gazdasági és monetáris unió ökonómiája című művéről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10616) ["email"]=> string(35) "lilla.bartuszek@fkkmagyarorszag.org" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8343) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(32) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:7:"NKE KDI";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Lilla Judit" ["hu_HU"]=> string(11) "Lilla Judit" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Bartuszek" ["hu_HU"]=> string(9) "Bartuszek" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#771 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46521) ["id"]=> int(6828) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8343) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Recenzió Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin Aki a tízparancsolata szerint élt. Bibó István emlékezete című könyvéről
A recenzió Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin által írt Aki a tízparancsolat szerint élt. Bibó István emlékezete című könyvét mutatja be.
" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(139) "Recenzió Kukorelli István és Szoboszlai-Kiss Katalin Aki a tízparancsolata szerint élt. Bibó István emlékezete című könyvéről " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#746 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11560) ["email"]=> string(19) "osze.aron@ga.sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8937) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(95) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:69:"Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Áron" ["hu_HU"]=> string(5) "Áron" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ősze" ["hu_HU"]=> string(5) "Ősze" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(9) "recenzió" [1]=> string(13) "Bibó István" [2]=> string(15) "tízparancsolat" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#775 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46522) ["id"]=> int(6829) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8937) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Recenzió Lentner Csaba A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig című művéről
A Magyarország állampénzügyeinek fejlődését a dualizmus korától napjainkig átfogóan bemutató magyar nyelvű könyv 2019-ben jelent meg, közel háromszáz oldal terjedelemben az L’Harmattan Kiadó gondozásában, majd ezt követően továbbfejlesztett tartalommal két alkalommal. Nemzetközi kiadásai rendkívüli lehetőséget kínálnak a külföldi kutatók számára is állampénzügyi igazgatásunk történeti és nemzetközi dimenziókban való tanulmányozására. A 2020-ban angol, 2022-ben kínai és 2023-ban francia nyelven is megjelent a könyv.
" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(123) "Recenzió Lentner Csaba A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig című művéről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#784 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10295) ["email"]=> string(31) "marosi.gyorgy.csongor@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8098) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0008-1980-6414" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(72) "a:1:{s:5:"en_US";s:46:" Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, NKE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "György Csongor" ["hu_HU"]=> string(15) "György Csongor" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Marosi" ["hu_HU"]=> string(6) "Marosi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(9) "dualizmus" [1]=> string(12) "szocializmus" [2]=> string(9) "gazdaság" [3]=> string(17) "I. világháború" [4]=> string(39) "két világháború közötti periódus" [5]=> string(18) "rendszerváltozás" [6]=> string(19) "aktív állammodell" [7]=> string(10) "Covid–19" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(7) "dualism" [1]=> string(9) "socialism" [2]=> string(7) "economy" [3]=> string(11) "World War I" [4]=> string(37) "the period between the two world wars" [5]=> string(13) "regime change" [6]=> string(18) "Active State Model" [7]=> string(8) "Covid-19" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#778 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(46523) ["id"]=> int(6830) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8098) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }