Full Issue
The new Constitutional Court Act has put a serious shift of emphasis on the function of the Constitutional Court, which has a significant impact on its position in the state governance, furthermore, as a result of the transformation of the institution of constitutional complaints, on the judicial law enforcement, as well. According to the new rules of constitutional complaint, not only the law itself can be appealed by its unconstitutionality, but any court decision for whatever reason violating any fundamental right. This excessively laconic regulation gives the Constitutional Court a great margin for manoeuvring. Based on the current practice, it is argued increasingly that there is a need for a list of legal requirements when a constitutional complaint can be lodged. In my opinion, the existence of a constitutional complaint would be justified in case of loopholes in particular.
" ["hu_HU"]=> string(908) "Az új alkotmánybírósági törvény komoly hangsúlyeltolódást hozott az Alkotmánybíróság funkcióját tekintve, amelynek jelentős hatása van annak államhatalmi pozíciójára, továbbá – alkotmányjogi panasz intézménye átalakításának eredményeként – a bírósági jogalkalmazásra. Az alkotmányjogi panasz új szabályai lehetőséget adnak nem csupán a jogszabály, hanem a bírói döntés által okozott – elvileg bármilyen okból bekövetkezett – alapjogsértés orvoslására is. A túlzottan lakonikus szabályozás igen nagy mozgásteret ad az Alkotmánybíróságnak. A jelenlegi gyakorlat alapján egyre inkább elmondható, hogy hiányzik egy törvényi szinten meghatározott lista arról, hogy mikor lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. Álláspontom szerint az alkotmányjogi panasz létjoga különösen joghézag fennállta esetén lenne indokolt.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "Reforms of the Constitutional Court on Balance" ["hu_HU"]=> string(43) "Mérlegen az alkotmánybírósági reformok" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1311) ["email"]=> string(19) "cscservak@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1271) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Cservák" ["hu_HU"]=> string(8) "Cservák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csaba" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(22) "alkotmánybíróságok" [1]=> string(30) "az Alkotmánybíróság tagjai" [2]=> string(21) "alkotmányjogi panasz" [3]=> string(44) "Alkotmánybíróság és rendes bíróságok" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(21) "Constitutional Courts" [1]=> string(31) "Members of Constitutional Court" [2]=> string(24) "Constitutional Complaint" [3]=> string(41) "Constitutional Courts and Ordinary Courts" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4864) ["id"]=> int(468) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1271) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Can We be Satisfied with What is Obligatory? Focusing on the Satisfaction Results of the Training System for Public Administration
The significance of the education of the employees in the public sphere has been increased in the last decades. The most important task of the human resource management in the public administration has become the selection of competent employees, as well as the refreshing of the knowledge of the employees. A national training system for the work force in the public sphere, which enables the improvement of the civil servants’ knowledge, was introduced in Hungary on 1 January 2014, which is the first 4-year training period. It ended on 31 December 2017. I monitored the results and the practical experience of this 4-year period that was conducted with a questionnaire survey based on a sample of 1,000 respondents. The present study shows the results of the contentment research of the civil servants referring to the different forms of training. The results of the research draw the contentment markings of the civil servants based on 11 factors.
" ["hu_HU"]=> string(1097) "Az elmúlt évtizedekben a munkahelyi képzések jelentősége a közigazgatási szférában is felértékelődött.
A közszolgálati emberierőforrás-menedzsment kiemelt feladatává vált a megfelelő kompetenciákkal
rendelkező munkaerő kiválasztása mellett az alkalmazott tisztviselők tudásának
folyamatos frissítése, naprakészen tartása is. A köztisztviselői kar ismeretanyagának tervszerűen
megvalósított fejlesztését tette lehetővé az a 2014. január 1-jétőlországos
szinten bevezetett képzési
rendszer, amelynek első, négy évre szóló képzési ciklusa 2017. december 31-énért
véget. E négy
év eredményeit és gyakorlati tapasztalatait vizsgáltuk, ezerfős mintán végzett primer kutatásunkban.
Jelen tanulmányban a képzésben részt vevő önkormányzati köztisztviselők elégedettségvizsgálatának
eredményeit mutatjuk be, a különféle képzési formákra vonatkozóan. A kutatás
eredményei 11 vizsgálati tényező köré épülve rajzolják meg a köztisztviselői elégedettség mintázatát.
The Main Stages in the Development of the Official Administration
After a brief outline of the historical past, the study focuses on the three main elements of public administration: the organisation, the tasks and competences and the characteristics of the staff.
Different but complementary research methods (historical, comparative, dogmatic) show the changes in the management and operation of official administration over historical periods. The formalised, subordinated and superordinate public administration is increasingly replaced by a customer friendly, service-like administration. The corresponding organisational framework is the government window system, while the institutions of general administration order provide the opportunity to implement fast, cheap and efficient services. The commitment, skills and professionalism of the public administration staff remain the most important factor for the realisation of a modern, service oriented state.
Changes in the nature of official administration is not straight-line, but the tendency is the strengthening of the help and service image.
A tanulmány a történeti múlt rövid felvázolását követően a hatósági igazgatás három fő elemére koncentrál: a szervezetre, a feladat- és hatáskörökre, valamint a személyzet sajátosságaira.
Az eltérő, de egymást kiegészítő kutatási módszerek (történeti, összehasonlító és dogmatikai) révén bemutatom a hatósági ügyintézés intézményeinek és működésének korszakokon átívelő változását, a változást előidéző okok hatását.
A hajdani formalizált, alá- és fölérendeltségi kapcsolatot jelentő hatósági ügyintézést napjainkban egyre inkább felváltja az ügyfélbarát, szolgáltató jellegű közigazgatás. Ennek megfelelő szervezeti kerete a kormányablakok rendszere, míg az általános közigazgatási rendtartás új intézményei a gyors, hatékony, olcsó szolgáltatások megvalósításának lehetőségét teremtik meg. A közigazgatási személyzet elkötelezettsége, képzettsége, hivatástudata továbbra is a legfontosabb tényező a modern, szolgáltató állam gyakorlati megvalósítása szempontjából.
A hatósági ügyintézés jellegének változása, a fejlődés nem szükségszerűen egyenes vonalú, de a tendencia a segítő, szolgáltató arculat erősödését mutatja.
“I will act for the good of the people and the state” – The Circumstances and Effects of the Cessation of the Administrative Court in 1949
This study focuses on the circumstances and effects of the cessation of the Administrative Court in 1949 sourced from archival, parliamentary and relevant literature. We classified the results of the research around three major points. We presented the legislative steps taken around the time the Act II of 1949 got accepted and went into effect. This Act replaced the Administrative Court with a financial and salary arbitration committee and erased the possibility of the judicature. The archive documents revealed that the judges and other employees were placed in a discreditable position. In the study we highlighted, that by the cessation of the Administrative Court, the administrative authorities gained executive power and the majority of misdemeanours previously handled by the district court, were handed over to the police and the administrative authorities.
" ["hu_HU"]=> string(1314) "A tanulmány a közigazgatási bíróság 1949-bentörtént megszüntetése körülményeit és egyes következményeit levéltári, parlamenti és szakirodalmi források alapján vizsgálja. Három fő pont köré csoportosítottuk a kutatási eredményeket. Bemutattuk az 1949. évi II. törvény elfogadása és hatálybalépése körüli jogalkotási lépéseket, amelyek nyomán a közigazgatási bíróság helyébe lépett a pénzügyi és illetményügyi döntőbizottság, és azzal egyidejűleg megszűnt a korábbi bírói jogvédelem is. A levéltári dokumentumok feltárták előttünk, hogy a bíróság bírái és alkalmazottai milyen méltatlan helyzetbe kerültek a bíróság megszűnésekor. Megtörtént az a paradox helyzet, hogy több volt bírónak határozatban hívták fel a figyelmét arra, hogy „jogában áll a kézhezvételtől számított 15 napon belül az illetményügyi döntőbizottsághoz panasszal élni”. A dolgozatban ráirányítottuk a figyelmet arra, hogy a közigazgatási bíróság megszüntetésével egyidejűleg erősödött a közigazgatási hatóságok rendészeti jellege, és a járásbíróság hatásköréből a kihágások nagy része a rendőri büntetőbíráskodás (a rendőrség és a közigazgatási hatóság) hatáskörébe került át.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(144) "“I will act for the good of the people and the state” – The Circumstances and Effects of the Cessation of the Administrative Court in 1949" ["hu_HU"]=> string(161) "„Az állam és a nép érdekében fogok eljárni” – A közigazgatási bíróság 1949-ben történt megszüntetésének körülményei és következményei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#855 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1331) ["email"]=> string(23) "szilvia.kobel@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1290) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Köbel" ["hu_HU"]=> string(6) "Köbel" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szilvia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szilvia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(14) "közigazgatás" [1]=> string(11) "jogorvoslat" [2]=> string(20) "végrehajtó hatalom" [3]=> string(17) "döntőbizottság" [4]=> string(9) "panaszjog" [5]=> string(20) "igazolási eljárás" [6]=> string(16) "B-lista rendelet" [7]=> string(31) "rendőri büntetőbíráskodás" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(12) "legal remedy" [2]=> string(15) "executive power" [3]=> string(21) "arbitration committee" [4]=> string(17) "right to complain" [5]=> string(23) "verification procedures" [6]=> string(13) "B-list decree" [7]=> string(61) "criminal jurisdiction by the police and public administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#844 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4909) ["id"]=> int(489) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1290) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Administration of Civil Registration in Austria
The aim of the study is – after a short review of the historical development of the administration of Civil Registration in Austria – to introduce the Austrian electronic register system. The new electronic information system accomplishes a fast, effective, country-wide reachable unified registration, data connection between the electronic register and other electronic information systems, furthermore it ensures electronic administration concerning civil registration.
The Austrian electronic register is examined based on the following aspects: object of the register; registration; organisation; electronic administration, data connection and data transmission from the register. Finally, the Hungarian electronic register system is compared to the Austrian system in order to highlight those Austrian legal solutions which could be implemented in Hungary, as well.
A tanulmány célja az osztrák anyakönyvezés történeti fejlődésének rövid áttekintését követően bemutatni az osztrák elektronikus anyakönyvi megoldásokat. A bevezetett elektronikus információs rendszer lehetővé teszi a gyors, hatékony, országosan egységes anyakönyvezést, az elektronikus anyakönyv és más rendszerek elektronikus adatkapcsolat útján megvalósuló információcseréjét, továbbá az elektronikus anyakönyvi ügyintézést.
Az osztrák elektronikus anyakönyvi nyilvántartás vizsgálatát a következő szempontok szerint végzem el: a nyilvántartás hatálya; nyilvántartás-vezetés; szervezeti rend; elektronikus ügyintézés, rendszerkapcsolatok és adatszolgáltatás a nyilvántartásból. Végezetül összehasonlítom az osztrák és a magyar elektronikus anyakönyvezést, kiemelve azon osztrák megoldásokat, amelyekkel hazánk anyakönyvi nyilvántartás-vezetése is fejleszthető lenne.
The Main Characteristics of Companies Owned by Local Governments
Companies owned by local governments have a significant economic and social importance because they manage public funds, they often provide public service and their role in employment is also crucial. These legal persons have a lot of special features compared to the profit-oriented commercial companies. In our essay, we introduce the most important features of these companies by examining the relevant legal regulations with a special regard to the organisation, the asset management and the rules of data disclosure of these companies. In addition to this dogmatic approach, we also describe some practical facts based on reports published by the State Audit Office of Hungary and as a result, we introduce an overall picture of the companies owned by local governments. Beyond the introduction of the special features of these companies, this essay also provides a decent example of the connection and the intergrowth of private law and public law institutions.
" ["hu_HU"]=> string(1110) "Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kiemelt gazdasági és társadalmi jelentőséggel bírnak, tekintettel arra, hogy közpénzekkel gazdálkodnak, számos esetben közfeladatot látnak el, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepük is jelentős. Ezek a jogi személyek számos sajátossággal rendelkeznek a klasszikus piaci gazdasági társaságokhoz képest. Tanulmányunkban a releváns jogszabályi rendelkezések áttekintésével bemutatjuk ezeknek a jogi személyeknek a legfőbb jellegzetességeit, kiemelve a társaságok szervezetére, vagyongazdálkodására és közzétételi kötelezettségére irányadó speciális szabályokat. A dogmatikai elemzés mellett az Állami Számvevőszék által publikált jelentésekből kiolvasható gyakorlati tapasztalatok ismertetésével a tanulmányban egy összefoglaló képet adunk az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról, amely e társaságok jellegzetességeinek áttekintése mellett ékes példát szolgáltat a magánjogi és közjogi jogintézmények és sajátosságok összefonódására is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "The Main Characteristics of Companies Owned by Local Governments" ["hu_HU"]=> string(79) "Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok jellegzetességei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#849 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1343) ["email"]=> string(31) "Lehoczki.Zora.Zsofia@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1302) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Lehoczki" ["hu_HU"]=> string(8) "Lehoczki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Zóra Zsófia" ["hu_HU"]=> string(13) "Zóra Zsófia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(20) "helyi önkormányzat" [1]=> string(19) "közérdekű adatok" [2]=> string(21) "közfeladat-ellátás" [3]=> string(44) "köztulajdonban álló gazdasági társaság" [4]=> string(24) "önkormányzati tulajdon" [5]=> string(56) "önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság" [6]=> string(19) "vagyongazdálkodás" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(16) "local government" [1]=> string(23) "data of public interest" [2]=> string(14) "public service" [3]=> string(22) "publicly owned company" [4]=> string(28) "property of local government" [5]=> string(35) "company owned by a local government" [6]=> string(16) "asset management" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#858 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4933) ["id"]=> int(502) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1302) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Development of the Public Administration of Szeklerland and Its Impact on the Local Minority Following the Austro–Hungarian Compromise, until the Entry into Force of the Romanian Law of Administrative Unification of 1925
The purpose of this study is to present the effects of the administrative reorganisation on Szeklerland, to analyse and summarise them following the Austro–Hungarian Compromise of 1867, until the entry into force of the Romanian Law of Administrative Unification of 1925. The process of administrative unification following the First World War is also illustrated by means of legislations and reforms affecting the constrained minority status. In addition to the use of the literature of the research area, as well as examining the official Romanian journals, the study seeks to accommodate the Romanian intensions in addition to the well-known Hungarian position. Although the historical nature of the study is indisputable, it focuses on the process of development of the public administration of Szeklerland, and not the analysis of the mentioned historical period. As a limitation of the study, the lack of scientific measurability should be emphasised.
" ["hu_HU"]=> string(1024) "Jelen tanulmány célja az 1867-es kiegyezést követő közigazgatási átszervezések Székelyföldre vonatkozó hatásainak bemutatása, illetve ezeknek elemzése és összegzése az 1925. évi romániai egységesítő közigazgatási törvény hatálybalépésével bezárólag. Az első világháborút követő közigazgatási egységesítés folyamatát, a kisebbségi státuszba kényszerülőkre hatással lévő jogszabályok és reformok által is hivatott szemléltetni. A kutatott kérdés szakirodalmának felhasználását kiegészítve, a korabeli romániai hivatalos közlönyöket is megvizsgálva arra törekszik, hogy a jól ismert magyar álláspont mellett a román elképzelések is helyet kapjanak. Noha a tanulmány történeti jellege vitathatatlan, ennek középpontjában a Székelyföld közigazgatásának alakulására vonatkozó folyamat helyezkedik el, és nem az említett történelmi periódus elemzése. A tanulmány korlátjaként kiemelendő a tudományos mérhetőség hiánya.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(226) "The Development of the Public Administration of Szeklerland and Its Impact on the Local Minority Following the Austro–Hungarian Compromise, until the Entry into Force of the Romanian Law of Administrative Unification of 1925" ["hu_HU"]=> string(200) "Székelyföld közigazgatásának alakulása és ennek a kisebbségekre gyakorolt hatása a kiegyezést követően az 1925. évi romániai egységesítő közigazgatási törvény hatálybalépéséig" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#856 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1353) ["email"]=> string(36) "Szabadi.Erno.Lorand@hallg.uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1304) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szabadi" ["hu_HU"]=> string(7) "Szabadi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Ernő Loránd" ["hu_HU"]=> string(13) "Ernő Loránd" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(39) "két világháború közötti periódus" [1]=> string(15) "egységesítés" [2]=> string(14) "közigazgatás" [3]=> string(13) "Székelyföld" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(11) "Szeklerland" [2]=> string(37) "the period between the two world wars" [3]=> string(11) "unification" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#862 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4950) ["id"]=> int(511) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1304) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Protection of Possession (by the Municipal Clerk) and Its Complex Legal Nature
The purpose of our study – parallel with the presentation of the complexity of the protection of personal property by the municipal clerk – is to examine whether this legal institution does indeed fall outside the scope of administrative actions. The question requires the consideration of many aspects, and despite appearances, it has not only theoretical but practical importance as well.
Our starting point is the Constitutional Court decision No. 120/B/2001. We try to refute its content relevant to our subject by searching and examining the relevant legal legislation and literature and by proposing independent ideas. Contrary to the general notion and similarly to some other authors: we consider the protection of personal property by the municipal clerk an administrative procedure.
" ["hu_HU"]=> string(802) "Tanulmányunk célja – a jegyzői birtokvédelem komplexitásának bemutatásával párhuzamosan – annak vizsgálata, hogy e jogintézmény valóban kívül esik-e a közigazgatási hatósági ügyek körén. A kérdés számos szempont figyelembevételét teszi szükségessé, s a látszattal ellentétben nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír.
Kiindulópontunk a 120/B/2001. AB határozat, amelynek témánk szempontjából releváns tartalmát – a vonatkozó joganyag és szakirodalom feldolgozásával és önálló felvetésekkel –cáfolni próbáljuk. Az általános felfogástól eltérően és néhány más szerzőhöz hasonlóan ugyanis a jegyző birtokvédelmi eljárását közigazgatási hatósági eljárásnak tekintjük.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(34) "Dr. Méhes Tamás, Domokos Klaudia" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "The Protection of Possession (by the Municipal Clerk) and Its Complex Legal Nature" ["hu_HU"]=> string(62) "A (JEGYZŐI) BIRTOKVÉDELEM ÉS ANNAK KOMPLEX JOGI TERMÉSZETE" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#871 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(159) ["email"]=> string(22) "mehes.tamas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(107) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Méhes" ["hu_HU"]=> string(6) "Méhes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#820 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(160) ["email"]=> string(26) "domokos.klaudia@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(107) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Domokos" ["hu_HU"]=> string(7) "Domokos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Klaudia" ["hu_HU"]=> string(7) "Klaudia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(14) "birtokvédelem" [1]=> string(21) "hatósági jogviszony" [2]=> string(7) "jegyző" [3]=> string(36) "közigazgatási hatósági eljárás" [4]=> string(31) "közigazgatási hatósági ügy" [5]=> string(24) "polgári jogi jogviszony" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(31) "protection of personal property" [1]=> string(22) "authority relationship" [2]=> string(15) "municipal clerk" [3]=> string(24) "administrative procedure" [4]=> string(21) "administrative action" [5]=> string(24) "civil (law) relationship" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(6) "magyar" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(6) "Magyar" } } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#866 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26193) ["id"]=> int(5215) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(107) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
It is a controversial issue in the Hungarian legal science who can be a party to the shareholders’ agreement (syndicate contract). The primary point is that only the shareholders or members of a company can participate in the syndicate contract. However, the author disputes this approach and puts forward arguments that the definition of the syndicate contract and its delimitation from other contracts are not solved through the sphere of contracting parties. According to the analysis, not only the company members can appear as a contracting party in the syndicate agreement, but also third parties: as directors, some of the creditors or even the company itself.
" ["hu_HU"]=> string(705) "A magyar jogtudományi szakirodalomban vitatott kérdés, hogy kik lehetnek szerződő felek a szindikátusi szerződésben. Az alapvető álláspont az, hogy csak a társaság tagjai vehetnek részt benne. A szerző viszont e megközelítést vitatja, és érveket sorakoztat fel amellett, hogy a szindikátusi szerződés meghatározása és egyéb szerződésektől való elhatárolása nem a szerződő felek révén megoldandó kérdés. A tanulmány álláspontja szerint nemcsak a tagok jelenhetnek meg félként a szindikátusi szerződésben, hanem a tagok mellett olyan harmadik személyek is, mint a társaság vezető tisztségviselői, egyes hitelezői vagy akár maga a társaság is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(52) "Contracting Parties in the Shareholders’ Agreement" ["hu_HU"]=> string(47) "Szerződő felek a szindikátusi szerződésben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#869 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1360) ["email"]=> string(22) "emod.veress@mfi.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1315) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Veress" ["hu_HU"]=> string(6) "Veress" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Emőd" ["hu_HU"]=> string(5) "Emőd" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(25) "szindikátusi szerződés" [1]=> string(60) "szindikátusi szerződések tipológiája és elhatárolása" [2]=> string(16) "szerződő felek" [3]=> string(25) "vezető tisztségviselők" [4]=> string(10) "hitelezők" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(25) "shareholders’ agreement" [1]=> string(55) "typology and delimitation of shareholders’ agreements" [2]=> string(19) "contracting parties" [3]=> string(9) "directors" [4]=> string(9) "creditors" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#875 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4959) ["id"]=> int(516) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1315) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }