This study focuses on the analysis of public interest. Without any particular academic verification, it is a plausible thought that public interest is the key issue behind public procurements. The procedure and operation of contracting entities principally presuppose the service of public interest. This present writing studies the system of legal remedies in the context of a civil law institution, the invalidity of contracts. Civil law literature regards public interest as the key issue behind the invalidity – particularly nullity – of a contract, namely when civil law applies the sanction of invalidation, and it acts in order to protect public interest. Those situations are under scrutiny in the study, in which various public interests are being assessed during the public procurement procedure, i.e. when the competition of public interests can be observed. In the Public Procurement Law, the latter occurs fundamentally when a contract is declared null and void as a result of infringing public procurement rules and during imposing interim measures. I study whether argumentations referring to different public interests can be compared with one another.
" ["hu_HU"]=> string(1265) "A tanulmány a közérdek vizsgálatát állítja középpontba. A közbeszerzés mögött külön tudományos bizonyítás nélkül is elfogadható, hogy közérdek áll. Az ajánlatkérők eljárása, működése alapvetően feltételezi a közérdek szolgálatát. A tanulmány egy polgári jogi jogintézmény, a szerződés érvénytelensége kapcsán vizsgálja a közbeszerzési jogorvoslatrendszert. A polgári jog tudománya a szerződés érvénytelensége mögött, különösen a semmisség esetében a közérdeket azonosítja, azaz amikor a polgári jog az érvénytelenség szankcióját alkalmazza, a közérdek védelmében jár el. A tanulmány azokat a helyzeteket vizsgálja, amelyekben a közbeszerzési eljárás során a közérdekek összemérésére kerül sor, azaz a közérdekek versengése figyelhető meg. Ez a közbeszerzésről szóló törvényben eredendően a szerződés közbeszerzési szabályokba ütköző semmisségének megállapítása kapcsán és az ideiglenes intézkedések alkalmazásakor kerül előtérbe. A különböző közérdekre hivatkozó érvelések vajon összemérhetők-e?
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "Competing Public Interests Concerning a Null and Void Public Procurement Contract" ["hu_HU"]=> string(74) "Versengő közérdekek a közbeszerzési szerződés semmissége kapcsán" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1274) ["email"]=> string(20) "auer.adam@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1238) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Auer" ["hu_HU"]=> string(4) "Auer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Adam" ["hu_HU"]=> string(6) "Ádám" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "közérdek" [1]=> string(25) "közbeszerzési eljárás" [2]=> string(27) "közbeszerzési szerződés" [3]=> string(10) "semmisség" [4]=> string(17) "tilos szerződés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(15) "public interest" [1]=> string(28) "public procurement procedure" [2]=> string(20) "procurement contract" [3]=> string(22) "null and void contract" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4802) ["id"]=> int(437) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1238) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }There is an ongoing debate related to contracts involving a state party whether these agreements belong to the regime of private or public law. While, in many cases, legislation in civil law legal systems focuses on establishing a separate column of rules for such agreements, disputes may lead to the application of classic private law contract institutions. In cases of concession and procurement contracts, legislation does not deal with obvious questions of contract law (e.g. formation, validity, performance, breach), therefore, the contracting parties and the courts have to examine whether the contract rules of the Civil Code apply to the special borderline transactions made between a business party and the state. The study aims to examine government and local government contracts focusing on classic questions of contract law and proposes the application of the contract law institutions enacted by the Civil Code. While the study admits the special nature of government contracts, it suggests no special regime for the settlement of disputes under such agreements, instead, the contract law institutions should apply.
" ["hu_HU"]=> string(1289) "Az állam részvételével kötött szerződések tekintetében számos kérdés merül fel azok magánjogi, illetve közjogi hovatartozását illetően. A szerződések Polgári Törvénykönyvben rögzített szabályainak alkalmazhatósága szinte minden olyan esetben felmerül, amikor maga a szerződés, illetve az állammal kötött szerződéstípust rendező ágazati jogszabály nem szabályozza a kérdést. A tanulmány arra vállalkozik, hogy megvizsgáljon a szerződés létrehozásával, érvényességével, teljesítésével kapcsolatosan olyan kérdéseket, amelyeket klasszikusan nem rendeznek az ágazati jogszabályokban. A vizsgálat célja, hogy választ keressen arra a kérdésre, mennyiben tekinthetők a magánjog szerződési jogi rezsimjének intézményei az állam által kötött szerződések körében is szubszidiárius normáknak. Az írás elsősorban a koncessziós szerződés és a közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződések világából hozott problémákkal és példákkal keresi a választ a fenti kérdésre, és annak bizonyítására törekszik, hogy – a szerződő felek státuszától függetlenül – valamennyi szerződés esetében helye van a magánjog szerződési jogi intézményei alkalmazásának.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "Contractual Questions in Relation to Concession and Procurement Agreements" ["hu_HU"]=> string(90) "Kontraktuális kérdések a koncessziós és a közbeszerzési szerződések tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#816 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1350) ["email"]=> string(25) "fezer.tamas@law.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1307) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Fézer" ["hu_HU"]=> string(6) "Fézer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Tamás " ["hu_HU"]=> string(7) "Tamás " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(24) "koncessziós szerződés" [1]=> string(14) "közbeszerzés" [2]=> string(16) "szerződési jog" [3]=> string(26) "szerződés létrehozatala" [4]=> string(18) "szerződésszegés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(20) "concession agreement" [1]=> string(11) "procurement" [2]=> string(12) "contract law" [3]=> string(18) "contract formation" [4]=> string(18) "breach of contract" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4946) ["id"]=> int(508) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1307) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The aim of the study is to review the development of the state register since 1 October 1895. In this study the laws on paper based register – including historical legal documents as well – and their development are examined. Concerning the law on the electronic register only the regulations on the registration method are highlighted. All historical laws on registers are examined based on the following aspects: organisation, registration, procedure. From an organisational perspective, those administrative bodies and officers are introduced, which have rights in connection to register. Concerning the registration, the structure and the main data modification are presented. The part of procedure includes the registration method, data protection and supplying of data.
" ["hu_HU"]=> string(1007) "Jelen tanulmányban célom áttekinteni az állami anyakönyvezés fejlődését a kezdetektől egészen napjainkig. A papíralapú anyakönyvezésre vonatkozó joganyagot, annak fejlődését teljességében mutatom be, viszont az elektronikus anyakönyvezésre vonatkozó rendelkezések közül csak azokat emelem ki, amelyek a papíralapú nyilvántartás-vezetésről való átállás szempontjából jelentősek. Valamennyi anyakönyvi eljárási törvényt a szervezeti rend, a nyilvántartás, az eljárási rend és a főbb módosítások oldaláról vizsgálom. A szervezeti renden belül az anyakönyvi igazgatásban érintett személyeket, szerveket, valamint a szervezetrendszerben bekövetkezett főbb változtatásokat tekintem át. A nyilvántartás témában az anyakönyv felépítésének és adattartalmának változásait mutatom be. Az eljárási rend kérdéskörben a bejegyzési módot, anyakönyvi eljárásokat, adatbiztonsági és adatszolgáltatási megoldásokat elemzem.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(52) "The History of Paper Based State Register in Hungary" ["hu_HU"]=> string(66) "A papíralapú állami anyakönyvezés története Magyarországon" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1338) ["email"]=> string(24) "karpati.orsi85@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1297) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Kárpáti" ["hu_HU"]=> string(9) "Kárpáti" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Orsolya " ["hu_HU"]=> string(8) "Orsolya " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(18) "állami anyakönyv" [1]=> string(19) "egyházi anyakönyv" [2]=> string(23) "elektronikus anyakönyv" [3]=> string(15) "eljárási rend" [4]=> string(15) "nyilvántartás" [5]=> string(15) "szervezeti rend" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(15) "church register" [1]=> string(19) "electronic register" [2]=> string(12) "organisation" [3]=> string(9) "procedure" [4]=> string(12) "registration" [5]=> string(14) "state register" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4929) ["id"]=> int(500) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1297) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Trends of Civil Service Modernisation in Hungary in an International Comparative Context – Changing Orientations and Seeking Paths after the Millenium
The post-millennial history of the Hungarian civil service is characterised by continuous and often changing reform efforts. Governments before 2010 advocated the New Public Management ideas and to some extent a business like running of the civil service system. Since 2010 the declared efforts have been the creation of a neo-Weberian public service by preserving traditional values combined with flexibility needs, in order to ensure the efficiency in the system. However, the practice seems to differ from the principles in terms of both communicated goals and regulation. But at least the path searching has been continuous. In the absence of a long-term human strategy, the often changing legal environment determines our public service system, which has often changed direction over the past ten to fifteen years, becoming highly fragmented. In addition, since 2006, the mixture of elements of a position based model from one side and a career model to the other has become marked by gradual appearance of some characteristics of a spoils system. The study deals with the constantly changing situation of the Hungarian civil service during the last two decades examining the legal regulation of personnel and human resource management in public administration.
" ["hu_HU"]=> string(1324) "A magyar közszolgálat ezredforduló utáni történetét a folyamatos és gyakran változó irányú reformtörekvések fémjelzik. Míg a 2010 előtti kormányok az olcsó és kicsi állam, a piacosítás megvalósítását célul tűző új közmenedzsment jegyében alakították a közigazgatás személyi állományára vonatkozó szabályozást, addig a 2010 után deklarált cél a neoweberi, hagyományos értékeket valló, és azt a rugalmasság követelményeivel ötvöző rendszer megteremtése. A gyakorlat azonban mind a kommunikált irányok, mind a szabályozás tekintetében eltérni látszik az elvektől, de legalábbis az útkeresés folyamatos. Hosszú távú személyzeti politika híján a jogszabályi környezet és annak turbulens változása determinálja közszolgálati rendszerünket, amely az elmúlt 10-15 év során gyakran irányt váltott, erősen fragmentálttá vált. Mindemellett a nyílt/pozíciórendszeri és a zárt/karrierrendszeri modellelemek keveredését 2006 óta ismét zsákmányrendszeri jegyek tarkítják. A tanulmány a magyar közigazgatás civil személyi állománya utolsó két évtizedbeli helyzetét vizsgálja a nemzetközi gyakorlatban elterjedt módon; a jogi szabályozást és az emberierőforrás-gazdálkodási megoldásokat egységben kezelve.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(153) "Trends of Civil Service Modernisation in Hungary in an International Comparative Context – Changing Orientations and Seeking Paths after the Millenium" ["hu_HU"]=> string(173) "A közszolgálat modernizációjának irányai Magyarországon a nemzetközi tendenciák összefüggésében – Irányváltások és útkeresés az ezredforduló után" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#849 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1335) ["email"]=> string(26) "linder.viktoria@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1291) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Linder" ["hu_HU"]=> string(6) "Linder" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Viktória" ["hu_HU"]=> string(9) "Viktória" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(36) "gyakran változó jogi szabályozás" [1]=> string(30) "közszolgálati modellkeresés" [2]=> string(18) "státuszváltások" [3]=> string(37) "személyi állomány fragmentációja" [4]=> string(30) "pozíciórendszer térnyerése" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(39) "often changing civil service regulation" [1]=> string(34) "searching for civil service models" [2]=> string(17) "changing statuses" [3]=> string(48) "fragmentation of public administration personnel" [4]=> string(42) "gaining ground of a position based system" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#848 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4924) ["id"]=> int(498) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1291) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This paper is related to a research focusing on the labour relations of civil servants. One of the highlights of this is the investigation of strike law. Examination of the strike law should be emphasised in several respects. Strike is the most striking legal institution in the field of labour relations. Accordingly, application requires complex testing. Primarily, gradualism and proportionality are the two guiding lines. This is significant in terms of restricting and excluding the strike right from the two guiding lines. We also examined the strike rights of public service employees.
" ["hu_HU"]=> string(646) "Jelen tanulmány kapcsolódik egy olyan kutatáshoz, amely a közszolgálati alkalmazottak munkaügyi kapcsolatait vizsgálja, ennek egyik kiemelt eleme a sztrájkjog vizsgálata. A sztrájkjog vizsgálata több szempontból is kiemelendő. A sztrájk a legmarkánsabb jogintézmény a munkaügyi kapcsolatok terén, ennek megfelelően alkalmazása komplex vizsgálatot igényel. Elsősorban a fokozatosság és az arányosság a két vezérfonal, ezek a két vezérfonal a sztrájkjog korlátozása és kizárása szempontjából jelentősek, így ennek mentén vizsgáltuk meg a közszolgálati alkalmazottak sztrájkjogi lehetőségeit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(69) "Legal and Other Restrictions on the Right of Strike by Civil Servants" ["hu_HU"]=> string(75) "A közszolgálati alkalmazottak sztrájkjogának jogi és egyéb korlátai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#858 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1329) ["email"]=> string(26) "melypataki.gabor@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1287) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Mélypataki" ["hu_HU"]=> string(11) "Mélypataki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "sztrájkjog" [1]=> string(16) "köztisztviselő" [2]=> string(12) "arányosság" [3]=> string(16) "alkotmányosság" [4]=> string(10) "lojalitás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(10) "strike law" [1]=> string(13) "civil servant" [2]=> string(15) "proportionality" [3]=> string(17) "constitutionality" [4]=> string(7) "loyalty" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#852 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4903) ["id"]=> int(485) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1287) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Foreign Models and their Relevant Literature in the Academic Literature of the Hungarian Administrative Jurisdiction
The aim of the study is to collect and examine the foreign language publications that were processed in the Hungarian academic discourse on Administrative Jurisdiction. Conclusively the depth of analysis of the models has been given in different eras. The addition of the previous, retrospective bibliographic research methods could contribute to answer to several questions. The use of the foreign publications heavily depends on the person and its language skills, sometimes to the detriment of academic requirements. The use of the earlier opinion has become the norm, especially in the Hungarian language processing. The French and German language is losing ground compared with their previous significant role. In comparison, the significant use of the English language began rather late, in the early 1990s and led to its present-day absolute primacy in less than two decades, which raises many questions.
" ["hu_HU"]=> string(1008) "A tanulmány célja, hogy összegyűjtse és megvizsgálja azt, hogy a közigazgatási bíráskodásról szóló magyar tudományos diskurzusban mely külföldi műveket dolgozták fel, végeredményben tehát milyen modellek milyen mélységű elemzését adták a különböző korszakok. Az eddigi retrospektív, bibliográfiai módszerű kutatás ilyen irányú kiegészítése számos kérdés megválaszolásához járulhat hozzá. A külföldi szakirodalom felhasználása erősen személy- és nyelvtudásfüggő, olykor a tudományos kívánalmak hátrányára is. Általánossá vált a korábbi, főként magyar nyelvű feldolgozások véleményének panelszerű használata. A francia és a német nyelv, korábbi jelentős szerepéhez képest háttérbe szorult. Ehhez képest az angol számottevő, érdemi használata meglehetősen későn, az 1990-es évek elején indult meg, alig két évtized alatt annak jelenkori abszolút primátusához vezetett, amely számos kérdést vet fel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(116) "Foreign Models and their Relevant Literature in the Academic Literature of the Hungarian Administrative Jurisdiction" ["hu_HU"]=> string(96) "Külföldi minták és főbb irodalmuk a magyar közigazgatási bíráskodás szakirodalmában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#862 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1328) ["email"]=> string(17) "nagy.peter@kre.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1286) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "bibliográfia" [1]=> string(13) "jogtörténet" [2]=> string(26) "közigazgatási bíróság" [3]=> string(17) "közjogtörténet" [4]=> string(11) "nemzetközi" [5]=> string(12) "szakirodalom" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(19) "academic literature" [1]=> string(12) "bibliography" [2]=> string(14) "history of law" [3]=> string(9) "influence" [4]=> string(13) "international" [5]=> string(14) "public history" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4901) ["id"]=> int(484) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1286) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Comparative European Public Service: Establishment of a Public Service Relationship in the EU Member States
The aim of the paper is to examine, in a comparative (EU-related) context, the problem of the establishment of the public service legal relationship. Two fundamental sub-topics of this broader issue are discussed in the present research, namely the dilemmas of the “how” and “for what purpose” questions. More concretely, on the one hand, the paper shows “how” – either by appointment (unilaterally, based on public law) or by contract (based on private law, labour law) – the public service legal relationship is typically established in the public service systems of the EU Member States and how does the relative numerical (statistical) proportion of these divergent forms of employment in each system vary, and what are the current mainstream international trends in this regard. On the other hand, the paper focuses on the “for what purpose” dilemma; to be precise: on the issue whether the establishment of the public service relationship aims a life-time career or a concrete position. The paper outlines and analyses the solutions and trends that exist in the EU-Member States in the light of these two issues.
" ["hu_HU"]=> string(1016) "A dolgozat célja, hogy a közszolgálati jogviszony keletkezésének problémakörében komparatív kontextusban – európai uniós viszonylatban – vizsgáljon meg két szűkebb, ám alapvető jelentőségű dilemmát, mégpedig a „miként” és a „mire” kérdésekre válaszolva. Egyrészt tehát azt mutatja be a dolgozat, hogy a jogviszony létesítésére „miként” – kinevezéssel (közjogi aktussal) vagy szerződéssel (magánjogi, munkajogi megállapodással) – kerül jellemzően sor az EU-tagállamok közszolgálataiban, illetve miként alakul e foglalkoztatási formák egymáshoz viszonyított statisztikai aránya, továbbá melyek a jellemző, uralkodó nemzetközi trendek e tekintetben. Másrészt arra fókuszál a dolgozat, hogy a közszolgálati jogviszony létesítése „mire” irányul: (akár élethoszszig szóló) karrierre, avagy konkrét pozícióra. A dolgozat vázolja és elemzi az e két kérdés tükrében létező EU-tagállami megoldásokat, trendeket.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(107) "Comparative European Public Service: Establishment of a Public Service Relationship in the EU Member States" ["hu_HU"]=> string(107) "Összehasonlító európai közszolgálat: A közszolgálati jogviszony keletkezése az EU tagállamaiban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#861 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1326) ["email"]=> string(21) "Kun.attila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1285) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Kun" ["hu_HU"]=> string(3) "Kun" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(37) "összehasonlító közszolgálati jog" [1]=> string(26) "közszolgálati jogviszony" [2]=> string(8) "munkajog" [3]=> string(10) "kinevezés" [4]=> string(11) "szerződés" [5]=> string(16) "munkaszerződés" [6]=> string(7) "közjog" [7]=> string(9) "magánjog" [8]=> string(15) "karrierrendszer" [9]=> string(24) "pozícióalapú rendszer" } ["en_US"]=> array(10) { [0]=> string(30) "comparative public service law" [1]=> string(33) "public service legal relationship" [2]=> string(10) "labour law" [3]=> string(11) "appointment" [4]=> string(8) "contract" [5]=> string(19) "employment contract" [6]=> string(10) "public law" [7]=> string(11) "private law" [8]=> string(19) "career-based system" [9]=> string(21) "position-based system" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#860 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4899) ["id"]=> int(482) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1285) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Comparative Analysis of the Hungarian and French Regulation of the General Rules of Administrative Procedures with a Special Regard on the Remedy Procedures
The objective of this paper includes a comparative analysis of the current codes of the administrative procedures in Hungary and in France. The actuality of this paper is that in France, the first Administrative Procedure Act called “Code des relations entre le public et l’administration” came into force on 1 January 2016. With this Code, France joined the group of countries that have a lex generalis regarding administrative procedures. In Hungary, also a completely new Code of the General Rules of Administrative Proceedings came into force on 1 January 2018. The paper presents the structures of these administrative procedure codes and comprehensively examines them. Finally, the paper focuses on the novelties of the Hungarian and French regulation of legal remedy system following administrative decisions.
" ["hu_HU"]=> string(1351) "A tanulmány a magyar és a francia közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak aktuális rendelkezéseit veszi górcső alá, tekintettel arra, hogy Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a Code des relations entre le public et l’administration, amely először szabályozza általános jelleggel a köz (elsősorban az ügyfelek) és a közigazgatás közötti kapcsolatokat. Ezáltal Franciaország is csatlakozott azon államok közé, amelyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében. 2018. január 1-jétől pedig Magyarországon hatályba lépett az új közigazgatási hatósági eljárási törvénykönyv, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. Jelen tanulmány az imént említett francia és magyar közigazgatási eljárási jogszabályokat elemzi, átfogóan ismerteti azok felépítését. Ezt követően, tekintettel arra, hogy mind a magyar, mind a francia közigazgatási jogorvoslati rendszerben jelentős változások következtek be, részletesen összehasonlítjuk a magyar és a francia kérelemre induló jogorvoslati eljárások szabályozását, illetve továbbfejlesztésének lehetőségeit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(157) "Comparative Analysis of the Hungarian and French Regulation of the General Rules of Administrative Procedures with a Special Regard on the Remedy Procedures" ["hu_HU"]=> string(203) "A magyar és a francia közigazgatási hatósági eljárás általános szabályozásának összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a közigazgatási eljárások jogorvoslati rendszerére" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#859 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1302) ["email"]=> string(23) "Pollak.kitti@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1263) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Pollák" ["hu_HU"]=> string(7) "Pollák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Kitti" ["hu_HU"]=> string(5) "Kitti" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(28) "közigazgatási eljárásjog" [1]=> string(21) "jogorvoslati rendszer" [2]=> string(14) "Franciaország" [3]=> string(13) "Magyarország" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(28) "administrative procedure law" [1]=> string(17) "remedy procedures" [2]=> string(6) "France" [3]=> string(7) "Hungary" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#864 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4851) ["id"]=> int(462) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1263) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This academic essay endeavours to compare the classical rule of law which emerged in the 19th century with the current postmodern rule of law by presenting the views of the author and international experts concerned. As a major topic: the sovereignty of the nation state, constitutional courts of nation states and the Association of Constitutional Courts of the European Union are regarded as an ultimate guarantee to settle jurisprudential issues between Member States and the central government of the Union, to eliminate anomalies of the postmodern rule of law.
" ["hu_HU"]=> string(653) "A 19. században születő klasszikus jogállam és a jelenkori posztmodern jogállam összevetésére vállalkozik e tudományos esszé, mégpedig a szerző és az érintett nemzetközi szakértők véleményének bemutatásával. Fő témaként a nemzetállami szuverenitás; a tagállamok és az Európai Unió központi szervei közötti jurisprudentiális problémák rendezése, a posztmodern jogállam anomáliáinak felszámolása, végső garanciaként a nemzetállamok alkotmánybírósága és az Európai Unió Alkotmánybíróságainak Szövetsége szerepel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(26) "The Postmodern Rule of Law" ["hu_HU"]=> string(23) "A posztmodern jogállam" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#867 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1300) ["email"]=> string(22) "Mathe.Gabor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1257) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Máthé" ["hu_HU"]=> string(7) "Máthé" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gabor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(20) "klasszikus jogállam" [1]=> string(27) "jogszabályok új rendszere" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(21) "classical rule of law" [1]=> string(44) "changes in territorial and cyber demarcation" [2]=> string(26) "new systems of legal norms" [3]=> string(36) "Association of Constitutional Courts" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#868 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4846) ["id"]=> int(459) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1257) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The purpose of the study is to examine what legal challenges – on the one hand, the competition sector and on the other hand, the public sector – are faced regarding employment and how to compensate these challenges. I would like to analyse this issue from the perspective of CSR considerations and I strive to present legal and economic responses by mapping the guarantees and constraints that emerge under the labour law framework and labour law regulations. Before the comprehensive analysis of the issues, I would like to reflect on the problems of the public sector employment, after that I think it is important to present the effects of economic processes as factors of the development of labour law. It is so, because defining the legal solutions that would realise the desired effect can only be done from this perspective, even if we only respond to market processes or just predict changes in the foreseeable future.
" ["hu_HU"]=> string(1020) "A tanulmány célja annak feldolgozása, hogy – egyik oldalról a versenyszektor, másik oldalról a közszféra számára – milyen jogi kihívások nehezítik a foglalkoztatást, és hogyan lehetséges ezek ellensúlyozása. E körben a CSR-megfontolások körére helyezem a hangsúlyt, és a munkajogi keretek mellett és munkajogi szabályok között megjelenő garanciák és korlátok feltérképezésével a jogi és gazdasági válaszok bemutatására törekszem. Mindezen vizsgálatokat megelőzően, a munkajog fejlődésében is szükségesnek látom a gazdasági folyamatok hatásait bemutatni. Mindezt teszem azért, mert annak megítélésére, hogy milyen jogi megoldások váltják ki a kívánt hatást, csak e nézőpont fényében kerülhet sor, még abban az esetben is, ha ezzel csak utólag reagálunk piaci folyamatokra, vagy csak előrevetítve tippelünk meg változásokat.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(17) "CSR in Labour Law" ["hu_HU"]=> string(37) "A CSR-szemlélet munkajogi vetületei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#871 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1281) ["email"]=> string(26) "rab.henriett@law.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1244) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Rab" ["hu_HU"]=> string(3) "Rab" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Henriett" ["hu_HU"]=> string(8) "Henriett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(22) "munkaügyi kapcsolatok" [1]=> string(8) "munkajog" [2]=> string(16) "jogi kihívások" [3]=> string(16) "piaci folyamatok" [4]=> string(11) "közszféra" [5]=> string(15) "privát szféra" [6]=> string(3) "CSR" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(20) "employment relations" [1]=> string(10) "labour law" [2]=> string(16) "legal challenges" [3]=> string(16) "market processes" [4]=> string(14) "private sector" [5]=> string(13) "public sector" [6]=> string(3) "CSR" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#876 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4829) ["id"]=> int(442) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1244) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }