LECTORI SALUTEM!
The Changing Role of Local Governments: From Public Administration to Economic Development Management
In recent years, the roles of local governments have changed significantly due to changes in the regulatory environment and in the scope of public service duties fulfilled at a local level. The result is that today we have to think differently about local governments than we did before. This change can be illustrated through fiscal data as well as regulatory provisions. As the previous role of local governments in maintaining institutions has significantly decreased, they try to find challenges in other tasks, such as local economic development. This paper analyses the background and the steps of this change process, revealing what this new role might mean for local governments. Building on an examination of the budget data of recent years and local practices, it might be concluded that more and more resources are being spent on local economic development. Thus, I will review the process of reducing the role of local governments in the maintenance of institutions, then examine the concept of local economic development and its integration into the Hungarian system. The inclusion and interpretation of relevant EU data aims to facilitate international comparisons of the processes under review, drawing particular attention to (uniquely) Hungarian experiences.
" ["hu_HU"]=> string(1279) "Az elmúlt években jelentősen átalakultak a helyi önkormányzati szerepek, köszönhetően az új jogszabályi környezetnek és a helyi közfeladati kör változásának. Ennek eredménye, hogy ma már másképp kell gondolnunk a helyi önkormányzatokra, mint korábban. A változás a költségvetési adatokon keresztül is érzékeltethető, ahogyan a jogszabályokból is kimutatható. Nevezetesen a korábbi intézményfenntartó szerepkörük lényegesen csökkent, és helyette más feladatokban próbálnak kihívást találni úgy, mint a helyi gazdaságfejlesztésben. A tanulmány ennek a változási folyamatnak az előzményeit és lépéseit elemzi, feltárva azt, hogy a helyi önkormányzatok számára mit is jelenthet az szerepkör, építve arra, hogy az elmúlt évek költségvetési adatai és az önkormányzati gyakorlatok azt mutatják, hogy a helyi gazdaságfejlesztésre egyre több forrást költenek. Ennek vizsgálatához áttekintjük az intézményfenntartó szerepkör csökkenését kiváltó folyamatot, majd a helyi gazdaságfejlesztés fogalomkörét és annak illeszkedését a magyar rendszerbe. Az uniós adatok értelmezése pedig nemzetközi színtéren helyezi el a folyamatokat, a magyar tapasztalatok bemutatása mellett.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(101) "The Changing Role of Local Governments: From Public Administration to Economic Development Management" ["hu_HU"]=> string(90) "Új szerepkörben a helyi önkormányzatok: Intézményfenntartóból gazdaságfejlesztő?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1272) ["email"]=> string(26) "bordas.peter@law.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1236) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bordás" ["hu_HU"]=> string(7) "Bordás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(17) "gazdasági ügyek" [1]=> string(26) "helyi gazdaságfejlesztés" [2]=> string(19) "helyi közfeladatok" [3]=> string(22) "helyi önkormányzatok" [4]=> string(19) "közfoglalkoztatás" [5]=> string(29) "új önkormányzati törvény" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "economic affairs" [1]=> string(18) "local public goods" [2]=> string(16) "local government" [3]=> string(26) "local economic development" [4]=> string(17) "public employment" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4797) ["id"]=> int(435) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1236) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Some of the measures given as responses to the migration crisis reaching the European Union in 2015 have caused a crucial fault-line within the EU. This study aims to introduce and analyse the alternative migration and asylum policy represented by the countries of the Visegrád Group. The first part examines the volume of the migration pressure in the V4, the second overviews the rate of the given forms of international protection in the Visegrád countries, the third analyses the four main elements of the alternative asylum and migration approach, whilst the last unit studies the strength of the commitments of the Visegrád countries to the alternative approach, the circumstances might endanger this commitment and last but not least the impact of the alternative policy to the European mainstream.
" ["hu_HU"]=> string(906) "Az Európai Uniót 2015-benelért migrációs válság és a kezelése kapcsán megfogalmazott válaszlépések egy része komoly törésvonalat keletkeztetett az EU-n belül. Jelen tanulmány a Visegrádi Csoport országai által képviselt alternatív migrációs és menekültügyi megközelítésének bemutatására és elemzésére vállalkozik. Az első rész a V4-ekre háruló migrációs nyomás mértékét, a második a visegrádi országokban megadott nemzetközi védelem megadásának arányát vizsgálja, a harmadik az alternatív menekültügyi és migrációs megközelítés négy fő elemét elemzi, míg az utolsó egység a visegrádi országok alternatív megközelítéssel szembeni elkötelezettségét, az azt veszélyeztethető körülményeket és végül, de nem utolsósorban az alternatív politika európai uniós fősodorra gyakorolt hatását veszi górcső alá.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(54) "The Migration and Asylum Policy of the Visegrád Group" ["hu_HU"]=> string(63) "A visegrádi csoport migrációs és menekültügyi politikája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#86 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1418) ["email"]=> string(25) "juhaszk@polit.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1361) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Juhász " ["hu_HU"]=> string(8) "Juhász " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Krisztina" ["hu_HU"]=> string(9) "Krisztina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(14) "kvótarendszer" [2]=> string(13) "menekültügy" [3]=> string(10) "migráció" [4]=> string(5) "V4-ek" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "asylum" [1]=> string(2) "EU" [2]=> string(9) "migration" [3]=> string(12) "quota system" [4]=> string(2) "V4" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#809 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5064) ["id"]=> int(568) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1361) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }“The final decision should be done by the cognizant minister!” The Prelude of the Hungarian Administrative Court’s Cessation in 1949
The purpose of this study is to describe the political and legislative procedures that led to the Administrative Court’s cessation by Act II of 1949, based on documents found in the archives and the Parliament, as well as existing literature of the topic. After World War II, the legal remedy of administration by independent judicature began to slowly dissipate as more and more cases were handled by forums controlled by the executive power. The Administrative Court intended to guarantee the fulfilment of basic rights declared in Act I of 1946, all the while the executive branch gained more power under the newly built Stalinist Administration, especially internal affairs and the secret services. The new regime claimed that the Administrative Court “stood in the way of democratic advancement”; for them, an Administrative Court which was “independent and only in service of law and justice” was an unwelcome institution, thus its fate was termination.
" ["hu_HU"]=> string(1207) "A tanulmány célja a közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. évi II. törvény elfogadásához vezető jogi és politikai lépések, továbbá a törvény jogdogmatikai környezetének levéltári és parlamenti iratok, valamint szakirodalmi anyagok alapján történő dokumentálása. A második világháború után az államigazgatási döntések nagy része fölött fokozatosan szűnt meg a független bírói kontroll, a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozó ügyek nagy része a végrehajtó hatalomtól függő fórumokra terelődött át. A közigazgatási bíróság az 1946. évi I. törvény által deklarált alapjogok érvényesülésének valódi garanciáit törekedett megteremteni, miközben a kiépülő sztálini igazgatási modellben a végrehajtó hatalomnak, különösen a belügyi, állambiztonsági szerveknek egyre nagyobb szerepe lett. A pártállami hatalom szerint a közigazgatási bíróság „szembehelyezkedett a demokratikus fejlődéssel”. A kormányzat számára a „független, csak a jog, az igazság szolgálatában álló” közigazgatási bíróság nem volt kívánatos jelenség, így sorsa a megszüntetés lett.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(138) "“The final decision should be done by the cognizant minister!” The Prelude of the Hungarian Administrative Court’s Cessation in 1949" ["hu_HU"]=> string(146) "„A végső döntés illesse az illetékes minisztert!” A magyar közigazgatási bíróság 1949-ben történt megszüntetésének előzményei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1435) ["email"]=> string(23) "szilvia.kobel@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1362) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Köbel" ["hu_HU"]=> string(6) "Köbel" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szilvia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szilvia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(17) "döntőbizottság" [1]=> string(12) "emberi jogok" [2]=> string(9) "jogállam" [3]=> string(11) "jogorvoslat" [4]=> string(14) "közigazgatás" [5]=> string(17) "népi demokrácia" [6]=> string(12) "szocializmus" [7]=> string(20) "végrehajtó hatalom" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(21) "arbitration committee" [1]=> string(12) "human rights" [2]=> string(11) "rule of law" [3]=> string(12) "legal remedy" [4]=> string(21) "public administration" [5]=> string(20) "people’s democracy" [6]=> string(9) "socialism" [7]=> string(15) "executive power" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5092) ["id"]=> int(580) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1362) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Legal Facts Establishing the Public Service Legal Relationship – Appointment Versus Contract
The aim of the paper is to examine a narrower issue within the wider topic of the establishment of the public service legal relationship, namely the relevance and the possible latitude of the so-called contractual principle in this regard. Firstly, the paper summarizes the professional discourse concerning the legal classification of the public law institution of the appointment, pointing out the undeniable significance of the implied contractual principle. Secondly, in light of the contractual principle, the study analyses the possible room for labour law-inclined (civil law-based) open norms (general behavioural clauses) – as contractual employee-protection mechanisms – in civil service law (in this respect, the so-called “equitable assessment” principle from the Labour Code is scrutinized as a case study). Thirdly, the paper analyses, to what extent and how the public service (and the public sector in more general terms) is open towards various “contractual” (i.e. nonappointment-based) forms of employment.
" ["hu_HU"]=> string(1000) "A dolgozat célja, hogy a közszolgálati jogviszony keletkezésének problémakörében megvizsgáljon egy szűkebb kérdéskört, nevezetesen a szerződéses (kontraktuális) elv relevanciáját. E vonatkozásban három résztéma kibontására törekszik a tanulmány. Egyrészt a dolgozat – kontextusteremtési igénnyel – vázolja a kinevezés jogi minősítése kapcsán kirajzolódó szakmai dilemmákat, rámutatva a szerződéses elv aligha negligálható jelentőségére. Másrészt azt elemzi a tanulmány, hogy a szerződéses elv mentén milyen tér nyílik – illetve kellene, hogy nyíljon – a közszolgálati jogban a munkajogi alapozású generálklauzulák – mint kontraktuális jellegű védelmi mechanizmusok – számára (e körben az úgynevezett méltányos mérlegelés elvét helyezve a középpontba). Harmadrészt elemezzük, hogy a közszolgálatban miként nyílik tér a ténylegesen „szerződéses” foglalkoztatás különböző formái számára.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(94) "Legal Facts Establishing the Public Service Legal Relationship – Appointment Versus Contract" ["hu_HU"]=> string(90) "A közszolgálati jogviszonyt keletkeztető jogi tények – kinevezés kontra szerződés" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1436) ["email"]=> string(21) "Kun.Attila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1376) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Kun" ["hu_HU"]=> string(3) "Kun" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(19) "közszolgálati jog" [1]=> string(26) "közszolgálati jogviszony" [2]=> string(8) "munkajog" [3]=> string(10) "kinevezés" [4]=> string(11) "szerződés" [5]=> string(16) "munkaszerződés" [6]=> string(24) "méltányos mérlegelés" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(18) "public service law" [1]=> string(33) "public service legal relationship" [2]=> string(10) "labour law" [3]=> string(11) "appointment" [4]=> string(8) "contract" [5]=> string(19) "employment contract" [6]=> string(20) "equitable assessment" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#848 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5094) ["id"]=> int(581) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1376) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }There is a worldwide competition to attract and retain talented professionals. There is no coherent HR supply management system in the Hungarian public administration. Staffing becomes more of a challenge. Globalization, the expectations of the new generation, the more attractive reward system of the private sector, the deficiencies of the recruitment, selection and compensation system may affect unfavourably the maintenance of the talented professionals of public administration in the long run. Due to this fact, the public service may significantly drop behind in the on-going fight for skilled high potentials. This article examines the supply management strategy of the Hungarian public administration, including the measures and challenges. It analyses the opportunities offered by the present civil service career and how it influences the recruitment policy. It concludes with some ideas about the future development of this professional discipline. It suggests some possible methods that could be applied to make public service more attractive for young talents.
" ["hu_HU"]=> string(1325) "Világszerte kiélezett verseny folyik a tehetséges szakemberek megszerzéséért és megtartásáért. A magyar közigazgatásban nem működik koherens utánpótlás-politikai rendszer. A globalizáció, az új generációk igényei, a fiatalok külföldre vándorlása, a versenyszféra vonzóbb bérezési rendszere, a toborzási, kiválasztási és ösztönzési rendszer hiányosságai hosszú távon kedvezőtlenül hathatnak a közigazgatás minőségi szakemberállományának fenntartására. Emiatt a jó minőségű munkaerő megnyeréséért folytatott harcban jelentősen lemaradhat. A tanulmány vizsgálja a magyar közigazgatás utánpótlás-politikai stratégiáját, intézkedéseit és kihívásait. Elemzi a jelenlegi közigazgatási életpálya által kínált lehetőségeket és ennek az utánpótlás biztosítására történő kihatásait. Zárásként a szakterület fejlesztése kapcsán fogalmaz meg javaslatokat. A tanulmány, mint előtanulmány csatlakozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő úgynevezett Közszolgálati jogi és HR komplex Kutatóműhely kutatómunkájához. Célkitűzése szerint hozzájárul a Kutatóműhely közszolgálat személyi állományát átfogó komplex empirikus vizsgálatának megalapozásához.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "HR Supply Management Challenges in the Hungarian Public Service" ["hu_HU"]=> string(55) "Utánpótlás-politikai kihívások a közigazgatásban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1437) ["email"]=> string(23) "petro.csilla@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1377) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Paksi-Petró" ["hu_HU"]=> string(12) "Paksi-Petró" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Csilla" ["hu_HU"]=> string(6) "Csilla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(11) "életpálya" [1]=> string(24) "generációs kihívások" [2]=> string(23) "közigazgatási karrier" [3]=> string(22) "utánpótlás-politika" [4]=> string(15) "munkaerőhiány" [5]=> string(15) "továbbképzés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(20) "civil service career" [1]=> string(21) "generation challenges" [2]=> string(16) "further training" [3]=> string(11) "recruitment" [4]=> string(18) "shortage of labour" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#852 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5096) ["id"]=> int(582) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1377) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Development of the Concept of the Nation States’ Sovereignty in the 21st Century
The nation states, as against entities through centuries with a primus inter pares viewpoint, from the second half of the 20th century started an “offensive”, which is considered successful. As a result, almost an unplottable number of authors talk about the erosion, fading or even disappearance of the traditional (nation) state sovereignty – although state theoretical writings from available premises, which were born in the “postmodern” era, were often in contrast with each other, and drew different conclusions. Today, we cannot absolutely claim without any doubt, that the sole depository of supreme power would be the state, as the changed catalogue of sovereignty-tickets is maximum exemplar, and it can only be defined with an ever-changing nature. From the last quarter of 20th century globalization, regionalization and deregulatory trends corroded the traditional conception and construction fundamentally. As monetarist and neo-liberal doctrines became dominant, the states went to the “periphery” compared to their previous viewpoint. These trends announced the primacy of market trends, drastic reduction of economic and social intervention, and the need for international economic integration. Due to the prominence of the global regulatory authorities (IMF, World Bank, WTO, OECD) in parallel with the increasing influence of transnational corporations, the traditional sovereignty of nation states has become increasingly plastic.
" ["hu_HU"]=> string(1758) "A nemzetállamok, mint évszázadokon keresztül domináns pozícióban lévő entitások „első az egyenlők között” jellegű pozíciójával szemben a 20. század második felétől több irányból is sikeresnek mondható „offenzívát” indítottak. Ennek nyomán szinte feltérképezhetetlen számú szerző beszél a hagyományos (nemzet)állami szuverenitás erodálódásáról, elhalványulásáról, vagy egyenesen annak eltűnéséről – bár a „posztmodern” korban született államelméleti írások a rendelkezésükre álló premisszákból gyakorta egymással szöges ellentétben álló konklúziókat vonnak le. Ma már egyáltalán nem állítható minden kétséget kizáróan, hogy a legfőbb hatalom egyedüli letéteményese az állam volna, ahogyan a megváltozott szuverenitásjegyek katalógusa is legfeljebb példálózó, és állandóan változó jelleggel határozható meg. A 20. század utolsó negyedétől jelentkező globalizációs, regionalizációs, illetve deregulációs tendenciák alapjaiban kezdték ki a hagyományos nemzetállam-központú felfogást és konstrukciót. A monetarista–neoliberális tanok uralkodóvá válása azt eredményezte, hogy korábbi pozíciójukhoz képest „perifériára” kerültek az államok. Ezek az irányzatok ugyanis a piaci folyamatok elsődlegességét, az állam gazdasági és társadalmi beavatkozásának drasztikus mértékű visszaszorítását, valamint a nemzetközi gazdasági integráció szükségességét hirdették. A globális szabályozó hatalmak (IMF, Világbank, WTO, OECD) és a transznacionális társaságok befolyásának növekedésével párhuzamosan a nemzetállamok hagyományos szuverenitása egyre képlékenyebbé vált.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(86) "The Development of the Concept of the Nation States’ Sovereignty in the 21st Century" ["hu_HU"]=> string(64) "A szuverenitásfogalom változásának 21. századi fejleményei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#851 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1438) ["email"]=> string(24) "Pongracz.Alex@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1378) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Pongrácz" ["hu_HU"]=> string(9) "Pongrácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Alex" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(13) "szuverenitás" [1]=> string(12) "nemzetállam" [2]=> string(14) "globalizáció" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(11) "sovereignty" [1]=> string(12) "nation state" [2]=> string(13) "globalization" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5098) ["id"]=> int(583) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1378) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The method of measuring corruption or its risk is a frequent issue in public procurement. Our article explores the interpretation of what are called “red flags” in literature and the mode of their application, while discussing the purposes to which existing red flag instruments known and used in a broad circle and developed by international organisations can be put and the sort of IT support they need. We focus, in particular, on the instruments of Transparency International, the World Bank and OECD, as well as other instruments supported by the European Commission. The goal of our research is to call attention to the criteria to be borne in mind in the course of the development and use of the red flag instruments, as well as to the importance of maintaining the indicators of the instruments.
" ["hu_HU"]=> string(888) "A közbeszerzésben gyakori kérdés, hogy milyen módon lehet mérni a korrupciót vagy annak kockázatát. Cikkünkben az úgynevezett red flagek szakirodalmi értelmezését és alkalmazásuk módját tárjuk fel, egyben választ is adva arra, hogy a létező, széles körben ismert és használt red flag eszközök, amelyek kifejlesztésében nemzetközi szervezetek vettek részt, milyen célokra használhatók és milyen informatikai támogatást igényelnek. Kiemelten foglalkozunk a Transparency International, a Világbank és az OECD saját eszközeivel, valamint az Európai Bizottság által támogatott egyéb eszközökkel. Kutatásunk célja felhívni a figyelmet arra, hogy a red flag eszközök fejlesztése és használata során milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani, tekintettel egyben az eszközök indikátorai karbantartásának fontosságára.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(47) "IT Support of Public Procurement Red Flag Tools" ["hu_HU"]=> string(60) "A közbeszerzési jelzőrendszerek informatikai támogatása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#847 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1439) ["email"]=> string(28) "tunde.tatrai@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1379) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Tátrai" ["hu_HU"]=> string(7) "Tátrai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tünde" ["hu_HU"]=> string(6) "Tünde" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#861 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1440) ["email"]=> string(27) "dr.nemeth.anita@t-online.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1379) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Anita" ["hu_HU"]=> string(5) "Anita" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(24) "informatikai támogatás" [1]=> string(14) "jelzőrendszer" [2]=> string(10) "korrupció" [3]=> string(21) "korrupciós kockázat" [4]=> string(14) "közbeszerzés" [5]=> string(8) "red flag" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(10) "IT support" [1]=> string(17) "signalling system" [2]=> string(10) "corruption" [3]=> string(15) "corruption risk" [4]=> string(18) "public procurement" [5]=> string(8) "red flag" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#860 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5100) ["id"]=> int(584) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1379) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The goal of this study is to define (or find out) where Hungary currently stands in the development of e-administration solutions. We must admit that Hungary is lagging a decade behind the EU when it comes to e-administration: after all, while the EU took concrete steps to develop the strategy of e-administration in the 1990s, the first initiatives in Hungary were only made at the beginning of the 2000s. I can only hope that the next five years will bring substantial changes in this field; however, launching the new developments, along with their reconciliation and alignment to practical needs will not occur without problems – just like the elimination of the resistance against the new and unknown. The basics of the current regulation are fine. On the one hand, centralization (which already appears in numerous aspects of e-administration) is required; on the other hand, making the various functions and services available on the market to ensure the more efficient and complete service of clients is certainly a good direction. E-administration requires standardization and central decision-making, due to the complexity of its technical background, to ensure the interoperability of its systems, and eventually to achieve its general availability. The question to ask now is where Hungary stands in this endeavour. Are we on the right track?
" ["hu_HU"]=> string(1444) "A cikk arra kíván választ találni (vagy inkább keresni), hogy hol tartunk ma Magyarországon az elektronikus közszolgáltatások terén, megfelelő-e a jogi háttér részletessége, kellő hatékonyságnövelés érhető-e el az új technológiák alkalmazásával. El kell ismerni, hogy általában évtizedes lemaradással indulunk az e-közigazgatás terén, hiszen például a stratégiaalkotás kapcsán az EU már az 1990-es évektől konkrét intézkedéseket tett a fejlesztések érdekében, míg nálunk az első kezdeményezések csak a 2000-es évek elején kezdődtek. Az elkövetkező öt évben remélhetőleg óriási változásoknak lehetünk tanúi, azonban az indulás, a fejlesztések összecsiszolódása, gyakorlati igényekhez igazodása, az újjal, ismeretlennel szembeni ellenállás felszámolása nem lesz zökkenőmentes. A jelenlegi szabályozás elemei jók. Egyrészt szükség van centralizálásra, ami az e-közigazgatás terén már több ponton megmutatkozik, másrészt jó irány az egyes funkciók, szolgáltatások piacra bocsátása az ügyfelek minél hatékonyabb és teljesebb körű kiszolgálása érdekében. Az e-ügyintézés mind az általánossá tétele, mind a technikai háttér bonyolultsága miatt és az interoperabilis rendszerek megteremtése érdekében egységesítést, központi döntést igényel. Kérdés: ebben a versenyben Magyarország ma hol áll? Jól áll-e?
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(67) "Exploring the Question of Interoperability in Public Administration" ["hu_HU"]=> string(69) "Az interoperabilitás kérdésének boncolgatása a közigazgatásban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#863 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1441) ["email"]=> string(33) "veszpremi.bernadett@law.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1380) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Veszprémi" ["hu_HU"]=> string(10) "Veszprémi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Bernadett" ["hu_HU"]=> string(9) "Bernadett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "azonosítás" [1]=> string(16) "e-közigazgatás" [2]=> string(15) "e-ügyintézés" [3]=> string(18) "e-kapcsolattartás" [4]=> string(18) "interoperabilitás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "identification" [1]=> string(15) "e-communication" [2]=> string(16) "e-administration" [3]=> string(12) "e-management" [4]=> string(16) "interoperability" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#872 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5102) ["id"]=> int(585) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1380) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Communication Process of the City Branding. Performance and Management Conditions
The study aims to provide guidance to local governments that plan the branding or repositioning of their settlement. The backgrounds of the classifications and suggestions are based on the place branding processes of the last decade, in which the author participated as observer or had active contribution to the branding process. It enlists the elements that need to be taken into account at the start of the place branding process: the classification of the settlement by perception, the reasons for its positioning, the subjects of the branding and their connection to the brand or identity of the settlement, the connection between different brand subjects and a possible classification of the target groups. It emphasises the role of local governments, bearing in mind that the municipality, local government and its representatives must form a single group for communication with residents and outer target groups.
" ["hu_HU"]=> string(1101) "A tanulmány a 2010-es évek településmárkázás tapasztalataiból kiindulva kíván eligazítást nyújtani azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a település márkázását vagy újrapozicionálását tervezik a következő időszakra. Az osztályozások és javaslatok háttere az elmúlt évtized azon városmárkázási folyamataira alapoznak, amelyekben a szerző résztvevői megfigyeléssel, illetve a márkázási folyamathoz való aktív hozzájárulással vett részt. Sorra veszi azokat az elemeket, amelyeket a tervezési folyamat indulásakor figyelembe kell venni: a település besorolását percepciók szerint, pozicionálásának okait, a márkázás alanyait és azok kapcsolódását a település márkájához és identitásához, a különböző márkatípusok kapcsolását és a célcsoportok egy lehetséges osztályozását. Kiemeli a helyi önkormányzatok szerepét, szem előtt tartva, hogy a település, a helyi önkormányzat, illetve annak képviselői egységet kell, hogy alkossanak a lakossággal és külső célcsoportokkal való kommunikációban.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(85) "The Communication Process of the City Branding. Performance and Management Conditions" ["hu_HU"]=> string(89) "A városmárkázás kommunikációs folyamata. Teljesítmény- és menedzsmentfeltételek" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#869 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1442) ["email"]=> string(20) "kadar.magor@fspac.ro" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1381) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "RO" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kádár" ["hu_HU"]=> string(7) "Kádár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Magor" ["hu_HU"]=> string(5) "Magor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(25) "egyedi reklámozási hely" [1]=> string(56) "helyi önkormányzat szerepe a településmárkázásban" [2]=> string(14) "márkatípusok" [3]=> string(37) "településmárkázás célcsoportjai" [4]=> string(14) "pozicionálás" [5]=> string(22) "településmárkázás" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(14) "place branding" [1]=> string(11) "positioning" [2]=> string(61) "the role of the local public administration in place branding" [3]=> string(20) "subjects of branding" [4]=> string(31) "target groups of place branding" [5]=> string(27) "unique advertising position" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#873 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5104) ["id"]=> int(586) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1381) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }