object(Publication)#771 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7280) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:03" ["primaryContactId"]=> int(9094) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7156) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2830) "BÉLANGER, France – CARTER, Lemuria (2009): The Impact of the Digital Divide on E-Government Use. Communications of the ACM, 52(4), 132–135. Online: https://doi.org/10.1145/1498765.1498801 BUDAI, Balázs (2022): The Growing Role of Digital Literacy. Pro Publico Bono – Public Administration, 10(2), 30–59. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.2 BUDAI Balázs et al. (2022): A digitális készségfejlesztés helye és szerepe a közigazgatási képzésben. In BUDAI Balázs (szerk.): Digitális készségfejlesztés. Budapest: Ludovika, 11–33. BUDAI, Balázs – CSUHAI, Sándor – TÓZSA, István (2023): Digital Competence Development in Public Administration Higher Education. Sustainability, 15(16), 1–15. Online: https://doi.org/10.3390/su151612462 BOJTOR András – BOZSÓ Gábor (2021): Comparative Analysis of Evidence-Based Policies in the Era of Digitalisation. Pro Publico Bono – Public Administration, 9(1), 158–174. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2021.1.10 CEDEFOP (2017): Investing in Skills Pays Off: The Economic and Social Cost of Low-Skilled Adults in the EU. Online: https://doi.org/10.2801/23250 CLIFFORD, I. et al. szerk. (2020): DigCompSAT. A Self-Reflection Tool for the European Digital Competence Framework for Citizens. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2760/77437 DESI 2023. Online: https://bit.ly/49GKfXg Egovernment Trends (2012): Digital Agenda Scoreboard 2012. Online: https://doi.org/10.2759/83934 European Commission (2023): 2030 Digital Decade – Annex Hungary, Report on the State of the Digital Decade. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/2023-report-state-digital-decade Eurostat (2023): Digital Economy and Society Statistics – Households and Individuals. Online: https://bit.ly/4fkCU0D GKI (2023): A települési jövedelmek közötti különbségek főleg a diplomások eltérő arányára vezethetők vissza. Online: https://gki.hu/language/hu/2023/11/28/a-telepulesi-jovedelmek-kozotti-kulonbsegek-foleg-a-diplomasok-eltero-aranyara-vezethetok-vissza/ KSH (2022): Népszámlálási adatbázis. Online: https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/ Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 (2020). Online: http://romagov.hu/wp-content/uploads/2021/08/MNTFS2030.pdf RODRIGUEZ-HEVIA, Luisa Fernanda – NAVÍO-MARCO, Julio – RUIZ-GÓMEZ, Luis Manuel (2020): Citizens’ Involvement in E-government in the European Union: The Rising Importance of Digital Skills. Sustainability, 12(17). Online: https://doi.org/10.3390/su12176807 SIMONOFSKI, Anthony et al. (2021): What Influences Citizens’ Expectations Towards Digital Government? An Exploratory Survey. Digital Policy, Regulation and Governance, 23(2), 154–172. Online: https://doi.org/10.1108/DPRG-12-2020-0173" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "3-21" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(817) "

Digital literacy is the focus of our research. Based on the results of a large-scale, nationwide, representative omnibus survey conducted in spring 2023, this study examines the relationship between public administration and digital competencies in Hungary today.

Our survey was also compared with the DESI/Digital Decade 2030 2023 indicator and the relevant results of the 2022 national census of the Hungarian Central Statistical Office (KSH), thus providing a more nuanced picture. All dimensions of digital inequality, the correlations between digital competencies, and the reasons for the low scores for digital public administration skills remain clear. Once again, it is confirmed that competency in practice breeds competence, lack of competence, and lack of practice breeds competence deficits.

" ["hu_HU"]=> string(859) "

Kutatásaink fókuszában a digitális kompetencia áll. Jelen tanulmányunk egy 2023 tavaszán készített nagymintás, országos, reprezentatív omnibusz felmérés eredményei alapján vizsgálja a közigazgatási ügyintézés és a digitális kompetenciák összefüggését, napjaink Magyarországán. Felmérésünket a DESI Digital Decade 2030 2023-as indikátorának és a 2022-es KSH országos népszámlálásának vonatkozó eredményeivel is összevetettük, így kapva egy árnyaltabb képet. Továbbra is jól látszanak a digitális egyenlőtlenség dimenziói, a digitális kompetenciák összefüggései, valamint a digitális közigazgatási ügyintézési képesség alacsony értékeinek okai is. Igazolódott ismét, hogy a gyakorolt kompetencia kompetenciát, a kompetenciahiány és a gyakorlat hiánya kompetenciahiányt szül.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(23) "Budai Balázs Benjámin" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "The Correlation Between Digital Competence and E-Government Capability in Today’s Hungary" ["hu_HU"]=> string(120) "A digitális kompetencia és az e-közigazgatási ügyintézési képesség összefüggései napjaink Magyarországában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#814 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9094) ["email"]=> string(23) "Budai.Balazs@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7280) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Budai" ["hu_HU"]=> string(5) "Budai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(17) "Balázs Benjámin" ["hu_HU"]=> string(17) "Balázs Benjámin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(22) "digitális kompetencia" [1]=> string(27) "Digitális egyenlőtlenség" [2]=> string(7) "DigComp" [3]=> string(7) "DigKomp" [4]=> string(10) "DigCompSat" [5]=> string(16) "e-közigazgatás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(18) "digital competency" [1]=> string(4) "DESI" [2]=> string(9) "inclusion" [3]=> string(18) "digital inequality" [4]=> string(29) "digital public administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#827 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38107) ["id"]=> int(6200) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7280) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#163 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7701) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:03" ["primaryContactId"]=> int(9692) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(7577) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(13662) "BARBERÁ, Pablo (2020): Social Media, Echo Chambers, and Political Polarization. In PERSILY, Nathaniel – TUCKER, Joshua A. (szerk.): Social Media and Democracy: The State of the Field, Prospects for Reform. Cambridge – New York: Cambridge University Press, 34–55. Online: https://doi.org/10.1017/9781108890960.004 BELL, Emily (2018): Why Facebook’s News Feed Changes Are Bad News for Democracy. The Guardian, 2018. január 21. Online: https://www.theguardian.com/media/media-blog/2018/jan/21/why-facebook-news-feed-changes-bad-news-democracy BERNAL, Paul (2018a): Fakebook: Why Facebook Makes the Fake News Problem Inevitable. Northern Ireland Legal Quarterly, 69(4), 513–530. Online: https://doi.org/10.53386/nilq.v69i4.189 BERNAL, Paul (2018b): The Internet, Warts and All: Free Speech, Privacy and Truth. Cambridge – New York: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/9781108381161 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának; Az Európai Bizottság iránymutatása a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről. Brüsszel, 2021. 05. 26., final. Blasphemy, Insult and Hatred: Finding Answers in a Democratic Society. Strasbourg, Európa Tanács, 2010. Online: https://www.venice.coe.int/webforms/documents/?pdf=cdl-std(2010)047-e BRENAN, Megan (2022): Americans’ Trust in Media Remains Near Record Low. Gallup, 2022. október 18. Online: https://news.gallup.com/poll/403166/americans-trust-media-remains-near-record-low.aspx CHEMERINSKY, Erwin (1998): More Speech is Better. UCLA Law Review, 45, 1635–1644. Online: https://scholarship.law.duke.edu/faculty_scholarship/763 COE, Peter (2023): Tackling Online False Information in the United Kingdom: The Online Safety Act 2023 and its Disconnection from Free Speech Law and Theory. Journal of Media Law, 15(2), 213–242. Online: https://doi.org/10.1080/17577632.2024.2316360 CONGER, Kate – ISAAC, Mike (2020): Defying Trump, Twitter Doubles Down on Labeling Tweets. The New York Times, 2020. május 28. Online: https://www.nytimes.com/2020/05/28/technology/trump-twitter-fact-check.html CRAM, Ian (2022): Liberal Democracy, Law and the Citizen Speaker: Regulating Online Speech. Oxford: Hart. Online: https://doi.org/10.5040/9781509945856 DARER LITTMAN, Sarah (2020): Deepfake. New York: Scholastic Press. DUTTON, William H. et al. (2017): Social Shaping of the Politics of Internet Search and Networking: Moving Beyond Filter Bubbles, Echo Chambers, and Fake News. Quello Center Working Paper No. 2944191. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.2944191 EPSTEIN, Michael M.: Sustaining Country-Specific Fact-Checking Remedies, the Sierra Leone Experience (kézirat, a szerzőnél). European Commission (2018): Final Report of the High Level Expert Group on Fake News and Online Disinformation. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/final-report-high-level-expert-group-fake-news-and-online-disinformation European Commission (2019): Countering Illegal Hate Speech Online. #NoPlace4Hate. Online: http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=54300 European Commission (2022): 2022 Strengthened Code of Practice on Disinformation. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/2022-strengthened-code-practice-disinformation European Commission (2023): Digital Services Act – Application of the Risk Management Framework to Russian Disinformation Campaigns. Luxembourg: Európai Unió. Online: https://doi.org/10.2759/764631 Facebook Files. A Wall Street Journal Investigation (2021). The Wall Street Journal. Online: https://www.wsj.com/articles/the-facebook-files-11631713039 Félretájékoztatással kapcsolatos gyakorlati kódex (2018). Online: https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/87534 GOWDER, Paul (2023): The Networked Leviathan. Cambridge – New York: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/9781108975438 GUARNA, Tomás (2023): A Ruling in Favor of Missouri v. Biden Would Mean Worse, Less Informed Content Moderation. Publicknowledge.org, 2023. augusztus 17. Online: https://publicknowledge.org/missouri-v-biden-could-mean-worse-content-moderation HELLER, Nathan (2016): The Failure of Facebook Democracy. The New Yorker, 2016. november 18. Online: https://www.newyorker.com/culture/cultural-comment/the-failure-of-facebook-democracy HENNEBEL, Ludovic – HOCHMANN, Thomas szerk. (2011): Genocide Denials and the Law. Oxford – New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199738922.001.0001 HO YOUM, Kyu (2008): The Right of Reply and Freedom of the Press: An International and Comparative Perspective. George Washington Law Review, 76(4), 1017–1064. Online: https://www.gwlr.org/wp-content/uploads/2012/08/76-4-Youm.pdf KAHN, Robert A. (2004): Holocaust Denial and the Law: A Comparative Study. New York: Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1057/9781403980502 KOLTAY András (2013): A válaszadási (sajtó-helyreigazítási) jog, európai összehasonlításban. Jogtudományi Közlöny, 68(7–8), 343–354. KOLTAY András (2020): A rémhírterjesztés büntethetőségének alkotmányosságáról. In Medias Res, 9(2), 322‒338. Online: https://real.mtak.hu/118397/1/Koltay-Remhirterjesztes_IMR.pdf KOLTAY, András (2020–2021): Private Censorship of Internet Gatekeepers. Louisville Law Review, 59(2), 255–304. Online: https://real.mtak.hu/id/eprint/199452 KOLTAY, András (2022): The Protection of Freedom of Expression from Social Media Platforms. Mercer Law Review, 73(2), 523–589. Online: https://digitalcommons.law.mercer.edu/jour_mlr/vol73/iss2/6 KOLTAY, András (2025): Freedom of Expression and the Regulation of Disinformation in the European Union. In KROTOSZYNSKI, Ronald J. Jr. – KOLTAY, András – GARDEN, Charlotte (szerk.): Disinformation, Misinformation, and Democracy: Legal Approaches in Comparative Context. Cambridge – New York: Cambridge University Press (megjelenés előtt). KRUKOWSKA, Ewa (2023): Twitter Withdraws from EU Disinformation Code, Commissioner Says. Time, 2023. május 27. Online: https://time.com/6283183/twitter-withdraws-from-eu-disinformation-code-commissioner-says LEE MYERS, Steven (2023): Appeals Court Rules White House Overstepped 1st Amendment on Social Media. The New York Times, 2023. szeptember 8. Online: https://www.nytimes.com/2023/09/08/business/appeals-court-first-amendment-social-media.html LEVI, Lili (2018): Real „Fake News” and Fake „Fake News”. First Amendment Law Review, 16(2), 232–327. Online: https://scholarship.law.unc.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1249&context=falr LEVIN, Sam (2018): „They Don’t Care”: Facebook Factchecking in Disarray as Journalists Push to Cut Ties. The Guardian, 2018. december 13. Online: https://www.theguardian.com/technology/2018/dec/13/they-dont-care-facebook-fact-checking-in-disarray-as-journalists-push-to-cut-ties LIM, Chloe (2018): Checking How Fact-Checkers Check. Research & Politics, 5(3), 1‒7. Online: https://doi.org/10.1177/2053168018786848 LOUIS-SIDOIS, Charles (2022): Both Judge and Party? An Analysis of the Political Leaning of Fact-Checkers. SSRN. Online: https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=4030887 MACPHERSON, Lisa (2023): A Supreme Court Ruling in Murthy v. Missouri Could Help – or Hinder – Democracy Next Year. Publicknowledge.org, 2023. december 6. Online: https://publicknowledge.org/a-supreme-court-ruling-in-murthy-v-missouri-could-help-or-hinder-democracy-next-year MOELLER, Judith – HELBERGER, Natali (2018): Beyond the Filter Bubble: Concepts, Myths, Evidence and Issues for Future Debates. Report Drafted for the Dutch Media Regulator. Online: https://pure.uva.nl/ws/files/29285427/beyond_the_filter_bubble_concepts_myths_evidence_and_issues_for_future_debates_1_.pdf MONTI, Matteo (2016): The EU Code of Practice on Disinformation and the Risk of the Privatisation of Censorship. In GIUSTI, Serena – PIRAS, Elisa (szerk.): Democracy and Fake News: Information Manipulation and Post-Truth Politics. Abingdon: Routledge, 214–225. Online: https://doi.org/10.4324/9781003037385-20 MORROW, Garrett et al. (2022): The Emerging Science of Content Labeling: Contextualizing Social Media Content Moderation. Journal of the Association for Information Science and Technology, 73(10), 1365–1386. Online: https://doi.org/10.1002/asi.24637 NAPOLI, Philip M. (2019): Social Media and the Public Interest: Media Regulation in the Disinformation Age. New York: Columbia University Press. Online: https://doi.org/10.7312/napo18454 NAPOLI, Philip M. (2021): Back from the Dead (Again): The Specter of the Fairness Doctrine and its Lessons for Social Media Regulation. Policy & Internet, 13(2), 300–314. Online: https://doi.org/10.1002/poi3.253 NEGROPONTE, Nicholas (1995): Being Digital. New York: Knopf Doubleday. OSTER, Jan (2017): European and International Media Law. Cambridge – New York: Cambridge University Press. PARISER, Eli (2011): The Filter Bubble: What the Internet is Hiding from You. London: Penguin Books. PARK, Sungkyu et al. (2021): The Presence of Unexpected Biases in Online Fact-Checking. Harvard Kennedy School Misinformation Review, 2(1). Online: https://doi.org/10.37016/mr-2020-53 PERRIGO, Billy (2021): Inside Frances Haugen’s Decision to Take on Facebook. Time, 2021. november 22. Online: https://time.com/6121931/frances-haugen-facebook-whistleblower-profile POLONSKI, Vyacheslav (2016): The Biggest Threat to Democracy? Your Social Media Feed. World Economic Forum, 2016. augusztus 4. Online: https://www.weforum.org/agenda/2016/08/the-biggest-threat-to-democracy-your-social-media-feed QUINTAIS, João P. – APPELMAN, Naomi – Ó FATHAIGH, Ronan (2023): Using Terms and Conditions to Apply Fundamental Rights to Content Moderation. German Law Journal, 24(5), 881–911. Online: https://doi.org/10.1017/glj.2023.53 RICHTER, Andrei (2018‒2019): Fake News and Freedom of the Media. Journal of International Media & Entertainment Law, 8(2), 1–34. Online: https://www.swlaw.edu/sites/default/files/2019-03/Fake%20News%20and%20Freedom%20of%20the%20Media%20-%20Richter.pdf ROOSE, Kevin – ISAAC, Mike (2021): Facebook Dials Down the Politics for Users. The New York Times, 2021. február 10. Online: https://www.nytimes.com/2021/02/10/technology/facebook-reduces-politics-feeds.html ROWBOTTOM, Jacob (2012): Lies, Manipulation and Elections ‒ Controlling False Campaign Statements. Oxford Journal of Legal Studies, 32(3), 507–535. Online: https://doi.org/10.1093/ojls/gqs016 ROWBOTTOM, Jacob (2021): Transposing Public Service Media Obligations to Dominant Platforms. In MOORE, Martin – TAMBINI, Damian (szerk.): Regulating Big Tech: Policy Responses to Digital Dominance. Oxford – New York: Oxford University Press, 235–252. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780197616093.003.0014 SCHILKE, Rachel (2023): Appeals Court Upholds Ruling Prohibiting Government Officials from Communicating with Social Media Companies. Washington Examiner, 2023. szeptember 8. Online: https://www.washingtonexaminer.com/news/2446694/appeals-court-upholds-ruling-prohibiting-government-officials-from-communicating-with-social-media-companies SEIPP, Theresa – Ó FATHAIGH, Ronan – van DRUNEN, Max (2023): Defining the „Media” in Europe: Pitfalls of the Proposed European Media Freedom Act. Journal of Media Law, 15(1), 39‒51. Online: https://doi.org/10.1080/17577632.2023.2240998 Six Ways Fact Checkers are Biased. AllSides, 2022. február 23. Online: https://www.allsides.com/blog/6-ways-fact-checkers-are-biased SMITH, Matthew (2023): Which Media Outlets do Britons Trust in 2023? YouGov, 2023. május 25. Online: https://yougov.co.uk/topics/politics/articles-reports/2023/05/25/which-media-outlets-do-britons-trust-2023 SOPRANO, Michael et al. (2024): Cognitive Biases in Fact-Checking and Their Countermeasures: A Review. Information Processing and Management, 61(3). Online: https://doi.org/10.1016/j.ipm.2024.103672 STEENSEN, Steen – KALSNES, Bente – WESTLUND, Oscar (2023): The Limits of Live Fact-Checking: Epistemological Consequences of Introducing a Breaking News Logic to Political Fact-Checking. New Media & Society (online first), 26(11). Online: https://doi.org/10.1177/14614448231151436 SUNSTEIN, Cass R. (2017): #Republic: Divided Democracy in the Age of Social Media. Princeton: Princeton University Press. Online: https://doi.org/10.1515/9781400884711 SUNSTEIN, Cass R. (2021): Liars: Falsehoods and Free Speech in an Age of Deception. Oxford – New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780197545119.001.0001 VILLIGER, Mark E. (2023): Handbook on the European Convention on Human Rights. Leiden: Brill. Online: https://doi.org/10.1163/9789004443839 VINHAS, Otávio – BASTOS, Marco T. (2022): Fact-Checking Misinformation: Eight Notes on Consensus Reality. Journalism Studies, 23(4), 448–468. Online: https://doi.org/10.1080/1461670X.2022.2031259 WATSON, Amy (2023): Share of Respondents Who Tended to Trust the Written Press in Countries in the European Union as of February 2022. Statista, 2023. augusztus 30. Online: https://www.statista.com/statistics/454403/europe-trust-in-the-written-press-by-country WU, Tim (2016): The Attention Merchants. The Epic Scramble to Get Inside Our Heads. New York: Alfred A. Knopf. ZUIDERVEEN BORGESIUS, Frederik J. et al. (2016): Should We Worry about Filter Bubbles? Internet Policy Review, 5(1), 1–16. Online: https://doi.org/10.14763/2016.1.401" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "23-48" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1303) "

To put it simply, information is useful, disinformation is harmful, however, just as it is completely impossible to force people to get informed, so it is almost futile to resist to disinformation solely by legal means. The goals and economic interests of the other two actors involved in (dis)information, the ‘channels’ (for example, large online platforms, social media and popular search engines) and the (dis)informers – even if unintentionally – may boost that of each others’. What can legislators do, without disproportionate restrictions on freedom of expression, what can the audience do, breaking through various filter bubbles or echo chambers, and what can media companies do, without decreasing user experience and their own share price, to ensure that the veracity of communications be easily and quickly recognised, the acceptance and spreading of disinformation be reduced, and the information be factual? But, sometimes the remedy is worse than the disease. This paper highlights some issues and problems that illustrate the threats to freedom of expression posed by attempts to address the problem, and tries to make some cautious suggestions for regulations on disinformation that do not unjustifiably or disproportionately restrict individual freedom of expression.

" ["hu_HU"]=> string(1461) "

Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy az információ hasznos, a dezinformáció káros – ám ahogyan a széles körű tájékozódásra nem lehet senkit kényszeríteni, úgy a megtévesztő tájékoztatást is szinte lehetetlen jogi eszközökkel elfojtani, de még csak megfékezni is. A nyilvánosságot biztosító csatornák (közösségi média, videomegosztók, keresőmotorok) és a tévinformációt közlők céljai, gazdasági érdekei – még ha nem is szándékosan, de – egymást erősíthetik. Mit tehet a jogalkotó a szólásszabadság aránytalan korlátozása nélkül, a befogadó a különféle szűrőbuborékokon áttörve, a médiavállalatok pedig a felhasználói élmény és a részvényeik árfolyamának csökkenése nélkül azért, hogy a közlemények valódisága könnyen és gyorsan felismerhetővé váljon, a dezinformáció elfogadása és továbbadása lecsökkenjen, a tájékoztatás pedig a tényeknek megfelelő legyen? Olykor a kúra súlyosabb következményekkel jár, mint maga a betegség. Jelen írás néhány olyan problémát emel ki, amely alkalmas a szólásszabadságra a dezinformáció problémájának kezelési kísérletei által előálló veszélyek illusztrálására, és igyekszik néhány óvatos javaslatot is megfogalmazni a dezinformációval kapcsolatos olyan szabályozásokra, amelyek nem korlátozzák indokolatlanul vagy aránytalanul az egyéni szólásszabadságot.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Koltay András" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "A Critique of European Attempts to Regulate Online Disinformation" ["hu_HU"]=> string(80) "Az online dezinformáció megfékezésére tett európai kísérletek kritikája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#84 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9692) ["email"]=> string(24) "koltay.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7701) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Koltay" ["hu_HU"]=> string(6) "Koltay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(18) "Szólásszabadság" [1]=> string(15) "dezinformáció" [2]=> string(18) "társszabályozás" [3]=> string(21) "platformszabályozás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(21) "freedom of expression" [1]=> string(14) "disinformation" [2]=> string(13) "co-regulation" [3]=> string(19) "platform regulation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#824 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38111) ["id"]=> int(6201) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7701) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#155 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7753) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:02" ["primaryContactId"]=> int(9771) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(7629) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8547) "BARR, Nicholas (2012): The Economics of the Welfare State. Oxford: Oxford University Press. CULLIS, John – JONES, Philip (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Budapest: Aula. ELEK Péter – LŐRINC László (2015): Az effektív társasági adókulcs rugalmassága Magyarországon a 2009–2011 közötti adókulcscsökkentés alapján. Közgazdasági Szemle, 62(1). EU BIZOTTSÁG (2008): Gondolkozz előbb kicsiben! Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: Small Business Act. Brüsszel. Online: https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0394:FIN:hu:pdf EU Bizottság (2012): Vállalkozás 2020 Cselekvési terv: A vállalkozói szellem felélénkítése Európában. Brüsszel. Online: https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0795:FIN:hu:pdf EUROPEAN COMMISSION (2023): Sme competitiveness https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/policy/themes/sme-competitiveness/ FISHER, Irving (1927): A Statistical Method for Measuring „Marginal Utility” and Testing the Justice of a Progressive Income Tax. American Economic Association by the Macmillan Co. FOURNIER, Jean-Marc – JOHANSSON, Åsa (2016): The Effect of the Size and the Mix of Public Spending on Growth and Inequality. OECD Economics Department Working Papers, No. 1344. Paris: OECD Publishing. GRUBER, Jonathan – RAUH, Joshua (2007): How Elastic Is the Corporate Income Tax Base? Taxing Corporate Income in the 21st Century. Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511510823.011 Innovációs és Technológiai Minisztérium (2019): A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019–2030). Budapest: ITM. Online: https://hirlevel.egov.hu/2019/11/16/a-magyar-mikro-kis-es-kozepes-vallalkozasok-megerositesenek-strategiaja-2019-2030/ JOHANSSON, Åsa et al. (2008): Taxation and Economic Growth. OECD Economics Department Working Papers, No. 620. Paris: OECD Publishing. Online: https://doi.org/10.1787/241216205486 JUHÁSZ István (2020): Az adóreform és az azóta eltelt időszak. Társasági adó, 1., 2., Adózóna. Online: https://ado.hu/ado/az-adoreform-es-az-azota-eltelt-idoszak-tarsasagi-ado-1/, https://ado.hu/ado/az-adoreform-es-az-azota-eltelt-idoszak-tarsasagi-ado-2/ KUTASI Gábor (szerk.) (2024): Gazdaságpolitika. Nyitott gazdaságok gazdasági kormányzása. Budapest: Ludovika. MANKIW, N. Gregory – WEINZIERL, M. Charles – YAGAN, F. Danny (2009): Optimal Taxation in Theory and Practice. Journal of Economic Perspectives, 23(4), 147–174. Online: https://doi.org/10.3386/w15071 MIRRLEES, James A. (1971): An Exploration in the Theory of Optimal Income Taxation. Review of Economic Studies, 38(2), 175–208. Online: https://doi.org/10.2307/2296779 NAV évkönyvek 2013–2023. Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak adott évi tevékenységéről. Budapest, 2014–2024. Nemzetgazdasági Minisztérium (2023): A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030. Első felülvizsgálat. Budapest: NGM. Online: https://kormany.hu/dokumentumtar/felulvizsgalt-kkv-strategia-2019-2030 PANITSAS, Konstantinos (2023): European CEOs Raise Warning Flags On Europe’s Weakening Competitiveness. European Round Table for Industry. Online: https://ert.eu/wp-content/uploads/2023/05/The-Conference-Board-Measure-of-CEO-Confidence-for-Europe-by-ERT-H1-2023.pdf Pénzügyminisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztály (2021): A magyar adórendszer versenyképességének helyreállítása a 2010-es években. Pénzügyminisztérium. Portfolio (2024): Varga Mihály: Adókivezetésre készül a kormány. Portfolio, 2024. október 17. Online: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241017/varga-mihaly-adokivezetesre-keszul-a-kormany-717225# RAMSEY, P. Frank (1927): A Contribution to the Theory of Taxation. The Economic Journal, 37(145), 47–61. Online: https://doi.org/10.2307/2222721 EUROPEAN COMMISSION (2020): 2019 SBA Fact Sheet & Scoreboard. Online: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/38662/attachments/14/translations/en/renditions/native STIGLITZ, Joseph E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. Ford. MEZEI György. Budapest: KJK-Kerszöv. SEMJÉN András – TÓTH István János – FAZEKAS Mihály (2009): Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tapasztalatai vállalkozói interjúk alapján. In Rejtett gazdaság. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 131–149. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/81029 SZERB László – MÁRKUS Gábor (2008): Nemzetköziesedési tendenciák a kis- és közepes méretű vállalatok körében Magyarországon a 2000-es évek közepén. Vállalkozás és Innováció, 2(2), 36–58. SZERB László (2011): A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata. 2. rész. Magyar Minőség Társaság, 20(10), 5–14. Online: https://quality-mmt.hu/wp-content/uploads/2016/06/2011_10MM.pdf Tax Foundation (2023): International Tax Competitiveness Index. Online: https://taxfoundation.org/research/all/global/2023-international-tax-competitiveness-index/ Versenyképességi jelentés (2023). Budapest: MNB. Versenyképességi program 330 pontban (2019). Budapest: MNB. WITZTUM, Amos (2006): Economics: An Analytical Introduction. Oxford: Oxford University Press. Jogi források Directive (EU) 2022/2464 Directive 2004/109/EC Directive 2006/43/EC Directive 2013/34/EU 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról 1987. évi V. törvény az általános forgalmi adóról 1987. évi VI. törvény a személyi jövedelemadóról 1988. évi IX. törvény a vállalkozási nyereségadóról 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1988. évi X. törvény a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről 1989. évi XL. törvény az általános forgalmi adóról 1989. évi XLV. törvény a magánszemélyek jövedelemadójáról 1989. évi XXXI. törvény az alkotmány módosításáról 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről 1991. évi LXXXVI. törvény a társasági adóról 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1993. évi VIII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyt javító különadóról és járulékról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról 40/1987. (X. 13.) MT rendelet a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról 7/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés a vállalati bérszabályozás rendszeréről 1627/2019. (XI. 8.) Korm. határozat a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája (2019–2030) elfogadásáról" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "49-78" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1207) "

The paper presents a journey trough the Hungarian tax system from the years of the transition to the present days. It focuses on taxes with special importance from the point of view of the competitiveness of national firms, primarily the SME sector. The paper describes and evaluates the major milestones during the 36 years presented. It covers the reasons and effects of various smaller and larger tax reforms, and also evaluates the direction and trend of the changes supplemented by a brief international outlook. The author emphasizes the special importance of the tax system serving the competitiveness of SMEs in 2024 and the lessons of a retrospective analysis. It primarily focuses on the content elements of the most important taxes – profit taxes, payroll burdens, social security fees, local taxes – and presents the evolution of tax rates and tax incentives in more details. Since competitiveness is an important element of a country’s ability to attract foreign capital via direct investments, the article covers the development of foreign companies’ opportunities and the specific tax rules applicable to them from the years of the transition from socialism to the present day.

" ["hu_HU"]=> string(1120) "

A cikk a magyar adórendszer gazdasági rendszerváltástól napjainkig bejárt útját mutatja be. A vállalkozások, elsősorban a kkv-szektor versenyképessége szempontjából kiemelkedő jelentőségű adókra koncentrál, ismerteti és értékeli a nagyobb sarokpontokat a bemutatott 36 év során. Kitér a különböző kisebb-nagyobb adóreformok indokaira és hatásaira, továbbá értékeli a változások irányát és trendjeit rövid nemzetközi kitekintéssel együtt. Hangsúlyozza a kkv-versenyképességet szolgáló adórendszer kiemelt jelentőségét 2024-ben és a visszatekintés tanulságait. Elsősorban a legfontosabb adók – nyereségadók, bérterhek, társadalombiztosítás, helyi adók – tartalmi elemeire koncentrál, az adómértékek alakulását és a kedvezmények alakulását mutatja be részletesebben. Mivel a versenyképesség fontos eleme az ország tőkevonzó képessége, az írás kitér a külföldi vállalatok befektetési lehetőségeinek alakulására és a rájuk vonatkozó sajátos adószabályokra a szocializmusból való átmenet éveitől napjainkig.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(15) "Fülöp Katalin" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "Supplements to the Tax Pillar of the Competitiveness Program of the Hungarian EU Presidency" ["hu_HU"]=> string(86) "Adalékok a magyar uniós elnökség versenyképességi programjának adópilléréhez" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(63) "The Hungarian Path Towards a Competitive Tax System 1988–2024" ["hu_HU"]=> string(64) "A magyar út a versenyképes adórendszer irányába 1988–2024" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#851 (6) { ["_data"]=> array(10) { ["id"]=> int(9771) ["email"]=> string(24) "fulop.katalin@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7753) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Fülöp" ["hu_HU"]=> string(7) "Fülöp" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(12) "adórendszer" [1]=> string(11) "kkv szektor" [2]=> string(22) "adó-versenyképesség" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(9) "taxsystem" [1]=> string(10) "SME sector" [2]=> string(19) "tax competitiveness" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#852 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38112) ["id"]=> int(6202) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7753) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#80 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7569) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:03" ["primaryContactId"]=> int(9486) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(7445) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(12537) "AMRAN, Muhammad Syawal (2022): Psychosocial Risk Factors Associated With Mental Health of Adolescents Amidst the COVID-19 Pandemic Outbreak. International Journal of Social Psychiatry, 68(1), 6–8. Online: https://doi.org/10.1177/0020764020971008 ÁRVA Zsuzsanna et al. (2024): Helyi önkormányzati közigazgatás. Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék. Online: http://real.mtak.hu/185223/1/Helyionkormanyzatok.pdf ATTRIDGE, Mark (2019). A Global Perspective on Promoting Workplace Mental Health and the Role of Employee Assistance Programs. American Journal of Health Promotion, 33(4), 622–629. Online: https://doi.org/10.1177/0890117119838101c BAGDY Emőke (2008): Vitalitásgenerátorok. In DOMBI Józsefné – MACZELKA Noémi (szerk.): A Kodály évforduló hazai és nemzetközi kultúrtörténeti vonatkozásai: tanulmánykötet. Szeged: Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Ének-Zene Tanszék. BAKKER, Arnold B. (2015): A job Demands – Resources Approach to Public Service Motivation. Public Administration Review, 75(5), 723–732. Online: https://doi.org/10.1111/puar.12388 BERNARD, Christophe – LEMERLE, Brigitte – LASFARGUES, Gérard (2007): Le risque psychosocial [Psychosocial risk]. Revue du praticien, 57(11), 51–55. BHANOT, Syon – HELLER, Sara B. (2022): Does Administrative Burden Deter Young People? Evidence from Summer Jobs Programs. Journal of Behavioral Public Administration, 5(1). Online: https://doi.org/10.30636/jbpa.51.300 BHANOT, Syon – LINOS, Elizabeth (2019): Behavioral Public Administration: Past, Present, and Future. Public Administration Review, 80(1), 168–171. Online: https://doi.org/10.1111/puar.13129 DINENBERG, Robert Eric (2017): Health Impact of Lifestyle and Health Promotion. In O’DONNELL, Michael P. (szerk.): Health Promotion in the Workplace. Fifth Edition. Art and Science of Health Promotion Institute, 2–31. Online: https://www.artsciencehpi.com/wpontent/uploads/2017/07/HealthPromotionWorkplace5thEd.pdf FÁSI Csaba et al. (2020): A helyi önkormányzatok emberierőforrás-gazdálkodásának, a személyi állomány helyzetének vizsgálata. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/15744 FEIK Csaba szerk. (2014): Magyarország helyi önkormányzatai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/100408/534.pdf?sequence=1&isAllowed=y FERTMAN, Carl I. (2015): Workplace Health Promotion Programs. Planning, Implementation and Evaluation. San Francisco: Jossey-Bass – John Wiley and Sons. FOLKMAN, Susan (1982): An Approach to the Measurement of Coping. Journal of Occupational Behaviour, 3(1), 95–107. Online: https://doi.org/10.1002/job.4030030108 GAJDUSCHEK György (2008): Közszolgálat. A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében. Budapest: KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság. GOETZEL, Ron Z. et al. (2014): Do Workplace Health Promotion (Wellness) Programs Work? Journal of Occupational and Environmental Medicine, 56(9), 927–934. Online: https://doi.org/10.1097/jom.0000000000000380 GRIFFITHS, Kathleen M. et al. (2016): Effectiveness of Mh-Guru, a Brief Online Mental Health Program for the Workplace: A Randomised Controlled Trial. Internet Interventions, 6, 29–39. Online: https://doi.org/10.1016/j.invent.2016.09.004 GRIMMELIKHUIJSEN, Stephan et al. (2017): Behavioral Public Administration: Combining Insights from Public Administration and Psychology. Public Administration Review, 77(1), 45–56. Online: https://doi.org/10.1111/puar.12609 HALLER József – HAZAFI Zoltán – KÓRÓDI Gyula (2017): Stressz, kiégés és törvényi szabályozás. Kiégésmegelőzés és stresszmenedzsment a közigazgatásban. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://bit.ly/4iqhl1D HOLLÓSY-VADÁSZ Gábor (2014): A közszolgálati munkavégzéssel kapcsolatos jellemzők, tapasztalatok, a munkahelyi és magánéleti stressz hatása a munkavégzésre. In STRÉHLI-KLOTZ Georgina – SZAKÁCS Gábor (szerk.): A közszolgálati tisztviselők élet- és munkakörülményei, társadalmi helyzete Magyarországon. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 67–90. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/15743 JILKE, Sebastian et al. (2024): Short and Sweet: Measuring Experiences of Administrative Burden. Journal of Behavioral Public Administration, 7. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4751150 JODIER, Arnaud (2018): Les risques psychosociaux et la souffrance au travail [Psychosocial risks and work related stress]. Soins, 63(830), 20–23. Online: https://doi.org/10.1016/j.soin.2018.09.004 JOHNSON, Donavon – KROLL, Alexander (2020): What Makes Us Tolerant of Administrative Burden? Race, Representation, and Identity. Journal of Behavioral Public Administration, 4(1). Online: https://doi.org/10.30636/jbpa.41.201 KELLY, Sean – MCKENNA, Hugh (2004): Risks to Mental Health Patients Discharged Into the Community. Health, Risk & Society, 6(4), 377–385. Online: https://doi.org/10.1080/13698570412331323252 KITCHENER, Betty A. – JORM, Anthony F. (2006): Mental Health First Aid Training: Review of Evaluation Studies. Australian&New Zealand Journal of Psychiatry, 40(1). Online: https://doi.org/10.1080/j.1440-1614.2006.01735.x KIVIMÄKI, Mika – KAWACHI, Ichiro (2015): Work Stress as a Risk Factor for Cardiovascular Disease. Current Cardiology Reports, 17(74). Online: https://doi.org/10.1007/s11886-015-0630-8 LAM, Lawrence T. et al. (2022): Efficacy of a Workplace Intervention Program With Web-Based Online and Offline Modalities for Improving Workers’ Mental Health. Frontiers in Psychiatry, 13. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyt.2022.888157 MASLACH, Christina (1998): A Mulidimensional Theory of Burnout. In COOPER, C. L. (szerk.): Theories of Organizational Stress. Oxford: Oxford University Press. MCDAID, David – WAHLBECK, Kristian – PARK, A-La (2019): The Economic Case for the Prevention of Mental Illness. Annual Review of Public Health, 40, 373–389. Online: https://doi.org/10.1146/annurev-publhealth-040617-013629 MILCZAREK, Malgorzata – BRUN, Emmanuele (2007): Expert Forecast on Emerging Psychosocial Risks Related to Occupational Safety and Health. Luxembourg: European Agency for Safety and Health at Work – Office for Official Publications of the European Communities. Online: https://osha.europa.eu/en/publications/report-expert-forecast-emerging-psychosocial-risks-related-occupational-safety-and-health-osh MOLNÁR Péter – VARGA Ferenc (2019): Önkormányzati „partnerválasztás” mint költségvetési kérdés. Jegyző és Közigazgatás, 21(5). Online: https://jegyzo.hu/onkormanyzati-partnervalasztas-mint-koltsegvetesi-kerdes/ NICHOLSON-Crotty, Jill –MILLER, Susan M. – KEISER, Lael R. (2021): Administrative Burden, Social Construction, and Public Support for Government Programs. Journal of Behavioral Public Administration, 4(1). Online: https://doi.org/10.30636/jbpa.41.193 NIELSEN, Karina – RANDALL, Raymond (2012): Opening the Black Box: A Framework for Evaluating Organizational-Level Interventions. European Journal of Work and Organizational Psychology, 21(5), 843–865. Online: https://doi.org/10.1080/1359432X.2012.690556 O’DONNELL, Michael P. – SCHULTZ, Alyssa (2017): The Employer’s Business Case for Workplace Health Promotion. In O’DONNELL Michael P. (szerk.): Health Promotion in the workplace. Fifth Edition. Art and Science of Health Promotion Institute, 33–72. Online: https://www.artsciencehpi.com/wp-content/uploads/2017/07/HealthPromotionWorkplace5thEd.pdf OLSEN, Asmus Leth (2015): “Simon Said”, We Didn’t Jump. Public Administration Review, 75(2), 325–326. Online: https://doi.org/10.1111/puar.12330 OLSEN, Asmus Leth et al. (2018): Behavioral Public Administration: Connecting Psychology with European Public Administration Research. In ONGARO, Edoardo – THIEL, Sandra van (szerk.): The Palgrave Handbook of Public Administration and Management in Europe. London: Palgrave MacMillan, 1–3. Online: https://doi.org/10.1057/978-1-137-55269-3_57 RENIER, Fabrício – STORTI, Beatriz Cintra – STICCA, Marina (2022): Fatores de risco psicossociais no trabalho de gestores: revisão sistemática. Actualidades en Psicología, 36(133), 118–132. Online: http://dx.doi.org/10.15517/ap.v35i131.48518 SCHEUTZOW, Johanna – ATTOE, Chris – HARWOOD, Joshua (2022): Acceptability of Web-Based Mental Health Interventions in the Workplace. Systematic Review. JMIR Mental Health, 9(5). Online: https://doi.org/10.2196/3465 SCHNEIDERMAN, Neil – MCINTOSH, Roger C. – ANTONI, Michael H. (2018): Psychosocial Risk and Management of Physical Diseases. Journal of Behavioral Medicine, 42(1), 16–33. Online: https://doi.org/10.1007/s10865-018-00007-y SEIDLER, Andreas (2022): Psychosocial Occupational Exposures and Mental Illness. A Systematic Review With Meta-Analyses. Deutsches Ärzteblatt International, 119(42), 709–715. Online: https://doi.org/10.3238/arztebl.m2022.0295 SELYE János (1976): Stressz distressz nélkül. Budapest: Akadémiai. SIMON, Herbert A. (1965): Administrative Decision Making. Public Administration Review, 25(1), 31–37. Online: https://doi.org/10.2307/974005 SZŰCS ISTVÁNNÉ (2005): Emberi erőforrás menedzselési megoldások az önkormányzatoknál. In KAROLINY Mártonné – LÉVAI Zoltán – POÓR József (2005): Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban. Budapest: Szókratész Külgazdasági Akadémia. VAN DER MOLEN, Henk F. et al. (2020): Work-Related Psychosocial Risk Factors for Stress-Related Mental Disorders: An Updated Systematic Review and Meta-Analysis. BMJ Open, 10(7). Online: https://doi.org/10.1136/bmjopen-2019-034849 VÉVODA, Jiří, – VÉVODOVÁ, Šárka – NAKLÁDALOVÁ, Marie (2018): Psychosocial Risks in Healthcare. Cas Lek Cesk, 157(8), 411–418. WALDO, Dwight (1965): The Administrative State Revisited. Public Administration Review, 25(1), 5–30. Online: https://doi.org/10.2307/974004 YARIBEYGI, Habib et al. (2017): The Impact of Stress on Body Function: A Review. EXCLI Journal, 16, 1057–1072. Online: https://doi.org/10.17179/excli2017-480 Jogi források Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról Internetes források ESENER (2019): European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks 2019. Online: https://osha.europa.eu/en/facts-and-figures/esener EWCTS (2021): European Working Conditions Telephone Survey 2021. Online: https://www.eurofound.europa.eu/en/surveys/european-working-conditions-surveys/european-working-conditions-telephone-survey-2021 Flash Eurobarometer (2018): Work-life Balance. Online: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2185 ILO (1986): Psychosocial Factors at Work: Recognition and Control. Report of the Joint ILO/WHO Committee on Occupational Health, Ninth Session, Geneva, 18–24 September 1984. Geneva: ILO. Online: https://www.ilo.org/public/libdoc/ilo/1986/86B09_301_engl.pdf Központi Statisztikai Hivatal: A települési önkormányzatok főbb adatai. Online: https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0010.html Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország helységnévtára. Online: https://www.ksh.hu/apps/hntr.main OSH Pulse (2022): Occupational Safety and Health in Post-pandemic Workplaces. Online: https://osha.europa.eu/en/publications/summary-osh-pulse-occupational-safety-and-health-post-pandemic-workplaces WHO (1948): Constitution of the World Health Organisation. Online: https://apps.who.int/gb/bd/PDF/bd47/EN/constitution-en.pdf?ua=1 WHO (2021): Health Promotion Glossary of Terms. Online: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/350161/9789240038349-eng.pdf?sequence=1 WHO – ILO (2022): Mental Health at Work: Policy Brief. Online: https://www.ilo.org/publications/mental-health-work HAKANEN, Jari J. – BAKKER, Arnold. B. – SCHAUFELI, Wilmar B. (2006). Burnout and Work Engagement Among Teachers. The Journal of School Psychology, 43(6), 495–513. Online: https://doi.org/10.1016/j.jsp.2005.11.001" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "79-113" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1202) "

Our research focuses on an area we have identified as being under-researched. There is room for improvement in understanding the extent to which local governments are investing in the mental well-being of their employees. Our country’s constitution places great importance on the right of Hungarians to enjoy physical and psychological health. Therefore, we have decided to concentrate on promoting this fundamental value within the context of public administration and civil service workers. Our findings show that a significant proportion of managers and employees in public administration consider the role and support of mental well-being in the workplace to be of great importance. However, we have also observed that many administrations lack the tools and programs to counteract adverse effects on mental health.

Additionally, only a small percentage of organizations plan to implement mental well-being programs in the coming year. The main obstacles are a lack of resources, reduced staffing, and a lack of accessible services. Our research indicates a need to develop low-resource and feasible tools for use in small offices to address psychosocial risks to staff effectively.

" ["hu_HU"]=> string(1297) "

Kutatásunk hiánypótló, mivel eddig hazánkban nem mérték fel a települési önkormányzatok azon erőfeszítéseit és eszközeit, amelyek a dolgozók mentális jóllétét szolgálják. Alaptörvényünk kiemeli a magyar embereknek a testi-lelki egészséghez való jogát, így a legfontosabb értékünk gondozását tartottuk szem előtt a közigazgatásban és a közszolgálatban dolgozók számára.

Eredményeink szerint a hivatali vezetők és dolgozók jelentős aránya kifejezetten fontosnak tartja a mentális jóllét szerepét és támogatását a munkahelyen, a hivatalok kis hányadában zajlottak olyan programok, illetve állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek a káros hatások ellensúlyozását célozták meg. Alacsony azon hivatalok aránya is, ahol mentálhigiénés programok megvalósítása szerepel a tervek között a következő egy évre nézve. A legfőbb akadályt a forráshiány, az alacsony hivatali létszám és az elérhető szolgáltatások hiánya jelenti. Az eredmények olyan alacsony anyagi erőforrást igénylő és kis létszámú hivatalokban is megvalósítható eszközök kidolgozásának igényére hívják fel a figyelmet, amelyek hatékonyan reflektálnak a dolgozókat érintő pszichoszociális kockázatokra.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(62) "Ország-Novák Erzsébet, Mátay Gábor, Császár-Nagy Noémi" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(101) "Analysis of the Accessibility to Mental Health Prevention and Promotion Tools in Local Municipalities" ["hu_HU"]=> string(105) "Preventív és promóciós eszközök elérhetőségének vizsgálata a települési önkormányzatoknál" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Supporting the Employees’ Mental Well-Being" ["hu_HU"]=> string(48) "A dolgozók mentális jóllétének támogatása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#853 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9486) ["email"]=> string(29) "orszagnovakerzsebet@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7569) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0001-3374-0123" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(14) "Ország-Novák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Erzsébet" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#863 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9487) ["email"]=> string(21) "gabor.matay@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7569) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0007-6634-5190" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "Pszichoszociális Ambulancia" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Mátay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#856 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9488) ["email"]=> string(22) "noemi.csaszar@areus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7569) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-9972-8189" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(61) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pszichoszomatikus Ambulancia" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(14) "Császár-Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Noémi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(20) "mentális egészség" [1]=> string(27) "pszichoszociális kockázat" [2]=> string(10) "prevenció" [3]=> string(22) "helyi önkormányzatok" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(13) "mental health" [1]=> string(17) "psychosocial risk" [2]=> string(10) "prevention" [3]=> string(17) "local governments" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#857 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38113) ["id"]=> int(6203) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7569) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#819 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7731) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:02" ["primaryContactId"]=> int(9739) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(7607) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(12557) "47+ Key Digital Transformation Statistics (2024). Online: https://explodingtopics.com/blog/digital-transformation-stats#dt-market-stats, https://www.prnewswire.com/news-releases/global-size-of-digital-transformation-market-forecasted-to-reach-usd-3-739-06-billion-by-2030--with-23-6-cagr-growth-polaris-market-research-301685062.html#:~:text=According%20to%20the%20research%20study,USD%203%2C739.06%20Billion%20By%202030. ABBAS, Roba – MICHAEL, Katina (2022): Socio-Technical Theory: A review. In PAPAGIANNIDIS, Savvas (szerk.): TheoryHub Book. open.ncl.ac.uk, 124–142. APPAYA, Mandepanda Sharmista – GRADSTEIN, Helen Luskin – HAJI KANZ, Mahjabeen (2020): Global Experiences from Regulatory Sandboxes (English). World Bank Group Fintech Note, No. 8/2020. Online: http://documents.worldbank.org/curated/en/912001605241080935/Global-Experiences-from-Regulatory-Sandboxes A Tanács következtetései a szabályozói tesztkörnyezetekről és a kísérleti záradékokról mint a digitális kor gyökeres változtatást igénylő kihívásainak kezelését szolgáló innovációbarát, időtálló és reziliens szabályozási keret eszközeiről (2020/C 447/01) (2020). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020XG1223(01) ATTREY, Angela – LESHER, Molly – LOMAX, Christopher (2020): The Role of Sandboxes in Promoting Flexibility and Innovation in the Digital Age. OECD Going Digital Toolkit Policy Note, No. 2. Online: https://goingdigital.oecd.org/ toolkitnotes/the-role-of-sandboxes-in-promoting-flexibility-and-innovation-in-the-digital-age.pdf BARAN, Grzegorz (2020): Social Innovation Living Labs as Platforms to Co-design Social Innovations. Journal of Intercultural Management, 12(1), 36–57. Online: https://doi.org/10.2478/joim-2019-0031 BAUKNECHT, Dierk et al (2021): How to Design and Evaluate a Regulatory Experiment? A Guide for Public Administrations. Online: https://www.researchgate.net/publication/350707383_How_to_design_and_evaluate_a_Regul atory_Experiment_A_Guide_for_Public_Administrations BAUKNECHT, Dierk – KUBECZKO, Klaus (2024): Regulatory Experiments and Real-World Labs: A Fruitful Combination for Sustainability. GAIA – Ecological Perspectives for Science and Society, 33(1), 44 –50. Online: https://doi.org/10.14512/gaia.33.S1.7 BENNETT MOSES, Lyria (2011): Agents of Change: How the Law ʻCopesʼ with Technological Change. Griffith Law Review, 20(4), 763–794. Online: https://doi.org/10.1080/10383441.2011.10854720 BERTSCHEK, Irene et al. (2023): Lernende Regulatorik als Innovationstreiber Anregungen zur Ausgestaltung des Reallabore-Gesetzes. National Academy of Science and Engineering Publications. Online: https://en.acatech.de/publication/driving-innovation-with-regulatory-learning/ CIRIOLO, Emanuele et al. (2016): Behavioural Insights Applied to Policy Application to Specific Policy Issues and Collaboration at EU Level. Workshop report. European Commission Joint Research Centre. Online: https://doi.org/10.2760/267723 COLES, Cameron (2024): Shadow AI: How Employees Are Leading the Charge in AI Adoption and Putting Company Data at Risk. Cyberhaven, 2024. május 21. Online: https://www.cyberhaven.com/blog/shadow-ai-how-employees-are-leading-the-charge-in-ai-adoption-and-putting-company-data-at-risk Digital Transformation: How to Scope and Execute Strategy (2024). Online: https://www.gartner.com/en/information-technology/topics/digital-transformation DIJCK, Gijs Van – GESTEL, Rob Van (2011): Better Regulation Through Experimental Legislation. European Public Law, 17(3), 539–553. Online: https://doi.org/10.54648/EURO2011037 DÖMÖTÖRFY Borbála Tünde (2024): A hídembereké a jövő? jogaszvilag.hu, 2024. március 5. Online: https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/a-hidembereke-a-jovo/ European Commission (2023): Commission Staff Working Document on Regulatory Learning in the EU. Guidance on Regulatory Sandboxes Testbeds, and Living Labs in the EU, With a Focus Section on Energy. SWD(2023) 277 final. Online: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12199-2023-INIT/en/pdf EC Better Regulation Toolbox (2021). Version of 3 November 2021. Online: https://commission.europa.eu/law/law-making-process/planning-and-proposing-law/better-regulation/better-regulation-guidelines-and-toolbox_en ELMAWAZINI, Khaled et al. (2022): Do Regulatory Policies Matter to Corporate Innovation? International Review of Financial Analysis, 84, article number: 102398. Online: https://doi.org/10.1016/j.irfa.2022.102398 EU Cybersecurity Certification (2024). Online: https://www.enisa.europa.eu/topics/certification/eu-cybersecurity-certification-faq EU Digital Identity: 4 Projects Launched to Test EUDI Wallet (2023). Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/news/eu-digital-identity-4-projects-launched-test-eudi-wallet European Blockchain Sandbox (2024). Online: ttps://ec.europa.eu/digital-building-blocks/sites/display/EBSI/Sandbox+Project FIRNIKSZ Judit (2023): Pillanatkép a digitális piacok szabályozásáról. Budapest: Wolters Kluwer. FØLSTAD, Asbjørn (2008): Living Labs for Innovation and Development of Information and Communication Technology: A Literature Review. The Electronic Journal for Virtual Organizations and Networks, 2008(10), 99–129. Online: https://www.researchgate.net/publication/259255452_Living_Labs_for_Innovation_and_Development_of_Information_and_Communication_Technology_A_Literature_Review GUBLER, Zachary J. (2015): Making Experimental Rules Work. Administrative Law Review, 67(3), 551–593. Online: http://www.jstor.org/stable/24799524 HOLLÓ Richárd (2023): A magyar energiajogi szabályozásba bevezetett regulatory sandbox klauzulák. A szabályozási tesztkörnyezetek értékelése és azok potenciálja. Közigazgatástudomány, 3(1), 171–185. Online: https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.55 IANSITI, Marco – LAKHANI, Karim R. (2020): Competing in the Age of AI: Strategy and Leadership When Algorithms and Networks Run the World. Boston: Harvard Business Review Press. Innovation Principle. (2022). Online: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/document/download/294b40e0-ad5a-448e-9612-ea87b5b9e48e_en?filename=ec_rtd_factsheet-innovation-principle.pdf KÁDÁR Krisztián (2012): A közigazgatás stratégiai tervezésének és fejlesztésének módszertana. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/100048 KERT, Kaia – VEBROVA, Michaela – SCHADE, Sven (2022): Regulatory Learning in Experimentation Spaces. European Commission, JRC130458. Online: https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC130458 KOOP, Christel – LODGE, Martin (2017): What Is Regulation? An Interdisciplinary Concept Analysis. Regulation & Governance, 11(1), 95–108. Online: https://doi.org/10.1111/rego.12094 KSH Digitális Gazdaság 2020 (2020). Központi Statisztikai Hivatal. Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/2020/02/index.html#ahazaivllalkozsokktharmadavanjelenonline LEIMULLER, Gertraud – WASSERBACHER-SCHWARZER, Silvia (2020): Regulatory Sandboxes. Analytical Paper for BusinessEurope. Vienna. Online: https://www.businesseurope.eu/sites/buseur/files/media/other_docs/regulatory_sandboxes_-_winnovation_analytical_paper_may_2020.pdf LIE, Rico – VAN PAASSEN, Annemarie – WITTEVEEN, Loes (2023): Living Labs and Innovation Platforms: A Literature Review. Worldfish Program Report 2023. Online: https://worldfishcenter.org/publication/living-labs-and-innovation-platforms-literature-review LYYTINEN, Kalle – YOO, Youngjin – BOLAND, Richard J (2015): Digital Product Innovation Within Four Classes of Innovation Networks. Information Systems Journal, 26(1), 47–75. Online: https://doi.org/10.1111/isj.12093 Making Space for Innovation: The Handbook for Regulatory Sandboxes (2019). Berlin: Federal Ministry for Economic Affairs and Energy. Online: https://www.congreso.es/docu/docum/ddocum/dosieres/sleg/legislatura_14/spl_5/pdfs/20.pdf NAGY Zoltán (2023): Modern technológiák és jogi szabályozásukkal kapcsolatos elméleti kérdések. In NAGY Zoltán (szerk.): Az összehasonlító jog eszközével a gyűlölet ellen. Az online gyűlöletbeszéd, zaklatás és megfélemlítés nemzetközi szabályozása. Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 21–32. Online: https://doi.org/10.47079/2023.nz.gyuloletbeszed.10_1 New European Innovation Agenda on the Move (2024). Report on the State of Play of the New European Innovation Agenda. European Commission, Directorate-General for Research and Innovation. Online: https://doi.org/10.2777/097305 Oslo Manual. Guidelines for Collecting, Reporting and Using Data on Innovation, 4th Edition, The Measurement of Scientific, Technological and Innovation Activities (2018). OECD Publishing. Online: https://doi.org/10.1787/9789264304604-en OGUS, Anthony I. (2004): Regulation: Legal form and Economic Theory. Oxford: Hart. ORBACH, Barak (2016): What Is Regulation? Yale Journal on Regulation, 2016. július 25. Online: https://www.yalejreg.com/bulletin/what-is-regulation/ ORBACH, Barak – BOETTCHER, Shanen – ZAN, Ofir (2023): AI Adaptation: A Primer for Corporate Directors. Arizona Legal Studies Discussion Paper No. 23–32, November 30, 2023. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4662300 PACCES, Alessio M. – van den BERGH, Roger J. (2011): An Introduction to the Law and Economics of Regulation. RILE Working Paper Series No. 2011/03. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.1914417 PASMORE, Willam A. (1988): Designing Effective Organizations: The Sociotechnical Systems Perspective. New York: John Wiley and Sons. RANCHORDAS, Sofia (2013): The Whys and Woes of Experimental Legislation. Theory and Practice of Legislation, 1(3), 415–440. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.2604506 RANCHORDAS, Sofia – VINCI, Valeria (2024): Regulatory Sandboxes and Innovation-friendly Regulation: Between Collaboration and Capture. Italian Journal of Public Law, 16(1), 107–139. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.4696442 Regulatory Experimentation: Moving Ahead on the Agile Regulatory Governance Agenda (2024). OECD Public Governance Policy Papers, No. 47. Online: https://doi.org/10.1787/f193910c-en Regulatory Sandboxes in Artificial Intelligence (2023). OECD Digital Economy Papers, 13 July 2023. Online: https://www.oecd.org/publications/regulatory-sandboxes-in-artificial-intelligence-8f80a0e6-en.htm SÁNTHA György (2013): A pilot mint tervezés-módszertani eszköz, avagy tervezési „kép a képben”. In GELENCSÉR Balázs Szabolcs (szerk.): Modellkísérletek a közigazgatás fejlesztésében. Az ún. „pilot projektek” határai elméletben és gyakorlatban. Budapest: Pázmány Press. Online: https://jak.ppke.hu/uploads/articles/227518/file/modellkiserletek_kotet.%20_0515pdf.FINAL.pdf STRIHÓ Krisztina – SZEGEDI László (2023): A digitális egységes piac kezdeti lépései – egységes uniós szabályozás eltérő tagállami végrehajtás. Magyar Közigazgatás, 11(4), 127–147. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2023.4.7 ŠTEFANEK, Štefan. (2022): Regulatory Sandboxes and Experimentation Clauses: an Attempt to Make the (Croatian) Legal System More Entrepreneurial. Conference Paper. EU and Comparative Law Issues and Challenges Series (ECLIC). 6. 213–235. Online: https://doi.org/10.25234/eclic/22416 Top 100 Digital Transformation Statistics & Trends To Help You Navigate it in 2024 (2024). Online: https://quixy.com/blog/top-digital-transformation-statistics-trends/ TÓTH András (2016): Technológia és versenyjog. In TÓTH András (szerk.): Technológia jog. Új globális technológiák jogi kihívásai. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 141–161. Online: http://www.kre.hu/ajk/images/doc/Uj_technologia_jog_kotet.pdf TRUBY, Jon et al. (2022): A Sandbox Approach to Regulating High-Risk Artificial Intelligence Applications. European Journal of Risk Regulation, 13(2), 270–294. Online: https://doi.org/10.1017/err.2021.52 A New European Innovation Agenda (2022). A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – (COM(2022) 332 final). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52022DC0332 World Bank Key Data from Regulatory Sandboxes across the Globe (2020). Online: https://www.worldbank.org/en/topic/fintech/brief/key-data-from-regulatory-sandboxes-across-the-globe" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "115-141" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1283) "

Over the past decade, in digital markets there has been a notable increase in the use of experimental regulatory instruments which facilitate innovation by offering a provisional exemption from the prevailing regulations, within a structured environment of monitored risks and supervision while at the same time they provide avenues for regulatory learning through discourse and enhance the understanding of emerging technologies for both external and internal regulators. Commencing with an examination of the compliance aspects of digital companies, the paper proceeds to distinguish between the external and internal dimensions of corporate compliance. Within this interpretative framework, it outlines the conceptual and theoretical background of experimental regulatory instruments, taking into account developments within the EU’s Better Regulation agenda as well. Subsequently, the paper illustrates the learning process based on regulatory dialogue and demonstrates the possibilities for interaction between change and uncertainty management mechanisms in external and internal regulatory dimensions. Furthermore, it highlights the potential of internal corporate sandboxes through the example of addressing the issue of shadow AI generated by large language models.

" ["hu_HU"]=> string(1371) "

Az elmúlt évtizedben mind nagyobb számban jelennek meg a digitális piacokat érintő kísérleti alapú szabályozási eszközök, amelyek a hatályos szabályokhoz képest átmeneti eltérést biztosítva ellenőrzött kockázatok és felügyelet keretein belül teszik lehetővé az innovációt, és egyszersmind az ehhez kapcsolódó párbeszéd révén lehetőséget adnak a szabályozási tanulásra, javítva a külső és belső szabályozási normák megalkotóinak új technológiákra vonatkozó ismereteit. A tanulmány a digitális vállalkozások compliance szempontjaiból kiindulva elhatárolja a vállalati megfelelés külső és belső dimenzióit, majd ebben az értelmezési keretben mozogva felvázolja a kísérleti alapú jogi szabályozási eszközök fogalmi és elméleti háttérét a minőségi jogalkotásra vonatkozó uniós jogalkotási fejleményeket is figyelembe véve. A szabályozási párbeszéden alapuló tanulási folyamat bemutatásával átvezet a vállalati megfelelési következtetések levonásához, a külső és belső szabályozásban megjelenő változás- és bizonytalanságkezelési mechanizmusok közötti interakciók szükségességére, és a nagy nyelvi modellek által generált úgynevezett árnyék-MI problémáján keresztül rámutat a belső vállalati homokozókban rejlő lehetőségekre is.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Firniksz Judit" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "A Dialogue Between Innovation and Regulation: The Interaction Between Experimental Regulatory Instruments and Corporate Compliance" ["hu_HU"]=> string(136) "Innováció és szabályozás párbeszéde: A kísérleti alapú szabályozási eszközök és a vállalati megfelelés kölcsönhatása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#855 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9739) ["email"]=> string(26) "firniksz.judit@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7731) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(60) "a:1:{s:5:"en_US";s:34:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Firniksz" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Judit" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(21) "digitális compliance" [1]=> string(17) "digitális piacok" [2]=> string(44) "kísérleti alapú szabályozási eszközök" [3]=> string(32) "szabályozási tesztkörnyezetek" [4]=> string(21) "élő laboratóriumok" [5]=> string(26) "szabályozási próbapadok" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "digital compliance" [1]=> string(15) "digital markets" [2]=> string(36) "experimentary regulatory instruments" [3]=> string(19) "regulatory testbeds" [4]=> string(11) "living labs" [5]=> string(20) "regulatory sandboxes" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#865 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38114) ["id"]=> int(6204) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7731) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#828 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7742) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:02" ["primaryContactId"]=> int(9754) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(7618) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3986) "ÁGH Attila (1994): Közpolitika. In GYURGYÁK JÁNOS (szerk.): Mi a politika? Budapest: Századvég. AHPONEN, Pirkkoliisa (2004): Dilemma of Cultivation: Cultural Politics between Critical Theory and Cultural Studies. In AHPONEN, Pirkkoliisa – KANGAS, Anita (szerk.): Construction of Cultural Policy. Helsinki & Jyväskylä: Minerva. BAUER Lilla Erzsébet (2014): Közpolitikai kényszerek és mozgásterek. Közpolitikai elemzés a rendszerváltást követő időszak magyar közoktatás-irányításának eredményeiről és kudarcairól. PhD-disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskola. Online: https://phd.lib.uni-corvinus.hu/787/1/Bauer_Lilla.pdf BAYER József (2000): A politikatudomány alapjai. Budapest: Napvilág. BELL, David – OAKLEY, Kate (2015): Cultural Policy. London & New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203129975 BOD Péter Ákos (2014): Bevezetés a gazdaságpolitikába. Budapest: Akadémiai. BOURDIEU, Pierre (2013): A művészet szabályai. Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Ford. Seregi Tamás. Budapest: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Online: https://www.scribd.com/document/339538605/Pierre-Bourdieu-A-M%C5%B1veszet-Szabalyai-BKF-2013 CSEPORÁN Zsolt (2020): Divergens intézményi modell és alulról építkező kormányzás. A magyar kulturális szféra közpolitikai és közigazgatási tendenciái. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/123456789/16086/1/Divergens%20intezmenyi%20modell%20es%20alulrol%20epitkezo%20kormanyzas.pdf CUNNINGHAM, Stuart (2003): Cultural Studied from the Viewpoint of Cultural Policy. In MILLER, Toby – LEWIS, Justin (szerk.): Critical Cultural Policy Studies: A Reader. Malden: Blackwell. Online: https://doi.org/10.1002/9780470690079.ch1 CZECZELI Vivien et al. (2020): Gazdasági válságkezelés Európában 2020 tavaszán. Rövid távú fiskális válaszlépések a COVID-19 okozta gazdasági kihívásokra. GVKI Gazdaságpolitikai Tanulmányok. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://gvk.uni-nke.hu/document/gvk-uni-nke-hu/GVKI%20Policypapers-1-2020.pdf DIMAGGIO, Paul (1983): Cultural Policy Studies: What They are and Why We Need Them? Journal Journal of Arts Management and Law, 13(1), 241–248. Online: https://doi.org/10.1080/07335113.1983.9942100 EASTON, David (1953): The Political System. An Inquiry into the State of Political Science. New York: Knopf. GRAY, Clive (2010): Analysing Cultural Policy: Incorrigibly Plural or Ontologically Incompatible? International Journal of Cultural Policy, 16(2), 215–230. Online: https://doi.org/10.1080/10286630902935160 KAISER Tamás et al. (2018): Helyi közpolitika. A helyi közpolitika fejlesztése az önkormányzatok működésében. Budapest: Dialóg Campus. KORNIS Gyula (1934): A kultúra válsága. Budapest: Franklin-Társulat. KRISTÓF Luca (2021): Kultúrcsaták. Kulturális elit és politika a mai Magyarországon. Budapest: Gondolat – Társadalomtudományi Kutatóközpont. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/129113 LASSWELL, Harold D. (1936): Politics: Who gets What, When and Who? New York: McGraw Hill. MCGUIGAN, Jim (1996): Culture and the Public Sphere. London & New York: Routledge. SAMU Mihály (2003): Általános jogpolitika. A jog depolitizálása. Budapest: Akadémiai. SCULLION, Adrienne – GARCÍA, Beatriz (2005): What is Cultural Policy Research? International Journal of Cultural Policy, 11(2), 113–127. Online: https://doi.org/10.1080/10286630500198104 TÚRÓCZI Imre – MESTER Éva – ZÉMAN Zoltán (2020): Magyarország versus Covid–19: intézkedések, tapasztalatok, jövőkép. Polgári Szemle, 16(1–3), 78–93. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2020.0706 VERESS József szerk. (2009): Gazdaságpolitika a globalizált világban. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – Typotex." ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "142-160" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(652) "

The study shows the connection between cultural and economic policy in the Hungarian government’s pandemic crisis management. During the coronavirus pandemic, the Hungarian government applied the tools of international, especially EU crisis management strategies in the cultural sphere as well. Among these, a wide spectrum of protection measures was a marked intervention, but it can be stated that the government’s priority of job protection prevailed in the cultural sector as well, which was supposed to be guaranteed by tax incentives and the wage support program. Also, the Government supplemented these measures with direct subsidies.

" ["hu_HU"]=> string(710) "

A tanulmány a kulturális és gazdaságpolitika összekapcsolódását mutatja be a magyar kormány pandémiás válságkezelésében. A koronavírus-világjárvány alatt a magyar kormányzat a nemzetközi, különösen uniós válságkezelési stratégiák eszköztárát alkalmazta a kulturális szféra tekintetében is. Ezek közül markáns beavatkozás volt a védelmi intézkedések széles spektruma, ám megállapítható, hogy a kulturális szektorban is érvényesült a munkahelyvédelem kormányzati prioritása, amelyet az adókedvezmények és a bértámogatási program hivatott garantálni, illetve ezeket az intézkedéseket a közvetlen támogatásokkal egészítette ki a Kormány.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(15) "Cseporán Zsolt" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(67) "– Crisis Management at the Border of Economic and Cultural Policy" ["hu_HU"]=> string(68) "– Válságkezelés a gazdaság- és kulturális politika határán" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(55) "Hungarian Cultural Sphere in the Shadow of the Pandemic" ["hu_HU"]=> string(52) "Magyar kulturális szféra a pandémia árnyékában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#864 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9754) ["email"]=> string(24) "cseporan.zsolt@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7742) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(372) "

Dr. Cseporán Zsolt jogász (Ph.D, LL.M), közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó oktatója, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

Az akadémiai pálya mellett évtizedes vezetői tapasztalatát a kormányzati szférában, kulturális intézményeknél, vagyonkezelő alapítványnál és a felsőoktatás-igazgatás területén szerezte.

" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(9) "Cseporán" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(18) "Covid-19 pandémia" [1]=> string(17) "gazdaságpolitika" [2]=> string(14) "szakpolitikák" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(8) "COVID-19" [1]=> string(15) "economic policy" [2]=> string(15) "cultural policy" [3]=> string(17) "crisis management" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#861 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38115) ["id"]=> int(6205) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7742) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#872 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7020) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:04" ["primaryContactId"]=> int(8688) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(6896) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(9146) "BARTA Judit (2012): Vadászatra jogosult felelőssége a vad által erdő- és mezőgazdálkodáson kívül okozott károkért, különös tekintettel az ún. vadütközéses esetekre. In PUSZTAHELYI Réka (szerk.): A vadászat aktuális jogkérdései. Miskolc: Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, 39–56. BARTA Judit (2014): A vadászható állat által okozott kárért való felelősség az új Ptk.-ban. Gazdaság és Jog, 22(9), 21–26. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1655941 BARTA Judit (2018): A vadászkár, a vadászati kár, a vad elpusztításával okozott kár, vadászható állat által okozott kár. In BARTA Judit – BARZÓ Tímea – CSÁK Csilla (szerk.): Magyarázat a kártérítési jogról. Budapest: Wolters Kluwer, 361–379. BARTA Judit (2020): A vadászható állat által okozott kárral és a vadkárral kapcsolatos néhány aktuális jogkérdés. Polgári Jog, 5(9–10), 2–13. BERLINER, Baruch (1985): Large Risks and Limits of Insurability. The Geneva Papers on Risk and Insurance, 10(4), 313–329. Online: https://doi.org/10.1057/gpp.1985.22 BOEHLJE, Michael D. – TREDE, Larry D. (1977): Risk Management in Agriculture. Journal of the ASFMRA, 41(1), 20–29. BUERA, Francisco J. – SHIN, Yongseok (2011): Self-Insurance vs. Self-Financing: A Welfare Analysis of the Persistence of Shocks. Journal of Economic Theory, 43(3), 845–862. Online: https://doi.org/10.1016/j.jet.2011.01.003 CERTICKY Mário (2020): A felelősségbiztosítás funkciói. Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, 15(1), 7–19. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=3002200&mutat=http://matarka.hu/koz/ISSN_1588-7901/Tom_19_2020_1/ISSN_1588-7901_Tom_19_2020_1_007-019.pdf CSÁNYI Sándor et al. (2022): Vadgazdálkodási adattár – 2021/2022. vadászati év. Gödöllő: Országos Vadgazdálkodási Adattár. CSÁNYI Sándor et al. (2023): Vadgazdálkodási adattár – 2022/2023. vadászati év. Gödöllő: MATE VTI, Országos Vadgazdálkodási Adattár. CSORBA László (2019): A kontraszelekció és a negatív szelekció típusai és problémái. Hitelintézeti Szemle, 18(6), 88–116. Online: https://doi.org/10.25201/HSZ.18.2.88116 CZANK Lajos (1985): A vadászati jog hasznosítása és a térítésmentes vadászat. Magyar Jog, 32(2), 139–154. DÖME Attila (2016): A vad-gépjármű ütközéséből eredő kártérítési ügyek megítélése a bírói gyakorlatban az új Ptk. tükrében. Polgári Jog, 1(12). HAVASI Péter – SALAMONNÉ PILTZ Judit (2021): Felelősség az állatok károkozásáért. In WELLMANN György (szerk.): A Ptk. magyarázata VI/VI. Kötelmi jog. Harmadik, Negyedik, Ötödik és Hatodik Rész. Budapest: HVG-Orac, 850–853. HEGYES, Péter István (2014): Hungarian Rules of the Liability for Game Damage. In BADÓ, Attila – BEILING, Detlev W. (szerk.): Rechtsentwicklungen aus europäischer Perspektive im 21. Jahrhundert. Potsdam: Universitätsverlag Potsdam, 191–204. GYULAFALVI Edith (2004): Gépjárműnek vaddal történő összeütközése (a bírói gyakorlat tükrében). In NOCHTA Tibor – BÖLCSKEI János (szerk.): Emlékkönyv Lábady Tamás születésnapjára tanítványaitól. Budapest: Szent István Társulat, 93–101. HOLLY, Romuald – GRESZTA, Ernie (2016): Self-Insurance as a Formula for Risk Management – A New Perspective. Insurance Review / Wiadomości Ubezpieczeniowe, 70(4), 53–66. Online: https://piu.org.pl/wp-content/uploads/2017/05/WU-2016-04-04-Holly-Greszta-en.pdf HOLSBOER, Jan H. (1995): Insurability and Uninsurability: An Introduction. The Geneva Papers on Risk and Insurance, 20(4), 407–413. Online: https://doi.org/10.1057/gpp.1995.33 HORVÁTH Gergely (2009): Az agrár-környezetvédelem speciális területei. Jog – Állam – Politika, 1(2), 80–101. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=808080&mutat=http://jap.sze.hu/downloadmanager/details/id/2772/m/3946 JAFFEE, Dwight M. – RUSSELL, Thomas (1997): Catastrophe Insurance, Capital Markets, and Uninsurable Risks. The Journal of Risk and Insurance, 64(2), 205–230. Online: https://doi.org/10.2307/253729 JANOWICZ-LOMOTT, Marietta – ŁYSKAWA, Krzysztof (2014): The New Instruments of Risk Management in Agriculture in the European Union. Procedia Economics and Finance, 9(2), 321–330. Online: https://doi.org/10.1016/S2212-5671(14)00033-1 JUHÁSZ Ágnes (2012): Az állat által okozott károk és azok megítélése a hatályos magyar polgári jogban. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, 30(2), 481–500. Online: https://www.matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=1847016&mutat=http://www.matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_30_2_2012/ISSN_0866-6032_tomus_30_2_2012_481-500.pdf KANG, Myong Goo (2007): Innovative Agricultural Insurance Products and Schemes. Róma: FAO. KIRSTOVA, Katarina (2018): Felelősségbiztosítás vs. kártérítési felelősség. Biztosítás és Kockázat, 5(1), 82–89. Online: https://doi.org/10.18530/BK.2018.1.82 LÁBADY Tamás (2013): Felelősség az állatok károkozásáért. In VÉKÁS Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest: CompLex, 960–961. LÁBADY Tamás – PARLAGI Mátyás (2020): A kártérítési felelősség általános szabálya és közös szabályai. In VÉKÁS Lajos – GÁRDOS Péter (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest: Wolters Kluwer, 2459–2504. MAHUL, Olivier – STUTLEY, Charles J. (2010): Government Support to Agricultural Insurance. Washington D. C.: The World Bank. Online: https://doi.org/10.1596/978-0-8213-8217-2 MÁRTON Mária (2010): Speciális felelősségi alakzatok az új Polgári Törvénykönyvben, különös tekintettel az állatok által okozott károkért való felelősségre. In CSÖNDES Mónika – NEMESSÁNYI Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? Pécs: PTE ÁJK, 145–151. MÁNDY Endre (1990): A vadászati jogról. Magyar Jog, 37(2), 157–162. MIKÓ Zoltán (1996): A föld tulajdonjogához kötött haszonvételek – a vadászati jog. Gazdaság és Jog, 4(10), 22–25. MIKÓ Zoltán (1999): A tulajdonhoz kapcsolódó egyes haszonvételekről. Gazdaság és Jog, 7(1), 18–23. MOSCHINI, Giancarlo – HENNESSEY, David A. (2001): Uncertainty, Risk Aversion, and Risk Management for Agricultural Producers. In GARDNER, Bruce L. – RAUSSER, Gordon C. (szerk.): Handbook of Agricultural Economics. Amszterdam: Elsevier. 87–153. Online: https://doi.org/10.1016/S1574-0072(01)10005-8 NELSON, Carl H. – LOEHMAN, Edna T. (1987): Further Toward a Theory of Agricultural Insurance. American Journal of Agricultural Economics, 69(3), 523–531. Online: https://doi.org/10.2307/1241688 OROSZ Árpád (2014): Felelősség az állatok károkozásáért. In OSZTOVITS András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja. Budapest: Opten, 318–322. PANDURICS Anett – MARKÓ Olga (2015): A felelősségbiztosítások szerepe, jelene és jövője Magyarországon. Biztosítás és Kockázat, 2(3), 78–93. Online: https://doi.org/10.18530/BK.2015.3.78 PRIBULA László (2013): Felelősség a vadkárokért – kártérítés vagy kártalanítás? Jogtudományi Közlöny, 68(11), 565–571. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/6788298 RENZULLI, Matteo (2009): Aspetti giuridici relativi al risarcimento dei danni causati da fauna selvatica. I Georgofili, 6(1), 27–47. SZALAI Ákos (2014): Prevenció és reparáció a kártérítési jogban – A kártérítési jog és alternatívái a két cél szolgálatában. Állam- és Jogtudomány, 55(3), 36–59. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=2155203&mutat=http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/Allam-%20es%20Jogtudomany/2014_3/2014-3-beliv-Szalai.pdf TŐKEY Balázs (2018): A biztosítási szerződések. In FUGLINSZKY Ádám – TŐKEY Balázs (szerk.): Szerződési jog. Különös rész. Budapest: ELTE Eötvös, 675–777. TŐKEY Balázs (2020): Szerződésen kívüli kötelmek. A károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények. Budapest: HVG-Orac. TÖRŐ Károly (1970): Vadkártérítés és vadkártalanítás. Magyar Jog, 17(10), 600–612. VARGA Nelli (2010): Az állatok károkozásáért való felelősség. In FÉZER Tamás (szerk.): A kártérítési jog magyarázata. Budapest: CompLex, 186–211. VERMAAT, Arend J. (1995): Uninsurability: A Growing Problem. The Geneva Papers on Risk and Insurance, 20(3), 446–453. Online: https://doi.org/10.1057/gpp.1995.39 VÉRTESY László (2013): Kockázatkezelés és biztosítás. Gazdaság & Társadalom, 5(1), 27–42. Online: https://doi.org/10.21637/GT.2013.1.02. ZAVODNYIK József (2000): A biztosítási szerződés. Budapest: KJK. ZOLTÁN Ödön (1989): A vadászat és vadgazdálkodás tervezett szabályozásáról. Magyar Jog, 36(11), 978–991. ZWACK, Thomas (2017): Peer-to-Peer-Geschäftsmodelle zur Absicherung privater Risiken. Eine Exploration am Beispiel Wildschaden. Wiesbaden: Springer Gabler. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-658-18315-8" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "161-177" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(556) "

The study examines the possible ways of ensuring financial cover for wildlife damage in the light of current legislation. After clarifying the concept of wildlife damage, the study first seeks to answer the question of whether, from a legal and insurance economics point of view, the risk of wildlife damage can be covered by an insurance contract. Thereafter it goes on to analyse the function of the wildlife damage fund, and then considers the issues of legal interpretation in relation to the public law rules governing the wildlife damage fund.

" ["hu_HU"]=> string(598) "

A tanulmány a vadkár pénzügyi fedezete biztosításának lehetséges módozatait vizsgálja a hatályos jogi szabályozás fényében. Ennek során a vadkár fogalmának tisztázását követően elsőként arra keresi a választ, hogy jogi és biztosítási üzemgazdasági szempontból a vadkár bekövetkezésének kockázatára biztosítási szerződés alapján nyújtható-e fedezet. Ezt követően annak elemzésére tér rá, hogy mi a vadkáralap rendeltetése, majd a vadkáralappal kapcsolatos közjogi szabályozással összefüggő jogértelmezési kérdéseket tekinti át.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(9) "Pap Márk" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "The Eligibility of Wildlife Damage for Insurance Cover and the Wildlife Damage Fund" ["hu_HU"]=> string(65) "A vadkár biztosítási fedezetbe vonhatósága és a vadkáralap" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#868 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8688) ["email"]=> string(16) "papm87@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7020) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(54) "a:1:{s:5:"en_US";s:28:"Keszthelyi Járásbíróság";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(3) "Pap" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Márk" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(19) "vadászható állat" [1]=> string(7) "vadkár" [2]=> string(18) "vagyonbiztosítás" [3]=> string(24) "felelősségbiztosítás" [4]=> string(12) "vadkár alap" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "huntable animal" [1]=> string(15) "wildlife damage" [2]=> string(18) "property insurance" [3]=> string(19) "liability insurance" [4]=> string(20) "wildlife damage fund" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#874 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38116) ["id"]=> int(6206) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7020) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#83 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7831) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-02-06" ["lastModified"]=> string(19) "2025-02-06 21:03:02" ["primaryContactId"]=> int(9896) ["sectionId"]=> int(124) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7707) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1285) "KÁSA Csaba (2020): Magyary Zoltán és felesége, Techert Margit halála. Magyarnemzet.hu, 2020. március 24. Online: https://magyarnemzet.hu/belfold/2020/03/magyary-zoltan-es-felesege-techert-margit-halala KOI Gyula (2014): Magyary Zoltán (1888–1945). In HAMZA Gábor (szerk.): Magyar jogtudósok IV. Budapest: ELTE Eötvös, 105–122. MADÁCH Imre (2014): Az ember tragédiája. Szeged: Madách Irodalmi Társaság. MAGYARY Zoltán (1939): A ténymegállapító módszer a közigazgatásban. In MAGYARY Zoltán – KISS István: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Budapest: Dunántúl Pécsi Egyetemi Nyomda és Könyvkiadó. NAGY Ferenc (1995) (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. NAGYHÁZINÉ SZABÓ Bernadette (2024): A modern közigazgatásban számunkra az origó Magyary Zoltán. Mznt.hu. Online: https://mznt.hu/a-modern-kozigazgatasban-szamunkra-az-origo-magyary-zoltan/ NÉMETH G. Béla (1982): A magyar irodalom története. Budapest: Kossuth. VEREBÉLYI Imre (2010): A közigazgatás és a kormányzás alapkérdései Magyary Zoltán életművében. Jog – Állam – Politika, 2(3), 77–100. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/2770082" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(622) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "179-184" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2024.3.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(447) "

Zoltán Magyary (1888-1945) is a true ideal, especially for those working in public administration and science: his life is a model of loyalty to his country, its citizens (the „people”) and science. His work has been characterised by professional humility and mastery, which have made him internationally reputation. His method of fact-finding required the collaboration of several disciplines, resulting truly multidisciplinary works.

" ["hu_HU"]=> string(503) "

Magyary Zoltán (1888–1945) elsősorban a közigazgatásban dolgozók és a tudomány művelői számára valódi példakép: élete a hazához, annak polgáraihoz (az „emberekhez”) és a tudományhoz való hűség mintája. Munkásságát szakmai alázat és igényesség jellemezte, amelyek megalapozták nemzetközi (el)ismertségét. Az általa alkalmazott ténymegállapító módszer több szakma együttműködését követelte meg, igazi multidiszciplináris műveket eredményezve.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Veres Zoltán" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "– Tribute to the Intellectual Heritage of Zoltán Magyary" ["hu_HU"]=> string(60) "– tisztelgés Magyary Zoltán szellemi öröksége előtt " } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(32) "Reflexions at Magyary’s Statue" ["hu_HU"]=> string(30) "Gondolatok Magyary szobránál" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9896) ["email"]=> string(19) "vereszo86@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7831) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-6132-0839" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(60) "a:1:{s:5:"en_US";s:34:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Veres" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(10) "példakép" [1]=> string(22) "multidiszciplinaritás" [2]=> string(27) "tudományos üzemszervezés" [3]=> string(28) "a közigazgatás küldetése" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(5) "ideal" [1]=> string(19) "multidisciplinarity" [2]=> string(21) "scientific management" [3]=> string(32) "mission of public administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#850 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38117) ["id"]=> int(6207) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7831) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }