Constitutional Background of the Judicial Review of Administrative Acts
The study deals with the constitutional framework of the judicial review of state administrative act. Although this issue is not new, it is a rather topical one. It is essential to comply with the requirements deriving from the Fundamental Law during the elaboration of the principles and the particular rules of a separate code of judicial review of administrative acts. Therefore it is necessary to clarify the substance of the relevant constitutional provisions. The study aims at presenting this constitutional background with taking into account and analysing the constitutional court’s case law and delineating the significant doctrines set forth in the jurisprudence. This work, which is rather a theoretical one, does not undertake to make proposals for concrete provisions. Instead it sums up the substance of the significant rules of the Fundamental Law in relation with judicial
review of administrative acts: the rule of law principle, the separation of powers, competence of the courts to review administrative acts, right to a fair hearing and right to legal remedy. While in relation with certain aspects of this topic one finds the practice of the Constitutional Court not so crystal-clear or it is in development in fields such as an elaborated case law (e.g. rule of law) and in other relations (e.g. right to a fair hearing). However, the standards depicted in international papers also give a considerable assistance to the legislator in adopting various guarantees.
A tanulmány nem egy új keletű, de annál aktuálisabb témával: a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának alkotmányos hátterével foglalkozik. Az önálló közigazgatási perrendtartás alapelveinek és tételes szabályainak kialakítása során elengedhetetlen az alaptörvényi követelmények teljesítése, ehhez pedig tisztázni szükséges a releváns alkotmányos rendelkezések tartalmát. A tanulmány célja ennek bemutatása a kapcsolódó alkotmánybírósági esetjog feldolgozásával, elemzésével, valamint jogirodalmi munkák fontosabb gondolatainak ismertetésével. Az inkább elméleti szinten mozgó írás nem vállalkozik konkrét szabályozási javaslatok megfogalmazására, ehelyett összefoglalót ad a téma szempontjából legfontosabb alaptörvényi rendelkezésekről, mint a jogállamiság, a hatalommegosztás, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó bírósági hatáskör, a tisztességes eljáráshoz való jog vagy a jogorvoslathoz való jog. Míg egyes vonatkozásokban kiforrott esetjoggal állunk szemben (pl. jogállamiság), addig másokban az alkotmánybírósági gyakorlat nem ennyire kristálytiszta, illetve formálódóban van (pl. tisztességes eljáráshoz való jog). A különféle garanciák kiépítése során ugyanakkor a jogalkotó számára fontos segítséget nyújthatnak a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott kívánalmak is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(71) "Constitutional Background of the Judicial Review of Administrative Acts" ["hu_HU"]=> string(52) "A közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapjai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2246) ["email"]=> string(23) "patyi.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2059) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Patyi" ["hu_HU"]=> string(5) "Patyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#786 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2247) ["email"]=> string(22) "koblos.adel@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2059) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Köblös" ["hu_HU"]=> string(8) "Köblös" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Adél" ["hu_HU"]=> string(5) "Adél" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(17) "hatalommegosztás" [1]=> string(14) "jogállamiság" [2]=> string(24) "jogorvoslathoz való jog" [3]=> string(58) "közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata" [4]=> string(30) "közigazgatási perrendtartás" [5]=> string(26) "objektív jogrend védelme" [6]=> string(36) "tisztességes eljáráshoz való jog" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(20) "Separation of powers" [1]=> string(11) "rule of law" [2]=> string(21) "right to legal remedy" [3]=> string(38) "judicial review of administrative acts" [4]=> string(46) "code of judicial review of administrative acts" [5]=> string(35) "protection of objective legal order" [6]=> string(23) "right to a fair hearing" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6496) ["id"]=> int(1226) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2059) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The statutory meeting of the Provisional National Assembly was held in the town of Debrecen on 21st December, 1944, which was under the occupation of the Soviet Red Army. The Provisional National Assembly declared itself the sole legitimate body to express the nation’s will and the exclusive representative of the sovereignty of the Hungarian state. On the next day – on the basis of the list approved by Moscow – it elected the Provisional National Government. The Provisional Government signed an armistice agreement in Moscow on January 1945, invalidated the Vienna Awards and obliged the government to withdraw all Hungarian administrations behind Hungary’s state borders as of 31st December, 1937. After the parliamentary election the new National Assembly and new, formally coalition government was formed on 15th November, 1945. On 31st January 1946 the National Assembly passed Act I of 1946 on institutionalizing the republic as form of Hungarian government. The leftist transformation of the Hungarian society, legal system, government and public administration began on the day of Provisional National Assembly’s formation. What this really meant was that in matters concerning Hungary’s future, the Soviets and Hungarian communists had the say. This article is a review of some typical legal norms from 1945–46.
" ["hu_HU"]=> string(649) "Magyarországon 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulásával kezdődött a szovjet típusú állam kiépítése. Sajátságos jogalkotása olyan kormányrendeletekből állt, amelyeket később törvénynek minősítettek. A korábban alkotott törvényeket viszont kormányrendelettel helyezték hatályon kívül, vagy azokkal ellentétes tartalmú szerkezeteket is alkottak. Jellegzetesek a jogi szabályozás tárgykörei, a szabályozás módja, az állami szervek átrendezése. A cikk az 1945–46. évi törvény- és kormányrendelet-alkotás néhány jellegzetességét mutatja be.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(79) "Public Administration, Legislation and the Hungarian Republic Seventy Years Ago" ["hu_HU"]=> string(62) "Közigazgatás, jogi szabályozás, köztársaság hetven éve" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5840) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2102) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(25) "Ideiglenes Nemzetgyűlés" [1]=> string(27) "Ideiglenes Nemzeti Kormány" [2]=> string(14) "Nemzetgyűlés" [3]=> string(12) "jogforrások" [4]=> string(24) "törvényerejű rendelet" [5]=> string(14) "felszabadulás" [6]=> string(11) "államforma" [7]=> string(14) "államosítás" [8]=> string(11) "földreform" [9]=> string(22) "köztársasági elnök" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(29) "Provisional National Assembly" [1]=> string(31) "Provisional National Government" [2]=> string(14) "sources of law" [3]=> string(10) "law-decree" [4]=> string(10) "liberation" [5]=> string(18) "form of government" [6]=> string(15) "agrarian reform" [7]=> string(15) "nationalization" [8]=> string(21) "president of republic" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#843 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6581) ["id"]=> int(1268) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2102) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Firstly, the paper analyses the different interpretation of Weber’s theory on bureaucracy. It contains an overview of the relation between the original Weberian theory and the viewpoint of the followers of Max Weber. It points out the difference between the original theory and the standpoint of the Weberian scholars. A special focus is given to the different interpretation of the term “idealtype”. Another methodological issue is the term “rationality” and the mutual impact among the types of rationality (practical-, theoretical-, substantive- and formal rationality). The paper deals with the practical importance of Weber’s theory on bureaucracy and then it deals with the impact of knowledge-intensive society on public administration. After raising the crucial question of whether the original theory of Weber is up-to-date nowadays the paper concludes that the original theory supports the formulation of relevant questions and in some cases the statements of Weber are of prophetical importance.
" ["hu_HU"]=> string(1047) "A tanulmány elemzi Weber bürokráciaelméletének különböző értelmezéseit. Áttekintést tartalmaz az eredeti weberi elmélet és a Weber-követők álláspontjának viszonyáról. A tanulmány kimutatja az eredeti elmélet és a Weber-követők álláspontjának különbségeit. Elemzi a racionalitás weberi fogalmát és a kölcsönhatásos viszonyt a racionalitás típusai között. Ezek a gyakorlati, az elméleti, az érték- és a formális racionalitás. Foglalkozik Weber elméletének gyakorlati fontosságával, és ezt követően vizsgálja a tudásintenzív társadalom hatásait a közintézményekre. Végezetül a tanulmány felveti a központi kérdést: vajon időszerű-e az eredeti weberi bürokráciaelmélet napjainkban? Az az álláspontja, hogy az eredeti bürokráciaelmélet segíti releváns kérdések felvetését arról, hogy a közigazgatási reformok nyitott kérdéseire milyen irányokban célszerű választ keresni, és érzékelteti, hogy Weber elemzései sokszor próféciáknak tekinthetők.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "Max Weber’s Theory of Bureaucracy and the Neo-Weberian Synthesis" ["hu_HU"]=> string(63) "Max Weber bürokráciaelmélete és a neoweberiánus szintézis" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#847 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2307) ["email"]=> string(29) "györgy.jenei@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2105) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Jenei" ["hu_HU"]=> string(5) "Jenei" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "György" ["hu_HU"]=> string(10) "György " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(52) "a bürokratizálódás előnyei és következményei" [1]=> string(38) "a racionalitás különböző típusai" [2]=> string(12) "ideáltípus" [3]=> string(24) "közigazgatási reformok" [4]=> string(29) "neokantiánus értékelmélet" [5]=> string(33) "racionalizmus és protestantizmus" [6]=> string(29) "Weber elméletének kritikái" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(10) "ideal type" [1]=> string(24) "neo-Kantian value theory" [2]=> string(29) "public administration reforms" [3]=> string(33) "Protestantism and rationalization" [4]=> string(28) "various types of rationality" [5]=> string(55) "the advantage and the consequences of bureaucratization" [6]=> string(37) "the criticisms of the Weberian theory" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6585) ["id"]=> int(1270) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2105) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Remembering Lajos Lőrincz, a 1998 publication’s analysis concluded that the EU accession negotiations at the start of yet there could be no unified European administration.
The study examined on this basis we try and prove that there is no agenda for nearly two decades after the establishment of a federal EU, the European Institutions therefore not be part of government troops over the Member States.
The EU authorities are today sui generis institution of their particular status, and this is especially true of the EU administration and the relationship between Member States’ administrations.
These relations, although it can also be shown as indicated by Lajos Lőrincz natural interaction between the EU administration and the administration of the Member States, but only at the level of principles. That is why today we can not even talk about integrating European public administration and its unified law regulating either.
Lőrincz Lajosra emlékezve, egy 1998-as publikációjának elemzésével megállapítható az, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésekor még nem lehetett szó egységes európai közigazgatásról.
A tanulmány ennek alapján azt próbálja vizsgálni és igazolni, hogy közel két évtized elteltével sincs napirenden a föderatív EU kialakítása, ezért az Európai Intézmények sem lehetnek a tagállamok feletti államalakulat részei.
Az EU szervei ezért napjainkban is sui generis intézmények a maguk sajátos jogállásával, ez pedig különösen igaz az uniós igazgatás és a tagállami közigazgatás viszonyára.
Ezek viszonyában, bár kimutatható a Lőrincz Lajos által is jelzett természetes kölcsönhatás az EU igazgatása, valamint a tagállamok közigazgatása közt, de csak az elvek szintjén. Ezért ma még nem beszélhetünk egységesülő európai közigazgatásról és annak egységes jogi szabályozásáról sem.
Invisible Public Administration Reforms or How Tractor Seat Standards Influence Our Lives
The study deals with the questions of standardisation as technical norm-making and its enforcement mechanisms, conformity assessment and accreditation. It examines why and how the accelerated globalisation and deregulation ever since the ‘70s made these institutions of economic self-regulation more and more valuable. Standardization and its enforcement mechanisms are the means and at the same time the products of globalisation, which are as such also its invisible driving force. Even though these are means of economic self-regulation, they are connected to public administration through several points.
" ["hu_HU"]=> string(661) "A tanulmány a szabványosítással mint műszaki normaalkotással és ennek érvényesítő mechanizmusaival, a megfelelőségértékeléssel és az akkreditációval foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy múlt század hetvenes éveitől felgyorsult globalizáció és dereguláció miért és hogyan értékelte fel a korábbiakhoz képest is a gazdasági önszabályozásnak ezeket az intézményeit. A szabvány és ennek érvényesítési rendszere egyszerre eszközei és termékei is a globalizációnak, melynek láthatatlan motorját is jelentik. Bár a gazdasági önszabályozás eszközei, mégis számos ponton kapcsolódnak a közigazgatáshoz.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(89) "Invisible Public Administration Reforms or How Tractor Seat Standards Influence Our Lives" ["hu_HU"]=> string(110) "Láthatatlan közigazgatási reformok – avagy hogyan befolyásolják életünket a traktorülésszabványok?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2317) ["email"]=> string(20) "fazekasm@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2111) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Fazekas" ["hu_HU"]=> string(7) "Fazekas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Marianna" ["hu_HU"]=> string(8) "Marianna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(14) "akkreditáció" [1]=> string(13) "dereguláció" [2]=> string(14) "globalizáció" [3]=> string(26) "megfelelőségértékelés" [4]=> string(16) "önszabályozás" [5]=> string(9) "szabvány" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(13) "accreditation" [1]=> string(21) "conformity assessment" [2]=> string(12) "deregulation" [3]=> string(13) "globalisation" [4]=> string(15) "self-regulation" [5]=> string(15) "standardisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6598) ["id"]=> int(1277) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2111) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Lajos Lőrincz Research Centre for Public Law was founded in 2010 by the professors and the students of the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary. The aim of this essay is to introduce the activities of this Centre and remind us of the most prominent representative of the near past of the science of Hungarian public administration: Lajos Lőrincz, who was the Dean of the Faculty of Law of the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary and also a full member of the Hungarian Academy of Sciences. This paper consciously refers to the values represented by Lajos Lőrincz and retained by the members of the given Centre. These values are, on the one hand, the efforts to open up the results of Hungarian administrative sciences more widely and, on the other hand, to become more aware of those fields of administrative sciences that are “beyond” administrative law.
" ["hu_HU"]=> string(930) "A Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely 2010 decemberében jött létre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai közigazgatás-tudomány korszakos képviselőjéről; a Kar volt dékánjáról, a Közigazgatási Jogi Tanszék korábbi vezetőjéról elnevezett műhely tevékenységét, külön is kiemelve azokat a vonatkozásokat, melyek tudatosan képviselik és továbbviszik, illetve megújítják a Tanár Úr által is képviselt értékeket. Így a közigazgatás-tudományi eredmények külföldiek számára történő hozzáférhetővé tétele, a tudományterület további nemzetköziesítése vagy éppen a közigazgatás-tudomány jogtudományon túli részterületei felé történő tudatos nyitás is ezen törekvések közé tartoznak. Öt év törekvései, projektjei és konkrét produktumai kerülnek katalogizálásra.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "“Lőrincz Lajos” Reseach Centre for Public Law" ["hu_HU"]=> string(40) "A Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2319) ["email"]=> string(17) "rixer.adam@kre.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2114) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Rixer" ["hu_HU"]=> string(5) "Rixer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ádám" ["hu_HU"]=> string(6) "Ádám" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(38) "Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely" [1]=> string(24) "közigazgatás-tudomány" [2]=> string(24) "közigazgatási képzés" [3]=> string(12) "metodológia" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(45) "Lajos Lőrincz Research Centre for Public Law" [1]=> string(23) "administrative sciences" [2]=> string(30) "teaching public administration" [3]=> string(11) "methodology" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#853 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6603) ["id"]=> int(1279) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2114) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The size of employment has always been a crucial question of the Hungarian public service, and it has been a real struggle to reach a final consensus about whether it is kept too high or low. However, the debate is rarely supported by investigative studies based on reliable, accurate and easily identifiable data. Nonetheless, one of the few exceptions involves the work of Lajos Lőrincz regarding the public service personnel in terms of quality, quantity and changes of managerial and strategic directions. The aim of this paper is to base the line of reasoning on his traditions, while examining his findings in an international comparison. In addition, it intends to highlight the drawbacks of personnel policies, which has directly affected the headcount level according to the opinion of the author, and it also points out that these shall be overcome in order to have a well-organized and functional personnel policy.
" ["hu_HU"]=> string(1003) "Mindig is aktuális kérdése volt a magyar közigazgatásnak a létszám. Ez ma sincs másként. Vélemények, álláspontok ütköznek azzal kapcsolatban, hogy sok vagy kevés a magyar közigazgatás létszáma. Ugyanakkor ritkán lehet találkozni beazonosítható és megbízható adatokat használó, elemző munkákkal, amelyek a folyamatok s az okok tudományos feltárására is vállalkoznak. Lőrincz Lajos munkásságának egy része kétségkívül ezekhez tartozott. A tanulmány az ő hagyományait követve veszi górcső alá a személyi állomány mennyiségi és minőségi adatait, a változások irányait, s mindezeket nemzetközi összehasonlítással is megvizsgálja. Rámutat a mindenkori kormányok személyzetpolitikájának azon hiányosságaira, amelyek – a szerző véleménye szerint – kétségkívül befolyásolták a létszám alakulását. Ezek megnyugtató megoldása vezethet el egy stratégiai alapon szervezett és működtetett személyzetpolitikához.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "The Size of Public Service from the Viewpoint of Personnel Policy" ["hu_HU"]=> string(65) "A közigazgatás létszáma a személyzetpolitika szemszögéből" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#856 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(2320) ["email"]=> string(24) "hazafi.zoltan@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(2115) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Hazafi" ["hu_HU"]=> string(6) "Hazafi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(9) "létszám" [1]=> string(19) "személyzetpolitika" [2]=> string(14) "közszolgálat" [3]=> string(10) "stratégia" [4]=> string(9) "tervezés" [5]=> string(13) "munkaerőpiac" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "size of employment" [1]=> string(16) "personnel policy" [2]=> string(14) "public service" [3]=> string(8) "strategy" [4]=> string(8) "planning" [5]=> string(13) "labour market" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#857 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6605) ["id"]=> int(1280) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2115) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }EASTR (European Association of State Territorial Representatives, Association Européenne de Représentants Territoriaux de l’Etat, AERTE – in French) is a European organisation of
STRs (State Territorial Representatives). EASTR is an association seated in Brussels since 2000. EASTR has been organising scientific conferences called “European Days” that proves its commitment to scientific research. In 2014 this commitment was fostered by a decision of the General Assembly on an empirical survey of the national character of STRs.
The survey was based on a questionnaire edited by EASTR and OECD. The questionnaire contained two kinds of questions. One of them could only be easily answered if one knew the national legal background of the institution while the other was only possible to answer if one knew the practice and the everyday work of STRs, in fact by the STRs themselves. Therefore questionnaires were filled by countries and regions, members of EASTR. This study is a result of analysing and evaluating the questionnaires.
Az AERTE (Association Européenne de Représentants Territoriaux de l’Etat, angolul: European Association of State Territorial Representatives, EASTR) a kormány területi képviselőinek európai szervezete. Az AERTE 2000 óta működik egyesületi formában, Brüsszelben bejegyezve. Az AERTE – több mint húsz éve – évente megrendezett konferenciái mutatják a szervezet tudományos tevékenység iránti elkötelezettségét. Ezt az elkötelezettséget erősíti, hogy 2014-ben döntés született egy tudományos kutatás lefolytatásáról, amely empirikus módszerek alkalmazásával törekedett feltárni a kormány területi képviselőinek nemzeti sajátosságait.
A kutatás az AERTE és az OECD által készített kérdőív alapján folyt. A kérdőív kétféle kérdést tartalmazott. A kérdések egyik típusa önmagában a vonatkozó jogi szabályozás alapján volt megválaszolható. A másik típus kizárólag a jogi szabályozás ismeretében nem volt megválaszolható, mert ezekhez olyan gyakorlati tapasztalatok is szükségesek voltak, amelyek a kormánymegbízottaknak, illetve munkatársaiknak állnak rendelkezésére. A kérdőíveket a szervezet tagjai, országok vagy – a szövetségi államokban – régiók (tartományok) töltötték ki. Jelen tanulmány és az alapját képező előadás ennek a 2015-ben készített kérdőíves felmérésnek a kiértékelése és az eredmények összefoglalása.
This study seeks the role of the course “Administration Theory” in the oeuvre of the late Professor Lajos Lőrincz’s (ordinary member of the Hungarian Academy of Sciences) adequate publications, emphasizing his merits as course initiator. The paper pays attentions to the origin and etymology of the Latin word administratio and the Hungarian word közigazgatás and reform taking into account the function of Administrative Theory. This article applies the etymological and historical-retrospective method. This work underlines the most important turning points in the history of the Administration Theory course. We introduce the changes of the educators in the tuition of the course, the different curricula, and the methodological problems, too. We conclude that the Hungarian (and international) administrative and legal scientific journals are absolutely practice-oriented, but the suppressing of theoretical research is the beginning of the end.
" ["hu_HU"]=> string(1031) "A tanulmány a Közigazgatás-elmélet tantárgy szerepét néhai Lőrincz Lajos professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja adekvát publikációinak tükrében vizsgálja, kiemelve tantárgyalapítói szerepét. A tanulmány figyelmet fordít a latin administratio, valamint a magyar közigazgatás és reform szavak eredetére és etimológiájára. Tematikánk vizsgálja a közigazgatás-elmélet rendeltetését. A cikk etimológiai és történeti-visszatekintő módszert alkalmaz. E munka bemutatja a Közigazgatás-elmélet tantárgy történetének legfontosabb fordulópontjait. Elemzésre kerül a tantárgy oktatói személyi körének változása, a tananyag módosulásai, és a módszertani jellegű problémák köre is. Végkövetkeztetésünk: napjainkban a hazai és a nemzetközi közigazgatás-tudományi és jogtudományi tudományos folyóiratok teljességgel gyakorlati irányultságúak, azonban az elméleti kutatások elnyomásával egyidejűleg mindez nem más, mint a vég kezdete.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(108) "Reforms and Stability in the Course Administration Theory with Regards to Lajos Lőrincz as Course Initiator" ["hu_HU"]=> string(134) "Reformok és állandóság a közigazgatás-elmélet tantárgy oktatásában, tekintettel Lőrincz Lajos tantárgyalapító szerepére" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(0) { } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(11) "etimológia" [1]=> string(14) "felsőoktatás" [2]=> string(23) "közigazgatás-elmélet" [3]=> string(19) "közigazgatási jog" [4]=> string(16) "latin filológia" [5]=> string(14) "Lőrincz Lajos" [6]=> string(6) "reform" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(21) "Administration Theory" [1]=> string(18) "Administrative Law" [2]=> string(9) "Etymology" [3]=> string(16) "Higher education" [4]=> string(14) "Lajos Lőrincz" [5]=> string(15) "Latin philology" [6]=> string(6) "Reform" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#865 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(6618) ["id"]=> int(1286) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(2122) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The scientific research of the relationship between public administration and the economy was constantly present in the academic work of Lajos Lőrincz. Thanks to his outstanding systematic thinking skills, his sensitivity towards problems and his overall knowledge of international literature Lőrincz carried out research with a comparative method providing a guideline for every researcher dealing with the aforementioned topic. Professor Lőrincz widely examined the effect of economy on the organization, functions and staff of public administration. As far as the academia is concerned the need for administrative change has always been present in the history of the state. He had the opinion that a change can only be considered a reform if it meets certain criteria at the same time. Consequently, the state socialist system’s measures to transform the economy and economic governance in no event can be considered a reform. Since these changes were neither based on the political forces’ consensus reflecting the society’s will, nor on social agreement. The economic governance transformation carried out at the time of the regime change fully meet the terms defined by Professor Lőrincz, thus they are unequivocally considered reforms.
" ["hu_HU"]=> string(1467) "Lőrincz Lajos akadémikus munkásságát végigkísérte a közigazgatás és a gazdaság viszonyának tudományos kutatása. Az iskolateremtő tudós kivételes rendszerező képessége, problémaérzékenysége, a nemzetközi irodalom teljes körű ismerete alapján – jellemzően – összehasonlító módszerrel végzett elemzései, minden, a témával foglalkozó kutató számára iránymutatóak.
Lőrincz professzor átfogóan vizsgálta a gazdaságnak a közigazgatás szervezetére, funkcióira és személyi állományára gyakorolt hatását. Az akadémikus álláspontja szerint a közigazgatási változások iránti igény folyamatosan jelen van az egyes államok történetében. Véleménye alapján reformértékűnek csak akkor tekinthető egy változás, ha egyidejűleg megfelel egy komplex feltételrendszernek.
Ebből következően semmiképpen nem tekinthető reformnak az államszocialista rendszernek a gazdaság- és a gazdaságirányítás átalakítására irányuló intézkedéssorozata. Ezek a változások ugyanis nem a társadalom akaratát valóban tükröző politikai erők konszenzusán, még kevésbé társadalmi közmegegyezésen alapultak.
A rendszerváltozás során megvalósított gazdaságirányítási átalakítások minden szempontból megfelelnek a Lőrincz professzor által meghatározott feltételeknek, így azok egyértelműen reformnak minősülnek.