object(Publication)#715 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(8776) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:10" ["primaryContactId"]=> int(11337) ["sectionId"]=> int(157) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(8651) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(0) "" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(1) "3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "

előszó

" ["hu_HU"]=> string(15) "

előszó

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "Vendégszerkesztői előszó" ["hu_HU"]=> string(28) "Vendégszerkesztői előszó" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#752 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11337) ["email"]=> string(24) "blanko.miklos@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8776) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Blankó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Miklós" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(8) "előszó" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(8) "előszó" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#765 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43279) ["id"]=> int(6637) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8776) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#120 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8258) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:12" ["primaryContactId"]=> int(10511) ["sectionId"]=> int(158) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(8134) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4021) "A’ magyar nyelv’ rendszere 1846. Buda: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. Apáczai Csere János 1654: Magyar Logicatska. Gyulafehérvár: Major Márton. Apáczai Csere János 1655: Magyar encyclopaedia. Utrecht: Johannes Waesberg. Bessenyei György 1774/1932: Magyarság. In: Vajthó László (szerk.): Magyarság. A magyar néző. Magyar irodalmi ritkaságok XVI. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. 9–18. Bugát Pál 1833. Magyar‒deák és deák‒magyar orvosi szókönyv az Orvosi Tár’ első két évéhez. Pest: Orvosi Tár. Csapodi Csaba 2017: Szemelvények a magyar matematikai műnyelv történetéből. Érintő 3. Dobos Csilla 2014: A nyelven belüli fordítás különböző típusai. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 8/2: 61–75. Dobos Csilla 2022: A szaknyelvről köznyelvre történő intralingvális fordítás szerepe a tudásmegosztásban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 15/2: 38–64. Engberg, Jan 2023: Dissemination of science and communicative efficiency of texts. Is the level of explanatory ambition a relevant diagnostic tool? Trans-Kom 16/1: 4–21. Fields, Aron M. – Freiberg, Craig S. – Fickenscher, Alexandra – Shelley, Kirk Harry 2008: Patients and jargon: are we speaking the same language? Journal of Clinical Anesthesia 20/5: 343–346. Online: https://doi.org/10.1016/j.jclinane.2008.02.006 Fóris Ágota 2006: A terminológiai szemlélet szerepe a szakmai kommunikációban. Tudásmenedzsment 7/3: 91–100. Geleji Katona István 1645. Magyar Grammatikatska. Gyulafehérvár. Ghosh, Suresh C. 2007: History of Education in India. Jaipur – New Delhi – Bangalore – Mumbai – Hyderabad – Guwahati: Rawat Publications. Gyarmathi Sámuel 1794: Okoskodva tanito magyar nyelvmester. Második darab. Kolozsvár: Hochmeister Márton. Havas Ferenc 1998: Onoma, rhéma, logosz. Budapest: ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék. Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (főszerk.) 2016: A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Maróti György 1734: Arithmetica. Debrecen. Mathematikai Műszótár. Kiadja a Magyar Tudós Társaság. Buda: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. Pápay Sámuel é. n. [1808]: A magyar literatúra esmérete. Veszprém: Számmer Klára. Rébék-Nagy Gábor 2010: Szaktudás, nyelvtudás, szaknyelv. In: Dobos Csilla (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 195–204. Robins, Robert, Henry 1999: A nyelvészet rövid története. Ford. Siptár Péter. Budapest: Tinta Könyvkiadó – Osiris Kiadó. Roelcke, Thorsten 2014: Zur Gliederung von Fachsprache und Fachkommunikation. Fachsprache 36/3–7: 154–178. Online: https://doi.org/10.24989/fs.v36i3-4.1305 Sylvester János 1539: Grammatica Hungarolatina. Sárvár-Újsziget. Temmerman, Rita 2000: Towards New Ways of Terminology Description. The sociocognitive approach. John Benjamins Publishing Company, Amsterdam–Philadelphia. Online: https://doi.org/10.1075/tlrp.3 Tolnai Vilmos 1923. Műnyelv, szaknyelv. Magyar Nyelv 19/1–4: 76–78. Unbegaun, Boris 1932: Le calque dans les langues slaves littéraires. Revue des Études Slaves 12/1: 19–48. Online: https://doi.org/10.3406/slave.1932.7505 Varga Éva Katalin 2015: Latin mintára képzett kalkok a magyar és az orosz anatómiai nevekben. PhD-értekezés. Budapest: ELTE. Varga Éva Katalin – Zimonyi Ákos – Indig Balázs – Sárközi-Lindner Zsófia – Palkó Gábor 2022: Durva influenza vagy veszélyes világjárvány? A Covid19 terminológiája a médiában. In: Navracsics Judit, Bátyi Szilvia (szerk.): Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II.: Fordítástudomány, terminológia, retorika, kognitív nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, interkulturális kommunikáció, névtan. Budapest: Akadémiai Kiadó. Varga Éva Katalin – Vladár Zsuzsa 2023: A tükörjelenség szerepe a magyar nyelvű szakterminológia alakulásában. Előadás A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XII. konferencián. Szeged. " ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(4) "5-21" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1077) "

Having a Hungarian terminology is essential, as terms constructed from vernacular elements play a key role in the transmission of knowledge, facilitating access to both scientific and specialized expertise. The development of Hungarian scientific terminology has been the result of a long historical process. After the era of exclusively Latin-based scholarship, the emergence of Bible translations and mother-tongue education in the 16^th century marked the beginning of a shift. During the Enlightenment, vernacular terminology became a tool for the democratization of knowledge and the advancement of the nation. From the 19th century onward, the Hungarian Academy of Sciences implemented a systematic program to develop domain-specific terminological frameworks. In the 20^th century, terminological work came to be based on scientific principles. Today, the most important task is the continuous cultivation and safeguarding of the Hungarian scientific register, ensuring its practical applicability in alignment with the mission of the Academy.

" ["hu_HU"]=> string(887) "

A magyar nyelvű szakterminológia azért fontos, mert a vernakuláris elemekből építkező terminusok a tudásátadásban kulcsszerepet játszanak, megkönnyítik a hozzáférést a tudományos és a szakismeretekhez. A magyar nyelvű terminológia kialakulása hosszú folyamat eredménye. A tisztán latin nyelvű tudományosság kora után a 16. századtól a bibliafordítások és az anyanyelvű iskoláztatás jelentette a kezdetet. A felvilágosodásban a tudás demokratizálódásának, a nemzet felemelésének eszköze lett. A 19. századtól az Akadémia programja szervezetten hozta létre a szaknyelvi terminológiákat. A 20. században a terminológiai munka tudományos alapelveken nyugszik. Ma a legfontosabb feladat a magyar tudományos szaknyelv állandó gondozása és használati lehetőségének biztosítása, az Akadémia küldetésével összhangban.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(36) "Do/Did we Need Science in Hungarian?" ["hu_HU"]=> string(45) "Kell(ett)-e nekünk magyar nyelvű tudomány?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#790 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10511) ["email"]=> string(45) "Constantinovitsne.Vladar.Zsuzsanna@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8258) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"NKE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(26) "Constantinovitsné Vladár" ["hu_HU"]=> string(26) "Constantinovitsné Vladár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Zsuzsa" ["hu_HU"]=> string(6) "Zsuzsa" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "terminológia" [1]=> string(28) "magyar nyelvű terminológia" [2]=> string(23) "terminológiatörténet" [3]=> string(11) "tükörszó" [4]=> string(22) "művelődéstörténet" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "terminology" [1]=> string(26) ", terminology in Hungarian" [2]=> string(22) "history of terminology" [3]=> string(6) "calque" [4]=> string(16) "cultural history" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#782 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43281) ["id"]=> int(6638) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8258) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#122 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8361) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10640) ["sectionId"]=> int(158) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(8237) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3516) "Balázs Géza 2013: Nyelvi szuverenitás. A nemzeti nyelvek és kultúrák változó helyzete az önrendelkezés és az identitás összefüggésében. Magyar Tudomány 2013/4: 453–458. Ballagi Géza 1888: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest: Franklin Társulat. Barta István 1966: A fiatal Kossuth. Budapest: Akadémiai Kiadó. Benda Kálmán 1978: Emberbarát vagy hazafi. Budapest: Gondolat Kiadó Benda Kálmán 1980: A polgári forradalom magyar előfutárai. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. 1. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. Csekey István 1938: A magyar nemzetfogalom. Szeged: n. a. Dobszay Tamás 2019: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei (1790–1848). Budapest: Országház Könyvkiadó. Dümmerth Dezső 1963: Herder jóslata és forrásai. Filológiai Közlöny 1963/10. Erdmann Gyula 2014: Szabadság és tulajdon. Az 1839–40. évi országgyűlés története. Budapest: Országgyűlés Hivatala. Gergely András 1974: A „rendszeres bizottsági munkálatok” szerepe a magyar reformmozgalom kibontakozásában. Tiszatáj 6: 37–41. Grünwald Béla 1888: A régi Magyarország 1711–1825. Budapest: Franklin-Társulat. Hárs Endre 2012: Herder tudománya. Az elgondolhatóság határain a késő 18. században. Pozsony: Kalligram. Heil Kristóf Mihály 2020: „Embernek születtünk, polgárnak neveltettünk.” – Nógrád vármegye észrevételei a közoktatás és a magyar nyelv ügyében (1831–1832). In: Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Budapest: Gondolat Kiadó. 99–116. Heil Kristóf Mihály 2023: A polgári átalakulás előzményei: az operátumok rövid története (1791–1832). In: Heil Kristóf Mihály (szerk.): Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. 99–120. Online: https://doi.org/10.36250/01111_06 Herder Johann Gottfried 1978: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Budapest: TIT Gondolkodók Kiadó. Hőnich Henrik 2023: Ki az igazi hazafi? Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Marczali Henrik 1898: Magyarország története a Szatmári békétől a Bécsi Congressusig 1711–1815. In: Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. Nyolcadik kötet. Budapest. Marczali Henrik 1907: Az 1790–91. országgyűlés. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Mészáros István 1981: Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-os kiadású magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó. Mikó Imre 1943: A magyar államnyelv kérdése a magyar országgyűlés előtt 1790–1825. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Online: https://doi.org/10.36240/etf-160 Nagy Noémi 2019: A hatalom nyelve – a nyelv hatalma: Nyelvi jog és nyelvpolitika Európa történetében. Budapest: Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft. 157–168. Pajkossy Gábor 2005: A nemzeti ébredés kezdetei. In: Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris Kiadó. Szekfű Gyula 1926: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéből. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. Terestyéni Ferenc 1955: Az állami élet nyelve. In: Pais Dezső (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó. Vörös Károly 1980: A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kezdetei. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790–1848. 1. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. " ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(5) "22-31" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(834) "

Between 1790 and 1844, the Hungarian language movement played a significant role in the half-century-long struggle for civil transformation. Until the end of the 18th century, Latin remained the official language in Hungary. The efforts to make Hungarian the official language – led by the privileged estates and an increasingly broad segment of the political nation – sought to establish it as the language of state administration, education, and legislation. During this period, the traditional political arena expanded: in addition to the Diet, which was dependent on the arbitrary will of the ruler, and the assemblies of the noble counties, the work of the so-called regular committees and the discussion of the draft laws prepared by them in the counties created an opportunity for the liberal opposition to organize.

" ["hu_HU"]=> string(1042) "

A magyar nyelvi mozgalom a polgári átalakulásért folytatott bő fél évszázados küzdelem fontos részét képezte 1790 és 1844 között. A 18. század végéig a hivatalos élet nyelve a latin volt Magyarországon. Majd a felvilágosult abszolutizmus birodalomegységesítő törekvései a németet kívánták előnyben részesíteni, ami a magyar rendek határozott ellenállásába ütközött. 1790 és 1844 között a magyar nyelv hivatalossá tételéért folytatott küzdelemben a politikai nemzet – a kiváltságokkal bíró rendek – egyre szélesebb körének volt a célja, hogy a magyar váljon az államigazgatás, oktatás és törvénykezés nyelvévé. A korszakban a hagyományos politikai tér kiszélesedett: az uralkodó önkényétől függő rendi országgyűlés és a nemesi vármegye közgyűlései mellett az ún. országos rendszeres bizottságok munkája és azok által előkészített törvénytervezetek vármegyei megvitatása lehetőséget teremtett a liberális ellenzék megszervezésére.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "The Fight for the Hungarian Language during the Reform Era" ["hu_HU"]=> string(38) "Harc a magyar nyelvért a reformkorban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#794 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(10640) ["email"]=> string(21) "heilkristof@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8361) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(34) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:9:"ELTE ÁJK";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Heil" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Kristóf" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(9) "anyanyelv" [1]=> string(15) "nyelvi mozgalom" [2]=> string(15) "politikai nyelv" [3]=> string(14) "nyelvtörvény" [4]=> string(17) "törvényalkotás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "native language" [1]=> string(17) "language movement" [2]=> string(18) "political language" [3]=> string(12) "language law" [4]=> string(11) "legislation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#789 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43282) ["id"]=> int(6639) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8361) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#757 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8299) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10570) ["sectionId"]=> int(158) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(8175) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5551) "Antal Tamás 2016: Szilágyi Dezső és műve. Szeged: Iusperitus Kiadó. Barna Attila 2015: Az állam elleni bűncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon, különös tekintettel a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi 5. törvényzikk előzményeire és megalkotására. Győr: Universitas Győr Nonprofit Kft. Csernus-Lukács Szilveszter 2020: A nemzetiségi és nyelvi kérdés szabályozása Magyarországon és Erdélyben az Októberi Diplomától a nemzetiségi törvényig. In: Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Budapest: Gondolat Kiadó. 66–98. Online: https://majt.elte.hu/dstore/document/3156/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-46.pdf Fazekas István 2004: Magyar levéltárosok Bécsben 1841–1918. In: Sipos András (szerk.): Magyar levéltáros életpályák a XIX–XX. században. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. 59–86. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bflk_2004_ eletpalyak/?pg=60&layout=s Gazsó Dániel 2016: A magyar diaszpóra fejlődéstörténete. Kisebbségi Szemle 1/1: 9–35. Online: https://www.epa.hu/03700/03751/00001/pdf/kisebbsegi_szemle_2016_01_009-035.pdf Goluchowski, Agenor 1904: Die K. und K. Konsular-Akademie von 1754 bis 1904: Festschrift zur Feier des hundertfünfzigjährigen Bestandes der Akademie und der Eröffnung ihres neuen Gebäudes. [A K. és K. Konzuli Akadémia 1754-től 1904-ig: Emlékkönyv az Akadémia 150 éves fennállásának és új épületének megnyitásának alkalmából] Wien: Verlag des K. u. K. Ministeriums des Kaiserlichen und Königlichen Hauses und des Äussern. Heil Kristóf 2020: „Embernek születtünk, polgárnak neveltetünk”: Nógrád vármegye észrevételei a közoktatás és a magyar nyelv ügyében (1831–32). In: Nagy Noémi (szerk.): Nemzetiségi-nyelvi szuverenitás a hosszú 19. században. Budapest: Gondolat Kiadó. 99–117. Online: https://majt.elte.hu/dstore/document/3156/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-46.pdf Nádor Orsolya 2000: A magyar nyelv státusváltozásai a honfoglalástól a XIX. század közepéig. In: Hungarológiai Évkönyv 1/1: 54–72. Online: https://epa.oszk.hu/02200/02287/00001/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_01_054-071.pdf Nádor Orsolya 2017: A magyar nyelv külföldi megismertetése, vonzereje. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A magyar nyelv jelene és jövője. Budapest: Gondolat Kiadó. 465–483. Online: https://real.mtak.hu/77879/1/Tolcsvai_Magyarnyelv_465_Nador.pdf Nagy Dóra 2024: Hogyan tanultak a XVIII–XIX. századi német polgárok magyarul? Magyar–német kétnyelvűség a történelmi Magyarországon. Édes Anyanyelvünk 26/1: 21–23. Online: https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/ea_XLVI-2024-1.pdf#page=23 Nagy Noémi 2020: Magyar nyelvi szuverenitási törekvések a neoabszolutizmus előtt – a magyar államnyelv bevezetésének története. In: Megyeri-Pálffy Zoltán (szerk.): Szuverenitáskutatás. Jogtörténeti Értekezések. 43. Budapest: Gondolat Kiadó. 141–158. Online: https://majt.elte.hu/dstore/document/2858/MAJT-jogtorteneti-ertekezesek-43.pdf Pfusterschmid–Hardtenstein, Heinrich 1989: Von der Orientalischen Akademie zur K. u. K. Konsularakademie. Eine Maria-Theresianische Institution und ihre Bedeutung für den Auswärtigen Dienst der Österreichisch–Ungarischen Monarchie. [Az Orientalische Akademie-tól a K. u. K. Konsularakademie-ig. Egy Mária Terézia-kori intézmény és jelentősége az Osztrák–Magyar Monarchia külügye számára] In: Wandruszka, Adam – Urbanitsch, Peter (Hg.): Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Band VI/1. Die Habsburgermonarchie im System der Internationalen Beziehungen [A Habsburg-monarchia a nemzetközi kapcsolatok rendszerében]. Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. 122–195. Pfusterschmid–Hardtenstein, Heinrich 2004: Die Orientalische- und spätere Konsularakademie 1848–1918. Eine frühe Fachhochschule im Zeitalter der Industrialisierung [Az Orientalische- és késői Konsularakademie 1848–1918. Egy korai szakfőiskola az iparosodás korában]. In: Rathkolb, Oliver (Hg.): 250 Jahre. Von der Orientalischen zur Diplomatischen Akademie in Wien [250 év. Az orientálistól a diplomáciai akadémiáig Bécsben]. Innsbruck–Wien–München–Bozen: Studien Verlag. 77–103. Rigó Balázs 2017: Alkotmányos változások az 1860-as évek második felében. Acta Universitatis Szegediensis: Forum: Publicationem Doctorandorum Juridicorum 7. 193–222. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/85580 Szabó Mátyás 2022: Die juristische Bildung an der k.u.k. Konsularakademie [A jogi képzés a k. és k. Konzulakadémián]. Pravnehistorické Studie 53/1: 53–76. Online: https://doi.org/10.14712/2464689X.2022.4 Szabó Mátyás 2024: „A m. kir. oktatásügyi miniszter Ő Excellenciája a magyar kormány legforróbb elismerését küldi”. Magyar oktatók tevékenysége a Cs. és Kir. Konzuli Akadémián. Lymbus 22: 11–40. Online: https://lymbus.abtk.hu/images/lymbus_2024_konyv_ 01_09_bi.pdf Szili Katalin 2019: A magyar mint idegen nyelv oktatása, mint alkalmazott hungarológiai diszciplína. THL2: A Magyar Nyelv és Kultúra Tanításának Szakfolyóirata 15/1–2: 84–95. Online: https://epa.oszk.hu/01400/01467/00017/pdf/EPA01467_thl2_2019_01-02_084-095.pdf Tefner Zoltán 2018: Nyelvtanítás a bécsi Keleti Akadémián. Riga: GlobeEdit. Wlassics Gyula 1911: Az 1867:XII. t.-cz. jogi természete. Budapest: Franklin-Társulat." ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(5) "32-47" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(773) "

In the era of the dualist Austro-Hungarian Monarchy, the status of the Hungarian state language was settled. However it remained an existential question for the Hungarian state that the Hungarian language and constitutional law should be known by the common institution, especially by the common foreign ministry, the diplomatic and consular service. In the interests of teaching Hungarian as a foreign language, Hungarian teachers were also employed at the Imperial and Royal Consular Academy, and obligatory Hungarian-language subjects were added to the curriculum. In this study, I aim to present the Hungarian elements and influence, furthermore the related organisational, educational and methodological experiences regarding the teaching of Hungarian language.

" ["hu_HU"]=> string(710) "

A dualista Osztrák–Magyar Monarchia időszakában a magyar államnyelv státusza rendeződött. Ugyanakkor a magyar állam szempontjából egzisztenciális kérdést jelentett, hogy a magyar nyelvet és államjogot a közösügyi szervek, főként a közös külügyminisztérium, a diplomáciai és konzuli szolgálat is ismerje. A magyar mint idegen nyelv oktatása érdekében a Cs. és Királyi Konzuli Akadémián magyar oktatók nyertek alkalmazást, a tantervben pedig kötelező magyar nyelvű tárgyak is megjelentek. Ebben a tanulmányban a magyar jelenlétet és befolyást, illetve a magyar nyelv oktatásával kapcsolatos szervezési, oktatási és módszertani tanulságokat mutatom be.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(103) "Hungarian Language Teaching at the Imperial and Royal Consular Academy of the Austro-Hungarian Monarchy" ["hu_HU"]=> string(87) "Magyarnyelv-oktatás az Osztrák–Magyar Monarchia Cs. és Kir. Konzuli Akadémiáján" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "“So that they can Become Worthy Representatives of the Interests of Both Halves of the Empire”" ["hu_HU"]=> string(77) "„Hogy mindkét birodalomfél érdekeinek méltó képviselői lehessenek”" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#802 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10570) ["email"]=> string(23) "szabo.matyas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8299) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(12) "+36202910505" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Mátyás" ["hu_HU"]=> string(8) "Mátyás" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "Nyelvoktatás" [1]=> string(12) "magyar nyelv" [2]=> string(9) "államjog" [3]=> string(20) "külügyi szolgálat" [4]=> string(13) "szuverenitás" [5]=> string(25) "Osztrák-Magyar Monarchia" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "Language education" [1]=> string(18) "Hungarian language" [2]=> string(18) "constitutional law" [3]=> string(15) "foreign service" [4]=> string(11) "sovereignty" [5]=> string(25) "Austro-Hungarian Monarchy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#797 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43285) ["id"]=> int(6640) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8299) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#784 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8260) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:12" ["primaryContactId"]=> int(10514) ["sectionId"]=> int(158) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(8136) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6468) "Források 1792. évi VII. törvénycikk a magyar nyelv tanításáról és használatáról. Online https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=79200007.TV&searchUrl=/%20ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D26 [2025. 04. 13.] Ballagi Mór 1850: Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyüjteménye. Szarvas: Réthy Lipót nyomdája. Bél Mátyás 1729: Der Ungarische Sprach Meister oder kurtze Anweisung zu der edlen Ungarischen Sprache nebst einem Anhang von Gesprächen. Der Hoch-Löblichen Deutschen Nation, Zum Nutz und Dienste gutherzig gestellet. Pressburg: Johann Paul Royer. Márton József 1810: Praktische ungarische Sprachlehre für Deutsche sammt einem ungarischen Lesebuch und dazu gehörigen Wörterbuch. Wien: Anton Pichler. O. 1840. Vajda Péter Magyar Nyelvtana (magyarul és németül, ellenbe tett lapokon). Első füzet. Szónyomozás. Budán a’ magyar kir. egyetem betüivel. Tudományos Gyűjtemény 24/9: 97–103. Riedl Szende 1859: A magyar nyelvrendszer alapvonalai: magyar hangtan. Prága–Lipcse: Kober & Markgraf. Sz. n. 1781: A Magyar Hírmondó második esztendeje. Az az 1781ben költ túdósító Levelei. Magyar Hírmondó. Pozsony: Patzkó Ferentz Ágoston Könyvnyomtató műhelye. 185–192. Online: https://real-j.mtak.hu/1020/1/Magyar_hirmondo_1781.pdf [2025. 07. 03.] Sz. n. 1784: A’ Magyar Hírmondó 1784. Szent Jakab havának 5. napján szombaton költ 42. levele. Magyar Hírmondó Pozsony: Patzkó Ferencz Ágoston. 345–352. Online: https://real-j.mtak.hu/1023/1/Magyar_hirmondo_1784.pdf [2025. 07. 03.] Vályi András 1791a: A’ magyar nyelvnek hathatósságáról mondott beszéd. Pest: Föskúti Landerer Mihály’ Betüivel. Vályi András 1791b: Beszéd a’ nemzeti nevelésről. Pest: Nyomtattatott Füskúti Landerer Mihálynál. Vályi András 1792: Grundlinien die ungarische Sprache praktisch zu lehren, und zu lernen: nebst einer hiezu, eingerichteten Hilfstabelle. Pest. Vályi András é. n. A felséges magyar hazához. I. A magyar tanitószékek hathatósabb előmeneteléért, II. A pesti magyar társaságot megerősitő királyi privilegiumnak meg nyerhetését eszközlő közben vetésért. Hely és év n. (Az országgyűléshez intézett kérvénye 1791. máj. 31-ről). Verseghy Ferenc 1805: Neuverfasste Ungarische Sprachlehre, worin die verschiedenen Mund- und Schreibarten der ungarischen Sprache kurz angezeigt, die Regeln aus dem morgenländischen Bau der Sprache selbst hergeleitet, mit den deutschen Redensarten zusammengehalten und durch Beyspiele erläutert werden. Mit einem Anhange, worin eine Sammlung der zum Sprechen nöthigen Wörter und Redensarten, dann einige Gespräche, Erzählungen, Briefe und Gedichte enthalten sind. Pesth: Joseph Eggenberger. Vörösmarty, Michael 1832: Kurzgefaßte ungrische Sprachlehre für Deutsche. Nebst einer Auswahl deutsch-ungrischer Uebungsstücke. Pesth: Verlag von C. A. Hartleben. Szakirodalom Déri Balázs (ford.) 1984: Német nyelvtan. Előszó. In: Tarnai Andor (szerk.): Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 69–72. Éder Zoltán 1989: Fejezetek a magyar mint idegen nyelv oktatásának történetéből. Magyar Nyelvőr 107/3: 309–323. Éder Zoltán 1999a: Vályi András, a magyar nyelv tanára. In: Éder Zoltán (szerk.): Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Budapest: Magyar Egyetemi Kiadó. 86–96. Éder Zoltán 1999b: Verseghy Ferenc nyelvtanai, tekintettel a magyar mint idegen nyelv oktatására. In: Éder Zoltán (szerk.): Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Budapest: Magyar Egyetemi Kiadó. 150–161. Fehér Katalin 1999: Magyar nyelvű tankönyveink és a sajtó a 18–19. század fordulóján. Magyar Könyvszemle 115/3: 314–328. Friml Aladár (ford.) 1913: Az 1777-iki Ratio Educationis. Budapest: Kiadja Kath. Középiskola Tanártestület. Hajdu Lajos 1985: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban. Levéltári Közlemények 56/1: 145–200. Johann, Gottfried Herder 1791: Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit (Gondolatok az emberiség történetének filozófiájáról). In: Wolfgang, Pross 2002 (Hrsg): Johann Gottfried Herder: Werke, Band III/1. München: Carl Hanser Verlag. 633. Jókai Mór 1898: Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor. Utleírás. In: Jókai Mór: Jókai Mór összes művei. Budapest: Révai. V. Kovács Sándor – Kulin Ferenc – Rudolf Ottó (szerk.) 1984: Magyar felvilágosodás. Szöveggyűjtemény a kor irodalmából – irodalmi olvasókönyv. Budapest: Tankönyvkiadó. Magyar Tudós Társaság 1831: A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai. Pest: Nyomt. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál. Mészáros István (ford.) 1981: Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Budapest: Akadémiai Kiadó. Mészáros István 1989: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Budapest: Tankönyvkiadó. Mikó Pálné 1991: Márton József táblázatai. A magyar grammatika eszközeinek és viszonyhálózatainak leírása. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Lóránd hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 437–442. Pomozi Péter – Karácsony Fanni 2017: Magyar nyelvű otthon 1. Magyarország. Budapest: Anyanyelvápolók Szövetsége Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Poór János 1992: A Theresianum. Az összetartozás műhelye. Rubicon 2/8–9: 25−26. Ravasz János 1966: Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1100–1849. Budapest: Tankönyvkiadó. Szili Katalin 2012: Bél Mátyás Sprachmeistere újra és újra. Magyar Nyelv 108/3: 341–357. Szőts Farkas 1907: Emlékezés Ballagi Mórról. Protestáns Szemle 19/9: 563–575. Váczy János 1898: Kazinczy Ferencz Levelezése VIII. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. C. Vladár Zsuzsa 2009: Hány eset van a magyarban? Egy XVII. századi kritériumrendszer. Magyar Nyelv 105/3: 281–291. C. Vladár Zsuzsa 2016: Az esetrendszer leírása. Hány eset van a magyarban? In: C. Vladár Zsuzsa (szerk.): A korai magyar grammatikák. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 191. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 85–101. " ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(5) "48-60" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(899) "

Hungarian grammars and language books written for native speakers of German have been a significant part of the history of Hungarian language writing since the beginning of the 18th century. They are of outstanding importance in the history of Hungarian grammar writing from the points of view of linguistic history, comparative linguistics, the history of language teaching and the history of culture. From the point of view of these disciplines, this study aims to highlight some moments of the works written for the German-speaking population in Hungary. The vast majority of the works presented in this essay were published at the same time as the struggles for Hungarian as an official language and for the teaching of Hungarian in schools, and were part of the successful language policy process that resulted in the birth of Hungarian-language science and Hungarian-language education.

" ["hu_HU"]=> string(876) "

A magyarnyelvkönyv-írás történetének a 18. század elejétől egyik meghatározó szeletét képezik a német anyanyelvűeknek írt magyar grammatikák, nyelvkönyvek. Ezek nyelvtörténeti, összehasonlító nyelvészeti, nyelvtanítás-történeti és művelődéstörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségűek a magyarországi nyelvtanírás történetében. A tanulmány ezen tudományterületek szempontjából kíván néhány mozzanatot kiemelni a magyarországi németségnek írt munkákról. A dolgozatban bemutatott művek túlnyomó többsége a magyar mint hivatalos nyelvért és a magyar nyelv iskolai tanításáért folytatott küzdelmekkel egy időben látott napvilágot, s része volt annak a sikeres nyelvpolitikai folyamatnak, amelynek eredményeként megszületett a magyar nyelvű tudomány és a magyar nyelvű iskolai oktatás.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(132) "Hungarian Language Teaching in 18th and 19th Century Hungary in the Light of the Language Masters Written For German-Speaking People" ["hu_HU"]=> string(106) "Magyarnyelv-oktatás a 18–19. századi Magyarországon a német ajkúaknak írt nyelvmesterek tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#804 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10514) ["email"]=> string(20) "Nagy.Dora@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8260) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:4:"NKE ";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Dóra" ["hu_HU"]=> string(5) "Dóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(40) "XVIII-XIX. századi magyarnyelv-oktatás" [1]=> string(20) "anyanyelv-pedagógia" [2]=> string(11) "nyelvmester" [3]=> string(24) "magyar mint idegen nyelv" [4]=> string(8) "hungarus" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(59) "Hungarian language education in the 18th and 19th centuries" [1]=> string(22) "mother tongue pedagogy" [2]=> string(15) "language master" [3]=> string(31) "Hungarian as a foreign language" [4]=> string(8) "hungarus" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#805 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43286) ["id"]=> int(6641) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8260) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#737 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8313) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10585) ["sectionId"]=> int(159) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(8189) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1884) "A 2024. évi 197. Közgyűlés ünnepi nyilatkozata = Az Akadémia ünnepi nyilatkozata magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről. 2024. május 8. Online: https://mta.hu/kozgyules2024/az-akademia-unnepi-nyilatkozata-magyar-nyelvet-szolgalo-kuldetesenek-megerositeserol-113681 Berkáné Danesch Marianne (szerk.) – M. Szabó Miklós – Mező András (katonai szakmai szerk.) 2015: Katonai terminológiai értelmező szótár. (Terminológiai szakértő: Fóris Ágota.) Budapest: Zrínyi Kiadó. Infoterm 2019 = Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben. (Ford.: Somogyi Zoltán, lektorálta: B. Papp Eszter.) In: Fóris Ágota − Bölcskei Andrea (szerk.): Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt. 167–218. ISO 29383:2020 Terminology Policies – Development and Implementation. Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottság. Online: https://mta.hu/i-osztaly/magyar-nyelv-a-tudomanyban-elnoki-bizottsag-108115 Magyarország Alaptörvénye 2011 = Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.). Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv# Nft. = 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv NKE IFT = Az NKE Intézményfejlesztési terve (2020–2025). Online: https://www.uni-nke.hu/egyetem/strategiai-fejlesztes/strategiak/ift-2020-2025 NKE MP = Az NKE Minőségfejlesztési programja (2020–2025). Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/minosegfejlesztesi-program-2020-2025.pdf Tempus Közalapítvány. Online: http://tka.hu Vitafórum 2023 = A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv. Online: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magyar_nyelv_vedelme_javaslatok.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(5) "61-73" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1146) "

The status and future of Hungarian-language studies have been a source of concern for many people, including linguists, other researchers, and intellectuals. English-language scientific communication has been essential in the fields of natural sciences, mathematics, medicine, and engineering for decades. The importance of English-language scientific communication in Hungary has recently been reinforced in the humanities and social sciences. In Hungarian higher education, internationalization processes have intensified. More and more universities are focusing on internationalization, including publishing scientific papers in English, expanding international relations, increasing the mobility of teachers, students, and administrative staff, and welcoming more international students. These processes underscore the importance of bilingual (English and Hungarian) scientific communication, with an increasing number of institutions adopting English-mediated instruction and publishing. The objective of this study is to examine the implications of bilingual scientific communication in the context of internationalization processes.

" ["hu_HU"]=> string(1260) "

A magyar nyelvű tudomány helyzete és jövője régóta foglalkoztatja nemcsak a nyelvészeket, hanem más kutatókat és általánosságban az értelmiséget. Az angol nyelvű tudományos kommunikáció évtizedek óta elengedhetetlen a természettudományi, matematikai, orvosi, műszaki területeken, és az utóbbi időszakban a bölcsészet- és társadalomtudományok területén is megerősödött az angol nyelvű tudományos kommunikáció fontossága Magyarországon is. A magyar felsőoktatásban megerősödtek a nemzetköziesedési folyamatok, és egyre több egyetem tűzi ki célul a nemzetköziesítést, amelybe beletartozik az angol nyelvű tudományos publikációk megjelentetése, a nemzetközi kapcsolatok bővítése, az oktatók, diákok, adminisztratív munkatársak mobilitása, a nemzetközi hallgatók számának növelése stb. Ezek a folyamatok mind a kétnyelvű (angol és magyar) tudományos kommunikáció szükségességét erősítik, és hatásukra egyre több intézmény tér át az angol közvetítőnyelvű oktatásra és az angol nyelvű publikálásra. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a nemzetköziesedés folyamatai következtében mit jelent számunkra a kétnyelvű tudományos kommunikáció.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(57) "What does Bilingual Scientific Communication Mean for us?" ["hu_HU"]=> string(63) "Mit jelent számunkra a kétnyelvű tudományos kommunikáció?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "The State and Future of Hungarian-Language Science" ["hu_HU"]=> string(48) "A magyar nyelvű tudomány helyzete és jövője" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#781 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10585) ["email"]=> string(20) "foris.agota@gmail.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8313) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-7599-0323" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Fóris" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ágota" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "nyelvtudomány" [1]=> string(38) "nemzetköziesedés a felsőoktatásban" [2]=> string(23) "terminológiastratégia" [3]=> string(38) "kétnyelvű tudományos kommunikáció" [4]=> string(32) "magyar és angol kétnyelvűség" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "linguistics" [1]=> string(40) "internationalization in higher education" [2]=> string(18) "terminology policy" [3]=> string(34) "bilingual communication on science" [4]=> string(34) "Hungarian and English bilingualism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#785 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43287) ["id"]=> int(6642) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8313) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#763 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8440) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10753) ["sectionId"]=> int(159) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(8316) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(9574) "Szakirodalom Beaugrande, Robert de  Dressler, Wolfgang 2000: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest: Corvina Kiadó. Berkáné Danesch Marianne – M. Szabó Miklós – Mező András (szerk.) 2015: Katonai terminológiai értelmező szótár. Budapest: Zrínyi Kiadó. Cabré, Teresa 1999: Terminology. Theory, Methods, Applications. Amsterdam: John Benjamins. Online: https://doi.org/10.1075/tlrp.1 Faber, Pamela − León-Araúz, Pilar 2019: Frame Based Terminology Applied to Military Science: Transforming a Glossary Into a Knowledge Resource. Lexicography, 6/2: 105–131. Online: https://doi.org/10.1007/s40607-019-00060-y Fazekas Ferenc 2024: A katonai döntéshozatal kihívásai a multitér műveletek és a mesterséges intelligencia alkalmazásának tükrében. PhD-értekezés, NKE Hadtudományi Doktori Iskola. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/101715 Fischer Márta 2025: Az EU-többnyelvűség hatása a magyar szaknyelvekre: terminológiai kihívások és lehetőségek. Magyar Tudomány, 186/2: 331–338. Online: https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.2.13 Fóris Ágota − Prószéky Gábor 2023: A zöld könyv: a magyar terminológiastratégiai munkák megalapozása és elindítása. In: Prószéky Gábor (főszerk.) – Fóris Ágota – Bölcskei Andrea – B. Papp Eszter – Lipp Veronika (szerk.): A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. 11–22. Online: https://doi.org/10.18135/term.2023.2 Hagos, Desta H. −Rawat, Danda B. 2024: Neuro-Symbolic AI for Military Applications. IEEE Transactions on Artificial Intelligence, 5: 6012–6026. Online: https://doi.org/10.1109/TAI.2024.3444746 Halász Renáta − Rébék-Nagy Gábor 2019: Az orvostanhallgatói magyar szaknyelv oktatásáról. Porta Lingua. 175–186. Online: http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2019 Interactive Terminology for Europe (IATE) [é. n.]. Online: https://iate.europa.eu/home Jakusné Harnos Éva 2014: A tudásszerveződés formáinak szerepe a szakmai nyelvhasználatban. In: Bocz Zsuzsanna (szerk.): Porta Lingua 2014. Debrecen: Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete (SZOKOE), 245–254. Online: http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2014 Jakusné Harnos Éva 2016a: A keretelméletek alkalmazása a szakmai diskurzus kutatásában. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 11/2: 89–101. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/vol_11_no_2_2016/ISSN_1788-9979_vol_11_no_2_2016_089-101.pdf Jakusné Harnos Éva 2016b: A szaknyelvi szövegek tipologizálásának lehetséges szempontjai. Porta Lingua, 2016: 381–390. Online: http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2016 Jakusné Harnos Éva − Horváthné Szalóczy Ibolya − Kárpáti Ildikó 2018: Jegyzet katonai szaknyelvi kurzusokhoz és STANAG3 nyelvvizsga-felkészüléshez. Budapest: Dialóg Campus Kiadó. Jakusné Harnos Éva − Horváthné Szalóczy Ibolya − Kárpáti Ildikó 2021: Jegyzet katonai szaknyelvi kurzusokhoz. STANAG3. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Jones, Ian 2011: The NATO terminology programme and NATOTerm. Proceedings of Translating and the Computer 33. London, UK: Aslib. Online: https://aclanthology.org/2011.tc-1.6/ King, Anthony 2024: Digital Targeting: Artificial Intelligence, Data, and Military Intelligence. Journal of Global Security Studies, 9/2: 2024 június. Online: https://doi.org/10.1093/jogss/ogae009 Kuna Ágnes – Ludányi Zsófia 2023: Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák. In: Prószéky Gábor (főszerk.) – Fóris Ágota – Bölcskei Andrea – B. Papp Eszter – Lipp Veronika (szerk.): A magyar terminológiastratégia kialakítása: Zöld könyv. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont 109–134. Online: https://doi.org/10.18135/term.2023.1 Kurtán Zsuzsa 2003: Szakmai nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kurtán Zsuzsa 2020: A jogi-közigazgatási szaknyelv rétegzettsége és a közérthetőség. In: Bocz Zsuzsanna (főszerk.): Porta Lingua 2020. 123–134. Online: https://doi.org/10.48040/PL.2020.11 Liu, Xiangwei − Tang, Liang − Ma, Xin − Hu, Jiang 2022: Research on Military Text Machine Translation Based on Deep Neural Network. In: Li, X. (szerk.): Advances in Intelligent Automation and Soft Computing. IASC 2021. Lecture Notes on Data Engineering and Communications Technologies, 80. Springer, Cham. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-81007-8_40 Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) é. n.: Kongresszusi kiadványok. Online: https://manye.hu/kongresszusi-kiadvanyok/a-magyar-alkalmazott-nyelveszeti-kongresszus-kiadvanyai-1995-es-2018-kozott/ Magyar Tudomány 2025: Bicentenáriumi összeállítás. 186/2. (2025. február). Online: https://akjournals.com/view/journals/2065/186/2/2065.186.issue-2.xml Mező András 2013: A szárazföldi harcászati tevékenységek fogalomrendszere: Vitaindító egy konferencia reményében. Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség Központi Folyóirata 141/1: 119–135. NATO Standardization Office [é. n.]. Online: https://nso.nato.int/nso/home/main/home NATOTerm [é. n.]. Online: https://nso.nato.int/natoterm/Web.mvc NATO Terminology Programme [é. n.]. Online: https://nso.nato.int/natoterm/content/nato/pages/ntp.html?lg=en [2025. 05. 09.] Négyesi Imre 2024: The Potential of Cognitive Artificial Intelligence for Mission-Oriented Military Decision-Making. Land Forces Academy Review, 29/4 (116): 473–480. Online: https://doi.org/10.2478/raft-2024-0049 Orna-Montesinos, Concepcion 2012: Constructing Professional Discourse: A Multiperspective Approach to Domain-Specific Discourses. Cambridge: Scholars Publishing. Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. [é. n.]. Online: https://www.offi.hu/offi-akademia/kepzesek/konferenciak Szaknyelvoktatók és -kutatók Országos Egyesülete [é. n.]: Porta Lingua. Online: http://szokoe.hu/porta-lingua Prószéky Gábor (főszerk.) – Fóris Ágota – Bölcskei Andrea – B. Papp Eszter – Lipp Veronika (szerk.) 2023: A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Online: https://doi.org/10.18135/term.2023 Prószéky Gábor 2023: Előszó: egy nemzeti Terminológiai Koordinációs Központ létrehozásának előkészítése. In: Prószéky Gábor (főszerk.) – Fóris Ágota – Bölcskei Andrea – B. Papp Eszter – Lipp Veronika (szerk.): A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. 5–10. Online: https://doi.org/10.18135/term.2023.1 Rashid, Adib − Kausik, Ashfakul − Sunny, Ahamed − Bappy, Mehedy 2023: Artificial Intelligence in the Military: An Overview of the Capabilities, Applications, and Challenges. International Journal of Intelligent Systems, 4: 1–31. Online: https://doi.org/10.1155/2023/8676366 Sager, Juan C. 1990: A Practical Course in Terminology Processing. Amsterdam: John Benjamins Publishing Co. Online: https://doi.org/10.1075/z.44 Seidl-Péch Olívia 2023: A terminológiamenedzsmenthez kapcsolódó kutatási irányzatok. Fordítástudomány, 25/2: 73–86. Online: https://doi.org/10.35924/fordtud.25.2.5 Sermann Eszter − Tamás Dóra Mária 2022: Hogyan jelenik meg a járványügyi terminológia különböző szervezetek terminológiai adatbázisaiban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 15/1: 109–119. Online: https://humanus.libmate.hu/human/cikk/664341 Somssich Réka 2025: A szakfordító mint a többnyelvű uniós jog szövegezője. Magyar Tudomány, 186/2: 322–330. Online: https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.2.12 Szabó István Mihály 2001: A magyar szaknyelvi−kommunikációs kultúra az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 46/6: 739−752. Online: https://epa.oszk.hu/00600/00691/00297/pdf/EPA00691_matud_2001_06_739-752.pdf Tamás Dóra 2012: Legyünk kreatívak: milyen is az igazi terminológiai adatbázis? Fordítástudomány, 16/1: 5–20. Tamás Dóra Mária 2016: Berkáné Danesch Marianne (szerk.) − M. Szabó Miklós − Mező András (katonai szakmai szerk.): Katonai terminológiai értelmező szótár. Alkalmazott Nyelvtudomány, 16/2: 1−8. Online: https://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/TamasDoraM_jav.pdf Temmerman, Rita 2000: Toward New Ways of Terminology Description. A Sociocognitive Approach. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. Online: https://doi.org/10.1075/tlrp.3 Wheal, Emma 2024: Enhancing National Security with AI-Powered Machine Translation. RWS Blog, 2024. július 17. https://www.rws.com/blog/enhancing-national-security-with-MT/ Wood, Nathan Gabriel 2024: Explainable AI in the military domain. Ethics and Information Technology, 26/29. Online: https://doi.org/10.1007/s10676-024-09762-w Források - 54/2015. (X. 21.) HM utasítás a Magyar Honvédség doktrinális, szabványosítási és terminológiai tevékenységéről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A15U0054.HM&txtreferer=00000003.TXT# Krajnc Zoltán et al. 2019: Hadtudományi lexikon. Budapest: Dialóg Campus Kiadó. Online: https://real.mtak.hu/153916/1/790_hadtudomanyi_lexikon_2019.pdf Széf Ferenc 2025: Szibériában állomásozó orosz stratégiai bombázókat is eltaláltak az ukrán drónrajok. Euronews 01/06/2025. Online: https://hu.euronews.com/2025/06/01/strategiai-bombazok-is-megsemmisultek-az-ukran-dronrajok-orosz-repuloterek-elleni-tamadasa" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(5) "74-87" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1272) "

The Green Book on the formulation of a Hungarian terminology strategy outlines the plan of the establishment of a National Terminology Coordination Centre, whose experts would share obtained and systematised knowledge in a descriptive database. Beside the stakeholders of economy, the Hungarian Defence Forces and the Faculty of Military Science and Officer Training, Ludovika – University of Public Service could be prioritised data providers and users. The ongoing large-scale procurement and defence industrial investment and our 25-year NATO membership have such relevant foreign language impact on the specialised language of the Hungarian military language that the development of language planning and specialised language terminology strategy is essential. The article provides an overview of terminology design and management in NATO, NATOTerm database, and the work of the Terminology Harmonisation Board of the HDF. It argues for the participation of the HDF in the national terminology strategy design as well as allowing the accessibility of the unclassified part of the harmonised military terminology database. This would boost efficient knowledge sharing, military education and training and help preserve independent military scientific thinking.

" ["hu_HU"]=> string(1339) "

A magyar terminológiastratégia kialakításáról szóló Zöld könyv felvázolja egy Terminológiai Koordinációs Központ létrehozásának tervét, amelynek szakértői leíró jellegű adatbázisban osztanák meg az összegyűjtött és rendszerezett tudást. A gazdaság szereplői mellett kiemelt fontosságú adatszolgáltató és felhasználó lehetne a Magyar Honvédség és az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara. A Magyar Honvédségben folyó haditechnikai beszerzések és hadiipari beruházások hatása, valamint a 25 éves NATO-tagság folyamán szerzett ismeretek olyan idegen nyelvi hatást gyakorolnak a magyar katonai szaknyelvre, amely következtében elengedhetetlen a nyelvi tervezés és a szakterületi terminológiastratégia kidolgozása. A cikk áttekintést nyújt a NATO-ban folyó terminológiatervezésről és a NATOTerm adatbázisról, valamint a Magyar Honvédség Terminológiai Harmonizációs Testületének munkájáról. Érveket sorakoztat fel a nemzetihez kapcsolódó szakterületi terminológiastratégia tudatos tervezése és egy többnyelvű terminológiai adatbázis nem minősített részének honlapon való közzététele mellett a hatékony tudásmegosztás, oktatás és kiképzés, valamint az önálló magyar hadtudományi gondolkodás megőrzése érdekében.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "Do the Hungarian Defence Forces Need a Terminology Strategy?" ["hu_HU"]=> string(68) "Szüksége van-e a Magyar Honvédségnek terminológiastratégiára?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#798 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(10753) ["email"]=> string(20) "harnos.eva@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8440) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(33) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:8:"NKE HHK ";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Jakusné Harnos" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Éva" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(23) "terminológiastratégia" [1]=> string(29) "terminológiai harmonizáció" [2]=> string(17) "katonai szaknyelv" [3]=> string(8) "NATOTerm" [4]=> string(16) "tudásmegosztás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(20) "terminology strategy" [1]=> string(25) "terminology harmonisation" [2]=> string(25) "military special language" [3]=> string(8) "NATOTerm" [4]=> string(17) "knowledge sharing" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#793 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43288) ["id"]=> int(6643) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8440) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#786 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8466) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10799) ["sectionId"]=> int(159) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(8342) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6079) "Szakirodalom Aczél Petra – Veszelszki Ágnes 2018: Egy új tudománykommunikációs modell szükségességéről. A SCIXCOM-modell. Jel-Kép 2018/4: 4–18. Online: https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2018.4.5 András Ferenc 2010: A kommunikációs tér filozófiája. Doktori értekezés. Pécs: PTE BTK Filozófia Doktori Iskola. Online: https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/8021/andras-ferenc-phd-2010.pdf?sequence=1&isAllowed=y Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962: Szaktudomány. In: Bárczi Géza – Országh László (szerk.) 1959–1962: A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Online: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/sz-4A3C0/szaktudomany-4A7F6/ Benkő Loránd 1967: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Budapest: Akadémiai Kiadó. Bozcaga, Tugba – Cansunar, Asli 2023: The Education Backlash. How Assimilative Primary School Education Affects Insurgency in Areas of Ethnic Conflict. Helsinki: WIDER Working Paper 2023/50 UNU-WIDER. Online: https://doi.org/10.35188/UNU-WIDER/2023/358-1 Demeter Márton 2024: Önálló tudomány-e a kommunikáció- és médiakutatás? In: Medias Res 2024/1: 22–41. Online: https://doi.org/10.59851/imr.13.1.2 Elekfi László 1988: A szaknyelvi szókincs nemzetközi rétegéről. In: Kiss Jenő – Szűts László (szerk.) 1988: A magyar nyelv rétegződése. I. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó. 275–283. Fairclough, Norman 1999: Global Capitalism and Critical Awareness of Language. Language Awareness 8(2): 71–83. Online: https://doi.org/10.1080/09658419908667119 Fóris Ágota 2014: A szaknyelvek terminológiai szempontú megközelítése. In: Veszelszki Ágnes – Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia – a tudományok, szakmák nyelve. Budapest: Éghajlat Könyvkiadó. 27–36. Graham, Loren – Lepenies, Wolf – Wingart, Peter 1983: Functions and uses of disciplinary histories. Dordrecht–Boston–Lancester: D. Reidel Publishing Company. Online: https://doi.org/10.1007/978-94-009-7035-9 Hyland, Ken 2012: Disciplinary Identities: Individuality and Community in Academic Discourse. Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1017/9781009406512 Hyland, Ken 2015: Genre, Discipline and Identity. Journal of English for Academic Purposes Vol. 19: 32–43. Online: https://doi.org/10.1016/j.jeap.2015.02.005 Keményé Horváth Zsuzsanna – Kovács Marcell (szerk.) 2024: Népszámlálási atlasz, 2022. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nepszamlalasi_atlasz_2022.pdf Kukoda Bernadette 1996: A public relations elméletéről, M&M 1996/3: 44–50. Morita, Naoko 2000: Discourse Socialization through Oral Classroom Activities in a TESL Graduate Program. TESOL Quarterly 34/2: 279–310. Online: https://doi.org/10.2307/3587953 Myers, Greg 2003. Discourse Studies of Scientific Popularization: Questioning the Boundaries. Discourse Studies 5/2: 265–279. Online: https://doi.org/10.1177/1461445603005002006 Myers, Robert H. – Verheggen, Claudine 2016: Donald Davidson’s Triangulation Argument. A Philosophical Inquiry. Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315885117 Németh Márta (1993): A public relations nemzetközi értelmezései; a külföldi tapasztalatok hazai alkalmazásának lehetőségei és nehézségei. Kandidátusi értekezés. Budapest. Pooley, Jefferson 2008: The new history of mass communication research. In: Park, David – Pooley, Jefferson (ed): The History of Media and Communication Research: Contested Memories. New York: Peter Lang. Pooley, Jefferson 2017: Wilbur Schramm and the “Four Founders” History Of U.S. Communication Research. Communications, Media, Design 4/2: 5–18. Sallot, Lienne M. – Cameron, Glen – Weaver-Lariscy, Ruth A. 1998: PR Educators and Practitioners Identify Professional Standards. Journalism and Mass Communication Educator 53/2: 19–30. Online: https://doi.org/10.1177/107769589805300 Simons, Peter – Park, David W. 2016: The International History of Communication Study. Routledge. Swales, John M. 1990: Genre Analysis. English in academic and research settings. Cambridge–New York: Cambridge University Press. Tattay Levente 2010: A merchandising, a szellemi alkotások jogának interdiszciplináris területe. Magyar Jog 2010/2: 84–93. Verheggen, Claudine 2007: Triangulating with Davidson. The Philosophical Quarterly 57/226: 96–103. Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-9213.2007.471.x Források Bognár Gergely 2021: „PR” VAGY „pr”? PR Herald. Online: https://prherald.hu/pr-vagy-pr/ Display. Médiapédia 2025b, Budapest: Neo Interactive Kft., 2025. Online: http://mediapedia.hu/display Fenntarthatósági kommunikációs stratégiák, Oktatóinkról (Szőke Ágnes). Budapesti Corvinus Egyetem. Online: https://www.uni-corvinus.hu/post/landing-page/executive-kepzesek-a-corvinuson/fenntarthatosagi-kommunikacios-strategiak-executive-kepzes/ Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2004: Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó. Merchandising. Médiapédia 2025a. Budapest: Neo Interactive Kft., 2025. Online: http://mediapedia.hu/merchandising Merchandising. Wikipédia. A szabad enciklopédia. Online: https://hu.wikipedia.org/wiki/Merchandising Polcszerviz. Médiapédia. Budapest: Neo Inetractive Kft., 2025. Online: http://mediapedia.hu/polcszerviz PR Trendriport 2021. Magyar Public Relations Szövetség. Budapest, 2021. október 26. Online: https://www.prtrendriport.hu/pr-trendriport/#letoltes Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda 2011: pr- és sajtóosztály. Online: https://e-nyelv.hu/2011-09-16/pr-es-sajtoosztaly/ Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda 2016: PR ~ pr. Online: https://e-nyelv.hu/2016-02-12/pr-pr/ Tótfalusi István 2001: píár. In: Tótfalusi István (szerk.) 2001: A magyar nyelv etimológiai szótára. Budapest: Arcanum Adatbázis. Wobbler. Médiapédia 2025c: Budapest: Neo Interactive Kft. Online: http://mediapedia.hu/wobbler" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(6) "88-102" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1181) "

The aim of this paper is to provide an overview of the phenomenon of mixed Hungarian – English language use in the field of public relations (PR). The focus of the study is on the professional and linguistic expectations of university lecturers, with a special emphasis on the challenges of language matching in the teaching and research of organisational communication. As a starting point, the PR Industry Report 2021 will be used as the last comprehensive, publicly available national document to provide a credible picture of current language use trends in the profession and language practices aimed at the public. The study shows that communicating in a scientifically demanding yet linguistically nuanced way poses serious dilemmas for both educators and practitioners of scientific communication. While full linguistic compliance is often impossible, the mechanical adoption of terminology and the complete absence of translation are not satisfactory solutions. By exploring the linguistic and methodological aspects of this dichotomy, the study aims to contribute to the awareness of scientific language use in the context of linguistic alienation and adaptation.

" ["hu_HU"]=> string(1283) "

A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a public relations (PR) szakterületén tapasztalható magyar–angol kevert nyelvhasználat jelenségéről. A vizsgálat fókuszában az egyetemi oktatókra nehezedő szakmai és nyelvi elvárások állnak, különös tekintettel a nyelvi megfeleltetés kihívásaira a szervezeti kommunikáció oktatásában és kutatásában. Kiindulópontként a 2021-es PR-iparági jelentés szolgál, amely az utolsó átfogó, nyilvánosan elérhető hazai dokumentumként hiteles képet nyújt a szakma aktuális nyelvhasználati tendenciáiról, illetve a közönséghez szóló nyelvi gyakorlatokról. A tanulmány rámutat arra, hogy a tudományos igényű, ugyanakkor nyelvileg árnyalt kommunikáció mind az oktatók, mind a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek számára komoly dilemmákat vet fel. A teljes nyelvi megfeleltetés sok esetben lehetetlen, ugyanakkor a terminológia mechanikus átvétele, a fordítás teljes mellőzése sem kínál kielégítő megoldást. E kettősség nyelvhasználati és oktatásmódszertani vonatkozásainak feltárása révén a tanulmány a tudományos nyelvhasználat tudatosításához kíván hozzájárulni a nyelvi idegenség és alkalmazkodás kontextusában.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(117) "“Words Stuck in our Throats” – Anglo–Saxon Constraints in Organisational Communication Research and Education" ["hu_HU"]=> string(111) "„Torkunkon akadt szavak” – Angolszász kényszerek a szervezetikommunikációkutatásban és -oktatásban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10799) ["email"]=> string(23) "krisko.edina@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8466) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-5604-7551" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "National University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(34) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(16) "

adjunktus

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kriskó" ["hu_HU"]=> string(7) "Kriskó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Edina" ["hu_HU"]=> string(5) "Edina" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(23) "tudománykommunikáció" [1]=> string(16) "public relations" [2]=> string(17) "szakterminológia" [3]=> string(23) "kommunikációtudomány" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(21) "science communication" [1]=> string(16) "public relations" [2]=> string(11) "terminology" [3]=> string(21) "communication science" [4]=> string(12) "language use" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#801 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43289) ["id"]=> int(6644) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8466) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#791 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8256) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:12" ["primaryContactId"]=> int(10508) ["sectionId"]=> int(159) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(8132) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10881) "Akin, Heather – Scheufele, Dietram A. 2017: Overview of the Science of Science Communication. In: Jamieson, Kathleen H. – Kahan, Dan M. – Scheufele, Dietram (eds.): The Oxford Handbook on the Science of Science Communication. Oxford: Oxford University Press, 25–33. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780190497620.013.3 Arnold, Bruce Baer – Fletcher, Erina Mikus 2023: Whose Constitution: Sovereign Citizenship, Rights Talk, and Rhetorics of Constitutionalism in Australia. Jindal Global Law Review 14: 1–24. Online: https://doi.org/10.1007/s41020-023-00189-w Austin, John L. 1990: Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó. Balogh Dorka 2023: Jogi szövegtípusok és közérthetőség. Glossa Iuridica 10/3: 177–196. Online: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.10 Baldino, Daniel – Lucas, Kosta 2019: Anti-Government Rage: Understanding, Identifying and Responding to the Sovereign Citizen Movement in Australia. Journal of Policing, Intelligence and Counter Terrorism 14/3: 245–261. Online: https://doi.org/10.1080/18335330.2019.1663443 Bencze Lóránt (szerk.) 2016: Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar Nyelvstratégiai Intézet. Berger, J. M. 2016: Without Prejudice: What Sovereign Citizens Believe. Washington: Program on Extremism, George Washington University. Bourdieu, Pierre 2005: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Budapest: Gondolat Kiadó. Bucchi, Massimiano – Trench, Brian 2014: Science Communication Research. Themes and Challenges. In: Bucchi, Massimiano – Trench, Brian (eds.): Routledge Handbook of Public Communication of Science and Technology. Second Edition. London and New York: Roudledge, 1–15. Online: https://doi.org/10.4324/9780203483794 Bunge, Mario 1984: What is Pseudoscience? The Skeptical Inquirer 9/1: 36–46. Cabré, M. Teresa 1998: Terminology. Theory, Methods and Applications. Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins. Cabré, M. Teresa 2003: Theories of Terminology: Their Description, Prescription and Explanation. Terminology 9: 163−200. Online: https://doi.org/10.1075/term.9.2.03cab Cabré, M. Teresa 2008: A terminológia elméletei. Leírás (deskripció), előírás (preskripció) és magyarázat. Magyar Terminológia 1/1: 11–42. Online: https://doi.org/10.1556/MTerm.1.2008.1.3 Cabré, M. Teresa – Iria da Cunha – Eric San Juan – Juan-Manuel Torres-Moreno – Jorge Vivaldi 2014: Automatic Specialised vs. Non-specialised Text Differentiation: The Usability of Grammatical Features in a Latin Multilingual Context. In: Bárcena, Elena – Read, Timothy – Arús, Jorge (eds.): Languages for Specific Purposes in the Digital Era. New York: Springer. 223–241. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-02222-2_11 Campion, Kristy – Ferrill, Jamie – Milligan, Kristy 2021: Extremist Exploitation of the Context Created by COVID-19 and the Implications for Australian Security. Perspectives on Terrorism 15/6: 23–40. Dew, Spencer 2016: „Moors Know the Law”: Sovereign Legal Discourse in Moorish Science Religious Communities and the Hermeneutics of Supersession. Journal of Law and Religion 31/1: 70–91. Online: https://doi.org/10.1017/jlr.2016.3 Dobos Csilla 2013: A nyelven belüli fordítás különböző típusai. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 8/2: 61–75. Dobos Csilla 2023: Az intralingvális fordítás jogi aspektusa. Glossa Iuridica 10/3: 105–152. Online: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.6 Dodé Réka – Falyuna Nóra 2024: The language and motivations of expertise in political discourse. Információs Társadalom 24/2: 48–67. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XXIV.2024.2.3 Faber, Pamela 2009: The Pragmatics of Specialised Communication. Entreculturas. Revista De Traducción y Comunicación Intercultural 1: 61–84. Online: https://doi.org/10.24310/Entreculturasertci.vi1.11818 Falyuna Nóra 2017: Az áltudományos szövegek pragmatikai vizsgálata. Esettanulmány a lúgosító diéta példáján. Századvég 84: 85–107. Falyuna Nóra 2022a: Az áltudományos diskurzus jellemzői. Az újmédiában megjelenő áltudományos tartalmak nyelvészeti-kommunikációs elemzése. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE BTK. Online: https://doi.org/10.15476/ELTE.2022.014 Falyuna Nóra 2022b: A pandémia nyelve, retorikája és kommunikációja. Magyar Tudomány 183: 610–620. Falyuna Nóra 2022c: „A tudósok fehér galléros bűnözők”. Tudományellenesség és tudománykommunikáció a (dez)információs társadalomban. Filológia.hu 13/1–4: 50–60. Falyuna Nóra 2023: A tudományosság befolyásoló ereje: tudományos dezinformáció a manipuláció szolgálatában. In: Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány: Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában. Budapest: Typotex. 115–134. Falyuna Nóra 2024: Az online dezinformáció és hatásai: a dezinformációs hálózatok kialakulásának bemutatása a tudományos dezinformáció és az államtagadó összeesküvés-elméletek kapcsolatán keresztül. In: Medias Res 2024/1:42–74. Online: https://doi.org/10.59851/imr.13.1.3 Falyuna, Nóra m. a.: Rejecting the State: The Sovereign Citizen Movement in Hungary. [Benyújtott publikáció lektorálás alatt] Fóris Ágota 2005: Hat terminológia lecke. Pécs: Lexikográfia Kiadó. Fóris Ágota 2006: A magyar terminológia helyzete és fejlesztésének feladatai napjainkban. Magyar Tudomány 167/6: 737–745. Fóris Ágota 2008: Kutatásról nyelvészeknek. Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Fóris Ágota 2014: Szinonimák a terminológiában. In: Ladányi Mária – Vladár Zsuzsa – Hrenek Éva (szerk.): Nyelv – Társadalom – Kultúra. Interkulturális és multikulturális perspektívák I–II. A XXIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus (ELTE BTK Budapest, 2013. március 26–28.) előadásaiból készült tanulmánykötet. (MANYE 10/I–II.). Budapest: MANYE–Tinta Könyvkiadó, 279–284. Fóris Ágota 2023a: A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen. Glossa Iuridica 10/3: 35–64. Online: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.2 Fóris Ágota 2023b: Érthetőség, közérthetőség, akadálymentes kommunikáció. In: Szőke Júlia – Kecskés Petra – Tompos Anikó (szerk.): A gazdaság, kultúra, oktatás és nyelv bűvöletében: Tanulmányok Ablonczyné Mihályka Lívia 70. születésnapjára. Győr: Universitas-Győr Nonprofit Kft., 192–207. Goodrich, Peter 1990: Languages of Law: From Logics of Memory to Nomadic Masks. London: Weidenfeld. Griffin, David 2022: Lexomancy: Law and Magic in the Pseudolegal Writings of the Sovereign Citizen Movement (Ph.D. Thesis). Cardiff University. Griffin, David 2023: „I hereby and herein claim liberties”: Identity and Power in Sovereign Citizen Pseudolegal Filings. International Journal of Coercion, Abuse, and Manipulation 6. Online: https://doi.org/10.54208/1000/0006/007 Heffer, Chris 2020: All Bullshit and Lies? Insincerity, Irresponsibility, and the Judgment of Untruthfulness. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780190923280.001.0001 Hobbs, Harry – Young, Stephen – McIntyre, Joe 2024: The Internationalisation of Pseudolaw: The growth of Sovereign Citizen Arguments in Australia and Aotearoa New Zealand. University of New South Wales Law Journal 47/1: 309–342. Online: https://doi.org/10.53637/YBCN5467 Kurtán Zsuzsa 2010: Szaknyelv és szakmai kommunikáció. In: Dobos Csilla (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Miskolc–Budapest: Miskolci Egyetem – Tinta Könyvkiadó. 11–22. Kurtán Zsuzsa 2020: A jogi-közigazgatási szaknyelv rétegzettsége és a közérthetőség. In: Bocz Zsuzsanna – Besznyák Rita (szerk.): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. Budapest: SZOKOE. 123–134. Online: https://doi.org/10.48040/PL.2020.11 Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor 2008: A tudomány határai. Budapest: Typotex. Leßmöllmann, Annette 2019: Current trends and future visions of (research on) science communication. In: Leßmöllmann, Annette – Dascal, Marcelo – Gloning, Thomas (eds.): Science Communication. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 657–688. Online: https://doi.org/10.1515/9783110255522-031 Lewenstein, Bruce V. 2003: Models of Public Communication of Science and Technology. Cornell University. Loeser, Charles E. 2015: From Paper Terrorists to Cop Killers: The Sovereign Citizen Threat. North Carolina Law Review 93/4: 1106–1139. Majoros Tünde 2018: Intralingvális fordítások a bírósági nyelvhasználatban – a laikusokkal való hatékony kommunikáció. Magyar Jogi Nyelv 2/1: 6–12. Minya Károly – Vinnai Edina 2018: Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából. Magyar Jogi Nyelv 2/1: 13–18. Netolitzky, Donald 2018: Organized Pseudolegal Commercial Arguments as Magic and Ceremony. Alberta Law Review 55/4: 1045–1087. Online: https://doi.org/10.29173/alr2485 Netolitzky, Donald 2023: Ten Seconds to Implosion: The Magna Carta Lawful Rebellion. International Journal of Coercion, Abuse, & Manipulation 6. Online: https://doi.org/10.54208/1000/0006/003 Pytyck, Jennifer – Chaimowitz, Gary A. 2013: The Sovereign Citizen Movement and Fitness to Stand Trial. The International Journal of Forensic Mental Health 12/2: 149–153. Online: https://doi.org/10.1080/14999013.2013.796329 Sarteschi, Christine 2021: Sovereign Citizens: A Narrative Review with Implications of Violence Towards Law Enforcement. Aggression and Violent Behaviour 60: 101509. Online: https://doi.org/10.1016/j.avb.2020.101509 Sarteschi, Christine M. 2020: Sovereign Citizens: A Psychological and Criminological Analysis. Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-45851-5 Schuster, Britt-Marie. 2019: The Contribution of Terminology Research to the Understanding of Science Communication. In: Leßmöllmann, Annette – Dascal, Marcelo – Gloning, Thomas (eds.): Science Communication. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton, 167–186. Shulman, Hillary C. – Bullock, Olivia M. 2020: Don’t dumb it down. The Effects of Jargon in COVID-19 Crisis Communication. PLoS One 15/10:e0239524. Online: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0239524 Sullivan, Brandon A. – Freilich, Joshua D. – Chermak, Steven M. 2019: An Examination of the American Far Right’s Anti-Tax Financial Crimes. Criminal Justice Review 44/4: 492–514. Online: https://doi.org/10.1177/0734016819839772 Wessinger, Cathrine 1999: Religious Studies Scholars, FBI Agents, and the Montana Freemen Standoff. Nova Religio: The Journal of Alternative and Emergent Religions 3/1: 36–44. Online: https://doi.org/10.1525/nr.1999.3.1.36" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(7) "103-114" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(841) "

Terminology plays a crucial role in professional and science communication by facilitating efficient and precise knowledge exchanges among experts. However, specialized language can also pose significant barriers for non-experts, limiting their ability to comprehend, engage with, and apply professional knowledge. Therefore, terminology not only serves communicative functions but also exerts control over access to knowledge, reinforcing asymmetrical relationships between experts and non-experts. In some cases, this can be exploited as a tool for deception or influence. This study discusses these issues through the case of pseudo-legal communication. It further considers the role and perspectives of terminology work in public professional communication based on the findings from research into effective science communication.

" ["hu_HU"]=> string(933) "

A terminológia használatának kiemelt szerepe van a szakmai és tudományos kommunikációban azáltal, hogy a szakértők közötti hatékony, pontos megértést támogatja. Ugyanakkor korlátozhatja a nem szakértők esetében a megértést, a szakmai diskurzusba való bevonódást és a szakmai ismeretek hatékony használatának lehetőségeit. A szaknyelvhasználat így a tudás feletti kontrollról is szólhat, mivel a szakértők és a nem szakértők között aszimmetrikus viszonyt teremt, ezáltal a megtévesztés vagy a befolyásolás eszközévé válhat. A jelen tanulmány célja ennek a problematikának a részletes bemutatása az áljogi kommunikáció esetén keresztül. A tanulmány következtetései a terminológiai munka szerepére és perspektíváira reflektálnak a közérthető nyilvános szakmai kommunikációban a hatékony tudománykommunikációra vonatkozó megállapítások alapján.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Insights from Pseudo-Legal Communication" ["hu_HU"]=> string(37) "Az áljogi kommunikáció tanulságai" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(38) "Terminology of Deception and Influence" ["hu_HU"]=> string(52) "A megtévesztés és befolyásolás terminológiája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#814 (6) { ["_data"]=> array(10) { ["id"]=> int(10508) ["email"]=> string(23) "falyuna.nora@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8256) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(322) ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Falyuna" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Nóra" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(13) "terminológia" [1]=> string(15) "dezinformáció" [2]=> string(14) "befolyásolás" [3]=> string(14) "megtévesztés" [4]=> string(6) "áljog" [5]=> string(23) "tudománykommunikáció" [6]=> string(22) "szakmai kommunikáció" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(11) "terminology" [1]=> string(14) "disinformation" [2]=> string(9) "deception" [3]=> string(9) "influence" [4]=> string(10) "pseudo-law" [5]=> string(21) "science communication" [6]=> string(26) "professional communication" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#809 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43290) ["id"]=> int(6645) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8256) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#806 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8255) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10507) ["sectionId"]=> int(159) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(8131) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4423) "Зеленський, Володимир 2022: Про введення воєнного стану в Україні. Online: [Volodimir, Zelenszkij 2022: A hadiállapot bevezetéséről Ukrajnában.] Online: https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/64/2022?lang=en#Text Смоланка, Володимир – Сливка, Олександр – Фекета, Володимир – Рогач, Олександр – Лендьел, Мирослава – Король, Ігор – Тимчак, Василь – Штимак, Анатолій – 2022: Про організацію освітнього процесу та роботу університету [Szmolanka, Volodimir – Szlivka, Olekszandr – Feketa, Volodimir – Rohacs, Olekszandr – Lengyel, Miroszlava – Koroly, Ihor – Timcsak, Vaszil – Stimak, Anatolij 2022: Az oktatási folyamatról és az egyetem munkájáról.] Online: https://www.uzhnu.edu.ua/uk/news/robotu-universitetu-v-umovah-voyennogo-stanu.htm Смоланка, Володимир – Сливка, Олександр – Тимчак, Василь – Штимак, Анатолій 2022: Про організацію освітнього процесу. Ужгородський Національний Університет. Українсько-угорський навчально-науковий інститут. Aрхів кафедри історії Угорщини та європейської інтеграції. Копії наказів з основної діяльності. № 41.02-05 [Szmolanka, Volodimir – Szlivka, Olekszandr – Timcsak, Vaszil – Stimak, Anatolij 2022: Az oktatási folyamat megszervezéséről. Ungvári Nemzeti Egyetem. Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet, Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék archívuma. Az oktatási tevékenységgel kapcsolatos parancsok másolatát tartalmazó № 41.02-05 sz. mappa] Шкарлет, Сергій 2022: Про організація освітнього процесу. [Skarlet, Szerhij 2022: Az oktatási folyamat szervezéséről.] Online: http://idgu.edu.ua/wp-content/uploads/2022/02/lyst-mon-13277-22.pdf Gál Adél 2022: Légiriadó volt Kárpátalján. Kárpátalja.ma, 2022. március 14. Online: https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/legiriado-volt-karpataljan-2/ Pallagi Marianna 2022: Légiriadó volt Kárpátalján. Kárpátalja.ma, 2022. március 12. Online: https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/legiriado-volt-karpataljan/ Sz. Kárpáthy Kata 2022: Véget ért a légriadó. Kárpátalja.ma, 2022. március 15. Online: https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/veget-ert-a-legiriado/ sz. n. 2022a: A légiriadó véget ért. Karpat.in.ua, 2022. március 28. Online: https://podiji.karpat.in.ua/?p=78754&lang=hu sz. n. 2022b: На Закарпатті повітряна тривога (ВІДБІЙ). Mukachevo.net, 2022. március 15. [sz. n. 2022b: Légiriadó Kárpátalján (vége). Mukachevo.net. 2022. március 15.] Online: https://mukachevo.net/news/na-zakarpatti-povitriana-tryvoha-vidbiy_3411708.html sz. n. 2022c: На Закарпатті оголошено повітряну тривогу. Mukachevo.net, 2022. április 25. [sz. n. 2022c: Kárpátalján légiriadót hirdettek. Mukachevo.net. 2022. április 25.] Online: https://mukachevo.net/news/na-zakarpatti-oholosheno-povitrianu-tryvohu_3513068.html sz. n. 2022d: На Закарпатті оголосили повітряну тривогу. Mukachevo.net, 2022. május 5. [sz. n. 2022d: Kárpátalján légiriadót hirdettek. Mukachevo.net, 2022. május 5.] Online: https://mukachevo.net/news/na-zakarpatti-oholosyly-povitrianu-tryvohu_3533380.html sz. n. 2025a: Air Raid Alerts in Ukraine. alerts. in. ua, 2025. június 24. [sz. n. 2025a: Légiriadó Ukrajnában. alerts. in. ua, 2025. június 24.] Online: https://alerts.in.ua/en Yevhen Kizilov 2022: Air Raid Warning Issued for most Regions of Ukraine. Ukrainska Pravda, 2022. július 18. Online: https://www.pravda.com.ua/eng/news/2022/07/18/7358786/ Євген Кізілов 2022b: У більшості областей України повітряна тривога. Українська правда. 2022. július 18. [Yevhen Kizilov 2022b: Ukrajna legtöbb megyéjében légiriadót hirdettek. Ukrainska Pravda. 2022. július 18.] Online: https://www.pravda.com.ua/eng/news/2022/07/18/7358786/" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(7) "115-133" ["pub-id::doi"]=> string(29) "10.59648/filologia.2025.3-4.9" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1933) "

The aim of the study is to explore how the principle of cooperative teamwork can be applied in higher education, in the context of seminar sessions, taking into account the challenges of war. Drawing on the literature, the paper reviews the changes in higher education in the wake of the all-out Russo-Ukrainian war. It then examines the rationale and potential for the use of cooperative group work in higher education. The theoretical background to the research is provided by a review of the literature analysing distance education and the series of challenges it poses in the wake of the war. In Ukraine in 2022, education was mainly delivered through distance learning, and in some cases through hybrid education. As a consequence, I have examined the experience of distance education in the literature. In particular, I searched for signs of the psychological impact of war, creativity and the use of alternative teaching methods in the Ukrainian-language literature. In the Hungarian-language literature, the social consequences of the war and changes in the educational process were discussed. In terms of research methodology, the deductive method was used. This includes source research, source criticism and content analysis. The conclusion of the study is that in a challenging period, appropriate organisation of study processes is necessary. This can be done not only with timetables and breaks between lessons, but also in the way methods are applied in the seminar sessions. Group work, project work and cooperative group work may be recommended instead of individual work. From these, the implementation of cooperative group work is discussed. Cooperation and dialogue are important between students, and listening to the opinion of a group partner can be useful experiences during internships and employment. The originality of the research lies in the possibility of using cooperative group work in wartime.

" ["hu_HU"]=> string(2107) "

A tanulmány célja, hogy kutassa, hogyan alkalmazható a kooperatív csoportmunka elve a felsőoktatásban, szemináriumi foglalkozások alkalmával, figyelembe véve a háború következtében tapasztalható kihívásokat. A tanulmány a szakirodalom alapján áttekinti az orosz–ukrán háború nyomán a felsőoktatásban bekövetkezett változásokat. Ezt követően a kooperatív csoportmunka felsőoktatásban való alkalmazásának okát és lehetőségét vizsgálja. A kutatás elméleti hátterét a távoktatás és a háború nyomán keletkező kihívássorozatot elemző szakirodalom áttekintése jelenti. Ukrajnában 2022-ben az oktatás elsősorban távoktatásban, egyes esetekben hibrid oktatási forma keretében valósult meg. Ennek következtében a szakirodalomban a távoktatás tapasztalatait vizsgáltam. Különösen a háború pszichológiai hatása, a kreativitás és az alternatív oktatási módszerek alkalmazásának jelét kerestem az ukrán nyelvű szakirodalomban. A magyar nyelvű szakirodalomban a háború társadalmi következményei és az oktatási folyamatban bekövetkező változások jelentek meg. A kutatás módszertanát tekintve a deduktív módszer kerül előtérbe. Ide tartozik a forráskutatás, forráskritika és a tartalomelemzés. A tanulmány következtetése, hogy kihívással tűzdelt időszakban annak megfelelő tanulásszervezés szükséges. Ez nemcsak az órarend, tanórák közötti szünetekkel, hanem a szemináriumi foglalkozáson alkalmazott módszerek vonatkozásában is megvalósítható. Egyéni munka helyett csoportmunka, projektmunka és kooperatív csoportmunka is ajánlott lehet. Ezek közül a kooperatív csoportmunka megvalósításáról esik szó. Fontos a diákok közötti együttműködés, párbeszéd, a csoporttárs véleményének meghallgatása, hiszen ezek a tapasztalatok hasznosak lehetnek a szakmai gyakorlat és a munkaerőpiacon való elhelyezkedés során. A kutatás eredetisége abban rejlik, hogy a kooperatív csoportmunka háború idején való alkalmazásának lehetőségét vizsgálja.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(86) "Reasons And Possibilities for the Realization of Cooperative Group Work During Wartime" ["hu_HU"]=> string(86) "A kooperatív csoportmunka megvalósulásának okai és lehetőségei háború idején" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#811 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(10507) ["email"]=> string(22) "kovacnora581@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8255) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "UA" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(50) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:24:"Ungvári Nemzeti Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(9) "Eleonóra" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "távoktatás" [1]=> string(14) "felsőoktatás" [2]=> string(8) "háború" [3]=> string(12) "hadiállapot" [4]=> string(24) "kooperatív csoportmunka" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "distance learning" [1]=> string(16) "higher education" [2]=> string(3) "war" [3]=> string(12) "state of war" [4]=> string(22) "cooperative group work" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#813 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43291) ["id"]=> int(6646) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8255) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#812 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8306) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-12-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-12-18 13:31:11" ["primaryContactId"]=> int(10578) ["sectionId"]=> int(159) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(8182) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(9574) "Szakirodalom Alammar, Jay – Grootendorst, Maarten 2024: Hands-On Large Language Models – Language Understanding and Generation. Sebastopol: O’Reilly Media. Alkaissi, Hussam – McFarlane, Samy I. 2023: Artificial Hallucinations in ChatGPT: Implications in Scientific Writing, Cureus, 15/2: e35179. Online: https://doi.org/10.7759/cureus.35179 Bass, Dina – Ghaffary Shirin 2025: Microsoft Probing If DeepSeek-Linked Group Improperly Obtained OpenAI Data. Bloomberg, 2025. január 29. Online: https://www.bloomberg.com/news/articles/2025-01-29/microsoft-probing-if-deepseek-linked-group-improperly-obtained-openai-data?embedded-checkout=true Bender, Emily M. – Friedman, Batya 2018: Data Statements for Natural Language Processing: Toward Mitigating System Bias and Enabling Better Science. Transactions of the Association for Computational Linguistics 2018/6: 587–604. Online: https://doi.org/10.1162/tacl_a_00041 Berryman, John – Ziegler, Albert 2025: Prompt Engineering for LLMs – The Art and Science of Building Large Language Model–Based Applications. Sebastopol: O’Reilly Media. Cabello, Adria 2023: The Evolution of Language Models: A Journey Through Time. Medium, 2023. november 2. Online: https://medium.com/@adria.cabello/the-evolution-of-language-models-a-journey-through-time-3179f72ae7eb Caelen, Olivier – Blete, Marie-Alice 2024: Developing Apps with GPT-4 and ChatGPT – Build Intelligent Chatbots, Content Generators, and More. Sebastopol: O’Reilly Media. Chang, Susan Shu 2024: Machine Learning Interviews Kickstart Your Machine Learning and Data Career. Sebastopol: O’Reilly Media. Cheng, Adam – Calhoun, Aaron – Reedy, Gabriel 2025: Artificial intelligence assisted academic writing: recommendations for ethical use. Advances in Simulation 10/22. Online: https://doi.org/10.1186/s41077-025-00350-6 Common Craw [é. n.]: Statistics of Common Crawl Monthly Archives, Common Craw, [é. n.]. Online: https://commoncrawl.github.io/cc-crawl-statistics/plots/languages Copeland, B. J. 2025: History of artificial intelligence. Encyclopedia Britannica, 2025. február 25. Online: https://www.britannica.com/science/history-of-artificial-intelligence Dwivedi, Yogesh K. – Kshetri, Nir – Hughes, Laurie – Slade, Emma Louise – Jeyaraj, Anand – Kar, Arpan Kumar – Baabdullah, Abdullah M. – Koohang, Alex – Raghavan, Vishnupriya – Ahuja, Manju – Albanna, Hanaa – Albashrawi, Mousa Ahmad – Al-Busaidi, Adil S. – Balakrishnan, Janarthanan – Barlette, Yves – Basu, Sriparna – Bose, Indranil – Brooks, Laurence – Buhalis, Dimitrios... Wright, Ryan, 2023: “So what if ChatGPT wrote it?” Multidisciplinary perspectives on opportunities, challenges and implications of generative conversational AI for research, practice and policy. International Journal of Information Management 71: 102642. Online: https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2023.102642 Fan, Shelly 2020: Lecserél-e minket a mesterséges intelligencia? Budapest: Scolar Kiadó. Foster, David 2023: Generative Deep Learning – Teaching Machines to Paint, Write, Compose, and Play. Sebastopol: O’Reilly Media. Gazdasági Versenyhivatal 2023: A GVH megvizsgálja, hogy a Microsoft miként tájékoztatja a fogyasztókat új keresőszolgáltatásáról. Gazdasági Versenyhivatal, 2023. július 25. Online: https://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2023-as-sajtokozlemenyek/a-gvh-megvizsgalja-hogy-a-microsoft-mikent-tajekoztatja-a-fogyasztokat-uj-keresoszolgaltatasarol Gervai Pál – Trautmann László 2003: Filozófiai irányzatok és jövőképek – Az Ókor. In: Nováky Erzsébet – Kristóf Tamás: Ókori jövőképek és jövőkutatás a vállalati gyakorlatban. Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Jövőkutatási Kutatóközpont. Gyekiczky Tamás 2021: A digitális társadalom olvasatai – VII. Jogászvilág, 2021. január 7. Online: https://jogaszvilag.hu/vilagjogasz/a-digitalis-tarsadalom-olvasatai-vii/ Jelencsik-Mátyus Kinga – Héja Enikő – Varga Zsófia – Váradi Tamás 2022: D1.18 Report on the Hungarian Language. European Language Equality, 2022. február 28. Online: https://european-language-equality.eu/wp-content/uploads/2022/03/ELE___Deliverable_D1_18__Language_Report_Hungarian.pdf Kiss Tamás 2024: A jövő marketingosztálya: az AI és emberi vezetés harmóniája. Kontext, 2024. szeptember 16. Online: https://kontext.hu/blog/marketingosztaly-ai/?utm_term=&utm_campaign=SN+-+DSA&utm_source=adwords&utm_medium=ppc&hsa_acc=6228439794&hsa_cam=12063221206&hsa_grp=121917755691&hsa_ad=491046641655&hsa_src=g&hsa_tgt=dsa-39587879683&hsa_kw=&hsa_mt=&hsa_net=adwords&hsa_ver=3&gad_source=1&gbraid=0AAAAABq50Fdg4d8GtrSAvqocXnvvmkgpS&gclid=Cj0KCQjw2ZfABhDBARIsAHFTxGzB0pIsQvI1Mh8Q6SHt-Q_sC99o3lVTxfI7abejrrcGQgaPTcfIgkgaAjRlEALw_wcB Koltay András 2019: A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából. In: Medias Res 2019/1: 1–56. Manning, Christopher D. 2022: Human Language Understanding & Reasoning, Daedalus 151/2: 127–138. Online: https://doi.org/10.1162/daed_a_01905 Mayor, Adrienne 2018: Tyrants and Robots in Ancient Greece. History Today, 2018. november 11. Online: https://www.historytoday.com/archive/feature/tyrants-and-robots-ancient-greece Mayor, Adrienne 2020: Gods and Robots Myths, Machines, and Ancient Dreams of Technology. Princeton: Princeton University Press. Natale, Simone 2018: If software is narrative: Joseph Weizenbaum, artificial intelligence and the biographie of ELIZA. New Media & Society 21/3: 712–728. Online: https://doi.org/10.1177/1461444818804980 Prószéky Gábor – Olaszy Gábor – Váradi Tamás 2006: Nyelvtechnológia. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. Prószéky Gábor 2018: A nyelvtudomány találkozásai a gépi intelligenciával In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A humán tudományok és a gépi intelligencia. Budapest: Gondolat Kiadó. Szalay Klára 2023: Mesterséges intelligencia, szabályozási irányok. Elemzés Országgyűlési képviselők részére. Parlament, 2023. szeptember 20. Online: https://www.parlament.hu/documents/d/guest/mesterseges-intelligencia Tóth András 2022: A digitális állam információbiztonsági kihívásai. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Tranquillin, Marco – Lakshmanan, Valliappa – Tekiner, Firat 2023: Architecting Data and Machine Learning Platforms – Enable Analytics and AI-Driven Innovation in the Cloud. Sebastopol: O’Reilly Media. Turing, Alan 1936: On Computable Numbers, with an Application to the Entscheidungsproblem. Proceedings of the London Mathematical Society 2/42: 230–267. Online: https://doi.org/10.1112/plms/s2-42.1.230 Uspenskyi, Serhii 2025: Large Language Model Statistics and Numbers. Springs, 2025. február 21. Online: https://springsapps.com/knowledge/large-language-model-statistics-and-numbers-2024 Weizenbaum, Joseph 1966: ELIZA – a computer program for the study of natural language communication between man and machine. Communications of the ACM 9/1: 36–45. Online: https://doi.org/10.1145/365153.365168 Források A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Röviden: Btk.) Európai Parlament 2018: Az Európai Parlament 2018. szeptember 11-i állásfoglalása a nyelvek közötti egyenlőségről a digitális korban (2018/2028(INI)) (2019/C 433/07) Európai Parlament 2021: Mesterséges intelligencia az oktatásban, a kulturális és az audiovizuális ágazatban – Az Európai Parlament 2021. május 19-i állásfoglalása a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az oktatásban, a kulturális és az audiovizuális ágazatban (2020/2017(INI)) (2022/C 15/04) Gazdasági Versenyhivatal 2024: A mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásainak vizsgálata – A Gazdasági Versenyhivatal AL/234/2024. számú piacelemzésének eredményeként készült tanulmány. Gazdasági Versenyhivatal, 2024. október 21. Online: https://gvh.hu/pfile/file?path=/dontesek/agazati_vizsgalatok_piacelemzesek/piacelemzesek/mesterseges-intelligencia_piacelemzes_tanulmany_2024_10_21&inline=true Gazdasági Versenyhivatal 2025: Magyarul tanítja a Microsoft a mesterséges intelligenciát a GVH-nak köszönhetően. Gazdasági Versenyhivatal, 2025. május 30. Online: https://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2025-os-sajtokozlemenyek/magyarul-tanitja-a-microsoft-a-mesterseges-intelligenciat-a-gvh-nak-koszonhetoen Magyar Hírlap 2024: A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat. Magyar Hírlap, 2024. március 27. Online: https://www.magyarhirlap.hu/tech/20240327-a-mesterseges-intelligencia-es-a-nyelvhasznalat-kozotti-kapcsolat Microsoft [é. n.]: Mik a nagy nyelvi modellek (LLM-ek)? Microsoft Azure, [é. n.]. Online: https://azure.microsoft.com/hu-hu/resources/cloud-computing-dictionary/what-are-large-language-models-llms OpenAI [é. n.]: How ChatGPT and our foundation models are developed. OpenAI, [é. n.]. Online: https://help.openai.com/en/articles/7842364-how-chatgpt-and-our-foundation-models-are-developed Prószéky Gábor 2024: Veszélyben van-e a magyar nyelv? Mit hoz a digitális világ? InfoRádió, Aréna (Interjú). 2024. augusztus 22. Online: https://www.youtube.com/watch?v=WzNTXn0gZ3Y Speer, Robyn 2017: ConceptNet Numberbatch 17.04: better, less-stereotyped word vectors. ConceptNet Blog, 2017. április 17. Online: https://blog.conceptnet.io/posts/2017/conceptnet-numberbatch-17-04-better-less-stereotyped-word-vectors/ " ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(663) ["pages"]=> string(7) "134-146" ["pub-id::doi"]=> string(30) "10.59648/filologia.2025.3-4.10" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(911) "

Artificial intelligence is one of the most promising technologies of our time, but also one that poses many risks. In recent years, we have ceded more and more of the control and organisation of our lives to this technology. There is an increasing number of AI-generated content, text and images on the Internet, and we are using it more and more often for study, work and leisure. This paper presents the history, functioning and market relevance of one of the most common types of AI, the large language models, and describes the geopolitical risks of the technology, with a particular focus on language preservation and maintenance. Such risks include the uncontrolled nature of the texts used to train AI, their linguistic homogeneity, the preference for certain cultures, and the impact on the thinking and behaviour of users of AIs taught in this way, which favour certain languages and worldviews.

" ["hu_HU"]=> string(1219) "

A mesterséges intelligencia korunk egyik legtöbb lehetőséggel kecsegtető, ugyanakkor számos kockázattal fenyegető technológiája. Az utóbbi években életünk irányításának, szervezésének mind nagyobb részét engedtük át ezen technológiának. Egyre több mesterséges intelligencia által generált tartalommal, szöveggel és képpel találkozunk az interneten, egyúttal pedig mind gyakrabban használjuk ezt az eszközt tanulmányaink, munkánk vagy kikapcsolódásunk során. Jelen tanulmány bemutatja a mesterséges intelligencia egyik legelterjedtebb felhasználási módjának, a nagy nyelvi modelleknek a történetét, működését és piaci jelentőségét, valamint ismerteti a technológia geopolitikai kockázatait, különösképpen a nyelv szempontjából. Ilyen kockázatok között említendő többek között a mesterséges intelligencia tanítására használt szövegek ellenőrizetlensége, nyelvi szempontú homogenitása, bizonyos kultúrkörök előnyben részesítése, valamint az így tanított és ennek nyomán bizonyos nyelveket és világnézeteket előnyben részesítő mesterséges intelligencia hatása a felhasználók gondolkodására, viselkedésére.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Filológia.hu" ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(54) "How Much Hungarian Will Artificial Intelligence Speak?" ["hu_HU"]=> string(54) "Hogyan tud majd magyarul a mesterséges intelligencia?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(20) "Language, AI and Law" ["hu_HU"]=> string(21) "Anyanyelv, MI és jog" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#787 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(10578) ["email"]=> string(23) "kollathmihaly@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8306) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(75) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:49:"Eötvös Loránd Tudományegyetem, JÖSz Intézet";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Kolláth" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Mihály Gábor" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(26) "mesterséges intelligencia" [1]=> string(20) "nagy nyelvi modellek" [2]=> string(13) "nyelvpolitika" [3]=> string(11) "geopolitika" [4]=> string(3) "jog" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(23) "artificial intelligence" [1]=> string(21) "large language models" [2]=> string(15) "language policy" [3]=> string(11) "geopolitics" [4]=> string(3) "law" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(43292) ["id"]=> int(6647) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8306) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }