A magyar nyelvű tudomány helyzete és jövője
Mit jelent számunkra a kétnyelvű tudományos kommunikáció?
Absztrakt
A magyar nyelvű tudomány helyzete és jövője régóta foglalkoztatja nemcsak a nyelvészeket, hanem más kutatókat és általánosságban az értelmiséget. Az angol nyelvű tudományos kommunikáció évtizedek óta elengedhetetlen a természettudományi, matematikai, orvosi, műszaki területeken, és az utóbbi időszakban a bölcsészet- és társadalomtudományok területén is megerősödött az angol nyelvű tudományos kommunikáció fontossága Magyarországon is. A magyar felsőoktatásban megerősödtek a nemzetköziesedési folyamatok, és egyre több egyetem tűzi ki célul a nemzetköziesítést, amelybe beletartozik az angol nyelvű tudományos publikációk megjelentetése, a nemzetközi kapcsolatok bővítése, az oktatók, diákok, adminisztratív munkatársak mobilitása, a nemzetközi hallgatók számának növelése stb. Ezek a folyamatok mind a kétnyelvű (angol és magyar) tudományos kommunikáció szükségességét erősítik, és hatásukra egyre több intézmény tér át az angol közvetítőnyelvű oktatásra és az angol nyelvű publikálásra. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a nemzetköziesedés folyamatai következtében mit jelent számunkra a kétnyelvű tudományos kommunikáció.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Szakirodalom
Ács Judit – Pajkossy Katalin – Kornai András 2017: Digital vitality of Uralic languages. Acta Linguistica Hungarica / Acta Linguistica Academica 64/3: 327345. Online: https://doi.org/10.1556/2062.2017.64.3.1
Andrássy György 2017: A magyar nyelv és a magyar nyelvközösség jogi helyzete. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A magyar nyelv jelene és jövője. Budapest: Gondolat Kiadó. 64–90.
Bifkovics Bettina – Malota Erzsébet – Mucsi Attila 2020: A külföldi cserehallgatók egyetemi támogatásának lehetőségei az oktatásturizmus és a nemzetköziesedés tükrében. Turizmus Bulletin 20/1: 35–43. Online: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n1.4
Bartha Csilla 1996: A társadalmi kétnyelvűség típusai és főbb vizsgálati kérdései. Magyar Nyelvőr 120/3: 263–282.
Borbély Anna 2006: Kétnyelvűség és többnyelvűség. In: Kiefer F. (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 595–627. Online: https://mersz.hu/dokumentum/magyarnyelv__1/#magyarnyelv_book1
Dobránszky János (összeáll.) 2025: A 2023. év végi Akadémiai vitafórum a magyar tudományos nyelv használatáról koordináló bizottsága által az MTA elnöke számára készített jelentés értékelése. Kézirat, 2025. január 6.
Ferenc Viktória 2018: A magyar tudományos nyelv nyelvökológiai megközelítésből. Magyar Tudomány 179/3. Online: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.6
Fónagy Zoltán 2024: A Magyar Tudományos Akadémia története – I. rész: 1825–1918. 2024. április 17. Online: https://mta200.hu/mta200/az-mta-tortenete-106336
Fóris Ágota – Bölcskei Andrea 2019: Ajánlások a magyar terminológiastratégiához. In: Fóris Ágota – Bölcskei Andrea (szerk.): Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt. 140−164. Online: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten
Fóris Ágota – Rixer Ádám 2025: Kétnyelvűség a tudományban. Út a jogi-közigazgatási terminológiastratégiához. Magyar Nyelv 125/2: 178–192. Online: https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2025.2.178
Fóris Ágota 2024: A felsőoktatás és a tudomány nemzetköziesedésének hatása a magyar anyanyelvű oktatásra és terminológiára. Anyanyelv-pedagógia XVII/4: 1–15. Online: https://doi.org/10.21030/anyp.2024.4.1
Jakusné Harnos Éva 2025: Szüksége van-e a Magyar Honvédségnek terminológiastratégiára? Elhangzott: „A magyar nyelvű tudomány” című konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 2025. március 20-án.
Keresztes Csilla 2014: Közölj vagy elveszel. Publikáljunk, de melyik nyelven/nyelveken és hogyan. In: Bocz Zsuzsanna (szerk.): Porta Lingua 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Budapest: SZOKOE. 109–121.
Kiss Jenő 2009: A tudományos nyelvek, az anyanyelv és az értelmiségi elit. Magyar Tudomány 170/1: 67–74. Online: http://www.matud.iif.hu/2009/09jan/13.html
Kontra Miklós 2025: Az angol nyelv a mai Magyarországon. In: Bodó Csanád – Szabó Gergely (szerk.): A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 287–299. Online: https://doi.org/10.21862/Szociolingvisztika/2024/8122.287
Láncos Petra 2023: Mi legyen a (magyar) jogtudomány nyelve? Glossa Iuridica X/3: 93–103. Online: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.5
Lannert Judit 2018: A doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Kutatási összefoglaló. Budapest: Tempus Közalapítvány. Online: https://tka.hu/nemzetkozi/10367/a-magyar-doktori-iskolak-nemzetkoziesitesenek-vizsgalata
Pecorari, Diane – Malmström, Hans 2018: At the Crossroads of TESOL and English Medium Instruction. TESOL Quarterly 52/3: 497– 515. Online: https://doi.org/10.1002/tesq.470
Phillipson, Robert 2003. English-Only Europe? Challenging Language Policy. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203696989
Prószéky Gábor (főszerk.) – Fóris Ágota – B. Papp Eszter – Bölcskei Andrea – Lipp Veronika (szerk.) 2023: A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Online: https://doi.org/10.18135/term.2023
Peterson, Elizabeth – Beers Fägersten, Kristy 2024: English in the Nordic Countries. An introduction. In: Peterson, Elizabeth – Beers Fägersten, Kristy (eds.): English in the Nordic Countries: Connections, Tensions, and Everyday Realities. New York: Routledge. 1–20. Online: https://doi.org/10.4324/9781003272687-1
Paulsrud, BethAnne – Cunningham, Una 2024: Parallelingualism, translanguaging, and English-medium instruction in nordic higher education. In: Peterson, Elizabeth – Beers Fägersten, Kristy (eds.): English in the Nordic Countries: Connections, Tensions, and Everyday Realities. New York: Routledge. 127–147. Online: https://doi.org/10.4324/9781003272687-9
Rixer Ádám 2013: A magyar közigazgatás idegen nyelvű irodalmának egyes jellegzetességei az elmúlt negyedszáz esztendőben. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 3/3: 4–22.
Tolcsvai Nagy Gábor 2022: Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789634547259
Források
A 2024. évi 197. Közgyűlés ünnepi nyilatkozata = Az Akadémia ünnepi nyilatkozata magyar nyelvet szolgáló küldetésének megerősítéséről. 2024. május 8. Online: https://mta.hu/kozgyules2024/az-akademia-unnepi-nyilatkozata-magyar-nyelvet-szolgalo-kuldetesenek-megerositeserol-113681
Berkáné Danesch Marianne (szerk.) – M. Szabó Miklós – Mező András (katonai szakmai szerk.) 2015: Katonai terminológiai értelmező szótár. (Terminológiai szakértő: Fóris Ágota.) Budapest: Zrínyi Kiadó.
Infoterm 2019 = Terminológiapolitikai irányelvek. A terminológiapolitika kialakítása és megvalósítása különböző nyelvközösségekben. (Ford.: Somogyi Zoltán, lektorálta: B. Papp Eszter.) In: Fóris Ágota − Bölcskei Andrea (szerk.): Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen. Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt. 167–218.
ISO 29383:2020 Terminology Policies – Development and Implementation.
Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottság. Online: https://mta.hu/i-osztaly/magyar-nyelv-a-tudomanyban-elnoki-bizottsag-108115
Magyarország Alaptörvénye 2011 = Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.). Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv#
Nft. = 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv
NKE IFT = Az NKE Intézményfejlesztési terve (2020–2025). Online: https://www.uni-nke.hu/egyetem/strategiai-fejlesztes/strategiak/ift-2020-2025
NKE MP = Az NKE Minőségfejlesztési programja (2020–2025). Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/minosegfejlesztesi-program-2020-2025.pdf
Tempus Közalapítvány. Online: http://tka.hu
Vitafórum 2023 = A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv. Online: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magyar_nyelv_vedelme_javaslatok.pdf