Információk

A Filológia.hu folyóirat bemutatása

A Filológia.hu a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társaságához kötődő online megjelenő, lektorált folyóirat.

A folyóiratot 2010 januárjában alapította Nyomárkay István akadémikus főszerkesztőként Veszelszki Ágnes szerkesztői közreműködésével. A főszerkesztői feladatokat 2020-tól Veszelszki Ágnes vette át. 2022-től a Ludovika Kiadó gondozza a kommunikáció- és médiatudománnyal, nyelv-, irodalom- és fordítástudománnyal foglalkozó, több nyelven kiadott szakfolyóiratot.

A folyóiratban hosszabb tanulmányok és kisebb közlemények, illetve recenziók kapnak helyet. A folyóirat nyelve alapvetően magyar, de tudományos írásokat angol, német, francia, orosz, spanyol, olasz, horvát, szerb stb. nyelveken is elfogadunk (kizárólag bizonyított, a szerző által elvégeztetett anyanyelvi lektorálás után). A cikkekhez magyar és angol nyelvű kivonat társul.

A tanulmányokat a tanácsadó testület tagjai vagy külsős lektorok bírálják el, a cikkek csak a lektor engedélyével és ajánlásával jelenhetnek meg a folyóiratban. Mivel a Filológia.hu lektorált folyóirat, az itt megjelent tanulmányok hivatalos publikációként elfogadtathatóak.

 

Szempontok a kézirat leadásához

Fájlformátum

–  Kérjük, hogy a kéziratot egy .doc, . docx vagy .rtf kiterjesztésű Word fájlban töltsék fel a felületre. (Ha a dolgozat sok mellékjelet tartalmaz, a dolgozatot pdf formátumban is csatolják.)

–  A kéziratokat anonimizált módon szükséges benyújtani. A benyújtott kéziratban a szerzőségre utaló mindenféle megjegyzéstől tartózkodni kell. A szerzőségre vonatkozó információk, köszönetnyilvánítások stb. a szerzői információs adatlapon nyújtandók be.

Absztrakt

–  A munka 10–12 soros magyar és angol nyelvű összefoglalását (öt-öt kulcsszóval a végén) a dolgozat elejére illesszék be, a cikk angol és magyar címével együtt.

Bemutatkozás (mini-CV)

A szerzői adatlap megjegyzés rovatába illesszék be a rövid szöveges bemutatkozásukat. Javasolt elemei: név (születési év [nem kötelező]), tudományos fokozat, munkahely, fontosabb tisztség(ek), kutatási terület(ek), 3-5 fontosabb publikáció, e-mail-cím és/vagy saját honlap címe (nem kötelező)

 

Szempontok a kézirat formázásához

1. Szöveg

1.1. Főszöveg

–  a lehető legegyszerűbb formázással: sablonok, stílusok és automatikus számozások használata nélkül
–  bekezdés: tompa bekezdés (nincs behúzás)
–  kiemelések: félkövér (bold) betűvel (ritkítás, aláhúzás nem javasolt)
–  nyelvi adatok: kurzív (dőlt, italic)
–  elválasztás: automatikusan vagy elválasztás nélkül (a manuális elválasztást egyáltalán ne használják)
–  idegen betűk, szimbólumok, jelek: ha a szimbólum nem szerepel a Word alapbeállításai között, mellékeljék a használt betűtípust is
 

1.2. Címek és alcímek

–  félkövérrel kiemelve
–  ne használjanak automatikus számozást, a fejezetszámok legyenek begépelve
–  ne legyenek csupán számozott bekezdések, minden számozott egységnek legyen címe
–  decimális számozással (például: 1. 1.1. 1.2. 1.2.1.), legfeljebb három szintig
 

1.3. Lábjegyzetek, végjegyzetek

–  kérjük, ne használjanak lábjegyzeteket, végjegyzeteket
–  a hivatkozott művek adatai az irodalomjegyzékbe kerüljenek
 

2. A szövegbe illesztett táblázatok, ábrák, diagramok

–  a lehető legegyszerűbb formában
–  címe a táblázat alatt, dőlt betűvel, begépeléssel sorszámozva, pl.
3. táblázat: Az akronimák (forrás: saját szerkesztés); 4. ábra: Az ly kihagyása (forrás: Károly 2013: 13)
–  célszerű a táblázatkezelő adatállományát is mellékelni, ábra esetén a szövegben és külön is csatolva, a fájlt az ábra cikkbeli helyével megnevezve (pl. KissBéla_4ábra), .jpg kiterjesztésű fájl
–  mind a fotók, mind az ábrák, mind a diagramok ábra néven szerepeljenek
–  mástól átvett ábra közléséhez a szerző/kiadó engedélye, élő személy felismerhető képének közléséhez az illető hozzájárulása szükséges, ennek beszerzése a szerző kötelessége
 

3. Hivatkozások

3.1. A szövegben

–  zárójelben: szerző neve, évszám, kettőspont, oldalszám (Nida 1964: 411)
–  könyvcím vagy folyóiratcím szövegen belül: kurzív
 

3.2. Irodalomjegyzék

–  a (nyelvi) adatok forrását vagy a primér irodalmat külön jegyzékben kell közölni (Források)
–  az irodalomjegyzék (Szakirodalom) csak azokat a szerzőket tartalmazza, akikre a szövegben utalás történt
 
–  a szerzők vezetékneve szerinti betűrendben (nem kell számozni)
–  ha az irodalomjegyzékben egy szerzőtől/szerkesztőtől több tétel is szerepel, ezeket a megjelenés időrendjében kell közölni
–  ugyanazon szerzőtől azonos kiadási év esetén az évszám után az a-b-c jelzést használjuk (Vida 1984b)
–  ha egy cikknek több szerzője vagy szerkesztője van, akkor a szerzők, szerkesztők teljes nevét nagykötőjellel választjuk el egymástól
–  magyar szerzőnél a vezetéknevet követi a keresztnév (Nagy Andor 1986), külföldi szerzőnél a vezetéknevet vesszővel választjuk el a keresztnévtől (Sontag, Susan 1990)
 
–  ha könyvre hivatkozunk:
  • [szerző vezetékneve], [keresztneve] [évszám]: [könyv címe (kurzív)]. [megjelenés helye]: [kiadó].
  • Frehner, Carmen 2008: Email – SMS – MMS. The Linguistic Creativity of Asynchronous Discourse in the New Media Age. New York – Oxford – Wien: Peter Lang.
–  ha folyóiratcikkre hivatkozunk:
  • [szerző vezetékneve], [keresztneve] [évszám]: [cikk címe (nem kurzív)]. [folyóirat neve (kurzív)], [évfolyam]/[szám]: [oldalszám].
  • Klaudy Kinga 1988: A frazeologizmusok szó szerinti fordításáról. Magyar Nyelvőr 112/3: 305–314.
–  ha tanulmánygyűjteményre vagy konferenciakötetre hivatkozunk: szerkesztő(k) után: (ed.), (eds.), (Hrsg.), (szerk.):
  • [szerző vezetékneve], [keresztneve] [évszám]: [dolgozat címe (nem kurzív)]. In: [szerkesztő(k) neve]: [tanulmánykötet címe (kurzív)]. [megjelenés helye]: [kiadó]. [oldalszám].
  • Brammerts, Helmut 1999: Fremdsprachenlernen mit neuen Technologien: Didaktische Überlegungen. In: Donath, Reinhard (Hrsg.): Internet und Multimedia in der Erwachsenenbildung. Stuttgart: Klett. 32–43.

 –  ha interneten elérhető forrásra hivatkozunk:

  • [szerző vezetékneve; ha nem ismert: sz. n.], [keresztneve] [évszám; ha nem ismert: é. n.]: [cikk címe (nem kurzív)]. [honlap vagy online folyóirat neve (kurzív)], [megjelenés ideje]. [URL, a hivatkozás eltávolításával] [letöltés ideje, szögletes zárójelben].
  • Kamer, Nimrod 2013: Brace yourselves for the proliferation of the 'finger hashtag'. Wired, 2013. június 3. http://www.wired.co.uk/news/archive/2013-03/06/hashtags [2022. 06. 15.]
  • sz. n. 2022: What is a (#) Hashtag? Hashtags, 2022. május 9. https://www.hashtags.org/how-to/history/what-is-a-hashtag/ [2023. 01. 15.]
 
 

Köszönjük együttműködésüket!

 

 

Információk a lektorálási és publikálási folyamatról

1. Lektorálás

A folyóirat a kettős vak bírálat (double-blind review) folyamatát alkalmazza. A szerkesztők kizárólag korábban az adott nyelven még nem közölt kéziratokat küldenek ki lektorálásra, ide nem értve a korábbi, már publikált kutatási eredményeken alapuló kéziratok későbbi átdolgozásait. A lektorálási eljárás megindítását a főszerkesztő kezdeményezi, amennyiben a kézirat megfelel a folyóirat formai és tartalmi elvárásainak. Ha a kiválasztott lektornak nem áll módjában hatékonyan, határidőre elkészíteni a véleményezést, kötelessége értesíteni a szerkesztőt és lemondani a lektorálási folyamatban való részvételéről.

A lektorálási eljárás végén a szerkesztőség az alábbi döntések valamelyikét hozza meg:

  • Ha a felkért bíráló támogatta a kézirat közlését, a szerkesztőség a kéziratot közlésre befogadja.
  • Ha a felkért bíráló a kézirat átdolgozását javasolja, a szerkesztőség felkéri a szerzőt a kézirat átdolgozására, amelyet utána a bírálónak küld meg újbóli ellenőrzésre.
  • Ha a felkért bíráló a kézirat elutasítását javasolja, a szerkesztőség a kéziratot elutasítja.

2. Etikai alapelvek

A szerkesztőség mindent megtesz annak érdekében, hogy kizárólag tudományosan megalapozott, hiteles állítások jelenjenek meg a folyóiratban. A szerkesztőség mindennemű etikai visszaéléssel szemben határozottan fellép, és zéró toleranciát érvényesít.

2.1. Szerzőség

Szerzőként az tüntethető fel, aki a közlemény elkészítésében és az alapjául szolgáló kutatásokban tevékeny részt vállalt, és megfelel a következő kritériumoknak:

  1. Jelentősen hozzájárult a kutatáshoz vagy a kutatás alapjául szolgáló adatok elemzéséhez.
  2. Részt vállalt a kézirat elkészítésében.
  3. Hozzájárulását adta a kézirat közlésre történő benyújtásához.
  4. A kéziratban foglalt valamennyi állításért felelősséget vállal.

Az eredeti kutatásokat bemutató szerzőknek pontos beszámolót kell készíteniük az elvégzett kutatómunkáról. Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken, elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan be kell mutatni. A tanulmánynak elégséges részletet és hivatkozást kell közölnie ahhoz, hogy a leírt folyamatokat mások is megismételhessék. A hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikailag elfogadhatatlannak minősülnek.

A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit és/vagy kifejezéseit, azokat megfelelő módon idézték, és szakszerűen hivatkoztak rájuk. Az idézett művek mellett a szerzőknek hivatkozniuk kell mindazokra a kutatásokra, publikációkra, amelyek befolyásolták a munkájukat.

2.2. Összeférhetetlenség

Valamennyi szerző köteles jelezni a szerkesztőségnek, ha személyükkel összefüggésben bármiféle összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az értékelés során szerzett információk bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.

2.3. Díjak és költségek

A folyóirat semmiféle díjat vagy költséget nem számol fel a kéziratok közléséért.

2.4. Finanszírozás

A szerzők kötelesek minden olyan forrást feltüntetni, amelyek a közlemény elkészítését közvetlenül finanszírozták.

2.5. Szellemi tulajdonjog

A szerző szavatol azért, hogy az általa közlésre benyújtott kézirat más szellemi tulajdonjogát nem sérti.

2.6. Panaszbejelentések kivizsgálása

A szerkesztőkkel, szerkesztőbizottsági tagokkal vagy a kiadó munkatársaival szembeni panaszokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora vizsgálja ki.

3. Szerzői jogi nyilatkozat

A kézirat beküldésével a szerzők hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a folyóirat megszerezze a közlemény első közlésének jogát. A szerzők jogosultak harmadik személyekkel felhasználási szerződést kötni, amely alapján kizárólagos felhasználási jogot a folyóiratban már közölt közleményeik vonatkozásában azonban nem tehetnek. A közlemény utánközléséhez minden esetben szükséges a folyóirat szerkesztőségének előzetes hozzájárulását kérni.

4. Titoktartás

A szerkesztő és a szerkesztőség munkatársai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képeznek: a levelező szerző, a lektorok, a potenciális lektorok, valamint a szerkesztői tanácsadók és a kiadó munkatársai.