Filológia.hu

The ‘Known Unknown’: Changes in the Media over the Last Quarter Century (2000–2025)

Aczél Petra — 2024-12-17

Social media, generative AI, fake news and deepfake, influencer communication. Five concepts that have shaped the media landscape and market over the last 25 years. But how do they interact to form a system for describing changes in the media platforms, channels and content? Based on a review of the relevant literature (desktop research), the paper captures and describes four dominant paradigms of change that have emerged over the past quarter century, which have profoundly and irreversibly transformed our everyday practices, habits and attitudes in and through the media. These trends are: 1. changing media messages: the rise of autonomy and virtuality; 2. changing communities and audiences: the rise of personal agency; 3. changing information: the rise of the false; 4. changing representations: the rise of the artificial. The list of four we propose can, of course, be extended and narrowed. However, it is assumed that, by summarising them, we can see more clearly the phenomena and trends that characterise our present and draw conclusions for the future.

Out of Office?

Özkan Beste Naz — 2024-12-17

Most of the organisations have started to challenge the remote working process after the pandemic. It is very important to keep the employees motivated and satisfied during remote work. In this sense, the organisational communication structure of a company plays a major role. But it is still questionable how computer-mediated communication affects employees’ motivation as a tool of organisational communication. The aim of this research is to examine computer-mediated communication as a tool of organisational communication on motivation and satisfaction of employees in remote working processes. The applied methodology of this research is in-depth interviews with remote workers for more than one year. According to the results, it can be stated that the motivation of remote working employees is usually dependent on the correct organisational communication structure. Since they always use computer-mediated communication to communicate with team members and managers, it is essential to have a correct organisational communication flow to build a healthy working atmosphere. As a conclusion, the present study mentions that organisations need to constitute the environment of satisfaction and motivation towards other team members and must try to create a trustable and comfortable communication flow through emerging communication technologies.

The Job That Calls My Name

Szabó Kincső — 2024-12-17

One of the main goals of a (young) job seeker is to find a job that offers a valuable opportunity in their career and that also satisfies the professional curiosity. One of the most frequently visited labour market platforms for this purpose are job advertising portals. Browsing through job advertisements is a much more complex process than it may seem at first sight: numerous studies show that a job advertisement is usually the first encounter between the employer’s offer and the expectations of the potential candidate. The primary goal of recruitment communication is to attract all job seekers who match the description in the advertisement, however, discriminatory references and implicit cues referring to one gender may be unconsciously coded into language, which therefore distorts equal application opportunity. The aim of this literature review is to synthetise the emergence, functioning and social implications of implicit gender references in job advertisements. The article introduces the topic through six main sections, broken down into theoretical components. The introduction is followed by a discussion of the gender gap at both national as well as international level, the basic principles of recruitment communication, the main explanatory theories of organisational behaviour, the effects of implicit gender references on the perceiver, and lastly, a discussion of gender linguistics is touched upon.

MI-lyen a jövő közszolgálata? Fejlesztési irányok, jövőkép

Kamrás István — 2024-12-17

A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése jelentős mértékben átalakítja a közigazgatást, javítva a hatékonyságot és a közszolgáltatások minőségét, ugyanakkor komoly adatvédelmi és etikai kihívások elé állítja a közszolgálatot. A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-as bevezetése a közigazgatás modernizációját célozza meg, hangsúlyozva az adatvezérelt döntéshozatal és az MI-alapú rendszerek fontosságát. Az MI integrálása azonban megköveteli a közszolgálati tisztviselők megfelelő felkészültségét és tudatosságát. Vajon milyen lesz a jövő közszolgálata? Mesterséges vagy még emberibb?

Közösségi oldalak a baleset-megelőzésért

Uricska Erna — 2024-12-17

A gépjárművezetés közbeni mobiltelefon-használat által okozott közúti balesetek száma meredeken emelkedett az elmúlt tíz évben világszerte. Az információs társadalomban a közösségi média megjelenésével a verbális és vizuális kommunikáció egyre nagyobb szerepet játszik. A rendészeti szervek saját profilokat működtetnek, így felvetődhet a kérdés, hogy a 21. századi digitális rendészeti kommunikációban alkalmaznak-e társadalmi célú tartalmakat a figyelemelterelt vezetés visszaszorítására. A kutatás során az Európai Unió tagállamainak az országos szintű rendészeti egységei által működtetett Facebook- és Instagram-profilok bejegyzéseiből kétszer egyhónapos időtartamban mintát vettem. A tartalomelemzés módszerével azt vizsgáltam, hogy a gépjárművezetés közbeni mobiltelefon-használat témaköre megjelenik-e, és ha igen, milyen gyakran a megosztott tartalmakban. A kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az offline kampányokkal és kezdeményezésekkel nincs összhangban a kutatott témával kapcsolatos tartalommegosztás a vizsgálat alá vont közösségimédia-felületeken. A társadalmi probléma nem jelent meg kiemelt szinten, holott a baleset-megelőzésre a lehetőség rendelkezésre áll ezen oldalak megfelelő tartalommenedzsmentje által, beleértve azok megfelelő tartalommegosztási gyakorlatát.

A csetbotok felhasználása a magyar nyelv oktatásában

Dőryné Zábrádi Orsolya — 2024-12-17

Napjainkban az oktatás, a tanítás-tanulási folyamat számos változáson megy át. A 21. századi képességek egyre inkább az együttműködés, az önfejlesztés, az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozzák. Emellett egyre nagyobb teret hódít a mesterséges intelligencia használata az oktatásban. A tanítóképzésben a Magyar nyelv kurzus keretén belül a szemantikai és a grammatikai ismeretek (szófajtan, morfológia, mondattan) oktatását összekötöttük a matematikai ismereteken belül az algoritmikus gondolkodás fejlesztésével, ezzel teret adva a tantárgyak közötti integrációnak és a többszörös intelligencia elméletének. Továbbá a modern technikai vívmányokat felhasználva, átgondolva a hagyományos, frontális, papíralapú oktatást, újraterveztük a SAMR-modell alapján az óráinkat, és a hallgatóknak olyan feladatot adtunk, hogy játsszák el a csetbot szerepét. Ennek a kísérleti kutatásnak, módszertani újításnak a leírását és eredményét foglaljuk össze ebben a tanulmányban.

Using Storytelling to Facilitate Change at the Workplace

Taxner Tünde — 2024-12-17

Cleland Silva, Tricia – de Tarso Fonseca Silva, Paulo 2022: Making Sense of Work Through Collaborative Storytelling. Building Narratives in Organisational Change. Cham: Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-89446-7