Filológia.hu

Stories of Afghanistan Beyond the War:

Veloso da Silva Admilson — 2024-04-15

Afghanistan has been depicted in traditional Western media as a violent place due to wars and conflicts, but visual mobile social media, such as Instagram, may contribute to changing its depiction by diversifying the content and narratives. Hence, this paper analyses how Afghanistan is presented by collective photographers on @everydayafg, based on three aspects: what/who is visually depicted, what actions/issues are discussed, and what associations are made in the posts. Applying netnography and content analysis, we systematically sampled and coded the first monthly photo since the account creation (2014/2021, N = 76). Results demonstrate that @everydayafg deviates from representations of violence in at least three ways: 1) depicting Afghanistan with human agents; 2) covering more favourable and uplifting topics, as for tourist destinations; and 3) associating the country with a “place of living” and with its “cultural richness”. However, some narratives still raise significant issues, such as human rights and labour conditions in the region. Hence, Instagram is used to challenge prevalent perspectives in the media while generating awareness of relevant local problems.

Szövegalkotó mesterséges intelligenciák a jövő újságírásában

Gyenes Lídia — 2024-04-15

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy automatizálható-e az újságírók munkája, pontosabban a hírírás. Képes lehet-e a kereskedelmi forgalomban már megjelent mesterséges intelligencia, az OpenAI mesterséges-intelligencia-kutatólaboratórium felületéről elérhető GPT-3 informatív, olvasmányos, emberszerű cikkek generálására anélkül, hogy ez az olvasónak feltűnne, vagy zavarná őt. A szövegekre specializált GPT mellett a Dall-E képalkotó intelligenciát is használom a tesztekhez, amivel realisztikus
illusztrációkat készítek a GPT írásaihoz. Ezzel párhuzamosan különböző újságírók is készítenek rövidhíreket a kísérlethez ugyanazon kulcsszavak alapján, mint amelyeket a GPT számára is megadok. Az így generált fiktív rövidhíreket az újságírók rövidhíreivel egyenlő arányban töltöm fel egy HTML-kódon alapuló weboldalra. Miután az olvasó a neki tetsző hírre kattint, egy kérdőív fogadja, amely további elemzési szempontokat biztosít a kísérlet számára. Az adatokból kiderül, hogy mennyire tudják elkülöníteni az emberek
tudat alatt az újságírói, illetve a gépi cikkeket, vagyis képes lehet-e a mesterséges intelligencia írásstílusában felvenni a versenyt az emberi újságírókkal, hosszabb távon átalakítva a hírírással foglalkozók munkáját.

Magyar kulcsszavak vizsgálata és kinyerésük eredményeinek összevetése

Dodé Réka — 2024-04-15

A kulcsszó- és terminuskinyerés nem új keletű kutatási téma, már ötven éve foglalkoznak vele a kutatók, azonban még mindig rejt magában kihívásokat. A nyelvi modellek új perspektívát adnak számos nyelvtechnológiai területen, így a kulcsszó- és terminuskinyerés
területén is, mivel a nyelvi modellek olyan új kulcsszavak generálására is képesek, amelyek nem, vagy csak részlegesen szerepelnek a szövegben. Amikor a szerzők kézzel adnak meg kulcsszavakat, akkor a saját háttértudásukból is merítenek, így ezek a kulcsszavak nem
feltétlenül szerepelnek a szövegben. A kézzel megadott kulcsszavakkal tehát érdemes foglalkozni, és tekinthetők a gold sztenderdnek, célnak a kulcsszókinyerő alkalmazások teszteléséhez. Kutatásunkban 30 változó doménból származó tudományos szöveget és a hozzájuk tartozó szerzői kulcsszavakat vetettünk össze a ChatGPT által, többféle promptra adott megoldásokkal. Az eredmények szerint nincs szignifikáns különbség a kvantitatív eredményekben, de amennyiben kvalitatívan elemezzük a ChatGPT megoldásait, azokat relevánsnak találjuk. A dolgozat célja, hogy a ChatGPT által adott kimeneteket kiértékeljük abból a szempontból, hogy mennyire közelítik meg a szerzők által megadott kulcsszavakat.

Tanárok mint influenszerek? A közösségi média oktatási használata

Szabó Dóra — 2024-04-15

Az infokommunikációs technológia folyamatos fejlődésével egyre inkább átjárja a mindennapi pedagógiai munkát a digitalizáció és a digitális pedagógia. A szakirodalom és saját előzetes kutatásaink is rávilágítanak a közösségi média használatában rejlő oktatási lehetőségekre. A felületeken megtalálható oktatási tartalmak, azok felhasználása, integrálása a tanórai tevékenységekbe egyrészt megfelelő tanári digitális kompetenciát feltételez, másrészt elengedhetetlenül szükséges hozzá a kritikai gondolkodás megléte. Mindezeken túl kiváló lehetőséget nyújthat a tanárok módszertanának kiszélesítéséhez. Jelen kutatásban céljaink a következők: bemutatni a magyar oktatási influenszerek tevékenységét, konkrét példákon keresztül; feltérképezni, hogy milyen típusú digitális
tartalmat gyártanak azok az oktatási véleményvezérek, akik a legnagyobb népszerűséget és interakciót váltják ki a követőikből. Mindezek fényében adekvát választ próbálunk adni a kutatási kérdésünkre: hogyan lehet az oktatási influenszertartalmakat pedagógusként tanóráinkon felhasználni mint a pedagógiai szemléltetés- és attitűdváltást segítő, tanterven túli, iskolán belüli és kívüli formális, informális és nonformális tanulási formákat.

Some Thoughts Regarding Generation Z’s Social Characteristics and Their Likely Effects

Kárpáti László — 2024-04-15

Parents of the current generation are likely to have difficult times shortly, as it becomes more and more demanding and tiresome to safeguard their children’s complete well-being against the outside world. They also face the new challenge of actually cooperating and cohabiting with the ones they swore to protect from any harm. As a result of their children spending an ever-growing number of time stuck to the screens of their smart devices and wasting long hours on the omnipresent internet, there is a high risk to be accounted for here, particularly in the life of teenagers. The present paper aims to shed light on the many negative aspects of using smart devices in our everyday life, particularly in the life of younger children and teenagers. Beyond revealing these effects, it also seeks to offer
feasible and working solutions to the above-mentioned issues to compensate for the possible negative influences that are to be discussed.

Képzelet és valóság határán

Buda Villő — 2024-04-15

A 20. századi irodalom egyik legolvasottabb magyar írójának, Szabó Magdának a tündérvilága nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is tartogat mondanivalót: az univerzális népmesei igazságokon túl a Tündér Lala a felnőttek világának intrikáira és harcaira is rámutat. Ám nemcsak a regény mondanivalója lépi át a bevett gyerekirodalmi korlátokat, hanem szókészlete is, amelynek jelentős része az antik kultúrákból és nyelvekből táplálkozik. Mi jellemzi Szabó Magda írói névadását? Hogyan segítik az ókori mitológiai elemek a mű megértését? Miként járulnak hozzá a regényben felbukkanó nevek a mű valóságábrázolásához? A regény névtani elemzése segít a kérdések megválaszolásában.

Pötyögő tipegők – Hol és hogyan használják a kisgyermekek a mobileszközöket?

Sebestény Judit — 2024-04-15

Recenzió Bjørn Nansen Young children and mobile media: Producing digital dexterity c. könyvéről.

Digitális játékok a tanulási folyamatban

Sipos Katalin — 2024-04-15

Nicola Whitton: Digital Games and Learning. Research and Theory. című könyvének bemutatása

A Grimm testvérek munkamódszere – a modern filológia születése

Szántay Antal — 2024-04-15

Recenzió Philip Kraut: Die Arbeitsweise der Brüder Grimm című művéről.