object(Publication)#189 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6164) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:09" ["primaryContactId"]=> int(7562) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6040) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7073) "Aggestam, Lisbeth: Introduction: Ethical Power Europe? International Affairs, 84. (2008), 1. 1–11. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-2346.2008.00685.x Andreatta, Filippo – Lorenzo Zambernardi: The European Union as a Power. In Christopher Hill – Michael Smith – Sophie Vanhoonacker (szerk.): International Relations and the European Union. 2. kiad. Oxford, Oxford University Press, 2011. 73–93. Online: https://doi.org/10.1093/hepl/9780198737322.003.0004 Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája. Budapest, Wolters Kluwer, 2016. Online: https://doi.org/10.55413/9789632958194 Baldwin, David: Economic Statecraft. Princeton, Princeton University Press, 1985. Bickerton, Christopher J.: European Union Foreign Policy. From Effectiveness to Functionality. Basingstoke – New York, Palgrave Macmillan, 2015. Bradford, Anu: The Brussels Effect. How the European Union Rules the World. Oxford, Oxford University Press, 2020. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780190088583.001.0001 Duchêne, François: The European Community and the Uncertainties of Interdependence. In Max Kohnstamm – Wolfgang Hager (szerk.): A Nation Writ Large? Foreign-Policy Problems before the European Community. Basingstoke, Macmillan, 1973. 1–21. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-01826-0_1 Franke, Ulrike – Tara Varma: Independence Play. Europe’s Pursuit of Strategic Autonomy. European Council on Foreign Relations, 2019. július. Online: https://ecfr.eu/special/independence_play_europes_pursuit_of_strategic_autonomy Haass, Richard: The World. A Brief Introduction. New York, Penguin Press, 2020. Juhász Krisztina: Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikája, az EU válságkezelési tevékenysége. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2015. Kagan, Robert: Of Paradise and Power. America and Europe in the New World Order. New York, Knopf, 2003. Keukeleire, Stephan – Thomas Delreux: The Foreign Policy of the European Union. 3. kiad. London – New York – Dublin, Bloomsbury Academic, 2022. Lafortune, Guillaume – María Cortés Puch – Aline Mosnier – Grayson Fuller – Maria Diaz – Angelo Riccaboni – Adolf Kloke-Lesch – Theodoros Zachariadis – Eugenio Carli – Antoine Oger: Europe Sustainable Development Report 2021. Transforming the European Union to achieve the Sustainable Development Goals. Sustainable Development Solutions Network, 2021. december. Online: https://s3.amazonaws.com/sustainabledevelopment.report/2021/Europe+Sustainable+Development+Report+2021.pdf Leonard, Mark: Europe’s Transformative Power. Bulletin Article. Centre for European Reform, 2005. február 1. Online: https://www.cer.org.uk/publications/archive/bulletin-article/2005/europes-transformative-power Linklater, Andrew: A European Civilising Process? In Christopher Hill – Michael Smith (szerk.): International Relations and the European Union. Oxford, Oxford University Press, 2005. 367–387. Manners, Ian: Normative Power Europe. A Contradiction in Terms? Journal of European Common Market Studies, 40. (2002), 2. 235–258. Online: https://doi.org/10.1111/1468-5965.00353 Mayer, Hartmut: The Challenge of Coherence and Consistency in EU Foreign Policy. In Mario Teló – Frederik Ponjaert (szerk.): The EU’s Foreign Policy. What Kind of Power and Diplomatic Action? Farnham, Burlington, VT, 2013. 105–117. Missiroli, Antonio: European Security Policy: The Challenge of Coherence. European Foreign Affairs Review, 6. (2001), 2. 177–196. Online: https://doi.org/10.54648/356609 Nye, Joseph S., Jr.: The Future of Power. New York, Public Affairs, 2011. Smith, Karen: European Union Foreign Policy in a Changing World. 3. kiad. London, Polity, 2014. Smith, Michael: The European Union as an International Actor. In Jeremy Richardson (szerk.): European Union: Power and Policymaking. London, Routledge, 2005. 289–310. Szewczyk, Bart M. J.: Europe’s Grand Strategy. Navigating a New World Order. Cham, Palgrave Macmillan, 2021. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-60523-0 Vimont, Pierre: Foreword. In Federiga Bindi – Irina Angelescu (szerk.): The Foreign Policy of the European Union. Assessing Europe’s Role in the World. 2. kiad. Washington, D.C., Brookings Institution Press, 2012. ix-x. Weiler, Joseph – Wolfgang Wessels: EPC and the Challenge of Theory. In Alfred Pijpers – Elfriede Regelsberger – Wolfgang Wessels (szerk.): A Common Foreign Policy for Western Europe? European Political Cooperation in the 1980s. Dordrecht, Martinus Nijhoff, 1988. 229–258. Youngs, Richard: The Uncertain Legacy of Crisis. European Foreign Policy Faces the Future. Washington, D.C., Carnegie, 2014. Youngs, Richard: The European Union and Global Politics. London, Red Globe Press, 2021. Európai uniós források A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához. 2022. március. Online: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7371-2022-INIT/hu/pdf Anghel, Suzana – Beatrix Immenkamp – Elena Lazarou – Jerôme Leon Saulnier – Alex Benjamin Wilson: On the Path to ‘Strategic Autonomy’. The EU in an Evolving Geopolitical Environment. Brussels, European Union, 2020. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/652096/EPRS_STU(2020)6520 96_EN.pdf Az Európai Parlament 2022. április 7-i állásfoglalása az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseiről, többek között az Ukrajna elleni háború legújabb fejleményeiről és az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról és azok végrehajtásáról. P9_TA(2022)0121. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0121_HU.html Az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslattervezetei. 2022. április. Online: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_2763 Az Európai Unióról szóló szerződés Borrell, Josep: European Foreign Policy in Times of COVID-19. Luxembourg, Európai Unió Kiadóhivatala, 2021. Online: https://doi.org/10.2871/111013 Conference on the Future of Europe. Report on the Final Outcome. 2002. május. Online: https://futureu.europa.eu/pages/reporting Európai biztonsági stratégia. 2003. december. Online: https://doi.org/10.2860/15719 Fiott, Daniel (szerk.): European Sovereignty. Strategy and Interdependence. Chaillot Papers 169. Párizs, Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete, 2021. Online: https://doi.org/10.2815/231962 Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa. Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan. 2016. június. Online: https://eeas.europa.eu/archives/docs/top_stories/pdf/eugs_hu_.pdf Von der Leyen, Ursula: A Union That Strives for More. My Agenda for Europe. Political Guidelines for the Next European Commission 2019–2024. 2019. július. Online: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/political-guidelines-next-commission_en_0.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-21" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(745) "

The European Union’s external relations have been loaded with protracted dilemmas for decades. These concern the Union’s identity, behaviour and instruments alike in the field of its external action, and they determine its capacity to speak with a single voice in the world. There is an urgent need to answer these dilemmas, as stakes are getting higher. What were regrettable but tolerable shortcomings in a relatively benign international environment in the past have become dangerous deficiencies in today’s multipolar world of intensifying great power rivalry. The collective political will of the Member States remains key in this regard. Otherwise the Union can only remain an actor with limited influence in the global arena.

" ["hu_HU"]=> string(773) "

Az Európai Unió külkapcsolati rendszerét évtizedek óta elhúzódó dilemmák terhelik. Ezek egyaránt érintik az Unió külkapcsolati identitását, magatartását és eszközeit, valamint képességét az egységes hangon való megszólalásra a világban. Eme dilemmák feloldása manapság sürgetőbbé válik, mivel ami korábban sajnálatos, de elnézhető hiányosságnak számított egy viszonylag jóindulatú nemzetközi környezetben, az mára veszélyes fogyatékossággá vált a fokozódó nagyhatalmi versengés többpólusú világában. Ennek kulcsa továbbra is a tagállamok együttes politikai akaratában rejlik, amelynek hiányában az integrációs közösség csupán korlátozott befolyású szereplő maradhat a globális arénában.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(61) "Protracted Dilemmas in the European Union’s External Action" ["hu_HU"]=> string(47) "Az uniós külkapcsolatok elhúzódó dilemmái" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Dr Simon Zoltán" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#123 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7562) ["email"]=> string(31) "zoltan.simon@europarl.europa.eu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6164) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(53) "Eötvös Loránd Tudományegyetem, Európai Parlament" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Simon" ["hu_HU"]=> string(5) "Simon" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(22) "uniós külkapcsolatok" [1]=> string(16) "politikai akarat" [2]=> string(25) "külkapcsolati identitás" [3]=> string(7) "hatalom" [4]=> string(26) "külkapcsolati magatartás" [5]=> string(25) "külkapcsolati eszközök" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(18) "EU external action" [1]=> string(27) "external relations identity" [2]=> string(5) "power" [3]=> string(28) "external relations behaviour" [4]=> string(30) "external relations instruments" [5]=> string(14) "political will" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#756 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25544) ["id"]=> int(5133) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6164) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#191 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6019) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:10" ["primaryContactId"]=> int(7372) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(5895) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5448) "Alcidi, Cinzia: Economic Integration and Income Convergence in the EU. Intereconomics, 54. (2019), 1. 5–11. Online: https://doi.org/10.1007/s10272-019-0783-6 Atoyan, Ruben – Lone Christiansen – Allan Dizioli – Christian Ebeke – Nadeem Ilahi – Anna Ilyina – Gil Mehrez – Haonnan Qu – Faezeh Raei – Alaina Rhee – Daria Zakharova: Emigration and Its Economic Impact on Eastern Europe. IMF Staff Discussion Note, 2016. július. SDN/16/07. Online: https://doi.org/10.5089/9781475576368.006 Bajkó Attila – Maknics Anita – Tóth Krisztián – Vékás Péter: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Közgazdasági Szemle, 152. (2015), 12. 1229–1257. Online: https://doi.org/10.18414/KSZ.2015.12.1229 Batog, Cristina – Ernesto Crivelli – Anna Ilyna – Zoltán Jakab – Jaewoo Lee – Anvar Musayev – Iva Petrova – Alasdair Scott – Anna Shabunina – Andreas Tudyka – Xin Cindy Xu – Ruifeng Zhang: Demographic Headwinds in Central and Eastern Europe. Departmental Papers, 19. (2019), 12. Online: https://doi.org/10.5089/9781498319768.087 Berde Éva – Németh Petra: Csehország, Magyarország és Szlovákia termékenységi idősorainak összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 93. (2015), 2. 113–141. Online: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2015/2015_02/2015_02_113.pdf Buck, Nick – Jacqueline Scott: Household and Family Change. In Nick Buck – Jonathan Gershuny – David Rose – Jacqueline Scott: Changing Households: The British Household Panel Survey 1990–1992. University of Essex, ESRC Centre on Micro-Social Change, 1994. 61–82. Cherlin, Andrew J.: Marriage, Divorce, Remarriage. Cambridge, MA, Harvard University Press, 1992. Online: https://doi.org/10.4159/9780674029491 Dorius, Shawn F.: Global Demographic Convergence? A Reconsideration of Changing Intercountry Inequality in Fertility. Population and Development Review, 34. (2008), 3. 519–537. Online: https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2008.00235.x Drabancz Áron: A globális népességnövekedés mozgatórugói és a várható jövőbeli folyamatok. Európai Tükör, 23. (2020), 4. 7–23. Online: https://doi.org/10.32559/et.2020.4.2 ENSZ: World Population Prospects, 2019. 2020. Online: https://population.un.org/wpp/ Eurostat: EU Statistical Agency (2020). Online: https://ec.europa.eu/eurostat/data/database Furstenberg, Frank F.: Family Change and the Welfare of Children: What Do We Know and What Can We Do about It? In Karen O. Mason – A. M. Jensen (szerk.): Gender and Family Change in Industrialized Countries. Oxford, Clarendon Press, 1995. 245–257. Gál Róbert Iván – Radó Márta: Felkészülés a társadalom idősödésére: Esettanulmány a demográfiai jövőképesség tárgykörében. Szociológiai Szemle, 29. (2019), 1. 58–84. Online: https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.1.3 Kapitány Balázs (szerk.): Demográfiai Fogalomtár. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 2015. Kashnitsky, Ilya – Joop de Beer – Leo van Wissen: Decomposition of Regional Convergence in Population Aging Across Europe. Genus, 73. (2017), 2. 1–25. Online: https://doi.org/10.1186/s41118-017-0018-2 Kohler, Hans-Peter – Francesco C. Billari – J. Antonio Ortega: The Emergence of Lowest-Low Fertility in Europe During the 1990s. Population and Development Review, 28. (2002), 4. 641–680. Online: https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2002.00641.x Kovács Erzsébet: Többváltozós adatelemzés. Budapest, Typotex Kiadó, 2014. Kreiszné Hudák Emese – Varga Péter – Várpalotai Viktor: A demográfiai változások makrogazdasági hatásai Magyarországon európai uniós összehasonlításban. Hitelintézeti Szemle, 14. (2015), 2. 88–127. KSH: A termékenységi folyamatok hazai jellemzői 1970–2015 (2016. december). KSH Népességtudományi Kutatóintézet: Teljes termékenységi arányszám (2021. november 8.) Medgyesi Márton – Tóth György István: Kelet-Közép-Európa legújabb felzárkózási kísérlete: harminc évvel a rendszerváltások után. In Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2020. Budapest, Tárki, 2020. 15–38. Mohdin, Aamna: The Fastest Shrinking Countries on Earth Are in Eastern Europe. Quartz, 2018. január 24. Online: https://qz.com/1187819/country-ranking-worldsfastest-shrinking-countries-are-in-eastern-europe/ Moser, Kath – Vladimir Sholnikov – David A. Leon: World Mortality 1950–2000: Divergence Replaces Convergence From Late 1980s. Bulletin of the World Health Organization, 83. (2005), 3. 202–209. Online: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/pmc2624202/ Rosenfeld, Rachel A. – Gunn E. Birkelund: Women’s Part-Time Work: A Cross-National Comparison. European Sociological Review, 11. (1995). 111–134. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.esr.a036352 Varga Gergely: Demográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Közgazdasági Szemle, 61. (2014), 11. 1279–1318. Online: http://real.mtak.hu/18270/1/02%20Varga%20Gergely.pdf Wilson, Chris: On the Scale of Global Demographic Convergence. Population and Development Review, 27. (2001), 1. 155–171. Online: https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2001.00155.x Wilson, Chris: Understanding Global Demographic Convergence since 1950. Population and Development Review, 37. (2011), 2. 375–388. Online: https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2011.00415.x" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "23-36" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(766) "

In our study, we have compared the demographic processes in the Member States that joined the European Union before and after 2004 with the variables total fertility rate, life expectancy, net migration and old-age dependency ratio. The demographic prospects for the new Member States are bleak, with high emigration and low total fertility rates, which may make ageing problems more pronounced among the Member States joining after 2004 than among those that joined earlier. Our cluster analysis has shown that the newly acceding countries, both in 2004 and today, show some degree of separation from the centre countries in terms of the demographic variables examined, but the stability of the clusters is relatively low depending on the methodologies used.

" ["hu_HU"]=> string(927) "

Tanulmányunkban az Európai Unióhoz régebben és 2004 után csatlakozó tagországok demográfiai folyamatait vetettük egybe a teljes termékenységi arányszám, a várható élettartam, a nettó migráció, illetve az időskori függőségi ráta változókkal. Az újonnan csatlakozó tagországok demográfiai kilátásai borúsak, a nagymértékű kivándorlás és az alacsony teljes termékenységi arányszám miatt az elöregedési problémák összességében fokozottabban érvényesülhetnek a 2004 után csatlakozó tagállamok körében, mint a korábban csatlakozók esetében. Klaszterelemzésünk kimutatta, hogy az újonnan csatlakozó tagországok mind 2004-ben, mind napjainkban a vizsgált demográfiai változók tekintetében bizonyos mértékben elkülönülnek a centrumországok értékeitől, azonban a klaszterek stabilitása az alkalmazott metódusok függvényében viszonylag alacsony.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "Are the Member States of the European Union Converging or Diverging Demographically?" ["hu_HU"]=> string(89) "Konvergálnak vagy divergálnak az Európai Unió tagországai demográfiai szempontból?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(26) "Drabancz Áron, Berde Éva" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(7372) ["email"]=> string(23) "aron.drabancz@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6019) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"BCE";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Drabancz" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Áron" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(16) "klaszterelemzés" [2]=> string(23) "demográfiai folyamatok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(14) "European Union" [1]=> string(16) "cluster analysis" [2]=> string(21) "demographic processes" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25545) ["id"]=> int(5134) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6019) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#120 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6161) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:09" ["primaryContactId"]=> int(7558) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6037) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(13287) "Anglmayer, Irmgard: Implementation of the European Citizens’ Initiative. The Experience of the First Three Years. European Parliamentary Research Service, Ex-Post Impact Assessment Unit, 2015. Online: https://doi.org/10.2861/814242 Ballesteros, Marta – Emanuela Canetta – Alexandru Zaciu: European Citizens’ Initiative – First Lessons of Implementation. Study. Brussels, Directorate-general for International Policies, European Parliament, 2014. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/509982/IPOL_STU%282014%29509982_EN.pdf Ballesteros, Marta – Sara Fiorentini: Towards a Revision of the European Citizens’ Initiative? Study for the PETI Committee. Brussels, Directorate-general for International Policies, European Parliament, 2015. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/519240/IPOL_STU%282015%29519240_EN.pdf Benda Vivien – Dabis Attila – Wágner Tamás Zoltán: A közvetlen demokrácia európai útjai, különös tekintettel az európai polgári kezdeményezésre. Kisebbségvédelem, 1. (2019), 1. 69–94. Online: https://www.kji.hu/wp-content/uploads/2019/08/folyoirat_2019_ 2_1_bendadabiswagner.pdf Berg, Carsten – Paweł Głogowski: An Overview of the First Two Years of the European Citizens’ Initiative. In Carsten Berg – Janice Thomson (szerk..): An ECI That Works! Learning from the First Two Years of the European Citizens’ Initiative. Alfter, The ECI Campaign, 2014. 11–18. Online: https://citizens-initiative.eu/wp-content/uploads/2020/02/Berg_2014_Berg_Thomson_An_ECI_That_Works.pdf Bieber, Roland: The Citizens’ Initiative – a Source of Additional Legitimacy for the European Union. In José Maria Beneyto – Ingolf Pernice – Lars S. Otto (szerk.): Europe’s Constitutional Challenges in the Light of the Recent Case Law of National Constitutional Courts. Baden-Baden, Nomos, 2011. 229–240. Online: https://doi.org/10.5771/9783845233109-229 Bóka János – Gombos Katalin – Szegedi László: Az Európai Unió intézményrendszere. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019. Online: http://real.mtak.hu/102277/1/web_boka_gombos_szegedi___az_europai_unio_intezmenyrendszere.pdf Bouza García, Luis: How Could Article 11 TEU Contribute to Reduce the EU’s Democratic Malaise? In Michael Dougan – Niamh Nic Shuibhne – Eleanor Spaventa (szerk.): Empowerment and Disempowerment of the European Citizen. Portland, OR, Hart Publishing, 2012. 253–276. Online: https://doi.org/10.5040/9781472566225.ch-011 Bouza García, Luis: Participatory Democracy and Civil Society in the EU. Agenda-Setting and Institutionalisation. Palgrave Macmillan, 2015. Online: https://doi.org/10.1057/9781137436849 Bouza García, Luis – Justin Greenwood: What is a Successful ECI? In Maximilian Conrad – Annette Knaut – Katrin Böttger (szerk.): Bridging the Gap? Opportunities and Constraints of the European Citizens’ Initiative. Baden-Baden, Nomos, 2016. 149–168. Online: https://doi.org/10.5771/9783845266138-149 Bouza García, Luis – Justin Greenwood: Introduction. Perspectives on European Politics and Society, 13. (2012), 3. 251–256. Online: https://doi.org/10.1080/15705854.2012.702570 Böttger, Katrin – Julian Plottka: The ECI – An Overview of Opportunities and Constraints. In Maximilian Conrad – Annette Knaut – Katrin Böttger (szerk.): Bridging the Gap? Opportunities and Constraints of the European Citizens’ Initiative. Baden-Baden, Nomos, 2016. 16–46. Online: https://doi.org/10.5771/9783845266138-16 Conrad, Maximilian: The Missing Link in EU Democracy? Why a Transnational Public Sphere Matters. Icelandic Review of Politics & Administration, 6. (2010), 2. 207–228. Online: https://doi.org/10.13177/irpa.a.2010.6.2.4 Conrad, Maximilian: The European Citizens’ Initiative: Transnational Democracy in the EU at last? Icelandic Review of Politics & Administration, 7. (2011), 1. 5–22. Online: https://doi.org/10.13177/irpa.a.2011.7.1.1 Conrad, Maximilian: A Small-States Perspective on the European Citizens’ Initiative. Icelandic Review of Politics & Administration, 9. (2013), 2. 301–322. Online: https://doi.org/10.13177/irpa.a.2013.9.2.3 Conrad, Maximilian: The ECI’s Contribution to the Emergence of a European Public Sphere. In Maximilian Conrad – Annette Knaut – Katrin Böttger (szerk.): Bridging the Gap? Opportunities and Constraints of the European Citizens’ Initiative. Baden-Baden, Nomos, 2016. 64–80. Online: https://doi.org/10.5771/9783845266138-64 Conrad, Maximilian – Annette Knaut: Introduction: The ECI at Three – More Constraints than Opportunities? In Maximilian Conrad – Annette Knaut – Katrin Böttger (eds.): Bridging the Gap? Opportunities and Constraints of the European Citizens’ Initiative. Baden-Baden, Nomos, 2016. 10–15. Online: https://doi.org/10.5771/9783845266138-10 Crombez, Christophe: The Democratic Deficit in the European Union: Much Ado about Nothing? European Union Politics, 4. (2003), 1. 101–120. Online: https://doi.org/10.1177/1465116503004001583 Cuesta-López, Víctor: The Lisbon Treaty’s Provisions on Democratic Principles: A Legal Framework for Participatory Democracy. European Public Law, 16. (2010), 1. 123–138. Online: https://doi.org/10.54648/EURO2010007 Cuesta-López, Víctor: A Comparative Approach to the Regulation of the European Citizens’ Initiative. Perspectives on European Politics and Society, 13. (2012), 3. 257–269. Online: https://doi.org/10.1080/15705854.2012.702571 Dougan, Michael: What are we to Make of the Citizens’ Initiative? Common Market Law Review, 48. (2011), 6. 1807–1848. Online: https://doi.org/10.54648/COLA2011071 Európai Közösségek Bizottsága: Fehér könyv az európai kommunikációs politikáról. COM(2006)35 végleges (2006. február 1.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/?uri=celex%3A52006DC0035 Európai Parlament: Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az európai polgári kezdeményezésről. P8_TA(2015)0382. Online: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-8-2015-0382_HU.html Follesdal, Andreas – Simon Hix: Why There is a Democratic Deficit in the EU: A Response to Majone and Moravcsik. Journal of Common Market Studies, 44. (2006), 3. 533–562. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.2006.00650.x Gerstenmeyer, Carmen – Julia Klein – Julian Plottka – Amelie Tittel: Study on the European Added Value of the European Citizens’ Initiative. In Christian Salm: The Added Value of the European Citizens’ Initiative (ECI), and its Revision. Study. Brussels, European Parliamentary Research Service, 2018. Online: https://doi.org/10.2861/716219 Głogowski, Paweł – Andreas Maurer: The European Citizens’ Initiative: Chances, Constraints and Limits. IHS Political Science Series, Working Paper, 134. Institute for Advanced Studies 2013. Online: https://irihs.ihs.ac.at/id/eprint/2199/1/pw_134.pdf Greenwood, Justin: The European Citizens’ Initiative: Bringing the EU Closer to Its Citizens? Comparative European Politics, 17. (2019), 6. 940–956. Online: https://doi.org/10.1057/s41295-018-0138-x Gyeney Laura: Európai uniós polgárság. In Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Miklós (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. 2020. Online: http://ijoten.hu/szocikk/europai-unios-polgarsag Kaufmann, Bruno: The European Citizens’ Initiative Pocket Guide. Brussels, Green European Foundation, 2012. Online: https://gef.eu/wp-content/uploads/2017/01/ECI_Pocket_guide_updated_edition_web_02.pdf Kitschelt, Herbert P.: Political Opportunity Structures and Political Protest: Anti-nuclear Movements in Four Democracies. British Journal of Political Science, 16. (1986), 1. 57–85. Online: https://doi.org/10.1017/S000712340000380X Komáromi, László: Participatory Democracy: International and European Tendencies, Constitutional Framework in Visegrad Countries, Hungarian Instruments and Experiences. Iustum Aequum Salutare, 11. (2015), 3. 51–66. Online: http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20153sz/03.pdf Komáromi, László: Improving Representation by Direct Democracy? In László Komáromi – Zoltán Tibor Pállinger (szerk.): Good Governance – Enhancing Representation. Budapest, Pázmány Press, 2016. 19–32. Lenard, Patti Tamara – Richard Simeon: Introduction. In Patti Tamara Lenard – Richard Simeon (szerk.): Imperfect Democracies. Democratic Deficit in Canada and the United States. Vancouver–Toronto, UCB Press, 2012. 1–22. Online: https://www.ubcpress.ca/asset/9420/1/9780774823760.pdf Menache, Andre: The European Citizens’ Stop Vivisection Initiative and the Revision of Directive 2010/63/EU. Alternatives to Laboratory Animals, 44. (2016), 4. 383–390. Online: https://doi.org/10.1177/026119291604400408 Mendoza, Mary Anne: A Case for the European Citizens’ Initiative amidst the Perceived Democratic Deficit of the EU. Review of European & Transatlantic Affairs, 1. (2015), 2. 112–131. Online: https://bit.ly/3wI6ry2 Monaghan, Elizabeth: Assessing Participation and Democracy in the EU: The Case of the European Citizens’ Initiative. Perspectives on European Politics and Society, 13. (2012), 3. 285–298. Online: https://doi.org/10.1080/15705854.2012.702573 Moravcsik, Andrew: Reassessing Legitimacy in the European Union. Journal of Common Market Studies, 40. (2002), 4. 603–624. Online: https://doi.org/10.1111/1468-5965.00390 Moravcsik, Andrew: Is there a ‘Democratic Deficit’ in World Politics? A Framework for Analysis. Government and Oppositions, 39. (2004), 2. 336–363. Online: https://doi.org/10.1111/j.1477-7053.2004.00126.x MTI: Navracsics: a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integráció történetében. Maszol, 2020. november 13. Online: https://www.maszol.ro/index.php/kulfold/134844-navracsics-a-minority-safepack-uj-fejezetet-nyitott-az-europai-integracio-torteneteben Nentwich, Michael: Opportunity Structures for Citizens’ Participation: The Case of the European Union. European Integration online Papers (EIoP), (2002), 1. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.302082 Norris, Pippa: Democratic Deficit. Critical Citizens Revisited. Cambridge, Cambridge University Press, 2011. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511973383 Rootes, Chris: Political Opportunity Structures. Promise, Problems and Prospects. La Lettre de la maison Française d’Oxford, (1999), 10. 71–93. Online: https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-02553717/document Szabó Gabriella: Az európai nyilvánosság mibenlétéről. Paradigmák, definíciók, megközelítések és dilemmák egy új kutatási terület kapcsán. Politikatudományi Szemle, 19. (2010), 2. 95–109. Online: https://epa.oszk.hu/02500/02565/00062/pdf/EPA02565_poltud_szemle_2010_2_094-109.pdf Szenoradszki Nóra: Az uniós polgárok részvétele az európai polgári kezdeményezésekben. In Tamás Csaba Gergely (szerk.): Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban. Díjnyertes pályázatok 2015. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017. 46–83. Online: https://bit.ly/3AxzGof Tárnok Balázs: A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés és a magyarországi aláírásgyűjtés tapasztalatai. Létünk, 49. (2019), 2. 131–148. Online: http://letunk.rs/documents/archivum/Letunk_2019_2.pdf Tárnok Balázs: Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést. EUstrat Szakpolitikai Figyelő, 2021a. január 15. Online: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2021/01/15/az-europai-bizottsag-lesoporte-az-asztalrol-a-minority-safepack-kisebbsegvedelmi-kezdemenyezest Tárnok Balázs: Az „End the Cage Age” európai polgári kezdeményezés nyilvános meghallgatása az Európai Parlamentben. EUstrat Szakpolitikai Figyelő, 2021b. április 16. Online: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2021/04/16/az-end-the-cage-age-europai-polgari-kezdemenyezes-nyilvanos-meghallgatasa-az-europai-parlamentben Tárnok Balázs: Tíz éves az európai polgári kezdeményezés. EUstrat Szakpolitikai Figyelő, 2022. március 31. Online: https://eustrat.uni-nke.hu/hirek/2022/03/30/tiz-eves-az-europai-polgari-kezdemenyezes Trenz, Hans-Jörg: In Search of the European Public Sphere. Between Normative Overstretch and Empirical Disenchantment. Arena Working Paper, (2008), 12. Online: https://www.sv.uio.no/arena/english/research/publications/arena-working-papers/2001-2010/2008/wp08_12.pdf Vogiatzis, Nikos: Is the European Citizens’ Initiative a Serious Threat for the Community Method? European Journal of Legal Studies, 6. (2013), 1. 91–107. Online: https://cadmus.eui.eu//handle/1814/28731 Warleigh, Alex: On the Path to Legitimacy? The EU Citizens Initiative Right from a Critical Deliberativist Perspective. In Carlo Ruzza – Vincent Della Sala (szerk.): Governance and Civil Society in the European Union. Manchester University Press, 2007. Weisskircher, Manès: The European Citizens’ Initiative: Mobilization Strategies and Consequences. Political Studies, 68. (2019), 3. 797–815. Online: https://doi.org/10.1177/0032321719859792 Zalán, Eszter: ‚Stop TTIP’ Activists Hand EU 3mn Signatures. EUobserver, 2015. október 7. Online: https://euobserver.com/eu-political/130587" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "37-53" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1124) "

The European Citizens’ Initiative (ECI) has been available to EU citizens since 1 April 2012, marking the tenth anniversary of the new instrument of the participatory democracy in the European Union. A profound question to be asked at this milestone is what is the real nature of the ECI, what has become of it in the past ten years? Although both the relevant legislation and jurisprudence consider the ECI to be a tool for reducing the EU’s democratic deficit, given the practice of the past ten years, we consider it rather an advocacy tool to support specific interests of EU citizens. An important question in this approach is how effective the tool is in this quality and what are the factors that affect its effectiveness. In examining this, we consider three aspects: public awareness about the ECI, the definition of a “successful ECI”, and the added value of ECI given its costly nature. The article reviews the practice of the ECI in the past ten years in a theoretical approach, considering its role in the system of EU law and the formation of this role along its implementation.

" ["hu_HU"]=> string(1300) "

Az európai polgári kezdeményezés (EPK) 2012. április 1-je óta áll az uniós polgárok rendelkezésére a gyakorlatban, így az idei évben tízéves fennállását ünnepeli az Európai Unió részvételi demokráciájának lisszaboni szerződéssel bevezetett új eszköze. Az elmúlt tíz év legalapvetőbb kérdése, hogy valójában mi, illetve mivé vált a gyakorlatban az EPK? Bár a vonatkozó joganyag és a jogtudomány is az EU demokráciadeficitjének csökkentésére hivatott eszközként tekint az EPK-ra, jelen értekezés feltevése szerint gyakorlati megvalósulását tekintve sokkal inkább érdekérvényesítő eszköznek tekinthető. E megközelítésben fontos kérdés, hogy mennyire hatékony az eszköz ilyen minőségben, illetve melyek azok a tényezők, amelyek a hatékonyságát befolyásolják. Ennek vizsgálata során három szempontot veszünk figyelembe: az EPK-val kapcsolatos tudatosságot, a „sikeres EPK” fogalmának meghatározását, illetve az eszköz „ár-érték” arányát. Az értekezés elméleti megközelítésben tekinti át az EPK gyakorlatának elmúlt tíz évét, figyelemmel az uniós jog rendszerében betöltött szerepére, valamint e szerep gyakorlati felhasználás mentén való formálódására.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "– What Has Become of the New Tool of EU Participatory Democracy?" ["hu_HU"]=> string(70) "– mivé vált az Unió részvételi demokráciájának új eszköze?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(20) "Ten Years of the ECI" ["hu_HU"]=> string(46) "Tízéves az európai polgári kezdeményezés" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Tárnok Balázs" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#760 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7558) ["email"]=> string(24) "tarnok.balazs@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6161) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(39) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:13:"NKE EJKK ESKI";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Tárnok" ["hu_HU"]=> string(7) "Tárnok" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(33) "európai polgári kezdeményezés" [1]=> string(3) "EPK" [2]=> string(24) "részvételi demokrácia" [3]=> string(18) "demokráciadeficit" [4]=> string(22) "érdekérvényesítés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(37) "European Citizens’ Initiative (ECI)" [1]=> string(23) "participatory democracy" [2]=> string(17) "democracy deficit" [3]=> string(8) "advocacy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#761 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25548) ["id"]=> int(5135) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6161) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#115 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6196) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:09" ["primaryContactId"]=> int(7614) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6072) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7576) "Barca, Fabrizio: An Agenda for a Reformed Cohesion Policy. A Place-Based Approach to Meeting European Union Challenges and Expectations (2009. április). Online: https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/regi/dv/barca_report_/barca_report_en.pdf European Commission: First Report on Economic and Social Cohesion. Brussels–Luxembourg, 1996. Online: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/b093469f-676b-40b8-8cf1-3c16769c9e78 European Commission: A Bizottság (EU) 2016/2066 Rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (2016. november 21.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R2066& from=EN European Court of Auditors: Rapid Case Review. Allocation of Cohesion Policy Funding to Member States for 2021–2027 (2019. március). Online: https://www.eca.europa.eu/lists/ecadocuments/rcr_cohesion/rcr_cohesion_en.pdf European Economic Community: Treaty Establishing the European Economic Community. 1957. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/PDF/?uri=CELEX:11957E/TXT&from=EN European Union: Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (2003. május 26.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32003R1059&from=EN European Union: Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (2013. december 17.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1303&from=HU European Union: Az Európai Parlament és A Tanács (EU) 2021/1060 rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (2021. június 24.). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32021R1060&from=EN Eurostat: Gross Domestic Product (GDP) at Current Market Prices by NUTS 3 Regions. 2021a. Online: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nama_10r_3gdp/default/table?lang=en Eurostat: Regional Gross Domestic Product (million PPS) by NUTS 2 Regions. 2021b. Online: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/NAMA_10R_2GDP__custom_1293756/default/table Eurostat: Regions and Cities Illustrated (RCI). 2021c.Online: https://ec.europa.eu/eurostat/cache/RCI/# Hajós Réka Zita: Az ír csoda. Írország gazdasági fejlődése a függetlenné válástól napjainkig. (h. n.), (k. n.), 2006. Heil Péter – Nagy Sándor Gyula: A kohéziós politika elmélete és gyakorlata. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2013. Horváth Gyula (szerk.): Régiók és települések versenyképessége. Pécs, MTA RKK, 2006. Kengyel Ákos: Kohéziós politika és felzárkózás az Európai Unióban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2015. Online: https://doi.org/10.1556/9789630597760 Központi Statisztikai Hivatal: 6.3.4.1. K+F-ráfordítás (falakon belüli) a GDP százalékában. 2021a. Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ohk01 9b.html Központi Statisztikai Hivatal: 6.3.1.1. Bruttó hazai termék (GDP). 2021b. Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt012b.html Központi Statisztikai Hivatal: 6.1.1. A lakónépesség nem szerint. 2021c.Online: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003c.html?down=1289 Központi Statisztikai Hivatal: Éves településstatisztikai adatok 2020-as településszerkezetben. 2021d. Online: https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu Központi Statisztikai Hivatal: 26.1.2.2. Kutató-fejlesztő helyek száma és tényleges, állományi K+F-létszáma. 2021e. Online: https://www.ksh.hu/stadat_files/tte/hu/tte0023.html Központi Statisztikai Hivatal: 20.1.2.3. A foglalkoztatottak száma, megye és régió szerint. 2021f. Online: https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0078.html Lengyel Imre – Rechnitzer János (szerk.): A regionális tudomány két évtizede Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009. Online: https://doi.org/10.17649/TET.23.2.1247 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI): Fejlődő és leszakad járások – 2017. Magyar járások társadalmi-gazdasági profilja a Járási Fejlettségi Mutató alapján (2019. augusztus). Online: https://gvi.hu/files/researches/608/GVI_JFM_2019_tablak_190830.pdf Manzella, Gian Paolo – Carlos Mendez: The Turning Points of EU Cohesion Policy. Working Paper Report to Barca Report. European Policies Research Centre University of Strathclyde, 2009. Online: https://strathprints.strath.ac.uk/38743/ Miniszterelnökség: PALYAZAT.gov.hu, Eredmények, Aktuális statisztikák. 2021a. Online: https://www.palyazat.gov.hu/aktstat?lang=hu Miniszterelnökség: PALYAZAT.gov.hu, Eredmények, Támogatott projektkereső. 2021b. Online: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso Nagy Sándor Gyula: Az európai uniós támogatások hatékonysága és hatásossága közötti különbség a ROP 1.2 intézkedésnél. Európai Tükör, 13. (2008), 6. 102–111. Nagy, Sándor Gyula – Balázs Lóránd: Evaluation of EU Fund Dependency. Dead Weight Loss and Substitution Effect. In Ilona Pálné Kovács – James Scott – Zoltán Gál (szerk.): Territorial Cohesion in Europe. Pécs, MTA KRTK, 2013. 109–122. Nemes Nagy József: Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009. Online: https://doi.org/10.1556/9789630598644 Nemzetgazdasági Minisztérium: A Közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló vizsgálat. Budapest, 2015. november. Online: https://regionalispolitika.kormany.hu/download/c/ad/31000/NUTS_vizsgalati_jelent%C3%A9s_2015nov.pdf Regulski, Jerzy: Local Government Reform in Poland: An Insider’s Story. Budapest, Open Society Institute, 2003. Online: https://decentralization.gov.ua/pics/upload/57-81b7d00b5b7cc23737bfd1c4d96c4dbe.pdf Sapir, André – Philippe Aghion – Giuseppe Bertola – Martin Hellwig – Jean Pisani-Ferry – Dariusz Rosati – Jose Vinals – Helen Wallace: An Agenda for a Growing Europe. The Sapir Report. Oxford, 2003. Online: https://doi.org/10.1093/0199271488.001.0001 Stiglitz, Joseph E. – Amartya Sen – Jean Paul Fitoussi: Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. (h. n. ), (k. n. ), 2009. Online: https://www.researchgate.net/publication/258260767_Report_of_the_Commission_on_the_Measurement_of_Economic_Performance_and_Social_Progress_CMEPSP" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "55-87" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1005) "

The objectives and instruments of the European Union’s cohesion policy can be criticised in many ways, both in terms of the regularity of funding and the effectiveness of the policy. But the mechanisms that became formalised in the 1980s have changed several times over the past decades. In the 1990s and 2000s, this was mainly due to the geographical, economic and social changes caused by the transformation of the world order and the enlargements of the EU. After 2010 the growing global challenges have also forced the decision-makers to act. However, one thing has remained constant since the institutionalisation of cohesion policy, and it is the role of regional structures in fund allocation, which can be characterised by a high level of heterogeneity. Therefore, in this study we seek to answer whether it is justified to review the allocation method based on the NUTS system. We mainly focus on the situation of the capital regions, including Central Hungary, which existed until 2020.

" ["hu_HU"]=> string(1106) "

Az Európai Unió kohéziós politikájának cél- és eszközrendszerét számos kritikával lehet illetni, akár a forrásfelhasználás szabályossága, akár a szakpolitika hatásossága kapcsán. Pedig a nyolcvanas évekre kialakuló mechanizmusok az elmúlt évtizedekben többször megváltoztak. A kilencvenes és kétezres években ezt elsősorban a világrend átalakulása és a bővítési körök miatt bekövetkező földrajzi, gazdasági, társadalmi változások idézték elő. 2010 óta pedig az egyre fokozódó globális kihívások is cselekvésre késztetik a döntéshozókat. A kohéziós politika intézményesülése óta egy valami mégis állandó. Ez nem más, mint a nagyfokú heterogenitással jellemezhető regionális struktúra forráselosztásban betöltött szerepe. Tanulmányunkban arra keressük a választ, indokolt lehet-e a NUTS-rendszeren alapuló gyakorlat felülvizsgálata. A téma kapcsán kiemelten vizsgáljuk a központi, vagyis a tagországok fővárosait is magukban foglaló régiók, köztük a 2020-ig létező Közép-Magyarország helyzetét.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "Fund Allocation Dilemmas in the Light of the Specific Situation of Capital Regions" ["hu_HU"]=> string(86) "Forrásallokációs dilemmák a fővárosi régiók speciális helyzetének tükrében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(38) "Nagy Gyula Sándor, Kiss Gábor Ferenc" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#763 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7615) ["email"]=> string(27) "kiss.gabor.ferenc@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6196) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Corvinus University of Budapest" ["hu_HU"]=> string(26) "Budapesti Corvinus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(27) "

Last year pre-dcotor

" ["hu_HU"]=> string(39) "

Végzős doktornadusz hallgató.

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Kiss" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(13) "Gábor Ferenc" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(18) "Kiss Gábor Ferenc" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7614) ["email"]=> string(32) "sandorgyula.nagy@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6196) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Nagy" ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Sándor Gyula " ["hu_HU"]=> string(14) "Sándor Gyula " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Európai Unió" [1]=> string(19) "kohéziós politika" [2]=> string(13) "NUTS rendszer" [3]=> string(7) "régió" [4]=> string(18) "forrásallokáció" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "European Union" [1]=> string(15) "cohesion policy" [2]=> string(11) "NUTS system" [3]=> string(6) "region" [4]=> string(15) "fund allocation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#765 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25549) ["id"]=> int(5136) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6196) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#770 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6013) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:10" ["primaryContactId"]=> int(7360) ["sectionId"]=> int(26) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(5889) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4012) "Ayadi, Rym – Emrah Arbak – Willem Pieter De Groen: Business Models In European Banking. Brussels, Centre For European Policy Studies, 2011. Online: http://doi.org/10.2139/ssrn.1945779 Ágoston Kolos Csaba: Klaszterelemzés-előadás. Többváltozós statisztikai modellezés kurzus, Budapesti Corvinus Egyetem, 2016/2017. I. félév. Erdős Mihály – Mérő Katalin: Pénzügyi közvetítő intézmények. Bankok és intézményi befektetők. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. Farné, Matteo – Angelos T. Vouldis: Banks’ Business Models in the Euro Area: A Cluster Analysis in High Dimensions. Annals of Operations Research 305. (2021). 23–57. Online: https://doi.org/10.1007/s10479-021-04045-9 Ferstl, Robert – David Seres: Clustering Austrian Banks’ Business Models and Peer Groups in the European Banking Sector. Oesterreichische Nationalbank (OeNB), Financial Stability Report 24. 2012. december. 79–95. Online: https://www.oenb.at/dam/jcr:9f5fecf1-1624-49ff-8ffd-8a9823115542/fsr_24_special_topics_03_tcm16-252045.pdf Gál Zoltán: Pénzügyi piacok a globális térben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010. Humblot, Thomas: Classification Of European Banks According To Their Business Model. An Objective Approach. BNP Paribas, 2020. július–augusztus. Online: https://bit.ly/3dVO5CW King, Robert G. – Ross Levine: Finance and Growth: Schumpeter Might be Right. The Quarterly Journal of Economics, 108. (1993a), 3. 717–737. Online: https://doi.org/10.2307/2118406 King, Robert G. – Ross Levine: Finance, Entrepreneurship, and Growth. Theory and Evidence. Journal of Monetary Economics, 32. (1993b), 3. 513–542. Online: https://doi.org/10.1016/0304-3932(93)90028-E Kovács Erzsébet: Többváltozós adatelemzés. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem – Typotex Kiadó, 2014. Online: https://bit.ly/3pSHTyv Kutasi, Gábor: Stability of CEE Banks in the Crisis Years. Civic Review, 14. (2018), Special Issue. 241–254. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2018.0416 Levine, Ross: The Legal Environment, Banks, and Long-Run Economic Growth. Journal of Money, Credit and Banking, 30. (1998), 3/2. 596–613. Online: https://doi.org/10.2307/2601259 Levine, Ross – Norman Loayza – Thorsten Beck: Financial Intermediation and Growth: Causality and Causes. Journal of Monetary Economics, 46. (2000), 1. 31–77. Online: https://doi.org/10.1016/S0304-3932(00)00017-9 Lucas, André – Julia Schaumburg – Bernd Schwaab: Dynamic Clustering of Multivariate Panel Data. Tinbergen Institute Discussion Paper, 2020-009/III. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3531721 Marques, Bernardo P. – Carlos F. Alves: Using Clustering Ensemble to Identify Banking Business Models. Intelligent Systems in Accounting, Finance and Management – An International Journal, 27. (2020), 2. 66–94. Online: https://doi.org/10.1002/isaf.1471 Molin, Felix: Cluster Analysis of European Banking Data. Degree Project In Financial Mathematics. KTH Royal Institute, 2017. Online: https://www.math.kth.se/matstat/seminarier/reports/M-exjobb17/171213.pdf Rousseeuw, Peter J.: Silhouettes. A Graphical Aid to the Interpretation and Validation of Cluster Analysis. Journal of Computational and Applied Mathematics, 20. (1987), november. 53–65. Online: https://doi.org/10.1016/0377-0427(87)90125-7 S&P Capital IQ: SNL Mergers & Acquisitions (2021. október 28). Online: https://doi.org/10.1016/0377-0427(87)90125-7 Vinh, Nguyen Xuan – Julien Epps – James Bailey: Information Theoretic Measures for Clusterings Comparison: Is a Correction for Chance Necessary? In Proceedings of the 26th International Conference on Machine Learning. Montreal, Canada, 2009. 1073–1080. Online: https://doi.org/10.1145/1553374.1553511 Wilkinson, Leland – Laszlo Engelman – James Corter – Mark Coward: Cluster Analysis. In Multivariate Analysis in Psychology and Education Course. University of Illinois Urbana-Champaign, 2012. ősz. Online: http://cda.psych.uiuc.edu/multivariate_fall_2012/systat_cluster_manual.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "89-106" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1091) "

Following the economic crisis of 2008–2009, Western European banking groups have significantly reduced their presence in the Central and Eastern European region,
which has often been replaced by representatives of the latter region. Based on this rearrangement, the aim of the present research is to cluster European credit institutions
according to their business model using their financial indicators observed before the onset of the coronavirus. Based on the results, the common distinction observed in the literature, the differences between commercial banking operation and the investment banking profile are identified, thus credit institutions are separated in the formed clusters. Institutions in Western Europe and Central and Eastern Europe do not fit strictly into one cluster, but their distribution differs significantly across clusters. The share of credit institutions with foreign parents within groups also differs from the total distribution, and only almost half of the parent and subsidiary bank pairs are included in the same cluster in the analysis.

" ["hu_HU"]=> string(1101) "

A 2008–2009-es gazdasági válságot követően a nyugat-európai bankcsoportok jelentősen csökkentették jelenlétüket a közép- és kelet-európai régióban, helyüket pedig sokszor utóbbi régió képviselői töltötték be. Ezen átrendeződésből kiindulva jelen kutatás célja az európai hitelintézeteket üzleti modelljük alapján klaszterekbe sorolni a koronavírus kezdete előtt megfigyelhető pénzügyi mutatóik szerint. Az eredmények alapján a szakirodalomban is megtalálható gyakori distinkció, a kereskedelmi banki működés és a befektetési banki profil közötti különbözőségeket identifikáljuk, a hitelintézetek ily módon elkülönülnek a kialakult klaszterekben. A nyugati-európai, valamint közép- és kelet-európai intézmények nem kerülnek szigorúan egy csoportba, de eloszlásuk jelentősen különbözik a klaszterekben. A külföldi anyabankú hitelintézetek csoportokon belüli részaránya szintén eltér a teljes eloszlástól, az anya- és leánybank pároknak pedig csak közel fele kerül egy klaszterbe az elemzés során.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(125) "Cluster Analysis Focusing on the Business Model of European Credit Institutions Based on Data Prior to the Coronavirus Crisis" ["hu_HU"]=> string(149) "Az európai hitelintézetek üzleti modell fókuszú klaszterelemzése a koronavírus-járvány okozta válságot megelőző időszak adatai alapján" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(23) "El-Meouch Nedim Márton" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#771 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7360) ["email"]=> string(16) "nedu02@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6013) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(19) "University of Pécs" ["hu_HU"]=> string(23) "Pécsi Tudományegyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "El-Meouch" ["hu_HU"]=> string(9) "El-Meouch" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Nedim Márton" ["hu_HU"]=> string(13) "Nedim Márton" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(24) "európai hitelintézetek" [1]=> string(14) "üzleti modell" [2]=> string(16) "klaszterelemzés" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(28) "European credit institutions" [1]=> string(14) "business model" [2]=> string(16) "cluster analysis" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25550) ["id"]=> int(5137) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6013) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#689 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6099) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:09" ["primaryContactId"]=> int(7476) ["sectionId"]=> int(75) ["seq"]=> int(0) ["submissionId"]=> int(5975) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2180) "Árva, László – Szabolcs Pásztor – Victoria Pyatanova: Some Thoughts on the Relationship between Multinational Corporation Strategies and the Changing Patterns of International Trade: The Geographical Optimization Principle. Economy and Finance, 7. (2020), 1. 56–77. Online: https://doi.org/10.33908/EF.2020.1.3 ECLAC: Report on the Economic Impact of Coronavirus Disease (COVID–19) On Latin America and the Caribbean (2020. március 26.). Online: https://repositorio.cepal.org/bitstream/handle/11362/45603/1/S2000312_en.pdf Holzhausen, Arne – Françoise Huang – Manfred Stamer – Nizar Jelila: The Middle Income Trap. Inequality Across Countries after COVID–19. Allianz Trade, 2021. november 17. Online: https://www.allianz-trade.com/en_global/news-insights/economic-insights/Themiddle-income-trap-inequality-across-countries-after-Covid-19.html Kotler, Philip – Hermawan Kartajaya – Iwan Setiawan: Marketing 3.0: From Products to Customers to the Human Spirit. Hoboken, New Jersey, Wiley, 2010. Online: https://doi.org/10.1002/9781118257883 Mrav Noémi: 15 perces város: a jövő kulcsa vagy csupán utópia? Euronews, 2021. szeptember 21. Online: https://hu.euronews.com/2021/09/15/15-perces-varos-a-jovokulcsa-vagy-csupan-utopia Milne, Gustav: Post-Pandemic Urban Living: Back to the Stone Age? Academia Letters, (2021), július. Article, 1717. 1–7. Online: https://doi.org/10.20935/AL1717 Permafrost: et si’il liberait des armées de virus? Science et Vie, 2022. február 20. Online: https://www.science-et-vie.com/article-magazine/permafrost-et-sil-liberait-des-armees-de-virus Várhelyi Tamás (szerk.): Az információs társadalom fejlődése és a munkaerőpiac. Debrecen, Debreceni Egyetem TEK Informatikai Kara – Debreceni Lokálpatrióta Egyesület, 2007. Várhelyi, Tamás – László Árva: Toward Complex and Sustainable Tourism in Hungary. Polgári Szemle, 16. (2020), különszám. 85–102. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2020.1206 United Nations: Population Estimates (2010). United Nations: Population Projections (2020). Weeks, J. R.: Population. An Introduction to Concepts and Issues. Boston, MA, Cengage Learning, 2021." ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "107-120" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1913) "

el is törölhetik az emberi civilizációt. A Covid-járvány idején többen megismételték ezeket a borús jóslatokat. Cikkünkben olyan fenntartható megoldásokat igyekszünk javasolni, amelyek révén elkerülhetők lennének az emberiség legsötétebb kilátásai.
Kulcsszavak: Covid–19, a járványok okai, felmelegedés, a gazdaság hatása a környezetre, új gazdasági paradigmák
Economists traditionally strive to get higher results, bigger outputs with the available scarce resources. But at the same time, it is not their task to ask about the distribution of the outputs, or why this output should increase very rapidly at all? Similarly, external effects, the longer consequences of the production are also not very important for the economists, and especially not for the economists who are working for the companies. During the last half century, Earth has become very overpopulated, and if the total population of the Earth had the same level of consumption as the average per capita consumption of the richest countries, then the pollution problem would become globally completely unmanageable. Some biologists have already warned before the Covid–19 epidemic that due to the worldwide overpopulation, the extreme development of the cities, the unexpected consequences of the global warming and the limitless globalisation, the negligence of the price of the natural resources and the production activities neglecting the real needs of the population altogether would lead to global catastrophes which cannot only shake, but can completely eliminate human population on Earth. During the Covid–19 epidemic, there have been more and more experts who keep repeating these somber predictions and sometimes are visualising the complete extinction of the human race. In our article we try to suggest some sustainable solutions to avoid the blackest scenarios of mankind.

" ["hu_HU"]=> string(1673) "

A közgazdászok célfüggvényeikkel hagyományosan arra törekednek, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal minél nagyobb outputot, kibocsátást érhessünk el. Az már azonban állítólag nem a közgazdászok feladata, hogy megkérdezzék, milyen összetételű kibocsátást kellene előállítani, vagy hogy egyáltalán miért kellene minél gyorsabban állandóan növelni ezt? Az externális hatások, vagyis a termelés távolabbi, külső hatásai sem igazán lényegesek a közgazdászok, különösképpen a vállalati gazdaságtan művelői számára. Az elmúlt fél évszázadban a Föld túlnépesedett: ha a népesség egésze annyit fogyasztana, mint amennyi a fejlett országok egy főre eső fogyasztása, akkor globális szinten a kibocsátás környezetvédelmi szempontból kezelhetetlen szintre nőne.
Sok biológus már jóval a koronavírus-járvány előtt megkongatta a vészharangokat a tekintetben, hogy a világméretű túlnépesedés, a túlzott városiasodás, a globális felmelegedés nem várt következményei, a korlátlan globalizáció és a transznacionális vállalatok tevékenysége, a természeti erőforrások árának figyelmen kívül hagyása, a korábbinál sokkal gyorsabban bővülő termelőtevékenység együttesen olyan globális katasztrófákhoz vezethetnek, amelyek alapjaiban rendíthetik meg, vagy akár el is törölhetik az emberi civilizációt. A Covid-járvány idején többen megismételték ezeket a borús jóslatokat. Cikkünkben olyan fenntartható megoldásokat igyekszünk javasolni, amelyek révén elkerülhetők lennének az emberiség legsötétebb kilátásai.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(36) "Towards the New Post-Covid Economics" ["hu_HU"]=> string(41) "Az új, post-Covid közgazdaságtan felé" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(33) "Arva Laszlo, Dr. Várhelyi Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#726 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7477) ["email"]=> string(21) "varhelyit@hotmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6099) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(37) "Eszterházi Károly Katolikus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(24) "

Főiskolai tanár

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Várhelyi" ["hu_HU"]=> string(9) "Várhelyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#702 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7476) ["email"]=> string(23) "laszlo.d.arva@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6099) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(30) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:5:"ESSCA";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Árva" ["hu_HU"]=> string(5) "Árva" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "Covid–19" [1]=> string(18) "a járványok okai" [2]=> string(13) "felmelegedés" [3]=> string(34) "a gazdaság hatása a környezetre" [4]=> string(26) "új gazdasági paradigmák" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(10) "Covid–19" [1]=> string(19) "causes of pandemics" [2]=> string(14) "global warming" [3]=> string(41) "effects of the economy on the environment" [4]=> string(22) "new economic paradigms" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#738 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25551) ["id"]=> int(5138) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6099) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#113 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6300) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-11-17" ["lastModified"]=> string(19) "2022-11-17 13:32:09" ["primaryContactId"]=> int(7761) ["sectionId"]=> int(27) ["seq"]=> int(0) ["submissionId"]=> int(6176) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(246) "Gerőcs Tamás: Magyarország függő fejlődése – Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában. Budapest, Napvilág Kiadó, 2021. Halmai Péter: Európai gazdasági integráció. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2020." ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(474) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "121-126" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32559/et.2021.4.7" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Tamás Szintia" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(154) "Gerőcs Tamás: Magyarország függő fejlődése – Függőség és felzárkózás globális történeti perspektívában című könyvének bemutatása" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(64) "A 20. század második felének fontos gazdasági kérdéskörei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#710 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7761) ["email"]=> string(23) "szintia.tamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6300) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(201) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szintia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szintia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#754 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(25552) ["id"]=> int(5139) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6300) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }