object(Publication)#714 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(720) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:11:49" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(878) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(6) "7–17" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1385) "

The main question of this paper is whether we need a new understanding on human dignity due to the challenges caused by secret data collection practices in the virtual sphere. In the author’s view, the “virtual” human dignity differs considerably from the “real world” human dignity in a paradoxical way. On the one hand, we are more open to share our most private or intimate personal information in virtual spaces and community networks. On the other hand, however, we are more vulnerable and almost defenseless against virtual intrusions. In this context secrecy plays a highly complex role. First, the data collection itself can be secret, i.e. hidden from the affected person. Second, the methodology of the data collection can be secret, i.e. understood only by a few experts, or even only by AIs. Third, having the possibilities of big data analyses, the secret data collection working by a secret methodology can concern secret (i.e. unexpected and seemingly neutral) areas of one’s life. This way,
we cannot know what personal data we should hide from malevolent state or private actors, and effective protection becomes infeasible if we would like to lead
a “normal” life in the given technological environment. Due to all these factors, the author argues that we need a new understanding on human dignity in the virtual
sphere.

" ["hu_HU"]=> string(1535) "

A tanulmány központi problémája, hogy vajon szükség van-e az emberi méltóság új típusú megközelítésére a digitális válságban bekövetkezett nagymértékű változások következtében. A szerző véleménye szerint a „való világbéli” emberi méltóság érdekes módon különbözik a virtuális tér méltóságától. Egyrészről az utóbbiban az emberek hajlamosak akár a legbensőbb és intim információkat is megosztani magukról, másrészről sokkal védtelenebbek az őket érő virtuális intrúzókkal szemben. Ebben az összefüggésben a titkosság összetett szerephez jut. Egyrészről az adatgyűjtés történhet titkos módon, azaz az érintett tudomása nélkül. Másrészről a titkosan gyűjtött adatok feldolgozása is lehet titkos, abban az értelemben, hogy az elemzésükhöz használt öntanuló algoritmusok már előre nem látott módon eltérnek a programozott verziótól. A lényegében „titkos” módszertannal elemzett titkos adatgyűjtés váratlan és semlegesnek hitt életszférákra is kihatással lehet: az érintettek és a védelmükre hivatott szervek abban sem lehetnek biztosak, mely adatokat érdemes védeniük. Ebben az értelemben az emberi méltóság hatékony védelme nem lesz kielégítően megvalósítható a méltóság eddigi klasszikus területeinek és módszereinek bevetésével. Mindezeknek köszönhetően, érvel a szerző, a virtuális térben hamarosan szükségünk lesz az emberi méltóság egy újfajta megközelítésére.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "The Virtual Private Sphere and Human Dignity" ["hu_HU"]=> string(52) "A virtuális magánszféra és az emberi méltóság" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(30) "The Transformations of Secrecy" ["hu_HU"]=> string(29) "A titkosság alakváltozásai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#749 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1022) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(720) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Deli" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(10) "titkosság" [1]=> string(24) "virtuális magánszféra" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(7) "secrecy" [1]=> string(22) "virtual private sphere" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#762 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4335) ["id"]=> int(254) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(720) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#117 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(722) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:12:16" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(880) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2018) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "19–34" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(968) "

The Parliament passed the new Code of Criminal Procedure on 13 June 2017 (Act XC of 2017). One of the conceptional changes concerning the new Code affects the use of covert investigative measures for the purposes of criminal justice. The article tries to demonstrate the origins of the basic principles of the new regulation and how these are constructed. For this purpose, the European Court of Human Rights decision in the Szabó and Vissy v. Hungary case and its findings are used as a guide. The article evaluates whether the new regulations satisfy the requirements of the Court. Through a short introduction of the history and development of covert techniques and their role in modern investigations, the guarantees of the new Code are highlighted, which might be able to provide adequate safeguards against the misuse of covert measure, while – at the same time – not hindering their efficiency.

" ["hu_HU"]=> string(1053) "

A Parlament 2017. június 13-án elfogadta az új büntetőeljárási kódexet (2017. évi XC. törvény). Az új szabályzattal kapcsolatos egyik koncepcionális változás befolyásolja a titkos nyomozati intézkedések használatát a büntető igazságszolgáltatás céljából. A cikk megpróbálja bemutatni az új szabályozás alapelveinek eredetét és ezek kialakítását. Ebből a célból az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott döntése és megállapításai iránymutatásként szolgálnak. A cikk azt vizsgálja, hogy az új szabályozás megfelel-e a Bíróság követelményeinek. A rejtett technikák történetének és fejlődésének rövid bemutatása és szerepük a modern vizsgálatokban kiemeli az új kódex garanciáit, amelyek megfelelő védelmet biztosíthatnak a rejtett  intézkedések helytelen használatával szemben, miközben – egyidejűleg – nem akadályozza a hatékonyságukat.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "Applying Hidden Tools: Collecting Secret Information in the New Penal Procedure Act" ["hu_HU"]=> string(103) "Leplezett eszközök alkalmazása: titkos információgyűjtés az új büntetőeljárási törvényben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#735 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1023) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(722) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Jancsó" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(28) "titkos információgyűjtés" [1]=> string(29) "büntetőeljárási törvény" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(29) "collecting secret information" [1]=> string(19) "Penal Procedure Act" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#778 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4337) ["id"]=> int(255) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(722) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

National Security Issues in Poland Current Perspective Current Perspective

Bień-Kacała Agnieszka, Serowaniec Maciej, Witkowska-Chrzczonowicz Katarzyna
35–54.
object(Publication)#185 (6) { ["_data"]=> array(25) { ["id"]=> int(723) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:12:34" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(881) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "35–54" ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(19) "Current Perspective" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(34) "National Security Issues in Poland" ["hu_HU"]=> string(54) "National Security Issues in Poland Current Perspective" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1024) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(723) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "PL" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Bień-Kacała" ["hu_HU"]=> string(13) "Bień-Kacała" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Agnieszka" ["hu_HU"]=> string(9) "Agnieszka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#781 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1025) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(723) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "PL" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Serowaniec" ["hu_HU"]=> string(10) "Serowaniec" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Maciej" ["hu_HU"]=> string(6) "Maciej" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#782 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1026) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(723) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "PL" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(23) "Witkowska-Chrzczonowicz" ["hu_HU"]=> string(23) "Witkowska-Chrzczonowicz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Katarzyna" ["hu_HU"]=> string(9) "Katarzyna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(17) "national security" [1]=> string(6) "Poland" } ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(17) "national security" [1]=> string(6) "Poland" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4339) ["id"]=> int(256) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(723) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (English)
object(Publication)#178 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(724) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:12:51" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(882) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "55–81" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(492) "

Under the definition of “criminal intelligence” I mean an intelligence activity carried out with covered identity and purpose or only hiding the purpose of the activity by the investigators. I will present the implementation of this intelligence activity and the development of the legality requirements for the application from the development of the organizational system and legal framework of modern law enforcement activity from the end of the 19th century to the present day.

" ["hu_HU"]=> string(634) "

A „titkos információgyűjtés” átfogó fogalma alatt az eljáró személy valódi kilétének és céljának titkolásával, konspirált módon vagy csak tevékenysége céljának a leplezésével, az érintett tudta nélkül végrehajtott felderítő, bűnüldöző tevékenységeket értem. Ennek a tevékenységnek a végrehajtását és az alkalmazással szemben támasztott törvényességi követelmények fejlődését mutatom be röviden a modern bűnüldözési tevékenység szervezetrendszerének és jogszabályi kereteinek kialakulásától, a 19. század végétől napjainkig.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "The Evolution and Certain Human Law Aspects of Criminal Intelligence" ["hu_HU"]=> string(75) "A titkos információgyűjtés fejlődése és egyes emberi jogi aspektusai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#780 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1027) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(724) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Nyeste" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(28) "titkos információgyűjtés" [1]=> string(12) "emberi jogok" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(21) "Criminal Intelligence" [1]=> string(9) "Human Law" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#785 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4341) ["id"]=> int(257) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(724) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#112 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(736) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:13:44" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(895) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2018) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(8) "83–121" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1094) "

Based on the public interest necessity of protecting against breaches of confidence, the present study argues for even stronger protections of privacy in the context of the most recent civil procedure reforms through the theory of constitutional convergence renowned in comparative constitutional law. The reasoning starts out of the “concurring fundamental rights positions” test in the practice of the Hungarian Constitutional Court, and as part of the argumentation, the paper provides an overview of Anglo–Saxon, mainly English and American common law in terms of doctrines and classifications regarding the exclusion of unlawfully obtained evidence, both in civil and criminal procedure. Furthermore, the paper also presents certain European constitutions, which contain exclusionary rules. In connection with breaking down barriers between legal families and legal systems, and in the course of examining ways of legal importing, the paper also takes a stand in the so-called “Transplant Debate”, while also presenting it.

" ["hu_HU"]=> string(1107) "

A jelen tanulmány az összehasonlító alkotmányjogban elhíresült alkotmányos konvergenciaelméleten keresztül érvel a polgári eljárásjog közelmúltbéli reformja kapcsán a magánszféra még fokozottabb védelmének szükségessége mellett, kiindulva a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában kimunkált konkuráló alapjogi pozíciók tesztjéből és a bizalomszegéssel szembeni közérdekű védelem szükségességéből. Az érvelés során az írás kitekint az angolszász, különösen az angol és amerikai jog számos doktrínája és osztályozása területére jogsértő bizonyítékok kizárása vonatkozásában, mind a büntető, mind a polgári eljárásjog vonatkozásában. Ezenkívül tartalmazza néhány olyan európai alkotmány áttekintését is, amelyek rendelkeznek kizárási szabályokról. A jogterületek és jogcsaládok közötti határok lebontása, valamint a jogátvétel lehetőségeinek vizsgálata kapcsán az írás – annak ismertetése mellett – állást foglal az úgynevezett „transzplant vitában” is.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(107) "Protection of Privacy, “Covert Gathering of Information” and Exclusion of Evidence in Civil Proceedings" ["hu_HU"]=> string(100) "Magánszféra-védelem, „leplezett eszközök” és bizonyítékkizárás a polgári eljárásban" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(17) "Proof or Promise?" ["hu_HU"]=> string(27) "Bizonyíték vagy ígéret?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1037) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(736) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Sulyok" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Márton" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(13) "magánszféra" [1]=> string(22) "magánszféra-védelem" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(7) "privacy" [1]=> string(21) "protection of privacy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4361) ["id"]=> int(263) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(736) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#118 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(737) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:14:01" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(896) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "123–139" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2050) "

My lecture focuses on the analysis of the Decision No. 32/2013 (XI. 22.) AB of the Constitutional Court, which first interpreted the right to a private sphere, following the entering into force of the Fundamental Law of Hungary. The Fundamental Law of Hungary acknowledges the inviolable nature of human
dignity in Art. II, and it includes the right to private life in Art. VI para. (1), while in Art. VI para. (3), the right to the protection of personal data. In the decision above, the Constitutional Court has delineated the components of private sphere depending on the degree of protection that they enjoy. For the first time it used the notion of “the untouchable space of the private sphere” to determine the human dignity core of the right to a private sphere. The “untouchable space of the private sphere” constitutes the essence of the right to a private sphere, which ensures the absolute protection of the inner or intimate sphere. The Court has established that performing secret intelligence gathering results in an intervention in any segment of a private sphere, even the intimate one, and it may affect a large number of citizens. Since secret intelligence gathering violates the right to a private sphere, it is imperative that the process authorising such information gathering should contain sufficient guarantees for the protection of the right to a private sphere, especially an intimate sphere.
According to this decision, the constitutional requirement was met and the Court rejected the related constitutional complaint. However, in the case of Szabó and Vissy v. Hungary, the European Court of Human Rights has established that there has been a violation of Art. 8 of the European Convention of Human Rights, which guarantees the right to respect for private and family life. For the reason mentioned above, it is essential to examine the content of the “untouchable space of the private sphere”. 

" ["hu_HU"]=> string(1947) "

Tanulmányom az Alkotmánybíróság 32/2013. (XI. 22.) határozatának elemzésére irányul, amely az Alaptörvény hatálybalépését követően elsőként értelmezte a magánszférához való jogot.
Az Alaptörvény II. cikke elismeri az emberi méltóság sérthetetlenségét, a VI. cikk (1) bekezdése tartalmazza a magánélethez való jogot, a VI. cikk (3) bekezdése pedig a személyes adatok védelméhez való jogot.
Az Alaptörvény értelmezése során az Alkotmánybíróság a fenti határozatban megkülönböztette a magánszféra különböző erősségű védelmet igénylő területeit, és itt használta elsőként a „magánszféra alakítása érinthetetlen területe” fogalmat a magánszférához való jog emberi méltóság magjának körülhatárolására. A „magánszféra alakítása érinthetetlen területe” határozza meg a magánszféra lényegét azzal, hogy biztosítja a belső vagy intimszféra védelmét.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a titkos információgyűjtés lehetővé teszi a magánszféra minden, akár az intim szegmenseibe való erőteljes beavatkozást, és a megfigyelt személyen kívül másokat is érinthet, ezért a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló eljárásnak megfelelő garanciát kell nyújtania a magánszférához való jog, különösen az intimszféra védelméhez.
Az Alkotmánybíróság – alkotmányos követelmény megállapítása mellett – elutasította az alkotmányjogi panaszt. Ezt követően azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága a Szabó és Vissy v. Magyarország ügyben megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkét, amely garantálja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Erre tekintettel elengedhetetlen a „magánszféra alakítása érinthetetlen területe” fogalom tartalmának vizsgálata.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(104) "The Protection of “the Untouchable Space of the Private Sphere” during Secret Intelligence Gathering" ["hu_HU"]=> string(109) "A „magánszféra alakítása érinthetetlen területének” védelme a titkos információgyűjtés során" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#796 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1039) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(737) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(9) "Zakariás" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Kinga" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(13) "magánszféra" [1]=> string(28) "titkos információgyűjtés" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(14) "Private Sphere" [1]=> string(29) "Secret Intelligence Gathering" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#791 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4363) ["id"]=> int(264) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(737) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

A Kúria gyakorlatából

Berkes Bálint
141–153.
object(Publication)#779 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(738) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:14:21" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(898) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "141–153" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1092) "

Between 1 December 2017 and 15 March 2018, the adjudicating and non-litigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: the right to the respect for one’s family life [Article VI, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to the protection of one’s personal data and to have access to information of public interest [Article VI, paragraph (2) of the Fundamental Law of Hungary], freedom of expression and freedom of the press [Article IX, paragraphs (1) and (2) of the Fundamental Law of Hungary], the right to freely choose one’s job or profession [Article XII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to property [Article XIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to vote in national referenda [Article XXIII, paragraph (7) of the Fundamental Law of Hungary], and the right to a fair and public hearing within a reasonable time by an independent and impartial tribunal established by law [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary].

" ["hu_HU"]=> string(674) "

A Kúria ítélkező és nemperes tanácsai 2017. december 1-jeés 2018. március 15-e között az Alaptörvény alapvető jogokat és kötelességeket szabályozó Szabadság és felelősség című fejezetéhez kapcsolódóan több alapjog érvényesülését vizsgálták, így döntést hoztak a családi élet védelmét, a személyes adatok védelmét, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot, a tulajdonhoz való jogot, a népszavazáshoz való jogot és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot érintő ügyekben.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "Fundamental Rights Cases of the Curia of Hungary between 1 December 2017 and 15 March 2018" ["hu_HU"]=> string(24) "A Kúria gyakorlatából" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1040) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(738) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Berkes" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Bálint" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(6) "Kúria" [1]=> string(13) "Alaptörvény" [2]=> string(15) "alapvető jogok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(18) "Fundamental Rights" [1]=> string(16) "Curia of Hungary" [2]=> string(26) "Fundamental Law of Hungary" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#795 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4365) ["id"]=> int(265) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(738) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#783 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(739) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:14:45" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(900) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "155–161" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1423) "

In November 2013, the Court of Justice ruled that homosexual asylum seekers can constitute a particular social group who may be persecuted on account of their sexual orientation. Persons subject to such persecution can therefore be granted asylum under the EU Qualification Directive. 
In December 2014, in a Dutch case, the Court examined how the national authorities can assess the credibility of asylum seekers’ declarations on their sexual
orientation. In this regard, the Court specifically underlined that applicants for asylum cannot be submitted to tests in order to demonstrate their homosexuality since such an obligation might impair these persons’ fundamental rights guaranteed by the Charter of Fundamental Rights of the European Union, such as the right to respect for human dignity and the right to respect for private life.
In a recent judgment delivered in January 2018 in a Hungarian case, the Court clarified that the tests referred to in its above mentioned ruling of 2014 comprise not only physical but also psychological tests. In addition, the Court underlined that, in a situation in which the asylum seeker’s sexual orientation is not substantiated by documentary evidence, the national authorities, should rely, in particular, on the consistency and plausibility of the statements of the person concerned.

" ["hu_HU"]=> string(1576) "

2013 novemberében az Európai Bíróság kimondta,1 hogy a homoszexuális menedékkérők meghatározott társadalmi csoportot képezhetnek, amely szexuális irányultságuk okán üldöztetésnek lehet kitéve. Az ilyen üldöztetésnek kitett személyeknek ezért adott esetben a Kvalifikációs Irányelv2 alapján menedékjog nyújtható.
2014 decemberében egy holland ügyben a Bíróság megvizsgálta,3 hogy a nemzeti hatóságok milyen módokon értékelhetik a menedékkérők homoszexuális irányultságának hihetőségét. E tekintetben a Bíróság világossá tette, hogy a menedékkérők nem vethetők alá a homoszexualitásuk bizonyítására irányuló teszteknek, mivel egy ilyen kötelezettség sérthetné az e személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított alapvető jogokat, különösen az emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
Egy magyar ügyben 2018 januárjában meghozott ítéletében4 a Bíróság megállapította, hogy a fent említett 2014-esítéletben hivatkozott teszt nemcsak a fizikai, hanem a pszichológiai teszteket is magában foglalja. Emellett a Bíróság hangsúlyozta, hogy amennyiben a menedékjog iránti kérelmet vizsgáló nemzeti hatóság számára nem állnak rendelkezésre a menedékkérő szexuális irányultságát alátámasztó dokumentumok, úgy e hatóságnak a kérelem elbírálása során különösen a menedékkérő nyilatkozatai logikailag összefüggő voltára és hihetőségére kell támaszkodnia.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "Human Rights-Related Limitations on the Assessing of the Credibility of Asylum Seekers’ Declarations on their Sexual Orientation" ["hu_HU"]=> string(127) "A menedékkérők szexuális irányultságára vonatkozó nyilatkozat valóságtartalma ellenőrzésének emberi jogi korlátai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#798 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1041) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(739) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(9) "Lehóczki" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(15) "menedékkérők" [1]=> string(12) "emberi jogok" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(14) "Asylum Seekers" [1]=> string(12) "Human Rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#799 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4368) ["id"]=> int(267) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(739) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#788 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(741) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:15:01" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(9) ["submissionId"]=> int(902) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2018) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "163–186" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2425) "

The Constitutional Court (CC) made 131 decisions between 1 November 2017 and 31 January 2018. From these 131 decisions, 38 examined the petitions on the merits. The CC found legal provisions or ordinary court’s decisions unconstitutional in 8 cases. The CC made 2 decisions in posterior norm control, 6 in judicial initiatives for norm control in concrete cases, and 123 in constitutional complaints. Most of the constitutional complaints submitted to the CC (94 cases) were against judicial decisions. 
In this time period the CC ruled on several constitutional complaints concerning the collision of the freedom of the press, freedom of speech on the one hand, and privacy rights, the right to good reputation on the other hand.
In Decision 3312/2017 (XI. 30.) AB, the CC ruled on a petition submitted by a woman, who wanted to bring her children abroad without the knowledge of the father. But the father purposely hacked into the women’s emails and found out her plan. Thus the petitioner sued him for violating her right to privacy, but the ordinary courts dismissed her petition. So did the CC, considering not only the petitioner’s right to privacy, but the children’s right to protection and care and both parent’s right to choose the upbringing to be given to their children.
In Decision 3313/2017 (XI. 30.) AB, the petitioner – a former mayor – complained about the publication of a photo which pictured him in handcuffs and in the company of prison guards during his criminal trial. The CC rejected the petition and stated that the petitioner was a public figure, the criminal case was related to his mayoralty and stood in the focus of public interest. Because of these reasons, the news site did not violate the petitioner’s right to privacy and the presumption of innocence with the publication of the photo.
In another case – Decision 34/2017 (XII. 11.) AB – the CC found the decision of the Curia unconstitutional and established important constitutional  requirements for reporting on press conferences. The CC asserted that if the press reports about press conferences organized by public figures and also permits the publication of the opinion of the other party, then the report cannot be considered as a false statement.

" ["hu_HU"]=> string(4734) "

Az Alkotmánybíróság testületei 2017. november 1. és 2018. január 31. között 131 döntést hoztak. E döntések közül az Alkotmánybíróság 2-t utólagos normakontroll eljárásban, 6-ot bírói kezdeményezésre, 123-at pedig alkotmányjogi panasz alapján fogadott el. Az alkotmányjogi panaszok közül 1 az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerinti, alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatti panasz, 12 az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, úgynevezett kivételes, „direkt” panasz, 94 az Abtv. 27. §-aszerinti, alaptörvény-ellenes bírói döntés miatti panasz, további 16 pedig vegyes – egyszerre alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása és alaptörvény-ellenes bírói döntés miatti – panasz volt.
Az összesen 131 döntésből 38 volt határozat, 93 pedig végzés. A határozatok közül 8 rendelkezett megsemmisítésről: 5 határozat bírói ítéletet – ezek közül 2 a Kúria ítéletét – semmisített(e) meg, 2 határozat törvényi rendelkezéseket, 1 határozat pedig egy közjogi szervezetszabályozó eszköz (az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kibocsátott normatív utasítás) támadott szabályait. A megsemmisítést tartalmazó határozatokon kívül 1 további határozat már nem hatályos törvény rendelkezése alaptörvény-ellenességét és alkalmazási tilalmát mondta ki folyamatban lévő ügyekben. 1 határozat mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapította meg. Alkotmányos követelményt 1 határozatban (az egyik kúriai ítéletet megsemmisítő döntésben) fogalmazott meg az Alkotmánybíróság. 27 határozat tartalmazott elutasítást. Azok közül a határozatok közül, amelyek vagy megsemmisítésről, vagy mulasztásról, vagy alaptörvény-ellenesség megállapításáról és alkalmazási tilalomról rendelkeztek (összesen 10 határozat), 1-hez – egy bírói döntést  megsemmisítő határozathoz – nem kapcsolódott sem párhuzamos indokolás, sem különvélemény; a többi határozathoz azonban kapcsolódott egy vagy több különvélemény, és jellemzően párhuzamos indokolások is.
A 93 végzésből – amelyekből 1-et fogadtak el a teljes ülésen, a többit az Alkotmánybíróság tanácsai hozták meg – 90 végzés az indítványok visszautasításáról szólt, 3 végzés pedig az eljárás megszüntetéséről. Az alkotmányjogi panaszok visszautasításának leggyakrabban előforduló indokaiként továbbra is változatlanul a következők említhetők: az Abtv. 29. §-aszerinti kritériumnak (bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés megléte) meg nem felelés; a releváns alkotmányjogi érvelés, vagyis az alaptörvény-ellenesség megindokolásának hiánya; valamint az, hogy az indítványozó nem Alaptörvényben biztosított jog sérelmére (hanem esetleg az Alaptörvény valamely más rendelkezésének
a megsértésére) hivatkozott az indítványban. A vizsgált időszakban azonban több visszautasító végzés is született elkésettség és ítélt dolog miatt, továbbá azért is, mert az indítványozó az Abtv. 27. §-aszerinti alkotmányjogi panaszában nem az ügy érdemében hozott döntést vagy a bírósági eljárást befejező döntést – adott esetben egyáltalán nem is bírói döntést – támadta.
Indítványozók szerinti megoszlásban a vizsgált időszakban 1 döntés született az alapvető jogok biztosa indítványa alapján, 1 döntés az országgyűlési képviselők több mint egynegyedének indítványa alapján, 6 döntés bírói kezdeményezés alapján, 123 döntés pedig alkotmányjogi panaszosok (akik között helyi önkormányzat, gazdasági társaság, egyház, rendőr, bíró, fogvatartott személy, bank, tankerületi központ és szakszervezet indítványozó is volt) indítványai, illetve beadványai alapján.
A befejezett ügyek túlnyomó részét a vizsgált időszakban is az alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntésekkel szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszok tették ki. Az indítványok sikerességének aránya (a megsemmisítésről, mulasztásról, alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint alkalmazási tilalomról rendelkező 10 határozattal számolva) a meghozott döntések száma alapján 7,6% volt.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(81) "Decisions of the Constitutional Court Between 1 November 2017 and 31 January 2018" ["hu_HU"]=> string(90) "Az Alkotmánybíróság 2017. november 1. és 2018. január 31. között hozott döntései" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1042) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(741) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Nagy" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Gusztáv" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(20) "Alkotmánybíróság" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(20) "Constitutional Court" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#803 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4371) ["id"]=> int(269) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(741) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#797 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(743) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2018-03-31" ["lastModified"]=> string(19) "2020-04-22 15:15:15" ["sectionId"]=> int(34) ["seq"]=> int(10) ["submissionId"]=> int(905) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2018) ["issueId"]=> int(59) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "187–197" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1212) "

In the period between 1 January and 15 March 2018 the European Court of Human Rights heard two Hungarian cases concerning child abduction, as well as a complaint from the widow of György Faludy about the failure of the Hungarian courts to protect her reputation from defamatory statements, and a case concerning a sanction imposed on a political party (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) who developed a mobile phone application whereby voters could post anonymous photographs of invalid ballot papers.
From cases against other countries, the present review provides summaries on complaints concerning the applicability of the “forum of necessity” principle in respect of non-pecuniary damage caused by the alleged acts of torture inflicted in a third country and the refusal of Swiss courts to examine a civil claim for compensation on that ground; an alleged failure to ensure that a fourteen-year old girl was looked after while her parents were held in police custody; and a fine imposed on a commercial company for running clothing advertisements depicting religious figures; and presents a shift in the Court’s case law concerning the applicability of Article 6 to call for tenders procedures.

" ["hu_HU"]=> string(993) "

Az alábbi esetjogi szemle a 2018. január 1-jeés március 15-e közötti időszakot öleli fel. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) ebben a periódusban az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: egyezmény) 8. és 10. cikkét érintő magyar ügyekben hozott határozatot: az ügyek gyermekek jogellenes elvitelével, továbbá a Faludy György özvegyét érintő sajtóperrel és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által készített „Szavazz érvénytelenül!” applikációval voltak kapcsolatosak.
A más országokat érintő szemlézett ügyek részben az egyezmény 6. cikkét (kínzás áldozatai által indított keresetek szükségképpeni joghatósággal történő tárgyalása harmadik országban; a 6. cikk alkalmazhatósága közbeszerzési jogvitákra), valamint 8. (őrizetbe vett szülők gyermekéről történő gondoskodási kötelezettség) és 10. cikkét (vallási érzületet sértő reklámkampány) érintették.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "Fundamental Rights Cases – The European Court of Human Rights, Strasbourg" ["hu_HU"]=> string(70) "Alapjogi jogesetek – a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#786 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1045) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(743) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Mohácsi" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Máté" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(18) "alapjogi jogesetek" [1]=> string(33) "Emberi Jogok Európai Bírósága" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(24) "Fundamental Rights Cases" [1]=> string(34) "The European Court of Human Rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#810 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4377) ["id"]=> int(272) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(743) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF