Teljes szám
Tudományos közlemények/Tanulmányok
Egészségegyenlőtlenségek és területi kormányzás Angliában A devolúció korlátai és az integrált megközelítés lehetőségei
The study examines the relationship between health inequalities and regional development disparities in the United Kingdom, with a particular focus on the devolution reforms in England launched after 2010 and the processes of healthcare system transformation. The substantive elements of these processes indicate that English devolution was primarily aimed at establishing new structures of regional governance based on associations of local governments and at achieving economic development goals; consequently, it had only a limited impact on the determinants of health inequalities. Relying on the relevant literature, working papers and regulations the study argues that one of the most important tools for reducing health inequalities is the coordination of regional catch-up initiatives, economic development, and health policies. The experiences of devolution in England and healthcare reforms also underscore, in a broader sense, the importance of place-based and place-sensitive development strategies, as well as the need to establish multi-level institutional coordination to facilitate their implementation.
" ["hu_HU"]=> string(1264) "A tanulmány az egészségegyenlőtlenségek és a területi fejlettségi különbségek kapcsolatát vizsgálja az Egyesült Királyságban, különös tekintettel a 2010 után elindult angol devolúció reformjaira és az egészségügyi rendszer átalakítására. A folyamatok tartalmi elemei azt mutatják, hogy az angol devolúció elsősorban a területi kormányzás új, az önkormányzatok társulásaira alapozott struktúráinak kiépítésére és gazdaságfejlesztési célok megvalósítására irányult, ennélfogva csak kisebb mértékben tudta befolyásolni az egészségegyenlőtlenségek determinánsait. A releváns szakirodalom, szakértői anyagok és jogszabályok elemzésére támaszkodva a tanulmány azzal érvel, hogy az egészségegyenlőtlenségek csökkentésének egyik legfontosabb eszközét a területi felzárkóztatás, a gazdaságfejlesztés, valamint az egészségügy szakpolitikáinak összehangolása jelenti. Az angol devolúció és az egészségügyi reformok tapasztalatai átfogóbb értelemben is alátámasztják a területalapú és területérzékeny fejlesztési stratégiák jelentőségét és a megvalósítást szolgáló többszintű intézményi koordináció kialakításának szükségességét.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "The Limits of Devolution and the Potential of an Integrated Approach" ["hu_HU"]=> string(71) "A devolúció korlátai és az integrált megközelítés lehetőségei" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "Health Inequalities and Territorial Governance in England " ["hu_HU"]=> string(66) "Egészségegyenlőtlenségek és területi kormányzás Angliában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Kaiser Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#738 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11774) ["email"]=> string(18) "kai981@freemail.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(9065) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Kaiser" ["hu_HU"]=> string(6) "Kaiser" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(22) "területi kormányzás" [1]=> string(11) "devolúció" [2]=> string(27) "egészség-egyenlőtlenség" [3]=> string(34) "társadalmi egészségdetermináns" [4]=> string(26) "integrált megközelítés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "territorial governance" [1]=> string(10) "devolution" [2]=> string(17) "health inequality" [3]=> string(29) "social determinants of health" [4]=> string(19) "integrated approach" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48985) ["id"]=> int(7018) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(9065) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az EU digitális és technológiai szabályozása az EU jogi identitása és a globális kihívások hálójában
This study examines EU digital and technology regulation in light of the EU’s legal identity and global competition. The main thesis of the study is that European digital regulation is not just a normative framework in the context of increasing global trade and technological competition, but also a geo-economic tool. The study argues that the challenges of digitalisation and the integration of European law are linked in a multi-factor structure. For the European Union, the law is not just a regulatory technique, but a constitutive element of a common identity based on European cultural heritage. At parallel with this, the development of the digital technology has gained a global, geostrategic dimension, which has become one of the defining fields of competition between states. The EU’s response to these challenges is necessarily law-based, which can be interpreted in part as a defensive reflex arising from technological vulnerability. The study demonstrates that this defensive regulatory dynamic transforms into geo-economic power through feedback, as thanks to the EU’s globally dominant market, the regulation exerts extraterritorial influence. As a result, EU digital legislation can even be interpreted as a quasi-commercial tool in a geopolitical context. An analysis of expected legislative trends suggests that no conceptual shift is foreseeable in the short term: the new regulatory packages represent a fine-tuning of the existing, heavily regulation-driven model, which is permanently preserved by the structural and sovereignty characteristics of the EU.
" ["hu_HU"]=> string(1700) "A tanulmány az EU digitális és technológia szabályozását az EU jogi identitása és a globális verseny tükrében vizsgálja. A tanulmány fő állítása szerint az európai digitális szabályozás a fokozódó globális kereskedelmi és technológiai versenyben nem pusztán normatív keret, hanem geoökonómiai eszköz is. A tanulmány amellett érvel, hogy a digitalizáció kihívásai és az európai jog integrációja egy többtényezős struktúrában kapcsolódnak össze. A jog az Európai Unió számára nem csupán szabályozási technika, hanem az európai kulturális örökségen alapuló közös identitás konstitutív eleme. Ezzel párhuzamosan a digitális technológiai fejlődés globális, geostratégiai dimenziót nyert, amely az államok közötti verseny egyik meghatározó terepévé vált. Az EU e kihívásokra adott válasza szükségszerűen jogközpontú, ami részben a technológiai kiszolgáltatottságból fakadó védekező reflexként értelmezhető. A tanulmány bemutatja, hogy e védekező szabályozási dinamika visszacsatolás révén geoökonómiai hatalommá alakul, mivel az EU globálisan meghatározó piacának köszönhetően a szabályozás extraterritoriális hatást fejt ki. Ennek következtében az uniós digitális joganyag geopolitikai kontextusban akár kvázi-kereskedelmi eszközként is értelmezhető. A várható jogalkotási irányok elemzése arra utal, hogy rövid távon nem prognosztizálható koncepcionális fordulat: az új szabályozási csomagok a meglévő, erősen szabályozásvezérelt modell finomhangolását jelentik, amelyet az EU szerkezeti és szuverenitási adottságai tartósan konzerválnak.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(102) "EU Digital and Technology Regulation in the Context of the EU’s Legal Identity and Global Challenges" ["hu_HU"]=> string(113) "Az EU digitális és technológiai szabályozása az EU jogi identitása és a globális kihívások hálójában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Tóth András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(11605) ["email"]=> string(18) "toth.andras@kre.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8961) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "a:1:{s:5:"en_US";s:36:"Károli Gáspár Református Egyetem";}" ["hu_HU"]=> string(62) "a:1:{s:5:"en_US";s:36:"Károli Gáspár Református Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tóth" ["hu_HU"]=> string(5) "Tóth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(23) "digitális átalakulás" [2]=> string(24) "digitális szabályozás" [3]=> string(8) "omnibusz" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(22) "digital transformation" [2]=> string(18) "digital regulation" [3]=> string(7) "omnibus" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#771 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48986) ["id"]=> int(7019) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8961) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az ENSZ emberi jogi monitoringrendszerének evolúciója, különös tekintettel az abban megvalósult magyar szerepvállalásra
This study explores the historical evolution and current functioning of the United Nations human rights monitoring mechanisms, with particular emphasis on Hungary’s involvement. It examines the institutional framework rooted in the UN Charter, from the Commission on Human Rights to the Human Rights Council, as well as the development of special procedures, the Universal Periodic Review (UPR), and the complaint mechanisms. The paper also presents the monitoring practice of treaty bodies and the work of the Subcommittee on Prevention of Torture. Special attention is given to the contributions of Hungarian experts and special rapporteurs, as well as to country-specific visits and recommendations concerning Hungary.
" ["hu_HU"]=> string(816) "Ez a tanulmány az ENSZ emberi jogi monitoringmechanizmusainak történeti fejlődését és jelenlegi működését mutatja be, különös tekintettel Magyarország szerepére. Áttekinti az ENSZ Alapokmányából kiinduló intézményrendszert az Emberi Jogok Bizottságától az Emberi Jogi Tanácsig, valamint a különleges eljárások, az egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) és a panaszeljárások fejlődését. Bemutatja továbbá a szerződéses testületek ellenőrzési gyakorlatát és a kínzás megelőzését szolgáló albizottság munkáját. A tanulmány külön fejezetben tárgyalja a magyar szakértők és különmegbízottak hozzájárulását, valamint a Magyarországra irányuló vizsgálatokat és ajánlásokat.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(101) "The Evolution of the UN Human Rights Monitoring System, with Particular Attention to Hungary’s Role" ["hu_HU"]=> string(128) "Az ENSZ emberi jogi monitoringrendszerének evolúciója, különös tekintettel az abban megvalósult magyar szerepvállalásra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Lakatos István" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#746 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11215) ["email"]=> string(21) "lakatistvan@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8690) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Lakatos" ["hu_HU"]=> string(7) "Lakatos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(4) "ENSZ" [1]=> string(19) "Emberi Jogi Tanács" [2]=> string(35) "emberi jogi monitoringmechanizmusok" [3]=> string(25) "szerződéses testületek" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(2) "UN" [1]=> string(20) "Human Rights Council" [2]=> string(34) "human rights monitoring mechanisms" [3]=> string(13) "treaty bodies" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48987) ["id"]=> int(7020) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8690) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Függetlenség vagy átpolitizáltság? Az ENSZ emberi jogi monitoringrendszerének működése a gyakorlatban
In recent years, the functioning of the UN human rights monitoring system has been subject to increasing criticism and attacks. Most of these questions the impartiality and independence, and thus the suitability of so-called mandate holders established by the UN Human Rights Council (such as special rapporteurs) and of treaty bodies, whose members serve (in principle) as independent experts and are tasked to monitor the implementation of international human rights conventions and engage in legal interpretation and development.
The question arises as to how well-founded and justified these critical voices are, whether the independence of the aforementioned experts and bodies can really be questioned, and whether they can be accused of politicizing their work. Is it actually possible to politicize their work, despite the institutional safeguards built into the human rights monitoring system?
The aim of this study is to provide a comparative overview of two key players in the UN human rights monitoring system, the special rapporteurs on human rights and the treaty bodies, focusing on the circumstances surrounding their establishment and the main characteristics and differences in their institutional structures, with particular attention to the institutional guarantees designed to ensure their independent functioning. The author, a former career diplomat, will also draw on examples from own experience and specific cases to examine which external and internal factors can undermine the independence of monitoring mechanisms and might lead to their politicization or reinforce the politicization of their operation.
" ["hu_HU"]=> string(1852) "Az elmúlt években egyre több kritika és támadás éri az ENSZ emberi jogi monitoringrendszerének működését. Ezek többsége az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott mandátumbirtokosok, például az emberi jogi különleges jelentéstevők, illetőleg az egyes nemzetközi emberi jogi egyezmények végrehajtását felügyelő, jogértelmezési és jogfejlesztési tevékenységet is végző, (elviekben) független szakértőkből álló úgynevezett treaty bodyk tagjainak politikai elfogultságtól és ideológiáktól mentes, független működését, és ezáltal alkalmasságát vonja kétségbe.
Felmerül a kérdés, hogy mennyiben megalapozottak és indokoltak ezen kritikus hangok: valóban megkérdőjelezhető-e az említett szakértők és testületek függetlensége, vádolhatóak-e munkájuk átpolitizálásával. Az emberi jogi monitoringrendszerbe beépített intézményi garanciák mellett és ellenére ténylegesen lehetséges működésük átpolitizálása?
Jelen tanulmány célja, hogy az ENSZ emberi jogi monitoringrendszerének két kiemelt szereplőjére, az emberi jogi különleges jelentéstevőkre és a treaty bodykra fókuszálva összehasonlító áttekintést adjon azok létrehozásának körülményeiről és intézményi felépítésük főbb jellemzőiről, valamint különbségeiről, különös figyelmet szentelve a független működést biztosítani hivatott intézményi garanciákra. Ezt követően a korábban karrierdiplomataként dolgozó szerző gyakorlatból merített példákat, konkrét eseteket segítségül hívva vizsgálja meg, hogy mely külső és belső tényezők hathatnak a monitoringmechanizmusok függetlensége ellen, és vezethetnek e mechanizmusok átpolitizálódásához, illetőleg erősíthetik működésük átpolitizáltságát.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "The Operation of the UN Human Rights Monitoring System in Practice" ["hu_HU"]=> string(70) "Az ENSZ emberi jogi monitoringrendszerének működése a gyakorlatban" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Independence or Politicization?" ["hu_HU"]=> string(39) "Függetlenség vagy átpolitizáltság?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Turbék Zoltán" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#772 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11226) ["email"]=> string(22) "zoltanturbek@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8698) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "CH" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"en_US";s:4:"GCSP";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Turbék" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(12) "emberi jogok" [1]=> string(19) "átpolitizálódás" [2]=> string(35) "emberi jogi monitoringmechanizmusok" [3]=> string(4) "ENSZ" [4]=> string(14) "függetlenség" [5]=> string(28) "különleges jelentéstevők" [6]=> string(36) "szerződést felügyelő testületek" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(14) "politicisation" [1]=> string(12) "human rights" [2]=> string(34) "human rights monitoring mechanisms" [3]=> string(14) "United Nations" [4]=> string(12) "independence" [5]=> string(19) "special rapporteurs" [6]=> string(13) "treaty bodies" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#775 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48988) ["id"]=> int(7021) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8698) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A sokoldalú gazdasági monitoring a nemzetközi szervezetek tevékenységében, különös tekintettel az IMF, az OECD és az Európai Bizottság gyakorlatára
The study analyzes and compares the international economic organizations’ multilateral monitoring mechanisms in the last 25 years. It demonstrates the usefulness, effectiveness of optimal monitoring, and it gives an analysis of each big institutions’ monitoring activities, their characteristics, strength and weakness, and their development. While the goals and monitoring standards of each institution vary significantly, there is potential for valuable cross-institutional learning. Currently, this exchange has been limited. The IMF and OECD employ evidence-based methodologies that provide an objective reflection of economic policies, functioning as diagnostic tools to support member states. The IMF improves through self-correction of past errors. Overall, both institutions’ monitoring is effective and valuable. The European Semester, the EU’s economic policy coordination tool established 15 years ago, falls short of major institutions’ quality and its effectiveness is questionable. It is a concern that the post COVID Recovery Fund (RRF) was also incorporated in the very problematic Semester process. The study identifies some key elements of the monitoring practice that could be transposed and applied to the Semester leading to the substantial improvement of the efficiency of the semester serving the long-term interests of all Member States, and the EU as a whole, including the strengthening of their competitiveness.
" ["hu_HU"]=> string(1670) "A tanulmány a nemzetközi szervezetek multilaterális monitoringrendszereit elemzi és hasonlítja össze az elmúlt mintegy 25 évben. Érinti az optimális monitoringtevékenység hasznosságát, hatékonyságát és egyben külön-külön elemzi az egyes szervezetek monitoringtevékenységének jellemzőit, erősségeit és gyenge pontjait, fejlődésüket. A monitoringtevékenység szempontrendszere és színvonala az egyes szervezetek esetében eltérő, ezzel együtt sokat tanulhatnának egymástól. Ez a kölcsönös tanulási folyamat azonban mindeddig elmaradni látszik. Az IMF és az OECD törekszik arra, hogy tényeken alapuló objektív gazdaságpolitikai tükröt, egyfajta diagnózist készítsen, a tagállamokat segítendő. Mivel korábbi hibás módszereiből képesek tanulni, és ezek alapján korrekciót végrehajtani, összességében e két szervezet monitoringtevékenysége eredményes. Az EU által 15 éve létrehozott európai szemeszterfolyamat, amelynek elsődlegesen a tagállamok gazdaságpolitikai harmonizációját kellene szolgálnia, minőségét tekintve messze nem ér föl a másik két nagy szervezet által támasztott követelményekhez, ezért eredményessége is erősen vitatható. Különösen aggasztó, hogy a Covid-válság utáni Helyreállítási Alap (RRF) is a sok problémával terhelt szemeszterfolyamatba integrálódott. A tanulmány azonosít néhány olyan elemet, amelyek átvétele, figyelembevétele esetén az európai szemeszter hatékonysága sokat javulhatna valamennyi tagállam és az EU egészének hosszútávú érdekeit, például versenyképességének erősítését szolgálva.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(163) "The Multilateral Economic Policy Surveillance in the Activities of International Organisations, with Special Regard to the Practice of the IMF, the OECD and the EU" ["hu_HU"]=> string(160) "A sokoldalú gazdasági monitoring a nemzetközi szervezetek tevékenységében, különös tekintettel az IMF, az OECD és az Európai Bizottság gyakorlatára" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Balogh László" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#773 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11240) ["email"]=> string(24) "Ambbalogh@protonmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8711) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(54) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:28:"Pénziránytű Alapítvány ";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Balogh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(2) "EU" [1]=> string(4) "OECD" [2]=> string(3) "IMF" [3]=> string(22) "Nemzetközi monitoring" [4]=> string(19) "Európai szemeszter" [5]=> string(3) "RRF" [6]=> string(17) "Gazdaságpolitika" [7]=> string(11) "Peer Review" [8]=> string(24) "IV.cikkely konzultáció" [9]=> string(19) "Political ownership" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(23) "multilateral monitoring" [1]=> string(3) "IMF" [2]=> string(4) "OECD" [3]=> string(2) "EU" [4]=> string(17) "European Semester" [5]=> string(12) "surveillance" [6]=> string(17) "loyal cooperation" [7]=> string(23) "evidence-based approach" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#779 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48989) ["id"]=> int(7022) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8711) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A régi és az új építési törvény összehasonlítása az alapelvek, az építési hatósági eljárás elemei és az építésügyben résztvevők pozíciója alapján
In the past year, we have repeatedly welcomed new legislation in the field of administrative law. Act C of 2023 on Hungarian Architecture (hereinafter: the Architecture Act) entered into force in certain parts on 1 October 2024 and brought significant changes to the domestic application of law in this field. The connections and differences between Act LXXVIII of 1997 on the Development and Protection of the Built Environment (hereinafter: the Architecture Act) and the Architecture Act are already clearly visible. That is why I consider it important to present what these new changes in the legal environment are, what possible turning points and milestones they may represent in public administration and how they will be possible to handle them. In addition to processing the legal environment, this study accordingly presents which factors will force law practitioners to make significant changes. Given the need for a more precise and detailed elaboration, this study only examines three main topics, thus dealing with the basic principles, elements of the official procedure and the scope of the procedural participants. In this context, the study examines, based on the comparison of the two legal acts, to what extent the changes in this area of law caused by the change in the law leave a mark either at the level of the building authority procedure or at the level of the administrative court. The main focus is of course on the area of judicial competence, given that the main direction of my research topic is the changes that have occurred in the judiciary – and in this area of law – and that can be examined through court case law.
" ["hu_HU"]=> string(2362) "Az elmúlt évben ismételten új jogszabályt üdvözölhettünk a közigazgatási jog területén. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) törvény bizonyos részében már 2024. október 1. napjától hatályba lépett, és jelentős változásokat hozott a hazai jogalkalmazásban e téren. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) és Méptv. közötti összefüggések, illetve különbségek már most egyértelműen tetten érhetők. Éppen ezért fontosnak tartom bemutatni, hogy melyek ezek az újkeletű jogszabálykörnyezeti változások, milyen lehetséges fordulópontokat és mérföldköveket jelenthetnek a közigazgatásban, és hogyan lesz majd lehetőség ezeket kezelni. Jelen tanulmány mindennek megfelelően a jogszabályi környezet feldolgozása mellett bemutatja, hogy mely tényezők azok, amelyek nagymértékben változásra kényszerítik majd a jogalkalmazókat. Tekintettel a pontosabb és részletesebb kidolgozás igényére, jelen munka csak három főbb témát vesz górcső alá, így tehát az alapelvekkel, a hatósági eljárás elemeivel és az eljárási résztvevők körével foglalkozik. A tanulmány e körben azt vizsgálja a két jogszabály összehasonlításának alapulvételével, hogy e jogterületen a jogszabályváltozás által bekövetkezett módosulások milyen mértékben hagynak nyomot akár az építési hatósági eljárás, akár a közigazgatási bíróság szintjén. A fő fókusz természetesen a bírósági hatáskör területére tevődik, tekintettel arra, hogy a kutatási témám fő irányát az igazságszolgáltatásban bekövetkezett – és e jogterületen végbemenő – változások képzik, amelyek vizsgálata a bírósági joggyakorlaton keresztül történhet. Jelen dolgozat idején azonban még híján vagyunk az említett joggyakorlatnak, hiszen a vizsgált joganyag nemrég lépett hatályba, de főbb elméleti következtetések már ma is levonhatóak. Munkám során a dogmatikai módszert választottam, hiszen a jogösszehasonlítás leginkább ezen a metóduson keresztül vihető véghez. A módszer segítségével tehát az Étv. és a Méptv. összehasonlítását kívánom elvégezni meghatározott témakörök mentén.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(178) "Comparison of the Old and New Construction Laws Based on the Basic Principles, Elements of the Construction Authority Procedure and the Position of those Involved in Construction" ["hu_HU"]=> string(173) "A régi és az új építési törvény összehasonlítása az alapelvek, az építési hatósági eljárás elemei és az építésügyben résztvevők pozíciója alapján" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Bene Enikő Inge" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#782 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11405) ["email"]=> string(25) "bene.eniko.inge@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8826) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(33) "a:1:{s:5:"en_US";s:8:"DE ÁJK ";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(4) "Bene" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(11) "Enikő Inge" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(20) "építési törvény" [1]=> string(21) "bírósági szervezet" [2]=> string(9) "alapelvek" [3]=> string(20) "hatósági eljárás" [4]=> string(16) "hatálybalépés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(27) "Architecture Act in Hungary" [1]=> string(16) "construction law" [2]=> string(16) "entry into force" [3]=> string(16) "basic principles" [4]=> string(18) "official procedure" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#783 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48990) ["id"]=> int(7023) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8826) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Partnerségi kormányzás a család- és a szociálpolitikában
In this study, we examine the specific organizational and operational principles of partnership governance in the family and social policy sector. This mode of public policy governance exhibits various characteristics of relationality that stem from the internal features of this human sector. Although certain characteristics of New Public Governance show similarities with partnership governance, in Anglo-Saxon countries, where a more individualistic view of people and society has taken root, and market-based cost efficiency, even despite the changes following New Public Management, modes of human service governance implemented in cooperation are more contract-based and efficiency-oriented, despite the involvement of multiple actors. In mainly southern European Catholic countries, especially Italy, where personalistic relationality is even more prevalent in certain areas of society, partnership-based co-governance is embedded in a stronger social fabric in which this mode of governance can function well. Individualistic societies, on the other hand, do not have strong civil societies, so it is not possible to achieve significant results in partnership-based governance through subsidiarity. There, cooperation in human services and their quality will continue to be determined by cost-effectiveness, the market, and public service standards.
" ["hu_HU"]=> string(1569) "E tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a partnerségi kormányzás a család- és szociálpolitikai szektorban milyen sajátos szerveződési és működési elveket mutat. E közpolitikai kormányzási mód a kapcsolatiság különböző ismérveit mutatja fel, amelyek e humánszektor belső jellemzőiből fakadnak. Ugyan a New Public Governance egyes ismérvei rokonságot mutatnak a partnerségi kormányzással, az angolszász országokban – amelyekben jobban gyökeret vert az individualistább ember- és társadalomkép, valamint a piacelvű költséghatékonyság, még a New Public Management utáni változások ellenére is – az együttműködésben megvalósuló humánszolgáltatási kormányzási módok, bár többszereplősek, jobbára szerződéselveken nyugszanak és hatékonyságorientáltabbak. Azokban a – főleg dél-európai katolikus – országokban viszont – s ezek közül is főként Olaszországban –, amelyekben a perszonalista személyköziség egyes területeken még jellemzőbben jelen van a társadalomban, a partnerségbeli együttkormányzás olyan erősebb társadalmi szövetbe ágyazódik, amelyben e kormányzási mód jól tud működni. Az individualista társadalom ezzel szemben nem erős polgári társadalom, így ott nem is lehet a szubszidiaritás révén a partnerségi kormányzásban komolyabb eredményeket elérni: a humán-közszolgáltatási együttműködéseket és azok minőségét továbbra is a költséghatékonység, a piac és a közfogyasztási standardok fogják meghatározni benne.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "Partnership Governance in Family and Social Policy" ["hu_HU"]=> string(63) "Partnerségi kormányzás a család- és a szociálpolitikában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Frivaldszky János" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(11296) ["email"]=> string(29) "frivaldszky.janos@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8748) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "a:1:{s:5:"en_US";s:64:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar";}" ["hu_HU"]=> string(90) "a:1:{s:5:"en_US";s:64:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Frivaldszky" ["hu_HU"]=> string(11) "Frivaldszky" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "János" ["hu_HU"]=> string(6) "János" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "cooperation" [1]=> string(21) "New Public Governance" [2]=> string(22) "partnership governance" [3]=> string(11) "personalism" [4]=> string(16) "relational goods" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(17) "együttműködés" [1]=> string(16) "kapcsolati javak" [2]=> string(25) "partnerségi kormányzás" [3]=> string(14) "perszonalizmus" [4]=> string(21) "New Public Governance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#787 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48991) ["id"]=> int(7024) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8748) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Egyházi fenntartók és kormányzási logikák a jóléti állam plurális rendszerében Magyar és bajor perspektívák
Religious welfare providers are not merely service deliverers but normative communities that embody a distinct governance culture grounded in the principles of subsidiarity, responsibility and the common good. This study examines the governance logics of faith-based social service providers as a form of social self-organization and ethical governance. By comparing Hungarian and Bavarian cases, the analysis shows how religious organisations relate to state-operated welfare systems and what moral and professional principles shape the governance of services. In Bavaria, religious providers operate with a high degree of autonomy in partnership with the state, whereas in Hungary their activities are more closely aligned with state structures, characterised by different degrees and forms of autonomy. The study interprets governance in a broad sense, as a system of ethical norms and social cooperation in which religious organisations hold a distinct role within welfare provision.
" ["hu_HU"]=> string(1134) "A vallási fenntartók nem csupán szolgáltatók, hanem olyan normatív közösségek, amelyek a szubszidiaritás, a felelősség és a közjó elvei mentén sajátos kormányzási kultúrát képviselnek. A tanulmány a vallási alapú szociális szolgáltatók irányítási logikáját mint a társadalmi önszerveződés és etikai kormányzás egy formáját vizsgálja. A magyar és bajor példák összevetése révén arra világít rá, hogy a vallási szervezetek hogyan kapcsolódnak az állam által működtetett jóléti rendszerekhez, illetve arra, hogy melyek az ellátások morális és szakmai irányításának alapelvei. Bajorországban a vallási fenntartók autonóm partnerségben működnek az állammal, míg Magyarországon az egyházi szereplők inkább az állami struktúrákhoz illesztve, eltérő mértékű és jellegű autonómiával végzik feladataikat. Az elemzés a kormányzás fogalmát tág értelemben interpretálja, az etikai normák és a társadalmi együttműködések rendszereként, amelyben a vallási szervezetek a jóléti ellátások területén önálló szereppel bírnak.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(35) "Hungarian and Bavarian Perspectives" ["hu_HU"]=> string(31) "Magyar és bajor perspektívák" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(71) "Church Providers and Governance Logics in the Pluralizing Welfare State" ["hu_HU"]=> string(89) "Egyházi fenntartók és kormányzási logikák a jóléti állam plurális rendszerében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(17) "Solymoskövi Luca" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#796 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(11290) ["email"]=> string(26) "luca.solymoskovi@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8743) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(29) "a:1:{s:5:"en_US";s:4:"ELTE";}" ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"en_US";s:4:"ELTE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Solymoskövi" ["hu_HU"]=> string(12) "Solymoskövi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Luca" ["hu_HU"]=> string(4) "Luca" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(20) "egyházi fenntartók" [1]=> string(15) "jóléti állam" [2]=> string(20) "jóléti pluralizmus" [3]=> string(24) "szolgáltatásszervezés" [4]=> string(27) "vallási alapú szervezetek" [5]=> string(16) "szubszidiaritás" [6]=> string(7) "közjó" [7]=> string(30) "szociálpolitikai kormányzás" [8]=> string(26) "állam egyház kapcsolatok" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(21) "faith-based providers" [1]=> string(10) "governance" [2]=> string(17) "welfare pluralism" [3]=> string(28) "service provision management" [4]=> string(32) "faith-based organizations (FBOs)" [5]=> string(12) "subsidiarity" [6]=> string(11) "common good" [7]=> string(24) "social policy governance" [8]=> string(24) "state–church relations" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#791 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48992) ["id"]=> int(7025) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8743) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A családpolitika súlyponti kérdései és jelenkori dilemmái Svájcban
This study, based on a presentation delivered at the Social and Family Policy Roundtable of the Ludovika University of Public Service in October 2025, examines the structure, challenges, and reform prospects of family policy in Switzerland. Drawing primarily on German-language academic literature and statistical databases, it provides a descriptive overview of the key features of Swiss family policy and situates them within an international context where relevant. The paper highlights the specific characteristics of family policy in a federal system, including cash benefits, parental leave arrangements, and early childhood education and care services. It also discusses future reform opportunities and the implications of ongoing sociodemographic changes. The study concludes that Switzerland operates a high-quality but relatively selective family policy system, largely based on social insurance and private contributions, which primarily benefits employed middle-class families and displays significant cantonal disparities.
" ["hu_HU"]=> string(1453) "Jelen tanulmány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2025 októberében szervezett szociál- és családpolitikai kerekasztalon tartott előadáshoz kapcsolódóan mutatja be Svájc családpolitikájának rendszerét, kihívásait és a szakmai reformok lehetőségeit. A tanulmány elsősorban egy széles körű, német nyelvű szakirodalmakon és adatbázisokon alapuló leíró elemzést kínál a svájci családpolitikák jellegzetességeiről és kihívásairól. Ahol erre lehetőség van, és a nemzetközi kontextus releváns, az írás a nemzetközi adatok figyelembevételével ábrázolja a svájci folyamatokat. A tanulmány szemlélteti a föderális államszerkezetben megvalósuló családpolitikák sajátosságait, kitérve a pénzbeli ellátások bemutatására, valamint olyan természetbeni juttatások szemléltetésére, mint a szülői szabadság és a kora gyermekkori ellátások. A szakpolitikai környezet és a támogatások áttekintése mellett a cikk a jövőbeli reformok lehetőségeivel és a családpolitikákat fenyegető folyamatokkal is foglalkozik a szociodemográfiai változások tükrében. A tanulmány konklúziója, hogy Svájc egy magas színvonalú, ám meglehetősen szelektív, biztosításokon és magánbefizetéseken alapuló családpolitikát működtet, amely elsősorban a dolgozó, középosztályhoz tartozó családoknak kedvez, és amely kantononként jelentős különbségeket mutat.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "Key Issues and Contemporary Dilemmas of Family Policy in Switzerland" ["hu_HU"]=> string(73) "A családpolitika súlyponti kérdései és jelenkori dilemmái Svájcban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Temesváry Zsolt" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#793 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(11287) ["email"]=> string(24) "temesvaryzsolt@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8741) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "CH" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "a:1:{s:5:"en_US";s:64:"University of Applied Sciences and Arts Northwestern Switzerland";}" ["hu_HU"]=> string(90) "a:1:{s:5:"en_US";s:64:"University of Applied Sciences and Arts Northwestern Switzerland";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Temesváry" ["hu_HU"]=> string(10) "Temesváry" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(6) "Svájc" [1]=> string(15) "jóléti állam" [2]=> string(15) "családpolitika" [3]=> string(16) "szociálpolitika" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(15) "family benefits" [1]=> string(13) "family policy" [2]=> string(10) "federalism" [3]=> string(17) "parental supports" [4]=> string(13) "social policy" [5]=> string(11) "Switzerland" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#798 (7) { ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(48993) ["id"]=> int(7026) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8741) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_submissionFile"]=> NULL } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }