Thoughts on the Theory of Governance and Supervision in Public Administration
Public administration is characterised by the conceptual triage of control–supervision–governance which illustrates the relationship between the bodies forming the system and at the same time orientates their position in the administrative structure.
One of the aims of the research conducted in the Concha Győző Doctoral Program is to prove that the elements of the current supervisory system over local governments – in many cases – exceed the boundaries of supervisory control and are now approaching governance.
If one observes the Western European solutions of affected control, which typically provide decentralized local entities with far greater autonomy, it must be seen, that the Hungarian processes are exactly the opposite. In Hungary the aspiration towards centralization is more apparent from the part of the legislator, whereas for example in France the Decentralization Act has terminated the supervisory power of the prefect who exercises legal control over local governments.
Az ellenőrzés – felügyelet – irányítás fogalmi triásza a közigazgatás két nagy alrendszerében egyaránt jelen van, méghozzá esszenciális jelentőséggel, ugyanis képet ad a rendszert alkotó szervek egymás közötti viszonyairól, s egyúttal pozicionálja is a közigazgatási struktúrában elfoglalt helyüket.
A Concha Győző Doktori Programban megvalósított kutatás egyik célja annak bizonyítása, hogy a jelenleg hatályos felügyeleti rendszer elemei sok esetben meghaladják a felügyeleti kontroll határait, lehetőségeit és már-már az irányítás felé közelítenek.
Ha megnézzük a helyi önkormányzatok feletti kontroll nyugat-európai megoldásait, amelyek jellemzően a decentralizált helyi entitásoknak jóval nagyobb autonómiát biztosítanak, akkor azt kell látnunk, hogy ezzel pontosan ellentétes folyamat megy végbe Magyarországon. Hazánkban ugyanis inkább a centralizáció irányába történő törekvés tapasztalható a jogalkotó részéről, míg például Franciaországban az 1982-es decentralizációs törvény hatálybalépése gyakorlatilag megszüntette a prefektus felügyeleti jogát az önkormányzatok tekintetében, így aki – ha megvizsgáljuk az általa gyakorolt feladat- és hatásköröket – inkább ellenőrzési jogot gyakorol.
Alexander Dugin’s Political and State Theory – Vision of a Multipolar World Order
This paper summarises the recent researches of the author on the political philosophy of Alexander Dugin. Its first aim is to clarify that the “idea of the good state” for Dugin is inseparable from the primary ambition of today Russia which is the radical transformation of the “unipolar world order” symbolised by the USA. The vision of a “multi-polar world order” developed by Dugin wants to offer a synthesis of highly different intellectual and cultural traditions in a more or less coherent theory. Its most important sources are Pan-Slavism, different versions of the classic Eurasian movement, and representatives of the German idea of the conservative revolution in the 1920s (Carl Schmitt, Oswald Spengler), and the father of modern geopolitics, Karl Haushofer. At the same time, altermondialiste (anti-globalist) ideas of today’s new right theorists usually appear in Dugin’s argumentation, as well. In Dugin’s view, the main task of the Russian state is the realisation of a bearable world order as the “leader state” of the tellurocratic (mainland) civilisation, against the thalassocratic (seaborne) civilisation of the USA which, in his opinion, intends to lead humankind into chaos. The aim of the present paper is to offer an objective evaluation of one of the most disputed political thinkers in our epoch.
" ["hu_HU"]=> string(1465) "Az írás a szerző Alekszandr Dugin politikafilozófiai munkásságával kapcsolatos eddigi kutatásainak összefoglalása. Elsődleges célja annak megvilágítása, hogy érzékeltesse: Dugin számára a „jó állam eszméje” elválaszthatatlan a mai Oroszország első számú geopolitikai ambíciójától, az Egyesült Államok által szimbolizált „egypólusú világrend” radikális átformálástól. A Dugin által kidolgozott úgynevezett „multipoláris világrend” víziója a legkülönbözőbb szellemi/kulturális hagyományokat igyekszik egy többé-kevésbé koherens elméletté szintetizálni. A pánszlávizmus és a klasszikus eurázsiai mozgalom különféle változatai mellett, az 1920-as évek német konzervatív forradalmárjai (Carl Schmitt, Oswald Spengler) és Karl Haushofer – a modern geopolitika megteremtője – a legfontosabb forrásai. Ugyanakkor Dugin érvelésében rendre felbukkannak napjaink új jobboldali teoretikusainak altermodialista elképzelései is. Dugin szerint az orosz állam elsődleges feladata abban áll, hogy a tellurokratikus (azaz szárazföldi) civilizáció „vezérállamaként” egy élhető világrend megvalósításán munkálkodjék, szemben az USA thalasszokratikus (tengeri) civilizációjával, amely szerinte káoszba sodorná az emberiséget. Jelen tanulmány igyekszik objektív értékítéletet alkotni korunk egyik legtöbbet vitatott politikai gondolkodójáról.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(85) "Alexander Dugin’s Political and State Theory – Vision of a Multipolar World Order" ["hu_HU"]=> string(89) "Alekszandr Dugin politika- és államelmélete – egy multipoláris világrend víziója" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#846 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1292) ["email"]=> string(17) "kiss.lajos@nye.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1251) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Kiss" ["hu_HU"]=> string(4) "Kiss" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Lajos András" ["hu_HU"]=> string(13) "Lajos András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "Eurázsia-eszme" [1]=> string(11) "geopolitika" [2]=> string(16) "konzervativizmus" [3]=> string(20) "szakrális földrajz" [4]=> string(18) "tér-imaginációk" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "conservatism" [1]=> string(11) "geopolitics" [2]=> string(19) "the idea of Eurasia" [3]=> string(21) "imaginations of space" [4]=> string(16) "sacral geography" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#814 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4832) ["id"]=> int(451) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1251) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Office of the District Administrator on the Basis of Act 42 of 1870 in Hungary
In my paper, I demonstrated the execution of Act 42 of 1870 (the first act about the organization of the Hungarian Public Administration) with regard to the Office of the District Administrator (szolgabíró). I examined the archive material of the Hungarian Royal Ministry of the Interior (Hungarian National Archive, Documents of Ministry of the Interior, bundles K150 117, 118) which implied the drafts of the Hungarian counties about the public administration organisation. The Hungarian Royal Ministry of the Interior controlled the harmonisation of these drafts with the act. By the archive material, I presented the standpoints of the counties and the intentions of the central government in connection with the structure of the Office of the District Administrator. I demonstrated the process, which transformed a feudal institution into a modern public administration system.
" ["hu_HU"]=> string(1184) "Az igazságszolgáltatási hatáskörök elvonása és a közigazgatás modernizálása tette szükségessé az alsó középszintű közigazgatás gyökeres átszervezését a kiegyezést követően, amelyet a köztörvényhatósági törvény valósított meg. Tanulmányom így az 1870. évi XLII. törvénycikk végrehajtását mutatja be a törvény bevezetését követő évek belügyminisztériumi iratanyagának (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Belügyminisztériumi iratok C/Általános iratok K150 117, 118. csomók) vizsgálatával, a vármegyék által a szolgabírói hivatalok létrehozása kapcsán a belügyminisztériumhoz felterjesztett tervezetek alapján. A belügyminisztérium végezte a megerősítési jogkörének segítségével a szolgabírói hivatalok törvényhez igazítását és azok egységesítését. A levéltári források bemutatása lehetővé tette a vármegyei álláspontok és a központi kormányzat elképzeléseinek kirajzolódását. Azt a folyamatot elemzem, amelynek eredményeképpen egy tipikusan rendi kori hivatalt a polgári kor követelményeinek megfelelő, egységes járási szervezetté alakítanak.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "The Office of the District Administrator on the Basis of Act 42 of 1870 in Hungary" ["hu_HU"]=> string(66) "A szolgabírói hivatal az 1870. évi XLII. törvénycikk alapján" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1301) ["email"]=> string(32) "petervari.mate@juris.u-szeged.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1262) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Pétervári" ["hu_HU"]=> string(11) "Pétervári" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Máté" ["hu_HU"]=> string(6) "Máté" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(9) "dualizmus" [1]=> string(7) "járás" [2]=> string(56) "közigazgatás és igazságszolgáltatás elválasztása" [3]=> string(29) "törvényhatósági törvény" [4]=> string(11) "vármegyék" [5]=> string(16) "polgári korszak" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(8) "counties" [1]=> string(8) "district" [2]=> string(7) "dualism" [3]=> string(13) "Municipal Act" [4]=> string(52) "separation of jurisdiction and public administration" [5]=> string(21) "public administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4848) ["id"]=> int(460) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1262) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The European Union’s Civil Service Staff Regulations and the Direct Implementation of the EU Law
The regulation of the European Union’s civil service staff became more detailed in the course of the integration. One of the main incentives of this evolution was the enhanced role of the direct implementation of the EU law. The direct implementation refers to the phenomenon that the EU’s own institutions and bodies became responsible for applying their norms instead of the bodies of the Member States (indirect implementation) due to the implementation deficit of the EU law in certain policy areas. This tendency led to a more detailed regulation of work ethics by the EU as certain members of the EU staff might have gotten in dual commitments with former/future employers or with their home country (Member State). Consequently, the European Commission, EU agencies, as well as ECB being responsible for the direct implementation of the EU law enacted well-detailed regulations to address such issues. Though, the future practice – especially based on the Commission’s own practice – might also justify the extended exchange of best practices, as well as of information as main ethics management tools in this regard. Additionally, the future regulator should also consider to make specific (internal) bodies responsible for the direct implementation instead of politically most affected main decision-making bodies.
" ["hu_HU"]=> string(1378) "Az Európai Unió tisztviselőire vonatkozó közszolgálati szabályozás az integráció előrehaladtával egyre részletesebbé vált, amelynek ösztönzője volt többek között a közvetlen végrehajtás erősödése. A közvetlen végrehajtás erősödése jelenti azt a folyamatot, amelynek keretében a végrehajtási deficitre reagálva az Unió saját jogát egyre inkább saját apparátusa révén kívánja végrehajtani. Ez a tendencia szükségszerűen jár együtt az etikai és összeférhetetlenségi szabályozás kibővülésével, hiszen ilyenkor a szakapparátus egyes tagjai érdek-összeütközésbe kerülnek az érintett piaci szegmenssel (amelynek korábban alkalmazottai voltak vagy lesznek), vagy a „küldő” tagállam érdekeivel. A közvetlen végrehajtás erősödése miatt érintett Bizottság, EU-ügynökségek és Európai Központi Bank is részletes szabályozást fogadott el a felmerülő problémák kezelésére.
Ám a későbbi gyakorlati tapasztalatok (főleg a Bizottság példája alapján) azt is igazolhatják, hogy jó gyakorlatok megosztása és a tapasztalatcsere legalább ennyire fontos ezen a területen. Emellett, a későbbi szabályozás a leginkább befolyásnak kitett legfőbb döntéshozók helyett speciális belső szervezeti egységeket is felhatalmazhat a közvetlen végrehajtás hatáskörével.
The Establishment and Registration Process of Companies in Serbia and its Influence on Competitiveness
The study analyses the establishment of companies in Serbia, with particular reference to the registration process and its effectiveness. The formal development of the economic subjects, the registration process and the historical development of the registration bodies will be briefly highlighted, as since the registration of the companies in the Business Registers Agency has increased the efficiency of the registration. Nowadays, the Business Registers Agency is becoming a one stop shop, and in Serbia the number of procedures required for registration and the time and cost of registration of companies are decreasing. The World Bank has also acknowledged Serbia with a higher score for starting a business start-up in the Doing Business rankings. To further facilitate and speed up entries, the electronic registration of the establishment of companies will contribute even more. Its introduction has already been announced in Serbia.
" ["hu_HU"]=> string(1045) "A tanulmány a gazdasági társaságok alapítását elemzi Szerbiában, különös tekintettel a bejegyzési eljárásra és annak hatékonyságára. Röviden bemutatjuk a gazdasági alanyok formáit, a bejegyzési eljárás és a bejegyző szervek történelmi fejlődését, kihangsúlyozva, hogy amióta a gazdasági társaságok bejegyzése a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökségnél (GNYÜ) történik, növekedett a bejegyzés hatékonysága. Napjainkban a GNYÜ egyablakos ügyintézéssé növekszik, és Szerbiában csökken a bejegyzéshez szükséges eljárások száma, valamint a gazdasági társaságok bejegyzésének ideje és költsége. A Világbank is elismerésben részesítette Szerbiát a vállalkozásindítás indikátorainak mind magasabb pontozásával a Doing Business ranglistán. A bejegyzések további megkönnyítéséhez és felgyorsításához még inkább hozzá fog járulni a gazdasági társaságok alapításának elektronikus bejegyzése, amelynek bevezetését már bejelentették Szerbiában.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(102) "The Establishment and Registration Process of Companies in Serbia and its Influence on Competitiveness" ["hu_HU"]=> string(88) "A cégalapítás és eljárása Szerbiában, illetve annak hatása a versenyképességre" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#857 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1339) ["email"]=> string(21) "bmalagurski@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1298) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "RS" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Malagurski" ["hu_HU"]=> string(10) "Malagurski" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Branislav" ["hu_HU"]=> string(9) "Branislav" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(50) "gazdasági társaságok alapításának eljárása" [1]=> string(26) "„doing business” lista" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(30) "the establishment of companies" [1]=> string(20) "registration process" [2]=> string(19) "doing business list" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#845 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4931) ["id"]=> int(501) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1298) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }In the past years in France, the decree issued by the Council of Ministers (ordonnance) is one of the most popular codification tools, which strengthens the government’s legislation and the role of the decrees. Nevertheless, the role of this source of law in the hierarchy of legal norms has raised many questions. This paper comprehensively analyses these dilemmas: first, it describes the structure of the French hierarchy of legal norms, given that the French legal hierarchy is very complex and partly different from the Hungarian hierarchy of legal norms. The second part of the study examines the decree issued by the Council of Ministers (ordonnance): its notion, its types, its purpose, its prerequisites, its process, its role in the hierarchy of legal norms, the frequency and benefits of its application. It should be noted that the Constitutional Council and the Conseil d’État play an important role in clarifying certain elements of the hierarchy of legal norms and their characteristics, including the decree issued by the Council of Ministers (ordonnance).
" ["hu_HU"]=> string(1042) "Franciaországban az elmúlt években a törvényerejű kormányrendelet (ordonnance) az egyik legkedveltebb kodifikációs eszköz. A kormány jogalkotását és a rendeletek szerepét erősítő jogszabály jogforrási hierarchiában betöltött szerepe azonban mind a mai napig számos kérdést vet fel. Jelen tanulmány e dilemmákat átfogóan elemzi: először ismerteti a francia jogforrási hierarchia felépítését, tekintettel arra, hogy a francia jogforrási hierarchia igen összetett, részint eltér a magyartól. A tanulmány második része pedig górcső alá veszi a törvényerejű kormányrendeletet: fogalmát, fajtáit, célját, megalkotásának előfeltételeit és folyamatát, jogforrási hierarchiában lévő helyét, alkalmazásának gyakoriságát és előnyeit. Megjegyezendő, hogy az Alkotmánytanács és az Államtanács kiemelt szerepet játszik a francia jogforrási hierarchia egyes elemeinek, azok jellemzőinek meghatározásában, így a törvényerejű kormányrendelet vonatkozásában is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(74) "The Role of the “Ordonnance” in the Hierarchy of Legal Norms in France" ["hu_HU"]=> string(92) "A törvényerejű kormányrendelet (ordonnance) szerepe a francia jogforrási hierarchiában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#853 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1340) ["email"]=> string(23) "Pollak.Kitti@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1299) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Pollák" ["hu_HU"]=> string(7) "Pollák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Kitti" ["hu_HU"]=> string(5) "Kitti" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(14) "Franciaország" [1]=> string(22) "jogforrási hierarchia" [2]=> string(13) "kodifikáció" [3]=> string(32) "törvényerejű kormányrendelet" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(12) "codification" [1]=> string(6) "France" [2]=> string(24) "hierarchy of legal norms" [3]=> string(10) "ordonnance" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4984) ["id"]=> int(528) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1299) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The role of local governments is critical in the tourism of a settlement or destination, as it has a direct impact on the experiences of the tourists arriving there. The attractiveness and competitiveness of the destinations and settlements is determined by the diversity, complexity and quality of the products and services available. This paper presents in a structured way the role of local governments in developing tourism destinations. In order to create the Good Local Governance Assessment System (GLGAS), we apply the framework of the Good State Assessment System (GSAS).
" ["hu_HU"]=> string(663) "A helyi önkormányzatok szerepe kritikus egy település vagy desztináció turizmusában, hiszen közvetlen hatásuk van az oda érkező turisták megszerzett élményeire. A desztinációk, települések vonzerejét és versenyképességét pedig meghatározza az igénybe vehető termékek és szolgáltatások diverzitása, komplexitása és minősége. Jelen tanulmány a Jó állam értékelési rendszer (JÁX) kereteibe illeszkedve, a Jó önkormányzat értékelési rendszer (JÖX) kialakítása érdekében, strukturált formában mutatja be a helyi önkormányzatoknak a turisztikai desztinációk fejlesztésében való kiemelkedő szerepét.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "The Role of Local Governments in Tourism" ["hu_HU"]=> string(39) "Az önkormányzat szerepe a turizmusban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#865 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1341) ["email"]=> string(26) "zbehringer@metropolitan.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1301) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Behringer" ["hu_HU"]=> string(9) "Behringer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Zsuzsanna" ["hu_HU"]=> string(9) "Zsuzsanna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1342) ["email"]=> string(24) "nkulcsar@metropolitan.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1301) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kulcsár" ["hu_HU"]=> string(8) "Kulcsár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Noémi" ["hu_HU"]=> string(6) "Noémi" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(18) "jó önkormányzat" [1]=> string(7) "aktorok" [2]=> string(8) "turizmus" [3]=> string(13) "desztináció" [4]=> string(11) "település" [5]=> string(17) "versenyképesség" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(21) "good local government" [1]=> string(6) "actors" [2]=> string(7) "tourism" [3]=> string(11) "destination" [4]=> string(10) "settlement" [5]=> string(15) "competitiveness" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#859 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4934) ["id"]=> int(503) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1301) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study examines the subject of establishing a public service relationship. First, the legislative objectives and declared principles for the selection system will be presented, followed by the presentation and evaluation of the existing domestic legislation. The author’s work combines the comparative (international models), the historical (previous literature), and the descriptionevaluation (the existing regulation analysis) methods. This includes the basic issues related to the establishment of a public service relationship (open and closed public service), the development of classic types, and in this context, the presentation of today’s Hungarian regulation is evaluated.
" ["hu_HU"]=> string(885) "A tanulmány a közszolgálati jogviszony létesítésének tárgykörét teszi vizsgálat tárgyává. Ennek keretében előbb a kiválasztási rendszerrel kapcsolatban deklarált jogalkotói célkitűzések kerülnek terítékre, majd ezt követően kerül sor a hatályos hazai szabályozás bemutatására és értékelésére. A szerző a munkájában vegyíti az összehasonlító (különböző államokban érvényesülő modelleket említő), a történeti (a korábbi szakirodalmi eredményeket bemutató), valamint a leíró–értékelő (a hatályos szabályozást elemző) módszereket. Ennek keretében szó esik a közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos alapkérdésekről (így a nyitott és a zárt közszolgálatról), a klasszikus típusok fejlődéséről, majd ennek keretében következik a mai magyar reguláció értékelő bemutatása.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(39) "On the Establishment of a Civil Service" ["hu_HU"]=> string(47) "A közszolgálati jogviszony létesítéséről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#858 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1344) ["email"]=> string(25) "bencsik.andras@ajk.pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1303) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bencsik" ["hu_HU"]=> string(7) "Bencsik" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "bizalom" [1]=> string(12) "felelősség" [2]=> string(10) "kinevezés" [3]=> string(14) "közigazgatás" [4]=> string(14) "közszolgálat" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "appointment" [1]=> string(13) "civil service" [2]=> string(21) "public administration" [3]=> string(14) "responsibility" [4]=> string(5) "trust" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#871 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4937) ["id"]=> int(504) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1303) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This paper tries to present a theory of separation of powers that is not typical in the mirror of two important works of the one of the most important Hungarian scholars of German type constitutional theory (Verfassungslehre) and administration theory (Verwaltungslehre), Győző Concha. The study presents some general questions and the most influential theories of the topic (the British Locke, Blackstone; the French and Swiss–French Montesquieu, Vattel, Constant, Berriat Saint-Prix; the German Mohl, Stein, and Gneist, too) and pays attention to the etymological problems and question of separation of powers in the different major and less major legal cultures (Latin politica trias; English separation of powers; French séparation des pouvoir; German Gewaltenteilung, and Gewaltentrennung (the second version in Austria and German-speaking territories of Switzerland); Italian separazione dei poteri; Spanish separación de poderes; Portugese separação de poderes; just as the Romanian separaţia puterilor; and Russian pазделéние властéй (razdelenije vlastej), too. Our article applies various methodologies of etymology, conceptual history (Begriffsgeschichte), and history of ideas (Ideengeschichte), and a typical analysis of Legal Doctrines (Rechtsdogmatik). This essay demonstrates the most important characteristics of Győző Concha’s life-work. Our paper compares the different variations of separation of powers related to adequate parts of Concha’s Politica: Constitutional
Theory – Administration Theory from 1891, 1893, and 1895/1905; and a shorter study entitled The Principles of the Separation of Powers (1892). We concluded that Concha criticised the mistakes of the confused separation of powers-related German legal literature (and sometimes the French one, too), and constructed his own theory of a strongly modified, inventive (original) version on Stein’s theory, based on the previous antecedents of the Hungarian Historical Constitution (and constitutional law).
E tanulmány Concha Győző, a német típusú alkotmánytan (Verfassungslehre) és közigazgatástan (Verwaltungslehre) egyik legfontosabb hazai művelője két fontos munkája tükrében kíván bemutatni egy atipikus hatalommegosztás elméletet. A dolgozat a témakör legnagyobb hatású elméleteinek egyes általános kérdéseit kívánja bemutatni elsőként (az angol Locke, Blackstone; a francia és francia svájci Montesquieu, Vattel, Constant, Berriat Saint-Prix; illetve a német Mohl, Stein és Gneist tevékenységét illetően), és figyelmet fordít a hatalommegosztás egyes kérdéseire, valamint etimológiai problémáira az eltérő nagy és kevésbé jelentékeny jogi kultúrákban (latin politica trias; angol separation of powers; francia séparation de pouvoirs; német Gewaltenteilung, valamint Gewaltentrennung [a második kifejezés az osztrák és svájci német jogi nyelvben használatos]; olasz separazione dei poteri; spanyol separación de poderes; portugál separação de poderes; illetőleg a román separaţia puterilor; továbbá az orosz pазделéние властéй (razdelenije vlastej) egyaránt. A cikk az etimológia, a fogalomtörténet (Begriffsgeschichte), az eszmetörténet (Ideengeschichte), valamint a szokásos jogdogmatikai (Rechtsdogmatik) elemzés eltérő módszertanait alkalmazza. Az esszé bemutatja Concha Győző munkásságának főbb jellemzőit. Írásunk egybeveti a Politika: Alkotmánytan/Közigazgatástan különféle kiadásokban fellelhető, hatalommegosztás tematikájú eltérő szövegváltozatait (1891, 1893, 1895/1905), valamint rövidebb, Az államhatalmak megosztásának elvei (1892) című munkáját. Végkövetkeztetésünk szerint Concha kárhoztatta (kritikával illette) a hatalommegosztással foglalkozó zavaros német jogirodalmat (és olykor a francia irodalmat is), és saját elméletét Stein teóriájának erősen módosított, a magyar történeti alkotmány (közjog) korábbi fejleményeire támaszkodó inventív változataként építette ki.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "Győző Concha’s Theory on the Separation of Powers" ["hu_HU"]=> string(48) "Concha Győző elmélete a hatalommegosztásról" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#874 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1347) ["email"]=> string(20) "koi.gyula@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1305) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Koi" ["hu_HU"]=> string(3) "Koi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(13) "alkotmánytan" [1]=> string(15) "eszmetörténet" [2]=> string(11) "etimológia" [3]=> string(21) "francia alkotmányjog" [4]=> string(17) "hatalommegosztás" [5]=> string(15) "komparatisztika" [6]=> string(17) "közigazgatástan" [7]=> string(20) "német alkotmányjog" [8]=> string(11) "Rechtsstaat" [9]=> string(11) "Rule of Law" } ["en_US"]=> array(10) { [0]=> string(21) "administration theory" [1]=> string(14) "comparatistics" [2]=> string(21) "constitutional theory" [3]=> string(9) "etymology" [4]=> string(25) "French Constitutional Law" [5]=> string(25) "German Constitutional Law" [6]=> string(16) "history of ideas" [7]=> string(11) "Rechtsstaat" [8]=> string(15) "the rule of law" [9]=> string(20) "separation of powers" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#867 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4945) ["id"]=> int(509) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1305) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study examines different scientific literatures published on the Hungarian administrative jurisdiction from 1945 to the present day. The relevant scientific publications about this topic can be systemised by following the chronology of historical science. Only scientific works were inspected, the variety of different publications and newspaper articles were left out form this summary. In the next two years following the Second World War the scientific discourse about administrative jurisdiction continued, however, the subject of the discussion was not supported by the new emerging power structure. The scientific discourse started slowly again after the judicial control was legally adopted into the legal system under the time of socialism. However, significant fluctuation could be observed after 1989. In the new millennium the number of scientific works increased further, more than ever before. This “rapid-publication” effect generated the phenomenon that only a smaller number of (preferred) works has become basic reference.
" ["hu_HU"]=> string(1253) "A tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodás témájában megjelent szakirodalmat vizsgálja 1945-től napjainkig. A történettudomány korszakolását követve rendszerezzük a vonatkozó tudományos közleményeket. Csak a tudományos módszerrel írt műveket gyűjtöttük össze, a különböző publicisztikák, napilapokban megjelenő cikkek ebből az összefoglalásból kimaradtak.
A második világháborút követő két évben a közigazgatási bíráskodásról szóló tudományos diskurzus folytatódott, azonban a téma további tárgyalását a kialakuló új rendszer nem támogatta. A szocializmus ideje alatti bírói kontroll újra a jogrendszerbe történő beépítését követően a tudományos diskurzus lassan újra megindult. Jelentős léptékváltozás csak a rendszerváltás éveitől figyelhető meg. A tudományos munkák száma az új évezredben tovább növekedett, több monográfia, konferenciakötet, tanulmánykötet és szakcikk is napvilágot látott. A gyors ütemű publikáció-dömping előidézte azt a jelenséget, hogy sok helyütt csak kisebb számú preferált munka lett a hivatkozási alap, a részben azonos eredményeket hozó tanulmányok száma pedig növekedett.
Civil Concept for Operators of Motor Vehicles and the Person Subjected to the Objective Administrative Sanctions
The operator’s identity has a key role in the field of civil objective liability and also in the field of no-fault responsibility for administrative offences. This is the focus point around which the strict civil liability rule of damages and the objective-based fine as an administrative sanction are organized. Examining the legislative measures, as well as the practice of courts and the
constitutional court, one comes to the same results: although both administrative and civil law spheres for the operator’s notion contain similar elements, the substantive “anchors” are missing which would create the real cross-compliance between the two notions. Despite that, one of the aims of this essay is to draw up the connection points deduced from the judicial practice. Its other goal is to examine the similarities and the differences between the two differing liability systems, discussing also compulsory insurance issues.
Az üzembentartói minőség döntő jelentőséggel bír mind a polgári jogi kártérítési felelősség, mind a szabálysértésért fennálló objektív felelősség területén. Ez az a beszámítási pont, amely köré a polgári jogi kártérítési felelősségi tényálláson kívül a közigazgatási szankció, az objektív bírság is szerveződik. A vonatkozó jogszabályok, a bírósági és az alkotmánybírósági gyakorlat mind arra mutat, hogy bár a közjogi és a magánjogi üzembentartói minőség két halmaza azonos elemeket is tartalmaz, mégis hiányoznak azok az anyagi jogi „horgonyok”, amelyekkel valódi megfeleltethetőség teremthető a két definíció között. Ennek ellenére jelen tanulmány célja, hogy felvázolja egyrészt a polgári bírósági gyakorlatban fellelhető kapcsolódási pontokat, másrészt pedig megvizsgálja a gépjárművek üzemben tartásából eredő két eltérő jogági felelősség: az objektív közigazgatási bírság és a szigorú veszélyes üzemi felelősség hasonlóságát és eltéréseit, érintve a kötelező felelősségbiztosítás kérdését.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(112) "Civil Concept for Operators of Motor Vehicles and the Person Subjected to the Objective Administrative Sanctions" ["hu_HU"]=> string(124) "Az üzembentartó polgári jogi fogalma és a közigazgatási bírság „címzettje” – gépjárművek üzemben tartása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#870 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1357) ["email"]=> string(26) "reka.pusztahelyi@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1313) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Pusztahelyi" ["hu_HU"]=> string(11) "Pusztahelyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Réka" ["hu_HU"]=> string(5) "Réka" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(35) "jogági jogellenesség doktrínája" [1]=> string(50) "közigazgatási jog és polgári jog interakciója" [2]=> string(24) "közigazgatási bírság" [3]=> string(35) "kötelező felelősségbiztosítás" [4]=> string(36) "objektív és abszolút felelősség" [5]=> string(22) "üzembentartó fogalma" [6]=> string(30) "veszélyes üzemi felelősség" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(20) "administrative fines" [1]=> string(30) "compulsory liability insurance" [2]=> string(65) "doctrine of different concepts of unlawfulness in branches of law" [3]=> string(48) "interaction between administrative and civil law" [4]=> string(39) "liability for highly dangerous activity" [5]=> string(40) "objective (strict) or absolute liability" [6]=> string(26) "operator of motor vehicles" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#880 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4957) ["id"]=> int(515) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1313) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }