The context of autonomy is constantly changing, in addition to the priorities of the community, the national and the international political factors are decisive. The questions of autonomy need to be re-thought, the question have to be included in the dominant discourses of the era. Tradition is present in public administration; it is a good practice to recapture tradition when designating certain elements of the state structure. If the bottom-up regionalism, the self-build of local communities is accepted, then the country defines itself as a summation or treaty of communities.
The decisive element of Transylvanian Hungarian autonomy discourse is Szeklerland, the reference to Szekler history. There must be a demand for centuries of autonomy: something that existed at one time, it is still today. The importance of the historical perspective is undeniable, even if the reading of historical processes on the Hungarian and Romanian sides is different, and therefore, we must base ourselves on the principles of recalling history as a pattern. The purpose of referral is to recall the status of a region of specific status, its centuries-old community, and its traditional institution.
Az autonómia kontextusa folyamatosan változik, a saját közösség prioritásai mellett meghatározó a többségi, nemzeti viszonyulás és a nemzetközi politikai környezet. Az autonómia kérdéseit újra kell gondolni, hogy a kérdés beilleszthető legyen a kor domináns diskurzusaiba, hogy róla a közvita megkerülhetetlenné váljon. A tradíció a közigazgatásban jelen van, bevált gyakorlat, hogy az államszerkezet bizonyos elemeinek elnevezésekor visszanyúlnak a hagyományhoz. Ha elfogadják az alulról építkező regionalizmust, a helyi közösségek önépítkezését, akkor az ország a közösségek összegződéseként vagy szerződéseként határozza meg önmagát.
Az erdélyi magyar autonómiadiskurzus meghatározó eleme Székelyföld, a székelység történelmére való utalás. Vissza kell követelni az évszázados autonómiát: ami létezett valamikor, az ma is jár. A történelmi perspektíva fontossága tagadhatatlan, még akkor is, ha a történelmi folyamatok olvasata magyar és román oldalon eltérő, ezért a történelem mintaként való felidézésekor alapozzunk elvekre. A visszautalás célja egy sajátos jogállású népesség régiójának, évszázadokat átívelő közösségi, intézményesülési viszonyainak a felidézése.
The Bourgeois-Democratic Governments and the Hungarian Soviet Republic under Charge
Based on the archival documents, the article examines the way the authorities, during the time of the restoration after the fall of the bourgeois-democratic government and the Hungarian Soviet Republic, treated the people’s commissioners. The author of the article examines in detail the existing sources related to the trial of the people’s commissioners, showing the court’s attitude towards the bourgeois-democratic and the Hungarian Soviet Republic’s governments that brought significant changes into the Hungarian legal and constitutional development. Ten people’s commissioners were arrested by the police at the beginning of 1919, Fall and condemned in a martial legal process. The people’s commissioners were not arrested because of crimes they personally committed but because they used to be members of the former Hungarian Soviet Republic’s government. They were held responsible in person for all functions of the government carried out during the time of the Hungarian Soviet Republic. The charges could be divided into four sections: lese-majesty and revolt, solicitation to commit murder in 167 cases, blackmailing and theft and counterfeiting. The trial lasted for five months and in the end, the court of five judges found all the ten people’s commissioners guilty. Four of them were condemned to death and the other six were condemned to life imprisonment. Later, Governor Miklós Horthy changed the death penalties by his grace to life imprisonment. At last, all the ten people’s commissioners were expulsed from the country to the Soviet Union in 1922.
" ["hu_HU"]=> string(1781) "A tanulmány a Károlyi Mihály által vezetett Népköztársaság és a Tanácsköztársaság 133 napos uralmát követő restaurációs időszak fellépését mutatja be a megelőző, illegitim politikai korszak népbiztosaival szemben, levéltári dokumentumok alapján. A szerző részletesen elemzi a népbiztosok perében fennmaradt forrásokat, bemutatva, hogy hogyan ítélte meg a bíróság a magyar állam- és jogfejlődésben alapvető és gyökeres változásokat hozó polgári demokratikus kormányok és a proletárdiktatúra állami létét. 1919 nyár végén és az ősz elején tíz egykori népbiztost tartóztatott le a rendőrség, akiket 1920-ban a népbiztos-perben állítottak bíróság elé és ítéltek el gyorsított eljárásban. A népbiztosokat nem az egyénileg elkövetett bűncselekményeikért helyezték előzetes letartóztatásba, hanem azért, mert a Forradalmi Kormányzótanács tagjai voltak. Így személyükben lettek felelőssé téve a kormányzótanács által létrehozott szervek tevékenységéért és azokért az intézkedésekért, amelyek a proletárdiktatúra alatt történtek. A vád négy részből állt: felségsértés és lázadás, 167 rendbeli gyilkosságra való felbujtás, több rendbeli zsarolás és lopás, valamint pénzhamisítás. Az öt hónapig tartó per eredményeképpen mind a 10 népbiztost bűnösnek találta az öttagú bíróság, és négyet közülük halálra, többieket pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Horthy Miklós kormányzó később a négy halálraítéltnek kegyelmet adott, és az ő büntetésüket is életfogytiglani fegyházra változtatta. Végül 1922-ben valamennyi népbiztos a fogolycsere egyezmény keretében a Szovjetunióba távozhatott.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "The Bourgeois-Democratic Governments and the Hungarian Soviet Republic under Charge" ["hu_HU"]=> string(129) "A polgári demokratikus kormányok és a Tanácsköztársaság a vádlottak padján – különös tekintettel a népbiztos-perre" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#816 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1452) ["email"]=> string(23) "csonka.laura@mnl.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1392) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(3) { ["de_DE"]=> string(0) "" ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(3) { ["de_DE"]=> string(0) "" ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(3) { ["de_DE"]=> string(0) "" ["en_US"]=> string(6) "Csonka" ["hu_HU"]=> string(6) "Csonka" } ["givenName"]=> array(3) { ["de_DE"]=> string(0) "" ["en_US"]=> string(5) "Laura" ["hu_HU"]=> string(5) "Laura" } ["preferredPublicName"]=> array(3) { ["de_DE"]=> string(0) "" ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "népbiztos-per" [1]=> string(32) "polgári demokratikus kormányok" [2]=> string(21) "Tanácsköztársaság" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(32) "Bourgeois-Democratic Governments" [1]=> string(25) "Hungarian Soviet Republic" [2]=> string(41) "the trial of the people’s commissioners" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#809 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5130) ["id"]=> int(598) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1392) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Waiting for „the Nearest High Day”. The Royal Question in Hungary and Austria, 1922-1938
The political leaders of the legitimist movement and the advocates of the legitimist thought believed that by reviving some form of the former monarchy of the Danube, and by the necessary and (through the diplomatic persuasion of the great powers and the Little Entente countries) possible return of the Hapsburg dynasty, which was considered legitimate, integer Hungary can be restored and reformed at the same time. They were convinced the constitutional „social people’s monarchy” that was to be created would have presented a chance of recovering from the social and economic crisis, of peace between the peoples of the Danube valley, and the cessation of the German and Slavic expansion.
They imagined, even though the failed to always openly take this goal on, that their historical vocation was to revive the Hungarian–Austrian Monarchy, which would take the place of the Austro–Hungarian Monarchy, in order to establish peace in Europe and reorganise the region. However, their strategists, who had partly been forged in the foreign affairs apparatus of the Monarchy, proved themselves efficient in the making of unorthodox theories of foreign affairs and legal continuity as well as in background negotiations, but they could not make use of the possibilities that arose either in Hungary in the early-1920’s or in Austria in the mid-1930’s despite the eerily similar slogans and phrases.
Gyula Andrássy Jr, Albert Apponyi, János Zichy, József Károlyi, Antal Sigray, Gusztáv Gratz, Sándor Pethő and Iván Lajos all proved to be éminences grises. This way the legitimist policy of „beliefs, hopes, the law and honour”, which „could have meant a more European path for the country”, could only be an alternative of the Horthy era, moving along the line separating reality and fiction.
A magyar és osztrák legitimista mozgalom politikai vezetői és a legitimista gondolat hirdetői úgy vélték, hogy az egykori dunai Monarchia valamilyen formában történő feltámasztásával, a legitimnek tekintett Habsburg-dinasztia szükséges és – a nagyhatalmak és a kisantant államainak diplomáciai meggyőzésével – lehetséges visszatérésével visszaállítható és egyben meg is reformálható az integer Magyarország. A létrejövő alkotmányos „szociális népkirályság” meggyőződésük szerint a társadalmi-gazdasági válságból való kilábalás, a Duna-völgyi népek megbékélésének, illetve a germán és a szláv expanzió feltartóztatásának esélyét is kínálta volna.
Úgy képzelték – bár a tartós politikai ellenszél miatt nem mindig vállalták fel őszintén –, hogy Európa békéje és a térség reorganizációja érdekében történelmi hivatásuk az Osztrák–Magyar helyébe lépő Magyar–Osztrák Monarchia feltámasztása. Részben a Monarchia külügyi apparátusában edződött stratégáik azonban az unortodox külpolitikai és jogfolytonossági elméletek gyártásában és a színfalak mögötti tárgyalásokban bizonyultak erősnek, a gyakorlati politika határozott formálására kínálkozó lehetőségekkel – a kísértetiesen hasonlító jelszavak és szófordulatok ellenére – sem a húszas évek elejének Magyarországán, sem a harmincas évek közepének Ausztriájában nem tudtak élni.
Ifj. Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Zichy János, Károlyi József, Sigray Antal, illetve Gratz Gusztáv, Pethő Sándor és Lajos Iván (valóban) szürke eminenciásoknak bizonyultak. Ilyen módon a Horthy-korszaknak csupán a valóság és a fikció határán mozgó alternatívája lehetett „a hitek, a remények, a jog és a becsület” legitimista politikája, amely „európaibb pályát jelenthetett volna az országnak”.
The Southland in the Public Administration of the Southern Slavic State 1918–1941
The article examines in detail the changes of the Southland’s public administrative system after the splitting of the Austro–Hungarian Monarchy. The historical Southland first joined the Serbian Monarchy after WW I and later the Slovenian–Croatian–Serb state. Mainly lands populated by Hungarians belonged to the Southland such as Backa, the western part of the Banat, the so-called Baranja triangle and the lands of the Medjimurje and Prekmurje. The new regime reorganized the public administrative system with the aim of centralization and unification and slowly marginalized those Hungarians who were working in the public administrative system during the times previous to the Peace Treaty of Trianon. The article shows in detail the structure and characteristics of this newly established administrative system.
" ["hu_HU"]=> string(968) "A tanulmány a Délvidék közigazgatásának változásait mutatja be részletesen, az Osztrák– Magyar Monarchia felbomlását követően. A történelmi Délvidék az I. világháború után előbb a Szerb Királysághoz, majd a Szlovén–Horvát–Szerb államhoz került. Idetartoztak a jelentős részben magyar lakosság által lakott területek: a Bácska, a Bánság délszláv államhoz került nyugati része, a Baranya háromszög, illetve a Muraköz és a Muravidék. Az elcsatolást követően az új, idegen rezsim a centralizáció és egységesítés jegyében átszervezte a közigazgatást, fokozatosan kiszorítva a korábbi időszakra jellemző közigazgatási szervezetet azokkal a tisztviselőkkel együtt, akik a Trianont megelőző időszakban a törvényhatóságok közigazgatásában dolgoztak. A tanulmány a szerbek által bevezetett új közigazgatási szervezet jellemzőinek és struktúrájának bemutatásával foglalkozik.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "The Southland in the Public Administration of the Southern Slavic State 1918–1941" ["hu_HU"]=> string(64) "A Délvidék a délszláv állam közigazgatásában 1918–1941" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#848 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1463) ["email"]=> string(20) "hornyak.arpad@pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1403) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Hornyák" ["hu_HU"]=> string(8) "Hornyák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Árpád" ["hu_HU"]=> string(7) "Árpád" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(10) "Délvidék" [1]=> string(45) "a Délvidék közigazgatásának változásai" [2]=> string(7) "Bácska" [3]=> string(7) "Bánát" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "Southland" [1]=> string(61) "the changes of the Southland’s public administrative system" [2]=> string(5) "Backa" [3]=> string(5) "Banat" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5162) ["id"]=> int(610) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1403) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Act 2. of 1946 about the Protection of the Republic and the Democratic State Regime
The article introduces in detail both the act of law mentioned in the title of the article and the path leading to its enactment. Therefore, it deals in detail with the regulation related to political crimes of the Act 5. of 1878, the so-called Code Csemegi and with the chapters of the following act on criminal law, Act 3. of 1921, the so-called Act on Order. In the main part of his article the author focuses on the chapters Act 2. of 1946 that defined the main characteristics of the Hungarian criminal law after the overtaking of the state power by the Communist Party. This act provided the possibility for the liquidation and imprisonment of the regime’s political enemies. According to the new criminal law developed according to the Stalinist ideology the number of the political enemies to be liquidated, increased immensely. The so-called „reactionists”, the members of the noble class and of the noble-Christian middle class, the kulak’s, the rich peasant families, the owners of mills, the members of the middle peasant class, the factory owners, the gentry, bureaucrats, suspected intellectuals, priests, members of the clerical reaction and all those people
who were declared to be the enemies of the Soviet Union and the former social democrats were put on this list. The article shows in detail their persecution based on the statistical data containing the number of the condemned persons.
A tanulmány a címben említett törvény rendelkezéseit mutatja be részletesen, felvezetve a megalkotásához vezető utat is. Így részletesen bemutatja az 1878. évi V. tc., a Csemegi-kódex, majdaz azt követő 1921. évi III. tc.-t az úgynevezett rendtörvény rendelkezéseit a politikai bűncselekményekről és a kommunista hatalomátvételt követően, a 20. század második felében alkalmazott 1946. évi II. tc.-ket, amely a szovjet típusú szocialista büntetőjogot egészen a rendszerváltozásig meghatározta. Az 1946. évi VII. tv., amely címében ugyan „A demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság védelméről” szólt, valójában a politikai ellenfelek likvidálását vagy bebörtönzését tette lehetővé. A sztálini elveknek megfelelően Magyarországon is egyre bővülta likvidálandók listája: Felkerültek rá a „reakciósok”, a volt uralkodó osztály tagjai, az úri-keresztény középosztály tagjai, a kulákok, a közép- és gazdagparasztok, a malomtulajdonosok, az „ingadozó” középparasztok, a gyárosok, a kispolgárok, a gyanús értelmiségiek, a papok, a klerikális reakció tagjai, a bürokraták, a Szovjetunió és a béketábor ellenségei, a munkásosztályt eláruló „álfasiszta” szociáldemokraták. A tanulmány részletesen elemzi a politikai bűncselekmények miatt elítéltekre vonatkozó statisztikai adatsorokat is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "Act 2. of 1946 about the Protection of the Republic and the Democratic State Regime" ["hu_HU"]=> string(83) "Az 1946. Évi VII. tc. a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#845 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1464) ["email"]=> string(25) "horvath_attila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1404) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Horváth" ["hu_HU"]=> string(8) "Horváth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(22) "az 1946. évi VII. tc." [1]=> string(14) "Csemegi-kódex" [2]=> string(13) "rendtörvény" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Act 2. of 1946" [1]=> string(12) "Code Csemegi" [2]=> string(12) "Act on Order" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#852 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5165) ["id"]=> int(611) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1404) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }“What the Personal Files Tell Us” Civil servants’ s career between the two World Wars in the light of the Ministry of Interior personnel documents
This paper intends to present the first results of an exploratory research on public service career. The civil service between the two World Wars comes alive from bottom-up perspective analysing the documents of the personnel commitment and excellence of civil servants. Among the Presidential Documents were examined the K 148 fond by Ministry of Interior with the title “Honors”. You can read in this item proposals related to the donation of various titles, ranks and other recognition, most of which have some attachment: detailed biographies, career path and other documents confirming excellent professional performance. Systematic sampling was carried out at 5-year intervals by reviewing documents classified under the same title on the national archive repository. The samples were taken in 1919, 1924, 1929, 1934 and 1939. In the exploratory phase of the research the goal is no more, than cognition, presentation with acceptance the subjective vision of the researcher. The genre is mixed accordingly: documentation and research report. In this study comes to life human fates, career paths in the context of social issues such as public health, population issues, war or charity work. However, we do not only include officials of the central administration, but also mayors, notaries, local and circular doctors, firefighters, paladin instructors and detectives. Along with them, the files are also show the careers and merits of university professors, engineers, lawyers, nuns and artists.
" ["hu_HU"]=> string(1785) "Jelen tanulmány egy felderítő közszolgálatiéletpálya-kutatás első eredményeit kívánja bemutatni. A két világháború közötti közszolgálat alulnézeti perspektívából, a tisztviselők személyes elhivatottságának és kiválóságának kordokumentumait elemezve elevenedik meg. A belügyi dokumentumok K 148 fond jelzetű elnöki iratainak 2-es, Kitüntetések címet viselő tételeit vizsgáltam. Ebben a tételben a különféle címek, rangok és más elismerések adományozásához kapcsolódó felterjesztéseket olvashatunk, amelyekhez legtöbb esetben részletes életrajz, pályakép és a kiváló szakmai teljesítményt alátámasztó egyéb irat kapcsolódik. Szisztematikus mintavétel történt ötéves időközönként áttekintve az ugyanazon cím alá sorolt dokumentumokat a levéltári repertórium alapján. A mintába az 1919-es, 1924-es, 1929-es, 1934-es és 1939-es esztendő került. Kvalitatív kutatásról annak is felderítő szakaszáról lévén szó, a kutatói cél nem több, mint megismerés, bemutatás, elfogadva a szubjektív látásmód létjogosultságát. A műfaj ennek megfelelően kevert: iratismertetés és kutatási beszámoló. A tanulmányban emberi sorsok, köztük tisztviselői életpályák elevenednek meg olyan társadalmi kérdések kontextusában, mint a közegészségügy, a népesedésügy, a hadigondozás vagy a közjótékonyság. Az életírások között azonban nem kizárólag a központi közigazgatás tisztviselőit találjuk meg, polgármesterek, jegyzők, községi és körorvosok, tűzoltók, leventeoktatók, detektívek alakjai is megelevenednek. Rajtuk kívül megidézik az akták egyetemi tanárok, mérnökök, ügyvédek, apácák és művészek pályáját és érdemeit is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(114) "Civil servants’ s career between the two World Wars in the light of the Ministry of Interior personnel documents" ["hu_HU"]=> string(100) "Közszolgálati életpályák a két világháború között a BM személyügyi iratainak tükrében" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "“What the Personal Files Tell Us”" ["hu_HU"]=> string(43) "„Amiről a személyügyek mesélnek…”" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#857 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1465) ["email"]=> string(23) "krisko.edina@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1405) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kriskó" ["hu_HU"]=> string(7) "Kriskó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Edina" ["hu_HU"]=> string(5) "Edina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(29) "közszolgálati életpályák" [1]=> string(46) "a két világháború közötti közszolgálat" [2]=> string(10) "K 148 fond" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(21) "public service career" [1]=> string(40) "civil service between the two World Wars" [2]=> string(10) "K 148 fond" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5168) ["id"]=> int(612) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1405) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Consequences of the Border Change in the County of Csanad and Torontal (1918–1923)
The peace treaty, that ended the First World War, brought about a great deal of territorial change for the two counties. Firstly, the Romanians and the Serbians had occupied them then this move was sanctioned in Trianon and after that a change in the order of local governance followed. Due to the territorial losses, the shrunken counties were merged together. (CsanadArad-Torontal). The renovation of public administration was finished in 1923 by resurrecting the old institutions (justice of the peace public servants, notaries, city councils etc..) and thus the organisational continuity was restored.
The new borders were defined in the Treaty of Trianon but in the case of the divided communities they were not meant to be final since due to geographical, transport related issues or any other circumstance they could have been modified.
They also raised important questions regarding the wealth law, since under the Romanian occupation tangible, intangible and cultural assets that once had belonged together were then pulled apart. The depreciation of the taken assets was accelerated by the case of reimbursing the damages caused by the occupation and the commune. The latter was important in terms of the conditions of the new public administration.
We can highlight migration as the main social consequence of the territorial changes which was mainly driven by „optalas” the option to choose between citizenship and by double-owning („kettos-birtokossag”) where landowners owned lands in separate countries. The case of optalas followed directly from the the high level of minority residence in the two counties and the double owning („kettos-birtokossag”) was the problem of the residents who lived along the borderland because the new borders separated the landowner from his land on the other side of the line. The two phenomena were not connected by law but their subjects were usually connected socially.
In the last phase of the transition they appointed the Boundary Commission. Its HQ was in Szeged. Under the terms of the Treaty of Trianon, Szeged was obliged to help the work of the Entente but in the eyes of the public it was „ a destructive quest”.
Az első világháborút lezáró béke, jelentős területi változást hozott a két megye számára. Előbb román és szerb megszállás következett, majd ennek szankcionálása Trianonban, ami maga után vonta az igazgatás rendjének megváltozását is. A területelszakítások miatt a csonkán maradt megyék egyesítésére (Csanád-Arad-Torontál) került sor. A közigazgatási renováció 1923-ban fejeződött be a régi szerkezeti forma (szolgabíróságok, jegyzőség, képviselő-testületek stb.) életre keltésével, s így helyreállt a szervezeti kontinuitás.
A trianoni határ a megosztott községek esetében nem jelentett végleges határt, mert domborzati, közlekedési és más körülmények miatt egyezményesen módosítani lehetett.
A területi elcsatolás fontos vagyonjogi kérdéseket is fölvetett, mert a területet bekebelező románok egységes anyagi, kulturális és szellemi javak birtoklását szakították ketté. Az idegen eltulajdonítás okozta értékvesztést csak fokozta a megszállás és a kommün alatt keletkezett károk megtérítésének ügye. Utóbbi az új közigazgatás feltételeinek szempontjából bírt jelentőséggel.
A területi változás társadalmi következményei közül az optálás és a kettősbirtokosság okozta migráció emelhető ki. Az optálás a két megye lakosságának magas nemzetiségi arányából következett, míg a kettősbirtokosság a határszélen élő lakosság problémája volt, mert a határ elvágta őket a túloldalra került földbirtokától. A két dolog jogilag teljesen független egymástól, de a két ügy alanyai társadalmilag gyakran összekapcsolódtak.
Az átalakulás utolsó eleme a Határkijelölő Bizottság működése volt. Ennek központja Szeged lett. A város a trianoni diktátum értelmében köteles volt az antant munkáját segíteni, de a közvélemény azt „megsemmisítő kutatásnak” tekintette.
The Complex Interpretation of Social Administration Between the Two World Wars
The study explores the interrelated and mutually enhancing elements of the activities of three professionals determining the interpretative dimension of the concept of Hungarian social administration between the two world wars: Zoltán Magyary, Lajos Esztergár and Andor Csizmadia.
Adopting a dominant role in the evolution of modern public administration in Hungary, Zoltán Magyary outlined, then later on redetermined, refined and enriched the concept of social administration through his presentations and studies already in the 1930s. His analyses, disciplinary foundations and attempts at definition were characterised by a complex approach to a broader scale of social sciences, interlinked with the activities of Lajos Esztergár in practical social policy in various aspects while drawing from the everyday experiences of social administration.
While, intending to enrich administrative historical research, the paper emphasizes only some of the corner points of his extremely complex approaches it highlights their public and specific policy connection with the results of Andor Csizmadia’s research in social administrative history.
In terms of Csizmadia’s lifework in the field of social policy the study also seeks the answer whether the social administration concept of productive social policy could mean an alternative connecting the ages in order to examine the continuity of possible interpretations resulting from this complexity.
" ["hu_HU"]=> string(1580) "
A tanulmány a magyar szociális közigazgatás fogalmának értelmezési dimenzióját meghatározó három szakember, Magyary Zoltán, Esztergár Lajos és Csizmadia Andor munkásságának kapcsolódó és egymást erősítő elemeit vizsgálja a két világháború közötti időszakban.
A modern magyar közigazgatás kialakulásában meghatározó szerepet vállaló Magyary Zoltán előadásaiban és tanulmányaiban már az 1930-as években körülhatárolta, később újrafogalmazta, árnyalta és gazdagította a szociális közigazgatás fogalmát. Elemzéseit, diszciplináris alapozását, definíciós törekvéseit a társadalomtudományok szélesebb területét átfogó komplex szemlélet jellemezte, amely a szociális közigazgatás mindennapi tapasztalatainak hasznosítása
során számos ponton érintkezett Esztergár Lajos gyakorlati szociálpolitikai tevékenységével.
Miközben a tanulmány a közigazgatás-történeti kutatások gazdagításának szándékával rendkívül komplex megközelítéseiknek csupán néhány sarokpontját emeli ki, rámutat ezek közés szakpolitikai kapcsolódására Csizmadia Andor szociális közigazgatástörténeti kutatásainak eredményeihez.
Csizmadia szociálpolitikusi életműve szempontjából a tanulmány arra is keresi a választ, hogy a produktív szociálpolitika szociális közigazgatás fogalma jelenthet-e korszakokat összekötő alternatívát a komplexitásból adódó értelmezési lehetőségek kontinuitásának vizsgálatához.
The Plan and the Failure of the Reform of the Public Administration at the Beginning of 1920s
The system of the public administration of the Hungarian state-order formed in 1867 had been tried to be modernized several times until the First World War, but all these attempts failed. After the First World War the new governments of Horty’s system attempted that again. In 1920 the Home Secretary Gyula Ferdinándy elaborated a bill which defined who could be the members of legislative bodies of counties, cities and villages. According to the legislation effective until then one half had not been elected by a secret ballot, and the second half had been formed by “virilises”. They were the biggest tax-payers of the given municipality (county, town or village). As for the new proposal, the members had been to be elected in secret ballots and the biggest tax-payers would not have been elected automatically, but selected from all the biggest tax-payers. Only men over 24 could have universal suffrage, so women would not have been given this right (they had not had it before, either). By all of these the government aimed to crowd out the representatives of Jews and the old nobility, the “gentry”. Wealthy Jews could be members (in a small number) as a consequence of the right of “virilis”, and landed nobility for the reason of open elections. Counties managed by the gentry organized protest-actions against the bill nationwide. In their declaration they called the county a legal establishment even more important than the Parliament and themselves as the most authentic representatives of the Hungarian nation. The protest was successful, the bill was withdrawn and the Home Secretary resigned. A new legislation was created only in 1929, but even that did not change the compound of the bodies. This story shows us how strongly feudal traditions were alive until the Second World War in Hungary and that the political life of countryside, besides large towns, was kept in hand by landed nobility of medieval origin.
" ["hu_HU"]=> string(2189) "Az 1867-ben létrejött magyar államrend közigazgatási rendszerét az első világháborúig többször próbálták meg modernizálni, ezek a kísérletek azonban mind kudarcot vallottak. Az első világháború után, a Horthy-rendszer új kormányai ismét kísérletet tettek erre. 1920-ban Ferdinándy Gyula belügyminiszter kidolgozott egy törvényt, amely első lépésként azt határozta meg, hogy ki lehet tagja a megyei, városi és községi képviselő-testületeknek. Az addigi törvény szerint a testületek tagságának egyik felét nem titkos módon választották meg, a másik felét pedig a virilisek alkották. Ezek az adott törvényhatóság (megye, város vagy község) legnagyobb adófizetői voltak. Az új javaslat szerint a tagokat titkosan választották volna meg, és a választott tagok mellett nem a legnagyobb adófizetők lettek automatikusan a képviselők, hanem az összes nagy adófizető közül a kiválasztott tagok. Választójoggal csak a 24 éven felüli férfiak rendelkezhettek, tehát a nők nem kaptak volna ilyen jogot (ezzel eddig sem rendelkeztek). Mindezzel a kormánynak az volt a célja, hogy kiszorítsa a testületekből a zsidókat és a régi nemesség, a dzsentri képviselőit. A vagyonosabb zsidók a virilis jog miatt (kisebb számban), a földbirtokos nemesség pedig a nyílt választás miatt lehettek nagy számban a képviselő-testület tagjai. A törvényjavaslat ellen a dzsentri által irányított megyék országos tiltakozó akciót szerveztek. Deklarációikban a magyar megyét a parlamentnél is fontosabb jogi intézménynek, saját magukat pedig a magyar nemzet legautentikusabb képviselőjének nevezték. A tiltakozás eredményre vezetett, a törvényjavaslatot visszavonták, a belügyminiszter pedig lemondott. Új törvényt csak 1929-ben hoztak, de jelentősen ez sem alakította át ezeknek a testületeknek az összetételét. Ez a történet mutatja, hogy Magyarországon a második világháborúig milyen erősen éltek a feudális hagyományok, és hogy a nagyvárosokon kívüli vidék politikai életét még mindig a középkori eredetű földbirtokos nemesség tartotta kézben.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "The Plan and the Failure of the Reform of the Public Administration at the Beginning of 1920s" ["hu_HU"]=> string(67) "A közigazgatási reform terve és kudarca az 1920-as évek elején" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#867 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1470) ["email"]=> string(23) "paksy.zoltan@mnl.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1412) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Paksy" ["hu_HU"]=> string(5) "Paksy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(17) "Ferdinándy Gyula" [1]=> string(22) "közigazgatási reform" [2]=> string(22) "feudális hagyományok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(17) "Gyula Ferdinándy" [1]=> string(35) "reform of the public administration" [2]=> string(17) "feudal traditions" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#868 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5180) ["id"]=> int(616) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1412) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Changes of the Hungarian Migration Policy in the First 25 Years of the 20th Century
In the period between 1900 and 1924 the most important problems of the Hungarian migration policy completely changed. While till the outbreak of the WWI it was the migration flow to the US which consisted a hard task for the government, during the war the arrival of the war-refugees and from the autumn of 1918 on the immigrant-refugees formed the most difficult problem to Budapest. Thus, the above three distinct milestones hallmark the Hungarian migration policy’s changes in the first 25 years of the 20th century. After all, the Hungarian migration policy’s main and general goal remained the control by all means, in brief that the migration flow should be controlled.
" ["hu_HU"]=> string(1092) "A magyar migrációs politika legégetőbb problémái az 1900 és 1924 között eltelt közel negyed évszázadban gyökeresen megváltoztak. Míg a világháború kitöréséig az óriási tömegű, túlnyomórészt az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás kezelésének módja jelentette a legfontosabb kérdést, a háború kitörése után a menekültek, illetve 1918 őszét követően a bevándorló menekültek megjelenése képezte a legnehezebben megoldható problémát úgy, hogy továbbra is foglalkozni kellett a kivándorlás kérdéseivel. A kivándorlási politika három határvonala nem jelentette azt, hogy a korábbi célok, eszközök és problémák egyszerre eltűntek volna, inkább folyamatos átmenetről beszélhetünk, annak ellenére is, hogy természetesen a háborús helyzet, illetve az Egyesült Államok bevándorlási politikájának változása azonnali változásokat hozott. A változó környezet és változó kihívások közepette a magyar migrációs politika állandó célja mindeközben az ellenőrzés megteremtése maradt.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(87) "The Changes of the Hungarian Migration Policy in the First 25 Years of the 20th Century" ["hu_HU"]=> string(75) "A magyar migrációs politika átalakulása a 20. század első negyedében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#873 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1471) ["email"]=> string(20) "bpalvolgyi@yahoo.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1413) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Pálvölgyi" ["hu_HU"]=> string(11) "Pálvölgyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(20) "migrációs politika" [1]=> string(11) "menekültek" [2]=> string(23) "kivándorlási politika" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(16) "migration policy" [1]=> string(12) "war-refugees" [2]=> string(18) "immigrant-refugees" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#872 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5182) ["id"]=> int(617) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1413) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Delegates of Rural Municipalities in the Upper House During the Horthy Era
In the Upper House that operated from 1927, the delegates of rural municipalities represented a significant, however, not decisive part (30%) of the board members. Following the establishment of the institution the social composition of the group had been rather one-dimensional, as it was comprised mainly of retired civil servants, landholders and clergymen. The interest of the delegates of the counties primarily concentrated around questions regarding local governments. Based on their speeches delivered in the upper house, they were characterized by a strong conservative stance. On the one hand they opposed the democratization of rural municipal elections while on the other they criticized the centralization efforts of different governments. In spite of the latter opinions only some of them were oppositionists explicitly, and most of them were essentially loyal to government policy regardless of the persona of the prime minister.
" ["hu_HU"]=> string(1052) "Az 1927-től működő felsőházban a vidéki törvényhatóságok küldöttei a testület tagságának számottevő, de nem meghatározó részét tették ki (30%). A csoport társadalmi összetétele az intézmény megalakulását követően meglehetősen egysíkúnak bizonyult, és túlnyomórészt nyugalmazott tisztviselőkből, földbirtokosokból, valamint egyházi emberekből állt. A vármegyék küldötteinek érdeklődése elsősorban az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekre koncentrálódott. Felsőházi felszólalásaik alapján egyfajta markáns, konzervatív pozíció jellemezte őket. Egyrészt ellenezték a vidéki törvényhatósági választások demokratizálását, másrészt bírálták a különböző kormányok részéről érvényesülő központosító törekvéseket. Az utóbbi vélemények ellenére azonban csak néhányan vállalták a nyílt ellenzéki pozíciót, és túlnyomó részük alapvetően lojálisnak bizonyult a kormánypolitika felé, a miniszterelnök személyétől függetlenül.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(78) "The Delegates of Rural Municipalities in the Upper House During the Horthy Era" ["hu_HU"]=> string(70) "A vidéki törvényhatóságok küldöttei a Horthy-kori felsőházban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#877 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1472) ["email"]=> string(28) "puski.levente@arts.unideb.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1414) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Püski" ["hu_HU"]=> string(6) "Püski" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Levente" ["hu_HU"]=> string(7) "Levente" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(10) "felsőház" [1]=> string(40) "vidéki törvényhatóságok küldöttei" [2]=> string(22) "Horthy-kori felsőház" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(11) "Upper House" [1]=> string(33) "delegates of rural municipalities" [2]=> string(37) "the Upper House during the Horthy era" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#876 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5184) ["id"]=> int(618) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1414) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Contradictions of the Introduction of the Hungarian Public Administration on the Territory of Southern Slovakia Returned to Hungary under the First Vienna Award (1938)
The study presents the process of reintegrating the territory of Southern Slovakia into the Hungarian public administration back in 1938, when the area was returned to Hungary under the First Vienna Award. The study examines the process primarily from the point of view of what that meant for the population living in the affected area. The author mainly focuses on problems occurring during the reintegration, including issues such as military administration, or different socialization of Hungarians living in Hungary and in Czechoslovakia.
" ["hu_HU"]=> string(514) "A tanulmány az első bécsi döntés által Magyarországhoz visszacsatolt területeknek a magyarországi közigazgatásba való visszaillesztésének folyamatát mutatja be, elsősorban abból a szempontból, hogy mit jelentett mindez az érintett területen élő lakosság számára. A szerző kiemelten foglalkozik a visszacsatolt területek reintegrációja során felmerült gondokkal, így a katonai közigazgatás, az anyások és a felvidékiek eltérő szocializációjának kérdéskörével is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(171) "The Contradictions of the Introduction of the Hungarian Public Administration on the Territory of Southern Slovakia Returned to Hungary under the First Vienna Award (1938)" ["hu_HU"]=> string(126) "A magyar közigazgatás bevezetésének ellentmondásai az első bécsi döntés által visszakapott felvidéki területsávon" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#883 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1473) ["email"]=> string(17) "simon@realmail.sk" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1415) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "SK" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Simon" ["hu_HU"]=> string(5) "Simon" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(41) "visszacsatolt területek reintegrációja" [1]=> string(102) "Magyarországhoz visszacsatolt területeknek a magyarországi közigazgatásba való visszaillesztése" [2]=> string(24) "az első bécsi döntés" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(22) "the First Vienna Award" [1]=> string(13) "reintegration" [2]=> string(117) "the process of reintegrating the territory of Southern Slovakia into the Hungarian public administration back in 1938" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#884 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(5186) ["id"]=> int(619) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1415) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }