object(Publication)#85 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7138) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:37" ["primaryContactId"]=> int(8875) ["sectionId"]=> int(141) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7014) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3105) "JOGI FORRÁSOK - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről - 2022. évi LXI. törvény a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról - 2023. évi XX. törvény az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról - 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről - 1353/2022. (VII. 21.) Korm. határozat a fogyasztóvédelmi politikáról - Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/ 2004/EK rendelet és a 2009/ 22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról - Az Európai Parlament és Tanács 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről - Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelv módosításáról, a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében - Javaslat Az Európai Parlament és Tanács irányelve a kifejezett környezeti állítások megalapozottságáról és kommunikációjáról - Javaslat Az Európai Parlament és Tanács irányelve az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet, valamint az (EU)2019/771 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-16" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1165) "

The Ministry of Justice in Hungary assumes control of consumer protection expertise from 2022. The government’s consumer protection policy emphasises the protection of children and families, simplification and accessibility of dispute resolution procedures between consumers and businesses, ensuring effective cooperation between state authorities, and European Union legal harmonisation alongside environmental directive assurance. The pillars of task distribution include cooperating authorities, relevant government offices, conciliation bodies, as well as civil and advocacy organisations. The study, while outlining the structure
and tools of the domestic consumer protection system, presents the outstanding efficiency and importance of domestic conciliation bodies on an international level, providing insight into achievements within the framework of European Union legal harmonisation. The latter is worth following with special attention, as Hungary will assume the rotating presidency of the Council of the European Union in the second half of 2024, with the honourable task of promoting legislative processes to protect consumer interests.

" ["hu_HU"]=> string(1304) "

A fogyasztóvédelmi szakmai irányítást hazánkban 2022-től az Igazságügyi Minisztérium látja el. A Kormány fogyasztóvédelmi politikájában kiemelt szerepet kap a gyermekek és családok védelme, a fogyasztók és vállalkozások közti vitarendezési eljárások egyszerűsítése és elérhetőbbé tétele, az állami szervek közti hatékony együttműködés biztosítása és az európai uniós jogharmonizáció a környezetvédelmi irányelvek biztosítása mellett. A feladatok megosztásának pillérei a társhatóságok, az illetékes kormányhivatalok, a békéltető testületek, továbbá a civil és érdekképviseleti szervezetek. A tanulmány mindamellett, hogy ismerteti a hazai fogyasztóvédelmi rendszer felépítését és eszközeit, bemutatja a hazai békéltető testületek nemzetközi szinten is kiemelkedő hatékonyságát és hatáskörének fontosságát, betekintést nyújt az európai uniós jogharmonizáció keretében elért vívmányokba is. Utóbbi kiemelt figyelemmel követendő, ugyanis 2024 második felében az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Magyarország láthatja el, amely megtisztelő feladat keretein belül nem titkolt cél a fogyasztói érdekek védelme érdekében jogszabályalkotási folyamatok előmozdítása.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(30) "Salgó László, Kupecki Nóra" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(92) "– Active Consumer Safeguards from the Perspective of Legislation and Professional Guidance" ["hu_HU"]=> string(79) " – a cselekvő fogyasztóvédelem jogalkotói és szakmai irányító szemmel" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "New Waves in Domestic Consumer Protection" ["hu_HU"]=> string(37) "Új utakon a hazai fogyasztóvédelem" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#816 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8877) ["email"]=> string(28) "peter.laszlo.salgo@im.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7138) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Salgó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8876) ["email"]=> string(22) "nora.kupecki@im.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7138) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Kupecki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Nóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(18) "fogyasztóvédelem" [1]=> string(28) "cselekvő fogyasztóvédelem" [2]=> string(29) "elérhető fogyasztóvédelem" [3]=> string(27) "Igazságügyi Minisztérium" [4]=> string(24) "vitarendezési eljárás" [5]=> string(33) "európai uniós jogharmonizáció" [6]=> string(24) "békéltető testületek" [7]=> string(15) "gyermekvédelem" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(19) "Ministry of Justice" [1]=> string(19) "consumer protection" [2]=> string(28) "dispute settlement procedure" [3]=> string(34) "European Union legal harmonisation" [4]=> string(19) "conciliation bodies" [5]=> string(16) "child protection" [6]=> string(11) "legislation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#843 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33121) ["id"]=> int(5813) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7138) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#147 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7126) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:38" ["primaryContactId"]=> int(8854) ["sectionId"]=> int(141) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(7002) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8752) "BENACCHIO, Giannantonio (2003): Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog – kereskedelmi jog. Ford. Földi András – Csizmazia Norbert. Budapest: Osiris. BENCSIK András (2017): A fogyasztóvédelem gazdaságelméleti alapjairól. Polgári Szemle, 13(4–6), 276–290. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2017.1220 CALLIESS, Christian – BAUMGARTEN, Ansgar (2020): Cybersecurity in the EU. The Example of the Financial Sector: A Legal Perspective. German Law Journal, 21(6), 1149–1179. Online: https://doi.org/10.1017/glj.2020.67 CHEN, Tsai-Jyh szerk. (2018): An International Comparison of Financial Consumer Protection. Singapore: Springer Nature. ENISA (2022): Threat Landscape 2022. Online: https://doi.org/10.2824/764318 Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság (2007): Fogyasztói jogok. Hogyan védi az Európai Unió az Ön érdekeit? Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala. FAZEKAS Judit (1994): A fogyasztói jogvédelem nemzetközi tapasztalatai. Európa Fórum, 4(1–4), 105–122. FIN-NET (2019): FIN-NET Activity Report 2019. Online: https://finance.ec.europa.eu/document/download/727f6940-9cd3-44f3-93fa-652a95824e0d_en?filename=2019-activity-report_en_0.pdf GARAI István – RITTER Tamásné (1998): Fogyasztóvédelem az Európai Unió tagállamaiban. Collega, 7(2) 23–34. JENSEN, Eric et al. (2021): Measuring Racial and Ethnic Diversity for the 2020 Census. United States Census Bureau. Online: https://www.census.gov/newsroom/blogs/random-samplings/2021/08/measuring-racial-ethnic-diversity-2020-census.html KPMG (2023): Ten Key Regulatory Challenges of 2023: Mid-year Look Forward. Online: https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/se/pdf/komm/2023/kpmg_midyear2023-ten-key-regulatory-challenges.pdf KRÜGER, P. S. – BRAUCHLE, J. P. (2021): The European Union, Cybersecurity, and the Financial sector: A Primer. Carnegie Endowment for International Peace. Online: https://carnegieendowment.org/2021/03/16/european-union-cybersecurity-and-financial-sector-primer-pub-84055 LEE, Jae M. – LEE, Jonghee – KIM, Kyoung T. (2020): Consumer Financial Well-Being: Knowledge is Not Enough. Journal of Family and Economic Issues, 41(2), 218–228. LEVITIN, Adam J. (2012): The Consumer Financial Protection Bureau: An Introduction. Review of Banking & Financial Law, 32, 321–369. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.2199678 Magyar Nemzeti Bank (2022a): A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022. Magyar Nemzeti Bank (2022bb): Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés, 2022. Online: https://www.mnb.hu/letoltes/kocka-zati-jelente-s-2022-hun-0825.pdf Magyar Nemzeti Bank (2022c): Makroprudenciális jelentés 2022. https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/makroprudencialis-jelentes/makroprudencialis-jelentes-2022 Magyar Nemzeti Bank (2023a): Jelentés a Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről 2022. Online: https://www.mnb.hu/bekeltetes/bemutatkozas/eves-jelenteseink/jelentes-a-penzugyi-bekelteto-testulet-eves-tevekenysegerol-2022 Magyar Nemzeti Bank (2023b): Pénzügyi stabilitási jelentés 2023. Online: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2023-majus MISKOLCZI BODNÁR Péter – SÁNDOR István (2009): A magyar fogyasztóvédelmi jog szabályozása. Budapest: Protestáns Jogi Oktatásért Alapítvány. MORAN, Eamonn (2022): Consumer Financial Services: Top 10 Compliance Priorities in 2023. Norton Rose Fulbright. Online: https://www.nortonrosefulbright.com/en-us/knowledge/publications/c21233f1/consumer-financial-services-top-10-compliance-priorities-in-2023 NAGY Zoltán (2010): A gazdasági válság hatása a pénzügyi intézmények és szolgáltatások szabályozására. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 28, 229–243. NAGY Zoltán (2015): A pénzügyi fogyasztóvédelem a változások tükrében. In Decem anni in Europaea Unione IV. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 131–140. NAGY Zoltán (2022): A pénzügyi fogyasztóvédelem alapjai. In KÁLMÁN János (szerk.): A pénzügyi jog alapintézményei. Budapest: ORAC, 605–622. Office of Financial Technology (2023): How the OCC’s Office of Financial Technology Impacts Bank-Fintech Relationships. Online: https://www.unit21.ai/blog/occ-office-of-financial-technology Office of the Comptroller of the Currency (2023): OCC Establishes Office of Financial Technology. Online: https://www.occ.gov/news-issuances/news-releases/2023/nr-occ-2023-31.html PASIOURAS Fotios et al. (2018): Bank Profit Efficiency and Financial Consumer Protection Policies. SSRN Publications. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3116258 TIMOFEEV, Ivan Nikolayevich (2020): Sanctions for Sanctions Violation: U.S. Department of Treasury Enforcement Actions against Financial Sector. Polis. Political Studies, (6), 73–90. Online: https://doi.org/10.17976/jpps/2020.06.06 TÓTH Tihamér (2018): Fogyasztóvédelmi közjog. Egyetemi jegyzet és szöveggyűjtemény. [h. n.]: [k. n.]. Online: https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12239/file/Fogyik%C3%B6zjogjegyzet%20-%20T%C3%B3th%20Tiham%C3%A9r.pdf United Nations (1985): United Nations Guidelines for Consumer Protection. Online: https://documents-dds-ny.un.org/doc/RESOLUTION/GEN/NR0/462/25/PDF/NR046225.pdf?OpenElement VÉKÁS Lajos (2000): Fogyasztóvédelmi magánjog és az új Polgári Törvénykönyv. In Bérczi Imre Jubileumi Emlékkönyv. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 58, 553–562. VERES Zoltán (2016): Európai dimenziók: A fogyasztóvédelmi szabályozás a közösségi jogban, különös tekintettel a pénzügyi szektorra. Jogelméleti Szemle, 17(4), 129–153. VÉRTESY László (2020): Jog és pénzügyek a bankszektorban. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634544814 ZHANG, S. et al. (2021): Fostering Green Development with Green Finance: An Empirical Study on the Environmental Effect of Green Credit Policy. China. Journal of Environmental Management, 296, 113159. Online: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2021.113159 ZOLTÁN Ödön (2001): A fogyasztóvédelemről és gyakorlatáról. Magyar Jog, 48(11), 659–665. Jogi források - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről - 2014. évi LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről - 2014. évi LXXVIII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról - 2014. évi XL. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről - 2015. évi LII. törvény a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról - 3/2023. (VIII. 30.) MK rendelet a lakossági ügyfelek megtakarítására vonatkozó pénzügyi edukációs figyelemfelhívásról szóló 209/2023. (V. 31.) Korm. rendelet végrehajtásáról - Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (CRR) - Az Európai Parlament és a Tanács 2019/881 rendelete az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) - Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (CRD IV)" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "17-43" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1055) "

Over the past decades, financial consumer protection has evolved considerably; the main issues for financial consumer protection in the 2020s can be divided into two broad areas. The first is the enforcement strengthening of the authorities: enhanced national and international enforcement, a focus on repeat offenders, extensive scrutiny of fair lending, charging policies, and practices, continued close monitoring of consumer complaints and
disputes, and enhanced coordination between regulators. The second relates to keeping pace with information technological developments, such as the development of fintech companies, neobanking, cryptocurrencies, and the proliferation of ESG, eco, zero, and green technology finance products with an emphasis on sustainability, cybersecurity, and ePrivacy. The USA has good practices in financial consumer protection to strengthen authorities’ expertise in a rapidly changing financial environment. The Central Bank of Hungary is also actively promoting financial consumer protection and stability.

" ["hu_HU"]=> string(1180) "

Az elmúlt évtizedek során a pénzügyi fogyasztóvédelem számottevő fejlődésen ment keresztül, a 2020-as évek főbb kérdései két nagyobb csoportra oszthatók. Az egyik a hatósági, felügyeleti jogalkalmazás erősítése: a nemzeti és nemzetközi fokozott jogérvényesítés, a visszaesőkre való összpontosítás, a tisztességes hitelezés, a díjpolitikák és  gyakorlatok széles körű vizsgálata, fogyasztói panaszok, jogviták figyelemmel kísérése és fokozott koordináció a szabályozó hatóságok között. A másik pedig a technológiai fejlődéssel való lépéstartáshoz kapcsolódik, úgymint a fintech vállalatok fejlődése, a neobanking, a kriptovaluták, a fenntarthatóságot hangsúlyozó ESG, öko, zéró és a zöld technológiát finanszírozó termékek elterjedése, valamint a kiberbiztonság és az elektronikus adatvédelem. Az USA jó gyakorlatokkal szolgál a pénzügyi fogyasztóvédelem terén, erősítve a hatóságok szakértelmét a gyorsan változó pénzügyi környezetben. A Magyar Nemzeti Bank is aktívan részt vesz a pénzügyi fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás előmozdításában.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(17) "Vértesy László" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "Current Issues and Challenges of Financial Consumer Protection in the 2020s" ["hu_HU"]=> string(84) "A pénzügyi fogyasztóvédelem aktuális kérdései, kihívások a 2020-as években" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#815 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8854) ["email"]=> string(25) "vertesy.laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7126) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "Ludovika University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Vértesy" ["hu_HU"]=> string(8) "Vértesy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(7) "fintech" [1]=> string(18) "fogyasztóvédelem" [2]=> string(20) "pénzügyi ágazatok" [3]=> string(23) "tisztességes bankolás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(19) "consumer protection" [1]=> string(12) "fair banking" [2]=> string(20) "financial industries" [3]=> string(7) "fintech" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#854 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33122) ["id"]=> int(5814) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7126) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#82 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7147) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:37" ["primaryContactId"]=> int(8897) ["sectionId"]=> int(141) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(7023) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8135) "Európai Bizottság (2020): A Bizottság közleménye az Európai Parlementnek és a Tanácsnak: Új fogyasztóügyi stratégia. A fogyasztói reziliencia erősítése a fenntartható helyreállítás érdekében. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=CELEX:52020DC0696&qid=1605887353618 KSH (2023): A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása a mobiltelefon-előfizetések számáról. Online: https://www.ksh.hu/stadat_files/ikt/hu/ikt0027.html NMHH (2022): A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022-es médiapiaci jelentése. Online: https://nmhh.hu/dokumentum/234335/NMHH_mediapiaci_jelentes_2022.pdf NMHH (2023a): A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság helyhez kötött piaci jelentése. Online: https://nmhh.hu/dokumentum/238859/helyhez_kotott_piaci_jelentes_2019_elso_2022_negyedik_negyedev.pdf NMHH (2023b): A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mobilpiaci jelentése. Online: https://nmhh.hu/dokumentum/238785/NMHH_mobilpiaci_jelentes_2022_masodik_felev.pdf NMHH (2023c): Az online médiatér közönsége (2023. július). Online: https://nmhh.hu/cikk/241302/Az_online_mediater_kozonsege_2023_julius EU Code of Practice on disinformation (2018). Online: https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=54454 „A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők” (2023). Online: https://nmhh.hu/cikk/236519/A_valotlansagoktol_virusoktol_es_az_alhirektol_is_felnek_a_magyar_internetezok 2022 Strengthened Code of Practice on Disinformation (2022). Online: https://ec.europa.eu/newsroom/dae/redirection/document/87585 ARANYOSNÉ BÖRCS Janka – LAPSÁNSZKY András – SPAKIEVICS Sándor szerk. (2010): A hírközlési igazgatás kézikönyve. Budapest: CompLex. BALOGH Virág (2023): A viselkedési közgazdaságtan a fogyasztóvédelemben. Jogtudományi Közlöny, LXXVIII. évfolyam, (2), 67–77. BALOGH Virág et al. (2010): Magyar fogyasztóvédelem és reklámjog. Budapest: HVG-ORAC. BARTA Attila (2020): A hírközlési szolgáltatások egyes fogyasztóvédelmi aspektusai. Közjavak, 6(1–2), 81–96. BARTHA Ildikó – HORVÁTH M. Tamás (2016): Fogalomtár. In HORVÁTH M. Tamás – BARTHA Ildikó (szerk.): Közszolgáltatások megszervezése és politikái. Merre tartanak? Budapest: Dialóg Campus, 905–914. BARTLE, Ian (2005): Globalisation and Eu Policy-Making: The Neo-Liberal Transformation of Telecommunications and Electricity. Manchester – New York: Manchester University Press. BEKE Nándor (2013): A „piacszabályozási” hatósági hatáskörök eljárásrendje. In LAPSÁNSZKY András (szerk.): Hírközlés-szabályozás, hírközlés-igazgatás hazánkban és az Európai Unióban. Budapest: CompLex, 340–359. BORDÁS Péter (2020): Közszolgáltatások. In JAKAB András et al. (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: http://ijoten.hu/szocikk/kozszolgaltatasok CORNES, Richard – SANDLER, Todd (1996): The Theory of Externalities Public Goods, and Club Goods. Cambridge, CB: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781139174312 CULLIS, John – JONES, Philip (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Budapest: Aula. CSIKÓS-NAGY Béla (2002): Közgazdaságtan a globalizáció világában. II. kötet. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. DIETZ Ferenc et al. (2011): Jelenkori közszolgáltatás-szervezési alternatívák. Budapest: BCE Közszolgálati Tanszék. FEHÉR Júlia (2012): Szempontok a hatékonyabb hírközlési fogyasztóvédelem megteremtéséhez. Diskurzus – A Batthyány Lajos Szakkollégium folyóirata, (2), 3–13. Online: https://blszk.sze.hu/images/Dokumentumok/diskurzus/2012/2/Diskurzus_2012_2_T%C3%81MOP.pdf HORVÁTH M. Tamás (2005): Közmenedzsment. Budapest–Pécs: Dialóg Campus. KOPPÁNYI Szabolcs (2003): Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon. Budapest: Osiris. LAPSÁNSZKY András (2009): A hírközlés közszolgáltatási-közigazgatási rendszerének fejlődése és szerkezeti reformja. Budapest: HVG-ORAC. LAPSÁNSZKY András (2013): A hírközlésre irányuló állami beavatkozás alapvető okai, intézményei, fejlődése. In LAPSÁNSZKY András (szerk.): Hírközlés-szabályozás, hírközlés-igazgatás hazánkban és az Európai Unióban. Budapest: CompLex, 39–56. LAPSÁNSZKY András (2020): Az elektronikus hírközlési igazgatása. In LAPSÁNSZKY András (szerk.): Közigazgatási jog. Szakigazgatásaink elmélete és működése. Budapest: Wolters Kluwer, 529–549. LAPSÁNSZKY András (2021): Az elektronikus hírközlés gazdasági közigazgatása hazánkban. Budapest: Wolters Kluwer. MAGYARY Zoltán (1942): Magyar Közigazgatás (A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában. A magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi rendje). Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. NEMEC, Juraj – WRIGHT, Glen (2000) Közösségi pénzügyek. Budapest: Aula. PAPP Ilona szerk. (2003): Szolgáltatások a harmadik évezredben. Budapest: Aula. SAVAS, Emanuel S. (1993): Privatizáció. Hogyan vonuljon ki az állam a gazdaságból? Budapest: Akadémiai. STIGLITZ, Joseph E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest: KJK-KERSZÖV. VALENTINY Pál (2004): A közszolgáltatások szabályozásáról. Híradástechnika, 59(11), 2–7. WEBER, Max (1992): Gazdaság és társadalom. (A megértő szociológia alapvonalai.) 2/1. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái. Budapest: Közgazdasági és Jogi. ZACHER, Mark W. – SUTTON, Brent A. (1996): Governing Global Networks: International Regimes for Transportation and Communications. Cambridge, CB: Cambridge University Press. Jogi források - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről - 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről - 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról - 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól - 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól - 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról - 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról - 19/2020. (XII. 18.) NMHH rendelet az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - Az Európai Parlament és a Tanács 2022. október 19-i 2022/2065 (EU) rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) - Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról - Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/53/EU irányelve a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2018. december 11-i 2018/1972 (EU) irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "45-67" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(408) "

The study aims to explore the legal basis and context of consumer protection, electronic communications and media regulation. The characteristics of public services are summarised with particular regard to the importance of market-based public services from a consumer protection point of view. The study also analyses specific relevant issues, such as universal services and commercial announcements.

" ["hu_HU"]=> string(511) "

A tanulmány az általános fogyasztóvédelem, valamint az elektronikus hírközlés és médiaigazgatás ágazatspecifikus fogyasztóvédelmi tartalmát és összefüggésrendszerét tárja fel. Ezt követően a közszolgáltatások sajátosságainak jellemzésére kerül sor, különös tekintettel a piaci közszolgáltatások fogyasztóvédelmi szempontú jelentőségére, majd az egyes speciális esetkörök, így például az egyetemes szolgáltatások, kereskedelmi közlemények elemzésére.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(19) "Lapsánszky András" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(87) "– Consumer Protection Challenges of Electronic Communication and Media Administration" ["hu_HU"]=> string(72) "– a hírközlés és a médiaigazgatás fogyasztóvédelmi kihívásai" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(39) "General and Special Consumer Protection" ["hu_HU"]=> string(46) "Általános és különös fogyasztóvédelem " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#845 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8897) ["email"]=> string(22) "drlapsanszky@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7147) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Lapsánszky" ["hu_HU"]=> string(11) "Lapsánszky" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(51) "egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás" [1]=> string(18) "fogyasztóvédelem" [2]=> string(12) "hírközlés" [3]=> string(18) "közszolgáltatás" [4]=> string(16) "médiaigazgatás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(43) "universal electronic communications service" [1]=> string(19) "consumer protection" [2]=> string(25) "electronic communications" [3]=> string(14) "public service" [4]=> string(16) "media regulation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#817 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33123) ["id"]=> int(5815) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7147) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#850 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7186) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:37" ["primaryContactId"]=> int(8960) ["sectionId"]=> int(141) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(7062) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6129) "A 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport (2017): Iránymutatás az automatizált döntéshozatallal és a profilalkotással kapcsolatban a 2016/679 rendelet alkalmazásához. Online: https://www.naih.hu/files/wp251rev01_hu.pdf A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport (2010): Vélemény a viselkedésalapú online reklámról. Online: https://ec.europa.eu/justice/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2010/wp171_en.pdf Európai Bizottság (2022): Új uniós stratégia a gyermekek online védelme és önrendelkezése érdekében. Sajtóközlemény. 2022. május 11. Online: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_2825 HARMS, Bianca – BIJMOLT, Tammo H. A. – C. HOEKSTRA, Janny (2019): You Don’t Fool Me! Consumer Perceptions of Digital Native Advertising and Banner Advertising. Journal of Media Business Studies, 16(4), 275–294. Online: https://doi.org/10.1080/16522354.2019.1640517 Íme a nagy influencer trend kutatás. OnBrands, 2019. április 12. Online: https://onbrands.hu/marka-es-trend/2019/04/uzlet-piac/ime-a-nagy-influencer-trend-kutatas International Consumer Protection and Enforcement Network (2020): Best Practice Principles. Marketing Practices Directed Towards Children Online. Online: https://icpen.org/sites/default/files/2020-06/ICPEN%20-%20Best%20Practice%20Principles%20for%20Marketing%20Practices%20Directed%20Towards%20Children%20Online%202020.pdf JAKAB György – PATAI Rita (2022): Profil és profilalkotás a digitális életvilágban. Iskolakultúra, 32(3), 31–43. Online: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.3.31 LEBOW, Sarah (2023): Why it’s time for marketers to pay attention to Gen Alpha. Insider Intelligence, 2023. február 21. Online: https://www.insiderintelligence.com/content/time-marketers-pay-attention-gen-alpha LOEB, Walter (2023): How Influencers Drive Teenager Purchases. Forbes, 2023. június 5. Online: https://www.forbes.com/sites/walterloeb/2023/06/05/how-influencers-drive-teenager-purchases LORENZ, Taylor (2018): Posting Instagram Sponsored Content Is the New Summer Job. The Atlantic, 2018. augusztus 22. Online: https://www.theatlantic.com/technology/archive/2018/08/posting-instagram-sponsored-content-is-the-new-summer-job/568108/ LUPIÁÑEZ-VILLANUEVA, Francisco et al. (2016): Study on the Impact of Marketing through Social Media, Online Games and Mobile Applications on Children’s Behaviour – Final Report. Online: https://doi.org/10.2818/917506 SCHRUM, Anja (2020): Der Kunde ist Kind – Wie Werbung die Kleinsten lockt. SWR, 2020. január 23. Online: https://www.swr.de/swr2/wissen/der-kunde-ist-kind-wie-werbung-kinder-lockt-100.html SORBÁN Kinga (2022): Merre tovább az online gyermekvédelemben? A kiskorúak védelme az új médiakörnyezetben megjelenő káros tartalmaktól. Glossa Iuridica, 9(1–2), 65–88. SZABÓ Péter (2017): A fogyasztó fogalma és a fogyasztói szerződés értékelésének egyes kérdései az Európai Unió Bíróságának néhány újabb döntése tükrében. Európai Jog, 17(1), 1–6. Virtuális véleményvezérekkel reklámoznak a cégek, de vajon ez hogyan hat a fogyasztókra? Mandiner.hu, 2022. augusztus 14. Online: https://mandiner.hu/makronom/2022/08/virtualis-velemenyvezerekkel-reklamoznak-a-cegek-de-vajon-ez-hogyan-hat-a-fogyasztokra Jogi források - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) - Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) - Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról - A Gyermek jogairól szóló (Convention on the Rights of the Child), New Yorkban, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése által elfogadott nemzetközi egyezmény" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "69-82" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(509) "

After clarifying the notions of consumer and minor, the study describes the EU regulation of advertising to minors, which is rather fragmented and covered by several pieces of legislation. The study presents relevant EU research that identifies online marketing techniques that rely on the vulnerability of minors and are therefore of concern (e.g. influencer advertising, advertising embedded in online games or disguised as games), showing why and how they may constitute unfair commercial practices.

" ["hu_HU"]=> string(699) "

A tanulmány a fogyasztó és kiskorú fogalmának tisztázását követően ismerteti a kiskorúak felé irányuló reklámok uniós szabályozását, amely meglehetősen tagolt, több jogszabály által is érintett. A tanulmány ismerteti a releváns uniós kutatásokat, amelyek feltárják azon online marketingtechnikákat, amelyek a kiskorúak kiszolgáltatottságára építenek (például influenszerreklámok, online játékokba ágyazott vagy játéknak álcázott reklámok), és bár aggályosak, nem feltétlenül jogsértők. A tanulmány rámutat arra, hogy fogyasztóvédelmi szempontból melyek a jogsértő megoldások, köztük a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(11) "Barta Judit" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(113) "EU Protection of Underage Consumers against Online Advertising and Online Advertising Techniques Directed at Them" ["hu_HU"]=> string(118) "Kiskorú fogyasztók uniós védelme a feléjük irányuló online reklámokkal, online hirdetéstechnikákkal szemben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#821 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8960) ["email"]=> string(25) "barta.judit69@t-online.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7186) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Barta" ["hu_HU"]=> string(5) "Barta" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Judit" ["hu_HU"]=> string(5) "Judit" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(19) "kiskorú fogyasztó" [1]=> string(15) "digitalizáció" [2]=> string(20) "influenszerreklámok" [3]=> string(16) "online reklámok" [4]=> string(26) "online marketingtechnikák" [5]=> string(16) "online játékok" [6]=> string(41) "tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(17) "underage consumer" [1]=> string(14) "digitalisation" [2]=> string(22) "influencer advertising" [3]=> string(18) "online advertising" [4]=> string(27) "online marketing techniques" [5]=> string(12) "online games" [6]=> string(27) "unfair commercial practices" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#860 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33124) ["id"]=> int(5816) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7186) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#851 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6991) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:39" ["primaryContactId"]=> int(8652) ["sectionId"]=> int(141) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6867) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7748) "ÁRVA Máté László (2018): A szerződésszerűség a digitális egységes piac perspektívájából. In HOMOKI-NAGY Mária (szerk.): Acta Universitatis Szegediensis. Forvm. Publicationes Discipulorum Iurisprudentiae. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 7–35. BARTHA-TÓTH Martina (2021): A kellékszavatosság és jótállás szabályozásának történeti áttekintése. Debreceni Jogi Műhely, 18(1–2), 13–24. Online: https://doi.org/10.24169/DJM/2021/1-2/2 BARZÓ Tímea – PAPP Tekla szerk. (2018): Civilisztika I. Általános tanok – Személyek joga – Szellemi alkotások joga. Budapest: Dialóg Campus. BERGENDI-RÁCZ Diána (2022): A kellékszavatossági jog a Ptk.-ban és a Bécsi Vételi Egyezményben. Polgári Jog, 7(1–2), 1–21. BÍRÓ György szerk. (2014): Általános tanok és személyek joga. Miskolc: Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért. BORONKAY Miklós (2022): Tapadókár – következménykár. Polgári Jog, 7(3–4), 1–14. FAZEKAS Judit (2018): A hibás teljesítés jogkövetkezményi eszköztára. In PUSZTAHELYI Réka (szerk.): Miskolci konferenciák 2016 – 2018. A Polgári Jogot Oktatók XXII. és XXIV. Országos Találkozójának válogatott tanulmányai. Miskolc: Novotni Alapítvány, 27–41. FAZEKAS Judit (2013): A hibás teljesítés szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben. In GRAD-GYENGE Anikó (szerk.): Szociális elemek az új Ptk-ban. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 45–58. FAZEKAS Judit (2021): A feltörekvő technológiák, a mesterséges intelligencia és a fogyasztóvédelmi jog. In MISKOLCZI-BODNÁR Péter – HOMICSKÓ Árpád Olivér – SZUCHY Róbert (szerk.): 65. Studia in honorem Gyöngyi Harsányi. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 81–95. FAZEKAS Judit (2022): A fogyasztóvédelmi jog digitális transzformációjának újabb eredményei – avagy az áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások hibás teljesítéséről szóló irányelvek és transzpozíciójuk. Jog–Állam–Politika, 14(2. különszám), 121–130. FÉZER Tamás – HAJNAL Zsolt (2020): A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Magyarországon. Debreceni Jogi Műhely, 17(1–2), 35–63. Online: https://doi.org/10.24169/DJM/2020/1-2/2 FUGLINSZKY Ádám (2016): A termékszavatosság kollíziós jogi minősítése. Polgári Jog, 1(4), 1–15. HAJNAL Zsolt (2020): A fogyasztási cikkek adásvételének szabályozási kísérlete és legújabb módosításai az Európai Unióban és a magyar jogban. Gazdaság és Jog, 28(7–8), 6–11. KEMENES István (2014a): A szerződésszegés szabályozása. In VÉKÁS Lajos – VÖRÖS Imre (szerk.): Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest: Wolters Kluwer, 207–226. KEMENES István (2014b): A szerződésszegés szabályozása az új polgári törvénykönyvben. Jogtudományi Közlöny, 69(5), 213–223. KISS Anna (2016): A fogyasztóvédelemről. Ügyvédvilág, 10(3), 10–11. KOVÁCS László (2016): Változások a szerződésszegés szabályozásában V. Céghírnök, 26(3), 11–14. LESZKOVEN László (2018): Szerződésszegés a polgári jogban. Budapest: Wolters Kluwer Hungary. Online: https://doi.org/10.55413/9789632958668 NAGY Éva (2013): Hibás teljesítés – irányelv-konformitás. In FANTOLY Zsanett – GÁCSI Anett Erzsébet (szerk.): Állam és jog – kodifikációs kihívások napjainkban. Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák III. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 167–177. NOCHTA Tibor – FABÓ Tibor (2016): Az Európai Unió fogyasztói adásvételről és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelveinek tükröződése polgári jogunkban. In TILK Péter (szerk.): Az uniós jog és a magyar jogrendszer viszonya. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 435–460. NYERGES József (2014): Szerződést biztosító mellékkötelezettségek az új Polgári Törvénykönyvben. Közjegyzők Közlönye, 61(5), 5–27. OROSZ Flóra (2022): A fogyasztók érdekeit szolgáló, szavatossági és jótállási igények intézésének módosított hazai szabályozása. Iustum Aequum Salutare, 18(1), 161–173. OSZTOVITS András szerk. (2014): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. III. kötet. Budapest: Opten Informatikai Kft. ULRICH Ágnes (2022): A digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló (EU) 2019/770 irányelv legfontosabb rendelkezései, valamint az irányelv hazai átültetése. Európai Jog, 22(3), 1–10. VÉKÁS Lajos (2021): Az uniós fogyasztói szerződési jog megújítása és az új irányelvek átültetése. Magyar Jog, 68(2), 65–75. VÉKÁS Lajos – GÁRDOS Péter szerk. (2021): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. Budapest: Wolters Kluwer. VEREBICS János (2014): A termékszavatosságról. Gazdaság és Jog, 22(6), 7–11. WELLMANN György szerk. (2021): Polgári jog. Kötelmi jog. Első és Második Rész. Budapest: HVG-ORAC. Jogi források - 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről - 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről - 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról - 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól - 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról - Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről - A Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslat - 1/2014. számú PJE határozat - A hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/2012. (VI. 21.) PK vélemény BDT2009. 2088. BDT2005. 1262. BDT2005. 1201. BDT2000. 227. BH2015. 62. BH2013. 122. BH2010. 214. BH1992. 263. Kúria Pfv. V. 20.707/2014/4. Győri Ítélőtábla Pf. II. 20.271/2013/8. GYMSBT 166/2023. GYMSBT 141/2023. GYMSBT 131/2023. GYMSBT 127/2023. GYMSBT 120/2023. GYMSBT 97/2023. GYMSBT 95/2023. GYMSBT 68/2023. GYMSBT 63/2023. GYMSBT 50/2023. GYMSBT 18/2023. GYMSBT 17/2023. GYMSBT 397/2022. GYMSBT 393/2022. GYMSBT 386/2022. GYMSBT 383/2022. GYMSBT 382/2022. GYMSBT 380/2022. GYMSBT 374/2022. GYMSBT 363/2022. GYMSBT 332/2022. GYMSBT 297/2022. GYMSBT 232/2022. GYMSBT 215/2022. GYMSBT 214/2022. GYMSBT 213/2022." ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "83-101" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1019) "

In the last few years, the Hungarian private consumer protection law governing consumer contracts for the sale of goods has been amended and supplemented in several points: first, on 1 January 2021, Government Decree 151/
2003 (22. IX.) on the mandatory warranty for certain consumer durables was amended. One year later, on 1 January 2022, Government Decree 373/2021 (30. VI.) on the detailed rules for contracts between consumers and
businesses for the sale of goods and the supply of digital content and services, transposing the EU’s ‘twin’ directives, entered into force. Since both pieces of legislation deal in detail with defective performance of consumer contracts for the sale of goods, in particular claims for warranty for material defects and guarantee claims that consumers can enforce, we consider it appropriate to compare their content with the relevant provisions of Act V of 2013 on the Civil Code, making critical comments on the solutions of the legislator that we object to.

" ["hu_HU"]=> string(1245) "

Az elmúlt néhány évben a magyar fogyasztóvédelmi magánjognak az áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződésekre irányadó joganyaga több ponton is kiegészült, illetve módosult: először 2021. január 1-jén módosították az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet, majd egy évvel később, 2022. január 1-jén hatályba lépett az uniós ikerirányelveket átültető, a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet. Mivel mindkét jogszabály részletesen foglalkozik az áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződések hibás teljesítésével, különösen a fogyasztók által érvényesíthető kellékszavatossági és jótállási igényekkel, ezért indokoltnak tartjuk azok tartalmának, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény releváns szabályainak összevetését, kritikai észrevételeket fogalmazva meg a jogalkotás általunk kifogásolt megoldásaival szemben.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(12) "Csitei Béla" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(89) "Legal Issues Concerning Defective Performance of Consumer Contracts for the Sale of Goods" ["hu_HU"]=> string(134) "Az áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jogi szabályozás neuralgikus pontjai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#864 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8652) ["email"]=> string(22) "csitei.bela@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6991) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"en_US";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Csitei" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(18) "fogyasztóvédelem" [1]=> string(19) "hibás teljesítés" [2]=> string(15) "ikerirányelvek" [3]=> string(11) "jótállás" [4]=> string(19) "kellékszavatosság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(19) "consumer protection" [1]=> string(21) "defective performance" [2]=> string(17) "'twin' directives" [3]=> string(9) "guarantee" [4]=> string(29) "warranty for material defects" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#869 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33125) ["id"]=> int(5817) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6991) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#763 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7224) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:36" ["primaryContactId"]=> int(9017) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7100) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2841) "BALÁZS István (2020): A Kormány és a központi közigazgatás értelmezése, valamint annak változásai a magyar alkotmányos környezetben. In ÁRVA Zsuzsanna et al.: Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalomkörében. Budapest: Dialóg Campus, 11–112. BIHARI Mihály (2005): Magyar politika 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Budapest: Osiris. HINE, David (1993): Governing Italy. The Politics of Bargained Pluralism. Oxford: Oxford University Press. KIS Norbert (2021): Visszaszerezni, ami elveszett – Az államszervezet újjáépítése 2010 után. In ORBÁN Balázs – MERNYEI Ákos (szerk.): Magyarország 2020. 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Budapest: MCC, 437–457. MANDÁK Fanni (2012): A magyar kormányzati struktúra reformja a második Orbán kormány idején. In VEREBÉLYI Imre (szerk.): Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr: Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, 30–41. PETRÉTEI József (2013): Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Pécs: Kodifikátor Alapítvány. POGUNTKE, Thomas – WEBB, Paul (2005): Presidentialization of Politics: A Comparative Study of Modern Democracies. Oxford – New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/0199252017.001.0001 SÁRKÖZY Tamás (2012): Magyarország kormányzása 1978–2012. Budapest: Park. STUMPF István (2011): Stabilitás és „zsákmányrendszer” szerepe a közszolgálati életpályában. In GELLÉN Márton (szerk.): Új feladatok-átalakuló közszolgálat. Tanulmányok a II. Magyary Zoltán emlékkonferencia kapcsán. Budapest: Nemzeti Közigazgatási Intézet, 19–24. STUMPF István (2014): A „jó kormányzás” két értelme. In Erős állam, alkotmányos korlátok. Budapest: Századvég, 67–96. TÓTH László (2022): Az V. Orbán-kormány struktúrája és összetétele a végrehajtóhatalom prezidencializációja szempontjából. Új Magyar Közigazgatás, 15(4), 2–11. Jogi források - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról - 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről - 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről - 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról - 2022. évi II. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról - 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről - 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről - 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról - Miniszterelnökség Alapító Okirata, 2014. július 24." ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "103-125" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(807) "

The public law character of governance has been stable since the political regime change (1990), while the government’s capabilities, organization, operation, and style have undergone significant changes. The Fundamental Law of Hungary (2012) maintained the continuity of public law, which provided a basis for the recent appreciation of the government, executive power, and governance in the system of power sharing. The stability of public law provides a broad framework for the presidentialisation of the executive power, as well as
for the “personalisation” and “mediatisation” of governance. The study presents the specific Hungarian dialectic of the metamorphosis of public law traditions and governance based on an overview of the decade after the Fundamental Law (2012–2023).

" ["hu_HU"]=> string(813) "

A kormányzás közjogi karaktere a rendszerváltás (1990) óta állandóságot mutat, miközben a kormányzati képességek, a szervezet, a működés, a stílus jelentős változásokon ment
keresztül. Magyarország Alaptörvénye (2012) fenntartotta a közjogi kontinuitást, amely alapot biztosított a kormány, a végrehajtó hatalom, a kormányzás felértékelődésére a hatalommegosztás rendszerében. A közjogi stabilitás tág kereteket ad a végrehajtó hatalom prezidencializálódásának, egyúttal a kormányzás „perszonifikálódása” és „mediatizációja” számára is. A tanulmány bemutatja a közjogi hagyományok és a kormányzás metamorfózisának sajátos magyar dialektikáját az Alaptörvény utáni évtized (2012–2023) vázlatos áttekintése alapján.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(27) "Stumpf István, Kis Norbert" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(65) "Changes and the Continuity of Public Law in Governance of Hungary" ["hu_HU"]=> string(63) "Változások és közjogi kontinuitás a magyar kormányzásban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9017) ["email"]=> string(27) "stumpf.istvan@tk.hun-ren.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7224) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Stumpf" ["hu_HU"]=> string(6) "Stumpf" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#784 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9424) ["email"]=> string(22) "kis.norbert@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7224) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Kis" ["hu_HU"]=> string(3) "Kis" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Norbert" ["hu_HU"]=> string(7) "Norbert" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Alaptörvény" [1]=> string(12) "kormányzás" [2]=> string(23) "prezidencializálódás" [3]=> string(15) "miniszterelnök" [4]=> string(14) "mediatizáció" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(26) "Fundamental Law of Hungary" [1]=> string(10) "governance" [2]=> string(19) "presidentialisation" [3]=> string(14) "prime minister" [4]=> string(13) "mediatisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33126) ["id"]=> int(5818) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7224) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#165 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6890) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:39" ["primaryContactId"]=> int(8520) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6766) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8950) "BALÁZS István (2015): Az európai közigazgatási jog és közigazgatás értelmezéséről. In GERENCSÉR Balázs – BERKES Lilla – VARGA Zs. András (szerk.): A hazai és uniós közigazgatási eljárásjog aktuális kérdései. Budapest: Pázmány, 13–30. COEN, David – THATCHER, Mark (2008): Network Governance and Multi-Level Delegation: European Networks of Regulatory Agencies. Journal of Public Policy, 28(1), 49–71. Online: https://doi.org/10.1017/S0143814X08000779 Európai Bizottság (2015): A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai digitális egységes piaci stratégia. COM(2015) 192 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A52015DC0192 Európai Bizottság (2018): Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról. COM(2018) 434 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52018PC0434 FÁSI, Csaba (2022): Application of Artificial Intelligence in Administrative Decision-making. In DELI, Gergely et al. (szerk.): Proceedings of Central and Eastern European e|Dem and e|Gov Days 2022. CEEE|Gov Days. New York: Association for Computing Machinery (ACM), 147–152. Online: https://doi.org/10.1145/3551504.3551555 FIRNIKSZ Judit (2023): Az interoperabilitásra vonatkozó elvárások a digitális piacok szabályozási kontextusában. In Medias Res, 12(2), 120–145. Online: https://doi.org/10.59851/imr.12.2.6 GEBER, Frederic (2013): Bankaufsicht ohne Verwaltungsverfahrensrecht? Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht, 24(8), 298–299. GOMBOS Katalin (2021): Európai jog – Az Európai Unió közjoga. Budapest: Wolters Kluwer. GOMBOS Katalin (2023): A Digital Services Act és a Digital Markets Act várható kihívásai a jogalkalmazásban. In Medias Res, 12(2), 92–119. Online: https://doi.org/10.59851/imr.12.2.5 GOMBOS Katalin et al. (2021): A mesterséges intelligencia jogalkalmazási területen való hasznosíthatóságának alapjogi kérdései. In TÖRÖK Bernát – ZŐDI Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai – Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről. Budapest: Ludovika, 327–356. GUCKELBERGER, Annette (2013): Gibt es bald ein unionsrechtliches Verwaltungsverfahrensgesetz? Neue Zeitschrift für Verwaltungsrecht, 32(10), 601–602. HOFMANN, Herwig C. H. (2014): General Principles of EU Law and EU Administrative Law. In BARNARD, Catherine – PEERS, Steve (szerk.): European Union Law. Oxford: Oxford University Press, 196–225. KOLTAY, András (2022): The Protection of Freedom of Expression from Social Media Platforms. Mercer Law Review, 73(2), 523–589. LEVI-FAUR, David (2011): Regulatory Networks and Regulatory Agencification: Towards a Single European Regulatory Space. Journal of European Public Policy, 18(6), 810–829. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2011.593309 MANANCOURT, Vincent (2022): Big Instagram Fine Shows Europe’s Top Digital Privacy Enforcer is finally Getting Tough. Politico 2022. szeptember 6. Online: https://www.politico.eu/article/europe-gdpr-enforce-big-tech-dpc/ O’ DONOVAN, Brian (2022): Ombusdman finds EU monitoring over Irish data ‘appropriate’ RTE, 2022. december 20. Online: https://www.rte.ie/news/business/2022/1220/1342912-data-protection-commission/?fbclid=IwAR1KZqaAsil-AgIIf-LSbsPUMnLGoi6yqpG4Ysl1MG_j_nNr2wgTmovf7ac SAURER, Johannes (2014): Der Einzelne im europäischen Verwaltungsrecht. Tübingen: Mohr Siebeck. Online: https://doi.org/10.1628/978-3-16-152479-0 SIMON Emese Réka (2020): A mesterséges intelligencia kihívásai a szellemi tulajdon védelmének területén. In SMUK Péter (szerk.): Társadalmi fenntarthatóság. Budapest: Ludovika, 1819–1826. STRIHÓ Krisztina (2013): Az információs társadalom és az e-közigazgatás. In PAPP Tekla (szerk.): A jó állam aspektusai, perspektívái. Szeged: Pólay Elemér Alapítvány, 85–93. STRIHÓ Krisztina (2020): Az elektronikus kereskedelem. A kereskedelem digitalizációjának alapvetései. Budapest: Wolters Kluwer. STRIHÓ Krisztina (2022): Az európai közigazgatás és a digitalizáció. In GOMBOS Katalin (szerk.): Az európai jog 21. századi kihívásai. Budapest: Ludovika, 79–96. SZEGEDI László (2018): Az európai közigazgatás fejlődése és szabályozása. Budapest: Dialóg Campus. SZEGEDI László (2019): Közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulás alatt - Eltérő jogvédelmi mércék az EU jogának uniós és tagállami végrehajtása során. Budapest: HVG-ORAC. SZEGEDI László – SZIRBIK Miklós (2022): Belső (egységes) piac. In ÖRDÖGH Tibor (szerk.): Az Európai Unió szakpolitikai rendszere. Budapest: Ludovika, 107–123. TAMBOU, Olivia (2019): France: Lessons from the First Post-GDPR Fines of the CNIL against Google LLC. European Data Protection Law Review, 5(1), 80–84. Online: https://doi.org/10.21552/edpl/2019/1/13 VINOCUR, Nicholas (2019): Millions of Americans Rely on Europe’s Tough New Privacy Rules to Safeguard their Data, but the Law’s Chief Enforcer – Ireland – Is in Bed with the Companies it Regulates. Politico, 2019. április 24. Online: https://www.politico.eu/interactive/ireland-blocks-the-world-on-data-privacy WEIß, Wolfgang (2010): Der Europäische -Verwaltungsverbund – Grundfragen, Kennzeichen, Herausforderungen. Berlin: Duncker & Humboldt. Online: https://doi.org/10.3790/978-3-428-53346-6 WIDDERSHOVEN, Rob (2019): National Procedural Autonomy and General EU Law Limits. Review of European Administrative Law, (12)2, 5–34. Online: https://doi.org/10.7590/187479819X15840066091222 Jogi források - 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32009R1211 - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0679 - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:32022R0868 - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022R1925 - Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022R2065 - Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A31995L0046 - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A32002L0058 - Az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32009L0140 - Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1972 (2018. december 11.) irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018L1972 " ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "127-147" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1073) "

The digital revolution became a global phenomenon, which has a major impact on the European Union. The Digital Single Market can be considered as a pivotal part of the Internal Market. In our paper we analyse the process of the digital transition of the modification of the related
EU rules alongside with its adaptation to the societal and economic needs. Furthermore, our analysis refers to the impact of the digital revolution to the European administration, especially to the institutional side combined with the protection of procedural rights. The paper has paid special attention to the evolution of data protection and audiovisual aspects of the digitalisation. In terms of the institutions and organisational side the Member State-level bodies are still today primarily responsible for the implementation of Union law, yet the current changes even in case of digitalisation led to the increased relevance of EU-level bodies. The status and evolution of procedural rights is even more complex, parallel to the increased protection of fundamental rights.

" ["hu_HU"]=> string(1005) "

Globálisan meghatározó tényező a digitális forradalom, amelynek hatása az Európai Unióban is érezhető. A belső piac egy markáns szeletét képezi a digitális egységes piac. Jelen tanulmányban a digitális átállás folyamatát, európai uniós normatív hátterének kialakítását, a társadalmi, gazdasági igényekhez való kidolgozását vesszük górcső alá. A cikk vizsgálja, hogy a digitális forradalommal miképpen alakul át az európai közigazgatás, különösen annak szervezetrendszere és az eljárási jogok védelme. Kiemelten foglalkozik a tanulmány a kapcsolódó adatvédelmi és audiovizuális szabályozás evolúciójával. Szervezetrendszerileg az uniós jogot máig a tagállamok hajtják végre, de a jelenlegi változások a digitalizációs területen is elvezettek az uniós szintű szereplők megerősödéséhez. Még bonyolultabb folyamat mentén alakul át a digitális térben az eljárási jogok rendszere, erősödik az alapjogok védelme.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(35) "Strihó Krisztina, Szegedi László" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(52) "– Different Implementation of the Uniform EU Rules" ["hu_HU"]=> string(70) "– egységes uniós szabályozás eltérő tagállami végrehajtása?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(21) "Digital Single Market" ["hu_HU"]=> string(45) "A digitális egységes piac kezdeti lépései" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#86 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8520) ["email"]=> string(27) "striho.krisztina@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6890) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"NKE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Strihó" ["hu_HU"]=> string(7) "Strihó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Krisztina" ["hu_HU"]=> string(9) "Krisztina" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#818 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9425) ["email"]=> string(25) "szegedi.laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6890) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szegedi" ["hu_HU"]=> string(7) "Szegedi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(25) "digitális egységes piac" [1]=> string(3) "DMA" [2]=> string(3) "DSA" [3]=> string(3) "DGA" [4]=> string(23) "európai közigazgatás" [5]=> string(15) "alapjogvédelem" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(21) "Digital Single Market" [1]=> string(3) "DMA" [2]=> string(3) "DSA" [3]=> string(3) "DGA" [4]=> string(30) "European Public Administration" [5]=> string(29) "Fundamental Rights Protection" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33127) ["id"]=> int(5819) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6890) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#847 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7007) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:38" ["primaryContactId"]=> int(8671) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6883) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7399) "Állami Számvevőszék (2021): Jelentés. Költségvetési szervek monitoring típusú ellenőrzése Online: https://szgyf.gov.hu/phocadownload/kozerdekuadatok/ASZ_ellenorzes_2021.pdf Állami Számvevőszék (2023): Jelentés. Az adatgyűjtés, adatfeldolgozás rendszerének ellenőrzése 2023. Online: https://www.asz.hu/jelentesek Európai Bizottság (2022): Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai egészségügyi adattérről. COM(2022) 197 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/DOC/?uri=CELEX:52022PC0197&from=EN EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. – HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. (2022): Összefoglaló jelentés döntéshozók részére. Online: https://infoszab.hu/sites/default/files/2022-12/Osszefoglalo_jelentes_donteshozok_reszere.pdf EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. – HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. (2022): Összefoglaló tanulmány. Online: https://infoszab.hu/sites/default/files/2022-12/O%CC%88sszefoglalo%CC%81_tanulm%C3%A1ny_0.pdf FAZEKAS Marianna – FICZERE Lajos szerk. (2005): Magyar közigazgatási jog. Budapest: Osiris. FELBER Zsófia (2014): Útban az interoperabilitás felé. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2(1), 157–164. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/ppbmk/article/view/3050/2304 GAJDUSCHEK György (2012): A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány jogias jellegéről. Politikatudományi Szemle, 21(4) 29–49. GELLÉN Márton et al. szerk. (2013): A közigazgatás funkciói és működése. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. HABA József et al. (1995): Európa – minőség. EU-magyar jogközelítés a minőség-, és a szabványügy területén. Budapest: ITDH Euro Info Központ. Online: https://mek.oszk.hu/01400/01405/01405.pdf HÜTTL Antónia (2002): Gazdaságstatisztikai fogalmak történelmi fejlődésben. PhD-disszertáció. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Doktori Iskola. Innovációs és Technológiai Minisztérium (2020): Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020–2030 (MIS). Online: https://digitalisjoletprogram.hu/files/2f/32/2f32f239878a4559b6541e46277d6e88.pdf JÁNOSSY Dénes (1929): A központi ügykezelés vezérfonala. Budapest: M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. KAISER Tamás (2022): A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű részrendszerek összekapcsolása. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, (2), 150–169. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.7 KISS László (2004): A jogi nyelvről – alulnézetben. In BALÁZS Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 289–299. KISS Rebeka (2022): A törvények jogalkotói indokolása – Egy kvantitatív kutatás tapasztalatai. Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium Tomus 23. 185–209. Online: http://real.mtak.hu/155829/1/SIDM_2022_1.pdf KOI Gyula (2012): Közigazgatás-tudomány és metodológia. Magyar Közigazgatás, 2(2), 37–43. KONDOROSI Ferenc (2005): Better regulation – a hatékony jogi szabályozás kulcskérdései. In Bevezetés a helyi jogalkotás és jogharmonizáció módszertanába. Budapest: Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, 187–199. KOVACSICS József – VADAS György (1950): Az államigazgatási statisztika kérdései. Állam és Közigazgatás, 2(8–9), 548–558. LAPOSA Tamás (2017): E-közigazgatási rendszerek interoperabilitásának érettsége. Hadmérnök,12(1), 233–246. Online: http://hadmernok.hu/171_18_laposa.pdf LAPSÁNSZKY András – PATYI András – TAKÁCS Albert (2017): A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Budapest: Dialóg Campus. MENNER Ákos szerk. (2006): Bevezetési útmutató a CAF (közös értékelési keretrendszer) szerinti önértékelés megvalósításához. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet. MSZ EN ISO 9000:2015 – Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. MSZ EN ISO 9001:2015 – Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. PATYI András (2017): A közigazgatási működés jogi alapjai. Budapest: Dialóg Campus. PLÉH Csaba (2010): A lélektan története. Budapest: Osiris. RÓNAY Miklós (2014): A jogi és multidiszciplináris szemlélet ütközése a közigazgatás-fejlesztésben. Pro Bono Publico – Magyar Közigazgatás, 2(1), 31–41. Online: https://epa.oszk.hu/04200/04294/00005/pdf/EPA04294_pro_publico_bono_2014_1_031-041.pdf SEBŐK Miklós – GAJDUSCHEK György – MOLNÁR Csaba szerk. (2020): A magyar jogalkotás minősége. Elmélet, mérés, eredmények. Budapest: Gondolat – Társadalomtudományi Kutatóközpont – MTA Kiválósági Kutatóhely Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Statisztika szócikk (2003). Magyar Nagylexikon 16. kötet. Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó. VESZPRÉMI Bernadett (2018): Az interoperabilitás kérdésének boncolgatása a közigazgatásban. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 6(2), 174–187. Online: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/12842/WEB-PPB_2018_2---174-187_Veszpremi.pdf?sequence=1&isAllowed=y Jogi források - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (Ltv.) - 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről (Mavtv.) - 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról (Jat.) - 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról (Játv.) - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Info tv.) - 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról (Ibtv.) - 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről - 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól - 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól - 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról - 82/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről - 10/2019. (XII. 30.) AM utasítás az Agrárminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 1/2022. (XII. 30.) EM utasítás az Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 2/2022. (XII. 28.) ÉKM utasítás az Építési és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 30/2022. (VII. 29.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról - 4/2022. (VI. 11.) MK utasítás a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról - Az Alkotmánybíróság 32/1992. (V. 29.) AB határozata - Az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozata" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "149-172" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(632) "

The study presents a pilot assessment of the practice of applying the organisational and operational rules, which play a key role in regulating the activities of public authorities. Based on the organisational and operational rules of four elected Ministries, the authors compare the regulatory documents in terms of the regulation of data management and data protection activities. The study, while pointing to common (identical or similar) regulatory approaches, concludes by suggesting possible directions for standardisation to support the reduction of heterogeneity that sometimes hampers interpretation and application.

" ["hu_HU"]=> string(828) "

A tanulmány a közigazgatási szervek tevékenységének szabályozásában kiemelt szerepet játszó közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szervezeti és működési szabályzatok alkalmazási gyakorlatáról készít – pilot jelleggel – pillanatfelvételt. A szerzők négy minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységek szabályozása szempontjából hasonlítják össze az egyes szervezetek szabályozó alapdokumentumait. A tanulmány – bár rámutat a közös (azonos vagy hasonló) szabályozási megoldások alkalmazására utaló jelenségekre – végső következtetésként az értelmezést és az alkalmazást olykor nehezítő heterogenitás csökkentését támogató szabványosítás lehetséges irányaira tesz javaslatot.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(43) "Nagyné Takács Veronika, Berényi László" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "– Pilot Study of Some Aspects of Regulatory Practice in Some Public Administration Bodies" ["hu_HU"]=> string(98) "– pillanatkép néhány közigazgatási szerv szabályozási gyakorlatának egyes aspektusairól" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(97) "Data Management and Data Protection in the Organisational Regulation of the Public Administration" ["hu_HU"]=> string(76) "Adatkezelés és adatvédelem a közigazgatási szervezeti szabályozásban " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#855 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8672) ["email"]=> string(29) "takacs.veronika2016@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7007) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-4868-5622" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(15) "Nagyné Takács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Veronika" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#861 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8671) ["email"]=> string(25) "berenyi.laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7007) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-0596-9315" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Berényi" ["hu_HU"]=> string(8) "Berényi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "közigazgatás" [1]=> string(13) "szabályozás" [2]=> string(38) "szervezeti és működési szabályzat" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(10) "regulation" [2]=> string(36) "organizational and operational rules" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33128) ["id"]=> int(5820) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7007) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#852 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7136) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:38" ["primaryContactId"]=> int(8872) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(7012) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10679) "APPLEBY, Joyce – BALL, Terence szerk. (1999): Jefferson: Political Writings. Cambridge: Cambridge University Press. ARETIN, Otmar von Karl (1993): Deutsche Geschichte (Band 7). Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. AUDI, Robert (1989): The Separation of Church and State and the Obligations of Citizenship. Philosophy & Public Affairs, 18(3), 259–296. AUDI, Robert (2011): Democratic Authority and the Separation of Church and State. New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199796083.001.0001 BAJOMI Iván (2013): Decentralizációs intézkedésekkel korrigált francia oktatásirányítási rendszer. Educatio, 22 (1–4), 60–72. BANGERT, William V. (2002): A jezsuiták története. Budapest: Osiris. BARRO, Robert J. – MCCLEARY, Rachel M. (2005): Which Countries Have State Religions? The Quarterly Journal of Economics, 120(4), 1331–1370. Online: https://doi.org/10.1162/003355305775097515 BLACKBOURN, David (1997): The Long Nineteenth Century: A History of Germany. New York: Oxford University Press. BRANT, Irving (1951): Madison, On the Separation of Church and State. The William and Mary Quarterly, 8(1), 3–24. Online: https://doi.org/10.2307/1920731 COHLER, Anne M. – MILLER, Basia C. – STONE, Harold S. szerk. (1989): Montesquieu, The Spirit of the Laws. New York: Cambridge University Press. CUBBERLEY, Ellwood P. (1920): The History of Education. Houghton Mifflin Co. CURRY, Thomas J. (1986): The First Freedoms. New York: Oxford University Press. DALY, Eion (2012): The Ambiguous Reach of Constitutional Secularism in Republican France: Revisiting the Idea of Laïcité and Political Liberalism as Alternatives. Oxford Journal of Legal Studies, 32(3), 583–608. Online: https://doi.org/10.1093/ojls/gqs011 DAVIS, Derek H. (2010): The Oxford Handbook of Church and State in the United States. New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195326246.001.0001 DE ROOVER, Jakob – BALAGANGADHARA, S. N. (2008): John Locke, Christian Liberty, and the Predicament of Liberal Toleration. Political Theory, 36(4), 523–549. Online: https://doi.org/10.1177/0090591708317969 DITTRICH, Lisa (2019): Europäischer Antiklerikalismus: Eine Suche zwischen Säkularisierung und Religionsreform. Geschichte und Gesellschaft, 45(1), 5–36. Online: https://doi.org/10.13109/gege.2019.45.1.5 DRAKEMAN, Donald D. (2010): Church, State and Original Intent. New York: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511803598 DREISBACH, Daniel L. (2002): Thomas Jefferson and the Wall of Separation between Church and State. New York: New York University Press. DUBY, Georges szerk. (2007): Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig. Budapest: Osiris. DUNN, John (1969): The Political Thought of John Locke. New York: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511558436 DURANT, Ariel – DURANT, Will (2011): The Age of Voltaire. [h. n.]: Simon & Schuster. FRASER, David (2001): Frederick the Great. New York: Fromm International. FRIEDRICH, Karin (1993): The Other Prussia. Cambridge: Cambridge University Press. FULBROOK, Mary (1983): Piety and Politics. New York: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511562624 GAWTHROP, Richard L. (1993): Pietism and the Making of Eighteenth-Century Prussia. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511523311 GEUSS, Raymond – SKINNER, Quentin szerk. (1994): Voltaire Political Writings. Cambridge: Cambridge University Press. GOLDIE, Mark szerk. (1997): Locke Political Essays. Cambridge: Cambridge University Press. GREEN, Steven K. (2010): The Second Disestablishment. New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195399677.001.0001 GRELL, Ole Peter – PORTER, Roy szerk. (2006): Toleration in Enlightenment Europe. New York: Cambridge University Press. GUERLAC, Othon (1908): The Separation of Church and State in France. Political Science Quarterly, 23(2), 259–296. Online: https://doi.org/10.2307/2141325 HAMBURGER, Philip (2004): Separation of Church and State. Massachusetts: Harvard University Press. HUBER, Ernst Rudolf – HUBER, Wolfgang (1976): Staat und Kirche im 19. und 20. Jahrhundert: Dokumente zur Geschichte des deutschen Staatskirchenrechts (Band. 6.) Staat und Kirche im Zeitalter des Hochkonstitutionalismus und des Kulturkampfs 1848–1890. Berlin: Duncker & Humblot. HUTSON, James H. (2008): Church and State in America. New York: Cambridge University Press. JARMAN, T. L. (1963): Landmarks in the History of Education. London: John Murray. JOHN, Locke (1992): Levél a vallási türelemről. Budapest: Bibliaiskolák Közössége. JOHNSON, Paul (2016): Az amerikai nép története. Budapest: Akadémiai Kiadó. KATZ, Wilber G. (1953): Freedom of Religion and State Neutrality. The University of Chicago Law Review, 20(3), 426–440. Online: https://doi.org/10.2307/1597664 KINGSTON, Rebecca E. szerk. (2009): Montesquieu and His Legacy. New York: Sunny Press. KINGSTON, Rebecca E. szerk. (2010): Montesquieu and England. London: Pickering & Chatto. KONTLER László (1994): Állam, egyház, államegyház. Világosság, 35(5–6), 138–158. KONTLER László (2019): Locke értekezése a polgári kormányzatról. Korunk, 3(8), 27–33. KONVITZ, Milton R. (1949): Separation of Church and State: The First Freedom. Law and Contemporary Problems, 14(1), 44–60. Online: https://doi.org/10.2307/1189947 KRIMMER, Elisabeth – SIMPSON, Patricia A. szerk. (2011): Enlightened War. New York: Camden House. LAURSEN, John Christian szerk. (2002): Histories of Heresy in Early Modern Europe. Palgrave. 2002. Online: https://doi.org/10.1057/9780230107496 LEDEWITZ, Bruce (2011): Church, State and the Crisis in American Secularism. Indiana University Press. LUDASSY Mária (1991): Voltaire válogatott filozófiai írásai. Budapest: Akadémiai. MCCABE, David (1997): John Locke and the Argument against Strict Separation. The Review of Politics, 59(2), 233–258. Online: https://doi.org/10.1017/S0034670500026620 MEIKLEJOHN, Alexander (1949): Educational Cooperation between Church and State. Law and Contemporary Problems, 14(1), 61–72. Online: https://doi.org/10.2307/1189948 MEZEY Barna – SZENTE Zoltán (2003): Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Budapest: Osiris. MINKENBERG, Michael (2012): Church-State Regimes and Democracy in the West. Geopolitics, History, and International Relations, 4(1), 76–100. Online: https://www.jstor.org/stable/26804834 MONSMA, Stephen V. – J. SOPER, Christopher (2009): The Challenge of Pluralism. New York: Rowman. MONTESQUIEU (2000): A törvények szelleméről. Budapest: Osiris. MORRIS, R. M. szerk. (2009): Church and State in 21st Century Britain. London: Palgrave. Online: https://doi.org/10.1057/9780230234376 MURRAY, James (2009): Enforcing the English Reformation in Ireland. New York: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511575846 MUZZEY, David Saville (1911): State, Church, and School in France III. The School Review 19(5), 318–332. Online: https://doi.org/10.1086/435752 NADON, Christopher szerk. (2013): Enlightenment and Secularism. New York: Lexington Books. NÉMETH András (2005): A modern magyar iskolarendszer kialakulása a nemzetközi intézményfejlődési és recepciós folyamatok tükrében. Iskolakultúra, 9(15), 50–70. ORLIN, Theodore S. (1992): A vallásszabadság védelme, az egyház és az állam viszonya. Világosság, 33(6), 440–450. PANGLE, Thomas (1989): Montesquieu’s Philosophy of Liberalism. Chicago: The University of Chicago Press. PANNENBERG, Wolfhart (2009): Teológia és filozófia. Budapest: L’Harmattan. PETERSON, Paul E. (2010): Saving Schools. From Horace Mann to Virtual Learning. Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvjnrs3t PFEFFER, LEO (1951): Church and State, Something Less than Separation. The University of Chicago Law Review, 19(1), 1–29. Online: https://doi.org/10.2307/1597719 PINTÉR Károly (2018): Jefferson fala. Aetas, 33(1), 79–93. PRICE, Roger (2017): The Church and the State in France 1789–1870. Palgrave. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-63269-8 REED-DANAHAY, Deborah (1996): Education and Identity in Rural France: The Politics of Schooling. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511558108 SANDERSON, Michael (1991): Education, Economic Change and Society in England 1780–1870. London: Macmillan. SANDIFORD, Peter szerk. (1918): Comparative Education. London: University of California, J. M. Dent. SCHANDA Balázs (1995): Az állam és az egyház viszonyának lehetséges modelljei. Társadalmi Szemle, 5, 35–43. SCHOULS, Peter A. (1992): Reasoned Freedom. John Locke and Enlightenment. London: Cornell University Press. Online: https://doi.org/10.7591/9781501718342 SHENNAN, Margaret (2004): The Rise of Brandenburg-Prussia. New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203450871 SOLT, Leo F. (1990): Church and State in Early Modern England 1509–1640. New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780195059793.001.0001 STARK, Rodney – IANNACCONE, Laurence R. (1994): A Supply-Side Reinterpretation of the “Secularization” of Europe. Journal for the Scientific Study of Religion, 33(3), 230–252. Online: https://doi.org/10.2307/1386688 TAKÁCS Péter (2000): Nehéz jogi esetek. Jogelmélet és jogászi érvelés. Budapest: Napvilág. TAYLOR, Charles (1995): A szekularizáció változatai. 2000, 7, 8–14. TIPPETT-SPIRITOU, Sandy (2000): French Catholicism. New York: Palgrave. Online: https://doi.org/10.1057/9780230599703 TOCQUEVILLE, Alexis de (2000): Democracy in America. Harper Perennial Modern Classics. TOMASZEWSKA, Anna – HÄMÄLÄINEN, Hasse szerk. (2017): The Sources of Secularism. [h. n.]: Palgrave MacMillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-65394-5 VIERHAUS, Rudolf (1978): Deutsche Gescichte (Band 6). Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. WADE, Ira O. (1969): The Intellectual Development of Voltaire. New Jersey: Princeton University Press. WILLIAMS, Frederick D. szerk. (1989): The Northwest Ordinance. [h. n.]: Michigan State University Press. WOLFSON, Adam (2010): Persecution for Toleration. Plymouth: Lexington Books. YOLTON, John W. szerk. (1993): A Locke Dictionary. [h. n.]: Blackwell. ZUCKERMAN, Phil – SHOOK, John R. szerk. (2017): The Oxford Handbook of Secularism. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199988457.001.0001" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "173-192" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2023.4.9" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1063) "

The aim of this study is to present a historical and state theoretical approach to the relationship between church and state in the field of education in the United Kingdom, the United States of America, France, Prussia and the German Empire. Although liberalism permeated the views of philosophers and political actors in each of these countries, they did not begin to develop their public education systems in the same way or at the same time.
Liberal states did not have to build their own systems from scratch, but could rely on the Church’s centuries of experience in school management, curricula, textbooks, etc. Historical events have led to an increase in the influence of the state at the expense of the Church in the field of education in many countries, while in others the Church has been able to maintain its position and public education has developed peacefully and in parallel, without struggle or
conquest. It is a faulty assumption that in a liberal country the state and the Church cannot cooperate in the field of education.

" ["hu_HU"]=> string(1172) "

A tanulmány célja, hogy történeti és államelméleti megközelítésben mutassa be az állam és egyház viszonyát az oktatás területén az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Poroszországban, illetve a Német Császárságban. Noha a liberalizmus mindegyik országban áthatotta a filozófusok és politikai cselekvők nézeteit, nem egyformán és nem egy időben kezdték kiépíteni az állami oktatási rendszert. A liberális
államoknak nem a semmiből kellett felépíteniük saját rendszerüket, hanem támaszkodhattak az egyház több évszázados iskolafenntartói tapasztalatára, kidolgozott tantervekre, tankönyvekre. A történeti események hatására az állam befolyása több országban is az egyház rovására növekedett az oktatás területén, míg más helyütt az egyház megőrizhette pozícióját, és az állami oktatás harc és térfoglalás nélkül, békésen, párhuzamosan épült ki. A történeti példák megmutatják, hogy nem helytálló az az állítás, miszerint egy liberális országban az állam és az egyház nem működhet együtt az oktatás területén.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(12) "Balla János" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "Milestones in Public Education from a Historical and State Theoretical Perspective" ["hu_HU"]=> string(90) "Az állami nevelésügy mérföldkövei történeti és államelméleti megközelítésben" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(36) "The Development of Secular Education" ["hu_HU"]=> string(35) "A szekuláris oktatás kialakulása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#862 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8872) ["email"]=> string(27) "balla.janos@vac.piarista.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7136) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(70) "a:1:{s:5:"en_US";s:44:"The Doctoral School of Public Administration";}" ["hu_HU"]=> string(70) "a:1:{s:5:"en_US";s:44:"The Doctoral School of Public Administration";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Balla" ["hu_HU"]=> string(5) "Balla" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "János" ["hu_HU"]=> string(6) "János" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(7) "egyház" [1]=> string(6) "állam" [2]=> string(16) "szekularizáció" [3]=> string(8) "oktatás" [4]=> string(5) "angol" [5]=> string(7) "francia" [6]=> string(6) "porosz" [7]=> string(8) "amerikai" [8]=> string(16) "felvilágosodás" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(12) "constitution" [1]=> string(5) "state" [2]=> string(6) "church" [3]=> string(13) "enlightenment" [4]=> string(10) "philosophy" [5]=> string(6) "school" [6]=> string(9) "education" [7]=> string(10) "separation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#867 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33129) ["id"]=> int(5821) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7136) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#868 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(7189) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-04-18" ["lastModified"]=> string(19) "2024-04-18 13:11:37" ["primaryContactId"]=> int(8964) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(7065) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(5298) "BENCSIK András – ERCSEY Zsolt (2015): Gondolatok az önkormányzati közigazgatás modernizálásának lehetséges irányairól. JURA, 21(2), 157–160. BUDAI Balázs Benjámin (2019): A magyarországi önkormányzatok információ-kezelési szokásai 2017–2018-ban. In A helyi önkormányzatok fejlődési perspektívái Közép-Kelet Európában. Közös tanulás és innovációk – Konferenciakötet. Budapest: BM ÖKI, 12–21. BUDAI Balázs Benjámin (2022): A digitális kompetencia növekvő szerepe. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(2), 30–59. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.2 BUDAI Balázs Benjámin – HERENDY Csilla (2021): Az önkormányzati honlapok szakszerű tesztelése és használhatósága közötti kapcsolat. Információs Társadalom, 21(1), 88–124. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.1.4 CHRISTIÁN László – GÖRÖMBEI László (2022): A kistelepülések közbiztonságának fejlesztési lehetőségei. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(2), 100–121. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2022.2.5 CZÉKMANN Zsolt – CSEH Gergely (2020): Good (Digital) Municipality - Municipal Digitization Aspects of Good State and Governance Reports, in Particular the Effects of the Introduction of the ASP System. Infokommunikáció és Jog, 17(2), 9–13. CSÁKI-HATALOVICS Gyula Balázs (2020): A helyi önkormányzatok működésének hatékonysági anomáliái és azok megoldási kísérletei a rendszerváltozást követően, különös tekintettel az elektronikus közigazgatási megoldások elterjedésére. Glossa Iuridica, 7(3–4), 187–202. CSÁKI-HATALOVICS Gyula Balázs – MOLNÁR Péter – CZÉKMANN Zsolt (2022): Az atipikus kommunikációs csatornák alkalmazási lehetőségei a magyarországi települési önkormányzatok életében. In TÖRÖK Bernát – ZŐDI Zsolt (szerk.): Az internetes platformok kora. Budapest: Ludovika, 53–63. CSEH Gergely (2020a): A magyar társadalom digitális felkészültsége európai uniós és tengerentúli összehasonlításban, In KOLOSI Tamás – SZELÉNYI Iván – TÓTH István György (szerk.): Társadalmi Riport 2020. Budapest: TÁRKI, 244–262. Online: https://doi.org/10.61501/TRIP.2020.10 CSEH Gergely (2020b): Az ASP rendszer gyakorlati és társadalmi innovációs vetületei - az Encsi járás példáján keresztül, In RÓTH Erika (szerk.): Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium – Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai Tomus 19, Miskolc: Bíbor, 21–34. Online: https://doi.org/10.46942/SIDM.2020.1.21-34 CSEMÁNÉ VÁRADI Erika – VINNAI Edina – LENGYEL Levente (2019): Fiatalok a digitális térben – egy Borsod megyei kutatás elsődleges eredményei. In KOCZISZKY György (szerk.): Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. Miskolc: MAXIMA CS-A, 384–392. CSEMÁNÉ VÁRADI Erika – VINNAI Edina (2020): Az állam szerepe a digitális egyenlőtlenségek csökkentésében. Miskolci Jogi Szemle, 15(3), 44–55. Európai Bizottság (2019): A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2019, országjelentés Magyarország. Online: https://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=59993 HERENDY Csilla (2011): Önkormányzatok online. In FEHÉR Katalin – MAROFKA Tünde – HERENDY Csilla (szerk.): E-government tanulmányok XXXV. Budapest: E-government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért. MOON, M. Jae (2002): The Evolution of E-Government among Municipalities: Rhetoric or Reality? Public Administration Review, 62(4), 424–433. Online: https://doi.org/10.1111/0033-3352.00196 SIKOLYA Zsolt (2020): Önkormányzati adatpolitika. In GÁSPÁR Mátyás – KOVÁCS Róbert (szerk.): A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában. Budapest: NKE, 470–501. SIKOS T. Tamás – SZENDI Dóra (2021): Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben? Tér és Társadalom, 35(3), 154–181. Online: https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3361 SZABÓ Balázs (2017): New Tendencies in E-Goverment in the European Union. Curentul Juridic, 20(4), 90–101. Szigma Projekt Kft. (2020): Borsod-Abaúj-Zemplén megye kompetenciatérképe. Online: https://www.bazpaktum.hu/content/cont_59c107fcaaa8c6.39840727/megyei_hr_kompetenciaterkep_bora.pdf VARGA Krisztina (2019): Társadalmi innovációs törekvések megvalósítási lehetőségei az Abaúji térségben. In KOCZISZKY György (szerk.): Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. Miskolc: MAXIMA CS-A, 73–86. VERESNÉ SOMOSI Mariann et al. (2022): Okosmegoldások képzésalapú támogatása az Abaúji térség településein. In K. NAGY Emese – SZABÓ-TÓTH Kinga (szerk.): Útkereső. Kutatások az Észak-Magyarországi régió felemelkedésért. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 82–107. WEINEK Leonárd (2020): Integrált közösségi és szolgáltatási platformok. In GÁSPÁR Mátyás – KOVÁCS Róbert (szerk.): A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában. Budapest: NKE, 289–314. WOHLERS, Tony E. – BERNIER, Lynne Louise (2016): Setting Sail into the Age of Digital Local Government - Trends and Best Practices. New York: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-4899-7665-9" ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(579) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "193-206" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32575/ppb.2023.4.10" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(718) "

It has become obvious that online content is at the forefront of information sources, literally at your fingertips by using mobile networks and smartphones. However, finding the appropriate information may not be actually available or it is difficult to find. The aim of the research and
this paper is to assess and present the digital accessibility of local governments, passive and active information platforms, based on the experience in the Abaúj Region, which is one of the most underdeveloped areas of Hungary. 24 municipialities were selected for investigating the implementation of mandatory information provision and optional options, to explore the trends and show the improvement opportunities.

" ["hu_HU"]=> string(786) "

Mára természetesnek tűnik, hogy az információforrások között előkelő helyen szerepelnek az online elérhető tartalmak, a mobilhálózatok és okostelefonok világában szó szerint karnyújtásnyira vannak. A probléma ott jelentkezik, hogy ha, amit keresünk, az nem, vagy csak nehezen érhető el. A tanulmányhoz kapcsolódó kutatás célja, hogy Magyarország egyik leszakadó térségét, az Abaúj térséget megvizsgálva felmérjük és bemutassuk a helyi önkormányzatok digitális elérhetőségét, a passzív és aktív információs platformokat. 24 kiválasztott önkormányzatnál vizsgáljuk a kötelező információk nyújtásának megvalósulását és az opcionális lehetőségeket egyaránt, keresve a tendenciákat és egyedi megoldásokat is.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(36) "Czékmann Zsolt, Cseh-Zelina Gergely" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(24) "– Situation Assessment" ["hu_HU"]=> string(23) "– helyzetértékelés" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "Digital Accessibility of the Municipalities in the Abaúj Region" ["hu_HU"]=> string(66) "Az Abaúj térség önkormányzatainak digitális elérhetősége " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#859 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8963) ["email"]=> string(29) "zsolt.czekmann@uni-miskolc.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7189) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(21) "University of Miskolc" ["hu_HU"]=> string(16) "Miskolci Egyetem" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Czékmann" ["hu_HU"]=> string(9) "Czékmann" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#871 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8964) ["email"]=> string(34) "gergely.cseh-zelina@uni-miskolc.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7189) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Cseh-Zelina" ["hu_HU"]=> string(11) "Cseh-Zelina" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Gergely" ["hu_HU"]=> string(7) "Gergely" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(4) "DESI" [1]=> string(20) "digitális jelenlét" [2]=> string(13) "e-demokrácia" [3]=> string(25) "információs társadalom" [4]=> string(16) "önkormányzatok" [5]=> string(17) "SentiONE rendszer" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(4) "DESI" [1]=> string(18) "digital attendance" [2]=> string(11) "e-democracy" [3]=> string(19) "information society" [4]=> string(17) "local governments" [5]=> string(15) "SentiONE system" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#876 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33130) ["id"]=> int(5822) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7189) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }