Changes and the Continuity of Public Law in Governance of Hungary
Copyright (c) 2024 Stumpf István, Kis Norbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The public law character of governance has been stable since the political regime change (1990), while the government’s capabilities, organization, operation, and style have undergone significant changes. The Fundamental Law of Hungary (2012) maintained the continuity of public law, which provided a basis for the recent appreciation of the government, executive power, and governance in the system of power sharing. The stability of public law provides a broad framework for the presidentialisation of the executive power, as well as
for the “personalisation” and “mediatisation” of governance. The study presents the specific Hungarian dialectic of the metamorphosis of public law traditions and governance based on an overview of the decade after the Fundamental Law (2012–2023).
Keywords:
References
BALÁZS István (2020): A Kormány és a központi közigazgatás értelmezése, valamint annak változásai a magyar alkotmányos környezetben. In ÁRVA Zsuzsanna et al.: Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalomkörében. Budapest: Dialóg Campus, 11–112.
BIHARI Mihály (2005): Magyar politika 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Budapest: Osiris.
HINE, David (1993): Governing Italy. The Politics of Bargained Pluralism. Oxford: Oxford University Press.
KIS Norbert (2021): Visszaszerezni, ami elveszett – Az államszervezet újjáépítése 2010 után. In ORBÁN Balázs – MERNYEI Ákos (szerk.): Magyarország 2020. 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Budapest: MCC, 437–457.
MANDÁK Fanni (2012): A magyar kormányzati struktúra reformja a második Orbán kormány idején. In VEREBÉLYI Imre (szerk.): Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr: Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, 30–41.
PETRÉTEI József (2013): Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Pécs: Kodifikátor Alapítvány.
POGUNTKE, Thomas – WEBB, Paul (2005): Presidentialization of Politics: A Comparative Study of Modern Democracies. Oxford – New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/0199252017.001.0001
SÁRKÖZY Tamás (2012): Magyarország kormányzása 1978–2012. Budapest: Park.
STUMPF István (2011): Stabilitás és „zsákmányrendszer” szerepe a közszolgálati életpályában. In GELLÉN Márton (szerk.): Új feladatok-átalakuló közszolgálat. Tanulmányok a II. Magyary Zoltán emlékkonferencia kapcsán. Budapest: Nemzeti Közigazgatási Intézet, 19–24.
STUMPF István (2014): A „jó kormányzás” két értelme. In Erős állam, alkotmányos korlátok. Budapest: Századvég, 67–96.
TÓTH László (2022): Az V. Orbán-kormány struktúrája és összetétele a végrehajtóhatalom prezidencializációja szempontjából. Új Magyar Közigazgatás, 15(4), 2–11.
Jogi források
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
- 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
- 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
- 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról
- 2022. évi II. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról
- 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
- 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről
- 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról
- Miniszterelnökség Alapító Okirata, 2014. július 24.
