Változások és közjogi kontinuitás a magyar kormányzásban
Copyright (c) 2024 Stumpf István, Kis Norbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A kormányzás közjogi karaktere a rendszerváltás (1990) óta állandóságot mutat, miközben a kormányzati képességek, a szervezet, a működés, a stílus jelentős változásokon ment
keresztül. Magyarország Alaptörvénye (2012) fenntartotta a közjogi kontinuitást, amely alapot biztosított a kormány, a végrehajtó hatalom, a kormányzás felértékelődésére a hatalommegosztás rendszerében. A közjogi stabilitás tág kereteket ad a végrehajtó hatalom prezidencializálódásának, egyúttal a kormányzás „perszonifikálódása” és „mediatizációja” számára is. A tanulmány bemutatja a közjogi hagyományok és a kormányzás metamorfózisának sajátos magyar dialektikáját az Alaptörvény utáni évtized (2012–2023) vázlatos áttekintése alapján.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BALÁZS István (2020): A Kormány és a központi közigazgatás értelmezése, valamint annak változásai a magyar alkotmányos környezetben. In ÁRVA Zsuzsanna et al.: Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalomkörében. Budapest: Dialóg Campus, 11–112.
BIHARI Mihály (2005): Magyar politika 1944–2004. Politikai és hatalmi viszonyok. Budapest: Osiris.
HINE, David (1993): Governing Italy. The Politics of Bargained Pluralism. Oxford: Oxford University Press.
KIS Norbert (2021): Visszaszerezni, ami elveszett – Az államszervezet újjáépítése 2010 után. In ORBÁN Balázs – MERNYEI Ákos (szerk.): Magyarország 2020. 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Budapest: MCC, 437–457.
MANDÁK Fanni (2012): A magyar kormányzati struktúra reformja a második Orbán kormány idején. In VEREBÉLYI Imre (szerk.): Az állam és jog alapvető értékei a változó világban. Győr: Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, 30–41.
PETRÉTEI József (2013): Magyarország alkotmányjoga II. Államszervezet. Pécs: Kodifikátor Alapítvány.
POGUNTKE, Thomas – WEBB, Paul (2005): Presidentialization of Politics: A Comparative Study of Modern Democracies. Oxford – New York: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/0199252017.001.0001
SÁRKÖZY Tamás (2012): Magyarország kormányzása 1978–2012. Budapest: Park.
STUMPF István (2011): Stabilitás és „zsákmányrendszer” szerepe a közszolgálati életpályában. In GELLÉN Márton (szerk.): Új feladatok-átalakuló közszolgálat. Tanulmányok a II. Magyary Zoltán emlékkonferencia kapcsán. Budapest: Nemzeti Közigazgatási Intézet, 19–24.
STUMPF István (2014): A „jó kormányzás” két értelme. In Erős állam, alkotmányos korlátok. Budapest: Századvég, 67–96.
TÓTH László (2022): Az V. Orbán-kormány struktúrája és összetétele a végrehajtóhatalom prezidencializációja szempontjából. Új Magyar Közigazgatás, 15(4), 2–11.
Jogi források
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
- 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
- 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
- 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról
- 2022. évi II. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról
- 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
- 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről
- 1/2014. (VII. 23.) MvM utasítás a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról
- Miniszterelnökség Alapító Okirata, 2014. július 24.
