Full Issue

Knowledge and competence concepts, models and practices

object(Publication)#690 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6283) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:36" ["primaryContactId"]=> int(7739) ["sectionId"]=> int(122) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6159) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "8-28" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1684) "

In the public administration under government, from 2019,
the obligations of further training and promotion examinations for public servants became a discretionary option based on decision of executives. The subject of the study is to assess the impact of decentralised system
deregulating further trainings and shifting general obligations to optional decisions. Based on the statistics for the period of 2019–2021, we examine the extent to which the volume of training and examinations fulfilled in previous years has changed due to the consideration of the heads of units in determining the annual training and examination requirements for civil servants. The analysis shows that despite the decentralisation, public bodies request even more trainings than the previous (compulsory) level of trainings. The reason for this is that the quality improvement of central-provided training since 2012 has reached a level where employers require further training without any legal obligation (motivation-based further training). In conclusion, on the one hand, obligation-based further training has become a motivation-based further training system, and the learning of civil servants is increasingly based on workplace incentives and self-motivation. All of this also improves the effectiveness of individual development, as more motivated learning is
more effective than obligation-based learning. Through this best practice of the largest Hungarian adult education system, the study can also provide a basis for more general conclusions about the ex-post impact assessment and analysis methodology of the decentralisation of centralised decision-making systems.

" ["hu_HU"]=> string(1874) "

A kormányzati igazgatásban a tisztviselők továbbképzési és előmeneteli vizsgakötelezettségei 2019-től vezetői mérlegelésen alapuló lehetőséggé váltak. A tanulmány tárgya a korábbi szabályozást dereguláló és az általános kötelezettségek helyébe lépő decentralizált döntések hatásvizsgálata. A 2019–2021 közötti időszak továbbképzési statisztikái alapján azt vizsgáljuk, hogy a korábbi években kötelezettségként teljesített képzési és vizsgavolumen milyen mértékben változott annak hatására, hogy a tisztviselők által évente teljesítendő képzési és vizsgakövetelmény meghatározása a közigazgatási szervek vezetőinek mérlegelési jogkörébe került. Az elemzés megállapítja, hogy a decentralizáció új rendszerében is közel a korábbi (kötelező) mértékű továbbképzési és vizsgamennyiséget veszik igénybe a közigazgatási szervek. Ennek oka, hogy a továbbképzések 2012 óta tartó minőségfejlesztése elérte azt a nívót, amikor a munkáltatók már jogszabályi kötelezettség nélkül is igénylik a tisztviselők folyamatos képzését (motivációalapú továbbképzés). Következtetésünk szerint egyrészt a kötelezettségalapú továbbképzés motivációalapú továbbképzési rendszerré vált, a tisztviselők tanulása fokozódó mértékben a munkahely ösztönzésén és a saját motiváción alapul. Mindez az egyéni fejlesztések hatékonyságát is javítja, mivel a motiváltabb tanulás magasabb hatásfokú a kötelezettségen alapuló tanulásnál. A tanulmány a legnagyobb magyar felnőttképzési rendszer (közszolgálati továbbképzés) példáján keresztül általánosabb következtetésekre is alapot adhat a centralizált döntési rendszerek decentralizálásának utólagos hatásvizsgálati és elemzési módszertanáról.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(26) "Kis Norbert, Klotz Balázs" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "The impact of decentralization on the further training of public servants in Hungary" ["hu_HU"]=> string(72) "A decentralizáció hatásai a kormánytisztviselők továbbképzésére" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#727 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7743) ["email"]=> string(22) "kis.norbert@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6283) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(3) "Kis" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Norbert" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#705 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(7739) ["email"]=> string(23) "klotz.balazs@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6283) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(67) "a:1:{s:5:"en_US";s:41:"Közigazgatási Továbbképzési Intézet";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Klotz" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(23) "kormányzati igazgatás" [1]=> string(14) "közigazgatás" [2]=> string(17) "decentralizáció" [3]=> string(15) "továbbképzés" [4]=> string(13) "dereguláció" [5]=> string(16) "felnőttképzés" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(18) "central government" [2]=> string(16) "decentralization" [3]=> string(16) "further training" [4]=> string(12) "deregulation" [5]=> string(15) "adult education" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#739 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24419) ["id"]=> int(5014) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6283) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)
object(Publication)#116 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6201) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:37" ["primaryContactId"]=> int(7624) ["sectionId"]=> int(122) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6077) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "30-59" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(845) "

Today, the role of digital literacy is increasingly valued as a prerequisite for, among other things, accessing (and delivering) services in the digital ecosystem and for digital economic competitiveness. It is no coincidence that policy makers are placing increasing strategic emphasis on its development. However, it matters what tools are used, because even the best-intentioned solutions can have the opposite effect. This study examines the need for digital literacy development in the current context, its economic, social, EU and national strategic context, and then takes stock of recent (and most useful) attempts at national and EU interventions. Then considers the barriers to possible interventions and proposes intervention points and methods, drawing attention to the likely impacts of implementation and non-implementation.

" ["hu_HU"]=> string(1057) "

Napjainkban egyre jobban felértékelődik a digitális kompetencia szerepe, hiszen ez szükséges – többek között – a digitális ökoszisztéma szolgáltatásainak igénybevételéhez (és nyújtásához), valamint a digitális gazdasági versenyképességhez. A szakpolitika-alkotók nem véletlenül fordítanak egyre nagyobb, stratégiai hangsúlyt ennek fejlesztésére. Azonban nem mindegy, milyen eszközöket használunk, mert a legjobb szándékú megoldások is elsülhetnek fordított eredménnyel. Tanulmányunk megvizsgálja a digitális kompetenciafejlesztés szükségességét a jelenlegi helyzet tükrében, annak gazdasági, társadalmi, uniós és hazai stratégiai környezetét, majd számba veszi a legutóbbi (és leginkább használható) hazai és uniós beavatkozási kísérleteket. Ezek után a lehetséges beavatkozások gátló tényezőit mérlegeli, majd javaslatot tesz beavatkozási pontokra és módszerekre, felhívva a figyelmet a fejlesztések megvalósulásának és elmaradásának várható hatásaira.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Budai Balázs" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(36) "The Growing Role of Digital Literacy" ["hu_HU"]=> string(42) "A digitális kompetencia növekvő szerepe" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7624) ["email"]=> string(23) "Budai.Balazs@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6201) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Budai" ["hu_HU"]=> string(5) "Budai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(22) "digitális kompetencia" [1]=> string(12) "rezíliencia" [2]=> string(18) "Covid-19 pandémia" [3]=> string(5) "DIMOP" [4]=> string(4) "DESI" [5]=> string(10) "Inklúzió" [6]=> string(27) "Digitális egyenlőtlenség" [7]=> string(13) "Szegregáció" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(18) "digital competency" [1]=> string(10) "resilience" [2]=> string(17) "Covid-19 pandemic" [3]=> string(5) "DIMOP" [4]=> string(4) "DESI" [5]=> string(9) "Inlcusion" [6]=> string(18) "Digital inequality" [7]=> string(11) "Segregation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24423) ["id"]=> int(5015) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6201) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)
object(Publication)#736 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(5823) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:37" ["primaryContactId"]=> int(7128) ["sectionId"]=> int(122) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(5699) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "60-80" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1038) "

Today the professional discourse on bureaucratic structures and processes is not closed. The phenomenon of bureaucracy is part of our lives. As Max Weber wrote, society can be known through its bureaucracy. Therefore, one of the most important task of the social sciences is to
research and explore this function. The sociologist Péter D. Forgács after profound research published his German-language monography in 2016 (Hungarian translation: 2019), in which he reinterpreted the concept that Weber, Merton, Crozier, etc. had previously developed, based on the experiences of the 21st century. This paper aims to present the theories of Forgács. The topics of this paper are the differences between public and private sector employees, the relationship between politics and the civil service, corruption, the capacity for reform, the responsibility and phenomena of the civil service and Forgács’ bureaucratic culture circles, i.e. the different bureaucratic cultures of different geographical areas are also discussed.

" ["hu_HU"]=> string(1156) "

A bürokratikus struktúrákról és folyamatokról való szakmai diskurzus napjainkban sem tekinthető lezártnak. A bürokrácia jelensége meghatározza mindennapjainkat, s ahogyan Max Weber is írta: a társadalom annak bürokráciáján keresztül ismerhető meg. Ezért a társadalomtudományok egyik legfontosabb feladata e működés kutatása és feltárása. A szociológus Forgács D. Péter vizsgálódásai nyomán 2016-ban adta ki német nyelvű munkáját (magyar kiadás: 2019), amelyben a 21. századi tapasztalatokra (is) építve újraértelmezte azt a képet, amelyet addig Weber, Merton, Crozier, stb. alakított ki. E tanulmány Forgács elméletét igyekszik reflexív módon megjeleníteni. Szó esik itt a magánszféra és közszféra munkavállalóinak különbségeiről, a politika és a közszolgálat viszonyáról, a korrupcióról, a közszolgálat reformképességéről, felelősségéről, valamint fontosabb jelenségeiről, illetve Forgács bürokratikus kultúrköreiről is, vagyis egyes földrajzi területek eltérő bürokratikus kultúráinak jellemzéséről.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Sallai Balázs" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(27) "About Bureaucracy – Again" ["hu_HU"]=> string(29) "A bürokráciáról – újra" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#772 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(7128) ["email"]=> string(26) "sallaibalazs1998@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5823) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(43) "a:1:{s:5:"en_US";s:17:"Debreceni Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Sallai" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(12) "bürokrácia" [1]=> string(21) "bürokrácia-elmélet" [2]=> string(14) "közszolgálat" [3]=> string(8) "politika" [4]=> string(44) "magánszféra és közszféra különbségei" [5]=> string(18) "igazgatási reform" [6]=> string(33) "igazgatás történeti kontextusa" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(11) "bureaucracy" [1]=> string(21) "theory of bureaucracy" [2]=> string(13) "civil service" [3]=> string(8) "politics" [4]=> string(41) "differencies of privacy and public sector" [5]=> string(23) "administrational reform" [6]=> string(36) "historical context of administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#765 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24425) ["id"]=> int(5016) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5823) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)

“Field-level” processes, policies and feedback

object(Publication)#119 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6209) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:37" ["primaryContactId"]=> int(7635) ["sectionId"]=> int(123) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6085) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "82-98" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1151) "

Article XXIV of the Fundamental Law of Hungary, which guarantees the fundamental right of fair administration, explicitly mentions the requirement to complete cases within a reasonable time. The study seeks to answer the question of the enforcement mechanism of the reasonable time requirement. On the one hand, the study reviews the current and former rules of administrative procedural law on the legal consequences of exceeding time limits. On the other hand, it examines the assessment of the exceeding of procedural time limits on the basis of the practice of the
Constitutional Court and administrative courts. After a review of the case law, the study points to the conclusions that can be drawn from it. In sanction-application (administrative fine) cases, if the authority exceeds the statutory time limit, this does not necessarily mean that the requirement of a reasonable time limit under the Fundamental Law is violated, but compliance with the
statutory time limits and the calculation of time limits does not automatically mean that the requirement of “reasonableness” in the Fundamental Law is not violated either.

" ["hu_HU"]=> string(1207) "

Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási bírságot kiszabó) ügyekben, ha a hatóság a törvényi határidőt túllépi, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Alaptörvény szerinti észszerű határidő követelménye sérül, de a törvényi határidők és határidő-számítás betartása sem jelenti azt automatikusan, hogy az Alaptörvénybe foglalt „észszerűség” követelménye sem sérült.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(20) "Balogh-Békesi Nóra" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(112) "Respect for Administrative Procedural Time Limits and the Requirement to Complete Cases within a Reasonable Time" ["hu_HU"]=> string(126) "Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelménye" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#711 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(7635) ["email"]=> string(22) "baloghbekesi@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6209) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(93) "a:1:{s:5:"en_US";s:67:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Balogh-Békesi" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Nóra" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(34) "tisztességes hatósági eljárás" [1]=> string(49) "ügyek észszerű határidőn belüli befejezése" [2]=> string(24) "Alaptörvény XXIV. cikk" [3]=> string(20) "szankcióalkalmazás" [4]=> string(17) "bírságkiszabás" [5]=> string(24) "közigazgatási bírság" [6]=> string(10) "versenyjog" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(29) "fair administrative procedure" [1]=> string(44) "completion of cases within a reasonable time" [2]=> string(35) "Article XXIV of the Fundamental Law" [3]=> string(24) "application of sanctions" [4]=> string(19) "imposition of fines" [5]=> string(20) "administrative fines" [6]=> string(15) "competition law" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24426) ["id"]=> int(5017) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6209) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)
object(Publication)#183 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6176) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:37" ["primaryContactId"]=> int(7586) ["sectionId"]=> int(123) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6052) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "100-121" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(993) "

The 11% of Hungary’s settlements are cities and towns, the remaining 89% are villages with less than 5,000 inhabitants. The Act CLXXXIX of 2011 on Local Governments in Hungary (Mötv.) mentions the contribution to the public safety of settlements among the tasks of local governments. The fulfilment of this duty is rather mixed nationwide, with most municipalities failing to meet the obligations set by the legislator. The authors’ aim is to provide the reader with a clear picture of the relevant circumstances relating to public safety and security in small settlements. In addition, through the use of good practices applied in the competitive sector to create and maintain security, the authors also outline possible solutions for municipal leaders and law enforcement officers in small municipalities to identify and effectively reduce the risks related to local public security, and also to increase the security awareness and sense of subjective security of the population.

" ["hu_HU"]=> string(1115) "

Magyarország településeinek 11%-a város, a fennmaradó 89% 5000 fő alatti kistelepülés vagy község. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) az önkormányzati feladatok között említi a település közbiztonságában való közreműködést. Ennek teljesülése meglehetősen vegyes képet mutat országosan, a legtöbb település nem tud érdemben eleget tenni a jogalkotó által meghatározott kötelezettségnek. A szerzők célja, hogy a kistelepülések közbiztonságával összefüggő releváns körülményekről világos képet kaphasson az olvasó. Ezen túlmenően a biztonság megteremtésének és fenntartásának versenygazdasági szektorban alkalmazott bevált módszerein keresztül lehetséges megoldási javaslatokat is vázolnak a szerzők a városvezetők és a kistelepülések rendészeti tevékenységét ellátók számára a helyi közbiztonságra kiható kockázatok azonosítása, hatékony csökkentése, valamint a lakosság biztonságtudatosságának és szubjektív biztonságérzetének növelése érdekében.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(40) "Christián László, Görömbei László" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "Opportunities for Improving Public Safety in Small Villages" ["hu_HU"]=> string(65) "A kistelepülések közbiztonságának fejlesztési lehetőségei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#763 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(7586) ["email"]=> string(27) "christian.laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6176) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-9809-4890" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(26) "National of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Christián" ["hu_HU"]=> string(10) "Christián" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#756 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7587) ["email"]=> string(26) "gorombei.laszlo@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6176) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-1628-8331" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Görömbei" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "kistelepülés" [1]=> string(8) "község" [2]=> string(26) "önkormányzati rendészet" [3]=> string(21) "településbiztonság" [4]=> string(23) "komplementer rendészet" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(17) "small settlements" [1]=> string(8) "villages" [2]=> string(12) "municipality" [3]=> string(18) "municipal policing" [4]=> string(18) "municipal security" [5]=> string(22) "complementary policing" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#740 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24427) ["id"]=> int(5018) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6176) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)
object(Publication)#757 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6210) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:37" ["primaryContactId"]=> int(7636) ["sectionId"]=> int(123) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6086) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "122-148" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1124) "

In Hungary, the ownership and maintenance of public education institutions have undergone significant changes on several occasions over the past ten years, which have basically meant centralisation processes. The permanent reform of public administration is essential for the development of the modern state. The various crises that affect us today (economically, medically) and the development of technology are forcing the state to make reforms again and again. Their effects increase or decrease the role of the state, depending on the external circumstances, and on the form in which the various
resources are available (for example market-sphere or private sphere resources). The maintaining of educational tasks has also changed several times, and the changes were often generated by economic and international influences in addition to educational and professional issues. The need to manage municipal debt by 2010
has become strongly dominant in the centralisation of education. Breaking away from the regulatory models developed earlier, a completely transformed regulatory environment has emerged.

" ["hu_HU"]=> string(1278) "

Magyarországon az elmúlt megközelítőleg tíz évben több alkalommal jelentős változáson ment keresztül a közoktatási/köznevelési intézmények tulajdonosi és fenntartói jogviszonya, amelyek alapvetően centralizációs folyamatokat jelentettek. A modern állam fejlődésének elengedhetetlen velejárója a közigazgatás permanens reformja. A napjainkat befolyásoló különféle válságok (gazdasági, egészségügyi), valamint a technika fejlődése
az államot újra és újra reformlépésekre kényszeríti. Ezek hatásai a külső körülményektől függően hol az állam szerepét növelik, hol pedig csökkentik attól függően is, hogy a különféle erőforrások milyen formában állnak rendelkezésre (például a piaci vagy a magánszféra erőforrásai). Az oktatási feladatok ellátása is többször módosult már, a változásokat gyakran az oktatásszakmai kérdések mellett gazdasági szempontú hatások, illetve nemzetközi hatások is generálták. Erős dominanciával jelent meg az oktatás központosításában az önkormányzati adósságállomány kezelésének szükségessége 2010-re. A korábban kialakult szabályozási modellektől elszakadva egy teljesen átalakult szabályozási környezet alakult ki.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(10) "Finta Zita" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(69) "Reorganisation of Municipal Property in the Light of Education Reform" ["hu_HU"]=> string(78) "Az önkormányzati vagyon átrendeződése az oktatás reformjának tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(7636) ["email"]=> string(20) "zita.finta@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6210) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Finta" ["hu_HU"]=> string(5) "Finta" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Zita" ["hu_HU"]=> string(4) "Zita" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(23) "közigazgatás reformja" [1]=> string(24) "köznevelés fenntartói" [2]=> string(35) "önkormányzati adósságállomány" [3]=> string(6) "vagyon" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(28) "public administration reform" [1]=> string(31) "maintainers of public education" [2]=> string(28) "municipal debt consolidation" [3]=> string(8) "property" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#770 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24429) ["id"]=> int(5020) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6210) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)
object(Publication)#771 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6291) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:36" ["primaryContactId"]=> int(7749) ["sectionId"]=> int(123) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6167) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "150-169" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1075) "

Nowadays the complex social, economic, geopolitical, technological and organisational changes make an urgent need to link the strategic and operational dimension in public administration. The hypothesis of the paper implies that the interactive relationship between the national-level situation indicators and the project-based development outputs can be achieved by establishing a complex measurement system that can both support the measurement of the effective implementation of development, and identify and support its socio-economic impacts. The hypothesis is validated by drawing on the findings of the relevant national and international literature on methodological developments and measurement, as well as by relying on the experiences of methodology development and performance measurement activities carried out within the framework of the Hungarian Public Administration and Public Service Development Operational Programme 2014–2020. This leads to some conclusions and recommendations on performance measurement perspectives for the period 2021–2027.

" ["hu_HU"]=> string(1149) "

A napjainkban zajló komplex társadalmi, gazdasági, geopolitikai, technológiai és szervezeti változások kiemelten szükségessé teszik a közigazgatásban megvalósuló fejlesztések stratégiai és operatív dimenziójának összekapcsolását. A tanulmány előfeltevése szerint az országos léptékű helyzetleíró mutatók és a projektalapú fejlesztések interaktív viszonyrendszere komplex mérési
rendszer kiépítésével valósítható meg, amely egyszerre képes támogatni, mérni a fejlesztések eredményes megvalósítását, továbbá alkalmas azok társadalmi gazdasági hatásainak azonosítására és alátámasztására. A hipotézist a tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a 2014–2020 közötti Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében megvalósított projektek támogatását szolgáló módszertani fejlesztések és mérések alapján igazolja. Mindezek alapján néhány következtetést és ajánlást fogalmaz meg a 2021–2027 közötti időszak teljesítménymérési perspektíváival kapcsolatban.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Kaiser Tamás" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(132) "Development Policy Aspects of Administrative Performance Measurement: Linking “Large Systems” and Project-level “Subsystems”" ["hu_HU"]=> string(152) "A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7749) ["email"]=> string(18) "kai981@freemail.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6291) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Kaiser" ["hu_HU"]=> string(6) "Kaiser" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "közigazgatás" [1]=> string(21) "teljesítménymérés" [2]=> string(18) "indikátorrendszer" [3]=> string(18) "Jó Állam Mutató" [4]=> string(25) "Jó Állam Projektmutató" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(21) "public administration" [1]=> string(23) "performance measurement" [2]=> string(16) "indicator system" [3]=> string(35) "Good State and Governance Indicator" [4]=> string(43) "Good State and Governance Project Indicator" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#778 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24431) ["id"]=> int(5022) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6291) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)

Review

object(Publication)#190 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(5783) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2022-08-25" ["lastModified"]=> string(19) "2022-08-25 15:08:38" ["primaryContactId"]=> int(7042) ["sectionId"]=> int(124) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(5659) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(477) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "170-178" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2022.2.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(672) "

Péter Halmai’s book European Economic Integration was published in 2020 by Ludovika University Press, (formerly Dialóg Campus) the publisher of NUPS. The goal of the book is very ambitious and comprehensive. The main topic of the volume is the subject of European integration, which has existed for nearly 70 years, focusing on its original, economic aspect and drawing on recent international theories and critiques. The book should not be seen as an extension of the existing literature of the topic, but as a well-prepared work analysing the topic of European economic integration, which is why this review focuses on the book’s most contemporary findings.

" ["hu_HU"]=> string(777) "

Halmai Péter Európai gazdasági integráció című könyve 2020-ban jelent meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiadója, a Ludovika Egyetemi Kiadó (korábban Dialóg Campus) gondozásában. A kicsivel több mint 300 oldalas könyv célkitűzése igen ambiciózus és átfogó. A közel 70
éve létező európai integráció témáját dolgozza fel annak eredeti, gazdasági aspektusára fókuszálva, a legújabb nemzetközi elméletekre és kritikákra alapozva. A könyv elsősorban nem a már meglévő szakirodalmi tételek bővítéseként értékelhető, hanem az európai gazdasági integráció témáját elemző, fókuszált, magyar nyelvű, friss kötetként, éppen ezért jelen recenzió a könyv legaktuálisabb megállapításaira koncentrál.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(26) "Horváth Klaudia Gabriella" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Book Review" ["hu_HU"]=> string(9) "Recenzió" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Péter Halmai: European Economic Integration" ["hu_HU"]=> string(48) "Halmai Péter: Európai gazdasági integráció " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#120 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7042) ["email"]=> string(36) "Horvath.Klaudia.Gabriella@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5783) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Horváth" ["hu_HU"]=> string(8) "Horváth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(17) "Klaudia Gabriella" ["hu_HU"]=> string(17) "Klaudia Gabriella" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(21) "európai integráció" [1]=> string(23) "gazdasági integráció" [2]=> string(9) "recenzió" [3]=> string(16) "monetáris unió" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(20) "European integration" [1]=> string(20) "economic integration" [2]=> string(14) "monetary union" [3]=> string(10) "book rview" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#706 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(24433) ["id"]=> int(5024) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5783) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF (Magyar)