Teljes szám
Kommentár
Biztonságpolitika
Stratégiai kétértelműség: A kínai területi követelésekre adott vietnámi és fülöp-szigeteki reakciók vizsgálata
This study, using the case study of Vietnam and the Philippines, undertakes the goal to describe how states, considered smaller in the international system, attempt to defend against great power influence. The goal is to analyse the policy choices used by the two states through the lens of diplomatic, economic and security policy actions. The theoretical framework assisting in this process is called hedging, which is a strategy being considered between balancing and bandwagoning. By employing qualitative methodology, the paper concludes that smaller states decide to use hedging as a counteraction to the power transfer experienced in the international system.
" ["hu_HU"]=> string(817) "A tanulmány törekszik Vietnám és a Fülöp-szigetek esettanulmányain keresztül bemutatni, hogy a nemzetközi rendszer kisebbnek számító államai hogyan próbálnak a nagyhatalmi befolyással szemben védekezni. Az írás célja megvizsgálni a két állam által folytatott külpolitikai stratégiát, annak diplomáciai, gazdasági és biztonságpolitikai metszetein keresztül. Ehhez elméleti segítséget a hedging (bebiztosítás) szolgáltat, amely stratégia a potyautasság és az ellensúlyozás között helyezhető el. A tanulmány kvalitatív módszertant használva jut arra a következtetésre, hogy a kisebb országok a bebiztosítás stratégiájával válaszolnak arra a nemzetközi rendszerben érzékelhető bizonytalanságra, amelyet a nemzetközi rendszer átrendeződése jelent.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "Analysing Vietnamese and Philippine Responses to Chinese Territorial Claims" ["hu_HU"]=> string(94) "A kínai területi követelésekre adott vietnámi és fülöp-szigeteki reakciók vizsgálata" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(20) "Strategic Ambiguity:" ["hu_HU"]=> string(31) "Stratégiai kétértelműség: " } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Bán Zoltán" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#755 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7951) ["email"]=> string(22) "ban.zoltan94@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6448) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Bán" ["hu_HU"]=> string(4) "Bán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "stratégia" [1]=> string(18) "Dél-kínai-tenger" [2]=> string(12) "szigetviták" [3]=> string(33) "nemzetközi kapcsolatok elmélete" [4]=> string(7) "hedging" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "hedging" [1]=> string(8) "strategy" [2]=> string(15) "South China Sea" [3]=> string(35) "theories of international relations" [4]=> string(13) "island claims" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26653) ["id"]=> int(5219) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6448) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A jelen kiberbiztonsági fenyegetései és a jövő kihívásai A nemzetállami aktorok tevékenysége és a dezinformációk terjedése
The cybersecurity environment is constantly deteriorating partly due to the extraordinary speed of technological development, which increases the number and frequency of exploitable vulnerabilities i.e., the size of the “attack surface” in cyber space. However, nation-state threat actors that pose the most serious challenge are trying to make the most out of the deteriorating and unpredictable cyber security environment. Based on leading industry and cyber security reports, the present paper seeks to summarise the key developments of 2021 and the first half of 2022, focusing primarily on the leading nation-state threat actors. Without wishing to be exhaustive, this paper describes the cyber activities observed during the examined period which deemed attributable to the leading malicious nation-state actors – including hacker groups in Russia and China. In addition, it tries to draw attention to today’s cyber security threats and the challenges ahead – such as the ever faster spread of disinformation – but all this without engaging in a deeper analysis, unnecessarily.
" ["hu_HU"]=> string(1264) "A technológiai fejlődés rendkívüli gyorsasága miatt folyamatosan átalakulóban van a kiberbiztonsági környezet, amely ráadásul a kihasználható sérülékenységek számának, azaz a sebezhetőségek gyakoriságának, ezáltal pedig a „támadási felület” nagyságának növekedése nyomán egyre romló tendenciát mutat. A legkomolyabb kiberbiztonsági fenyegetést jelentő, államokhoz köthető aktorok viszont igyekeznek minél jobban kihasználni ezt a helyzetet. Jelen tanulmány vezető iparági és egyéb szakmai jelentések alapján kísérli meg összefoglalni 2021 és 2022 első felének legfontosabb kiberbiztonsági fejleményeit, elsősorban az állami szereplők jelentette fenyegetésekre koncentrálva. A teljesség igénye nélkül ismerteti a vezető rosszindulatú nemzetállami aktoroknak – köztük Oroszországnak és Kínának – tulajdonítható, a vizsgált időszakban megfigyelt kibertevékenységét. Mindemellett igyekszik felhívni a figyelmet napjaink kiberbiztonsági fenyegetéseire és a jövő várható kihívásaira – mint például a dezinformációk egyre gyorsabb terjedése –, mindezt azonban anélkül, hogy mélyebb elemzésbe bocsátkozna, szükségtelenül.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Nation-State Threat Actors and Disinformation" ["hu_HU"]=> string(72) "A nemzetállami aktorok tevékenysége és a dezinformációk terjedése" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(52) "Current Cyber Security Threats and Future Challenges" ["hu_HU"]=> string(63) "A jelen kiberbiztonsági fenyegetései és a jövő kihívásai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Péter Selján" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7846) ["email"]=> string(15) "peter@seljan.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6368) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-9470-9509" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(70) "International Relations PhD Candidate, Corvinus University of Budapest" ["hu_HU"]=> string(65) "Nemzetközi Kapcsolatok PhD-hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(77) "International Relations PhD Candidate, Corvinus University of Budapest
" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Selján" ["hu_HU"]=> string(7) "Selján" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "kiberbiztonság" [1]=> string(16) "kiberhadviselés" [2]=> string(18) "biztonságpolitika" [3]=> string(12) "Oroszország" [4]=> string(5) "Kína" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(13) "cybersecurity" [1]=> string(12) "cyberwarfare" [2]=> string(15) "security policy" [3]=> string(6) "Russia" [4]=> string(5) "China" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26652) ["id"]=> int(5218) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6368) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Védelempolitika
Az indiai haditengerészet az indiai-csendes-óceáni térségben
One of the most spectacular accompaniments to India’s rise is the rapid development and growing presence of its navy in the Indo-Pacific region. The significance of this process is not purely military in nature, but more important is its role in the regional and wider balance of power in Asia. Nowadays, India aspires to become the leading power in the Indian Ocean, and in addition to the United States, several major countries in the region have an interest in its success. At the same time, the ambitions of the South Asian giant pose a barely veiled challenge to the interests of China and Pakistan. This paper summarizes the role of the Indian Ocean in Indian strategic thinking and then presents the key goals and achievements of its naval development. In this regard, the paper evaluates the capabilities of the Indian Navy in comparison to its potential rivals, and finally highlights the characteristics of India’s position and argues for the improbability of a naval conflict.
" ["hu_HU"]=> string(1108) "India felemelkedésének egyik leglátványosabb kísérőjelensége haditengerészetének gyors fejlődése és növekvő jelenléte az indiai-csendes-óceáni térségben. E folyamat jelentősége nem pusztán katonai természetű, sokkal fontosabb a regionális és tágabb ázsiai hatalmi erőegyensúlyban betöltött szerepe. India napjainkban az indiai-óceáni térség vezető hatalmának státuszára pályázik, és ennek sikerében az Amerikai Egyesült Államok mellett több jelentős térségbeli állam is érdekelt. Ugyanakkor a dél-ázsiai ország ambíciói alig burkolt kihívást jelentenek Kína és Pakisztán érdekeire nézve. E tanulmány összegzi az Indiai-óceán szerepét az indiai stratégiai gondolkodásban, majd bemutatja a haditengerészet fejlesztésének legfontosabb céljait és eredményeit. Ehhez kapcsolódóan a tanulmány értékeli az indiai tengeri haderőnem képességeit a potenciális riválisaival összehasonlítva, végül pedig kiemeli India pozíciójának jellemzőit, és érvel egy tengeri fegyveres konfliktus valószínűtlensége mellett.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "The Indian Navy in the Indo-Pacific Region" ["hu_HU"]=> string(65) "Az indiai haditengerészet az indiai-csendes-óceáni térségben" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Háda Béla" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#720 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(7877) ["email"]=> string(20) "hada.bela@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6388) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Dr. Háda" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(16) "haditengerészet" [2]=> string(34) "indiai–csendes-óceáni térség" [3]=> string(22) "nagyhatalmi versengés" [4]=> string(25) "Kínai Népköztársaság" [5]=> string(15) "tengeri hatalom" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(4) "navy" [2]=> string(19) "Indo-Pacific region" [3]=> string(19) "great-power rivalry" [4]=> string(26) "People's Republic of China" [5]=> string(14) "maritime power" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26654) ["id"]=> int(5220) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6388) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reflektorfényben
A mesterséges intelligencia hatása a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására
Artificial intelligence (AI) enabled technologies will fundamentally transform military capabilities during the next decade. Each military will have various reactions for these transformations, which can lead to the emergence of different dynamics within alliance frameworks. Therefore, this article analyses how will these reactions impact NATO member states’ strategic thinking concerning the use of AI. The article analyses and cross-references the Member State specific data published by the NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE) in 2021, and it also compares the United States’, the United Kingdom’s and France’s AI defence strategies. The research sheds light on the emergence of parallel AI-enabled technology clusters within the alliance, which enhance fragmentation and limit interoperability among Member States. This highlights that, besides the already existing differences there is a new form of capability gap within NATO, and demonstrates that policies pursued by AI great powers are deepening intra-alliance fragmentations, while AI middle powers are more likely to procure AI-enabled capabilities from others, hence they can reach a higher level of interoperability within the alliance.
" ["hu_HU"]=> string(1619) "Az elkövetkező évtizedben a mesterségesintelligencia- (MI-) alapú technológiák elterjedése alapjaiban változtathatja meg a katonai képességek arculatát. E változásokra az egyes országok másként reagálhatnak, ami eltérő dinamikák kialakulásához vezethet a szövetségi kereteken belül. E cikk éppen ezért azt vizsgálja, hogyan hatnak az egyes haderők által adott különböző reakciók a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására az MI alkalmazása terén. A munka módszertani szempontból egyfelől a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja által 2021-ben közreadott adatsorra támaszkodik, és ezen adatokon végez további mélyelemzéseket, másfelől pedig stratégiai szinten összehasonlító dokumentumelemzés keretében vizsgálja az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság védelmi MI-stratégiáit. A vizsgálat által kimutathatóvá válnak a szövetségen belüli párhuzamos MI-alapú technológiaklaszterek, amelyek a tagállamok közti fragmentáció és korlátozott szintű interoperabilitás irányába mutatnak. E folyamat a már amúgy is meglévő képességkülönbségeken túl létrehoz egy jellegét tekintve újfajta képességszakadékot a tagállamok között, amelynek mentén láthatóvá válik, hogy az MI-nagyhatalmak által folytatott politikák csak még tovább fokozzák a szövetségen belüli fragmentációt, míg az MI-középhatalmak sokkal nagyobb valószínűséggel vásárolnak más tagállamoktól ilyen képességeket, ezáltal pedig az interoperabilitási szintjük is magasabb lehet.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(81) "The Impact of Artificial Intelligence on NATO Member States’ Strategic Thinking" ["hu_HU"]=> string(84) "A mesterséges intelligencia hatása a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Alex Etl" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7884) ["email"]=> string(19) "etl.alex@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6396) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Etl" ["hu_HU"]=> string(3) "Etl" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Alex" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(26) "mesterséges intelligencia" [1]=> string(4) "NATO" [2]=> string(12) "képességek" [3]=> string(17) "együttműködés" [4]=> string(18) "interoperabilitás" [5]=> string(11) "szövetség" [6]=> string(10) "stratégia" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(23) "artificial intelligence" [1]=> string(4) "NATO" [2]=> string(12) "capabilities" [3]=> string(11) "cooperation" [4]=> string(16) "interoperability" [5]=> string(8) "alliance" [6]=> string(8) "strategy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#756 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26655) ["id"]=> int(5221) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6396) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Kitekintő
A puha hatalmi gondolkodás és befolyásolás ideológiai előfutárai A vonzás külpolitikai erejét analizáló koncepció eredettörténete
Soft power is a pulling force, an influence based on attraction, cooperation, and induction of a voluntary desire for identification. The origin of American soft power is a non-feudal and non-dynastic society based on human rights and individual freedom, which the American people consider a jewel of their classical liberal value system, as enshrined in their constitution. The theoretical basis of this value system originates from the broad consensus of social values conceived in the spirit of the Enlightenment. This paper outlines the historical development of the value system and ideology that to this day dominate Western Civilization, which began during the 17th century and flourished in the course of the Enlightenment of the 18th century. Furthermore, this paper outlines the American exceptionalism/sense of mission that originates from the establishment of the first American colonies in the 17th century. As the origins of the soft power analytical concept rose from what some consider to be the universally-held value system of the United States, this study examines the ideals and thinkers of the Enlightenment who have grounded this value system ‘primarily’ or exclusively from an ideological distance, most significantly the works and roles of Locke, Hobbes, and Kant. In the chapter on American exceptionalism and sense of mission, this study highlights the works and influence of the personalities who, by simplifying, were the forerunners and main advocates of non-military policies and liberal internationalism. The concluding chapters of the study outline the nature of U.S. foreign policy during its transition from a bipolar to a unilateral position of power from the perspective of the elaboration of the analytical concept of soft power developed in 2004. The paper emphasizes the rise of neo conservatism, the ideological trend that provided the theoretical basis that underpinned the Iraqi intervention, which was not supported by global international organizations, and which was thus, as a counter-trend, a direct indicator of the elaboration of Nye’s analytical concept of soft power, a theory intended as a guide for realpolitik-oriented politicians. In this context, the concept of Nye has also become an ever-present element of the current and ongoing peace policies.
" ["hu_HU"]=> string(2325) "A puha hatalom húzóerő, vonzáson, együttműködésen, önkéntes azonosulási vágy kiváltásán alapuló befolyásolás. Eszmei gyökere az a nem feudális, az emberi jogokon és az egyéni szabadságon alapuló társadalom, amelyre az amerikai nép az alkotmányában lefektetett klasszikus liberális értékkészlete ékköveként tekint. Ez az eszmei alap a felvilágosodás szellemében fogant széles körű társadalmi értékkonszenzusból fejlődött ki. Jelen tanulmány górcső alá veszi a nyugati civilizációt, értékrendet, ideálokat máig meghatározó, a 17. században induló és a 18. században kiteljesedő felvilágosodást. Vázolja továbbá a szintén a 17. században, az amerikai földrész első kolóniái megalakulásától kezdődő amerikai kivételesség- és küldetéstudat történelmi állomásait. Mivel a soft power elmélet, analitikus koncepció forrásának tekinthető univerzálisnak tartott amerikai értékrendszerre fókuszál, azokat a felvilágosodás kori gondolkodókat és ideálokat vizsgálja, akik, amelyek „tettlegesen” vagy „csak” ideológiai távolságból megalapozták ezt az értékrendszert. Legterjedelmesebben Locke-ot, Hobbest és Kantot. Az amerikai kivételesség- és küldetéstudat fejezetben pedig azoknak a személyiségeknek a munkásságát és hatását emeli ki, akik leegyszerűsítéssel a békepolitikák, a nyugati típusú morális gondolkodás és a liberális internacionalizmus eszméjének előfutárai, majd legfőbb képviselői voltak. A tanulmány zárófejezetei a bipolárisból unilaterális hatalmi helyzetbe került Egyesült Államok külpolitikáinak jellegét vázolja puha hatalmi perspektívából a 2004-es analitikus koncepció kidolgozásáig. Külön kiemeli az újkonzervativizmus térnyerését, azét az ideológiai irányzatét, amely a globális nemzetközi szervezetek által nem támogatott, jóvá nem hagyott iraki beavatkozás elméleti alapját és visszaigazolását jelentette, s amely ily módon ellenirányzatként, negatív mintaként a gyakorlati politikusok számára iránymutatásnak szánt nye-i puha hatalom analitikus koncepciókidolgozásának közvetlen indikátora volt. Ebben a politikai kontextusban a nye-i koncepció a mindenkori békepolitikák elemévé is vált.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(121) "The Origins of the Analytical Concept of Soft Power Thinking Based on the Power of Attraction of Assumed Universal Values" ["hu_HU"]=> string(72) "A vonzás külpolitikai erejét analizáló koncepció eredettörténete" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "The Ideological Forerunners of Soft Power Thinking and Influence" ["hu_HU"]=> string(71) "A puha hatalmi gondolkodás és befolyásolás ideológiai előfutárai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Pál Melinda" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7336) ["email"]=> string(20) "melindap04@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5993) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(52) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:26:"Budapesti Corvinus Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Pál" ["hu_HU"]=> string(4) "Pál" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Melinda" ["hu_HU"]=> string(7) "Melinda" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "puha hatalom" [1]=> string(45) "egyéni szabadságon alapuló értékrendszer" [2]=> string(15) "küldetéstudat" [3]=> string(22) "nem katonai politikák" [4]=> string(16) "felvilágosodás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(10) "soft power" [1]=> string(40) "value-system based on individual freedom" [2]=> string(17) "mission statement" [3]=> string(21) "non-military policies" [4]=> string(13) "Enlightenment" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26656) ["id"]=> int(5222) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5993) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }