Teljes szám


object(Publication)#120 (6) { ["_data"]=> array(25) { ["id"]=> int(6586) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-01-31" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-31 17:13:16" ["primaryContactId"]=> int(8119) ["sectionId"]=> int(61) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6462) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(421) ["licenseUrl"]=> string(49) "" ["pages"]=> string(3) "2-3" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Tálas Péter" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(55) "A poszthegemoniális hatalmi rend „hegemónjáról”" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8119) ["email"]=> string(22) "" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6586) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Tálas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Dr. Tálas" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#756 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26651) ["id"]=> int(5217) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6586) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }


object(Publication)#113 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6448) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-01-31" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-31 17:13:16" ["primaryContactId"]=> int(7951) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6324) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(12647) "‘Rules-Based’ Approach to Resolve Dispute with China: Del Rosario. [online], Rappler, 2012. szeptember 27. Forrás: [2022. 01. 08.] Abuza, Zachary: Weapons, Viruses, and the New Defense Reality in Southeast Asia. [online], War on the Rocks, 2020. május 7. Forrás: [2022. 01. 08.] Amane, Yamazak – Suguru Osawa: Asymmetry Theory and China–Philippines Relations with the South China Sea as a Case. East Asia (Piscataway), 38. (2021), 4. 333–352. Online: Avendaño, Christine O.: President Aquino: Philippines to Protect ‘What’s Ours’. [online], Philippine Daily Inquirer, 2021. június 26. Forrás: [2022. 01. 08.] Balboa, Jenny D.: Duterte’s Foreign Policy Pivot and Its Impact on Philippine Trade and Investments: An International Political Economy Perspective. Philippine Political Science Journal, 41. (2020), 1–2. 127–160. Online: Batongbacal, Jay L.: Deciphering Duterte’s Foreing Policy on the South China Sea. In Zou Keyuan (szerk.): Routledge Handbook of the South China Sea. London, Routledge, 2021. 199–224. Online: Blanchard, Ben: Duterte Aligns Philippines with China, Says U.S. Has Lost. [online], Reuters, 2016. október 20. Forrás: [2022. 01. 08.] Cabalza, Chester B.: Philippines’ Aspirational Maritime Power: Is it Achievable by 2028? [online], Observer Research Foundation, 2021. szeptember 1. Forrás: [2022. 01. 08.] Camba, Alvin – Janica Magat: How Do Investors Respond To Territorial Disputes? Evidence From The South China Sea And Implications On Philippines Economic Strategy. The Singapore Economic Review, 66. (2021), 1. 243–267. Online: Chang, Felix K.: Building from Scratch: Rebirth of the Philippine Navy. [online], Foreign Policy Research Institute, 2019. október 10. Forrás: [2022. 01. 08.] Chan, Minnie: Beijing’s Plans for South China Sea Air Defence Identification Zone Cover Pratas, Paracel and Spratly Islands, PLA Source Says. [online], South China Morning Post, 2021. május 31. Forrás: [2022. 01. 08.] Cheng-Chwee, Kuik: How Do Weaker States Hedge? Unpacking ASEAN States’ Alignment Behavior towards China. Journal of Contemporary China, 25. (2016), 100. 500–514. Online: Cheng‑Chwee, Kuik: Getting Hedging Right: A Small‑State Perspective. China International Strategy Review, 3. (2021), 2. 300–315. Online: Cheng-Chwee, Kuik: Hedging in Post-Pandemic Asia: What, How, and Why? [online], The Asan Forum, 2020. június 6. Forrás: [2022. 01. 08.] China Warns Russian Firm against Drilling Oil Off Vietnam. [online], The Economic Times, 2018. május 17. Forrás: [2022. 01. 08.] Clemente, Tina S.: Understanding the Economic Diplomacy between the Philippines and China. International Journal of China Studies, 7. (2016), 2. 215–233. Online: Country Comparison Philippines vs Vietnam. [online], Forrás: [2022. 01. 08.] Data for Vietnam, Thailand. [online], The World Bank, Forrás: [2022. 01. 08.] ENSZ: CML/17/2009. [online], Forrás: [2022. 01. 08.] EUR-Lex: Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye. [online], Forrás: [2022. 01. 08.] Galang, Mico A.: What’s Happened to the Philippines–Vietnam Strategic Partnership? [online], East Asia Forum, 2018. május 31. Forrás: [2022. 01. 08.] Green, Michael – Kathleen Hicks – Zack Cooper – John Schaus – Jake Douglas: Counter-Coercion Series: China-Vietnam Oil Rig Standoff. [online], Asia Maritime Transparency Initiative, 2017. június 12. Forrás: [2022. 01. 08.] Grossman, Derek: Military Build-Up in the South China Sea. In Leszek Buszynski – Do Thanh Hai (szerk.): The South China Sea From a Regional Maritime Dispute to Geo-Strategic Competition. London, Routledge, 2020. 182–200. Online: Grossman, Derek – Paul S. Orner: Tracking Chinese Perceptions of Vietnam’s Relations with China and the United States. Asia Policy, 28. (2021), 2. 103–127. Online: Gurung, Ananta Swarup Bijendra De: China, Vietnam, and the South China Sea: An Analysis of the “Three Nos” and the Hedging Strategy. Indian Journal of Asian Affairs, 31. (2018), 1–2. 1–20. Online: Ha, Nguyen Thi Thanh: Vietnam and the South China Sea. In Leszek Buszynski – Do Thanh Hai (szerk.): The South China Sea From a Regional Maritime Dispute to Geo-Strategic Competition. London, Routledge, 2020. 77–92. Online: Hiep, Le Hong: Vietnam’s Position on the South China Sea Code of Conduct. [online], Yusof Ishak Institute, 2019. április 8. Forrás: [2022. 01. 08.] Hiep, Le Hong: When Elephants Fight: Vietnam’s Responses to Intensifying US–China Strategic Competition. [online], National Institute for Defense Studies ASEAN Workshop 2020 „How Can ASEAN Deal with the United States-China Strategic Competition?” 2020. Forrás: [2022. 01. 08.] IISS: The Military Balance 2021. London, The International Institute for Strategic Studies, 2021. International Trade Administration: Philippines – Trade Agreements. [online], Forrás: [2022. 01. 08.] Jeong, Sophie – Brad Lendon: Philippines Renews Key Military Agreement with the United States. [online], CNN, 2021. június 30. Forrás: [2022. 01. 08.] Koga, Kei: The Concept of “Hedging” Revisited: The Case of Japan’s Foreign Policy Strategy in East Asia’s Power Shift. International Studies Review, 20. (2018), 633–660. Online: Kurlantzick, Joshua: Duterte’s Ingratiating Approach to China Has Been a Bust. [online], Council on Foreign Relations, 2021. június 16. Forrás: [2022. 01. 08.] Laforga, Beatrice M.: Japan Remains Top Source of ODA with over $10 Billion in First Half. [online], BusinessWorld, 2021. június 16. Forrás: [2022. 01. 08.] Lee, Yen Nee: Four Years On, Philippine President Duterte is Still Struggling to Show the Benefits of Being Pro- China. [online], CNBC, 2020. szeptember 7. Forrás: [2022. 01. 08.] Li, Jianwei: Managing Tensions in the South China Sea:Comparing the China‑Philippines and the China‑Vietnam Approaches. [online], S. Rajaratnam School of International Studies Singapore, 2014. Forrás: [2022. 01. 08.] Li, Lingqun: The South China Sea Arbitration Case and Beyond In China’s Policy towards the South China Sea. London, Routledge, 2018. 177–208. Online: Liwanag Luis – Jojo Rinoza: In Speech to Congress, Philippine Leader Defends Actions Toward China. [online], Benar News, 2019. július 22. Forrás: [2022. 02. 28.] Lowy Institute Asia Power Index. [online], 2021. Forrás: [2022. 01. 08.] Luna, Thoms D.: The Philippine Navy’s Strategic Sail Plan 2020: A Strong and Credible Force by 2020. [online], Defense Technical Information Center, 2017. június 9. Forrás: [2022. 01. 08.] Mastro, Oriana Skylar: How China is Bending the Rules in the South China Sea. [online], Lowy Institute, 2021. február 17. Forrás: [2022. 01. 08.] Mearsheimer, John J.: The Tragedy of Great Power Politics. New York, Norton, 2001. Mearsheimer, John J.: The Inevitable Rivalry. [online], Foreign Affairs, 2021. november/december. Forrás: [2022. 01. 08.] Philippine Mission to the United Nations: No. 000191 – 2020. [online], United Nations, 2020. március 6. Forrás: [2022. 01. 08.] Poh, Angela: The Myth of Chinese Sanctions over South China Sea Disputes. The Washington Quarterly, 40. (2017), 1. 143–165. Online: Ranada, Pia: South China Sea Covered by PH-U.S. Mutual Defense Treaty – Pompeo. [online], Rappler, 2019. március 1. Forrás: [2022. 01. 08.] Sangtam, Apila: Vietnam’s Strategic Engagement in the South China Sea. Maritime Affairs: Journal of the National Maritime Foundation of India, 17. (2021), 1. 41–57. Online: Schofield, Clive: Competing Maritime Claims And Enduring Disputes in the South China Sea. In Zou Keyuan (szerk.): Routledge Handbook of the South China Sea. London, Routledge, 2021. 104–122. Online: Seah, Sharon – Hoang Thi Ha – Melinda Martinus – Pham Thi Phuong Thao: The State of Southeast Asia: 2021 Survey Report. [online], Yusof Ishak Institute, 2021. február 10. Forrás: [2022. 01. 08.] Sharma, Supriya: China’s Maritime Goals: Impact on Asia. In M. S. Prathibha (szerk.): East Asia Strategic Review: China’s Rising Strategic Ambitions in Asia. Pentagon Press, New Delhi, 2018. 227–243. SIPRI: SIPRI Arms Transfers Database. [online], Forrás: [2022. 01. 08.] Stach, Lukasz: The Philippines Maritime Forces and Its Maritime Military Power Projection Capabilities: Unfulfilled Ambitions? Defense & Security Analysis, 37. (2021), 4. 414–434. Online: Storey, Ian: Russia’s Defence Diplomacy in Southeast Asia: A Tenuous Lead in Arms Sales but Lagging in Other Areas. [online], Yusof Ishak Institute, 2021. március 18. Forrás: [2022. 01. 08.] Tarriela, Jay Tristan: The Philippine Navy Needs More Than New Ships. [online], The Diplomat, 2020. március 6. Forrás: [2022. 01. 08.] Thao, Nguyen Hong: Vietnam’s South China Sea Policy. In Zou Keyuan (szerk.): Routledge Handbook of the South China Sea. London, Routledge, 2021. 225–240. Online: The South China Sea Dispute and Security Developments in Southeast Asia. In Izuyama Marie (szerk.): East Asian Strategic Review 2021. Tokyo, National Institute for Defense Studies, 2021. 124–151. Thu, Huong Le: Reconciling the Past for a Stronger Partnership: Shaping U.S.-Vietnam Relations under the Biden Administration. [online], CSIS, 2021. augusztus 4. Forrás: [2022. 01. 08.] Tran, Bich T.: Vietnam Continues Efforts to Reduce Trade Dependence on China. [online], Yusof Ishak Institute, 2021. augusztus 27. Forrás: [2022. 01. 08.] UN Comtrade Database. [online], Forrás: [2022. 01. 08.] Vaicekauskaitė, Živilė Marija: Security Strategies of Small States in a Changing World. Journal on Baltic Security, 3. (2017), 2. 7–15. Online: Varga Gergely – Isabelle Colf: Joe Biden és Donald Trump külpolitikájának összehasonlítása. KKI Elemzések 2020/86. Online: Vietnamese Annual Defense Budget to Reach USD 7.9Bn by 2024. [online], Army Recognition, 2019. április 19. Forrás: [2022. 01. 08.] Walt, Stephen M.: Why Alliances Endure or Collapse? Survival, 39. (1997), 1. 156–179. Online: Waltz, Kenneth: Theory of International Politics. Boston, Addison-Wesley Publishing Company, 1979. Whomersley, Christopher: The South China Sea Arbitration and Its Implications. In Zou Keyuan (szerk.): Routledge Handbook of the South China Sea. London, Routledge, 2021. 426–453. Online: Wu, Shang-Su: Modernising the Philippine Navy. [online], East Asia Forum, 2020. augusztus 8. Forrás: [2022. 01. 08.] Xinhua: Full Text Of Chinese Govt Statement On China’s Territorial Sovereignty And Maritime Rights and Interests in S China Sea. [online], 2016. július 12. Forrás: [2022. 01. 08.] Yaacob, Abdul Rahman: Rethinking the Philippines’ Submarine Program. [online], East Asia Forum, 2021. június 15. Forrás: [2022. 01. 08.]" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(421) ["licenseUrl"]=> string(49) "" ["pages"]=> string(4) "4-40" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2021.4.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(673) "

This study, using the case study of Vietnam and the Philippines, undertakes the goal to describe how states, considered smaller in the international system, attempt to defend against great power influence. The goal is to analyse the policy choices used by the two states through the lens of diplomatic, economic and security policy actions. The theoretical framework assisting in this process is called hedging, which is a strategy being considered between balancing and bandwagoning. By employing qualitative methodology, the paper concludes that smaller states decide to use hedging as a counteraction to the power transfer experienced in the international system.

" ["hu_HU"]=> string(817) "

A tanulmány törekszik Vietnám és a Fülöp-szigetek esettanulmányain keresztül bemutatni, hogy a nemzetközi rendszer kisebbnek számító államai hogyan próbálnak a nagyhatalmi befolyással szemben védekezni. Az írás célja megvizsgálni a két állam által folytatott külpolitikai stratégiát, annak diplomáciai, gazdasági és biztonságpolitikai metszetein keresztül. Ehhez elméleti segítséget a hedging (bebiztosítás) szolgáltat, amely stratégia a potyautasság és az ellensúlyozás között helyezhető el. A tanulmány kvalitatív módszertant használva jut arra a következtetésre, hogy a kisebb országok a bebiztosítás stratégiájával válaszolnak arra a nemzetközi rendszerben érzékelhető bizonytalanságra, amelyet a nemzetközi rendszer átrendeződése jelent.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "Analysing Vietnamese and Philippine Responses to Chinese Territorial Claims" ["hu_HU"]=> string(94) "A kínai területi követelésekre adott vietnámi és fülöp-szigeteki reakciók vizsgálata" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(20) "Strategic Ambiguity:" ["hu_HU"]=> string(31) "Stratégiai kétértelműség: " } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Bán Zoltán" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7951) ["email"]=> string(22) "" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6448) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Bán" ["hu_HU"]=> string(4) "Bán" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "stratégia" [1]=> string(18) "Dél-kínai-tenger" [2]=> string(12) "szigetviták" [3]=> string(33) "nemzetközi kapcsolatok elmélete" [4]=> string(7) "hedging" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "hedging" [1]=> string(8) "strategy" [2]=> string(15) "South China Sea" [3]=> string(35) "theories of international relations" [4]=> string(13) "island claims" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26653) ["id"]=> int(5219) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6448) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
object(Publication)#731 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6368) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-01-31" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-31 17:13:17" ["primaryContactId"]=> int(7846) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6244) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(9552) "A Second Iranian State-Sponsored Ransomware Operation “Project Signal” Emerges. [online], Flashpoint, 2021. április 30. Forrás: [2022. 05. 18.] Alert (AA22-083A), Tactics, Techniques, and Procedures of Indicted State-Sponsored Russian Cyber Actors Targeting the Energy Sector. [online], Cybersecurity and Infrastructure Security Agency, 2022. március 24. Forrás: [2022. 05. 24.] Alert (AA22-110A), Russian State-Sponsored and Criminal Cyber Threats to Critical Infrastructure. [online], Cybersecurity and Infrastructure Security Agency, 2022. április 20. Forrás: [2022. 05. 28.] Burt, Tom: Another Nobelium Cyberattack. [online], 2021. május 27. Forrás: [2022. 05. 14.]. Burt, Tom: Cyberattacks Target International Conference Attendees. [online], Microsoft, 2020. október 28. Forrás: [2022. 05. 19.] Cimpanu, Catalin: Windows 10, iOS 15, Ubuntu, Chrome Fall at China’s Tianfu Hacking Contest. [online], The Record, 2021. október 17. Forrás: [2022. 05. 17.] Clapper, James R. – Marcel Lettre – Michael S. Rogers: Joint Statement for the Record to the Senate Armed Services Committee, Foreign Cyber Threats to the United States. [online], Senate Armed Services Committee, 2017. január 5. Forrás: [2022. 05. 29.] Cole, Brendan: Russia Puts U.S. Top of ’Unfriendly Countries’ List. [online], Newsweek, 2021. április 27. Forrás: [2022. 05. 15.] Conceptual Views on the Activity of the Armed Forces of the Russian Federation in Information Space. Ministerstvo Oborony Rossiyskoy Federatsii, 2011. [online]. Forrás: [2022. 05. 24.] Conger, Kate: With Eye to Russia, Biden Administration Asks Companies to Report Cyberattacks. [online], The New York Times, 2022. március 23. Forrás: [2022. 05. 26.] Conger, Kate: Hackers’ Fake Claims of Ukrainian Surrender Aren’t Fooling Anyone. So What’s Their Goal? [online], The New York Times, 2022. április 5. Forrás: [2022. 05. 25.] Conger, Kate: Ukraine Says It Thwarted a Sophisticated Russian Cyberattack on Its Power Grid. [online], The New York Times, 2022. április 12. Forrás: [2022. 05. 25.] Conger, Kate – David E. Sanger: U.S. Says It Secretly Removed Malware Worldwide, Pre-empting Russian Cyberattacks. [online], The New York Times, 2022. április 6. Forrás: [2022. 05. 25.] Conger, Kate – David E. Sanger: Russia Uses Cyberattacks in Ukraine to Support Military Strikes, Report Finds. [online], The New York Times, 2022. április 27. Forrás: [2022. 05. 25.] Connell, Michael – Sarah Vogler: Russia’s Approach to Cyber Warfare. [online], CNA, 2017. március. Forrás: [2022. 05. 28.] Cyber Attacks against Estonia (2007). [online], Cyber Law Toolkit, 2007. április 27. Forrás: [2022. 06. 04.] De Moura, Georges – Tal Goldstein: What the Biden-Putin Summit Reveals about Future of Cyber Attacks – And How to Increase Cybersecurity. [online], World Economic Forum, 2021. június 17. Forrás: [2022. 09. 11.] Edward Snowden: Leaks that Exposed US Spy Programme. [online], BBC, 2014. január 17. Forrás: [2022. 06. 04.] Ehrlich, Amitai Ben Shushan: From Wiper to Ransomware. The Evolution of Agrius. [online], SentinelLABS, 2021. május 25. Forrás: [2022. 05. 18.] Falcone, Robert: Thanos Ransomware: Destructive Variant Targeting State-Run Organizations in the Middle East and North Africa. [online], Unit 42, 2020. szeptember 4. Forrás: [2022. 05. 18.] Fassihi, Farnaz – Ronen Bergman: Israel and Iran Broaden Cyberwar to Attack Civilian Targets. [online], The New York Times, 2021. november 27. Forrás: [2022. 05. 10.] Gatlan, Sergiu: Microsoft: Russian State Hackers Behind 53% of Attacks on US Govt Agencies. [online], 2021. október 8. Forrás: [2022. 05. 15.] Georgia–Russia Conflict (2008). [online], Cyber Law Toolkit, 2008. július–augusztus. Forrás: [2022. 06. 04.] HAFNIUM Targeting Exchange Servers with 0-day Exploits. [online], Microsoft Threat Intelligence Center (MSTIC), 2021. március 2. Forrás: [2022. 05. 16.] Haidt, Jonathan: Why the Past 10 Years of American Life Have Been Uniquely Stupid. [online], The Atlantic, 2022. április 11. Forrás: [2022. 05. 26.] Hanna, Andrew: The Invisible U.S.–Iran Cyber War. [online], The Iran Primer, 2019. október 25. Forrás: [2022. 06. 04.] Federal Bureau of Investigation: Internet Crime Report 2021. [online], FBI, 2021. Forrás: [2022. 05. 05.] Krasznay Csaba: az új kulcsszó a kiberhigiénia. [online], Infostart, 2022. január 18. Forrás: [2022. 06. 06.] Martin, Alexander: US Military Hackers Conducting Offensive Operations in Support of Ukraine, Says Head of Cyber Command. [online], Sky News, 2022. június 1. Forrás: [2022. 06. 04.] McLaughlin, Jenna: Top Biden Cyber Official: SolarWinds Breach Could Turn from Spying to Destruction ’in a Moment’. [online], Yahoo News, 2021. április 8. Forrás: [2022. 05. 15.] Microsoft: Microsoft Digital Defense Report. [online], Microsoft, 2021. október. Forrás: [2022. 04. 29.] Nafisi, Ramin – Andrea Lelli: GoldMax, GoldFinder, and Sibot: Analyzing NOBELIUM’s Layered Persistence. [online], Microsoft, 2021. március 4. Forrás: [2022. 05. 14.] NATO 2030 Factsheet. [online], NATO, 2021. június. Forrás: [2022. 05. 26.] NATO Science & Technology Trends 2020–2040. [online], NATO Science & Technology Organization, 2020. március. Forrás: [2022. 05. 26.] O’Neill, Patrick Howell: How China Built a One-of-a-Kind Cyber-Espionage Behemoth to Last. [online], MIT Technology Review, 2022. február 28. Forrás: [2022. 05. 28.] Pay2Kitten, Pay2Key Ransomware – A New Campaign by Fox Kitten. [online], Clear Sky Security, 2020. december. Forrás: [2022. 05. 18.] Perlroth, Nicole – Noam Scheiber – Julie Creswell: Russian Cybercriminal Group Was Behind Meat Plant Attack, F.B.I. Says. [online], The New York Times, 2021. június 2. Forrás: [2022. 05. 28.] Recent Ransomware Attacks. [online], Checkpoint Research, é. n. Forrás: [2022. 06. 04.] Rekowski, Michał – Tomasz Piekarz – Barbara Sztokfisz – Robert Siudak – Izabela Albrycht – Przemysław Roguski – Paweł Kostkiewicz et al.: Geopolitics Of Emerging and Disruptive Technologies. [online], Krakow, The Kosciuszko Institute, 2020. Forrás: [2022. 05. 29.] Russian SVR Targets U.S. and Allied Networks. [online], NSA, CISA & FBI, Cybersecurity Advisory, 2021. április 5. Forrás: [2022. 05. 15.] Sanger, David E. – Kate Conger: Russia Was Behind Cyberattack in Run-Up to Ukraine War, Investigation Finds. [online], The New York Times, 2022. május 10. Forrás: [2022. 05. 28.] Selján Gábor: The Remarkable 10th Anniversary of Stuxnet. AARMS, 19. (2020), 3. 85–98. Online: Selján Péter – Selján Gábor: Kiberbiztonsági kitekintés. Nemzet és Biztonság, 14. (2021), 1. 24–47. Online: Smith, Brad: Digital Technology and the War in Ukraine. [online], Microsoft, 2022. február 28. Forrás: [2022. 05. 24.] Soesanto, Stefan: The IT Army of Ukraine. [online], Center for Security Studies, 2022. június. Forrás: [2022. 09. 11.] Special Report: Ukraine. An Overview of Russia’s Cyberattack Activity in Ukraine. [online], Microsoft Digital Security Unit, 2022. április 27. Forrás: [2022. 04. 28.] Stanley-Lockman, Zoe – Edward Hunter Christie: An Artificial Intelligence Strategy for NATO. [online], NATO, 2021. október 25. Forrás: [2022. 05. 26.] The 10 Biggest Ransomware Attacks of 2021. [online], Touro College Illinois, 2021. november 12. Forrás: [2022. 05. 05.] The Chinese Private Sector Cyber Landscape. [online], Margin Research, 2022. április 25. Forrás: [2022. 05. 17.] The United States, Joined by Allies and Partners, Attributes Malicious Cyber Activity and Irresponsible State Behavior tot he People’s Republic of China. [online], The White House, 2021. július 19. Forrás: [2022. 05. 17.] Voo, Julia – Irfan Hemani – Simon Jones – Winnona DeSombre – Daniel Cassidy – Anina Schwarzenbach: National Cyber Power Index 2020. Methodology and Analytical Considerations. [online], Belfer Center, 2020. szeptember. Forrás: [2022. 08. 06.] Шойгу рассказал о задачах войск информационных операций. [online], РИА Новости, 2017. február 22. Forrás: [2022. 05. 24.] York, Dan: What Is the Splinternet? And Why You Should Be Paying Attention. [online], Internet Society, 2022. március 23. Forrás: [2022. 05. 31.]" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(421) ["licenseUrl"]=> string(49) "" ["pages"]=> string(5) "41-65" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2021.4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1102) "

The cybersecurity environment is constantly deteriorating partly due to the extraordinary speed of technological development, which increases the number and frequency of exploitable vulnerabilities i.e., the size of the “attack surface” in cyber space. However, nation-state threat actors that pose the most serious challenge are trying to make the most out of the deteriorating and unpredictable cyber security environment. Based on leading industry and cyber security reports, the present paper seeks to summarise the key developments of 2021 and the first half of 2022, focusing primarily on the leading nation-state threat actors. Without wishing to be exhaustive, this paper describes the cyber activities observed during the examined period which deemed attributable to the leading malicious nation-state actors – including hacker groups in Russia and China. In addition, it tries to draw attention to today’s cyber security threats and the challenges ahead – such as the ever faster spread of disinformation – but all this without engaging in a deeper analysis, unnecessarily.

" ["hu_HU"]=> string(1264) "

A technológiai fejlődés rendkívüli gyorsasága miatt folyamatosan átalakulóban van a kiberbiztonsági környezet, amely ráadásul a kihasználható sérülékenységek számának, azaz a sebezhetőségek gyakoriságának, ezáltal pedig a „támadási felület” nagyságának növekedése nyomán egyre romló tendenciát mutat. A legkomolyabb kiberbiztonsági fenyegetést jelentő, államokhoz köthető aktorok viszont igyekeznek minél jobban kihasználni ezt a helyzetet. Jelen tanulmány vezető iparági és egyéb szakmai jelentések alapján kísérli meg összefoglalni 2021 és 2022 első felének legfontosabb kiberbiztonsági fejleményeit, elsősorban az állami szereplők jelentette fenyegetésekre koncentrálva. A teljesség igénye nélkül ismerteti a vezető rosszindulatú nemzetállami aktoroknak – köztük Oroszországnak és Kínának – tulajdonítható, a vizsgált időszakban megfigyelt kibertevékenységét. Mindemellett igyekszik felhívni a figyelmet napjaink kiberbiztonsági fenyegetéseire és a jövő várható kihívásaira – mint például a dezinformációk egyre gyorsabb terjedése –, mindezt azonban anélkül, hogy mélyebb elemzésbe bocsátkozna, szükségtelenül.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Nation-State Threat Actors and Disinformation" ["hu_HU"]=> string(72) "A nemzetállami aktorok tevékenysége és a dezinformációk terjedése" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(52) "Current Cyber Security Threats and Future Challenges" ["hu_HU"]=> string(63) "A jelen kiberbiztonsági fenyegetései és a jövő kihívásai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Péter Selján" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#763 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7846) ["email"]=> string(15) "" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6368) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(70) "International Relations PhD Candidate, Corvinus University of Budapest" ["hu_HU"]=> string(65) "Nemzetközi Kapcsolatok PhD-hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(77) "

International Relations PhD Candidate, Corvinus University of Budapest

" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Selján" ["hu_HU"]=> string(7) "Selján" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "kiberbiztonság" [1]=> string(16) "kiberhadviselés" [2]=> string(18) "biztonságpolitika" [3]=> string(12) "Oroszország" [4]=> string(5) "Kína" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(13) "cybersecurity" [1]=> string(12) "cyberwarfare" [2]=> string(15) "security policy" [3]=> string(6) "Russia" [4]=> string(5) "China" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#765 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26652) ["id"]=> int(5218) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6368) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }


object(Publication)#191 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6388) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-01-31" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-31 17:13:16" ["primaryContactId"]=> int(7877) ["sectionId"]=> int(63) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6264) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10054) "Address at the Third Conference of the Heads of State or Government of Nonaligned Countries [Lusaka, September 1970]. [online], Indian National Congress, Speeches. Forrás: [2017. 02. 12.] Ahluwalia, Montek S.: Economic Reforms in India Since 1991: Has Gradualism Worked? Journal of Economic Perspectives, 16. (2002), 3. 67–88. Online: Anti-Submarine Warfare Shallow Water Craft (ASW-SWC). [online], Naval Technology, 2020. december 10. Forrás: [2022. 04. 01.] Asche, Helmut – Margot Schüller: China’s Engagement in Africa. Opportunities and Risks for Development. Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ) GmbH, 2008. Ashraf, Tariq M.: Doctrinal Reawakening of the Indian Armed Forces. Military Review, (2004), 5. 53–62. Online: Bahtić, Fatima: Indian Navy’s Second P15B Destroyer Kicks Off Sea Trials. [online], Naval Today, 2021. december 20. Forrás: [2022. 04. 03.] Balogh András: Délkelet-Ázsia történelme. Budapest, Eötvös Kiadó, 2019. Bana, Sarosh: Modernizing India’s Submarines. [online], Indo-Pacific Defense Forum, 2019. július 23. Forrás: [2022. 04. 22.] Behera, Laxman Kumar: Gorshkov Deal: India’s Helplessness with Russia. [online], Institute of Peace and Conflict Studies, 2009. január 31. Forrás: [2022. 05. 02.] Bhattacharjee, Sumit: Third Arihant Class Submarine Quietly Launched in November. [online], The Hindu, 2022. január 4. Forrás: [2022. 01. 05.] Biswas, Kunal: Indian Navy’s Pocket Destroyers. [online], Defence Forum India, 2011. augusztus 13. Forrás: [2022. 03. 28.] Bubna, Vidhi – Sanjna Mishra: String of Pearls vs Necklace of Diamonds. [online], Asia Times, 2020. július 14. Forrás: [2022. 04. 13.] Cabestan, Jean-Pierre: China’s Djibouti Naval Base Increasing Its Power. [online], East Asia Forum, 2020. május 16. Forrás: [2022. 03. 12.] Chaudhury, Dipanjan Roy: Myanmar Junta Expedites Work on China Funded Kyaukphyu Port. [online], The Economic Times, 2021. augusztus 9. Forrás: [2022. 08. 15.] Chenoy, Anuradha M.: India and Russia: Allies in the International Political System. In P. Stobdan (szerk.): India-Russia Strategic Partnership. Common Perspectives. New Delhi, Institute for Defence Studies and Analyses, 2010. 131–148. China Builds Up Strategic Sea Lanes. [online], The Washington Times, 2005. január 17. Forrás: [2022. 04. 18.] Dhir, Krishna S.: The Re-Incarnation of INS Vikrant. [online], Indian Defence Review, 2021. szeptember 17. Forrás: [2022. 08. 14.] Dutta, Amrita Nayak: Defence Budget: With IOR Focus, Navy Gets 43% Capital Outlay Hike, Army Modernisation Funds Dip 12.2%. [online], News 18, 2022. február 1. Forrás: [2022. 04. 12.] Election Commission of India: General Election, 1998 (Vol I, II). [online], 1998. Forrás: [2021. 09. 01.] Ensuring Secure Seas: Indian Maritime Security Strategy. [online], Indian Navy, 2015. október. Forrás: [2022. 02. 25.] Freedom to Use the Seas: India’s Maritime Military Strategy. Integrated Headquarters Ministry of Defence, 2007. Government of India: Indian Maritime Doctrine. New Delhi, Integrated HQ, Ministry of Defence, 2004. április 25. Grare, Frédéric: A Question of Balance: India and Europe after Russia’s Invasion of Ukraine. [online], European Council on Foreign Relations, 2022. május 16. Forrás: [2022. 05. 21.] Háda Béla: India biztonságpolitikájának evolúciója 1947–2017. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2019. Haokip, Thongkholal: India’s Look East Policy: Its Evolution and Approach. South Asian Survey, 18. (2011), 2. 239–257. Online: Higher Ranks for Indian Officers of the R.I.N. [online], Information and Morale Directorate – Armed Forces of India, 1947. július 21. Forrás: [2022. 08. 12.] India. [online], Forrás: [2022. 04. 15.] India’s Ambitious Third Aircraft Carrier ‘INS Vishal’ Cancelled Over Financial Woes? [online], Eurasian Times, 2020. február 16. Forrás: [2022. 05. 05.] Indian Maritime Doctrine. [online], Integrated Headquarters, Ministry of Defence, 2009. Forrás: [2016. 05. 16.] Indian Naval Indigenisation Plan (INIP) 2015–2030. [online], Directorate of Indigenistaion IHQ MoD, 2015. Forrás: [2022. 03. 11.] Iyer, Madhunika: Demand for Grants 2021–22 Analysis: Defence. [online], PRS, 2021. február 12. Forrás: [2022. 04. 18.] Jaspal, Zafar Nawaz: Understanding of the Political-Military Context of the 2002 Military Standoff. In Zachary S. Davis (szerk.): The India-Pakistan Military Standoff – Crisis and Escalation in South Asia. New York, Palgrave Macmillan, 2011. 53–63. Online: Javaid, Arfa: What is Necklace of Diamonds Strategy? [online], Jargan Josh, 2020. július 21. Forrás: [2022. 04. 12.] Joshi, Prem: Shivalik Class. [online], Military Today, (é. n.). Forrás: [2022. 04. 12.] Joshi, Saurabh: India’s New Talwar-Class Frigates Launch This Year. [online], StratPost, 2021. július 27. Forrás: [2022. 03.19.] Kamal, Kajari – Gokul Sahni: India in the Indo-Pacific: A Kautilyan Strategy for the Maritime Mandala. [online], Observer Research Foundation, Issue Brief No. 522. 2022. február 21. Forrás: [2022. 03. 11.] Kundu, Apurba: India’s National Security under the BJP/NDA: „Strong at Home, Engaged Abroad”. European Institute for Asian Studies (EIAS), 2004. június. LaGrone, Sam: World’s Oldest Aircraft Carrier INS Viraat Decommissioned; Could Be Scrapped or Sunk After Hotel Deal Stalls. [online], USNI News, 2017. március 6. Forrás: [2022. 03. 15.] Lakshmi, G.: INS ‘Arihant’: The Political and Environmental Dimensions. The Indian Journal of Political Science, 75. (2014), 3. 571–578. Lanba, Sunil: Indian Navy’s Aircraft Carrier Goal and Programme. [online], SP’s Naval Forces, 2021/4. Forrás: [2022. 08. 15.] Mambra, Shamseer: INS Viraat – ‘Mother’ Air Craft Carrier Of Indian Navy. [online], Marine Insight, 2011. november 24. Forrás: [2022. 05. 21.] Mengle, Gautam S.: Indian Navy Launches Guided Missile Destroyer INS Imphal. [online], The Hindu, 2019. április 21. Forrás: [2022. 03. 12.] Naik, J. A.: Russia’s Policy Towards India – From Stalin to Yeltsin. New Delhi, M D Publications Pvt. Ltd., 1995. Németh Iván: Az orosz–indiai–kínai háromoldalú együttműködés. Külügyi Szemle, 6. (2007), 4. 123–139. Németh Iván: Új fejlemények az orosz–kínai–indiai háromoldalú együttműködésben. In Inotai András – Juhász Ottó (szerk.): A változó Kína II. Kína a nemzetközi politikai erőtérben. Budapest, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2009. 72–102. Nielsen, John: Myanmar – China’s West Coast Dream. [online], Danish Institute for International Studies, 2022. május 18. Forrás: [2022. 08. 12.] Peri, Dinakar: Indian Navy’s Stealth Frigate Tushil Launched in Russia. [online], The Hindu, 2021. október 29. Forrás: [2022. 03. 09.] Philip, Snehesh Alex: India’s Defence Budget is Good News for Navy, BRO; Bad News for China. But There’s a Catch. [online], The Print, 2022. február 4. Forrás: [2022. 04. 22.] Project 17-A Nilgiri-Class Frigates. [online], Naval Technology, 2019. október 10. Forrás: [2022. 03.25.] Sagar, Imroze: Indo-Soviet Strategic Interest and Collaboration. Naval War College Review, 34. (1984), 1. 13–33. Sagarika/Shaurya. [online], Missile Threat, 2021. július 31. Forrás: [2022. 03. 15.] Shaumyan, Tatiana: Russian-Indian Bilateral Cooperation. In P. Stobdan (szerk.): India-Russia Strategic Partnership. Common Perspectives. New Delhi, Institute for Defence Studies and Analyses, 2010. 149–164. Shukla, Ajai: Navy Gets Long-Delayed Vikramaditya. [online], Business Standard, 2013. november 26. Forrás: [2022. 03. 11.] Shukla, Ajai: Budgetary Woes Put India’s Supercarrier ‘INS Vishal’ on Hold. [online], Business Standard, 2019. május 6. Forrás: [2022. 05. 02.] Singh, Abhay Kumar: Why has India’s ‘Necklace of Diamonds’ Strategy in the Indian Ocean Region not been as Successful Compared to China’s ‘String of Pearls’ Strategy? [online], Manohar Parrikar Institute for Defence Studies and Analyses, 2021. március 16. Forrás: [2022. 04. 02.] Sino-Pakistan Naval Exercise Raises Concern in India. [online], Radio Free Asia, 2022. július 11. Forrás: [2022. 08. 03.] Srinivas, V. N.: Trends in Defence Expenditure: India, China and Pakistan. Air Power Journal, 3. (2006), 1. 63–82. Online: The Military Balance 2022. London, IISS, Routledge, 2022. Unnikrishnan, Nandan: Admiral Gorshkov to INS Vikramaditya. [online], Observer Research Foundation, 2013. november 19. Forrás: [2022. 05. 03.] US Lifts India and Pakistan Sanctions. [online], BBC News, 2001. szeptember 23. Forrás: [2021. 03. 11.] Yuan Jing-dong: India’s Rice After Pokhran II – Chinese Analyses and Assessments. Asian Survey, 41. (2001), 6. 978-1001. Online:" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(421) ["licenseUrl"]=> string(49) "" ["pages"]=> string(5) "66-91" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2021.4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(998) "

One of the most spectacular accompaniments to India’s rise is the rapid development and growing presence of its navy in the Indo-Pacific region. The significance of this process is not purely military in nature, but more important is its role in the regional and wider balance of power in Asia. Nowadays, India aspires to become the leading power in the Indian Ocean, and in addition to the United States, several major countries in the region have an interest in its success. At the same time, the ambitions of the South Asian giant pose a barely veiled challenge to the interests of China and Pakistan. This paper summarizes the role of the Indian Ocean in Indian strategic thinking and then presents the key goals and achievements of its naval development. In this regard, the paper evaluates the capabilities of the Indian Navy in comparison to its potential rivals, and finally highlights the characteristics of India’s position and argues for the improbability of a naval conflict.

" ["hu_HU"]=> string(1108) "

India felemelkedésének egyik leglátványosabb kísérőjelensége haditengerészetének gyors fejlődése és növekvő jelenléte az indiai-csendes-óceáni térségben. E folyamat jelentősége nem pusztán katonai természetű, sokkal fontosabb a regionális és tágabb ázsiai hatalmi erőegyensúlyban betöltött szerepe. India napjainkban az indiai-óceáni térség vezető hatalmának státuszára pályázik, és ennek sikerében az Amerikai Egyesült Államok mellett több jelentős térségbeli állam is érdekelt. Ugyanakkor a dél-ázsiai ország ambíciói alig burkolt kihívást jelentenek Kína és Pakisztán érdekeire nézve. E tanulmány összegzi az Indiai-óceán szerepét az indiai stratégiai gondolkodásban, majd bemutatja a haditengerészet fejlesztésének legfontosabb céljait és eredményeit. Ehhez kapcsolódóan a tanulmány értékeli az indiai tengeri haderőnem képességeit a potenciális riválisaival összehasonlítva, végül pedig kiemeli India pozíciójának jellemzőit, és érvel egy tengeri fegyveres konfliktus valószínűtlensége mellett.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "The Indian Navy in the Indo-Pacific Region" ["hu_HU"]=> string(65) "Az indiai haditengerészet az indiai-csendes-óceáni térségben" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Háda Béla" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(7877) ["email"]=> string(20) "" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6388) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Dr. Háda" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(16) "haditengerészet" [2]=> string(34) "indiai–csendes-óceáni térség" [3]=> string(22) "nagyhatalmi versengés" [4]=> string(25) "Kínai Népköztársaság" [5]=> string(15) "tengeri hatalom" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(4) "navy" [2]=> string(19) "Indo-Pacific region" [3]=> string(19) "great-power rivalry" [4]=> string(26) "People's Republic of China" [5]=> string(14) "maritime power" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#730 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26654) ["id"]=> int(5220) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6388) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }


object(Publication)#685 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6396) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-01-31" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-31 17:13:16" ["primaryContactId"]=> int(7884) ["sectionId"]=> int(64) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6272) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(3230) "Boulanin, Vincent: Mapping the Development of Autonomy in Weapon Systems. A Primer on Autonomy. Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2016. Csiki Varga Tamás – Tálas Péter: Megerősített elrettentés és védelem – a NATO új stratégiai koncepciójának és madridi csúcstalálkozójának értékelése. Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések, (2022), 8. 1–13. Online: Department of Defense: Summary of the 2018 Department of Defense Artificial Intelligence Strategy. [online], 2018. Forrás: [2022. 06. 20.] Fiott, Daniel: A Revolution Too Far? US Defence Innovation, Europe and NATO’s Military-Technological Gap. Journal of Strategic Studies, 40. (2017), 3. 417–437. Online: Gray, Maggie – Amy Ertan: Artificial Intelligence and Autonomy in the Military: An Overview of NATO Member States’ Strategies and Deployment. Tallin, NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence, 2021. Horowitz, Michael C.: Artificial Intelligence and Nuclear Stability. In Vincent Boulanin (szerk.): The Impact of Artificial Intelligence on Strategic Stability and Nuclear Risk. Volume I. Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2019. 91–98. Johnson, James S.: Artificial Intelligence: A Threat to Strategic Stability. Strategic Studies Quarterly, 14. (2020), 1. 16–39. Online: Lin-Greenberg, Erik: Allies and Artificial Intelligence: Obstacles to Operations and Decision-Making. Texas National Security Review, 3. (2020), 2. 57–76. Online: Ministère des Armées: Artificial Intelligence in Support of Defence - Report of the AI Task Force. [online], 2019. szeptember. Forrás: [2022.06.20.] Ministry of Defence: Defence Artificial Intelligence Strategy. [online], 2022. június 15. Forrás: [2022. 08. 03.] NATO Stratégiai Koncepciója 2022. [online], 2022. július 19. Forrás: [2022. 08. 02.] NATO: Summary of the NATO Artificial Intelligence Strategy. [online], 2021. október 21. Forrás: [2022. 05. 10.] Négyesi Imre: A mesterséges intelligencia és a hadseregek. Hadtudomány, 29. (2019), 3. 71–79. Online: Porkoláb Imre – Négyesi Imre: A mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek kutatása a haderőben. Honvédségi Szemle, 147. (2008), 5. 3–20. Online: Verbruggen, Maaike: The Extensive Role of Artificial Intelligence in Military Transformation. In Petr Topychkanov (szerk.): The Impact of Artificial Intelligence on Strategic Stability and Nuclear Risk. Volume III. Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2020. 11–16. Wong, Yuna Huh – John Yurchak – Robert Button – Aaron Frank – Burgess Laird – Osonde Osoba – Randall Steeb – Benjamin Harris – Sebastian Bae: Deterrence in the Age of Thinking Machines. Santa Moninca, Rand Corporation, 2020. Online:" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(421) ["licenseUrl"]=> string(49) "" ["pages"]=> string(6) "92-109" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2021.4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1241) "

Artificial intelligence (AI) enabled technologies will fundamentally transform military capabilities during the next decade. Each military will have various reactions for these transformations, which can lead to the emergence of different dynamics within alliance frameworks. Therefore, this article analyses how will these reactions impact NATO member states’ strategic thinking concerning the use of AI. The article analyses and cross-references the Member State specific data published by the NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE) in 2021, and it also compares the United States’, the United Kingdom’s and France’s AI defence strategies. The research sheds light on the emergence of parallel AI-enabled technology clusters within the alliance, which enhance fragmentation and limit interoperability among Member States. This highlights that, besides the already existing differences there is a new form of capability gap within NATO, and demonstrates that policies pursued by AI great powers are deepening intra-alliance fragmentations, while AI middle powers are more likely to procure AI-enabled capabilities from others, hence they can reach a higher level of interoperability within the alliance.

" ["hu_HU"]=> string(1619) "

Az elkövetkező évtizedben a mesterségesintelligencia- (MI-) alapú technológiák elterjedése alapjaiban változtathatja meg a katonai képességek arculatát. E változásokra az egyes országok másként reagálhatnak, ami eltérő dinamikák kialakulásához vezethet a szövetségi kereteken belül. E cikk éppen ezért azt vizsgálja, hogyan hatnak az egyes haderők által adott különböző reakciók a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására az MI alkalmazása terén. A munka módszertani szempontból egyfelől a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja által 2021-ben közreadott adatsorra támaszkodik, és ezen adatokon végez további mélyelemzéseket, másfelől pedig stratégiai szinten összehasonlító dokumentumelemzés keretében vizsgálja az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság védelmi MI-stratégiáit. A vizsgálat által kimutathatóvá válnak a szövetségen belüli párhuzamos MI-alapú technológiaklaszterek, amelyek a tagállamok közti fragmentáció és korlátozott szintű interoperabilitás irányába mutatnak. E folyamat a már amúgy is meglévő képességkülönbségeken túl létrehoz egy jellegét tekintve újfajta képességszakadékot a tagállamok között, amelynek mentén láthatóvá válik, hogy az MI-nagyhatalmak által folytatott politikák csak még tovább fokozzák a szövetségen belüli fragmentációt, míg az MI-középhatalmak sokkal nagyobb valószínűséggel vásárolnak más tagállamoktól ilyen képességeket, ezáltal pedig az interoperabilitási szintjük is magasabb lehet.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(81) "The Impact of Artificial Intelligence on NATO Member States’ Strategic Thinking" ["hu_HU"]=> string(84) "A mesterséges intelligencia hatása a NATO-tagállamok stratégiai gondolkodására" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Alex Etl" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#720 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7884) ["email"]=> string(19) "" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6396) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Etl" ["hu_HU"]=> string(3) "Etl" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Alex" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(26) "mesterséges intelligencia" [1]=> string(4) "NATO" [2]=> string(12) "képességek" [3]=> string(17) "együttműködés" [4]=> string(18) "interoperabilitás" [5]=> string(11) "szövetség" [6]=> string(10) "stratégia" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(23) "artificial intelligence" [1]=> string(4) "NATO" [2]=> string(12) "capabilities" [3]=> string(11) "cooperation" [4]=> string(16) "interoperability" [5]=> string(8) "alliance" [6]=> string(8) "strategy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26655) ["id"]=> int(5221) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6396) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }


object(Publication)#184 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(5993) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-01-31" ["lastModified"]=> string(19) "2023-01-31 17:13:17" ["primaryContactId"]=> int(7336) ["sectionId"]=> int(65) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(5869) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7715) "Bacevich, Andrew: The New American Militarism. Oxford, Oxford University Press, 2005. Baldwin, David A.: Power and International Relations. In Walter Carlsnaes – Thomas Risse – Beth A. Simmons (szerk.): Handbook of International Relations. London, Sage, 2013. 273–297. Online: Bakó Tibor: A soft power szerepe az Egyesült Államok kulturális hegemóniájának építésében. Köz-Gazdaság, 6. (2012), 4. 111–125. Baranyi Tamás Péter: Az enyhülés meghatározása a hidegháború historiográfiájában. Világtörténet, 9. (2019), 3. 331–356. Békés Csaba: Hidegháború–enyhülés új megközelítésben. Külügyi Szemle, 13. (2014), 4. 3–18. Békés, Csaba – Malcolm Byrne – János M. Rainer (szerk.): The 1956 Hungarian Revolution. A History in Documents. Budapest – New York, CEU Press, 2002. Berman, Morris: Dark Ages America: The Final Phase of Empire. London – New York, W. W. Norton & Co., 2006. Brunner, Otto – Werner Conze – Reinhart Koselleck (szerk.): A demokrácia. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 1999. Bush, George W.: President Bush Delivers Graduation Speech at West Point. [online], The White House President George W. Bush, 2002. június 1. Forrás: [2021. 09. 29.]. Charles II: Art & Power. [online], Royal Collection Trust, (é. n.). Forrás: [2021. 09. 29.] Chace, James – Nicholas X. Rizopoulos: Grand Stategy. Toward a New Concert of Nations: An American Perspective. World Policy Journal, 16. (1999), 3. 2–10. Online: Cull, Nicholas: The Cold War and the United States Information Agency. Cambridge, Cambridge University Press, 2008. Online: Csizmazia Gábor: Az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikája Kelet-Közép-Európában 2009–2019 között. Doktori értekezés. Budapest, NKE Hadtudományi Doktori Iskola, 2020. Ehrman, John: The Rise of Neoconservatism. Intellectuals and Foreign Affairs. New Haven – London, Yale University Press, 1995. Eisenhower, Dwight D.: Farewell Address. [online], National Archives, 1961. január 17. Forrás: [2021. 09. 29.] Fukuyama, Francis: Amerika válaszúton. Demokrácia, hatalom és a neokonzervatív örökség. Budapest, Századvég Kiadó, 2006. Gallarotti, Giulio M.: Cosmopolitan Power in International Relations. Cambridge, Cambridge University Press, 2010. Online: Hobbes, Thomas: Leviatán vagy Az egyházi és világi állam formája és hatalma. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, [1651] 1999. Hobbes, Thomas: Of Man, Being the First Part of Leviathan. Chapter XIII. Of the Natural Condition of Mankind as Concerning Their Felicity and Misery. [online], The Harvard Classics 1909–1914, (é. n.). Forrás: [2021. 09. 29.] Hobbes, Thomas: Leviathan: Or the Matter, Forme & Power of a Common-Wealth Ecclesiasticall and Civill. (Rethinking the Western Tradition). New Haven – London, Yale University Press, [1651] 2010. Infranca, Antonio: Kant Örök béke című írásának paradoxonjai. Magyar Filozófiai Szemle, (1998), 1–3. Online: Kant, Immanuel: A gyakorlati ész kritikája. Ford. Papp Zoltán. Budapest, Osiris Kiadó – Gond-Cura Alapítvány, [1788] 2004. Kant, Immanuel: Az örök béke. Ford. Babits Mihály, Bukarest, Kriterion, [1795] 1971. Kant, Immanuel: Egy világpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéről. [online], Országos Széchenyi Könyvtár Európa Könyvtár, 1922. Forrás: [2021. 09. 29.] Kennedy, John F.: The City Upon a Hill Speech. Address to Massachusetts State Legislature. 9 January 1961. [online], : John F. Kennedy Presidential Library and Museum, 1961. Forrás: [2021. 09. 29.] Kiss J. László: Biztonságelméletek. In Gazdag Ferenc – Tálas Péter (szerk.): Biztonsági tanulmányok – Biztonságpolitika. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2011. 53–89. Lincoln, Abraham: “A House Divided”: Speech at Springfield, Illinois [1855] in Roy P. Basler (szerk.): The Collected Works of Abraham Lincoln. 8 Volumes, New Brunswick, NJ, Rutgers University Press, 1953. 2. 461. Lincoln, Abraham: Annual Message to Congress. [online], Abraham Lincoln Online, Speeches & Writings 1862. december 1. Forrás: Locke, John: The Second Treatise on Civil Government. [online], Norton, 1689. Forrás: [2021. 09. 29.] Magyarics Tamás: Az amerikai külpolitikai önkép. MKI-tanulmányok, 4. (2010), 1. 1–13. Online: Magyarics Tamás: Állandóság és változás az Egyesült Államok külpolitikai identitásában és eszköztárában. MKI-tanulmányok, (2012), 3. 1–24. Online: Manent, Pierre: Histoire intellectuelle du liberalisme. Dixleboons. Paris, Calmann-Lévy, 1987. Manent, Pierre: A liberális gondolat története. Ford. Babarczy Eszter. Pécs, Tanulmány Kiadó, 1994. Nordholt, Jan Willem Schulte: Woodrow Wilson: A Life for World Peace. Ford. Herbert H. Roven. Berkeley, University of California Press, 1991. Nye, Joseph S.: Bound to Lead: The Changing Nature of American Power. New York, Basic Books, 1990. Nye, Joseph S.: Soft Power. The Means to Success in the World Politics. New York, Public Affairs, 2004. Nye, Joseph S.: Get Smart: Combining Hard and Soft Power. Foreign Affairs, 88. (2009), 4. 160–163. Obama, Barack: University of Massachusetts at Boston Commencement Address. [online], Obama Speeches, 2006. június 2. Forrás: [2021. 09. 29.] Rácz Gábor: A demokratikus béke elmélete. Nemzet és Biztonság, 11. (2018), 3. 127–133. Online: Reagan, Ronald: Farewell Address to the Nation. [online], Ronald Reagan Presidental Library& Museum, 1989.január 11. Forrás: [2021. 09. 29.] Rice, Condoleezza: Campaign 2000: Promoting the National Interest. [online], Foreign Affairs, 2000. január. Forrás: [2021. 09. 29.] Riedel, Bruce: What We Won. America’s Secret War in Afghanistan, 1979–89. Washington D.C., Brookings Institute, 2014. Ruffini, Pierre-Bruno: Science et diplomatie. Une nouvelle dimension des relations internationales. Paris, Édition du Cygne, 2015. Russett, Bruce: Liberalism. In Tim Dunne – Milja Kurki – Steve Smith (szerk.): International Relations Theories: Discipline and Diversity. Oxford, Oxford University Press, 2013. Russett, Bruce – John R. Oneal: Triangulating Peace: Democracy, Interdependence, and International Organizations. New York, W. W. Norton & Company, 2001. Tully, James: The Kantian Idea of Europe. In Tully, James: Public Philosophy in a New Key. New York, Cambridge University Press, 2008. 15–42. Online: Villepin, Dominique de: Mémoire de Paix pour Temps de Guerre. Paris, Grasset, 2016. Wilson, Woodrow: Democracy and Efficiency. [online], The Atlantic Monthly, 1901. március. Forrás: [2021. 09. 29.] Wilson, Woodrow: Second Annual Message. [online], The American Presidency Project, 1914. december 8. Forrás: [2021. 09. 29.] Wilson, Woodrow: Address to the Senate. [online], History Central, 1917. január 22. Forrás: [2021. 09. 29.]" ["copyrightYear"]=> int(2022) ["issueId"]=> int(421) ["licenseUrl"]=> string(49) "" ["pages"]=> string(7) "110-139" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2021.4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2339) "

Soft power is a pulling force, an influence based on attraction, cooperation, and induction of a voluntary desire for identification. The origin of American soft power is a non-feudal and non-dynastic society based on human rights and individual freedom, which the American people consider a jewel of their classical liberal value system, as enshrined in their constitution. The theoretical basis of this value system originates from the broad consensus of social values conceived in the spirit of the Enlightenment. This paper outlines the historical development of the value system and ideology that to this day dominate Western Civilization, which began during the 17th century and flourished in the course of the Enlightenment of the 18th century. Furthermore, this paper outlines the American exceptionalism/sense of mission that originates from the establishment of the first American colonies in the 17th century. As the origins of the soft power analytical concept rose from what some consider to be the universally-held value system of the United States, this study examines the ideals and thinkers of the Enlightenment who have grounded this value system ‘primarily’ or exclusively from an ideological distance, most significantly the works and roles of Locke, Hobbes, and Kant. In the chapter on American exceptionalism and sense of mission, this study highlights the works and influence of the personalities who, by simplifying, were the forerunners and main advocates of non-military policies and liberal internationalism. The concluding chapters of the study outline the nature of U.S. foreign policy during its transition from a bipolar to a unilateral position of power from the perspective of the elaboration of the analytical concept of soft power developed in 2004. The paper emphasizes the rise of neo conservatism, the ideological trend that provided the theoretical basis that underpinned the Iraqi intervention, which was not supported by global international organizations, and which was thus, as a counter-trend, a direct indicator of the elaboration of Nye’s analytical concept of soft power, a theory intended as a guide for realpolitik-oriented politicians. In this context, the concept of Nye has also become an ever-present element of the current and ongoing peace policies.

" ["hu_HU"]=> string(2325) "

A puha hatalom húzóerő, vonzáson, együttműködésen, önkéntes azonosulási vágy kiváltásán alapuló befolyásolás. Eszmei gyökere az a nem feudális, az emberi jogokon és az egyéni szabadságon alapuló társadalom, amelyre az amerikai nép az alkotmányában lefektetett klasszikus liberális értékkészlete ékköveként tekint. Ez az eszmei alap a felvilágosodás szellemében fogant széles körű társadalmi értékkonszenzusból fejlődött ki. Jelen tanulmány górcső alá veszi a nyugati civilizációt, értékrendet, ideálokat máig meghatározó, a 17. században induló és a 18. században kiteljesedő felvilágosodást. Vázolja továbbá a szintén a 17. században, az amerikai földrész első kolóniái megalakulásától kezdődő amerikai kivételesség- és küldetéstudat történelmi állomásait. Mivel a soft power elmélet, analitikus koncepció forrásának tekinthető univerzálisnak tartott amerikai értékrendszerre fókuszál, azokat a felvilágosodás kori gondolkodókat és ideálokat vizsgálja, akik, amelyek „tettlegesen” vagy „csak” ideológiai távolságból megalapozták ezt az értékrendszert. Legterjedelmesebben Locke-ot, Hobbest és Kantot. Az amerikai kivételesség- és küldetéstudat fejezetben pedig azoknak a személyiségeknek a munkásságát és hatását emeli ki, akik leegyszerűsítéssel a békepolitikák, a nyugati típusú morális gondolkodás és a liberális internacionalizmus eszméjének előfutárai, majd legfőbb képviselői voltak. A tanulmány zárófejezetei a bipolárisból unilaterális hatalmi helyzetbe került Egyesült Államok külpolitikáinak jellegét vázolja puha hatalmi perspektívából a 2004-es analitikus koncepció kidolgozásáig. Külön kiemeli az újkonzervativizmus térnyerését, azét az ideológiai irányzatét, amely a globális nemzetközi szervezetek által nem támogatott, jóvá nem hagyott iraki beavatkozás elméleti alapját és visszaigazolását jelentette, s amely ily módon ellenirányzatként, negatív mintaként a gyakorlati politikusok számára iránymutatásnak szánt nye-i puha hatalom analitikus koncepciókidolgozásának közvetlen indikátora volt. Ebben a politikai kontextusban a nye-i koncepció a mindenkori békepolitikák elemévé is vált.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(121) "The Origins of the Analytical Concept of Soft Power Thinking Based on the Power of Attraction of Assumed Universal Values" ["hu_HU"]=> string(72) "A vonzás külpolitikai erejét analizáló koncepció eredettörténete" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "The Ideological Forerunners of Soft Power Thinking and Influence" ["hu_HU"]=> string(71) "A puha hatalmi gondolkodás és befolyásolás ideológiai előfutárai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Pál Melinda" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#734 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7336) ["email"]=> string(20) "" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5993) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(52) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:26:"Budapesti Corvinus Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Pál" ["hu_HU"]=> string(4) "Pál" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Melinda" ["hu_HU"]=> string(7) "Melinda" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "puha hatalom" [1]=> string(45) "egyéni szabadságon alapuló értékrendszer" [2]=> string(15) "küldetéstudat" [3]=> string(22) "nem katonai politikák" [4]=> string(16) "felvilágosodás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(10) "soft power" [1]=> string(40) "value-system based on individual freedom" [2]=> string(17) "mission statement" [3]=> string(21) "non-military policies" [4]=> string(13) "Enlightenment" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26656) ["id"]=> int(5222) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5993) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }