Az orosz–ukrán háború hatása az érintkező európai térségre – tematikus lapszám
Teljes szám
Kommentár
Cikkek
Indokolt-e az európai védelmi képességek növelése az orosz–ukrán háború árnyékában?
The aim of this study is to answer whether the strengthening of European defence capabilities is justified. In order to determine this, it analyses likely Russian intentions and capabilities, with a particular focus on the Russian perception of the conflict with the West and the war in Ukraine. The paper’s main argument is that, although Russia is unlikely to attack a NATO member state, the war in Ukraine is seen by Moscow as part of a hybrid war with the West, waged by non-military means, such as information and economic warfare. The trends in Russian force development show that the Kremlin is preparing to fight a large-scale war. In light of this, the strengthening of European defence potential is certainly justified.
" ["hu_HU"]=> string(870) "Az alábbi tanulmány célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy indokolt-e az európai védelmi képességek növelése. Ennek megállapításához a valószínűsíthető orosz szándékokat és képességeket elemzi, különös hangsúlyt helyezve az orosz–nyugati szembenállás és az ukrajnai háború orosz percepciójának bemutatására. A tanulmány fő érve, hogy bár valószínűtlen, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, az ukrajnai háború Moszkva nézőpontjából a Nyugattal vívott hibrid háború részét képezi, amelynek nem katonai elemét jelenti az információs és gazdasági hadviselés. Az orosz haderő fejlesztésének irányai pedig azt mutatják, hogy a Kreml egy nagy léptékű háború megvívására készül fel. Ennek fényében az európai védelmi potenciál erősítése mindenképp indokolt.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(85) "Does the Russia-Ukraine War Justify the Enhancement of European Defense Capabilities?" ["hu_HU"]=> string(97) "Indokolt-e az európai védelmi képességek növelése az orosz–ukrán háború árnyékában?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(19) "Jójárt Krisztián" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#711 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9506) ["email"]=> string(26) "jojart.krisztian@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7583) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Krisztián" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Jójárt" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(21) "orosz-ukrán háború" [1]=> string(13) "orosz haderő" [2]=> string(26) "orosz katonai gondolkodás" [3]=> string(25) "orosz katonai fenyegetés" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(18) "Russia-Ukraine War" [1]=> string(16) "Russian military" [2]=> string(25) "Russian military thinking" [3]=> string(23) "Russian military threat" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#754 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38212) ["id"]=> int(6216) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7583) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }As many of us have already pointed out in this compilation, Russia’s invasion of Ukraine on 24 February 2022 has fundamentally changed the security environment in Europe, and especially in the countries of Central and Eastern Europe. Like most European countries, the Czech Republic did not anticipate a long war in the escalating Russian-Ukrainian armed conflict, but the Czech ruling political elite has been one of the first to emerge as a major European supporter of Ukraine. After Poland, the Czech Republic has taken in the largest number of Ukrainian refugees in our region, becoming the 11th largest donor to Kiev in terms of GDP (5th if you include refugee funding), and has already provided military support to Kiev before the escalation in February 2022, and was one of the initiators of the joint European procurement of ammunition for Ukraine in 2024. Our study will show how the escalation of the Russian-Ukrainian war in 2022 affected Czech society and Czech politics in their relations with Ukrainians and Ukraine and the Russia that attacked them, and what actions the war triggered from the Czech Republic.
" ["hu_HU"]=> string(1312) "Miként azt már többen jelezték a jelen összeállításunkban, Oroszország 2022. február 24-i, Ukrajna ellen megindított inváziója alapjában változtatta meg Európa biztonsági környezetét, ezen belül is elsősorban a kelet-közép-európai országok biztonságát. Hasonlóan a legtöbb európai országhoz, előzetesen Csehország sem számított hosszú háborúra az eszkalálódó orosz–ukrán fegyveres konfliktus kapcsán, azonban a cseh kormányzó politikai elit az elsők között lépett elő Ukrajna egyik fontos európai támogatójává. Lengyelország után Csehország fogadta be a legtöbb ukrajnai menekültet térségünkben, GDP-arányosan a 11. legnagyobb támogatója lett Kijevnek (ha a menekültekre fordított forrásokat is hozzászámoljuk: az 5.), továbbá már a 2022. februári eszkalációt megelőzően katonai támogatást nyújtott Kijevnek, illetve 2024-benegyik kezdeményezője volt az Ukrajnának szánt lőszerek közös európai beszerzésének. Tanulmányunk azt mutatja be, miként hatott az orosz–ukrán háború 2022-eseszkalációja a cseh társadalom és a cseh politika ukránokhoz és Ukrajnához, illetve az őket megtámadó Oroszországhoz fűződő viszonyára, valamint hogy milyen lépéseket váltott ki a háború Csehországból.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(57) "The Impact of the Russian-Ukrainian War on Czech Republic" ["hu_HU"]=> string(48) "Az orosz–ukrán háború hatása Csehországra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Tálas Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#123 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9809) ["email"]=> string(22) "talas.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7787) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Tálas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Dr. Tálas" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(11) "Csehország" [1]=> string(23) "orosz–ukrán háború" [2]=> string(4) "NATO" [3]=> string(2) "EU" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(14) "Czech Republic" [1]=> string(21) "Russian-Ukrainian war" [2]=> string(4) "NATO" [3]=> string(2) "EU" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#728 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38213) ["id"]=> int(6217) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7787) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study examines and interprets the effects of the Russo-Ukrainian war from Slovakia’s point of view using analytical and evaluation methods. It is divided into political, military, social, and economic security sectors. For the sake of transparency and interpretation of the connections, it also covers the short period before the escalation of the war. Slovakia has had four consecutive governments since the escalation of the Russo-Ukrainian war on 24th February 2022. The present paper briefly reviews the changes in the Slovak domestic policy and assesses the responses of the political elites to the war in the light of the changes that took place up to 31st October 2023.
" ["hu_HU"]=> string(726) "A tanulmány elemző-értékelő módszerek alkalmazásával, politikai, katonai, társadalmi és gazdasági biztonsági szektorokra bontva vizsgálja és értelmezi az orosz–ukrán háború hatásait Szlovákia szempontjából. Az összefüggések átláthatósága és értelmezése érdekében kitér a háború eszkalációját megelőző időszakra is. Szlovákiában az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i eszkalációja óta már négy kormány váltotta egymást. A tanulmány röviden áttekinti a szlovák belpolitikai helyzet változásait, és ennek fényében értékeli a mindenkori politikai elit reakcióit a háborúra – 2023. október 31-i záró időponttal.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "Slovakia’s Reaction to the Russo-Ukrainian War" ["hu_HU"]=> string(50) "Szlovákia reakciója az orosz–ukrán háborúra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(17) "Pásztor Ladislav" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#755 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9254) ["email"]=> string(19) "lacopasto@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7396) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Pásztor" ["hu_HU"]=> string(8) "Pásztor" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Ladislav" ["hu_HU"]=> string(8) "Ladislav" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(10) "Szlovákia" [1]=> string(7) "Ukrajna" [2]=> string(23) "orosz–ukrán háború" [3]=> string(14) "Európai Unió" [4]=> string(4) "NATO" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "Slovakia" [1]=> string(7) "Ukraine" [2]=> string(18) "RussoUkrainian war" [3]=> string(14) "European Union" [4]=> string(4) "NATO" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#739 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38214) ["id"]=> int(6218) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7396) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Russia’s invasion of Ukraine on 24 February 2022 has fundamentally changed the security environment in Europe, especially the security of countries of Central and Eastern Europe. Although Poland had not previously considered the escalating armed conflict between Russia and Ukraine to be a long war, Polish society and the Polish political elite have clearly emerged as one of the main European supporters of Ukraine. Poland has taken in the largest number of Ukrainian refugees, has become the biggest supporter of Kiev after the Baltic and Scandinavian countries in terms of GDP, and has repeatedly exerted political pressure to ensure that the EU states and the US Congress provide Ukraine with more and better aid. Our study shows how the escalation of the Russian-Ukrainian war in 2022 affected Polish society and Polish politics in its relations with Ukrainians and Ukraine, and with the Russia that attacked them, and how the war triggered actions from Poland.
" ["hu_HU"]=> string(1153) "Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított inváziója alapjában változtatta meg Európa biztonsági környezetét, ezen belül is elsősorban a kelet-közép-európai országok biztonságát. Jóllehet előzetesen Lengyelország sem számított hosszú háborúra az eszkalálódó orosz–ukrán fegyveres konfliktus kapcsán, a lengyel társadalom és a lengyel politikai elit egyértelműen Ukrajna egyik legfőbb európai támogatójává lépett elő. Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrajnai menekültet, GDP-arányosan a balti és a skandináv országok után a legnagyobb támogatója lett Kijevnek, illetve többször is politikai nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy az Európai Unió tagországai és az Egyesült Államok minél több és hatékonyabb támogatásban részesítse Ukrajnát. Tanulmányunk azt mutatja be, miként hatott az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja a lengyel társadalom és a lengyel politika ukránokhoz és Ukrajnához, illetve az őket megtámadó Oroszországhoz fűződő viszonyára, valamint hogy milyen lépéseket váltott ki a háború Lengyelországból.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "The Impact of the Russian-Ukrainian War on Poland" ["hu_HU"]=> string(51) "Az orosz–ukrán háború hatása Lengyelországra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Tálas Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9562) ["email"]=> string(22) "talas.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7625) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Tálas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Dr. Tálas" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(14) "Lengyelország" [1]=> string(23) "orosz–ukrán háború" [2]=> string(4) "NATO" [3]=> string(2) "EU" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(6) "Poland" [1]=> string(21) "Russian-Ukrainian war" [2]=> string(4) "NATO" [3]=> string(2) "EU" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38215) ["id"]=> int(6219) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7625) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The article gives an overwiev of the impact of the Russian-Ukrainian war on the Baltic states and their responses to the Russian aggression against Ukraine since February 2022. The paper presents the general political and social reaction to the war, changes in threat perception and in security and military policy of the countries in question (especially in regards development of the armed forces, strategic documents and defence budget), the answer of the Baltic states to the Russian aggression in terms of regional and alliance (EU, NATO) initiatives, their role in the adoption of sanctions against Russia, their assistance to Ukraine in terms of weapons deliveries and humanitarian aid.
" ["hu_HU"]=> string(795) "A tanulmány áttekinti az orosz–ukrán háború hatását a balti államokra és válaszaikat az Ukrajna elleni orosz agresszióra 2022 februárja óta, bemutatja a háborúra adott általános politikai és társadalmi reakciókat, a szóban forgó országok fenyegetettségérzésében és a biztonság- és katonapolitikájában bekövetkezett változásokat (különös tekintettel a haderőfejlesztésekre, a stratégiai dokumentumokra és a védelmi költségvetésre), a balti államok orosz agresszióra adott válaszát a regionális és szövetségi (EU- és NATO-) kezdeményezések tekintetében, az Oroszország elleni szankciók elfogadásában játszott szerepét és az Ukrajnának nyújtott segítségüket a fegyverszállítások és a humanitárius segélyek terén.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "The Impact of the Russo-Ukrainian War on the Baltic States" ["hu_HU"]=> string(54) "Az orosz–ukrán háború hatása a balti országokra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(17) "Beatrix Tölgyesi" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9791) ["email"]=> string(19) "tolgyesib@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7771) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0007-7086-1390" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Tölgyesi" ["hu_HU"]=> string(9) "Tölgyesi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Beatrix" ["hu_HU"]=> string(7) "Beatrix" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(14) "balti államok" [1]=> string(8) "Baltikum" [2]=> string(17) "ukrajnai háború" [3]=> string(12) "Oroszország" [4]=> string(7) "Ukrajna" [5]=> string(18) "biztonságpolitika" [6]=> string(32) "biztonság- és védelempolitika" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(13) "Baltic states" [1]=> string(19) "Russo-Ukrainian war" [2]=> string(7) "Ukraine" [3]=> string(6) "Russia" [4]=> string(15) "security policy" [5]=> string(14) "defence policy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38216) ["id"]=> int(6220) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7771) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Compared to the reactions to the Russia–Ukraine war’s escalation in February 2022, witnessed and experienced across most Central European countries, the Hungarian government’s answers had been distinct in many ways. This outlier’s position stems from a different perception of the geostrategic shift that is taking place, and domestic politics’ specificities. This analysis offers a fact-based overview of the political, economic and military responses given throughout 2022-2023, striving to explain the possible reasons for the distinctiveness, with an evaluative stance towards official government narratives.
" ["hu_HU"]=> string(567) "A Közép-Európa államaiban látott, tapasztalt reakciókhoz képest a magyar kormány válaszai az orosz–ukrán háború 2022. februári eszkalációjára sok tekintetben eltérőek voltak, ami a geostratégiai változások eltérő percepciójában, illetve specifikus belpolitikai dinamikákban gyökerezett. Értékelésünk áttekinti ezeket a politikai, gazdasági, katonai válaszokat 2022–2023 során, és tények alapján, a hivatalos kormányzati narratívát értékelő szemlélettel igyekszik magyarázni is az eltérések lehetséges okait.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "The Effects of the Russia–Ukraine War on Hungary" ["hu_HU"]=> string(50) "Az orosz–ukrán háború hatása Magyarországra" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Csiki Varga Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9803) ["email"]=> string(21) "csiki.tamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7781) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(11) "Csiki Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Dr. Csiki Varga" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(7) "Ukrajna" [2]=> string(13) "Magyarország" [3]=> string(8) "háború" [4]=> string(10) "stratégia" [5]=> string(4) "NATO" [6]=> string(14) "Európai Unió" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(7) "Ukraine" [2]=> string(7) "Hungary" [3]=> string(3) "war" [4]=> string(8) "strategy" [5]=> string(4) "NATO" [6]=> string(14) "Europaen Union" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38217) ["id"]=> int(6221) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7781) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az orosz–ukrán háború romániai perspektívából
The aim of this study is to provide a comprehensive picture concerning the reactions of the political leadership and the population to the outbreak of the Russian-Ukrainian war in Romania’s neighbourhood, and its impact on the political, economic and security of the country. The analysis focuses in particular on Romania’s political position concerning the war, on the issue of humanitarian and military aid provided to Ukraine. At the same time, it also seeks to examine how the changed situation brought about by the war has presented new security and geopolitical challenges for the Romanian government and the leadership of the armed forces.
" ["hu_HU"]=> string(737) "A tanulmány célja átfogó képet nyújtani arról, hogy a Románia szomszédságában zajló orosz–ukrán háború kitörése milyen reakciókat váltott ki a politikai vezetés és a lakosság körében, illetve milyen kihatása volt az ország politikai, gazdasági és biztonságpolitikai helyzetére. Az elemzés külön kitér a Románia által a háborúval kapcsolatban tanúsított politikai állásfoglalásra, az ország által Ukrajnának nyújtott humanitárius és katonai segélyek kérdésére. Ugyanakkor azt is vizsgálni kívánja, hogy a háború okozta megváltozott helyzet milyen új biztonságpolitikai és geopolitikai kihívások elé állította a román kormányt és a fegyveres erők vezetését.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(53) "The Russian-Ukrainian War from a Romanian Perspective" ["hu_HU"]=> string(54) "Az orosz–ukrán háború romániai perspektívából" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(30) "Szenkovics Dezső, Jánó Imre" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#778 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9511) ["email"]=> string(20) "szenkovics@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7586) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "RO" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(67) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:41:"Sapientia Erdélyi Magyar Tudománegyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Szenkovics" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Dezső" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#763 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9515) ["email"]=> string(33) "jano.imre@student.kv.sapientia.ro" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7586) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "RO" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(119) "Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Magyar" ["hu_HU"]=> string(6) "Jánó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Magyar" ["hu_HU"]=> string(4) "Imre" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Ukrajna" [1]=> string(12) "Oroszország" [2]=> string(8) "Románia" [3]=> string(8) "háború" [4]=> string(10) "biztonság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Ukraine" [1]=> string(6) "Russia" [2]=> string(7) "Romania" [3]=> string(3) "war" [4]=> string(8) "security" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38218) ["id"]=> int(6222) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7586) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This paper aims to review Bulgaria’s responses to the war in Ukraine. It examines how it reacted to the Russian aggression that began in February 2022, and how its relationship with Russia and its Western allies was transformed. Since the beginning of the invasion, despite its preliminarily good relations with Moscow, Bulgaria has committed itself to supporting Ukraine, even if this decision has been criticized by some actors within the political spectrum. The paper argues that Russian energy dependence and influence in the country decreased significantly.
" ["hu_HU"]=> string(610) "A tanulmány célja Bulgária ukrajnai háborúra adott válaszainak áttekintése. Megvizsgálja, hogyan reagált a 2022 februárjában indult orosz agresszióra, hogyan alakult át a kapcsolata Oroszországgal és nyugati szövetségeseivel. Az invázió kezdete óta eltelt időszakban a korábban Moszkvával kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló Bulgária Ukrajna támogatása mellett kötelezte el magát, még akkor is, ha ez nem volt belpolitikai problémáktól mentes. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkent az orosz energetikai függőség és befolyás az országban.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "The Effects of the Russia-Ukraine War on Bulgaria" ["hu_HU"]=> string(34) "Bulgária és az ukrajnai háború" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Zoltán Egeresi" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#782 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9656) ["email"]=> string(25) "egeresi.zoltan@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7680) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Egeresi" ["hu_HU"]=> string(7) "Egeresi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(9) "Bulgária" [1]=> string(17) "ukrajnai háború" [2]=> string(12) "Oroszország" [3]=> string(4) "NATO" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(8) "Bulgaria" [1]=> string(14) "War in Ukraine" [2]=> string(6) "Russia" [3]=> string(4) "NATO" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#784 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38219) ["id"]=> int(6223) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7680) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
The study aims to present how the war in Ukraine unleashed in 24th February 2022 affects the Serbian foreign and security policy. It starts with an introduction to Serbia’s national security strategy and it describes the principles of Serbian foreign policy. The next chapter reveals Serbia’s relations with both Russia and Ukraine, and it also concerns the country’s relations with the European Union and the United States. After that, it presents Serbia’s actions after the outbreak of the war and the people of Serbian’s views on the war. There is a chapter on how national security strategy evolved due to the conflict in Ukraine. In this context, tensions and conflicts in Kosovo are mentioned and how the war in Ukraine and the conflict in Kosovo affects the Serbian security policy. The article ends with a summary of Serbia’s most important measures in the field of foreign and national security policy, and the main conclusions of the study.
" ["hu_HU"]=> string(786) "A tanulmány a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború Szerbiára gyakorolt hatásait vizsgálja. A szerb nemzeti biztonsági stratégia, illetve külpolitika alapelveinek rövid bemutatása után rátér Szerbia Oroszországgal és Ukrajnával való viszonyára, de érinti az ország Európai Unióval, illetve Amerikai Egyesült Államokkal kialakított kapcsolatait is. Ezek áttekintése után a háborúra adott reakció, illetve a lakosság álláspontja következik. Külön fejezet szól a szerb biztonságpolitika alakulásáról, illetve a 2023-as év koszovói zavargásairól. A tanulmány összegzéssel zárul, amely röviden összefoglalja a szerb kül- és biztonságpolitika legfontosabb lépéseit, valamint a tanulmány főbb következtetéseit.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(43) "The Effects of the War in Ukraine to Serbia" ["hu_HU"]=> string(49) "Az Ukrajnában zajló háború hatása Szerbiára" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Holka Aranka" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#771 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9720) ["email"]=> string(22) "aranka.holka@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7720) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Holka" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Aranka" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(7) "Szerbia" [1]=> string(21) "orosz-ukrán háború" [2]=> string(8) "Koszovó" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(6) "Serbia" [1]=> string(14) "War in Ukraine" [2]=> string(6) "Kosovo" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38220) ["id"]=> int(6224) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7720) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }This paper analyses the Croatian policy regarding the war in Ukraine by considering political and social reactions as well as its defence policy and army development steps. Beyond recent political and economic considerations, the Croatian government’s standpoint that fully supports Ukraine is based on the characteristics of its nation- and state-building processes. However, the forms of supporting Ukraine raised several debates among the Croat political decision-makers. Development in the Croatian army started in the last few years but that is not directly related to the Russian aggression and the start of the war in Ukraine. Nevertheless, the new geopolitical and security context that emerged as a consequence of the war could have an impact on Zagreb’s short- and mid-term reform plans and possibilities in the field of defence. Finally, the paper will briefly cover economic impacts of the war, with attention to the energy sector in particular in which new strategic opportunities occurred for Zagreb.
" ["hu_HU"]=> string(1043) "A tanulmány a horvátországi politikai, társadalmi reakciókat, valamint védelempolitikai és haderőfejlesztési lépéseket elemezve vizsgálja meg Horvátország politikáját az ukrajnai háború kapcsán. Az Ukrajnát mellszélességgel támogató kormányzati politika hátterében az aktuális politikai és biztonsági tényezőkön kívül a horvát állam- és nemzetfejlődés jellemzői is megtalálhatók, ugyanakkor a támogatás formája már megosztja a horvát politikai döntéshozókat. Az elmúlt pár évben a horvát haderő fejlesztése is beindult, azonban ez nem köthető szigorúan az orosz agresszióhoz és az ukrajnai háború kitöréséhez. Mindazonáltal a háború teremtette új geopolitikai és biztonsági környezet hatással van Zágráb rövid és középtávú védelempolitikai terveire és lehetőségeire. Végül a tanulmány röviden kitér a háború gazdasági hatásaira, különös tekintettel az energiaszektorra, amelyben új stratégiai lehetőségek nyíltak Zágráb számára.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(30) "Croatia and the War in Ukraine" ["hu_HU"]=> string(39) "Horvátország és az ukrajnai háború" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Orosz Anna" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#786 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9554) ["email"]=> string(21) "russian.ann@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7618) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(63) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:37:"Külügyi és Külgazdasági Intézet";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Orosz" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Anna" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(14) "Horvátország" [1]=> string(17) "ukrajnai háború" [2]=> string(12) "Oroszország" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(7) "Croatia" [1]=> string(14) "war in Ukraine" [2]=> string(6) "Russia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#783 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38221) ["id"]=> int(6225) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7618) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reakciók az orosz–ukrán háborúra a skandináv országokban
Russia’s invasion of Ukraine in February 2022 fundamentally changed the security environment in Europe, creating a pressure on neighbouring countries to respond. This was no different in Scandinavia, where Finland gave up decades of military non-alignment, and Sweden centuries of neutrality to apply for NATO membership, while Denmark gave up its opt-out and joined the European Union’s Common Security and Defence Policy. These countries, together with Norway, represent a united front in favour of Euro-Atlantic integration, while Ukraine enjoys their widespread support. This study aims to provide a brief overview of the foreign and security policies of these four Nordic countries in light of the 2022 escalation of the Russia–Ukraine War.
" ["hu_HU"]=> string(970) "Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított inváziója alapjában változtatta meg az európai biztonsági környezetet, reagálási kényszert teremtve a térség államaiban. Nem volt ez másképp a skandináv országokban sem, ahol Finnország több évtizedes katonai tömbön kívüliségét, Svédország pedig több évszázados semlegességét feladva nyújtotta be tagsági kérelmét a NATO-hoz, Dánia pedig kívülmaradásának (opt-out) véget vetve csatlakozott az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájához. Az említett országok Norvégiával kiegészülve egységes, az euroatlanti integráció melletti álláspontot képviselnek, Ukrajnát pedig széles körű támogatásban részesítik. A tanulmány rövid körképet kíván adni e négy skandináv ország kül- és biztonságpolitikájáról az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációjának tükrében – 2023 novemberével bezárólag.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(70) "Reactions to the Russia–Ukraine War Among the Scandinavian Countries" ["hu_HU"]=> string(64) "Reakciók az orosz–ukrán háborúra a skandináv országokban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(22) "Varga Domonkos Bálint" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#790 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9510) ["email"]=> string(26) "domonkos.b.varga@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7585) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "DK" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(43) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:17:"Aarhus University";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Varga" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Domonkos Bálint" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(6) "Dánia" [1]=> string(9) "Norvégia" [2]=> string(11) "Finnország" [3]=> string(12) "Svédország" [4]=> string(21) "orosz-ukrán háború" [5]=> string(4) "NATO" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(7) "Denmark" [1]=> string(6) "Norway" [2]=> string(7) "Finland" [3]=> string(6) "Sweden" [4]=> string(18) "Russia-Ukraine War" [5]=> string(4) "NATO" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#789 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38222) ["id"]=> int(6226) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7585) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az orosz–ukrán háború hatásainak közös és eltérő vonásai a széles értelemben vett kelet-közép-európai régióban
This paper examines how the escalation of the Russian–Ukrainian war since February 2024 has exerted common and different effects on the Central and Eastern European, as well as Nordic countries. It does so primarily by drawing on the studies published in the current issue of Nation and Security. As these studies cover different timeframes, we complement these, where necessary, to provide a unified overview of the reactions of these countries to the Russian–Ukrainian war. The paper follows the structure of the country studies and, with a regional focus, seeks to answer the following questions: What were general political and social reactions to the war? How is Russia represented in their threat perception? Has there been a major shift in foreign and security policy since February 24, 2022? What is the primary focus of the responses to war: North Atlantic, European or regional? What role did the countries of the region play in the adoption of sanctions against Russia?
In what form did they support Ukraine? Have the countries’ strategy documents changed – and if so, how? How have defence budgets changed? Finally, what dynamics of armed forces development can be observed triggered by Russia’s repeated military aggression?
Jelen tanulmány azt vizsgálja meg, hogy az orosz–ukrán háború 2024. februári eszkalációja milyen közös, illetve eltérő hatásokkal járt a kelet-közép-európai és a skandináv államokra nézve. Ehhez elsősorban a Nemzet és Biztonság jelen számában közreadott tanulmányokat használja fel, illetve – mivel ezek időben eltérő határokat ölelnek fel – ott, ahol feltétlenül szükséges, ezeket kiegészíti annak érdekében, hogy egységes képet alkothasson a szóban forgó országoknak az orosz–ukrán háborúra adott reakcióiról. Az írás az országtanulmányok struktúráját követve tekinti át a problémakört, s regionális fókusszal az alábbi kérdésekre igyekszik válaszolni: Milyen általános politikai és társadalmi reakciót váltott ki a háború? Hogyan jelenik meg a térség fenyegetéspercepciójában Oroszország? Történt-e lényeges fordulat a kül- és biztonságpolitika területén 2022. február 24-e után? Elsősorban milyen fókuszúak a háborúra adott válaszok: transzatlanti, európai vagy regionális? Milyen szerepet játszottak a térség országai az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések elfogadtatásában? Milyen formában támogatták Ukrajnát? Változtak-e, és hogyan, az országok stratégiai dokumentumai? Változott-e az országok védelmi költségvetése? S végül, milyen haderőfejlesztési dinamikákat generált Oroszország ismételt katonai agressziója?
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(126) "The Common and Divergent Features of the Effects of the Russian-Ukrainian War in the Wider Central and Eastern European Region" ["hu_HU"]=> string(129) "Az orosz–ukrán háború hatásainak közös és eltérő vonásai a széles értelemben vett kelet-közép-európai régióban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(33) "Csiki Varga Tamás, Tálas Péter" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#796 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10000) ["email"]=> string(22) "talas.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7905) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tálas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#788 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9999) ["email"]=> string(21) "csiki.tamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7905) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(11) "Csiki Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Dr. Csiki Varga" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(7) "Ukrajna" [2]=> string(21) "Kelet-Közép-Európa" [3]=> string(8) "háború" [4]=> string(18) "biztonságpolitika" [5]=> string(10) "szankciók" [6]=> string(11) "támogatás" [7]=> string(19) "haderő-fejlesztés" [8]=> string(18) "védelmi kiadások" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(7) "Ukraine" [2]=> string(19) "East Central Europe" [3]=> string(3) "war" [4]=> string(15) "security policy" [5]=> string(9) "sanctions" [6]=> string(3) "aid" [7]=> string(24) "armed forces development" [8]=> string(16) "defence spending" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#797 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(38223) ["id"]=> int(6227) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7905) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }