Az orosz–ukrán háború hatásainak közös és eltérő vonásai a széles értelemben vett kelet-közép-európai régióban
Copyright (c) 2024 Csiki Varga Tamás, Tálas Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Jelen tanulmány azt vizsgálja meg, hogy az orosz–ukrán háború 2024. februári eszkalációja milyen közös, illetve eltérő hatásokkal járt a kelet-közép-európai és a skandináv államokra nézve. Ehhez elsősorban a Nemzet és Biztonság jelen számában közreadott tanulmányokat használja fel, illetve – mivel ezek időben eltérő határokat ölelnek fel – ott, ahol feltétlenül szükséges, ezeket kiegészíti annak érdekében, hogy egységes képet alkothasson a szóban forgó országoknak az orosz–ukrán háborúra adott reakcióiról. Az írás az országtanulmányok struktúráját követve tekinti át a problémakört, s regionális fókusszal az alábbi kérdésekre igyekszik válaszolni: Milyen általános politikai és társadalmi reakciót váltott ki a háború? Hogyan jelenik meg a térség fenyegetéspercepciójában Oroszország? Történt-e lényeges fordulat a kül- és biztonságpolitika területén 2022. február 24-e után? Elsősorban milyen fókuszúak a háborúra adott válaszok: transzatlanti, európai vagy regionális? Milyen szerepet játszottak a térség országai az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések elfogadtatásában? Milyen formában támogatták Ukrajnát? Változtak-e, és hogyan, az országok stratégiai dokumentumai? Változott-e az országok védelmi költségvetése? S végül, milyen haderőfejlesztési dinamikákat generált Oroszország ismételt katonai agressziója?