Teljes szám
Kommentár
Biztonságpolitika
When the non-paper was published in the spring of 2021, a number of speculations were made about the identity of the author or even with whom and how it was negotiated. Its idea is that the partition of Bosnia and Herzegovina could lead to the unification of Greater Croatia and Greater Serbia, as well as the unification of Kosovo and Albania. All these concepts fit into the history of nationalism of the nations, which have been trying to realise their ideas of a great state for centuries, and for which they have fought wars with each other. The root of the problem is twofold: on the one hand, it marks the disruption of Bosnia’s internal functioning, and on the other hand, the disarray of its border disputes with its neighbours could lead to the redrawing of borders. In my study, I would like to focus on how the non-paper’s ideas have been translated into nationalist plans and how the volatile situation of borders is evolving in the region today.
" ["hu_HU"]=> string(983) "A 2021 tavaszán megjelent non-paper kapcsán számos találgatás látott napvilágot a készítő személyét illetően, vagy akár azzal, hogy kikkel és milyen módon történt az egyeztetése. Az elképzelés szerint Bosznia-Hercegovina feldarabolásával létrejöhetne Nagy-Horvátország és Nagy-Szerbia, valamint Koszovó és Albánia egyesülésével Nagy-Albánia. Mindezen koncepciók beleillenek a nemzetek nacionalizmustörténetébe, ugyanis a nagyállami elképzeléseiket már évszázadok óta szeretnék megvalósítani, amelyekért háborúkat is vívtak egymással. A probléma gyökere kettős: egyrészt Bosznia belső működésének zavarait jelzi, másrészt a szomszédok határvitáinak rendezetlensége is elvezethet a határok átrajzolásához. Tanulmányomban ezekre kívánom helyezni a hangsúlyt: a non-paperben megfogalmazottak miként jelentek meg a nacionalista tervekben, és a határok visszás helyzete hogyan alakul ma a térségben.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "In the Margin of a Non-Paper" ["hu_HU"]=> string(25) "Egy non-paper margójára" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(18) "Dr. Ördögh Tibor" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7930) ["email"]=> string(23) "ordogh.tibor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6432) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Ördögh" ["hu_HU"]=> string(8) "Ördögh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tibor" ["hu_HU"]=> string(5) "Tibor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(7) "Balkán" [1]=> string(9) "non-paper" [2]=> string(8) "határok" [3]=> string(19) "Bosznia-Hercegovina" [4]=> string(8) "Koszovó" [5]=> string(14) "Európai Unió" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(6) "Balkan" [1]=> string(9) "non-paper" [2]=> string(7) "borders" [3]=> string(22) "Bosnia and Herzegovina" [4]=> string(6) "Kosovo" [5]=> string(14) "European Union" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29152) ["id"]=> int(5454) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6432) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Since July 2021 the leadership of the Serbian entity, the Republika Srpska had made several steps that threatened with secession from the country. Therefore, the current situation is often considered to be one of the biggest crises of the country since Dayton. The Serbian actions were reactions to the last move of the former international High Representative, Valentin Inzko who criminalised the refusal of genocide. What domestic and international factors concluded into the current situation? This paper aims to outline the main tendencies, analyse the role of the most important actors, and the impact of the Ukrainian war.
" ["hu_HU"]=> string(725) "2021. júliustól Bosznia-Hercegovina szerb entitásának, a Republika Srpskának a vezetése több olyan lépést tett, amely az országból való gyakorlati kiválással fenyegetett. Ezért az ország egyik, a daytoni rendszer fennállása óta tapasztalt legkomolyabb válságáról beszélnek. A szerb lépések a korábbi nemzetközi főképviselő utolsó intézkedésére adott válaszreakciók voltak, mivel Valentin Inzko kriminalizálta a genocídium tagadását. Milyen belpolitikai és nemzetközi tényezők vezettek az ország jelenlegi helyzetéhez? A tanulmány célja a fő tendenciák felvázolása, a legfontosabb aktorok szerepének elemzése, illetve kitérünk az ukrajnai háború hatásaira is.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "Bosnia and Herzegovina’s way from one crisis to the next" ["hu_HU"]=> string(49) "Bosznia-Hercegovina útja válságból válságba" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Orosz Anna" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8324) ["email"]=> string(21) "russian.ann@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6736) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(63) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:37:"Külügyi és Külgazdasági Intézet";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Orosz" ["hu_HU"]=> string(5) "Orosz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Anna" ["hu_HU"]=> string(4) "Anna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(19) "Bosznia-Hercegovina" [1]=> string(18) "politikai válság" [2]=> string(24) "euroatlanti integráció" [3]=> string(25) "konszociális demokrácia" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(22) "Bosnia and Herzegovina" [1]=> string(16) "political crisis" [2]=> string(25) "Euro-Atlantic integration" [3]=> string(24) "consociational democracy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29153) ["id"]=> int(5455) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6736) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A Nyugat-Balkán transznacionális biztonságpolitikai kihívásai
This paper discusses the common historic heritage of the Western Balkans in connection with organised crime. The geopolitical positioning, disintegration of the former Yugoslavia led to war, destruction, lagging socio-economic development and democracy, much needed reforms in the area of rule of law make the Western Balkans vulnerable to a range of security threats, both old and new transnational security challenges from illegal migration, border security, organised crime, corruption, radicalisation and violent extremism, to cyber security, disinformation, natural and man-made disaster risks. Each of the threats and risks has a multidimensional character, requiring a holistic and coordinated approach. The aim of the article is to highlight the ways in which transnational organised crime in the Western Balkans developed and is developing, to introduce the roots of the Balkan route and how to design more effective policy responses.
" ["hu_HU"]=> string(1089) "A tanulmány célja a Nyugat-Balkán közös történelmi öröksége egy aspektusának, a szervezett bűnözésnek a bemutatása. A régió geopolitikai elhelyezkedése, a Jugoszlávia felbomlását követő háború és hanyatlás, az elmaradott szociális és gazdasági viszonyok, a demokrácia hiányai, a jogállamiság terén szükséges reformok biztonságpolitikai szempontból sebezhetővé tették a régiót. A térségnek szembe kell néznie mind a régi, mind az új transznacionális biztonságpolitikai kihívásokkal, úgymint az illegális migráció, a határbiztonság, a szervezett bűnözés, a korrupció, a radikalizálódás, az erőszakos extrémizmus, a kiberfenyegetettség, a dezinformáció, a természeti és emberek által előidézett katasztrófák. Mindegyik kockázati tényező többdimenziós, holisztikus és erősen koordinált megoldást igényel. A tanulmány célja a transznacionális szervezett bűnözés, az úgynevezett balkáni út gyökereinek bemutatása, fejlődésének ábrázolása és a hatékony válaszadás körüljárása.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(56) "Transnational Security Challenges in the Western Balkans" ["hu_HU"]=> string(66) "A Nyugat-Balkán transznacionális biztonságpolitikai kihívásai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(23) "Lőrinczné Bencze Edit" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#778 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7974) ["email"]=> string(16) "editlb@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6465) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(51) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:25:"Kodolányi János Egyetem";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(18) "Lőrinczné Bencze" ["hu_HU"]=> string(18) "Lőrinczné Bencze" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Edit" ["hu_HU"]=> string(4) "Edit" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "balkáni út" [1]=> string(21) "szervezett bűnözés" [2]=> string(33) "transznacionális fenyegetettség" [3]=> string(10) "biztonság" [4]=> string(22) "ellenálló képesség" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Balkan route" [1]=> string(15) "organised crime" [2]=> string(20) "transnational threat" [3]=> string(8) "security" [4]=> string(10) "resilience" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29154) ["id"]=> int(5456) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6465) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Belgrade–Pristina dialogue’s negotiations to settle relations between Kosovo and Serbia have been stalled, as Serbia is expected to recognise Kosovo’s independence, but Serbia is first demanding autonomy for the Serb-majority municipalities located (mainly) in northern Kosovo. Taking into account the demographic changes and current conditions in the region, Kosovo’s reaction to the Brussels Agreement (2013) on the Association of Serb Municipalities and the situation of the Albanian population in the Preševo Valley, no real progress is expected in the near future. Although the possibility of a land swap as a solution is occasionally raised in the political discourse, the lack of international support and a number of practical obstacles make its reality questionable, and the stalemate in northern Kosovo remains.
" ["hu_HU"]=> string(957) "A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok rendezésére hivatott Belgrád–Pristina-dialógus tárgyalásai megrekedtek, mivel Koszovó függetlenségének elismerését várná el Szerbiától, de Szerbia ehhez először a (döntően) Észak-Koszovó területén lévő szerb többségű önkormányzatok autonómiáját követeli. Figyelembe véve a térség demográfiai változásait és jelen viszonyait, a brüsszeli megállapodásban (2013) megfogalmazott Szerb Többségű Önkormányzatok Szervezetére érkezett koszovói reakciókat, illetve az ezzel párhuzamosan felemlegetett Preševo-völgyi albánság helyzetét, valós előrelépés nem várható a közeljövőben. Bár a területcsere lehetőségét mint megoldást időnként felkapja a politikai diskurzus, nemzetközi támogatottság hiányában és számos gyakorlati akadály miatt ennek realitása megkérdőjelezhető, így az észak-koszovói patthelyzet állandósul.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "North Kosovo, the Key to the Brussels Dialogue(?)" ["hu_HU"]=> string(49) "Észak-Koszovó, a brüsszeli dialógus kulcsa(?)" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Ármás Julianna" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#779 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7913) ["email"]=> string(22) "julianna.armas@ifat.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6417) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(63) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:37:"Külügyi és Külgazdasági Intézet";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Ármás" ["hu_HU"]=> string(7) "Ármás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Julianna" ["hu_HU"]=> string(8) "Julianna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(8) "Koszovó" [1]=> string(7) "Szerbia" [2]=> string(20) "brüsszeli dialógus" [3]=> string(15) "Preševo-völgy" [4]=> string(13) "területcsere" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Kosovo" [1]=> string(6) "Serbia" [2]=> string(17) "Brussels dialogue" [3]=> string(15) "Preševo Valley" [4]=> string(9) "land swap" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#781 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29155) ["id"]=> int(5457) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6417) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Védelempolitika
The aim of the study is to provide an overview and assessment of the first 12 years of Albanian NATO membership, based on three selected aspects: evolution of the legal-institutional framework regarding the defence sector, the trends of defence spending and equipment and capabilities development, and the participation in international missions of the Armed Forces of the Republic of Albania (Forcat e Armatosura të Republikës së Shqipërisë, FARSH).
In the changing European security environment in the wake of the Russian aggression against Ukraine, we expect Albania to become more important among Western Balkan NATO allies, despite the limited economic resources of the country and limited capabilities of the Albanian Armed Forces. Such „appreciation” can be explained, among others, by the geographic location of the country, and the consistent pro-NATO policies of successive Albanian governments, irrespective of political party. The above mentioned limited economic and military capabilities nevertheless might be a barrier to more active Albanian involvement in NATO.
A tanulmány célja, hogy az intézményi-jogi, valamint politikai környezet, a védelmi kiadások és az eszköz- és képességfejlesztés, valamint az Albán Fegyveres Erők (Forcat e Armatosura të Republikës së Shqipërisë, FARSH) külföldi missziós részvétele szempontjából értékelje Albánia az Atlanti Szövetség tagjaként eltöltött első 12 évét. Noha az ország jelentős előrehaladást ért el haderő modernizációja, a védelmi szektorral kapcsolatos intézményépítés, valamint az albán haderő missziós szerepvállalása terén, mindhárom vizsgált területen továbbra is lényeges kihívásokkal szembesül.
Az Oroszország Ukrajna elleni agressziója következtében átalakuló európai biztonsági helyzetben Albánia felértékelődésére lehet számítani a NATO nyugat-balkáni tagállamai között annak ellenére, hogy az ország korlátozott gazdasági erőforrásokkal, illetőleg korlátozott katonai képességekkel rendelkezik. Ennek oka földrajzi fekvése mellett az ország kormányokon átívelő határozott és következetes NATO-barát politikájában is keresendő. Az említett korlátozott gazdasági és katonai erőforrások azonban akadályozhatják a NATO-n belüli aktívabb albán részvételt.
For the control of the territory of Kosovo, Albanian and Serbian nationalism fought four armed conflicts in the 20th century, the last of which was the guerrilla war of the Kosovo Liberation Army (UÇK) in 1998–99. The essential purpose of the asymmetric warfare waged by the guerrillas was to provoke the intervention of the international community. The outcome of the war was decided by NATO air strikes. The memory of the war has been recorded on both sides in a nationalistic interpretation that very much contributes to the lack of any reconciliation. That gives significance to KFOR’s peacekeeping mission in Kosovo even at present. Gaining the COMKFOR position for a Hungarian general in 2021 is an excellent example of how to promote our vital interests in the field of multilateral military diplomacy.
" ["hu_HU"]=> string(872) "Koszovó területének birtoklásáért az albán és a szerb nacionalizmus négy fegyveres konfliktust vívott a 20. században, amelyek sorában a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillaháborúja volt a legutolsó 1998–99-ben. A gerillák aszimmetrikus hadviselésének lényegi célja volt, hogy a nemzetközi közösség beavatkozását kiprovokálják. A háború kimenetelét a NATO légicsapásai döntötték el. A háború nacionalista narratívában való feldolgozásának következményeként a két nemzet között nem történt megbékélés, ez adja a KFOR békefenntartó missziójának jelentőségét a mai napig. A KFOR parancsnoki pozíciójának megszerzése egy Magyarország számára ennyire fontos területen, kiváló példája annak, hogyan kell érdekeinket érvényesíteni a multilaterális katonadiplomácia területén.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "The Kosovo War and the KFOR Peacekeeping Mission" ["hu_HU"]=> string(56) "A koszovói háború és a KFOR békefenntartó misszió" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(17) "Márkusz László" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7934) ["email"]=> string(22) "laszlo.markusz@ifat.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6436) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Márkusz" ["hu_HU"]=> string(8) "Márkusz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(8) "Koszovó" [1]=> string(16) "etnikai háború" [2]=> string(25) "aszimmetrikus hadviselés" [3]=> string(4) "KFOR" [4]=> string(16) "békefenntartás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Kosovo" [1]=> string(11) "ethnic wars" [2]=> string(20) "asymmetrical warfare" [3]=> string(4) "KFOR" [4]=> string(12) "peacekeeping" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29157) ["id"]=> int(5459) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6436) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Reflektorfényben
Serbia’s immediate neighbourhood has undergone significant changes over the past two decades, thanks to the continued enlargement of the EU and NATO, making the region more stable and secure. Over the past decade, Belgrade has sought to become a stabilizing factor in the region, promoting and supporting various regional initiatives. Between 2015 and 2019, it became more active, mainly in Bulgaria and Romania, and from 2019 onwards, it approached Albania and Northern Macedonia. In order to promote its role as a regional stabilizing factor, Serbia has sought to take substantive steps in the field of “vaccine diplomacy” as a consequence of the coronavirus epidemic. As a result, it has strengthened its leadership in the region.
" ["hu_HU"]=> string(893) "Szerbia közvetlen szomszédságában az EU és a NATO folyamatos bővítésének köszönhetően az elmúlt két évtizedben jelentős változások történtek, ezáltal a térség stabilabbá és biztonságosabbá vált. Belgrád az elmúlt évtizedben arra törekedett, hogy a térségben stabilizáló tényezőként tűnjön fel, ennek keretében igyekezett előmozdítani és támogatni különböző regionális kezdeményezéseket. 2015–2019 között elsősorban Bulgária és Románia irányában fejtett ki komolyabb aktivitást, majd 2019-tőlAlbánia és Észak-Macedónia felé közeledett. Térségbeli stabilizáló tényező szerepét előmozdítandó Szerbia igyekezett érdemi lépéseket tenni a koronavírus-járvány egyik következményeként létrejött „vakcinadiplomácia” területén. Ennek köszönhetően megerősítette térségbeli vezető szerepét.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Serbia’s Neighbourhood Policy" ["hu_HU"]=> string(32) "Szerbia szomszédságpolitikája" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Pintér Attila" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7931) ["email"]=> string(18) "apinter@mfa.gov.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6433) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"KKM";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Pintér" ["hu_HU"]=> string(7) "Pintér" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(32) "stabil és biztonságos térség" [1]=> string(29) "regionális kezdeményezések" [2]=> string(23) "stabilizáló tényező" [3]=> string(18) "vakcinadiplomácia" [4]=> string(25) "régi és új szomszédok" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(24) "stable and secure region" [1]=> string(20) "regional initiatives" [2]=> string(18) "stabilizing factor" [3]=> string(17) "vaccine diplomacy" [4]=> string(22) "old and new neighbours" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29159) ["id"]=> int(5460) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6433) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Kitekintő
The Hungarians have had a strong relationship with the inhabitants of the Balkans since the conquest of the Carpathian basin. This proximity gave them knowledge of the region based on their own experiences. However, the history of the past centuries has led to a situation where the image of the Balkans in the eyes of Hungarians is now characterised by stereotypes. We see both an underdeveloped, grotesque Balkan world and an over-romanticised, colourful Mediterranean world. The Balkans are an integral part of Hungarian history and collective memory, bearing the imprint of the anti-Ottoman wars and the self-image of Hungary as a defender of Europe against Muslim invaders from the Balkans. The memory of the Yugoslav war is also vivid, which makes us see the Balkans as a powder keg of Europe. In addition to this, mass tourism has made it possible for many more Hungarians to have personal experience of the Balkans, thus creating a real, experience-based image of the Balkans in their minds. In our study we want to explore how the part of Hungarian society that is open to the region perceives the Balkans, what they use to build their image of the Balkans and what social-psychological processes they use to do so.
" ["hu_HU"]=> string(1288) "A magyarok a honfoglalás óta erős kapcsolatban álltak a Balkán-félsziget lakóival, így a szomszédság miatt saját tapasztalatokon alapuló, valós ismeretekre tehettek szert a térségről. Az elmúlt évszázadok történelme mégis oda vezetett, hogy a magyar Balkán-képet ma inkább sztereotípiák jellemzik, amelyben egyszerre jelenik meg egy elmaradott, groteszk, balkáni, valamint egy túlromantizált, sokszínű, mediterrán világ. A magyar történelem és kollektív emlékezet szerves részét képezi a Balkán, ami lenyomatát őrzi az oszmánellenes háborúknak és annak az önképnek, amely szerint Magyarország védelmezi Európát a Balkán felől érkező veszedelmekkel szemben. Elevenen él a délszláv háború emléke is, amely miatt a Balkánra puskaporos hordóként tekinthetünk. Mindezek mellett pedig a tömegturizmus hatására mára sokkal többen rendelkezhetnek személyes tapasztalattal a Balkánról, ezáltal valós, tapasztalatokon alapuló Balkán-kép alakulhatott ki a magyarokban. Vizsgálatunkban azt kívánjuk feltárni, hogy a magyar társadalomnak térségre nyitottan tekintő része hogyan vélekedik a Balkánról, miből építi fel Balkán-képét, és ezt milyen szociálpszichológiai folyamatok mentén teszi.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(34) "The Balkan image of the Hungarians" ["hu_HU"]=> string(24) "A magyarok Balkán-képe" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Norbert Pap" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7912) ["email"]=> string(25) "pnorbert@gamma.ttk.pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6416) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"PTE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Pap" ["hu_HU"]=> string(3) "Pap" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Norbert" ["hu_HU"]=> string(7) "Norbert" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8764) ["email"]=> string(29) "mail.tamas.wittmann@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6416) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Wittmann" ["hu_HU"]=> string(8) "Wittmann" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Magyarország" [1]=> string(12) "Balkán-kép" [2]=> string(18) "nemzeti identitás" [3]=> string(21) "kollektív emlékezet" [4]=> string(24) "Európa védőbástyája" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Hungary" [1]=> string(12) "Balkan image" [2]=> string(17) "national identity" [3]=> string(17) "collective memory" [4]=> string(17) "bastion of Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29161) ["id"]=> int(5461) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6416) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Bosznia-Hercegovina választási földrajza A pártok támogatását befolyásoló társadalmi törésvonalak
Experts label Bosnia and Herzegovina’s political life as ethnicized and consider it its determinative aspect. As a consequence, and also due to the overcomplicated political system, only a few papers have been published so far on the electoral geography of the country. Our objective, while accepting the importance of the ethnic approach, is to uncover what other factors affect party performance and what, if any, territorial pattern, different from the ethnic one, can be drawn. We calculated correlation of social variables and party results, and used cluster analysis to define its territoriality. We argue that besides the ‘ethnic rule’ the classic social cleavages are also present in the country in a similar way to the rest of Europe, but less significantly. This also has a clear territoriality besides the ethnic one, which in the majority of cases is still the decisive factor.
" ["hu_HU"]=> string(923) "A szakértők többsége az etnikai meghatározottságot tartja Bosznia-Hercegovina politikai élete jellegadó sajátosságának. Részben emiatt, valamint a rendkívül összetett politikai rendszer következtében eddig mindössze néhány tanulmány született az ország választási földrajzáról. Célunk – az etnikai megközelítés fontosságát elfogadva – annak feltárása, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják a pártok teljesítményét, és milyen, az etnikaitól eltérő területi mintázat vázolható fel. Munkánkban a társadalmi változók és a pártok eredményeinek korrelációját számoltuk, valamint klaszteranalízist alkalmaztunk a területi jelleg meghatározására. Amellett érvelünk, hogy az „etnikai főszabály” mellett a klasszikus társadalmi törésvonalak is jelen vannak az országban, Európa többi részéhez hasonlóan, de kevésbé szignifikánsan.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "Social Cleavages Affecting Party Support" ["hu_HU"]=> string(65) "A pártok támogatását befolyásoló társadalmi törésvonalak" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Electoral Geography of Bosnia and Herzegovina" ["hu_HU"]=> string(43) "Bosznia-Hercegovina választási földrajza" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(32) "Reményi Péter, Sümeghy Dávid" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7915) ["email"]=> string(20) "remenyigeo@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6419) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-4777-2820" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"PTE";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Reményi" ["hu_HU"]=> string(8) "Reményi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Péter" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7916) ["email"]=> string(15) "suemp@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6419) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0002-3008-9486" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(61) "University of Pécs Institute of Geography and Earth Sciences" ["hu_HU"]=> string(63) "Pécsi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Sümeghy" ["hu_HU"]=> string(8) "Sümeghy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Dávid" ["hu_HU"]=> string(6) "Dávid" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(19) "Bosznia-Hercegovina" [1]=> string(22) "választási földrajz" [2]=> string(17) "etnikai földrajz" [3]=> string(7) "pártok" [4]=> string(21) "törésvonal-elmélet" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "Bosnia and Herzegovina" [1]=> string(19) "electoral geography" [2]=> string(16) "faultline theory" [3]=> string(19) "ethnoterritoriality" [4]=> string(7) "parties" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#768 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(29162) ["id"]=> int(5462) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6419) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }