A magyarok Balkán-képe

Absztrakt

A magyarok a honfoglalás óta erős kapcsolatban álltak a Balkán-félsziget lakóival, így a szomszédság miatt saját tapasztalatokon alapuló, valós ismeretekre tehettek szert a térségről. Az elmúlt évszázadok történelme mégis oda vezetett, hogy a magyar Balkán-képet ma inkább sztereotípiák jellemzik, amelyben egyszerre jelenik meg egy elmaradott, groteszk, balkáni, valamint egy túlromantizált, sokszínű, mediterrán világ. A magyar történelem és kollektív emlékezet szerves részét képezi a Balkán, ami lenyomatát őrzi az oszmánellenes háborúknak és annak az önképnek, amely szerint Magyarország védelmezi Európát a Balkán felől érkező veszedelmekkel szemben. Elevenen él a délszláv háború emléke is, amely miatt a Balkánra puskaporos hordóként tekinthetünk. Mindezek mellett pedig a tömegturizmus hatására mára sokkal többen rendelkezhetnek személyes tapasztalattal a Balkánról, ezáltal valós, tapasztalatokon alapuló Balkán-kép alakulhatott ki a magyarokban. Vizsgálatunkban azt kívánjuk feltárni, hogy a magyar társadalomnak térségre nyitottan tekintő része hogyan vélekedik a Balkánról, miből építi fel Balkán-képét, és ezt milyen szociálpszichológiai folyamatok mentén teszi.