A litván függetlenségi háború
Világháborús megszállás, nagyhatalmi viszályok és nemzetiségi ellentétek Litvániában, 1918–1920
Copyright (c) 2024 Juhász Barnabás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Noha az első világháborús pusztítások Litvánia területét kevésbé érintették, az ezzel együtt járó német megszállás már komoly terhet jelentett az itteni lakosság számára, a helyi politikai vezetőknek pedig folyamatosan a független államiság megteremtése és a megszállókkal való kollaboráció között kellett egyensúlyozniuk. A állami függetlenséget azonban nem adták ingyen senkinek, és akárcsak Kelet-Európa más területein, a világháború vége egyáltalán nem jelentette a harccselekmények befejeződését is, hanem inkább csak megsokszorozta a részt vevő frakciók számát. Jelen cikkemben ennek bemutatására teszek kísérletet.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
ALSTON, Charlotte (2006): ’The Suggested Basis for a Russian Federal Republic’: Britain, Anti-Bolshevik Russia and the Border States at the Paris Peace Conference, 1919. History, 91(301), 24–44. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-229X.2006.00357.x
ALY, Götz (2019): Európa a zsidók ellen 1880–1945. Budapest: L’Harmattan.
BALKELIS, Tomas (2015): Demobilization and Remobilization of German and Lithuanian Paramilitaries after the First World War. Journal of Baltic Studies, 50(1), Special Issue: The Limits of Demobilization. Online: https://doi.org/10.1177/0022009414551101
BALKELIS, Tomas (2018a): Civilekből katonák: paramilitáris mozgalmak a Baltikumban az első világháború után. In GERWARTH, Robert – HORNE, John (szerk.): Háború béke idején: Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után. Budapest: L’Harmattan.
BALKELIS, Tomas (2018b): War, Revolution and Nation-Making in Lithuania, 1914–1923. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780199668021.001.0001
BENNETT, Geoffrey (2017): Freeing the Baltic 1918–1920. Barnsley: Pen & Sword Books.
BOJTÁR Endre (2014): A litvákok – Hogyan tűnnek el a zsidók? In KRAUSZ Tamás – BARTA Tamás (szerk.): Az antiszemitizmus történelmi formái a cári birodalomban és a Szovjetunió területén. Budapest: Russica Pannonicana.
BÖHLER, Jochen (2022): Civil War in Central Europe, 1918–1921. The Reconstruction of Poland. Oxford: Oxford University Press.
CSOMA Lajos (2017): Világháború után világforradalom. In KATKÓ Márton – KRAUSZ Tamás – MÉSZÁROS Zsófia (szerk.): Világháború, világforradalom, világbéke? Budapest: ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék.
CUCUT, Carlo (2022a): Armored Trains of the Baltic Republics. From Independence to Soviet Occupation: 1918–1940. Wrocław: Soldiershop Publishing.
CUCUT, Carlo (2022b): Armored Units of the Baltic Republics – Estonia – Latvia – Lithuania – From Independence to Soviet Occupation: 1918–1940. Wrocław: Soldiershop Publishing.
FOGLESONG, David S. (1995): The United States, Self-Determination and the Struggle Against Bolshevism in the Eastern Baltic Region, 1918–1920. Journal of Baltic Studies, 26(2), 107–144. Online: https://doi.org/10.1080/01629779500000031
GATRELL, Peter (2017): War, Refugeedom, Revolution. Understandig Russia’s Refugee Crisis, 1914–1918. Cahiers du Monde russe, 58(1–2), 123–146. Online: https://doi.org/10.4000/monderusse.10073
GYŐRFI Lajos (2013): Piłsudski megítélése a lengyel történészek körében 1989 után. In A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Kelet-Európában. Budapest: L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék.
HAGEN, William W. (2001): Murder in the East: German-Jewish Liberal Reactions to Anti-Jewish Violence in Poland and Other East European Lands, 1918–1920. Central European History, 34,(1), 1–30. Online: https://doi.org/10.1163/156916101750149112
HIDEN, John (2002): The Baltic States and Weimar Ostpolitik. Cambridge: Cambridge University. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511523670
LAGZI Gábor (2011): A lengyel keleti politika. Lengyelország keleti szomszédság- és nemzetpolitikája, 1989–2009. Budapest: Terra Recognita Alapítvány. Online: https://bit.ly/4g3zVu9
LAGZI Gábor (2013): Keresztény egyházak a Baltikumban a 20. században. Katolikusok, evangélikusok, ortodoxok. Budapest: Terra Recognita Alapítvány. Online: https://bit.ly/4g3AdkJ
LAURINAVIČIUS, Česlovas (2015): On Political Terror During the Soviet Expansion into Lithuania, 1918–1919. Journal of Baltic Studies, 46(1), Special Issue: War, Revolution and Terror in the Baltic States and Finland after the Great War, 65–76. Online: https://doi.org/10.1080/01629778.2015.1009687
LIULEVICIUS, Vejas Gabriel (2003): War Land on the Eastern Front. Culture, National Identity and German Occupation in World War I. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511497186
LOPATA, Raimundas (1993): Lithuanian-Polish Cooperation in 1918: The Ronikier-Voldemaras Treaty. Journal of Baltic Studies, 24(4), 349–358. Online: https://doi.org/10.1080/01629779300000241
MACMILLAN, Margaret (2005): Béketeremtők. Az 1919-es párizsi békekonferencia. Budapest: GABO.
NELSON, Robert L. (2011): The Baltics as Colonial Playground: Germany in the East, 1914–1918. Journal of Baltic Studies, 42(1), Special Issue: Transnational Governance and Policy-Making in the Baltic Sea Region, 9–19. Online: https://doi.org/10.1080/01629778.2011.538511
NÉMETH István (2007): Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 1. kötet: Az 1918. novemberi forradalom és a Weimari Köztársaság. Összegzés és dokumentumok. Budapest: L’Harmattan.
PIOTROWSKI, Tadeusz (2007): Poland’s Holocaust. Ethnic Strife, Collaboration with Occupying Forces and Genocide in the Second Republic, 1918–1947. Jefferson, North Carolina – London: McFarland and Company.
RAUCH, Georg von (1994): A balti államok története, 1917–1940. In RAUCH, Georg von – MISIUNAS, Romuald J. – TAAGEPERA, Rein: A balti államok története. Budapest: Osiris–Századvég.
ROMSICS Ignác (2021): Honmentők/honvesztők. Budapest: Helikon.
RUDLING, Per Anders (2015): The Rise and Fall of Belarusian Nationalism, 1906–1931. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctt1287p7r
SENN, Alfred Erich (1962): The Formation of the Lithuanian Foreign Office, 1918–1921. Slavic Review, 21(3), 500–507. Online: https://doi.org/10.2307/3000451
SZOKOLAY Katalin (2009): A lengyelek és az itt élő többi nép. In JUHÁSZ József – KRAUSZ Tamás (szerk.): Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után. Budapest: L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 254–268. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/44418/z04_Az_uj_nemzetallamok_es_az_etnikai_tisztogatasok_Kelet-Eu.pdf
TAUBER, Joachim (2006): Stubborn Collaborators: The Politics of the Lithuanian Taryba, 1917–1918. Journal of Baltic Studies, 37(2), Special Issue: Foreign Rule and Collaboration in the Baltic Countries, 1860–1920: New Directions in Research, 194–209. Online: https://doi.org/10.1080/01629770608628879
VARDYS, V. Stanley (1979): Democracy in the Baltic States, 1918–1934: The Stage and the Actors. Journal of Baltic Studies, 10(4), 320–336. Online: https://doi.org/10.1080/01629777900000331
WHITE, James D. (1994): National Communism and World Revolution: The Political Consequences of German Military Withdrawal from the Baltic Area in 1918–1919. Europe-Asia Studies, 46(8), 1349–1369. Online: https://doi.org/10.1080/09668139408412233