Hadtudományi Szemle

Gerilla hadviselés a középkorban: a szász–frank háború (772–785)

2022-06-28T14:10:04+02:00

A 8. század utolsó harmadában, Európa egyik vezető katonai hatalma, a Frank Birodalom megkísérelte meghódítani a kisebb, de katonailag potens szász területeket. A rövidre tervezett hadjárat hosszú évekre elhúzódó háborúvá vált, amelyben a szász erők a gerilla hadviselés módszereit alkalmazták.

Argument on infantry support gun on academic level (1920–1943)

2022-05-03T10:16:07+02:00

In this review I try to show that fruitful argument what happened in the columns of Hungarian military journal Magyar Katonai Közlöny and Magyar Katonai Szemle. Gunner officers of that period had no other choice than turn to academic level because of restrictions of Treaty of Trianon. They tried to solve the same problem, effective artillery support for infantry, but imagined different ways. I will review their articles below.

A meghagyás jelenlegi helyzete, a jogharmonizáció hiányának következményei

2022-07-13T10:15:33+02:00

A honvédelmi szervezetek személyi kiegészítésének egyik feltétele különleges jogrendben, hogy a törvény alapján katonai szolgálatra tervezett személyek megfeleljenek a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A feltételek egyike az, hogy az érintett személy ne töltsön be olyan beosztást, amely meghagyásban van. A tanulmány bemutatja a meghagyás jelenlegi rendszerét, helyzetét és szerepét a honvédelmi szervezetek hadkiegészítésében. Megvizsgálja a katonai igazgatás szempontjából a különböző jogszabályokban meghatározottakat, rávilágít a hiányosságokra és pontatlanságokra, valamint ezek következményeire.

Napjaink tömegkommunikációjának jelentősége a védelmi politikában

2022-07-11T11:56:24+02:00

Számos történelmi, hadtörténelmi példa igazolja, milyen fontos szerepe van a saját lakosság, az ellenfél lakossága, valamint a nemzetközi közvélemény megnyerésének, s hogy ebben egyre fontosabb szerepet tölt be a tömegmédia. Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta globálisan is láthatóvá váltak a civil környezetben folytatott információs műveletek. Kiemelendő viszont, hogy bár korábban a globális közbeszédben nem kapott kellő hangsúlyt a téma, valójában már évekkel a háború kitörése előtt megindultak az információs műveletek az orosz–ukrán konfliktusban. Mind a hagyományos, mind az új média felületein zajlottak a háború előkészítéséhez szükséges békés és kevésbé békés műveletek, többek között a propaganda, valamint a hírszerzés és a dezinformáció. Ezek az információs műveletek (kiemelten az üzenetek) nemcsak az orosz és az ukrán lakosságot vették célba, hanem a nemzetközi közvéleményt, politikát is.

A magyar cserkészet mint a hazafias nevelés eszköze

2022-06-30T14:14:27+02:00

A magyar cserkészet célrendszerét és eszközeit tekintve az ifjúság hazafias nevelését végzi, amely cél- és eszközrendszer jelentős metszethalmazt mutat az állam által is deklarált hazafias nevelési célokkal. Ez jó alkalmat teremt az állam számára, hogy kihasználja a cserkészetben rejlő lehetőségeket és a cserkészmozgalom tevékenységét, az állami célrendszer megvalósítása érdekében. A magyar cserkészetnek vannak bizonyos – a világcserkészettől eltérő – tulajdonságai, amelyek tovább fokozzák a benne rejlő lehetőségeket és még inkább indokolják a mozgalom és a módszer hadtudományi szempontú vizsgálatát. Jelen cikkben arra törekszem, hogy a cserkészet eszközrendszerét a lehető legegyszerűbben leírjam és bemutassam, kiemelve azokat a tulajdonságokat, amelyek a későbbiekben a haderővel való együttműködés szempontrendszerének kutatását megalapozhatják. A cserkészmódszer elemzése a továbbiakban lehetőséget teremthet az állam által végzett hazafias nevelés eszközrendszerének fejlesztésére is.

Az európai védelem gazdasági megalapozása a 2021–2027‑es uniós költségvetési ciklusban

2020-06-08T13:50:11+02:00

2018. június 13-án az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (angol rövidítéssel: EDF) létrehozására, amely kerettervezetet az európai védelmi cselekvési terv (European Defence Action Plan, EDAP) részeként jelentettek be. A javaslattétel hátterében a tagállamok védelmi kiadásainak 2015. évi rekord alacsony szintje (a GDP 1,4%-ára csökkentek), valamint az egy évtizede tartó, évi 2 milliárd euróra becsült védelmi célú tagállami ráfordítások elmaradásának felismerése állt, annak tükrében, hogy mindeközben az Egyesült Államok, Kína és Oroszország ambiciózusan tovább fejlesztették védelmi képességeiket. 2017 júniusában elfogadták az EDF létrehozásának javaslatát,5 ezzel pedig előzmények nélküli, új programként megjelent a 2021–2027-es évekre szóló hosszú távú uniós költségvetésben. Az Európai Unió többéves pénzügyi keretére (angol rövidítéssel: MFF)6 tett végleges döntés elfogadásáig a tárgyalási javaslatok alapján arra lehet következtetni, hogy 13 milliárd EUR költségvetési és további 10,5 milliárd EUR költségvetésen kívüli7 kerettel fogják az új programot meghirdetni. Magyarország számára ez hozzávetőlegesen évi 123 millió EUR képességfejlesztésre8 és ezenfelül további kutatási célokra elnyerhető9 uniós forráshoz jutást jelent, amelyet haderő-korszerűsítésre, közvetve pedig hazánk geopolitikai helyzetének megerősítésére tud felhasználni.

Miért a közigazgatás?

2022-09-23T10:18:45+02:00

A fiatalok érdeklődése a közigazgatási pálya iránt az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutatott, ráadásul a Diplomás Pályakövető Rendszer adataiból az is látszik, hogy a szakiárnyú képzettséget szerzett hallgatók jelentős része sem a közigazgatásban helyezkedik el, vagy rövid időn belül elhagyja azt. Jelen kutatásomban azt vizsgálom, hogyan hat az érintett fiatalok pályamotivációja a közigazgatási pályán való elhelyezkedés szándékára. A kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (NKE ÁNTK) 114 hallgatója vett részt. A résztvevők 65 százaléka volt nő és 35 százaléka férfi. A minta 71 százaléka volt nappali tagozatos és 29 százaléka levelezős hallgató. Hipotéziseimmel összhangban a kutatás eredményei igazolták, hogy a megkérdezett hallgatók inkább külső, mint belső pályamotivációval rendelkeznek, ami negatív hatással van a pálya iránti érdeklődésükre. A résztvevők érdeklődése a közigazgatási pálya iránt az egyetemi évek alatt csökkenő tendenciát mutatott. Ez a hatás a legerősebben a legfiatalabb, nappalis válaszadók esetében volt tetten érhető. A kutatás során három motivációs módot – erős, identifikált és külső – tudtam azonosítani. A várakozásoknak megfelelően a külső motivációval rendelkezők érdeklődése volt a legkisebb, az erős motivációval rendelkezőké pedig a legnagyobb a pálya iránt. További kutatást igényel annak feltárása, hogy miért
erősödik meg a külső motiváció a résztvevőkben az egyetemi évek alatt, és hogyan fordítható meg ez a tendencia.

Az állami vezetők stratégiai felkészítése, különös tekintettel a nemzeti ellenálló képességre és az átfogó megközelítésre

2022-07-15T11:57:02+02:00

Jelen tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen állami vezetők stratégiai felkészítésére, különös tekintettel a közszolgálatiságra és az átfogó megközelítésre. A szerző a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (VBÖ) által nevesített nemzeti ellenálló képességet és annak társadalmi vetületét, az átfogó megközelítést részletezi, majd bemutatja az egységesülő közszolgálat kihívásait. Nemzetközi példákon keresztül ismerteti az állami vezetők stratégiai felkészítését, aminek eredményeként a magyarországi viszonyokat és sajátosságokat figyelembe véve javaslatokat fogalmaz meg.

Kibervédelem a NATO-ban és az EU-ban

2022-04-28T08:34:11+02:00

fenyegetettség egyaránt kihatott az Európai Unió (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamaira és saját rendszereire is. Az európai kormányoknak lépéseket kellett tenniük a nemzeti szintű kiberbiztonsági politikák kidolgozására, miközben
egyidejűleg egyesítették szuverenitásukat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén és az Európai Unión keresztül védelmük megerősítése érdekében. Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a különbség és mi a hasonlóság a két szervezet között, illetve szükséges- e mindkét szervezet, ha vannak átfedések? Jelen publikáció célja bemutatni, hogyan hatnak a kiberbiztonsági fenyegetések az EU és a NATO szervezeti struktúrájára és stratégiai környezetére.

Venezuelai válság: az olajexport múltja és jövőbeli kilátásai

2022-08-23T08:41:37+02:00

Venezuela tekintélyes nyersanyagtartalékokkal rendelkezik, ennélfogva – figyelembe véve Földünk továbbra is növekvő energiafogyasztását – a világpolitikában is fontos szerepet tölthetne be. A dél-amerikai ország gazdaságát teljes mértékben az olajiparra alapozta, emiatt a világpiaci árváltozások igen érzékenyen érintették. Az 1980-as évek végén nemzetközi hiteleket kellett felvennie, jelenleg pedig hiperinflációval, humanitárius válsággal küzd. Az egyre romló gazdasági helyzet az olajiparra is kihatott, az infrastruktúra állapota is rosszabbodott. A cikk bemutatja az olaj kitermelésének történetét és vizsgálja a jelenlegi válsághoz vezető okokat, a jövőbeni lehetőségeket.

From Security Provider to a Security Risk?

2022-09-23T11:00:34+02:00

This paper aims to offer an overview of a unique and decade-long Ethiopian peacekeeping deployment in Abyei, where Ethiopian contingents comprise almost the entire force, where the deployment ended in an ungraceful manner because of disapproval from the government of Sudan. The paper reveals that the Tigray conflict which resulted in the desertion of the Ethiopian peacekeepers and Egyptian pressure on Sudan because of the GERD have contributed to the withdrawal of Ethiopian peacekeepers and the Ethiopia–Sudan border dispute brought a dark shadow on their relations in addition to the disruption of the peacekeeping deployment. The paper concludes that unless Ethiopia makes a progress on internal stability and reboots its relations with its neighbours, Ethiopia’s role as a peace mediator and peacekeeper in the region becomes an ignominy.