Hadtudományi Szemle

Hálózati aszimmetria az új évezred konfliktusaiban – bevezetés, értelmezés, alkalmazás, értékelés

2025-04-29T12:50:31+02:00

A tanulmány hármas célkitűzésre épül. Egyrészt kutatómunkánk megközelítésmódjához kapcsolódóan a vizsgált probléma bevezetésére, értelmezésére alkalmas koncepcionális kereteket vázolunk fel. Ennek keretében a hálózatközpontú hadviselés, illetve mindenekelőtt a háló(zati) háború áll az áttekintés fókuszában. Másrészt célként tűztük ki a kutatás operacionális dimenzióinak kidolgozását, amelynek során bevezetjük a hálózati aszimmmetriának a kutatás keretében használt fogalmát, megkülönböztetjük egyes aspektusait, s kitérünk azok egymáshoz való viszonyára is. Harmadrészt a koncepcionálisan és fogalmilag egyaránt bevezetett jelenség gyakorlati megnyilvánulási, illetve alkalmazási lehetőségeire igyekszünk empirikusan rámutatni két esettanulmányon keresztül. Az együttműködésre épülő terrorista támadások és az államok által támogatott kiberműveletek példáinak tanulságai alapján a tanulmány végén reflektálunk az alapgondolattal kapcsolatos feltevéseinkre.

Vallási polgárháború Szudánban

2025-04-29T12:59:53+02:00

Az 1956-ban megalakult Szudáni Köztársaság a függetlenné válását követően két brutális polgárháborút is megélt. Az ország északi, muszlim arabok lakta és a déli, többnyire keresztény és animista vallásúakat magában foglaló területei közötti feszültségek az angol–egyiptomi közös uralom és gyarmati fennhatóság megszűnését követően, szinte rögtön a felszínre törtek. Közel fél évszázad, rengeteg áldozat és két békeegyezmény kellett ahhoz, hogy Dél-Szudán végül elszakadva az anyaországtól, 2011-ben független állammá váljon. Jelen tanulmány a fegyveres erőszakhoz vezető folyamatokat, azok vallási aspektusait és a polgárháborúk tekintetében lényeges, egyéb körülményeket foglalja össze.

A nukleáris retorika mint az eszkaláció és deeszkaláció eszköze az orosz–ukrán konfliktusban

2025-04-29T13:04:46+02:00

Tanulmányom középpontjában az áll, hogy az atomhatalmak által használt nukleáris retorika milyen meghatározó szerepet játszik az orosz–ukrán háború alakulásában, és milyen hatékony eszkalációs és deeszkalációs eszközként szolgál a szóbeli kommunikáció során. A hipotézis alapján azt feltételezzük, hogy a nukleáris fenyegetés mögötti szóbeli megnyilvánulások, tárgyalások és nyilatkozatok közvetlen hatással vannak a nemzetközi kapcsolatok stabilitására és a konfliktusok kimenetelére.

A tanulmány hangsúlyozza és elemezi az egyes atomhatalmak által alkalmazott nukleáris retorikai stratégiákat, és ezeket összeveti a konfliktusok időbeli alakulásával. A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy mélyebb megértést nyújtson a nukleáris retorika szerepéről a konfliktus dinamikájában és hozzájáruljon a szóbeli kommunikáció hatásának és mechanizmusainak feltárásához a nukleáris fenyegetés kontextusában.

A hon- és rendvédelmi szerveknél szolgáló, cukorbetegséggel élő személyek szénhidrát-anyagcsere-állapotának jellemzése az alkalmassági vizsgálat során

2025-04-29T13:10:52+02:00

A hon- és rendvédelmi szervek állományánál fontos szempont az egészségügyi alkalmasság megállapításakor, hogy a cukorbetegség fennállása esetén a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyban van-e, hiszen ennek feltétele az „alkalmas” minősítés. Emellett a megfelelő vércukorértékek elérése és fenntartása alapvető fontosságú a rövid és hosszú távú szövődmények megelőzése céljából. Ennek hagyományos eszközei a vizelet és a vénás vér laboratóriumi vizsgálatai, továbbá a betegek által végzett, ujjbegyi vércukormérések. Az utóbbi években elerjedt szöveti glükózmonitorozás további lehetőségeket kínál a szénhidrát-anyagcsere-állapot pontosabb és átfogóbb értékelésére. A munka összefoglalja ezen eszközök előnyeit, alkalmazási korlátait és a folyamatos szöveti glükózmonitorozás felhasználásának perspektíváit az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok szempontjából.

Az algériai civil–katonai kapcsolatok fejlődésének hagyománya és alakulása napjainkban

2025-04-29T13:16:33+02:00

Bár az arab világ nyugati részén (Magreb) elhelyezkedő három volt francia gyarmat, Marokkó, Algéria és Tunézia közös történelemmel, hasonló kulturális kapcsolatokkal és etnikai kompozícióval rendelkezik, függetlenségük kivívásának módjában, valamint azt követően az állam- és nemzetépítésben és a politikai struktúrák kialakításában lényeges eltérések figyelhetők meg. Az elemzés az algériai civil–katonai kapcsolatok hagyományát és fejlődését vizsgálja meg az ország függetlenségének elnyerésétől a 2019-es tömegtüntetésekkel bezárólag. Az elemzés kiemeli, hogy az informális hatalommegosztás gyakorlatában az algériai hadsereg „mélyállami szereplőként” van jelen az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének irányításában, és csupán azokban az esetekben jelenik meg formális politikai szereplőként, amikor érdekeit veszélyeztetve látja.

Továbbszolgáló katonák a pannoniai segédcsapatokban

2025-04-29T13:26:28+02:00

Az ókori római hadsereg (exercitus) az évszázadok alatt komoly átalakuláson ment keresztül. Bár a hadsereg gerincét mindig is a római polgárokból álló legiók (legiones) képezték, a szövetséges népekből toborzott segédcsapatok (auxiliae) alkalmazására már a köztársaság korában is sor került. Augustus császár alapjaiban szervezte újjá az auxiliáris csapatokat. A birodalmi lakosság polgárjoggal nem rendelkező tagjai (peregrini) (körülbelül 75%) számára rendszeresítette a segédcsapatokbeli 25 éves fizetett szolgálatot (stipendium). A szolgálatot követően a tisztes elbocsátással (honesta missio) leszerelt katona (veteranus) oklevélben (diploma militare) rögzítve római polgárrá (civis Romanus) vált, illetve végkielégítést vagy földbirtokot kapott. Ezek az 500 vagy 1000 fős, reguláris, gyalogos (cohortes) és lovas (alae) fegyvernemekbe osztott segédcsapatok önálló taktikai egységekként váltak a birodalmi hivatásos haderő részeivé a császárkorban. A pannoniai, határ menti (limes/ripa) táborokban állomásozó segédcsapatok vizsgálatát kilencven feliratos forrás alapján végeztem el. Elsődleges célom az általános, 25 évnél hosszabb időt szolgáló katonák személyének azonosítása volt, illetve a továbbszolgálat lehetséges okainak vizsgálata: háború miatt későbbi leszerelés, társadalmi integráció kérdései vagy egyéb. A téma pannoniai példáit összbirodalmi összehasonlításban világítom meg, a teljes feliratos forrásanyag áttekintése mellett a hazai és a nemzetközi szakirodalom felhasználásával.

Katonai vezetői kompetenciák és a küldetésalapú vezetésszemlélet

2025-04-29T13:31:16+02:00

A 21. század összetett kihívásaira adandó adekvát válaszok olyan kompetenciákat feltételeznek a vezető részéről, amelyek együttes megléte alapvető a változó biztonsági, műveleti környezetben megvalósítandó feladatok hatékony és sikeres teljesítése szempontjából. A napjaink műveleteire jellemző hálózati környezet megnöveli a parancsnokok felelősségét. Az egyre komplexebb műveleti környezet kapcsán a döntéshozatali eljárásban és a műveletvezetésben is nagyobb fókuszt kell kapnia a decentralizációnak, valamint a kialakuló harcászati helyzetek jelentőségének intenzív növekedése szempontjából is fontos a kisalegység-parancsnokok reagálásán múló, megfelelő időben meghozott helyes döntésnek. A tanulmány rövid összefoglaló elemzést ad a vezetői kompetenciákról, képességekről és készségekről a küldetésalapú vezetésszemlélet tükrében.

Kína a globális politikában: együttműködés vagy konfrontáció?

2025-04-29T13:46:39+02:00

Kína gazdaságának folyamatos fejlődése és gyors katonai modernizációja az elmúlt évtizedekben élénk vitákat váltott ki a tudósok és politikusok körében a meglévő regionális és globális rend jövőjét illetően. Én ehelyett a kínai szemszögből szeretném megvilágítani a mai nemzetközi rendet. Bemutatom a kínai világnézet alapjait, és azt, hogy Kína hogyan képzeli el a világ jövőbeli berendezkedését. A cikk emellett ismerteti Kína hivatalos álláspontját a főbb nemzetközi szervezetek reformjával kapcsolatban, valamint értékeli Kína új dinamikáját és a korlátokat, amelyek a jelenlegi vezetés alatt a meglévő világrend reformjára irányuló törekvéseit gátolják. Érveket fogok felvonultatni arra nézve, hogy bár Xi Jinping elnökülpolitikát folytatott, nagyszabású kezdeményezéseket indított, amelyekkel növelte Kína befolyását, és a kínai kivételesség sajátos megközelítését alkalmazta, pragmatikus reformista politikája valójában megegyezik elődei megközelítésével. Mindezeknek a segítségével megkérdőjelezem azt a nyugati álláspontot, amely a feltörekvő hatalmak között elkerülhetetlen konfliktust lát, és inkább egy alkalmazkodóbb Kína képét bontakoztatom ki.

Tartalékosok a Magyar Honvédségben

2025-04-29T13:54:07+02:00

A honvédelem olyan nemzeti ügy, amelyben az egész társadalomnak részt kell vállalnia. Ezért szükséges egy olyan, főleg önkéntesekből álló, megfelelő méretű és jól kiképzett tartalékos erő létrehozása, amely hatékonyan tudja támogatni a hivatásos és szerződéses katonákból álló nemzeti haderőt. A tartalékos erőknek komoly hagyományai vannak Magyarország történelmében. A rendszerváltást és a sorkatonaság felfüggesztését követően azonban ez a szolgálati forma tetszhalott állapotba került, újraélesztése a 21. század elején kezdődött meg. Az elmúlt két évtizedben több tartalékos szolgálati formát is bevezettek, eredményeként napjainkban több mint 11 ezer tartalékos katona teljesít szolgálatot. Tanulmányomban bemutatom a tartalékosok feladatait, foglalkozom e szolgálati forma előnyeivel a Magyar Honvédség, a szolgálatot teljesítő állomány és a polgári közösség szempontjából is.

A stratégiai kommunikáció és a magyar hadművészet

2025-04-29T14:49:00+02:00

Jelen tanulmány a stratégiai kommunikációval kapcsolatos összefüggéseket vizsgálja a 21. századi magyar katonai gondolkodásban és gyakorlatban. A vizsgálat a következő tudományos állításokat tárta fel a hazai szakirodalomban: hangsúlyeltolódás a kinetikus műveletek irányából a nem kinetikus műveletek irányába, a kommunikációs képességek és tevékenységek összehangolásának szükségessége, a tájékoztatás és befolyásolás szétválasztásának nehézsége az online médiatérben, a hadászati, hadműveleti és harcászati szintek összemosódása a kommunikációs műveletekben és a kommunikatív cselekmények hatásának felismerése a politikai, stratégiai és műveleti célok elérésében. A magyar katonai gyakorlatban két területen tártam fel stratégiai kommunikáció alkalmazását: az afganisztáni NATO missziós tevékenységek széles spektrumában és a Magyar Honvédség közösségimédia-platformjain.

Az intézkedések során fellépő hatások vizsgálata a döntéshozatali mechanizmusok körében

2025-04-29T14:54:11+02:00

A Magyar Honvédség feladatrendszere a megváltozott biztonsági környezet hatására az elmúlt közel tíz évben változásokat idézett elő, következményeképpen a személyi állomány a korábbi évek gyakorlatától eltérően ma már rendszeresen érintkezik a civil polgári társadalommal. A közrend megteremtése és annak hatékony fenntartása érdekében indokolt stílusfüggetlen intézkedéstaktikai képzések bevezetése, amelyek elősegítik a humán erőforrást a hatályos jogszabályokban meghatározott lefolyási renddel összefüggő normák vállalására és érvényesítésére. Annak érdekében, hogy az intézkedések eredményessége magasabb szintre legyen emelhető a kontaktreagálások során, szükségszerű a képzési modulokba integrálni a döntéshozatali mechanizmusok körének fázisai között tapasztalható időintervallum csökkentésének aspektusait, valamint ezen fázisokra ható stresszérzékenység ismeretét, illetve hogy azok lehetséges megküzdési stratégiái hogyan segítik elő a helyzeti előny vagy a kezdeményezés visszaszerzését.

A hagyományos fegyverzet-ellenőrzés lehetséges jövője, az első világháború előtti időszak mint modell

2025-04-29T14:58:22+02:00

A 2022. február 24-én kezdődött orosz–ukrán háború következtében az európai biztonsági architektúra jelentős mértékben sérült. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization, NATO) 2023-ban egy újabb bővítésen ment keresztül, és a fegyverkezési verseny ennek következében újabb lendületet vett. A NATO és az Oroszországi Föderáció szembenállása, az elrettentés hangsúlyozása során kialakult helyzet nem kedvez a nemzetközi stabilitásnak. A feltörekvő Kína és a „remete” Észak-Korea, valamint az „ügyeletes rosszfiú” Irán tevékenysége következtében a nemzetközi helyzet nem egyszerű. A nem állami szereplők, különös tekintettel a katonai magánvállalatok, terrorista szervezetek jelentős destabilizáló tényezőként jelennek meg. Ennek egyik oka, hogy a technikai fejlődés következtében olyan nem tömegpusztító fegyverek jelentek meg, amelyek stratégiai hatást képesek kiváltani. Ezeket a kihívásokat és fenyegetéseket nem lehet kizárólag fegyveres erő alkalmazásával kezelni, hanem az elrettentés támogatására bizalom- és biztonságerősítő intézkedések foganatosításával, fegyverzet-ellenőrzési rezsimmel is lehet kezelni. A mostani helyzet viszont nem új. Az első világháborút megelőzően az 1900–1914 közötti időszakban a világ, hasonlóan a mostani helyzethez, jelentős politikai, társadalmi, gazdasági és ezáltal katonai változáson esett át. Az akkori helyzet azért is hasonló, mert a korabeli nagyhatalmak szövetségi rendszereket hoztak létre és erősítettek meg, és fokozódott a szembenállás a tömbök között.