Hadtudományi Szemle

Helyreigazító kommentár Hamar Pál A honvédelmi nevelés és az iskolai testnevelés kovariációja című tanulmányához

2024-03-14T15:06:12+01:00

helyreigazítás

The Importance of Desecuritising Venezuelan Immigration in Colombia

2022-10-28T10:10:04+02:00

In order to analyse the process of inclusion or exclusion of Venezuelan immigrants in Colombia, two tendencies within security studies are taken into account: the Securitisation Model (established by the Copenhagen School) and the concept of Human Security (proposed by the UN). These two approaches have in common the fact that they go beyond the interpretations focused on the defence of the State, the latter being the object of reference for classical security models. Both Securitisation and Human Security will be put into perspective in this paper with respect to the complex panorama of migration, especially on the basis of the place of the immigrants in the security schemes of the States. Without any intentions to give a categorical answer – since the phenomenon and institutional measures have not ceased to mutate over time – it is of particular interest to elucidate to what extent the Venezuelan diaspora has or has not been securitised in Colombia, the first country to which migrants go and the one that currently hosts the most Venezuelans.

Izrael szerepe a közel-keleti hatalmi rendben

2023-09-07T10:44:05+02:00

A közel-keleti államok közötti viszonyokat alapvetően dinamikus egyensúlypolitika jellemzi. A tanulmány Izrael szerepére fókuszál, az egyetlen regionális katonai nagyhataloméra, amely nem potenciális regionális hegemón. Sajátos adottságainak köszönhetően
Izrael, a tanulmány hipotézise szerint, a közel-keleti hatalmi rend kiegyensúlyozó tényezője, amely elrettentő erejével járul hozzá egy regionális hegemónia elérésére törekvő hatalom ellensúlyozásához. Így az ország katonai képességeinek és sajátos biztonságpercepciójának kombinációjából következően a közel-keleti regionális egyensúly pillére, a felemelkedő regionális hegemón számára viszont kiiktatandó akadály. Az elemzés ugyanakkor kiemeli, hogy mivel Izrael ellensúlyozó képessége asszertív
katonai stratégiájára épül, félrekalkuláció esetén az eszkalációhoz és a regionális instabilitás radikális növekedéséhez is hozzájárulhat.

Határállamok a Baltikumban I.

2023-09-08T09:29:07+02:00

Mind az első világháború, mind az 1917-es oroszországi forradalmak olyan állapotokat teremtettek a Baltikumban, amelyek könnyedén párhuzamba hozhatók az 1917 és 1923 közti kelet- és közép-európai eseményekkel. A világháború lezárása ugyanis nemcsak hogy nem jelentette a küzdelmek befejeződését, hanem inkább csak a szereplők számát sokszorozta meg. Jelen cikk célja egy olyan európai régió világháború alatti és utáni történelmének bemutatása, amelynek eseményei kevésbé ismertek, de segítségül szolgálhatnak a korabeli kelet- és közép-európai történelem jobb megértéséhez, hadtörténeti, szociográfiai, politológiai és diplomáciai nézőpontok alapján.

A közösségvezérelt helyi fejlesztés elmélete és gyakorlata Irak északi területein a „korai felépülési” időszakban

2023-09-25T10:22:52+02:00

A közösségek, civil szervezetek sok feladatot át tudnak vállalni az államtól az emberek felkészítésének tekintetében, hogy egyre inkább képesek legyenek humán szükségleteiket felismerni, és azokra válaszolni, veszély esetén védekezni. Ebben az anyagban arra keresem a választ, hogy a civil társadalom fejlesztése, a civil szereplők összefogása által hogyan valósultak meg projektek, és ezeknek milyen hatása lehet Irak 2017-ben felszabadított
területein (Ninive, Anbár, Dijála, Bábil, Szaláh ed-Dín, Bagdad és Kirkuk kormányzóságban), illetve a Kurdisztáni Autonóm Régió területén a válság utáni „korai felépülési” időszakban.

Az Analytic Hierarchy Process alkalmazása nemzeti érdekek mérésére

2023-09-12T10:07:27+02:00

A tanulmány célja az Analytic Hierarchy Process döntéshozatali modell alkalmazása nemzeti érdekek számszerűsítésére. A módszertannal Olaszországnak a Földközi-tenger déli partján fekvő öt államhoz kötődő nemzeti érdekeit elemzem longitudinális vizsgálat keretében (2011–2021). Az egyes államok relatív fontosságában bekövetkező változások ábrázolása megmutatja, milyen okok húzódnak meg az esetleges külpolitikai hangsúlyváltások mögött.

A római hírszerzés Pannonia Inferiorban

2023-05-02T09:42:40+02:00

Pannonia Inferior római kormányzói számára lényeges volt a határ megvédése. A tartományban egy legio és auxiliaris csapatok állomásoztak. Pannonia Inferiornak hosszú közös határa volt az Alföldön élő harcias szarmata törzsekkel, ezért a római tartományi
vezetők számára nagyon fontos volt a megfigyelésük. A római állam nagy hírszerző hálózatot épített ki, amelyet Pannonia Inferior helytartói is felhasználtak. A kémek, a tolmácsok, a tisztviselők és a kereskedők által összegyűjtött adatok és információk segítettek a római vezetésnek a fontos döntésekben.

Alternatív pénzmosási módszerek

2023-06-16T12:02:47+02:00

A világban lezajlott technológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően egyfajta gazdasági és pénzügyi paradigmaváltás tanúi lehetünk, aminek következtében a pénzügyi elszámolások nagy része olyan új trend felé halad, ahol már egyre kevésbé dominál a készpénz, az elektronikus számlapénz és az ehhez hasonló készpénzkímélő fizetési módszerek kezdenek elterjedni. Emellett az is megfigyelhető, hogy a világ lakosságának egy része – megfelelő pénzintézet és infrastruktúra hiányában – még mindig tradicionális
hagyományokon alapulva az informális értékátviteli rendszerek igénybevételével végez pénzügyi műveleteket. Bár természetüknél fogva ezek az alternatív megoldások alapvetően nem pénzmosás céljából alakultak ki, ettől függetlenül anonim, gyors és biztonságos mivoltuk révén előszeretettel használják a bűnözők is a „piszkos” pénzek legalizálására. Jelen tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy az alternatív pénzmosási módszerek közül az informális értékátviteli rendszerek jellegüknél fogva rendelkeznek és egyben meg is felelnek a törvénytelen eredetű pénzt tisztára mosni vágyók sajátos elvárásainak, szerepük ezáltal az új évezred küszöbén fokozatosan felértékelődik.

A test szerepe a Horthy-korszak oktatáspolitikájában

2023-10-12T09:01:36+02:00

Napjaink globális mozgalma, a testpozitivitás rámutat, hogy a világtörténelem során bizonyos testeket a többinél rendre kevésbé szépnek és értékesnek minősítettek, ami miatt egyesek jogtalan előnyhöz jutottak másokkal szemben. Ez a szemléletmód dominált a 20. századi magyar történelemben is, mind a Horthy-korszakban, mind az azt követő szocialista évtizedekben. Az ország lakóinak teste egy kollektív testképzetté állt össze, és a rendszer az állampolgárok testére is kiterjesztette felügyeleti jogát, azzal szemben elvárásokat támasztott. A Horthy-korszakban ennek oka a vesztes világháborúban, valamint a hadsereg létszámának maximalizálásában keresendő, és közvetve az ország morális talpra állásának is részét képezte. A hatalom a magyar történelem során először arra is rádöbbent, hogy az iskola, mint intézmény és színtér, kiváló lehetőség a rendszer ideológiájának megerősítésére. Megjelent az újragondolt, dán mintát követő testnevelés-oktatás, a militarista színezetű ifjúsági mozgalmak és egyéb sportkörök.

Magyarságszimbólumok szerepe és megjelenése a tisztavatáson

2023-05-25T09:02:33+02:00

A nemzeti szimbólumok meghatározó szerepet töltenek be egy társadalom életében. Értékmegőrző és közvetítő szerepük révén összekötik a különböző korosztályokat, az eltérő hivatással rendelkező állampolgárokat. A katonai hivatást választó réteg számára mélyebben gyökerező értékeket közvetítenek, amelyek a hazaszeretetet, a katonai pálya iránti elköteleződést táplálják. A tisztté válás eseményének légkörét meghatározza a helyszín, az épített tér használata, a felsorakoztatott történelmi zászlósor és a Himnusz hangjai. A nemzeti lobogó előtt tett tiszti eskü ebben a mesterségesen megalkotott, múltat idéző környezetben erősítheti a katonai pálya iránti elköteleződést.

Battle at the Don River (1943)

2023-10-10T10:14:46+02:00

The role of the Royal Hungarian Army in the Second World War was determined by the political constraints of the Kingdom of Hungary and its limited economic opportunities. The situation of the German troops on the Eastern Front – after their initial successes – demanded a greater involvement of Hungarian troops in the war. The Hungarian Government reluctantly set up the 2^ndHungarian Army, which immediately joined the German forces after its deployment. The story of the Second Army has been one of the saddest chapters in Hungarian military history.

The Hungarian Defence Sports Association

2023-08-21T13:47:58+02:00

In our joint study, we present the role of the Defence Sports Association and its achievements in the past period, in the complex system of patriotic and national defence education to make them available to the international scientific community. We also introduce the readers to the possibilities and plans for the future of the Association.

Az igazságos háború elmélete és a teremtésvédelem:

2023-06-30T08:58:10+02:00

Az igazságos háború elmélete szorosan kapcsolódik az emberi, a kulturális és a természeti kár okozásának korlátozásához, és így a teremtésvédelemhez. Az elmélet a története során több formában jelent meg, amelyek különböző mértékben támogatták a károkozás
korlátozását és a teremtés védelmét. Ha az elmélet történetét a 11–13. századra vezetjük vissza, akkor annak legalább három egymást követő formáját különböztethetjük meg: az Aquinói Szent Tamás (1225–1274) által összegzett középkori keresztény változatot, a 17.
században Hugo Grotius (1583–1645) nevéhez, majd a 20. század második felében Michael Walzer (1935–) nevéhez kapcsolódó nemzetközi jogi változatot és a Jeff McMahan (1954–) neve által fémjelzett revizionista változatot. Jelen tanulmány a középkori és a nemzetközi jogi elmélet bemutatásával és a teremtésvédelem szempontjából való összehasonlításával foglalkozik.

A Rákóczi-szabadságharc emlékezetének térbelisége a Magyar Honvédségben (1906–2023)

2023-08-22T09:46:45+02:00

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) az egyik legismertebb személy a magyar történelemben. A 18. században vezetett szabadságharc (1703–1711) és az arról való megemlékezés a magyar identitásban is mély gyökeret vert. Nincs ez másként a Magyar Honvédségben sem, amely már a 19. század végétől igyekezett megemlékezni a fejedelemről. A 20. század markáns politikai változásai ellenére Rákóczi emlékezete fennmaradt a Honvédségben, még ha annak megoszlása folyamatosan változott is. A katonai ezredek, laktanyák és kulturális szervezetek is előszeretettel választottak olyan neveket, amelyek Rákóczira vagy szabadságharcára utaltak. Az adatok térbeliségének elemzésével kiderül, hogy a Magyar Honvédség pontosan milyen Rákóczi-emlékezetet épített ki az országban az elmúlt száz év során.

Kazai Barna vezérőrnagy, a katona és iskolateremtő

2023-07-13T09:02:51+02:00

Az elmúlt időszakban a Kossuth Lajos Katonai Főiskola meghatározó szerepet játszott a magyar tisztképzésben. A főiskola első két évtizede összeforrott Kazai Barna vezérőrnagy főiskola-parancsnokéval, aki az alapítástól 1988-ig vezette a főiskolát. Kazai Barna élete és munkássága példaként szolgált a hallgatók és oktatók számára. Ez motivált, hogy életének jelentősebb állomásait és munkásságát felkutassam, és megjelenítsem. Kazai Barna Kossuth és Moszkvában Frunze Akadémiát végzett, raj-, szakaszparancsnoki beosztástól hadosztály törzsfőnöki beosztásig szolgált a Magyar Néphadseregben, majd főiskola-parancsnoknak nevezték ki. Pályája során mindig tanult, és nagy szorgalommal végezte munkáját. Megjelenése, öltözete tekintélyparancsoló volt. Emlékét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a Kazai terem és Szentendrén emléktábla őrzi.

Kulcs szavak: tisztképzés, főiskola, Magyar Néphadsereg, Kazai Barna, oktatás, honvéd tiszt.

A bürokrácia, a közszolgáltatás, a vezetéselmélet és a szociológia összefüggéseiről

2023-10-11T08:59:45+02:00

A szociológia kialakulása a 19. századi kapitalista gazdaság társadalmi vonatkozásainak markáns megjelenéséhez kapcsolódik. A gazdaságban az üzem, az igazgatás szférájában a bürokrácia is a kapitalista logika, a racionalitás kibontakozásának következménye. A tanulmányban kísérletet teszek a modern bürokrácia és a szociológia kapcsolódási pontjainak vázolására. Ezt két kérdés keretében igyekszem bemutatni. Az egyikben azt vizsgálom, hogyan közelíti meg a szociológia a bürokrácia szervezetét, tevékenységét és feladatait. A másikban pedig azt mutatom be, hogyan jelenik meg, kerül a sokoldalú közigazgatási tevékenység társadalmi percepciójának fókuszába az intézményi, szervezeti bizalom.