Hadtudományi Szemle

A clausewitzi háború mint politikai eszköz a 21. században

2023-12-18T11:07:02+01:00

A fegyveres erők alkalmazása politikai célok elérésére az államok egyik legrégebbi és leghatékonyabb eszköze. A napjainkig is nemzetközileg elismert porosz tiszt és hadtudós Carl von Clausewitz a háborút politikai eszközként azonosította, pontosabban az állam legvégső eszközeként céljai elérésére. A hidegháború utáni időszakban a fejlett államok alapvetően békésen törekedtek vitás kérdéseik rendezésre, egészen 2022-ig. Azonban a háború, vagyis a katonai erő alkalmazása ebben az időszakban sem szűnt meg. Továbbra is vannak olyan esetek, amikor az államok kénytelenek ezen eszközhöz nyúlni politikai céljaik megvalósításáért, sokszor a nemzetközi béke és rend fenntartása érdekében.

A Lengyel Légierő személyzetének útja Lengyelországtól Nagy-Britanniáig 1939–1940 között

2024-02-23T11:16:04+01:00

1939 szeptembere után Lengyelország (akkori hivatalos nevén Második Lengyel Köztársaság) szétesett. Az emigráns kormányt Franciaországban hozták létre. Itt tárgyaltak a Lengyel Légierő újjászervezésének lehetséges módjairól és kivitelezéséről. A katonák Románián és Magyarországon keresztül menekültek tovább a Francia Köztársaság irányába, ahol az újjászerveződés után megkezdték a kiképzést, valamint bevetésen is részt vehettek. Ám 1940-ben Franciaország kapitulációja után kimenekítették a teljes legénységet Nagy-Britanniába.

Harctéri 3D- nyomtatók alkalmazási lehetőségei és alapvető technikai követelményei

2024-02-28T13:48:09+01:00

Napjaink rohamosan fejlődő technológiái közül a 3D-nyomtatás az egyik legizgalmasabb terület. A széles körű alkalmazhatóság, a tervezési szabadság olyan előnyöket hordoz, amelyeket minden haderő ki szeretne használni. Ezekre a képességekre azonban nem csupán ipari létesítményekben, hanem tábori körülmények között is szükség lehet. Írásunkban megvizsgáljuk az additív gyártástechnológia terepen történő alkalmazhatóságának feltételrendszerét, és megfogalmazzuk azokat a legfontosabb tulajdonságokat és képességeket, amelyek a harctéri üzemelésre alkalmassá tehetik az ehhez szükséges technikai eszközöket.

A teremtett világ elpusztítása a korai háborúkban

2024-03-13T11:56:55+01:00

Ferenc pápa 2015-ben kibocsátott Laudato si’ kezdetű enciklikájában nemcsak a szélsőséges ideológiákkal szemben emelt szót, hanem megfogalmazta a katolikus egyház álláspontját is ember és a környező világ kapcsolatában. A teremtő legnagyobb ajándéka az ember számára az erő, amellyel formálni képes a környezetét. Ez ad lehetőséget arra, hogy gondoskodjunk a teremtett világról, de azt is látnunk kell, hogy az erő egyben hatalom is, amely nemcsak teremteni, hanem rombolni is tud. A szervezett emberi közösségek közötti konfliktusoknak, a társadalmak egymás ellen viselt háborúinak elsődleges célja a szemben álló seregek katonáinak harcképtelenné tétele, emellett a korai háborúkban a teremtett világ pusztítása elsősorban az ember által teremtett városokat érintette. A háború, noha az emberek közötti konfliktus kiterjesztése, rendszerint a teremtett világ pusztulásával is járt.

Combat Helicopters and Drones in the Russian–Ukrainian Conflict

2024-04-25T13:16:36+02:00

Combat helicopters, once a dominant force on the battlefield, are facing an existential crisis in the wake of the Ukraine war. Their vulnerability to advanced air defence systems and proliferation of cheap, effective drones has led to significant losses and a re-evaluation of their role in modern warfare. The article explores this changing landscape, detailing the historical significance of helicopters and the challenges they face in Ukraine. It analyses the rise of drones and their growing importance in modern conflicts. Finally, the article discusses the future of helicopter warfare, potential adaptations, and the ethical and strategic considerations surrounding drone technology.

Innovation of the Leader Selection and Preparation System of the Hungarian Defence Forces in the Light of Technical Progress

2024-05-14T08:28:19+02:00

Security in the 21^st century has become a complex factor. There are many known determinants of our sense of security (e.g. social, political, economic, environmental, military, IT, financial, health, home affairs, etc.) due to changes in our environment and culture (our knowledge). Every day, we are faced with various new technical tools and equipment. These are more or less affecting our lives, thoughts, and behaviour. In the selection of military leaders, it is necessary to strive for objective benchmarking based on innovative definition of military leadership competencies and to have a uniform and high-level training in line with the new challenges nowadays.

Hadifogolysorsok Oroszország európai részén 1914–1919 között

2024-02-19T14:54:17+01:00

Az első világháborúban olyan nagy tömegek kerültek hadifogságba, mint az előző nagy háborúkban még soha. Tanulmányomban elsősorban az Osztrák–Magyar Monarchia orosz fogságba esett katonáinak sorsát vizsgálom. Ezen belül is főként Oroszország európai részére fókuszálok. A hadifoglyok elhelyezését, a fogolytáborokat próbálom bemutatni, valamint egy orosz hadifogolytáborban (Jelabuga, Kazany körzet) elhunytakról készítettem összehasonlító statisztikát.

A folyamatos glükózmonitorozó rendszer katonai környezetben való alkalmazhatósága és sebezhetősége

2024-03-04T14:03:04+01:00

A cukorbetegségben szenvedők száma folyamatosan növekszik, ez pedig a katonai szolgálatot ellátókat is egyre nagyobb mértékben érinti. A vércukorszint aktuális ismerete és nyomon követése alapvető fontosságú az extrém magas és alacsony vércukorértékek elkerülésében. A diabétesz kezelésében ma már elérhetők olyan új technológiák, amelyek jó lehetőséget nyújtanak abban, hogy a diabéteszes katonák igénybe vehetők legyenek különböző katonai feladatokban. A tanulmány egy ilyen új szenzortechnológiát, a folyamatos glükózmonitorozásra alkalmas szenzorrendszert tárgyalja. Bemutatja a cukorbetegség és az egészségi alkalmasság összefüggéseit, elemezi a szenzorrendszer alkalmazási lehetőségeit, előnyeit, esetleges hátrányait, kitérve a katonai környezet sajátosságaira. A katonai környezetből adódóan vizsgálja a rendszer sebezhetőségét, a vele szemben alkalmazható fenyegetéseket.

Esélyegyenlőség és diszkrimináció az élsportban 2.

2024-02-20T09:46:42+01:00

Ez a cikk az élsport világában nemrégiben elfogadott szabályozások vizsgálatán keresztül több szempontból is elemzi a transz- és interszexuális sportolók helyzetét. A szerzők a nemzetközi sportszervezetek különböző szabályozásain, valamint példákon és élsportolói véleményeken keresztül is megkísérelték bemutatni a jelenlegi helyzetet annak érdekében, hogy elemezzék, milyen hatása van a hiányos szabályozásoknak a nőnek született élsportolók számára, valamint hol húzható meg a vékony vonal a diszkrimináció és az igazságos esély biztosításának lehetősége közt. A genderkérdés tekintetében a sport mellett a cikk további területekre is kitér, mint például a haderő és az oktatás.

A tömeges sérülésekkel járó terrorcselekmények az egészségügyi ellátók szemszögéből

2024-04-04T12:50:07+02:00

A tömeges sérülésekkel járó eseményekre fel kell készülniük a kórházban és a kórházon kívül tevékenykedő egészségügyi ellátóknak egyaránt. Amennyiben ez az esemény bűncselekményhez köthető, a civil ellátók mellett megjelennek a rendvédelem speciális egészségügyi szakemberei is. Fontos, hogy a helyszínen és a fogadó intézményben dolgozók egy szakmai irányelv alapján tudják kezelni a kialakult vészhelyzetet. Az elsődleges sebesültosztályozás legalább annyira fontos, mint a helyszíni ellátás és a fogadóhelyek értesítése, biztosítása. Kiemelt cél a tétlenség és a káosz miatti időveszteség nullára redukálása, ami az osztályozás (triage) és a vele járó eljárási és jelentési algoritmusok (CSCATTT, METHANE) pontos ismeretét követeli meg. Ezen ellátási elv mentén haladva a kommunikáció egységesíthető, aminek következtében a helyszíni időveszteség minimálisra csökkenthető. A cél, hogy minden beteg a lehető leghamarabb definitív ellátóhelyre kerüljön.

Recenzió Polgár Balázs Csata a Harsányhegynél (1687). Háború, régészet és kulturális örökségvédelem című művéről

2024-05-15T14:57:35+02:00

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondozásában 2020 decemberében jelent meg Polgár Balázs első és máig egyetlen monográfiája Csata a Harsány-hegynél (1687). Háború, régészet és kulturális örökségvédelem címmel.

A humanitárius szervezetek munkálatai a törökországi földrengések után

2024-03-13T08:38:17+01:00

A humanitárius segélyt tekinthetjük politikai befektetésnek, amelyet az önzetlenség vagy az adományozó gazdasági előnyei motiválnak. Habár a humanitárius ágazat egyre nagyobb szerepet kap a kortárs konfliktusok kezelésében, a humanitárius segítségnyújtásban részt vevő szervezetek sokféleségéről kevés adat áll rendelkezésre. A világ eseményeinek összetett folyamatán keresztül és nagyrészt fegyveres konfliktusokra adott válaszként a modern humanitárius segítséget szervezetek és szereplők sokasága nyújtja. A természeti katasztrófák olyan jelenségek, amelyek a világ minden táján sújtják az országokat.