https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/issue/feedHadtudományi Szemle2023-03-06T12:46:51+01:00Szelei Ildikó főszerkesztőszelei.ildiko@uni-nke.huOpen Journal Systems<p>A<strong> Hadtudományi Szemle</strong> online és 2019-től nyomtatásban is megjelenő folyóirat, tudományos-közéleti irányvonalú, negyedévenként megjelenő orgánum. Az újság a hadtudományok, a védelmi szféra tevékenységét érintő tanulmányok, írások megjelentetését tűzte ki célul. Ez magába foglalja a hadtörténelem, a biztonságelmélet, a védelmi igazgatás, a nemzetbiztonság, valamint katonai területek széles skáláját, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb tudományokkal foglalkozó kérdéskörök megjelentetését.</p>https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6276Gerilla hadviselés a középkorban: a szász–frank háború (772–785)2022-06-28T14:10:04+02:00Beck Attilabeck.attila@uni-nke.hu<p>A 8. század utolsó harmadában, Európa egyik vezető katonai hatalma, a Frank Birodalom megkísérelte meghódítani a kisebb, de katonailag potens szász területeket. A rövidre tervezett hadjárat hosszú évekre elhúzódó háborúvá vált, amelyben a szász erők a gerilla hadviselés módszereit alkalmazták.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Beck Attilahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6160Argument on infantry support gun on academic level (1920–1943)2022-05-03T10:16:07+02:00Mátyás Botond Hunormatyas.botond@gmail.com<p>In this review I try to show that fruitful argument what happened in the columns of Hungarian military journal Magyar Katonai Közlöny and Magyar Katonai Szemle. Gunner officers of that period had no other choice than turn to academic level because of restrictions of Treaty of Trianon. They tried to solve the same problem, effective artillery support for infantry, but imagined different ways. I will review their articles below.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Mátyás Botondhttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6290A meghagyás jelenlegi helyzete, a jogharmonizáció hiányának következményei2022-07-13T10:15:33+02:00Héregi Erikaheregi.erika@hm.gov.hu<p>A honvédelmi szervezetek személyi kiegészítésének egyik feltétele különleges jogrendben, hogy a törvény alapján katonai szolgálatra tervezett személyek megfeleljenek a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A feltételek egyike az, hogy az érintett személy ne töltsön be olyan beosztást, amely meghagyásban van. A tanulmány bemutatja a meghagyás jelenlegi rendszerét, helyzetét és szerepét a honvédelmi szervezetek hadkiegészítésében. Megvizsgálja a katonai igazgatás szempontjából a különböző jogszabályokban meghatározottakat, rávilágít a hiányosságokra és pontatlanságokra, valamint ezek következményeire.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Héregi Erikahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6301Napjaink tömegkommunikációjának jelentősége a védelmi politikában2022-07-11T11:56:24+02:00Krizbai Diána Danielladd.krizbai@gmail.comSzak Andreaszak.andrea@uni-nke.hu<p>Számos történelmi, hadtörténelmi példa igazolja, milyen fontos szerepe van a saját lakosság, az ellenfél lakossága, valamint a nemzetközi közvélemény megnyerésének, s hogy ebben egyre fontosabb szerepet tölt be a tömegmédia. Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta globálisan is láthatóvá váltak a civil környezetben folytatott információs műveletek. Kiemelendő viszont, hogy bár korábban a globális közbeszédben nem kapott kellő hangsúlyt a téma, valójában már évekkel a háború kitörése előtt megindultak az információs műveletek az orosz–ukrán konfliktusban. Mind a hagyományos, mind az új média felületein zajlottak a háború előkészítéséhez szükséges békés és kevésbé békés műveletek, többek között a propaganda, valamint a hírszerzés és a dezinformáció. Ezek az információs műveletek (kiemelten az üzenetek) nemcsak az orosz és az ukrán lakosságot vették célba, hanem a nemzetközi közvéleményt, politikát is.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Krizbai Daniella Diána, Dr. Szak Andreahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6275A magyar cserkészet mint a hazafias nevelés eszköze2022-06-30T14:14:27+02:00Lacsny Mártonlacsny@gmail.com<p style="font-weight: 400;">A magyar cserkészet célrendszerét és eszközeit tekintve az ifjúság hazafias nevelését végzi, amely cél- és eszközrendszer jelentős metszethalmazt mutat az állam által is deklarált hazafias nevelési célokkal. Ez jó alkalmat teremt az állam számára, hogy kihasználja a cserkészetben rejlő lehetőségeket és a cserkészmozgalom tevékenységét, az állami célrendszer megvalósítása érdekében. A magyar cserkészetnek vannak bizonyos – a világcserkészettől eltérő – tulajdonságai, amelyek tovább fokozzák a benne rejlő lehetőségeket és még inkább indokolják a mozgalom és a módszer hadtudományi szempontú vizsgálatát. Jelen cikkben arra törekszem, hogy a cserkészet eszközrendszerét a lehető legegyszerűbben leírjam és bemutassam, kiemelve azokat a tulajdonságokat, amelyek a későbbiekben a haderővel való együttműködés szempontrendszerének kutatását megalapozhatják. A cserkészmódszer elemzése a továbbiakban lehetőséget teremthet az állam által végzett hazafias nevelés eszközrendszerének fejlesztésére is.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Lacsny Mártonhttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/3460Az európai védelem gazdasági megalapozása a 2021–2027‑es uniós költségvetési ciklusban2020-06-08T13:50:11+02:00Nyerges Tímeaalaszka@hotmail.com<p>2018. június 13-án az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (angol rövidítéssel: EDF) létrehozására, amely kerettervezetet az európai védelmi cselekvési terv (European Defence Action Plan, EDAP) részeként jelentettek be. A javaslattétel hátterében a tagállamok védelmi kiadásainak 2015. évi rekord alacsony szintje (a GDP 1,4%-ára csökkentek), valamint az egy évtizede tartó, évi 2 milliárd euróra becsült védelmi célú tagállami ráfordítások elmaradásának felismerése állt, annak tükrében, hogy mindeközben az Egyesült Államok, Kína és Oroszország ambiciózusan tovább fejlesztették védelmi képességeiket. 2017 júniusában elfogadták az EDF létrehozásának javaslatát,5 ezzel pedig előzmények nélküli, új programként megjelent a 2021–2027-es évekre szóló hosszú távú uniós költségvetésben. Az Európai Unió többéves pénzügyi keretére (angol rövidítéssel: MFF)6 tett végleges döntés elfogadásáig a tárgyalási javaslatok alapján arra lehet következtetni, hogy 13 milliárd EUR költségvetési és további 10,5 milliárd EUR költségvetésen kívüli7 kerettel fogják az új programot meghirdetni. Magyarország számára ez hozzávetőlegesen évi 123 millió EUR képességfejlesztésre8 és ezenfelül további kutatási célokra elnyerhető9 uniós forráshoz jutást jelent, amelyet haderő-korszerűsítésre, közvetve pedig hazánk geopolitikai helyzetének megerősítésére tud felhasználni.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2021 Nyerges Tímeahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6406Miért a közigazgatás?2022-09-23T10:18:45+02:00Szakács Éduaszakacs.edua@uni-nke.hu<p>A fiatalok érdeklődése a közigazgatási pálya iránt az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutatott, ráadásul a Diplomás Pályakövető Rendszer adataiból az is látszik, hogy a szakiárnyú képzettséget szerzett hallgatók jelentős része sem a közigazgatásban helyezkedik el, vagy rövid időn belül elhagyja azt. Jelen kutatásomban azt vizsgálom, hogyan hat az érintett fiatalok pályamotivációja a közigazgatási pályán való elhelyezkedés szándékára. A kutatásban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (NKE ÁNTK) 114 hallgatója vett részt. A résztvevők 65 százaléka volt nő és 35 százaléka férfi. A minta 71 százaléka volt nappali tagozatos és 29 százaléka levelezős hallgató. Hipotéziseimmel összhangban a kutatás eredményei igazolták, hogy a megkérdezett hallgatók inkább külső, mint belső pályamotivációval rendelkeznek, ami negatív hatással van a pálya iránti érdeklődésükre. A résztvevők érdeklődése a közigazgatási pálya iránt az egyetemi évek alatt csökkenő tendenciát mutatott. Ez a hatás a legerősebben a legfiatalabb, nappalis válaszadók esetében volt tetten érhető. A kutatás során három motivációs módot – erős, identifikált és külső – tudtam azonosítani. A várakozásoknak megfelelően a külső motivációval rendelkezők érdeklődése volt a legkisebb, az erős motivációval rendelkezőké pedig a legnagyobb a pálya iránt. További kutatást igényel annak feltárása, hogy miért<br />erősödik meg a külső motiváció a résztvevőkben az egyetemi évek alatt, és hogyan fordítható meg ez a tendencia.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Szakács Éduahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6317Az állami vezetők stratégiai felkészítése, különös tekintettel a nemzeti ellenálló képességre és az átfogó megközelítésre2022-07-15T11:57:02+02:00Jobbágy Zoltánjobbagy.zoltan@uni-nke.hu<p>Jelen tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen állami vezetők stratégiai felkészítésére, különös tekintettel a közszolgálatiságra és az átfogó megközelítésre. A szerző a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (VBÖ) által nevesített nemzeti ellenálló képességet és annak társadalmi vetületét, az átfogó megközelítést részletezi, majd bemutatja az egységesülő közszolgálat kihívásait. Nemzetközi példákon keresztül ismerteti az állami vezetők stratégiai felkészítését, aminek eredményeként a magyarországi viszonyokat és sajátosságokat figyelembe véve javaslatokat fogalmaz meg.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Jobbágy Zoltánhttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6084Kibervédelem a NATO-ban és az EU-ban2022-04-28T08:34:11+02:00Bihaly Barbarab.bihaly@gmail.com<p>fenyegetettség egyaránt kihatott az Európai Unió (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamaira és saját rendszereire is. Az európai kormányoknak lépéseket kellett tenniük a nemzeti szintű kiberbiztonsági politikák kidolgozására, miközben<br />egyidejűleg egyesítették szuverenitásukat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén és az Európai Unión keresztül védelmük megerősítése érdekében. Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a különbség és mi a hasonlóság a két szervezet között, illetve szükséges- e mindkét szervezet, ha vannak átfedések? Jelen publikáció célja bemutatni, hogyan hatnak a kiberbiztonsági fenyegetések az EU és a NATO szervezeti struktúrájára és stratégiai környezetére.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Bihaly Barbarahttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6294Venezuelai válság: az olajexport múltja és jövőbeli kilátásai2022-08-23T08:41:37+02:00Füzesi Kittifuzesikitti@gmail.com<p>Venezuela tekintélyes nyersanyagtartalékokkal rendelkezik, ennélfogva – figyelembe véve Földünk továbbra is növekvő energiafogyasztását – a világpolitikában is fontos szerepet tölthetne be. A dél-amerikai ország gazdaságát teljes mértékben az olajiparra alapozta, emiatt a világpiaci árváltozások igen érzékenyen érintették. Az 1980-as évek végén nemzetközi hiteleket kellett felvennie, jelenleg pedig hiperinflációval, humanitárius válsággal küzd. Az egyre romló gazdasági helyzet az olajiparra is kihatott, az infrastruktúra állapota is rosszabbodott. A cikk bemutatja az olaj kitermelésének történetét és vizsgálja a jelenlegi válsághoz vezető okokat, a jövőbeni lehetőségeket.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Füzesi Kittihttps://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/6410From Security Provider to a Security Risk?2022-09-23T11:00:34+02:00Sigatu Kaleab Tadessedubiiwaq@gmail.com<p>This paper aims to offer an overview of a unique and decade-long Ethiopian peacekeeping deployment in Abyei, where Ethiopian contingents comprise almost the entire force, where the deployment ended in an ungraceful manner because of disapproval from the government of Sudan. The paper reveals that the Tigray conflict which resulted in the desertion of the Ethiopian peacekeepers and Egyptian pressure on Sudan because of the GERD have contributed to the withdrawal of Ethiopian peacekeepers and the Ethiopia–Sudan border dispute brought a dark shadow on their relations in addition to the disruption of the peacekeeping deployment. The paper concludes that unless Ethiopia makes a progress on internal stability and reboots its relations with its neighbours, Ethiopia’s role as a peace mediator and peacekeeper in the region becomes an ignominy.</p>2023-03-06T00:00:00+01:00Copyright (c) 2022 Sigatu Kaleab Tadesse