Hadtudományi Szemle

Merre tovább Közel-Kelet?

Kovács Anita Mariann — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A Közel-Kelet térségében az elmúlt időszakban olyan változások és folyamatok zajlottak le, amelyek a regionális hatalmi viszonyokat és biztonsági struktúrákat gyökeresen átformálták, átrajzolva a régió biztonsági szerkezetét. A korábbi Levant és Öböl biztonsági szubkomplexumok összefonódni látszanak, létrehozva egy új biztonsági egységet, amelynek erőviszonyaiban az Öböl-államok szerepe a meghatározó, s amely a szaúdi–iráni–izraeli viszony alakulásán alapul. A régió külső szereplők általi magára hagyatottsága arra kényszerítette a térség államait, hogy alternatívákat keressenek saját biztonságuk garantálására – hogy ezt milyen viszonyrendszerben látják leginkább megvalósíthatónak, az egyelőre még kérdéses. Mivel azonban több olyan tényező is jelen van, amely bármikor eszkalálhatja a térségbeli feszültségeket, várhatóan a kialakulóban lévő új biztonsági szubkomplexumot is magas belső instabilitás és törékeny együttműködések fogják jellemezni.

Geopolitikai érdekek és haderőfejlesztés az Északi-sarkon

Bazsó-Vigh Vivien — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

Az Északi-sark térségére egyre nagyobb nemzetközi figyelem vetült az utóbbi években. Napjainkban ez a figyelem tovább fog növekedni az erősödő klímaváltozás miatt, mivel a jég olvadása az északi területen megállíthatatlan. Ezáltal új hajózási útvonalak nyílnak meg, amelyek időben és távolságban is lerövidítik az utat Európa és Ázsia között. A tanulmány célja, hogy a három legfontosabb északi állam (Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció és Kanada) törekvéseit bemutassa az északi területen végrehajtott katonai fejlesztéseik révén. Tény, hogy az orosz védelmi stratégiában az Északi-sark kiemelt helyet foglal el, mivel már az 1950-es évektől jelentős gazdasági potenciállal rendelkező iparágak és infrastruktúrák települtek a térségbe. Ezekre a fejlesztésekre reagáltak a NATO-tagállamok is, és egyre nagyobb haderőfejlesztésbe kezdtek az északi területen.

Possible Measures to Estimate Military Airspace Capacity

Paulov Attila — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

Controlled airspace have a capacity value to ensure safe and efficient management of air traffic. The capacity value represents the maximum number of aircraft that can safely operate within a given airspace over a certain period of time, while maintaining the required level of safety and efficiency. From a civilian air traffic control point of view, it is crucial to have a clear understanding of the capacity value of each airspace. This information helps controllers to effectively manage the traffic flow within the airspace and avoid overloading, which can lead to delays, increased fuel consumption and potential safety risks. Additionally, knowing the capacity value of an airspace can also help controllers to make valid decisions when it comes to scheduling flights, route planning and managing air traffic during peak periods. By understanding the importance of the capacity values of an airspace controlled by a civilian provider, it is essential to have capacity values in airspace under military control as well in order to complete the given military operations successfully. In my study, I would like to present the aspects of the possible determination of the capacity value of military airspace.

A Magyar Honvédség 15M gyakorló egyenruházat tervezésének környezetvédelmi aspektusai, 2. rész

Romvári Lilla, Szajkó Gyula, Pap Andrea — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A Magyar Honvédség korszerűsítése, átalakítása a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program meghirdetésével, valamint végrehajtásával új irányt vett. A hadiipar újjáélesztése, az új képességeket biztosító haditechnikai eszközök beszerzése, a 15M hadi gyakorló öltözet rendszeresítése vagy a hivatásos és szerződéses állományú katonák illetményfejlesztése csak néhány elem azok közül, amelyekkel a felelős szervek, személyek meg kívánják valósítani a haderő modernizálását. Véleményünk és tapasztalatunk szerint az új típusú egyenruha bevezetésével ráadásul már egy kényelmesebb viseletű, jobb minőségű gyakorlót kaptak a honvédségben szolgáló katonák. A fejlesztések végrehajtásakor azonban célszerű azokat a tényezőket is megvizsgálni, amelyek negatív hatással lehetnek környezetünkre. A környezetszennyezés az egyik ilyen tényező, amelyre kiemelt figyelmet kell fordítani a honvédség részéről is. A textilipar által okozott környezetszennyező hatások kiváltásában a haderő mint megrendelő csak közvetetten jelenik meg. Ettől függetlenül érdemes a hadsereg részéről – a műszaki követelmények összeállításakor – azokat a szempontokat is megfogalmazni, amelyek segíthetik a szerződő gyártókat ösztönözni a kevésbé környezetkárosító eljárások alkalmazására. Cikksorozatunkban bemutatjuk a jelenlegi textilipar által alkalmazott környezetvédelmi trendeket, majd összehasonlítjuk – költségelemzés alapján – a különböző gyártáshoz használt nyersanyagokat, és javaslatot teszünk olyan szempontok kialakítására, amelyeket a honvédség részéről célszerű figyelembe venni a hadi gyakorló öltözetek alapanyagának kiválasztásakor, megrendelésekor.

A tisztavatás hagyománya Magyarországon

Füleki Réka — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A történelem során megannyi magyarságszimbólum alakult ki, amelyek egyértelműen ki nem nyilatkoztatott módon egyesítik a nemzetet. Számos nemzeti szimbólum és jelkép a Magyar Honvédség kötelékében szolgáló katonák életében erősebb kapoccsal rendelkezik, mint amit ezek az átlagember számára jelenthetnek, hiszen a katonai (tiszti) eskü letételekor saját igényeiket háttérbe szorítva a haza védelmére esküdnek fel.
Tanulmányomban a tisztképzés, valamint a Magyar Honvédség talán legkiemelkedőbbnek mondható momentumának, a tisztavatásnak a jelkép- és szimbólumrendszerét vizsgálom meg. A magasztos eseményt az emlékezet, a hagyományok, a jelképek, valamint a protokolláris elemek vizsgálatán keresztül kívánom bemutatni annak érdekében, hogy megpróbáljam megfejteni, mivel járul hozzá a katonai hivatás értéktartalmához.

Tahtíb: az ókori Egyiptom még ma is élő harcművészete

Galgóczi István — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

„Mindenki fél az időtől, de az idő csak a piramisoktól fél!” (arab közmondás) A tahtíb, Egyiptom fáraókori harcművészete egyidős a piramisokkal. Majd a Nílus menti birodalom bukásakor átalakult néptánccá. A 21. században a néptánc tahtíb szabályaiból megszületett a modern tahtíbnak nevezett önvédelmi küzdősport. Vajon az idő fél a tahtíbtól?

Esélyegyenlőség és diszkrimináció az élsportban 1.

Kapros Anikó, Resperger Viktória — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A sportnak az elmúlt időszakban számtalan problémával kellett megbirkóznia: vallási, politikai és gazdasági érdekek, harcok színtere lett. A két részből álló cikksorozat első része az elmúlt időszakban felmerülő esélyegyenlőségi kérdéseket szeretné feltárni: hogyan hat és hatott a sportra a világban korábban zajló, valamint a jelenleg is dúló háború. Milyen hatással volt ez a korábbi olimpiákra, és milyen hatással lesz a 2024-es párizsi olimpiára? A cikk kifejezetten azzal foglalkozik, hogy a háborús időszakok a múltban és a jelenben hogyan befolyásolták/befolyásolják a különböző nemzetiségű sportolók esélyeit.

A sport szerepe a honvédelmi nevelésben

Kristofóri Balázs — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

Az államnak garantálnia kell az állampolgárok fizikai biztonságát, azonban az egyének nemcsak jogokkal, hanem állampolgári kötelezettségekkel is rendelkeznek, mint például szükséghelyzet esetén az ország védelme. Az állam feladata felkészíteni az állampolgárokat Magyarország védelmére, aminek egyik eszköze békeidőben a honvédelmi nevelés.
A sport és a honvédelmi nevelés számos közös értékkel rendelkezik, a cikk a sport eszközrendszerét vizsgálja a honvédelmi nevelés rendszerében. A honvédelmi nevelési programok a sporton keresztül nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben sajátítsák el az alapszintű honvédelmi ismereteket.

Balla Tibor könyve a honvédtisztképzés irányítóiról

Négyesi Lajos — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

2022-ben jelent meg Balla Tibor ezredes, kutatóprofesszor könyve a magyar honvédtisztképzés irányítóiról, amely lényegében azon tisztek életútját foglalja adattárba, akik az 1872–1945 közötti időszakban a Ludovika Akadémia élén álltak. Írásomban azon túl, hogy röviden bemutatom a kötetet, kedvet csinálva annak elolvasásához, igyekszem bemutatni azt a folyamatot és kutatói környezet, amelynek eredményeként megszületett ez a figyelemre méltó kötet.

A különleges jogrend változásai, valamint az önkéntes tartalékos rendszer feladatai a különleges jogrend időszakában

Szerencsi Zsolt — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A politikai rendszerváltás utáni 30 évben Magyarország Alkotmányában, majd 2012-től Alaptörvényében tetten érhető a különleges jogrendi tényállások folyamatos jelenléte, amelyek az ország biztonságpolitikai környezetének változásait követik le. 2022-ben racionalizálták a meglévő hat különleges jogrendi tényállást, ami háromra csökkent le, átláthatóbbá téve a jogszabályi környezetet. A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének fejlesztése 2010-ben új lendületet kapott, aminek következtében jelenleg több mint 11 500 fő önkéntes tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek. A tanulmány célja bemutatni a különleges jogrend intézményének változását, valamint hogy az önkéntes tartalékos állomány milyen feladatrendszert hajt végre a különleges jogrend időszakában.

Elit harcosok a középkori Skandináviában: a berserkerek és ulfhedinnek

Beck Attila — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A kora középkori Skandinávia hadtörténelmében gyakoriak voltak a helyi királyok és más hadurak közötti fegyveres ütközetek és összecsapások, illetve rendszeresek voltak a Brit-szigetek és az európai kontinens elleni rablóhadjáratok és más fegyveres akciók. Ezekben a háborús eseményekben fontos szerepet játszott a korszak harcos elitje, ezen belül a berserkerek és ulfhedinnek. Dolgozatomban azt mutatom be a források segítségével, hogy milyen jellemzői voltak ezeknek a harcosoknak, és hogyan illeszkedtek be a kora középkor hadviselésébe.

Mi a hadtörténelem?

Boda Mihály — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

Amiként a történelem az élet tanítómestere, úgy a hadtörténelem is tanítómester. Minek a tanítómestere azonban a hadtörténelem? Mi a hadtörténelem kutatásának és oktatásának célja? A kérdéssel legalább a 19. század óta foglalkoznak katonai és civil szakírók. Véleményük szerint a hadtörténelem kutatásának és oktatásának többszörös célja van, így ide tartozik a hazaszeretet, a bátorság és a nemzeti öntudat erősítése, a katonai szakmai (hadászati és harcászati) ismeretek feltárása, illetve annak a folyamatnak a feltérképezése, amely a jelen társadalmi-politikai állapot kialakulásához vezetett. Ezekkel a célokkal együtt a hadtörténelem tárgya is többszörös lesz, amibe beletartozik csaták, hadjáratok, háborúk kutatása éppúgy, mint gazdasági és társadalmi összefüggések, vagy a háborúk okainak és következményeinek, illetve a katonáktól elvárt képességek kutatása.

A küldetésorientált vezetés lehetőségei napjaink komplex fegyveres konfliktusaiban

Csíkos Imre — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A 21. század komplex biztonsági környezete és a modern technológia térnyerése új kihívások elé állítja napjaink hadseregeit nemcsak az erőalkalmazás, hanem a vezetés szempontjából is. Reneszánszát éli a küldetésorientált vezetés mint megoldás az erők vezetésére és az egyre összetettebb hadszíntéren való alkalmazásra. Azonban szükséges ismernünk alkalmazásának alapelveit, hogy az eredményes legyen. Növekvő tendenciát mutat a modern hadseregek vezetési struktúrájában a számítógépes vezetési rendszerek és a mesterséges intelligencia alkalmazása, de ezzel egy időben továbbra is fokozott figyelmet kell szentelni a humán tényezőre. Jelen publikáció célja, hogy támpontot nyújtson abban, miért szükséges továbbra is e vezetési filozófia alkalmazása a 21. század modern haderői szempontjából.

A küldetésorientált vezetés és a mesterséges intelligencia

Fazekas Ferenc — Tue, 07 Nov 2023 00:00:00 +0100

A katonai vezetés egyik alapvető megközelítése a küldetésorientált vezetés filozófiája. A küldetésorientált vezetés megvalósulásának több alapelve van, amelyek mindegyike szükséges, nélkülük nem valósulhat meg teljes mértékben. Ezek az alapelvek a következők: a résztvevők közötti bizalom, a kölcsönös megértés, az elöljáró egyértelműen közvetített szándéka, a decentralizált végrehajtás és az időben meghozott döntések. A mesterséges intelligencia fejlődése és térnyerése a jövőben a vezetés teljes folyamatát befolyásolni fogja: új döntési helyzetek jelenhetnek meg, az ember-gép együttműködés új viszonyokat teremthet. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a küldetésorientált vezetés azonosított alapelvei tudnak-e ugyanúgy érvényesülni a mesterséges intelligencia által átszőtt műveleti környezetben, mint a hagyományos viszonyok között.