Hadtudományi Szemle

A 101. Ö. Fre. szd. életéből-Meghiúsult a nyilvánosság előtti, 1985. április 4-i bemutatkozásunk

Katona István

Absztrakt: A Szovjetunió vezetése Brezsnyev halála után. Mihail Sz. Gorbacsov politikai öröksége. Magyar belpolitikai, katonai események az 1980-as évek elején – két év alatt három honvédelmi miniszter. A VSZ EFE által a Magyar Népköztársaság részére kialakított haderőnemi fejlesztési elvárás. A MH egyre növekvő létszámhiánya. Az 1984-es kiképzési év elvárásoknak megfelelő végrehajtása. Az éjszakai átképzés megkezdése a harmadik negyedévben. Tervezés a rendeltetésnek megfelelő jártasság megszerzésének szem előtt tartásával. „Derítsd fel és semmisítsd meg” harcászati alapelv alkalmazása. Felkészülés a Magyar Népköztársaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett díszszemlére.

A különleges műveleti képességfejlesztés korai szakaszának értékelése a változásmenedzsment tükrében (2004–2006)

Sándor Tamás — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

A különleges műveleti képességfejlesztés Magyarországon a 2000-es évek elején indult meg, és szorosan kapcsolódott ahhoz a globális képességfejlesztési trendhez, amelyet a New York-iVilágkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni terrortámadás indított el. A képességfejlesztés korai fázisában a fejlesztés folyamata számos buktatót tartalmazott, amelyek a változásmenedzsment tükrében elkerülhetők lettek volna. Ilyen irányú felkészítést azonban a végrehajtó parancsnoki állomány nem kapott. A tanulmány retrospektíve azt vizsgálja, hogy a különleges műveleti képességfejlesztés kezdeti fázisában a változásmenedzsmentben alkalmazott hármas megközelítés: cél–stratégia–kommunikáció hogyan valósult meg, és azok megvalósulásának milyen hatásai voltak a katonai szervezetre és az átalakítás folyamatára.

Kulturális tudatosság a modern hadviselésben

Sztankai Krisztián — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

Az elmúlt évek nemzetközi eseményei rámutattak arra a tényre, hogy a kulturális tudatosság és a haderő közötti kapcsolat szerepe sokkal fontosabb, mint azt korábban gondolták, és az ellenfél kulturális hátterének elemzése nagyban hozzásegíthet az ellenség legyőzéséhez és motivációinak megértéséhez a modern konfliktusokban. A modern konfliktusok ma már nemcsak a fizikai erő használatáról szólnak, hanem a kulturális narratívák és az identitások összecsapásáról is. Minél inkább megértjük, erőforrásokat biztosítunk az ellenség kulturális hátterének megismerésére, annál gyorsabban megtalálhatjuk a gyenge pontokat és felhasználhatjuk azt egy sikeres stratégia kidolgozásához. A kulturális tudatosság szerepét nem szabad alábecsülni a modern hadviselésben. A közelmúltban kirobbant orosz–ukrán háború során is felfedezhető a kulturális tényezők jelenléte, ami nem csupán hagyományos összecsapásként elemezhető, hanem a két ország kulturális és történelmi összecsapását is láthatjuk.

Hol szab határt az etikus látásmód az emberi és természeti környezetben lezajló drónhadviselés harci momentumainak?

Major Gábor — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

Az emberiség történelmében új korszak köszöntött be a fegyveres konfliktusok terén. A hibrid hadviselés korát éljük. Abban a korban, ahol az ellenség nem hús-vér lényként velünk szemben állva üzen hadat, hanem valahol egy titkos, virtuális lövészárokból irányítja a mindent elpusztító fegyverkomplexumát a kiszemelt, leigázandó célra. Ebben a környezetben nehéz eldönteni, hogy mi valódi és mi nem, mi etikus és mi etikátlan, és nem csupán a távolról irányított harci eszközök által végzett cselekmények kusza világában, de a békésnek tűnő hétköznapok esetében is, a harcmezőktől távol. Ebben a publikációban a szerző célja, hogy definiálja a hadviselés egy új formáját, ami a kor technikai fejlődésének köszönhetően a légi gépi organizmusok csatájaként vonulhat be a köztudatba. Mindeközben az írás készítője ezt a harci cselekményt megpróbálja elhelyezni az etika, etikus viselkedés palettáján.

A mesterséges intelligencia a hadisérültek rehabilitációjában

Négyesi Imre, Kiss Csaba — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

A háború tragikus következményeket hoz magával, sok katona életét és egészségét veszi el. Azonban az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hadisérültek rehabilitációjára és a teljes élet újbóli visszaállítására. Az egyik legígéretesebb technológiai
fejlesztés ezen a téren a mesterséges intelligencia (MI) területén várható. Az MI alkalmazása a hadisérültek felépülésében számos előnyt és lehetőséget kínál, hiszen segíti a diagnózist, a terápiát és a működés helyreállítását. Ez a publikáció bemutatja, hogyan járul hozzá az MI a hadisérültek rehabilitációjához, és milyen pozitív hatása van a sérültek életminőségére.

Miért stratégiai fontosságú Niger?

Tóth Klaudia — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

Első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy Nigernek a többi nyugat-afrikai államhoz, például Szenegálhoz, Ghánához vagy épp Nigériához viszonyítva nincsenek olyan stratégiai adottságai, amelyek a térség domináns szereplőjévé tennék. A valóság azonban az, hogy épp a 2023 júliusában lezajlott katonai puccs cáfolt rá erre az állításra. Niger a Száhel-övezet egyik legmeghatározóbb uránérc-exportőre, a világ legmagasabb termékenységi rátájával rendelkező országa, továbbá a dzsihádizmus ellen harcoló amerikai és európai fegyveres erők korábban legstabilabbnak hitt katonai és politikai szövetségese.

Hadügyi átalakulás a germán népeknél a római császárkor és a kora középkor időszakában

Beck Attila — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

A római császárkor és a kora középkor folyamán a germán népeknél egy hosszú átalakulás keretében megváltoztak, illetve jelentősen átalakultak a hadviselési szokások. A változást elsősorban az mozgatta, hogy a Nyugatrómai Birodalom bukásáig három nagy hadikultúra létezett egymás mellett: a germán, a római és sztyeppei, amelyek között időről időre háborúk, fegyveres konfliktusok robbantak ki, és amelyek egymás fejlődésére is hatottak. Dolgozatomban azt a folyamatot mutatom be, hogy a germánok milyen hadviselési elemeket vettek át a másik két hadikultúrától, és hogyan alkalmazták azokat. Az ezen elemek összességéből kialakult hadviselés alapjául szolgált a későbbi középkori hadművészetnek.

A haderő-modernizáció humánerőforrás-oldala:

Pászthory Domonkos Balázs — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

A tanulmány a haderő-modernizáció egyik központi szereplője: a katonák alapkiképzését vizsgálja egy recens példa mentén. A kiemelt programként jegyzett EAP-11 LYNX Pilot 1. alapkiképzés humánerőforrás-tényezőit szűk keresztmetszetben elemzi, hogy olyan szociológiai attribútumok lehetséges szerepét tárja fel a kiképzés eredményességében, mint a lokális átlagjövedelem, a korábbi munkatapasztalat és a lakóhely távolságának szerepe, valamint a motivációs tényezők súlyozott viszonyrendszere; mindezt az életkori csoportok és a sikeresség/leszerelés változóinak integrálásával.

The Employment of Nuclear Weapons, Constitution and Society

Rezsneki Zsombor — Tue, 11 Jun 2024 00:00:00 +0200

The most unanswered question today is whether or not a country will employ the atomic bomb. Could we get the result that we never again have to deal with the question at all? Experts can answer this question with uncertainty by analysing the current wars and the possibility of weaponising outer space. In this study, I collected and analysed the things necessary for a country to use the atomic bomb. These conditions are obstacles rather than opportunities for using the most destructive weapon ever created by humanity. In the course of my conclusions, I looked for the answer of whether it is possible to say with absolute certainty that the nuclear bomb is likely to be used, and whether its use can be ruled out. In the second part of the thesis, I analysed the constitutional regulation of the application of nuclear weapons and the involvement of societies.