Hadtudományi Szemle

Az anschluss és a hibrid hadviselés

Csóka Attila — 2024-12-19

A szerző a Krím orosz elcsatolása során alkalmazott hibrid hadviselési módszer lépéseit elemző szakirodalom által felállított modell és a náci Németország által véghez vitt anschluss előkészítését és végrehajtását hasonlítja össze azzal a kettős szándékkal, hogy egyrészt a modell működését vizsgálja egy, annak keletkezésétől 76 évvel korábbi eseménnyel összehasonlítva azt, továbbá az anschluss végrehajtásának hibrid hadviselésre jellemző lépéseit elemzi.

Hadik András berlini vállalkozása a különleges műveletek tükrében

Sándor Tamás — 2024-12-19

Hadik András berlini portyája méltán emelte őt korának leghíresebb tábornokai közé. A portya megtervezése, megszervezése, végrehajtása az abban részt vevő különböző fegyvernemek együttműködése ma is példaértékű. A portya jellegéből fakadóan felvetődik a kérdés, hogy Hadik haditette megfelel-e egy mai értelembe vett különleges műveleti feladatnak, és tágabb értelemben van-e kapcsolat a huszárság és a mai különleges műveleti képesség között. A tanulmány a különleges műveleti doktrínában meghatározott alapelvek mentén próbál ezekre a kérdésekre választ adni.

Egyenlő bánásmód a hadseregben (vázlat)

Makkos Nándor — 2024-12-19

Cél: Az egyenlő bánásmód fogalmának és működésének kutatása a hadseregben. Módszertan: A szerző hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint saját kutatási eredményei alapján vázlatosan mutat rá a hadseregben az egyenlő bánásmódban érvényesülő törvényszerűségekre. Megállapítások: Az egyenlő bánásmód érvényesülésének lehetősége fontos a közszolgálat valamennyi területén, így a hadseregben is. Az egyenlő bánásmód tehát egy szemlélet két arca, és egy gyakorlat, amely bármely foglalkoztatási jogviszonyban, a hadseregben is, folyamatosan jelen kell hogy legyen. A hadseregnek, a közbiztonság egyik fő garanciájának, úgy kell a békét, akár fegyveres erővel is megőriznie, hogy környezetében és saját szervezetében is az emberi jogok letéteményese maradjon.

Érték: A szerző felvázolja az egyenlő bánásmód értelmezésének kereteit a hadseregben, és kritikai elemzéseivel gazdagítja e területen is a magyar jogi gondolkodást.

Ideológiai változások az afrikai fegyveres konfliktusok hátterében

Fercsák Balázs — 2024-12-19

A tanulmány az afrikai fegyveres konfliktusok kapcsán jelentkező ideológiákat igyekszik bemutatni a dekolonizációtól egészen napjaink fegyveres konfliktusaiig, valamennyi korszak tekintetében az adott ideológia egy-egy jeles képviselőjére részletesebben is kitérve. A vizsgálat – a jelzett időszakokra figyelemmel – elsősorban a gyarmatellenes felkelésekre, forradalmi háborúkra, illetve a vallási alapú fegyveres konfliktusokra koncentrál. A tanulmány célja a konfliktusok hátterében húzódó ideológiai változások elemzése a világ egyik, a fegyveres erőszaktól leginkább sújtott régiója vonatkozásában.

A germán hadikultúra jellemzői a római császárkortól a Karolingok koráig

Beck Attila — 2024-12-19

A hadviselés története folyamán a különböző ellenfelek gyakran más megközelítéssel, módszerekkel, harcmodorral vívták meg a fegyveres konfliktusokat. Ezen különböző elképzeléseket és háborúzási szokásokat az adott népcsoport hadikultúrája alakította. Dolgozatomban a germán népek hadikultúráját ismertetem, hogy milyen elemek voltak jellemzőek a hadviselésükre, és milyen szokások és elképzelések mentén harcoltak és érték el háborús céljaikat.

A háború természetéről: a háború mint a vitás kérdések rendezésének eszköze

Boda Mihály — 2024-12-19

A háború filozófiájának egyik legfontosabb problémája a háború természetének meghatározása, azon belül pedig a „Mi a háború?” kérdés megválaszolása. A kérdésre válaszként lehetséges az emberi élet felett álló kozmikus, transzcendentális vagy biológiai ellentétekhez kapcsolódó tág definíciót adni, vagy az emberi konfliktusokat a középpontba állító szűk meghatározást. Carl von Clausewitz (1780–1831) az utóbbi utat választva a kérdést A háborúról című könyve Első könyvének 1. fejezetében legalább három definícióval válaszolta meg, többek között azzal, hogy a háború kiterjedt párharc, párviadal. A tanulmány ennek az elképzelésnek a múltját vizsgálja meg az ókortól a 20. századig.

Inszurgens önvédelmi rendszer európai minták nyomán

Matányi Marcell — 2024-12-19

A francia forradalmi háborúk nemcsak a hadviselést, de a hadszervezést is gyökeresen megváltoztatták. A nép háborús alkalmazása lehetőséget nyitott a háború és a nemzet fogalmak kapcsolatának szorosabbra fűzésére. A reguláris hadseregek mellett egyre nagyobb teret kaptak az irreguláris csapatok vagy más területvédelmi szervezetek.

Dolgozatunkban a forradalmi háborúk során 1809-ig, az ötödik koalíciós háború kirobbanásáig bekövetkezett lakossági felkeléseket (területvédelmi mobilizálásokat) vetjük össze Pest-Pilis-Solt vármegye példásan megmaradt adminisztrációjával, hogy megpróbáljunk rendezőelveket felállítani a sikeres lakossági mobilizációhoz.

A Hunyadi-állás

Rakaczki István — 2024-12-19

A tanulmány bemutatja a Kárpátok északi előterén, Galícia területén kiépített magyar védelmi rendszert. A hegyvidéki területen, több lépcsőben kialakított, megerődített útzárak, körkörös védelemre berendezett raj- és szakaszállások erős védelmi pozíciókat alkottak. A Hunyadi-állás – feladatának megfelelően – lassította a Vörös Hadsereg előrejutását, jelentős élőerő- és technikai veszteségeket okozva a támadó félnek. A 4. Ukrán Front pihentetett, átfegyverzett, hegyvidéki harcra felkészített csapatai egy hónapos folyamatos hadműveleti tevékenységgel sem tudták elérni a Kárpátok vízválasztóját.

Határállamok a Baltikumban II.

Juhász Barnabás — 2024-12-19

Mind az első világháború, mind az 1917-es oroszországi forradalmak olyan állapotokat teremtettek a Baltikumban, amelyek könnyedén párhuzamba hozhatók az 1917 és 1923 közti kelet- és közép-európai eseményekkel. A világháború lezárása ugyanis nemcsak hogy nem jelentette a küzdelmek befejeződését, hanem inkább csak a szereplők számát sokszorozta meg. Jelen cikk célja egy olyan európai régió világháború alatti és utáni történelmének bemutatása, amelynek eseményei kevésbé ismertek, de segítségül szolgálhatnak a korabeli kelet- és közép-európai történelem jobb megértéséhez, hadtörténeti, szociográfiai, politológiai és diplomáciai nézőpontok alapján.