Hadtudományi Szemle

Új-Zéland és az AUKUS: egy új védelmi együttműködési dimenzió felé?

Ceylan-Szakács Mirjam — 2025-08-26

Az AUKUS egy 2021-ben létrejött háromoldalú védelmi megállapodás Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között, amely új szintre emeli a stratégiai együttműködést az indiai-csendes-óceáni térségben. A megállapodás két pilléren nyugszik: az első az ausztrál nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzésére, míg a második a közös képességfejlesztésre fókuszál. Ez utóbbi keretében a három ország olyan, a jövő fegyverkezési versenyét meghatározó területeken dolgozik együtt, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia vagy a hiperszonikus rendszerek. A tanulmány Új-Zéland esetleges csatlakozását vizsgálja az AUKUS második pilléréhez, a kormányzati narratívák és a stratégiai dokumentumok alapján.

A migráció mint a hibrid hadviselés eszköze és az észak-európai rendészeti szervek reakciói

Gémesi Géza — 2025-08-26

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alkalmazzák Oroszország és Belarusz a migrációt hibrid hadviselési eszközként az Európai Unió keleti határain. A szerző különös figyelmet fordít Finnország, Észtország, Litvánia és Lettország válaszintézkedéseire, amelyek nemcsak rendészeti és határvédelmi intézkedéseket tartalmaznak, hanem politikai és jogi szempontból is újszerű megoldásokkal szolgálnak. A kutatás kvalitatív módszertannal, esettanulmány-alapú dokumentumelemzés révén vizsgálja a 2021 és 2024 közötti eseményeket, különösen a migráció instrumentalizálásának eseteit. A tanulmány fő megállapítása, hogy a hibrid hadviselés ezen formája komoly kihívást jelent az EU közös menekültügyi rendszerére nézve, és fokozza az egységes uniós migrációs politika kialakításának nehézségeit. A vizsgált országok példája arra is rámutat, hogy a nemzeti biztonságra hivatkozó egyoldalú intézkedések új vitákat nyitnak az emberi jogok és a határvédelem közötti kényes egyensúlyról.

A cukorbetegség megelőzésének lehetőségei a hon- és rendvédelmi szervek alkalmazottainál

Hevesi Judit — 2025-08-26

Cél: A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) növekvő előfordulása a hon- és rendvédelmi szervek alkalmazottaira is hatással lehet, mivel rontja a fizikai és mentális teljesítőképességet, veszélyeztetve az egészségügyi alkalmasságot és a bevethetőséget. A tanulmány célja a betegség megelőzésének lehetőségét megvizsgálni a fegyveres testületek állománya körében.

Módszer: a kutatás epidemiológiai adatok, nemzetközi és hazai szakirodalmi források, valamint klinikai vizsgálatok eredményeinek szisztematikus elemzésére épül. A cukorbetegséggel kapcsolatos primer, szekunder és tercier prevenció alkalmazási lehetőségeit vizsgálja a fegyveres testületeknél.

Eredmények: a szakirodalmi adatok és klinikai vizsgálatok eredményei szerint az életmód-intervenció hatásosan csökkentheti a T2DM kialakulásának kockázatát, valamint a szénhidrát-anyagcserezavar progresszióját. A kockázatalapú FINDRISK kérdőívvel, a megfelelő laborvizsgálatok elvégzésével történő szűrővizsgálat és az időben megkezdett életmódváltás, szükség esetén gyógyszeres kezelés hatékonyan csökkentheti a betegség előfordulását és szövődményeinek kialakulását. A modern diabéteszmenedzsment-eszközök, például a folyamatos glükózmonitorozás (CGM), támogatják az egyéni terápiás stratégiák optimalizálását.

Következtetés: a fegyveres testületek alapellátását végző egészségügyi szervezeteknek a cukorbetegség megelőzésének minden szintjén fontos feladat jut. Az eredmények alapot nyújthatnak célzott szűrőprogramok és prevenciós stratégiák kidolgozásához, amelyek hosszú távon javíthatják a személyi állomány egészségügyi alkalmasságát, csökkenthetik a szolgálatképesség csökkenéséből eredő operatív és stratégiai kockázatokat, valamint mérsékelhetik az egészségügyi ellátás költségeit.

Egy inszurgens peranyag dilemmája: a hadijog eszköze lehet-e az erkölcsi nevelésnek?

Matányi Marcell — 2025-08-26

A francia forradalmi háborúk, a harmadik koalíció 1805-ben bekövetkezett veresége pedig különösen, arra ösztökélték a kontinentális hatalmakat, hogy a francia modell alapján újragondolják hadkiegészítési rendszerüket. A Habsburg Birodalom a kihívásokat a Landwehr intézményének létrehozásával kívánta megoldani. A Magyar Királyság területén kézenfekvő megoldást jelentett a generális inszurrekció intézményének fejlesztése. A regularizációs folyamat sikerességéhez kerestem dolgozatomban példákat. Az 1801-ben lezajlott Vitay-per anyaga bizonyítéka annak, hogy a Magyar Királyság az exercitus hungaricus folytonosságát kívánta a generális inszurrekció modernizációjába beleoltani. De vajon lehetséges-e a hadijog érvényesítésével az erkölcsi nevelést is megvalósítani?

Hybrid Warfare and Strategic Communication

Omid Saeed Sedeeq — 2025-08-26

This paper examines the role of strategic communication in countering hybrid warfare, particularly in countering disinformation as a key element of hybrid threats. Hybrid warfare operates in the “grey zone” between war and peace, using a combination of military and non-military tactics, including cyberattacks, manipulation of social unrest, and propaganda. Given the increasing complexity of hybrid threats, strategic communication is a critical tool for shaping public perceptions, building resilience, and mitigating disinformation campaigns. This study examines the definition of hybrid warfare, its key elements from this perspective, and the challenges it poses. A case study highlights NATO’s Strategic Communications Centre of Excellence (STRATCOM COE) and its role in countering disinformation. The paper concludes by emphasising the importance of a comprehensive and coordinated approach to strategic communication to ensure national security and global stability. Ultimately, this paper emphasises that mastering strategic communication is no longer optional but a prerequisite for states seeking to navigate treacherous waters.

Magyar védelmi rendszerek az Északkeleti-Kárpátokban

Rakaczki István — 2025-08-26

A Kárpátok védelmi rendszerének kialakítása 1940-ben kezdődött a vasbeton völgyzárak építésével, és a határvédelem biztosítására az első világháború védőállásainak felújításával a hágók környezetében. A hármas védelmi rendszer kiépítése 1944-ben vált sürgetővé. A tábori erődítések, reteszállások rendszere a front megérkezéséig épült. A Hunyadi- és a Szent László-állás között reteszállások létesültek a támadó fél lassítására, megállítására. A védelmi rendszert negyvennapos, folyamatos támadó hadművelet eredményeként tudta áttörni a Vörös Hadsereg.

A háború rejtett ára: környezeti károk az orosz–ukrán háború során

Rozs Bálint — 2025-08-26

A fegyveres konfliktusok környezeti hatásai gyakran alulértékeltek, noha hosszú távon súlyosan befolyásolják az ökoszisztémákat és az emberi egészséget. Az orosz–ukrán háború során több mint 25 000 km² mezőgazdasági terület vált használhatatlanná robbanóanyagok és vegyi szennyeződések miatt, veszélyeztetve az élelmiszer-biztonságot és az ivóvízkészleteket. Az üvegházhatású gázok kibocsátása elérte a 200 millió tonnát, meghaladva számos iparosodott ország éves emisszióját. Az infrastruktúra pusztulása és a természeti erőforrások rombolása súlyosan fenyegeti Ukrajna ökológiai egyensúlyát és a globális klímavédelmi célokat. A konfliktus rávilágít a modern hadviselés hosszú távú, globális környezeti kockázataira.

Az Észt Védelmi Erők és az Észt Védelmi Liga

Szénási Imre — 2025-08-26

Észtország a NATO balti szárnyának legészakibb országa a gyorsan változó biztonsági környezetben napjainkban is forró pontja a szövetségnek. Különleges jogrend bevezetése esetén az ország, mérete ellenére is, jelentős létszámú kiképzett tartalékos mozgósítására képes. A tanulmány a dokumentumelemzés módszerével készült, amelyben bemutatom az Észt Védelmi Erők és az Észt Védelmi Liga felépítését, szervezeti jellemzőit és feladatait.