Hadtudományi Szemle

A kulturális emlékezet megjelenése a katonai protokollban

Füleki Réka — 2021-05-26

A kulturális emlékezet szimbólumok, jelek és jelképek azon megjelenése, amely egy nemzet emlékezetét és identitását generációkra meghatározza. A magyar történelemben számos olyan eseményt találhatunk, amelyek nemzedékekre meghatározták a magyarságtudat szimbólumait, jelképeit. A katonák által közvetített szimbólumokon a 20. század során nem csak jelentős, de meglehetősen gyors ütemű, dinamikus változások figyelhetők meg. Az adott korszak politikai berendezkedésének, ideológiai rendszerének a nemzet emlékezetére gyakorolt hatása az állami és a nemzeti ünnepek alkalmával közvetített kulturális értékek szimbolikájára is kiterjedt.

A társadalom „szövetét” alkotó jelképi kultúra mint a közösséget integráló kötőanyag

Kanyó Mária — 2021-05-26

A kultúra fogalmának meghatározásakor számos definíció az alkotóelemeket emeli ki. A Magyar nyelv értelmező szótára is a kultúra összetevőinek két nagy csoportja kiemelésével határozza meg a kultúrát, mint az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összességét. Az előbbiek az emberek által létrehozott anyagi természetű létezőket magában foglaló anyagi kultúra, az utóbbi a jelképi kultúra, amely a jelképi természetű létezőket foglalja magában. Mások materiális (tárgyiasult) és immateriálisnak (szellemi) nevezett elemekre bontják. Tanulmányomban a kultúra szűkebb értelmezését jelentő, jelképi kultúrával foglalkozom. Be kívánom mutatni, hogy a jelképi kultúra az emberi társulások „szövetét”, összetartó erejét alkotja, s mint ilyen, a közösséget integráló és egyben kontrolláló erőként funkcionál. A jelképi kultúra elemeinek kibontásával érzékeltetem, hogy a társadalmak általuk teremtenek rendezettséget, visznek kiszámíthatóságot a jelenségek kaotikus világába.

A járványos megbetegedések elleni harc Magyarországon a Nagy Háború időszakában, 1914– 1918

Molnár Zoltán — 2021-05-26

Az I. világháború borzalmai egyre súlyosabb formában érintették a hátország lakosságát. A mérhetetlenül nagy lelki megterhelésnek és az élet minden területén jelentkező hiánynak köszönhetően, a társadalom egésze fogékonyabbá vált a betegségekre. A háború során fokozatosan elterjedő éhezés, fázás, valamint a nincstelenség következtében fellépő járványok sorra szedték áldozataikat. Ezek közül a leginkább pusztítóak voltak a kolera, a hastífusz, a tuberkulózis, a vérhas, a himlő, a különböző nemi betegségek, illetve a háború végén nagy pusztítást végző spanyolnátha. A tanulmányban megvizsgálom mindezen betegségek kialakulásának legfőbb okait és a megfékezésükre tett intézkedések hatásait.

Az I. világháború hadműveleti változásai

Szilágyi-Kiss Hajnalka — 2021-05-26

Jelen írás összefoglalja az I. világháború főbb harcművészeti változásait, a hangsúlyt az új fegyvernemek megjelenésére és a levonható tapasztalatok összegyűjtésére fektetve. Az I. világháború éveit a rövid 1914-es mozgóháborút nem figyelembe véve az állásharc és a mozdulatlanság jellemezte. A nyugati nagyhatalmak gyors gazdasági fejlődése és a népesség növekedése lehetővé tette a modern technika bevetését, és ezen keresztül vezetett az anyagháború kibontakozásához. Az antant sikerét elsősorban a harckocsinak és a repülőgépnek köszönheti, bár fontos tényező az is, hogy a német oldalon elmondható, hogy a kapituláció közvetlen okozója elsősorban a hátország, a társadalom támogatásának összeomlása és kimerülése.

Az al-Káida céljai, szervezete és működése, módszerei és eljárásai a Nyugat ellen 1989 és 2015 között

Kovács Márk Károly — 2021-05-26

A jelen tanulmány az al-Káida rövid kialakulását és Oszáma bin Láden által felállított célok elérésére tett kísérleteket mutatja be. A szervezet létrejötte óta számos strukturális változáson ment keresztül, amiből egy globális mozgalom is kialakult. A mozgalommal párhuzamosan az al-Káida magszervezete is folytatta működését, bár hatékonysága jelentősen csökkent az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek terrorizmus elleni harca miatt. Az al-Káida-tagok által használt vagy az általa inspirált személyek a Nyugat elleni műveleteik során főként a robbantást és öngyilkos merényleteket mint módszert alkalmazták. Fegyveres támadásokat is végrehajtottak, alkalmaztak, de csak sérelmek megtorlására és nem általánosságban, véletlen kiválasztott célpontok ellen – ezért nem voltak jellemzők a szervezetre.

A NATO afganisztáni szerepvállalása

Kováts Sándor Levente — 2021-05-26

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás utáni afganisztáni háború újabb lehetőséget biztosított a NATO számára, hogy az Észak-Atlanti régió határain túl is jelentős szerepet vállaljon a nemzetközi biztonság javításában. Az ISAF hamar a szövetség legnagyobb műveletévé nőtte ki magát, és befejeztével a NATO továbbra is, immár 17 éve, tevékenyen részt vesz az afganisztáni helyzet rendezésében. A háború kitörése óta a harmadik elnököt iktatják be az Amerikai Egyesült Államokban. Mind a három elnök eltérő stratégiát követett, ez pedig meghatározta a NATO stratégiáját is.

A magyar és olasz fegyveres erők jelenléte nemzetközi missziókban és műveletekben

Váradi Gréta Vanessza — 2021-05-26

A jelenlegi biztonsági környezetben Olaszország az egyik legmeghatározóbb európai ország a nemzetközi missziókban és műveletekben való részvétel terén. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a gyakran használt presenzialismo kifejezés alkalmazható-e Magyarország részvételére is. A főbb nemzetközi szervezetek misszióihoz és műveleteihez való hozzájárulás vizsgálatával a cél annak bizonyítása, hogy Magyarország részvétele az adott ország erejével és lehetőségeivel arányosan összehasonlítható-e vagy sem Olaszország tevékenységeivel. Az egyik fő megállapítás az, hogy a két ország érdeklődési területe szinte azonos. A két ország egyetért abban is, hogy a transzatlanti régió biztonságának megőrzésében a NATO-t tartják a legfontosabb partnernek. Mindkét nemzet fegyveres erőiben reform folyik, de ezek nem vezethetnek a missziókban és műveletekben való részvétel gyengüléséhez. Annak ellenére, hogy Olaszország részvétele túl szembetűnő; megállapítottuk, hogy Magyarország arányosan nem marad el jelentősen Olaszország hozzájárulásától.

A honvédelmi törvény védelmi igazgatást érintő, 2020. január 1-jén hatályba lépett módosításai, különös tekintettel a védelmi bizottságokat érintő módosításokra

László Viktória — 2021-05-26

Modern kori világunkban a felgyorsult események és folyamatosan változó jelenségek kihatással vannak a jogszabályalkotás területére is. A rohamos tempójú globális és hazai változások szükségessé teszik a meglévő jogi szabályozások felülvizsgálatát és jogszabályaink módosítását. A honvédelmi kérdésekkel összefüggésben 2019. év folyamán indokolttá vált a szabályozásnak a felmerült és hangsúlyossá váló követelményekhez való igazítása. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen 2020. január 1-jén sor került a honvédelmi törvény módosítására.
A szerző ebben a cikkben megvizsgálja, hogy milyen előzmények, szabályozási szükségszerűségek indokolták a honvédelmi törvény módosítását. Saját szempontrendszer alapján – kategorizálva az egyes módosító rendelkezéseket – általános, átfogó képet ad a törvényi szabályozás változásairól. Kiemelten vizsgálja a védelmi igazgatás rendszerét, azon belül a megyei és helyi védelmi bizottságok szervezeti és feladatrendszerét érintő módosításokat. Célja, hogy rámutasson a szabályozás pozitív vonásai mellett az esetleges ellentmondásokra, hiányosságokra, ezzel megfontolandó felvetéseket szolgáltatva a későbbi alacsonyabb szintű szabályozás során azok megszüntetéséhez.

A Magyar Honvédség csapategészségügyének telemedicinális fejlesztési lehetőségei

Matusz Márk Péter — 2021-05-26

A cikkben ismertetem a hazai civil egészségügyi ellátó intézményekben használt főbb telemedicinális eszközöket. Azonosítom és megnevezem a működtetésük során szerzett elsődleges tapasztalatokat. Ezen gyakorlati ismeretek felhasználásával összeállítom és bemutatom a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatánál bevezetésre javasolt telemedicinális koncepciót. Végül a megtervezett telemedicinális rendszer potenciális előnyeit és rizikófaktorait is azonosítom.

Combat Support Armament of the Rapid Forces in the Hungarian Royal Defence Forces

Harka Ödön — 2021-05-26

Besides the combat-arms assets, the rapid troops of the Royal Hungarian Defence Forces also had field artillery (light howitzers), air defence artillery and anti-tank guns. The order of battle of the motorised units required the existence of one (after the autumn of 1941, two) artillery battalion(s) with vehicle-drawn assets for providing combat support. The motorised artillery battalions initially had four batteries with light howitzers, while the armoured divisions had two motorised artillery battalions. There were two artillery battalions with four (six) batteries in the mobilised organisation of the cavalry brigades (division). For ensuring defence against air attacks, vehicle-drawn air defence artillery battalions were introduced in the armoured divisions and the 1st Cavalry Division with one light and one heavy battery. Against tank attacks, there were 4–6 anti-tank guns in service used by each of the anti-tank companies of the infantry and reconnaissance battalions (in the motorised rifle brigades and hussar regiments of the armoured divisions) and the 1st Cavalry Division.

Az anyagcentrikus hadikultúra megjelenése a tengeri hadviselésben

Leib Péter — 2021-05-26

Tanulmányomban az anyagcentrikus hadikultúra tengeri hadviselésben történő megjelenésével kívánok foglalkozni. Az első részben definiálom a hadikultúra fogalmát, illetve bemutatom a mozgás-, az anyagcentrikus, illetve a gerilla- hadikultúrák általános jellemzőit. Az írás második részében azt vizsgálom, hogy a tengeri hadviselésben hogyan jelennek meg az anyagcentrikus hadikultúra jellemzői. Ennek bemutatására a tengeri hadelmélet két stratégájának, Alfred Thayer Mahan és Sir Julian Stafford Corbett munkásságára támaszkodom.

A vasúthálózatok értékelése a hadszíntéri logisztikai felderítés végrehajtásakor

Szajkó Gyula — 2021-05-26

A cikk azokat a lehetséges feladatokat vizsgálja, amelyek fontosak lehetnek a hadszíntéri logisztikai felderítéshez kapcsolódóan, a vasúti infrastruktúra-elemek és gördülő állomány értékelésekor. Az erők hadszíntérre történő átcsoportosításakor több szállítási módszert (légi, vízi, vasúti, közúti szállítást) is alkalmazhatnak a logisztikai támogatást tervező, szervező személyek attól függően, hogy a kijelölt kötelékeknek hol, mikor és milyen jellegű műveletben kell részt venniük. A vasúthálózatok ( (infrastruktúrák) felderítéséből, értékeléséből származó információk (az út és úthálózatok mellett) kiemelt szerepet tölthetnek be az erők szárazföldi mobilitási képességének fenntartásakor, amikor nagy létszámú személyi állományt és haditechnikai eszközt szükséges mozgatni. A cikkben a szerzők bemutatnak egy szemrevételezésiszempont-listát, amely a logisztikai felderítés végrehajtásához és az erők vasúton történő szállításának megtervezéséhez nyújt segítséget.