Hadtudományi Szemle

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hadkiegészítési lehetőségei különleges jogrendben

Héregi Erika — 2021-08-24

A tanulmány a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) különleges jogrendben történő hadkiegészítési lehetőségeit mutatja be. A szerző a KNBSZ – mint nemzetbiztonsági szolgálat – számára meghatározott speciális és általános katonai feladatok alapján csoportosítja az egyes főbb szakterületekhez igénybe vehető személyi állományt, illetve az esetleges gazdasági-anyagi szolgáltatásokra vonatkozó igényeket, valamint tájékoztatást ad az igényléséhez szükséges feladatokról. A tanulmány a terjedelem szűkössége miatt nem törekszik minden lehetséges szakterület felsorolására, valamint nem tárgya a speciális belső képzést igénylő feladatok személyi állományának kiegészítése, mivel különleges jogrend idején az ezen képzés végrehajtásához szükséges időtartam nem áll rendelkezésre.

Projektmenedzsment a gyakorlatban

Pölöskei János — 2021-08-24

Magyarország Kormánya „a honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló költségvetési források biztosításáról szóló 1273/2016. (VI. 7.) Korm. határozat” kiadásával történelmi jelentőségű fejlesztési folyamat útjára állította
az ország haderejét. A Magyar Honvédséget horizontálisan és vertikálisan teljes mértékben átható hosszú távú fejlesztési program célkitűzése, hogy Magyarország modern és ütőképes haderővel rendelkezzen, valamint a térség meghatározó hadiipari szereplőjévé váljon. A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési program keretein belül számos képességfejlesztési program vette kezdetét, illetve került előkészítésre. Minden egyes program egyedi, egyszeri, de ugyanakkor összetett, komplex tevékenységfolyamat, beszerzések sokaságának összessége, amelyeket az elérendő projekteredmény, a költségkeret és az időtartam determinál.

Írásunkban a hatásos projektmenedzsment érdekében a projektiroda létrehozása mellett érvelünk, bemutatva röviden a szerződések előkészítésének folyamatát, majd ezen keresztül elemezve a projektmenedzsment fontosságát.

A Független Államok Közösségének létrejötte – a három államfői találkozó, különös tekintettel Ukrajnára

Gál Marianna — 2021-08-24

A Szovjetunió felbomlása és a Független Államok Közösségének (FÁK, Közösség) megalakulása – amely a balti államokon kívül valamennyi volt tagköztársaságot magába foglalt – gyökeresen új helyzetet teremtett a térségben. Az események alakulásához nagymértékben hozzájárultak az Ukrajnában végbemenő folyamatok, különösen az 1991. december 1-jén megrendezett referendum eredményei. A tanulmány ezzel összefüggésben vizsgálja a Közösség történetének első három államfői találkozóját, mégpedig a belavezsai, az alma-atai, illetve minszki találkozókat. Végül bemutatjuk a FÁK ukrán külpolitikában betöltött szerepét.

Aszimmetrikus kereskedelmi kapcsolatok az olasz–líbiai viszonylatban

Takács Lili — 2021-08-24

Olaszországot és Líbiát szoros kapcsolatok fűzik egymáshoz a gazdasági biztonság területén, ez azonban nincs a tudományos kutatások középpontjában. Az aszimmetrikus gazdasági kapcsolatok a nagyobb állam számára politikai befolyást is biztosíthatnak. Az olasz–líbiai kereskedelmi kapcsolatok nagy részét a líbiai kőolaj és földgáz Olaszországba való exportja teszi ki, aminek a mennyisége 2011 óta jelentősen csökkent. Az ENI a legnagyobb külföldi szereplő Líbiában, így az ottani olasz befolyás egyik letéteményese. Az energiahordozók kereskedelme terén nincs olyan erős aszimmetria a bilaterális kapcsolatokban, mint az egyéb termékek terén, hiszen Líbia egy úgynevezett rentier state, így az Olaszországba irányuló szállításra szüksége van. A kereskedelmi kapcsolatok egyéb területein erős aszimmetria van Olaszország irányába, bár az arab tavasz óta líbiai piaci részesedése csökkent.

A szimbólumok egyetemes értékmegőrző szerepe

Kanyó Mária — 2021-08-24

A szimbólumok az emberi közösségek kultúrájának szerveződésében meghatározó fontosságú elemek. Minden társadalom szimbólumrendszere kulcsszerepet játszik értékei, céljai megjelenítésében, a közösségi identitás megteremtésében, valamint egyik
legfőbb eszköze a tradicionális tapasztalatok továbbadásával a kultúra átörökítésében. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, milyen célok mentén születnek a szimbólumok, a társadalmi, illetve a szervezeti kultúra jelentéshordozóiként hogyan válnak a csoportazonosulás
kifejezőivé, valamint milyen folyamatok során lesznek a társadalomértelmezés legfontosabb eszközei.

Stratégiai kommunikáció: fókuszban az állam és a haderő

Németh József Lajos — 2021-08-24

A 2001-es terrortámadások után politikai és katonai vezetők egyre többet használják a „stratégiai kommunikáció” kifejezést. Ennek eredményeként napjainkban sok definíció használatos a fogalom leírására, mégis, jelentős kihívásokkal nézünk szembe akkor, ha azt annak mélységében kívánjuk megérteni. A jobb megértés érdekében és az eddig elvégzett kutatások alapján a szerző a stratégiai kommunikáció megértését – különösen intézményi kötődése miatt – az állam és haderő vonatkozó erőfeszítései alapján látja célravezetőnek és a további kutatások szempontjából jelentősnek. A szerző egyes vonatkozó példák rövid, lényegre törő bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a témakör tartalmi összetevői legfontosabb szereplőinek az állam és a haderő tekinthetők.

Charles Edward Callwell és a kisháborúk ciklikus természete

Jobbágy Zoltán — 2021-08-24

Jelen tanulmányban a szerző a nemzetközi rendszer ciklikusságát alapul véve egy Magyarországon kevésbé ismert brit klasszikus, Charles Edward Callwell kisháborúkra vonatkózó főbb megfigyeléseit mutatja be. Tanulmányában egyértelműsítí, hogy Callwell kisháborúkra vonatkozó leírása nagymértékben egyezik a 21. század első két évtizedében kirobbant konfliktusok főbb sajátosságaival. Callwell művében egyértelműen megmutatkozik hogy a szimmetrikus és az aszimmetrikus jelleg, a magas és az alacsony intenzitás, az állami és a nem állami szereplők, a reguláris és az irreguláris haderők, valamint a hagyományos és a nem hagyományos hadviselés keveredése magában hordozza úgynevezett szürkezónás állapotok kialakulásának lehetőségét.

Az Ansaldo kisharckocsi

Harka Ödön — 2021-08-24

Az 1930-as évek katonai gondolkodóinak elméleti megközelítése sok szempontból (például: a kisharckocsi alkalmazási feladatainak meghatározása) összhangban állt a gyakorlati tapasztalatokkal. A stratégák jól mérték fel a kisharckocsik adottságait és a bennük rejlő lehetőségeket. Az 1938-as hadgyakorlat során azonban világossá váltak az utánpótlás-szervezéssel (üzemanyag-fogyasztás), a járművek karbantartási igényeivel (motorikus és futómű meghibásodások) kapcsolatos problémák, nem beszélve azok alkalmazásával kapcsolatos egyes nézetek túlhaladottságáról. A kisharckocsik alkalmazása vonatkozásában nyilvánvalóvá vált a katonai tervezők számára az, hogy a kisharckocsikat nem elaprózva, hanem tömegesen célszerű bevetni, továbbá az is, hogy a járművek hatékony tömeges mozgatásához elengedhetetlenül szükséges az egységek parancsnokai és az egyes alegységek vezetői közötti kommunikáció.

Évtizedes késéssel érkező légi támogatás?

Lesták Tamás — 2021-08-24

Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje (USAF) az utóbbi két évtized aszimmetrikus műveleti igényei alapján egy célzott, kifejezetten az alacsony intenzitású, földi támogató szerepkörre optimalizált beszerzési programot hajtott végre. A program szakaszai, végkifejlete számos problémát felfedett, elsősorban az eredeti elvárások és célkitűzések, valamint az időközben már megváltozott műveleti környezet különbségei okán. Megvizsgálom, hogy az aszimmetrikus képességek túlsúlya továbbra is érvényesül-e, illetve a konvencionális képességek esetleges előtérbe kerülése mennyiben befolyásolta a program sikerességét.

Hadtörténelmi tanulságok egy új csapatnem megszervezéséről – Rohamtüzérség, avagy önjáró tüzérség

Mátyás Botond — 2021-08-24

A II. világháború során megszületett rohamtüzér csapatnem jelentős változást hozott a tüzérség történetében. Az önjáró és páncélozott tüzérségi löveg új harceljárások kidolgozását, új szervezeti struktúrát és csapatszellemet követelt meg, így az 1.
rohamtüzér osztály felállítása során levonható hadtörténelmi tapasztalatok hasznosak lehetnek a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében felállítandó új, önjáró tüzérosztály megszervezésekor.

A civil-katonai kölcsönhatás jelentősége súlyos ABV-események kezelése során

Őze Zoltán — 2021-08-24

Más katonai funkciókhoz és tevékenységekhez hasonlóan előfordulhat képességhiány, illetve bizonyos esetekben átfedés a nemzeti és a NATO védelmi intézkedések és eljárások területén egy lehetséges atom-, biológiai, vegyi (ABV-) incidens bekövetkeztekor. Az ilyen hiányosságokat, eljárásbeli különbségeket még az esemény bekövetkezése előtt célszerű azonosítani, hogy a védekezés során megvalósuló együttműködés minél gördülékenyebben történjen, és a lehető leghatékonyabbak legyenek az ellenintézkedések.

Hogyan teremtsünk jobb kiindulási feltételeket a NATO-erők és a befogadó nemzet sikeres együttműködéséhez, áthidalva a szakadékot a 3. cikkely szerinti tevékenységek támogatása és a NATO-erők mozgósításához szükséges háborús követelmény között súlyos ABV-incidens esetén? A szerző erre keresi a választ.