Hadtudományi Szemle https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz <p>A<strong> Hadtudományi Szemle</strong> online és 2019-től nyomtatásban is megjelenő folyóirat, tudományos-közéleti irányvonalú, negyedévenként megjelenő orgánum. Az újság a hadtudományok, a védelmi szféra tevékenységét érintő tanulmányok, írások megjelentetését tűzte ki célul. Ez magába foglalja a hadtörténelem, a biztonságelmélet, a védelmi igazgatás, a nemzetbiztonság, valamint katonai területek széles skáláját, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb tudományokkal foglalkozó kérdéskörök megjelentetését.</p> Ludovika Egyetemi Kiadó hu-HU Hadtudományi Szemle 2676-9816 A kibervédelem szerepe az Európai Unió közös biztonsági és védelmi politikájában https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5347 <p>A műveleti térként megjelenő kibertér számos kérdést vet fel, ami a vele kapcsolatos stratégia és politika átalakítását követeli meg, így nemzeti és uniós szinten is szükséges áttekinteni az általa jelentett kihívásokat. A kibernetikai fenyegetések egyik jellegzetessége, hogy nemcsak technikai válaszokat igényelnek, hanem stratégiai megoldásokat is. A számítástechnikai-internetes támadók vagy bűnözők jelentkezhetnek geopolitikai, kulturális és gazdasági síkon egyaránt, ennek megfelelően az egyesült Európa biztonsági és védelmi erőfeszítéseinek valamennyi fent említett területre ki kell terjedniük, mert az ilyen típusú veszélyeztetés közvetlenül vagy közvetve hatással van a tagországok minden szintű tevékenységére. Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája példaszerű következetességgel, egységesen kezeli a kiberfenyegetéseket. Jelen írás arra keresi a választ, hogy az EU új kiberbiztonsági stratégiája milyen eszközökkel járul hozzá a kontinens átfogó biztonság- és védelempolitikájához.</p> Bihaly Barbara Copyright (c) 2021 Bihaly Barbara https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 45 55 10.32563/hsz.2021.3.4 Building NATO Collective Defence Capabilities in Northeastern Europe I https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5275 <p>The basis of NATO’s existence is the collective defence of Allies, its population and borders. Assurance and deterrence measures and activities implemented in Northeast Europe aim to build NATO’s common defence potential and deter potential aggression against NATO members. Assurance activities began in 2014, defined at the NATO Summit in Wales. They respond to the changed security situation on NATO’s eastern borders with Russian activities, the illegal annexation of Crimea, destabilisation activities and military involvement in eastern Ukraine. Increasing military activities and concentration of Russian military forces near NATO’s eastern borders, accompanied by hybrid warfare activities against the Northeastern European NATO members, followed. After the NATO Summits in Warsaw (2016) and Brussels (2018), NATO assurance and deterrence measures have been launched as a response to perceived threat. They aim to strengthen the Eastern Allies’ defence and deter and prevent any potential aggression while building Allied collective defence capabilities.</p> Boros Goran Copyright (c) 2021 Boros Goran https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 57 68 10.32563/hsz.2021.3.5 Internal Security Challenges in China https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5238 <p>Our series of studies would like to draw attention to the fact that China, which has so far had considerable foreign policy experience, is also forging serious capital from dealing with its own internal conflicts. A diverse, high-spread country is testing the effectiveness of ‘soft power’ in its provinces. Without foreign policy adventures, these locations provided the Chinese Communist Party with adequate experience in resolving certain types of conflicts. Uyghur, Tibet, Inner Mongolia, Hong Kong, Macao embody archetypes of problems that pose a direct threat to the Chinese state. In addition to regional conflicts, we can also consider the problems of the Christian community of about one hundred million. Uyghur is an excellent example of how to achieve results along the fault lines of cultures and religions. The first part of the series of studies shows how Uyghurs with significant separatist traditions have been persuaded to make ‘modern life’ the same as accepting the Chinese order. Through the Uyghurs, China is learning how to refine its methods concerning Muslim countries in Central Asia.</p> Kocsi János Gyula Vukics Ferenc Copyright (c) 2021 Kocsi János Gyula, Vukics Ferenc https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 69 87 10.32563/hsz.2021.3.6 Az európai védelem gazdasági megalapozása a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/3460 <p><strong>Az európai védelem gazdasági megalapozása a 2021‑2027‑es uniós költségvetési ciklusban</strong></p> <ol start="2018"> <li class="show">június 13-án az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Védelmi Alap (angol rövidítéssel:&nbsp;EDF)<a href="#_ftn1" name="_ftnref1">[1]</a> létrehozására, mely kerettervezet az Európai Védelmi Cselekvési Terv (European Defence Action Plan – EDAP)<a href="#_ftn2" name="_ftnref2">[2]</a> részeként került bejelentésre. A javaslattétel hátterében a tagállamok védelmi kiadásainak 2015. évi rekord alacsony szintje (GDP 1,4%-ára csökkentek), valamint az egy évtizede tartó, évi 2 milliárd euróra becsült védelmi célú tagállami ráfordítások elmaradásának felismerése állt, annak tükrében, hogy mindeközben az Egyesült Államok, Kína és Oroszország ambiciózusan tovább fejlesztették védelmi képességeiket.<a href="#_ftn3" name="_ftnref3">[3]</a> 2017&nbsp;júniusában az EDF létrehozásának javaslata elfogadásra került,<a href="#_ftn4" name="_ftnref4">[4]</a> ezzel pedig előzmények nélküli, új programként megjelent a 2021-2027-es évekre szóló hosszú távú uniós költségvetésében. Az Európai Unió többéves pénzügyi keretére (angol rövidítéssel:&nbsp;MFF)<a href="#_ftn5" name="_ftnref5">[5]</a> tett végleges döntés elfogadásáig a tárgyalási javaslatok alapján arra lehet következtetni, hogy 13 milliárd EUR költségvetési és további 10,5 milliárd EUR költségvetésen kívüli<a href="#_ftn6" name="_ftnref6">[6]</a> kerettel fog az új program meghirdetésre kerülni. Magyarország számára ez hozzávetőlegesen évi 123 millió EUR képességfejlesztésre<a href="#_ftn7" name="_ftnref7">[7]</a>és ezen felül további kutatási célokra elnyerhető<a href="#_ftn8" name="_ftnref8">[8]</a> uniós forráshoz jutást jelent, amit haderő-korszerűsítésre, közvetve pedig hazánk geopolitikai helyzetének megerősítésére tud felhasználni.</li> </ol> <p><strong>Kulcsszavak:</strong> védelemgazdaság, Európai Védelmi Alap, MFF tárgyalás, honvédelmi kiadás</p> <p>&nbsp;</p> <p><a href="#_ftnref1" name="_ftn1">[1]</a> EDF: European Defence Fund</p> <p><a href="#_ftnref2" name="_ftn2">[2]</a> EDAP: <a href="https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/AUTO/?uri=celex:52016DC0950">European Defence Action Plan</a></p> <p><a href="#_ftnref3" name="_ftn3">[3]</a> Az Egyesült Államok az unió védelmi kiadásainak kétszeresét fordította védelemre 2015-ben, Kína pedig egy évtized alatt mintegy 150%‑kal növelte meg védelmi költségvetését, míg Oroszország GDP-jének 5,4%-át védelmi kiadások tették ki 2015-ben.</p> <p><a href="#_ftnref4" name="_ftn4">[4]</a> Communication from the Commission to the European Parliament, the Council and the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, Launching the European Defence Fund COM(2017)295</p> <p><a href="#_ftnref5" name="_ftn5">[5]</a> MFF: Multiannual Financial Framework</p> <p><a href="#_ftnref6" name="_ftn6">[6]</a> Az Európai Unió katonai kapacitások fokozását célzó fejlesztéseket nem, de hadiipart is érintő kutatás-fejlesztési tevékenységeket, védelmi célú stratégiamegvalósítást támogathat.</p> <p><a href="#_ftnref7" name="_ftn7">[7]</a> eszközbeszerzésre, például: dróntechnológia vagy helikopterbeszerzésre fordítható</p> <p><a href="#_ftnref8" name="_ftn8">[8]</a> védelmi technológiák kutatása, például: elektronika, titkosított szoftverek, robottechnológia</p> Nyerges Tímea Copyright (c) 2021 Nyerges Tímea https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 14 3 A katonai erények változása a 19. században Nyugat-Európában és Magyarországon https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5450 <p>A hadsereg tagjainak erényei, azaz a katonai erények a társadalmi és a politikai környezet függvényei. A 19. században Európa és benne Magyarország jelentős társadalmi és politikai változásokon ment keresztül, aminek következtében a bátorság, a becsület, a hűség, a vezetői erény és a fegyelmezettség a korábbitól eltérő tartalommal töltődött meg. A nyugat-európai és a magyar fejlődés között voltak hasonlóságok, ám a különbségek szembetűnőbbek. Nyugat-Európában a hazaszereteten nyugvó bátorság, a nemzeti társadalomhoz kötődő becsület, hűség, vezetői erény és fegyelmezettség kapott nagyobb szerepet. Magyarországon viszont az istenfélelmen (és a vezetőktől való félelmen) nyugvó bátorság, illetve a katolikus uralkodó vezette társadalomhoz kötődő becsület, hűség, vezetői erény és fegyelmezettség.</p> Boda Mihály Copyright (c) 2021 Boda Mihály https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 89 104 10.32563/hsz.2021.3.7 A katonai törzs evolúciója és fejlődési perspektívái https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5449 <p>A katonai szervezetek életének manapság elválaszthatatlan része a törzs, a végrehajtó alegységek alsó szintjeitől a felsővezetésig elmenően. Jelen tanulmány egyrészt a NATO szövetségi rendszerében ma használt funkcionális törzs szervezeti formájának kialakulását, illetve az azt előidéző történelmi folyamatokat mutatja be, másrészt a kialakult struktúra által támasztott kihívásokat és e működési modell további fejlődésének lehetséges irányát jelöli ki.</p> Fazekas Ferenc Copyright (c) 2021 Ferenc Fazekas https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 105 118 10.32563/hsz.2021.3.8 Karitatív tevékenység a Nagy Háború idején Magyarországon, valamint Nagy-Britanniában és Franciaországban https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5464 <p>Tanulmányomban a nők karitatív munkában és a jótékonysági szervezetekben vállalt szerepét vizsgálom. Bemutatom az egyik legismertebb jótékonysági egyesület, az Auguszta-alap tevékenységét és jelentősebb akcióit. Emellett megvizsgálom a jószolgálat terén működő egyik legkiemelkedőbb arisztokrata hölgy, Apponyi Franciska fóti aktivitását. A megannyi karitatív szervezet és személy kezdeményezései közül kiemelek néhány fontosnak tűnőt. Végül két Antant-állam, Nagy-Britannia és Franciaország jelentősebb karitatív akciót mutatom be.</p> Molnár Zoltán Copyright (c) 2021 Molnár Zoltán https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 119 130 10.32563/hsz.2021.3.9 Az Iszlám Állam visszatérésének veszélye az iraki kisebbségekre nézve https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5426 <p>A veszélyeztetés egy nem kívánt történés bekövetkezésének lehetősége, azaz olyan helyzet, amelyben nem biztosan, de valamikorra eséllyel kialakulhat bizonyos károkozás, s ez félelemhez, a biztonságérzés megszűnéséhez vezet. Sajnos, Irakban még ma is sokan veszélyben érzik magukat, mert az Iszlám Állam mint kalifátus ugyan megszűnt, de sejtekben tovább él tulajdonképpen bárhol a világon, s ezek tagjainak radikális nézeteiből adódóan kiújulhat a tevékenysége. A veszélyérzet szubjektív, hiszen az is érzékelhet fenyegetettséget, aki objektíven nincs veszélyben. Fontos, hogy az egyéni mellett létezik közösségi érzékelés is. Fontos tehát megkülönböztetnünk az egyén vagy csoport által érzékelt valós vagy vélt veszélyeket, különösen, amikor kockázatelemzéssel foglalkozunk. Ha felmerül valamilyen kihívás vagy veszélyérzet egy embercsoport részéről, a legtöbb esetben annak valós alapja van, s foglalkozni kell az okával és a megoldás keresésével. Az alábbiakban az elméleti keretek áttekintését követően az Iszlám Állam újjáéledésének kockázatait vizsgálom meg különösen azokra a kisebbségekre nézve, amelyek korábban fő célpontot jelentettek harcosai számára.</p> Szilágyi-Kiss Hajnalka Copyright (c) 2021 Szilágyi-Kiss Hajnalka https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 131 145 10.32563/hsz.2021.3.10 The Importance of Statebuilding: Additional Contributions from a Military Perspective https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5172 <p>Since the early beginning, stability, prosperity and security have been core values for the members of the transatlantic community. Efforts have been made for reconciliation over human lives lost in war, to understand and to solve dramatic changes in societies, to rebuild economies after heavy losses in goods, and to repair and maintain destroyed basic infrastructure; these are still ongoing concerns that present periodical challenges for all participating states. Statebuilding approaches can be described in many theoretical ways, but in practice – based on historical experience – they can be either peaceful or very bloody. In order to realise unknown and extreme factors and to give them adequate answers there is an urgent need for a stable, reliable and effective system.<br />The Hungarian Defence Forces has a long history in peace operations, however, the latest missions conducted, especially in the Balkans and in Afghanistan, provided lots of useful experience related to different statebuilding efforts. In this paper the authors explain the basic general relations between state and the military, in normal – or ideal – circumstances, illustrated – as a comparison – with different elements and factors in statebuilding efforts in case of extreme conditions such as war, failing states or even a hypocritical emergence of state-like entities.</p> Németh Lajos József Boldizsár Gábor Copyright (c) 2021 József Németh Lajos, Boldizsár Gábor https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 5 15 10.32563/hsz.2021.3.1 A gyorsfegyvernem hivatalos létrejötte Magyarországon https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5331 <p>Csaknem két évvel Gorondy-Novák Elemér tábornok jelentésének2 megszületése után Horthy Miklós kormányzó döntést hozott a kerékpáros és gépkocsizó gyalogság, a lovasság és a páncéloscsapatok egy fegyvernembe történő összevonásáról. A gyorsfegyvernem megszervezéséről szóló rendelkezés3 azonnali hatállyal elrendelte valamennyi kerékpáros és gépkocsizó gyalogos alakulat, a lovasság és a páncéloscsapatok egy fegyvernembe történő összevonását. Az új fegyvernemhez tartozó katonák egyenruha-hajtókája egységes színt (kék) kapott, az egyes csapatnemeket megkülönböztető jelvényekkel látták el. A rendelkezés szerint a fegyvernem tisztjelöltjeinek akadémiai kiképzése összevontan, de csapatnemenként differenciáltan valósult meg, a tisztek együttműködési készségét közös gyakorlatokkal, illetve a csapatnemek közötti átvezénylésekkel célozták meg fejleszteni.</p> <p><a href="#_ftnref1" name="_ftn1"></a></p> Harka Ödön Copyright (c) 2021 Harka Ödön https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 17 24 10.32563/hsz.2021.3.2 A koalíciós haderők által alkalmazott fegyverrendszerek a jemeni konfliktusban https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5445 <p>A rendkívül sokszereplős jemeni konfliktus több olyan elemet is hordoz magában, amely elemzésre érdemes. A 2015-ben kezdődött – több térségbeli arab államot is magában foglaló – koalíciós katonai intervenció sok szempontból érdekes tapasztalatokat hozott. A koalíció két legerősebb és műveleti szempontból legaktívabb tagja Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. Mindkét állam hadereje szinte teljes spektrumát felvonultatta, valamennyi haderőnemük kivette részét a műveletekből. A szaúdiak és az Emirátusok részvételében közös pont a nagy mennyiségű és igen fejlett – elsősorban amerikai és európai – haditechnika alkalmazása. A konvencionális fegyverek nagyarányú bevetésének azonban nem egységes a mérlege; a hatékonyság, a pontosság és az eredményesség terén egyaránt komoly kritikák fogalmazódtak meg. A tanulmány a két ország által bevetett haditechnikai eszközöket, valamint azok alkalmazásának tapasztalatait vizsgálja.</p> Lesták Tamás Copyright (c) 2021 Lesták Tamás https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 25 43 10.32563/hsz.2021.3.3 A felkelések és a rákkutatás interdiszciplináris megközelítésben https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5364 <p>Az elmúlt évtizedekben jelentős hangsúlyeltolódás tapasztalható a háború megvívására és a hadviselésre vonatkozó ismeretekben. A nem 5. cikkely szerinti válságkezelő műveletekkel, azon belül is a felkelésellenes hadműveletekkel kapcsolatos katonai ismeretek fontossága megnőtt. Jelen cikk szerzői a vonatkozó szakirodalomban meghatározó szerepet játszó David Galula francia katonai gondolkodót alapul véve azt vizsgálják, hogy a felkelések létrejötte és a daganatos betegségek kialakulásának menete milyen mértékben mutat hasonlóságot. Mivel mindkét esetben változó intenzitású, elhúzódó folyamatról van szó, a vizsgálat jobban értelmezhetővé teszi e műveletek sajátosságait, továbbá biztosítja azok árnyaltabb vizsgálatát. A fő pontokon megtalálható egyezés egyértelműsíti, hogy a felkelések és a rák kialakulása különböző szinteken elhelyezkedő, hasonló jellegű folyamatok kölcsönhatásának eredménye.</p> Jobbágy Zoltán Bakos Csaba Attila Molnár Ádám Copyright (c) 2021 Jobbágy Zoltán, Bakos Csaba Attila, Molnár Ádám https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 147 162 10.32563/hsz.2021.3.11 A gépi érzelmek a fegyveres erőknél és az autonóm rendszerekben https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/hsz/article/view/5454 <p>A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb az igény olyan gépekre, amelyek a mostaniaknál „emberibben” képesek működni. Ehhez elengedhetetlen az érzelmek gépi érzékelése és utánzása. Az alábbiakban először bemutatjuk, hogy egy gép mennyiben képes kezelni az érzelmeket, valamint a terület fejlődését és többféle felhasználási lehetőséget a különféle fegyveres erők számára. A szélesebb áttekintést végül a gépi autonómiára szűkítjük, ahol bizonyítani igyekszünk hipotéziseinket, miszerint a mesterséges érzelmek alkalmazása lehetővé tenné a gépek erkölcsi érzékének kialakítását, valamint növelné az autonóm rendszerek hatékonyságát.</p> Fehér András Négyesi Imre Copyright (c) 2021 Fehér András Tibor, Dr. Négyesi Imre ezredes https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2021-12-14 2021-12-14 14 3 163 176 10.32563/hsz.2021.3.12