Hadtudományi Szemle

Erős Hit, erős akarat!

Gergi Erna

„Erős akarat minden akadályt legyőz, erős akarat csak erős hitből fakad.”^1[1] Magyar Királyi Jutasi Honvéd Altisztképző és Nevelőintézete jelmondata. Rövidített változata a mai napig az altisztképzés hitvallása, melynek állandó aktualitása a következő évszázadra is remélhetőleg fenn tud maradni. Van különbség a legénységi a tiszti vagy éppen az altiszti hivatástudat között? Alapjaiban biztosan nemleges a válasz, de feladatuk és felelősségeik tekintetében vannak különbözőségek. A tanulmány körbejárja az altisztek hivatásának legfontosabb kérdéskörét és azok erkölcsi és etikai, morális jellemzőit, múltbeli visszatekintésben és a jelenben. Megfogalmazva a legfontosabb kompetenciákat.

[1] Szentesi 48-as Népkör 1871. szeptember 24-én tartott zászlóavatáson, a bemutatott új zászlón szereplő jelmondat, mely az átélt és a várható küzdelmekre utalt. Bezdán 1974.

Az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos alapkiképzést végzett, 13. évfolyamos honvéd kadétok pályamotivációs vizsgálata

Balogh Zsolt — 2025-07-16

A vizsgálat a honvédelem ágazati képzésben tanuló utolsó éves kadétok pályamotivációját mérte fel annak megismerése céljából, hogy a tanulói jogviszonyuk alatt vállalt Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szolgálat és az azzal járó 2024 szeptemberében, az utolsó tanév első hónapjában végrehajtott öt hetes katonai alapkiképzés mennyire befolyásolta őket a katonai pályaválasztás terén. A felmérés módszere egy 72 válaszadási lehetőséget tartalmazó – jellemzően négyfokú Likert-skálás – kérdőív. A vizsgálatba a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Technikum és Szakközépiskola 13. évfolyamban tanulói jogviszonnyal rendelkező, Honvédelem ágazati képzésben résztvevő 30 diákját vontuk be. A vizsgálat megerősítette azt a feltételezést, hogy az alapkiképzés erősítette a katonai pálya iránti motivációt. A honvédség pozitív megítélése erősödött, a válaszadók 70%-a nyilatkozta, hogy tanulmányait katonai tanintézetben vagy katonai ösztöndíjjal folytatja. A kérdőív részét képezte annak felmérése is, hogy milyen okok miatt vállaltak katonai szolgálatot. Generációjukra jellemző válaszaikban a közösségi élmény, képességeik határainak megismerése, a gyakorlati tapasztalatszerzés nagyobb súllyal szerepelt, mint az igért jövedelem. A mérés alapján feltételezhető, hogy a tartalékos szolgálat vállalásával, az érettségi utáni katonai pályaválasztás alternatívája felerősödik. A vizsgálat eredményeinek általános értelmezéséhez indokolt lehet a célcsoport számának növelése, több Honvéd Kadét Programban részt vevő intézmény bevonása.

Testnevelés a hadtudomány kezdetén

Cservenyák József — 2025-07-16

A hadtudomány már az ókorban is meghatározó tényező volt, és amelyik hadvezér vagy törvényhozó belátta ennek fontosságát, az úgy készítette fel harcosait, hogy azok a háborúkat meg is tudják nyerni. Ennek egyik alappillére volt a testi nevelés és az ezzel összefüggésben álló szellemi és mentális fejlesztés is, amelyek hozzájárultak a katonai erények kialakulásához és a társadalom stabil felépítéséhez. Az ókori hadviselésben a fizikai kontaktus volt a meghatározó, így a hangsúlyt a testi küzdelem, a fegyverforgatás és a páncélban való menetelés kapta. Ezekre való felkészítést a funkcionalitás vagy az egész életen át tartó katonai felkészítés jellemezte.

A reziliencia jelentése és fogalmi fejlődése

Szöllősi Annamária — 2025-07-16

A tanulmány célja a reziliencia fogalom értelmezési tartományának feltérképezése, amely megfelelő viszonyítási keretrendszert biztosíthat a tématerület további kutatásához. Ennek érdekében az ökológia, a pszichológia, a filozófia és a politikatudomány hazai és nemzetközi releváns szakirodalmának áttekintésére támaszkodik, kiemelve a kiválasztott tudományágakban megjelenő rezilienciaértelmezések sokszínűségét. A tanulmány rávilágít a reziliencia és a rezisztencia fogalmak közötti etimológiai és szemantikai különbségekre. Kiemelt figyelmet fordít továbbá a reziliencia terminusának multi- és interdiszciplináris jellegére és a fogalom meghatározásával kapcsolatos nehézségek áttekintésére.

Fenyegetés és elrettentés, különös tekintettel a kommunikációra az ókorban

Fári László Márton

Napjainkban a modern fenyegetési, elrettentési és kommunikációs eljárások ismerete és alkalmazása mind stratégiai, mind pedig taktikai szinten egyaránt természetesnek mondható hadművészeti szempontból. Ugyanakkor a szerző szerint fontos és érdekes tanulmányoznunk az ókorból a fenti területeken eddig napvilágra került tudományos eredményeket, mivel azok számos tanulsággal szolgálhatnak napjainkban is.

Harc Róma örökösei közt: a frank–langobárd háborúk (571–590)

Beck Attila — 2025-07-16

A Nyugatrómai birodalom megszűntével átalakult Európa térképe. A korábbi nagy birodalmak helyébe kisebb királyságok léptek. Ezen új államokat a korábban hun alattvaló vagy római szolgálatban levő germán népek alapították. Az államszervezés mellett ezek az új hatalmak időről időre háborúkat vívtak egymás ellen, hogy területüket és politikai befolyásukat kiterjesszék. A korszak két nagyhatalma, a Frank és a Langobárd Királyság, többször keveredett egymással fegyveres konfliktusba, amelyet mindkét fél más katonai elképzelések mentén vívott meg.

A háború mint a politika folytatása más eszközökkel

Boda Mihály — 2025-07-16

A „háború” és a „politika” összefüggő fogalmak. Carl von Clausewitz (1780–1831) leghíresebb háborúmeghatározása is azt emeli ki, hogy a háború nem más, mint „a politikai érintkezés folytatása, annak más eszközökkel való megvalósítása”. A két fogalom univerzális összefüggését azonban a 20. század végén többen vitatták. Azt állították, hogy a háború csak annak a korszaknak a politikájával függött össze, amelyben Clausewitz is élt, illetve hogy maga Clausewitz sem gondolta ezt másként. Az alábbi tanulmány az ellenvetés részletes bemutatása után megvizsgálja a háború és a politika viszonyának történetét a háború megjelenésétől kezdve a 20. század végéig. A vizsgálat alapján az a következtetés vonható le, hogy a háború mindig összefüggött a politikával, így annak meghatározásából nem is hagyható ki a politika fogalma.

A „háború köde” tegnap és ma

Varga Nóra — 2025-07-16

A tanulmány célja ismertetni a „háború köde” elméletét, annak hátterét, majd ezután párhuzamba állítani a múlt és a jelen hadviselését övező bizonytalanság jellemvonásait, okait és körülményeit. Az írás vezérfonala az a gondolat, hogy a háborúkat övező bizonytalanság mindig a hadviselés szerves része lesz, ezt kiküszöbölni aligha lehet. Fontos azonban elgondolkodni azon, hogy a módszerek és eszközök, amelyekkel tisztánlátásunkat igyekszünk elősegíteni, valójában nem teszik-e még sűrűbbé azt a bizonyos ködöt.

The Current Challenges of Security and Public Safety the Defence Administrative Context of Their Management

Kondás Kornél — 2025-07-16

Safe life, or rather the time spent in public security has been a constant, determining factor for a healthy form of social coexistence since the beginning of time. For this reason, I have decided to write my present study on this topic, in which I pay special attention to some aspects of the concept of security, also content-related issues of the definition and global factors that threaten everyday life. Following the description of security anomalies related to the international situation, I analyse Hungary’s interpretation of security and defence policy, and introduce the description of Hungary’s new national security strategy. Taking public security under scrutiny, the organisational system guaranteeing Hungarian public security is described, the maintenance task of which is one of the obligations of the Hungarian state. The main theme of my work is related to these ideas and I believe that it analyses such a defining issue, the development of which is extremely important for every state.

Doctrine by Necessity

Lóránt Szabolcs — 2025-07-16

This study examines Russia’s 2024 nuclear doctrine modification in the context of its technological advancements and strategic challenges between 2020–2024. Drawing on the Nuclear Scepticism Theory and the Conventional Balance of Forces thesis, the analysis demonstrates that Russia’s doctrinal changes represent a deliberate lowering of the nuclear threshold driven primarily by conventional military considerations rather than technological developments. While Russia emphasises its hypersonic weapons capabilities, the article reveals that doctrinal shifts correlate more closely with conventional military challenges exposed during the Ukraine war than with advances in weapons systems. The findings contribute to our understanding of how states adjust their nuclear strategies in response to conventional military pressures despite possessing sophisticated military technologies.

Közösségi finanszírozás a harctéren

Farkas Gábor — 2025-07-16

Már az orosz–ukrán háború kitörését követő első napokban megjelentek az internetes videómegosztó portálokon tartalmak, amelyeken házilag átalakított, eredetileg polgári célokra szánt drónokkal hajtanak végre harcéri műveleteket. Ezek a videók rövid időn belül jelentős médiareprezentáltságra tettek szert, emiatt egyre több „tartalomgyártó” alakulat kezdett hasonló tevékenységbe. A világ számos részéről tömegek kezdtek szimpatizálni az újfajta fegyvernem kialakulásával, és nem kizárólag a videók népszerűsítésével, de anyagi juttatásokkal is elkezdték támogatni a csapatokat annak érdekében, hogy újabb és újabb harctéri műveletet ábrázoló tartalmat készítsenek. Ennek folyamán kialakult egyfajta szimbiózis, amely egyfelől a harcoló csapatok financiális igényeit, másfelől az „interneten figyelő” tartaloméhes közönség vágyait elégíti ki. Jelen munkánkban ennek a már-már bizarr, szociális médián alapuló háborús finanszírozási formának a megvalósulását, a mögöttes emberi tulajdonságokat és a harcoló csapatok közösségi adományért folyó versengését vizsgáljuk.

„Rajta hát, nemes magyarok!”

Matányi Marcell — 2025-07-16

A Natio Hungarica, valamint az exercitus hungaricus két középkori eredetű fogalom, amelyekre az évszázadok során vastag jelentésrétegek rakódtak. Hogyan reflektált a Magyar Királyság társadalma a 18. század végén mindenhol megjelenő polgári eszmékre? Hogyan képzelte el saját szerepét a Habsburg Birodalom katonai erejében? A francia forradalmi háborúk új kihívásokat állítottak a hadseregszervezés elé az összes európai államban. Így Európa-szerte egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a patriótatudatú területvédelmi erők mint a hadkiegészítés szerves részei. Dolgozatomban a Magyar Királyság társadalmának önmagáról alkotott önvédelemképét és annak ideológiai vetületét igyekszem felhelyezni a sokszínű Habsburg Birodalom gondolattérképére.

A magyar királyi 1. rohamtüzér osztály törzsütegének tiszti kara

Mátyás Botond Hunor — 2025-07-16

A rohamtüzérség az első világháború harctéri tapasztalatai alapján született meg. A fiatal csapatnem a második világháború során bizonyította szükségességét a gyalogság harcának támogatása terén. A Magyar Királyi Honvédségben 1942 tavaszán kezdődött el az új csapatnem megszervezése, amelyet korszerű magyar és német gyártmányú rohamtarackokkal szereltek fel. Elsőként jött létre Barankay József százados vezetésével az 1. rohamtüzér osztály. Az osztály 1944 áprilisa és 1945 februárja között vett részt a szovjetek elleni műveletekben, és ezalatt komoly hírnévre tett szert. Jelen munka az osztálytörzs tisztjeinek életútját hivatott bemutatni.

A szakcsoportos felkészítés jelene és jövője a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemében

Pászthory Domokos Balázs — 2025-07-16

A Magyar Honvédség kötelékében beszerzett, valamint gyártott 21. századi haditechnikai eszközök a védelmi képesség növekedésének új horizontját nyitották meg a harcoló és harctámogató alegységek előtt. A haderőfejlesztés fókuszában ugyanakkor a katona szerepel, aki ezen haditechnikai képességnövekedés lehető legnagyobb léptékű kiaknázását lehetővé teszi. A tanulmány az egyéni beosztásra történő szakkiképzés első lépcsőfokát: a szakcsoportos felkészítést vizsgálja a szárazföldi erők vonatkozásában; az eddigiekben alkalmazott eljárásrend, egy NATO-partner haderő mintája, valamint a KF41 LYNX gyalogsági harcjármű példája mentén.