Hadtudományi Szemle

Report NATO 2030: Italy in a Changing Alliance

Göblyös Bence — 2022-02-17

In March 2020, a group of experts was appointed by secretary General Jens Stoltenberg to examine the situation of the Alliance in these uncertain times and to provide a proposition for the principles of the Alliance for the coming decade. After the completion, the Report mostly stayed under the radar. My goal is to identify those fields in which Italy can take a leading role, or on the contrary: the fields in which Italy has more to do. During my research, my method was to find the Report’s most significant recommendations and to assess Italy’s position on the issue, trying to find the main implications for Italy. I identified four major fields in which the changing NATO goes lack consensus, and causes intra-Alliance frictions. One of these is the question of Russia. Italy has a good relationship with the old rival, but NATO – not excluding the possibility for cooperation – has a way more negative perspective about Russia. Almost the same stands for China. Italy’s and several other Member States’ relationship with China causes some controversy among the Allied States. Among other factors, these cause strategic divergencies in the Alliance. Different friends and adversaries, different interests and values sometimes make the cooperation hard. Because of this, it is of utmost importance to improve political coordination and cooperation. The most important field, in which Italy can take a leading role is the Southern Strategic Direction. Italy is already a very active player in the Mediterranean region, as it is a vital area in Italy’s security. I believe Italy will have the military and political power, and most likely also the willingness to be among the leading nations in implementing the findings of NATO 2030, if it can maintain or strengthen its position in the Alliance.

Az aszaszinok mint a ma ismert terrorszervezetek elődei

Kovács Márk Károly — 2022-02-17

Az aszaszinok kapcsán egy a középkorban működött titkos rend emléke jelenik meg, akik a nagy nyilvánosság előtt, kegyetlenül végezték ki célpontjaikat akár a saját életük feláldozásával is. A modern terrorizmus és a terrorizmus korszakokba sorolása, valamint a terrorizmus történetének vizsgálatakor azonban számos megosztó kérdés keletkezett. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy tekinthetők-e az aszaszinok a modern terrorizmushoz kapcsolható elődszervezetnek, vagy csak egy a középkorban működő terrorszervezet volt a történelemben. A problémafelvetést követően az aszaszin rend kialakulását, Hasan-i Sabbah tevékenységét és a rend módszereit mutatom be, amit követően az összegzésben megpróbálok választ adni a feltett kérdésre.

Egy magyar geopolitikai elmélet a két világháború között: a naturalizált szentkorona-eszme

Boda Mihály — 2022-02-17

A 19. században és a 20. század első felében több tudomány keretein belül is megfogalmaztak háborús vagy külpolitikai ideológiát. E tudományok közé tartozott a földrajz is, amely geopolitika címszó alatt járult hozzá a külpolitika formálásához. A korszak geopolitikai gondolkodásának komoly jelentősége volt a kiterjedt tengerparttal rendelkező országokban, de a szárazföldi országokban, így Magyarországon is. A magyar geopolitikai gondolkodásnak két nagy típusa alakult ki. Az egyik fő gondolkodási irány a magyar állam valós vagy vágyott természeti határaira épített, a másik pedig a magyar államnak a szomszédos kultúrák között elfoglalt határhelyzeti pozíciójára. Az alábbi tanulmány a természeti határokra építő elméletek egyik – a szentkorona-eszméhez is kapcsolódó – típusával foglalkozik.

Pető Andrea Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilas mozgalomban című könyvéről

Hornyák Veronika — 2022-02-17

Pető Andrea munkája a szerző kifejezésével élve egy, az „intim történelem” kategóriájába tartozó esemény, az 1944. október 15-én a budapesti Csengery utca 64. szám alatt elkövetett fosztogatás és mészárlás messzemenőleg tudományos, mégis regényesen olvasmányos elemzése.

A migrációs válság hatása társadalmunkra

Sztankai Krisztián — 2022-02-17

A népességvándorlás problémái a világ minden országában fennállnak. A jelenlegi menekültválság a migránsok és menekültek legnagyobb mozgását mutatja a II. világháború óta. A humanitárius migráció kezelése az egyik olyan terület, ahol jelentős előrelépés történt az egész EU-ra kiterjedő megközelítés kidolgozása során. Mivel a migráció egyre inkább érinti társadalmunkat, a fő probléma az, hogy miként lehet ezt szabályozni a pozitív hatás maximalizálása és a lehetséges negatív következmények minimalizálása érdekében.

Certain Connections between Cyber Operations, Artificial Intelligence and Operational Domains

Kralovánszky Kristóf — 2022-02-17

The relationship of operational domains with various systems based on artificial intelligence is becoming more profound and more diverse. The ability to influence decision-making mechanisms can pose serious risks that need to be identified and interpreted. Cyberspace is the carrier of artificial intelligence, but the latter as an operational domain has not yet been identified. The goal of this study is to examine certain relationships between cyberspace, artificial intelligence, and operational domains from a state-will enforcement perspective, using mostly qualitative tools, combined with quantitative elements. As a result, this paper finds the need to review defence doctrines from a cyber operational perspective and suggests addressing artificial intelligence in a much broader context, especially in the defence and military contexts.

A Magyar Honvédség haderőfejlesztési programjának 2020. évi törekvései

Váradi Gréta — 2022-02-17

Az elmúlt negyed század legátfogóbb fejlesztési programja a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. A tanulmány célja a 2020-as év haditechnikai beszerzéseinek és törekvéseinek bemutatása, valamint a Magyar Honvédség új szervezeti egységeinek ismertetése. A haditechnikai eszközök tekintetében a honvédség az elmúlt év során több olyan beszerzést valósított meg, amely a modernizálás alapkövét jelenti. A teljes körű modernizálásnak és az eddigi beszerzéseknek köszönhetően helyreállt a szállítókapacitás, újjáépült a forgószárnyas képesség, az ország visszanyerte oltalmazási képességét, valamint az ország védelmi képessége folyamatosan fejlődik, így egyre jelentősebben tud hozzájárulni az euroatlanti biztonság és az európai béke fenntartásához.

Kompetenciák és elvárások hatása a honvéd tisztjelöltek szervezeti szocializációs folyamatára

Barna Boglárka — 2022-02-17

A kompetencia fogalma sokrétű, azonban szerepe a hatékony munkavégzésben megkérdőjelezhetetlen. A terület kutatása több évtizedes múltra nyúlik vissza, ami változatos módszerek megalkotását és a fogalom definíciójának bővülését eredményezte. Jelen vizsgálat a kompetenciát a szervezeti szocializáció elemeként értelmezi. A kompetencia mint a szervezet–személy közti interakció egyik meghatározó tényezője hozzájárul az új belépők integrálásának sikeréhez. A vizsgálat feltáró jelleggel 18 kompetenciát ismertet, amelyek a Magyar Honvédség vezetői utánpótlását megcélzó személyi állomány körében megjelennek. Kiemel továbbá olyan, a szakmai kompetenciákon túlmutató munkavállalói igényeket, amelyek a speciális célcsoport sajátosságaiból fakadnak. A munkavállalói oldal vizsgálata rávilágít a letisztult, célcsoporthoz illesztett elvárások megfogalmazásának szükségességére, és felveti a jövőre nézve alternatív lehetőségek kidolgozásának igényét.

Az USA fölénye az űrversenyben 1.

Rezsneki Zsombor — 2022-02-17

Az Amerikai Egyesült Államok hegemóniája a világűrkutatásban ma még aligha megkérdőjelezhető, azonban számos helyen úgy vélik, hogy Oroszország és Kína is jelentős kihívó lehet. A téma tág vizsgálati területeire, valamint ezek mélységére tekintettel tanulmányomban a világűr kutatásának és hasznosításának képessége szempontjából hasonlítom össze az ebben vezető országokat. Ezen belül is főként az űripar számára kiemelten fontos ásványanyagok rendelkezésre állását, a már teljesített űrprogramokat – mint a technikai fejlettség legmagasabb szintjét –, valamint a jelenleg is működő kilövőállomásokat.

A Magyar Honvédség Covid-19- világjárvánnyal összefüggő munkahelyteremtése

Szerencsi Zsolt — 2022-02-17

2019-ben Kínából terjedt el a Covid-19-világjárvány, amelynek Magyarországon is meghatározó negatív gazdasági következményei lettek. A Kormány ebben a helyzetben meghirdette a Gazdasági Akciótervet, amelyhez a Magyar Honvédség munkahelyteremtéssel járult hozzá. Az újonnan létrehozott beosztásokba a pandémia idején munkahelyüket elvesztettek jelentkezhettek. Kevesebb, mint egy év alatt 1200 főt meghaladó létszámban csatlakoztak a Magyar Honvédséghez ideiglenes katonai szolgálatra.