Hadtudományi Szemle

A háború természetéről: a háború értelme

Boda Mihály — 2025-03-11

A háború természetének filozófiai vizsgálata kísérlet a háború meghatározásának megadására. A háború meghatározása Carl von Clausewitz (1780–1831) szerint magába foglalja a háború értelmének, az alkalmazott erőszak természetének és a háború átfogó jellegének a megadását. A háború értelme, a háború általános célja, Clausewitz és egy alapvetőnek tekinthető elképzelés szerint az államok vagy más, egymással a politikai hatalom birtoklása szempontjából egyenlő politikai egységek közötti vita rendezése. A háború értelmének azonban a hadtudomány történetében és a hadtörténelemben kialakultak más megközelítései is, amelyekben a háborúzó felek nem egyenlő félként vesznek részt. Ez a tanulmány a különböző, általános céllal rendelkező háborútípusokat mutatja be összehasonlító jelleggel.

A katonai vezetés transzformációja: a coup d’oeil relevanciája

Fazekas Ferenc — 2025-03-11

A katonai vezetés kulcsfontosságú kérdései az évezredek alatt keveset változtak: a hadseregek sikerének meghatározó eleme a megfelelő képességekkel rendelkező katonai vezető. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a hadtudomány klasszikus írói milyennek látták a jó hadvezért, milyen tulajdonságot tartottak a jó és rossz hadvezér közti különbségtételnek. Ez a 18–19. századra a kor szakírói, köztük Clausewitz által is említett coup d’oeil lett, azaz a helyes és gyors döntéshozatal képessége, amelyet koruk mai szemmel nézve kis kiterjedésű szárazföldi összecsapásai kontextusában értelmezve fogalmaztak meg. Be fogom mutatni azt, hogy ez a klasszikus coup d’oeil hogyan értelmezhető a modern műveleti környezet viszonyrendszerében, és felhívom a figyelmet a hagyományos mellett létező, más kompetenciákat kívánó digitális és multitér coup d’oeil létezésére, amely a jövőben az egyre jobban digitalizálódó hadseregekben mind nagyobb szerepet kaphat.

A litván függetlenségi háború

Juhász Barnabás — 2025-03-11

Noha az első világháborús pusztítások Litvánia területét kevésbé érintették, az ezzel együtt járó német megszállás már komoly terhet jelentett az itteni lakosság számára, a helyi politikai vezetőknek pedig folyamatosan a független államiság megteremtése és a megszállókkal való kollaboráció között kellett egyensúlyozniuk. A állami függetlenséget azonban nem adták ingyen senkinek, és akárcsak Kelet-Európa más területein, a világháború vége egyáltalán nem jelentette a harccselekmények befejeződését is, hanem inkább csak megsokszorozta a részt vevő frakciók számát. Jelen cikkemben ennek bemutatására teszek kísérletet.

The Location of the Battle of Hastings

Majorosi Ádám — 2025-03-11

In this essay, I tried to find the exact location of the Battle of Hastings. In the first part, I have examined the different theories about the location of the battle. After this, I have examined the different pieces of information in the chronicles and, with them, found the most probable place when it happened. Moreover, I used the events of another battle to strengthen my theory. Finally, I closed my essay with my conclusion.

Virális háború: Orosz-Ukrán háború a közösségi médián

Fábri Barbara

Napjainkat tagadhatatlanul egyetlen technikai fogalom szövi és határozza meg: a közösségi média. Azon kapjuk magunkat, hogy reggel először görgetjük a telefonunkat, és a Facebook-oldalon olvassuk a híreket, nem újságból – és nem közvetlenül a saját weboldalukon – vagy a TikTok For You oldalán. Ez a jelenség 2022. február 24-én lépett új szintre, amikor az első "hírek" az ukrajnai orosz invázióról nem újságcikk formájában jelentek meg, hanem képeken, videókon és beszámolókon keresztül, amelyekben szemtanúk, lakosok, sőt még tartalmat is közzétettek. katonai személyzet harcok közepette, különféle közösségi média platformokon. A háború egyszerre „vírusos lett”.
Mindeközben eddig arra utaltunk, hogy a közösségi média hasznos lehet modern társadalmunk számára, például vészhelyzeti reagálásban és társadalmi érdekképviseletben, de felhasználható rosszindulatú tevékenységre és bűncselekmények elkövetésére is, de abban a pillanatban bebizonyosodott, hogy a közösségi média a hadviselés új eszköze.
Végső soron az, ami a 21. század háborúit elválasztja a múltétól, az minden típusú média szerepe, különösen a közösségi média (SM), a valós idejű és közel valós idejű riportok interaktív „nézősporttá” változtatták a hadviselést. ” a polgárok számára; így a média a hadviselés és a modern harctér szerves részévé vált.
A kiadvány célja, hogy feltárja a közösségi média helyét a hibrid hadműveletekben, és bemutassa hatását a jelenlegi ukrajnai háborúra.

The SWOT Analysis of 3D Printing Capability in the Hungarian Defence Forces

Dénes Kálmán — 2025-03-11

The purpose of the research presented in the article is to conduct a SWOT analysis of additive manufacturing technology, with a special focus on 3D printing capabilities within the Hungarian Defence Forces. In the first part of the paper, we introduce the most dynamically evolving type of additive manufacturing processes today, 3D printing technology, along with its properties and potential applications. Following this, we outline the strategic goals and the advantages that enhance supply security, which support the legitimacy of 3D printing as a manufacturing process in the execution of military tasks. In the main part of the paper, we present the SWOT analysis of 3D printing technology used in logistical tasks, which, among other things, provides an opportunity to explore further applications of the manufacturing process, as well as to address and minimise potential risks associated with the manufacturing technology.

Milyen módon és mértékben kezelik a biztonsági stratégiák a korrupció kérdését?

Szabóné Gál Marianna — 2025-03-11

A cikk a korrupció és a biztonság összefüggéseit vizsgálja. Válaszokat keres arra a kérdésre, hogy miért jelent fenyegetést a korrupció egy nemzet vagy a nemzetközi közösség biztonságára. Áttekinti a legújabb tudományos eredményeket, így a korrupció legújabb megnyilvánulási formáit, kitér a stratégiai korrupció napjainkban alkalmazott formáira. Górcső alá veszi az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság biztonsági stratégiáját abból a szempontból, hogy figyelembe veszi-e a korrupciót mint biztonsági tényezőt, és tartalmaz-e korrupció elleni célkitűzéseket. Megtudhatjuk, hogy elszigetelten kezeli-e a két állam biztonsági stratégiája és antikorrupciós stratégiája a jelenséget, vagy érzékelhető-e a stratégiai területek összhangja.