Szerzői útmutatók

Szerzői útmutató

SZERZŐI INFORMÁCIÓS ADATLAP

KIADÓI ÚTMUTATÓ

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

A KÉZIRAT RÉSZEI

Címoldal • Szerző(k), szerkesztő(k), munkacím, alcím.

Tartalom • Világosan tükröznie kell a címhierarchiát, javasolt a fejezetek decimális számozása (1., 1.1., 1.1.1.).

Elő- és/vagy utószó • Szerkesztett művek esetében kötelező, egyéb művek esetében ajánlott.

Főszöveg • A főszöveg végleges formájának kialakításakor a következő szempontokra kell különös figyelmet fordítani.
Címrendszer Világosan tükrözze a könyv belső logikáját és legyen ekvivalens a tartalomjegyzékkel. Minden tartalmi egységnek címet kell adni, ezek legyenek kifejezők és rövidek. A kézirat a rész- és fejezetcímeken kívül legfeljebb három címfokozatot tartalmazhat (alfejezet-, szakasz-, pontcím).
Bekezdések Az új gondolat új bekezdésbe kerüljön. [Enter] használatával kérjük jelezni az új bekezdést. Kerüljük az egy-két mondatos, rövid bekezdéseket. A tabulátor és egyéb egyedi formázások használata mellőzendő, a kézirat a tördelés során nyeri el végleges formáját.
Kiemelések A kurziválás (italic, dőlt betűfajta) a leginkább ajánlott kiemelés. A fettelés (félkövér vagy kövér betűfajta) csak bizonyos könyvtípusokban (tankönyvek, jegyzetek, fogalommagyarázat esetén) alkalmazható. A kézirat nem tartalmazhat aláhúzott, ritkított vagy más módon formázott szöveget. Az idegen nyelven hivatkozott szavakat, szakkifejezéseket zárójelbe tesszük, és a tapadó írásjelekkel együtt dőlten szedjük.
Felsorolások A felsorolt pontokat, adatokat két szintig számozhatjuk, jelölhetjük betűvel, illetve használhatunk gondolatjelet vagy más tipográfiai jelet, de következetesen és a teljes kéziratban azonos módon. A számok után mindig pontot, a betűk után csak kerek zárójelet használunk.
Rövidítések A rövidítéseket első előforduláskor minden esetben fel kell oldani, azaz minden rövidíteni kívánt fogalom, jogszabály stb. esetében meg kell adni a megfeleltetést.
Idézetek (idézés) Idézetek esetén A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) az irányadó.
• Az idézeteket a kézirat nyelve szerinti idézőjellel jelöljük (magyar nyelven „idézet”).
• Idézeten belüli belső idézet jelölése: „idézet eleje »belső idézet« idézet vége.”
• Kiegészítés jelölése idézeten belül: „idézet[ben].”
• Az idézetek nem szedhetők dőlt betűvel, de a szerző által tett egyedi formázásokat jelölni kell (pl. Kiemelés – N. N.).
• Az idegen nyelvű idézeteket lehetőleg magyar fordításban kell szerepeltetni, vagy pedig az eredeti mellett magyar fordításban is meg kell adni.
Hivatkozások A jegyzetelés legyen formailag egységes és következetes, tartalmilag pontos. A Felhasznált irodalomban minden hivatkozásnak szerepelnie kell, és nem szerepelhet benne a főszövegben nem hivatkozott tétel. A felhasznált irodalmak jegyzéke a kézirat kötelező része. A Bibliográfiába felvehetünk minden, a mű szempontjából releváns művet, függetlenül attól, hogy hivatkoztunk-e rá a kéziratban. A szerző/szerkesztő felelős az általa közlésre beküldött mű eredetiségéért, az abban foglaltak tény- és jogszerűségéért, valamint a hivatkozottak pontosságáért.
Az alábbi két hivatkozási módszer valamelyikét kérjük kéziratonként egységesen alkalmazni:
1. Szövegközi zárójeles rövid (vezetéknév, évszám) hivatkozások és alfabetikus, évszámkiemelő irodalomjegyzék.
2. Rövid hivatkozások (vezetéknév, évszám) a lábjegyzetben és alfabetikus, évszámkiemelő irodalomjegyzék.
Indokolt esetben elfogadható a teljes címleírás alkalmazása a lábjegyzetben, de az irodalomjegyzék ekkor is alfabetikus, évszámkiemelő. A pontos formai és tartalmi leírás a Mellékletben található.
Személynevek helyesírása Személyeket először keresztnévvel és vezetéknévvel kell említeni, utána elegendő csak vezetéknévvel. Ügyeljünk a nevek helyes írására. A latin ábécét használó nyelveken szereplő neveket nem változtatjuk meg (pl. Vavro Hajdů, Kemal Kılıçdaroğlu, José Manuel Durão Barroso); a nem latin betűs neveket vagy az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa szerint írjuk át (Alekszandr Sz. Puskin, Ruholláh Homeini, Oszáma bin Láden, Joánisz Kapodísztriasz stb.), vagy pedig az adott nyelv magyar gyakorlata szerint (pl. japán: Sinzó Abe; kínai: Hszi Csin-ping; ógörög: Aiszkhülosz). A titulusokat nem tüntetjük fel.
Lábjegyzetek A lábjegyzetszám jellemzően a mondatrészt vagy mondatot záró írásjel mögé kerül. Lábjegyzetszámok közvetlenül egymás mellett nem állhatnak, még vesszővel elválasztva sem. Ha egy bekezdésben egymás utáni mondatokban ugyanannak a műnek ugyanarról az oldaláról, vagy ugyanarról a jogszabályhelyről stb. többször is szerepel idézet, csak az utolsó után kell megadni az idézetek helyét. A lábjegyzetek végén mindig pont van.

A főszöveg járulékos részei • Az alábbi járulékos részek alkalmazása opcionális: név- és/vagy tárgymutató, függelék, rövidítések jegyzéke, név- vagy fogalommagyarázat, szakkifejezések jegyzéke, illusztrációk jegyzéke, idegen nyelvű rezümé. Amennyiben mutatót is kíván a szerző a kötethez, azt kötelező a kézirattal együtt leadni.

Illusztrációk, táblázatok és ábrák • Illusztrációk, táblázatok, ábrák csak akkor használhatók, ha azok lényeges információt hordoznak. Az idegen nyelvű adatok magyarra fordítandók. Az ábrák és táblázatok megszerkesztése a szerző feladata, az illusztrációk a kézirathoz minőségrontó formázás nélkül, beazonosítható módon elnevezve külön mappában is mellékelendők. Más kiadványból átvett ábra közlését a szerzőnek kell engedélyeztetnie, és saját szövegében a forrást is pontosan meg kell jelölnie. Az információértékkel nem rendelkező, esetleg publikálásra alkalmatlan minőségű, illetve a bizonytalan forrású illusztrációk közlésétől a kiadó saját döntése alapján eltekinthet.

Karakterek
Idegen karakterek Ha a kéziratban idegen karakterek (görög, cirill, arab stb.) is szerepelnek, kérjük, hogy csak egy fontkészletet (pl. Times New Roman) használjanak.
Leggyakrabban használt karakterek:
idézőjel (nyitó és záró): Alt0132, Alt0148 „ ”
belső idézőjel (nyitó és záró): Alt0187, Alt0171 » «
harmadlagos idézőjel: Alt0146 ’
nagykötőjel: Alt0150 –
három pont: Alt0133 …
szorzás jele: Alt0215 ×

Borító • A borítóról a kiadó dönt.
Tartalmi összefoglaló Legfeljebb 1000 leütés terjedelmű ismertető a műről a könyv hátsó borítójára és a weboldalra.
Szerzői bemutatkozás (opcionális) Legfeljebb 300 leütés terjedelmű szakmai életrajz a könyv hátsó borítójára és a weboldalra.
Fotó a Szerzőről (opcionális) Jó minőségű digitális felvétel a könyv hátsó borítójára és a weboldalra.

A kézirat leadása • Elektronikus formátumban (doc vagy rtf) az Elektronikus Kérelmezési Rendszeren (ekr.ludovika.hu) keresztül. A megjelentetésről a Ludovika Kiadói Bizottság dönt, kizárólag a kész, szerzői részről lezártnak tekintett kézirat birtokában.

Melléklet
A HIVATKOZÁS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

* Megjegyzés: Az idegen központozás helyett a magyart kell használni, továbbá az idegen nyelvű művek bibliogáfiai leírásában szerep- lő kiegészítések, rövidítések (pl. szerk., ford., kiadás, dátum stb.) is magyar nyelven jelölendők. Könyvek esetében feltüntethető a kötet alcíme, de a sorozat, amelynek eleme, illetve az, hogy szöveggyűjtemény, fakszimile stb., nem. A kiadás számát csak indokolt esetben kell megadni. Teljesen általános linkeket – például egy szervezet honlapjának címét – szükségtelen megadni az irodalomjegyzékben. Korábban már hivatkozott műre történő visszautalás csak vezetéknév és évszám formátumban szere- pelhet, az i. m. (idézett mű) vagy az uo. (ugyanott) kerülendő. Amennyiben a szerző valamely intézmény, szervezet, csatorna stb., akkor sem a bibliográfiai leírásban, sem a rövid hivatkozásban nem használunk kiskapitális kiemelést.

Jogszabályok • Törvények esetében az első említésnél teljes elnevezéssel kell megadni, utána használható csak a száma, a rövid leírása vagy a bevett rövidítése. Rövidítés használatakor azt az első említés után zárójelben kell feltüntetni. Ügyeljünk a he- lyes írásra: a törvénykönyvek elnevezésének és rövidítésének csak a legelső betűje nagy (Polgári törvénykönyv, Ptk., Büntető törvénykönyv, Btk.), az Ekertv. nem Eker. tv. (az Eker. irányelv), valamint különbség van alkotmány (mint jogszabálytípus) és Alkotmány (mint konkrét jogszabály) között. Más országok törvényeit igyekezzünk magyarul, de az eredeti elnevezést is megadva hivatkozni. Rendeletek, utasítások, határozatok, döntések, ítéletek és jogesetek hivatkozásakor szintén a hivatalos formát kell használni, azonban ha a megnevezés túl hosszú, a főszövegben elég a rövid változata [például 28/2019. (III. 14.) ME határozat], és lábjegyzetben kell elhelyezni teljes formájában. Ügyelni kell a szóközökre és a megfelelő írásjelek használa- tára. A jogesetek elnevezését nem szedjük dőlt betűvel. Külföldi jogeseteknél a főszövegben először ki kell írni a két peres fél nevét tartalmazó rövid megnevezést (United States v. Virginia) – a pontos adatok lábjegyzetbe kerülnek –, a későbbiekben, ha egyértelmű, elegendő a bevett rövid megnevezés (Virginia-ügy).

Műszaki szövegek • A Magyar Szabványügyi Testület által megadott címet és formát használjuk. Mindig a tiszta, az európai és a nemzetközi szabványok hivatalos megjelölését használjuk. Ügyeljünk a jel, a hivatkozási szám, az alszabványszám, a kötetszám, a rész, a lapszám és a kiadás évének helyes feltüntetésére.