A béke érdekében folytatott vallásközi és államközi diskurzus, valamint a mediáció mint módszerek jelentősége a béketeremtésben és békefenntartásban

doi: 10.32563/hsz.2023.2.10

Absztrakt

Napjaink egyik meghatározó kihívása a béke és a stabilitás megteremtése, amely jelentős fejtörést okoz állami és egyházi szinten egyaránt. E cikk két olyan, a békefenntartáshoz és béketeremtéshez eszközként, kiegészítőként értékelhető módszer hasznossága mellett szeretne érvelni, amelyekhez szükséges a felek részéről egy bizonyos szintű nyitottság a kooperáció irányába: jelen cikk írója szerint az állam és az egyház kooperációja gyümölcsöző lehetne a konfliktusok és válsághelyzetek megelőzési szakaszában
párbeszéd formájában, valamint a konfliktus eszkalálódása után egy alternatív vitarendezési módszer, a mediáció alkalmazásával. A béke percepciójával kapcsolatos nézetek, valamint az e területhez köthető állami és egyházi feladatok ismertetése után a cikk fő része ezeknek a módszereknek a sajátosságaival foglalkozik, valamint azt igyekszik megvilágítani, hogy miért is lehetnek ezek hasznos módszerek egy olyan konfliktusokkal terhelt térségben, mint a MENA-övezet.

Kulcsszavak:

béke diskurzus mediáció MENA

Hivatkozások

Fischl Vilmos (2019): A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szerepe az üldözött keresztények megsegítésében. In Ujházi Lóránd – Kaló József – Petruska Ferenc: Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest: Háttér, 263–276.

Fischl Vilmos (2021): Az üldözött keresztények biztonsági helyzete – Hungary Helps Program. In Gőcze István: Az egyházak és a katonai erők előtt álló kihívások, az együttműködés lehetőségei. Budapest: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága, 21–30.

Fürjes Balázs (2012): Tárgyalások tervezése, Tárgyalástechnika. Tréning háttéranyag. Online: https://bit.ly/43iNiAt

Galtung, Johan (1969): Violence, Peace, and Peace Research. Journal of Peace Research, 6(3), 167–191. Online: https://doi.org/10.1177/002234336900600301

Greig, J. Michael – Diehl, Paul F. (2012):International mediation. Cambridge: Polity.

Harai Dénes (2019): Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban. In Resperger István – Ujházi Lóránd: A vallási elemek jelentősége napjaink fegyveres konfliktusaiban és biztonsági kihívásaiban. Budapest: Dialóg Campus, 193–201.

Kende István (1989): The History of Peace: Concept and Organizations from the Late Middle Ages to the 1870s. Journal of Peace Research, 26(3), 233–247. Online: https://doi.org/10.1177/0022343389026003002

Kis-Benedek József (2019): Vallási szélsőségek a MENA-országokban. Hadtudomány, 29(1–2), 61–73. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2019.29.1-2.61

Kovács István Vilmos (2012): Alternatív vitarendezés a nemzetközi gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle, 62(7–8), 130–142. Online: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/EPA00035_upsz_2012_07-08_130-142.pdf

Nagypál Szabolcs (2009): A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiai megalapozása az ökumenikus mozgalomban (1979–2004). Doktori értekezés. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Online: www.htk.ppke.hu/uploads/File/NagypalDoktori.pdf

Rostoványi Zsolt (2011): A Közel-Kelet története 1918–1991. Budapest: Kossuth.

Ruhe, Constantin (2021): Impeding Fatal Violence Through Third-Party Diplomacy: The Effect Of Mediation on Conflict Intensity. Journal of Peace Research, 58(4), 687–701. Online: https://doi.org/10.1177/0022343320930072

Shapira, Omer (2016): A Theory of Mediators’ Ethics: Foundations, Rationale, and Application. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781316534205

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.