The Importance of Interreligious and Interstate Discourse, and Mediation for Peace as Methods in Peacemaking and Peacekeeping
Copyright (c) 2023 Piróth Emese
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
One of the defining challenges of our days is the creation of peace and stability, which causes considerable confusion both at the state and church levels. This article intends to argue in favor of the usefulness of two methods that can be evaluated as tools and supplements for peacekeeping and peacemaking, and which require a certain level of openness on the part of the parties in the direction of cooperation: according to the author of this article, the cooperation of the state and the church could be fruitful in the prevention phase of conflicts and crisis situations in the form of dialogue, and after the escalation of the conflict, using an alternative dispute resolution method, mediation. After describing the views related to the perception of peace and the tasks of the state and the church on this field, the main part of the article deals with the characteristics of these methods and tries to shed light on why they can be useful in a conflict-burdened region such as the MENA region.
Keywords:
References
Fischl Vilmos (2019): A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szerepe az üldözött keresztények megsegítésében. In Ujházi Lóránd – Kaló József – Petruska Ferenc: Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019. Budapest: Háttér, 263–276.
Fischl Vilmos (2021): Az üldözött keresztények biztonsági helyzete – Hungary Helps Program. In Gőcze István: Az egyházak és a katonai erők előtt álló kihívások, az együttműködés lehetőségei. Budapest: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága, 21–30.
Fürjes Balázs (2012): Tárgyalások tervezése, Tárgyalástechnika. Tréning háttéranyag. Online: https://bit.ly/43iNiAt
Galtung, Johan (1969): Violence, Peace, and Peace Research. Journal of Peace Research, 6(3), 167–191. Online: https://doi.org/10.1177/002234336900600301
Greig, J. Michael – Diehl, Paul F. (2012):International mediation. Cambridge: Polity.
Harai Dénes (2019): Interkulturális és vallási különbségek a jelenkori konfliktusokban. In Resperger István – Ujházi Lóránd: A vallási elemek jelentősége napjaink fegyveres konfliktusaiban és biztonsági kihívásaiban. Budapest: Dialóg Campus, 193–201.
Kende István (1989): The History of Peace: Concept and Organizations from the Late Middle Ages to the 1870s. Journal of Peace Research, 26(3), 233–247. Online: https://doi.org/10.1177/0022343389026003002
Kis-Benedek József (2019): Vallási szélsőségek a MENA-országokban. Hadtudomány, 29(1–2), 61–73. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2019.29.1-2.61
Kovács István Vilmos (2012): Alternatív vitarendezés a nemzetközi gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle, 62(7–8), 130–142. Online: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00153/pdf/EPA00035_upsz_2012_07-08_130-142.pdf
Nagypál Szabolcs (2009): A vallásközi párbeszéd fundamentálteológiai megalapozása az ökumenikus mozgalomban (1979–2004). Doktori értekezés. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Online: www.htk.ppke.hu/uploads/File/NagypalDoktori.pdf
Rostoványi Zsolt (2011): A Közel-Kelet története 1918–1991. Budapest: Kossuth.
Ruhe, Constantin (2021): Impeding Fatal Violence Through Third-Party Diplomacy: The Effect Of Mediation on Conflict Intensity. Journal of Peace Research, 58(4), 687–701. Online: https://doi.org/10.1177/0022343320930072
Shapira, Omer (2016): A Theory of Mediators’ Ethics: Foundations, Rationale, and Application. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781316534205