Teljes szám
Alaptörvény
Bírói hatalmi ág az Alaptörvényben – a bírói függetlenség néhány aspektusáról
The part of the Constitution concerning courts has been changed several times in the last ten years. This paper does not concern all amendments, therefore, issues related to administrative justice are not discussed. In this study – bringing to the fore the viewpoint of judicial independence – we discuss some cases of public interest, in connection with which the Constitution has been amended. We are dealing with the possibility of relocation of cases, early retirement of judges, and the constitutional system for central administration of the courts. The second part of the study analyses some aspects of judicial independence from the perspective of the judge. We are presenting practical arguments with the aim of demonstrating that the rule of law prevails in jurisdiction.
" ["hu_HU"]=> string(1058) "Az Alaptörvény bíróságokat érintő része az elmúlt tíz év alatt többször módosult. A tanulmány nem érint minden változást, így nem tárgyai az elemzésnek a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos kérdések. E munkában a bírói függetlenség szempontját előtérbe helyezve mutatunk be néhány olyan – egykor közérdeklődésre számot tartott – ügyet, amellyel összefüggésben az Alaptörvény is módosult. Így foglalkozunk – a túlzott munkateher csökkentése és a jogviták észszerű határidőn belül történő elbírálása céljából létrehozott – ügyáthelyezés lehetőségével, továbbá a bírók korai nyugdíjazásával, valamint a bíróságok központi igazgatására létrehozott alkotmányos konstrukcióval. A tanulmány második része a bírói függetlenség egyes kérdéseit az ítélkező bíró szemszögéből elemzi. Nem titkolt célunk gyakorlati érveket felhozni a mellett, hogy az igazságszolgáltatás jogállami működését az elmúlt tíz évben nem érte csorba.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "A Branch of Judicial Power in the Basic Law – On Some Aspects of Judicial Independence" ["hu_HU"]=> string(92) "Bírói hatalmi ág az Alaptörvényben – a bírói függetlenség néhány aspektusáról" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Balogh Zsolt" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6997) ["email"]=> string(22) "olah.andrea@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5741) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Balogh" ["hu_HU"]=> string(6) "Balogh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(12) "Constitution" [1]=> string(12) "jurisdiction" [2]=> string(24) "branch of judicial power" [3]=> string(21) "judicial independence" [4]=> string(36) "central administration of the courts" [5]=> string(59) "maintaining the authority and impartiality of the judiciary" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "Alaptörvény" [1]=> string(22) "igazságszolgáltatás" [2]=> string(19) "bírói hatalmi ág" [3]=> string(22) "bírói függetlenség" [4]=> string(34) "bíróságok központi igazgatása" [5]=> string(37) "bíróságok tekintélyének védelme" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18175) ["id"]=> int(4458) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5741) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Amikor a bíró visszaél a függetlenségével Az önkényes/contra legem bírói döntések alkotmánybírósági megítélésének evolúciója
The constitutional complaint, introduced by the Fundamental Law, which is the option of constitutional review of judicial judgements, has repositioned the relationship of the Constitutional Court and the judicial branch. It has brought up new questions, like whether there are jurisdictional elements in the activity of the Constitutional Court, how do the internal control mechanism of judge-made jurisdiction and constitutional review relate to each other, or what can possibly be the right direction and content of constitutional review (“result” or “interpretation control”). To analyse these questions, the procedural fundamental right provides the framework, which is recognised in section (1) of Article XXVIII of the Fundamental Law. Its content has been made much more nuanced by a series of new elements introduced by the Constitutional Court recently. The question of the nature of contra legem and that of the arbitrary judicial decision stand in the centre of the investigation.
" ["hu_HU"]=> string(1013) "Az Alaptörvény által bevezetett alkotmányjogi panasz, a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatának lehetősége újradimenzionálta az Alkotmánybíróság és a bírói hatalmi ág viszonyát. Olyan új kérdéseket vetett fel, mint hogy vannak-e az Alkotmánybíróság tevékenységének igazságszolgáltatási elemei, a bírói igazságszolgáltatás belső kontrollmechanizmusának és az alkotmányossági felülvizsgálatnak az egymáshoz való viszonya, vagy éppen mi lehet az alkotmányossági felülvizsgálat helyes iránya és annak tartalma („eredmény-” vagy „jogértelmezéskontroll”). E kérdések elemzésének keretéül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert processzuális alapjog szolgál, amelynek tartalmát az alkotmánybírósági esetjog egy sor új elemmel gazdagította az elmúlt időszakban. A vizsgálat középpontjában tartalmi oldalról a contra legem, illetve az önkényes bírói döntés mibenlétének kérdése áll.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(97) "The Evolution of Constitutional Jurisdiction Concerning Arbitrary/Contra Legem Judicial Decisions" ["hu_HU"]=> string(98) "Az önkényes/contra legem bírói döntések alkotmánybírósági megítélésének evolúciója" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(39) "When the Judge Misuses His Independence" ["hu_HU"]=> string(47) "Amikor a bíró visszaél a függetlenségével" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(42) "Hörcherné Marosi Ildikó, Kováts Beáta" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#795 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6998) ["email"]=> string(22) "olah.andrea@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5742) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(18) "Hörcherné Marosi" ["hu_HU"]=> string(18) "Hörcherné Marosi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Ildikó" ["hu_HU"]=> string(7) "Ildikó" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(6999) ["email"]=> string(22) "olah.andrea@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5742) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kováts" ["hu_HU"]=> string(7) "Kováts" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Beáta" ["hu_HU"]=> string(6) "Beáta" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(24) "constitutional complaint" [1]=> string(21) "constitutional review" [2]=> string(46) "internal control mechanism of judicial justice" [3]=> string(31) "contra legem judicial decisions" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(21) "alkotmányjogi panasz" [1]=> string(34) "alkotmányossági felülvizsgálat" [2]=> string(58) "bírói igazságszolgáltatás belső kontrollmechanizmusa" [3]=> string(31) "contra legem bírói döntések" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18177) ["id"]=> int(4459) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5742) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A véleményszabadság alkotmányos védelme az Alaptörvény első évtizedében
The overview traces the changes in the Hungarian Constitutional Court’s jurisprudence in the context of freedom of expression under the now decadeold Fundamental Law, that is, in the light of the decisions adopted since 1 January 2012. It concludes that, despite some inconsistencies, significant progress has been made in defining the scope and limits of freedom of expression over the years under review. Public debates have remained widely protected, while human dignity has not been left defenceless. The courts have been given clear standards in a number of areas, in particular the protection of personality rights, and the case law has extended to issues such as press reports or the protection of image rights, which were previously excluded from the jurisdiction of the Constitutional Court.
" ["hu_HU"]=> string(813) "Az áttekintés a magyar Alkotmánybíróság véleményszabadsággal összefüggő gyakorlatának változásait követi nyomon az Alaptörvény hatálya alatt, azaz a 2012. január 1-je óta született határozatok fényében. Következtetése szerint a kisebb-nagyobb következetlenségek ellenére a vizsgált évek alatt jelentős előrelépés történt a véleményszabadság alkotmányos tartalmának meghatározásában. A közügyek vitái úgy maradtak széles körben szabadok, hogy közben az emberi méltóság sem maradt védtelen. A bíróságok több esetkör – elsősorban a személyiségi jogok védelme – tekintetében világos mércéket kaptak, és a gyakorlat olyan kérdéseket is érint, mint a híresztelés vagy a képmásvédelem, amelyekről korábban az AB nem szólhatott.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(108) "The Constitutional Protection of Freedom of Expression in the first Decade of the Fundamental Law of Hungary" ["hu_HU"]=> string(81) "A véleményszabadság alkotmányos védelme az Alaptörvény első évtizedében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Koltay András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#770 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7000) ["email"]=> string(24) "Koltay.Andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5743) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Koltay" ["hu_HU"]=> string(6) "Koltay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(21) "freedom of expression" [1]=> string(20) "freedom of the press" [2]=> string(35) "protection of reputation and honour" [3]=> string(7) "privacy" [4]=> string(11) "hate speech" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(20) "véleményszabadság" [1]=> string(16) "sajtószabadság" [2]=> string(31) "hírnév- és becsületvédelem" [3]=> string(20) "magánélet védelme" [4]=> string(17) "gyűlöletbeszéd" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#806 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18179) ["id"]=> int(4460) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5743) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az eljárási alapjogok és az eljárási alkotmányosság néhány kérdése az Alaptörvényben
The Fundamental Law introduced a significant change in the fundamental rights that set out the requirement of fair procedures. The novel, constitutional basis of fair administration is: “We hold that democracy is only possible where the State serves its citizens and handles their affairs in an equitable manner, without abuse and impartially.” Another fundamental right, the right to a fair trial, or the right to a court hearing in Hungary, which is closely related to this new fundamental right in its appearance in the constitutional norm, existed earlier, and it is related to the 1989 amendment to the Constitution. Of course, these two fundamental rights do not exhaust all the requirements set out in the constitutional norms in connection with the conduct of state (public authority) proceedings. The comprehensive framework and the source of these requirements is the rule of law requirement, the rule of law clause. In addition to the need for fairness deriving from human dignity (general freedom of action), in addition to the predictability of the rule of law clause, legality, proper exercise of rights and the right to a decision within a reasonable time, the democratic legitimacy of decision-making public authorities, majority decision-making and the principle of transparency can be deduced from the principle of democracy.
" ["hu_HU"]=> string(1450) "Az Alaptörvény jelentős változást hozott a tisztességes eljárások követelményét megfogalmazó alapjogokat illetően. A tisztességes hatósági ügyintézés újszerű, alaptörvényi alapja a „[v]alljuk hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”. Az ehhez, a tételes alkotmánynormában való megjelenésében új alapjoghoz rendkívül szorosan kapcsolódó másik alapjog, a tisztességes eljáráshoz való jog vagy más néven a bírói úthoz való alapjog magyarországi megjelenése korábbra tehető, az Alkotmány 1989-ben bekövetkezett módosításhoz kapcsolódik. Természetesen ez a két alapjog nem meríti ki mindazokat a követelményeket, amelyeket állami (közhatalmi) eljárások lefolytatása kapcsán az alkotmányjogi normák meghatároznak. E követelmények átfogó kerete, forrása a jogállamiság követelménye, a jogállam-klauzula. Az emberi méltóságból (az általános cselekvési szabadságból) levezethető tisztességre vonatkozó igény mellett a jogállam-klauzulából fakadó kiszámíthatóság, a törvényesség, a rendeltetésszerű joggyakorlás és az észszerű időn belül meghozott döntéshez való jog mellett a demokrácia elvéből levezethető a döntéshozó közhatalmi szervek demokratikus legitimációja, a többségi döntéshozatal és a transzparencia elve.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(100) "Some Issues of Procedural Fundamental Rights and Procedural Constitutionality in the Fundamental Law" ["hu_HU"]=> string(97) "Az eljárási alapjogok és az eljárási alkotmányosság néhány kérdése az Alaptörvényben" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Patyi András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7001) ["email"]=> string(23) "Patyi.Andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5744) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Patyi" ["hu_HU"]=> string(5) "Patyi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(15) "Fundamental Law" [1]=> string(15) "National Avowal" [2]=> string(29) "fundamental procedural rights" [3]=> string(45) "the right to a fair (official) administration" [4]=> string(25) "the right to a fair trial" [5]=> string(33) "legality of public administration" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "Alaptörvény" [1]=> string(18) "Nemzeti Hitvallás" [2]=> string(20) "eljárási alapjogok" [3]=> string(53) "tisztességes (hatósági) ügyintézéshez való jog" [4]=> string(48) "tisztességes bírósági eljáráshoz való jog" [5]=> string(31) "közigazgatás törvényessége" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#802 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18181) ["id"]=> int(4461) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5744) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében Kompromisszumok, identitás és jogfejlesztés
Constitutional jurisdiction has been a new element of the Hungarian legal system upon the democratic transition and soon it has gained a determinative role in shaping the legal system. The Fundamental Law has reduced the political impact of the institution by placing it closer to the judiciary. The jurisprudence of the last decade shows that the Constitutional Court continues to have a significant role in shaping the legal system – free speech cases or issues concerning environmental law could serve as examples. The practice of the Constitutional Court is characterised by searching for compromises and finding a balance between the protection of national identity and the cooperation in the European Union.
" ["hu_HU"]=> string(767) "Az alkotmánybíráskodás a rendszerváltozáskor előzmények nélkül jelent meg a magyar jogrendszerben és rövid idő alatt meghatározó jogalakító szerepre tett szert. Az Alaptörvény a politikától távolabb, az igazságszolgáltatáshoz közelebb hozta az intézményt. Ugyanakkor az elmúlt évtized gyakorlata is mutatja – például a szólásszabadság vagy az egészséges környezethez való jog tekintetében –, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is jelentős jogalakító szerepet tölt be. Az elmúlt évtized gyakorlatát az is jellemzi, hogy az Alkotmánybíróság kompromisszumokkal old fel kényes kérdéseket, és a nemzeti identitás védelme és az uniós együttműködés kötelezettsége között is egyensúlyt keres.
" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(43) "Compromises, Identity and Legal Development" ["hu_HU"]=> string(46) "Kompromisszumok, identitás és jogfejlesztés" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(73) "The New Role of Constitutional Justice in the Decade before the Basic Law" ["hu_HU"]=> string(75) "Az alkotmánybíráskodás új szerepe az Alaptörvény első évtizedében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Schanda Balázs" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7002) ["email"]=> string(26) "schanda.balazs@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5745) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Schanda" ["hu_HU"]=> string(7) "Schanda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(22) "constitutional justice" [1]=> string(23) "constitutional identity" [2]=> string(17) "legal development" [3]=> string(21) "freedom of expression" [4]=> string(17) "environmental law" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(23) "alkotmánybíráskodás" [1]=> string(23) "alkotmányos identitás" [2]=> string(14) "jogfejlesztés" [3]=> string(18) "szólásszabadság" [4]=> string(13) "környezetjog" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#807 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18183) ["id"]=> int(4462) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5745) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }“The new Fundamental Law of Hungary was born in a storm.” 3 In the storm of heavy legal and political sentiments. The debates surrounding the birth of the Fundamental Law would have been a natural consequence of any new constitution being born in a state that undertook such a task after EU accession (the first of the new Member States that joined in 2004). The Hungarian constitution-making, which started in 2010, was a sort of mini laboratory medium. We landed in the centre of the democracy-focused attention of some of the institutions of the European Union. In addition, we have seen that almost all significant international organisations (UN, Council of Europe) considered that they should form an opinion on the Hungarian Fundamental Law.
" ["hu_HU"]=> string(803) "„Magyarország új Alaptörvénye viharban született.” 2 Jogi és politikai szenvedélyek viharában. Az Alaptörvény születését övező viták természetes következményei lettek volna bármely olyan új alkotmánynak, amely olyan államban születik, amely az EU-csatlakozást követően (a 2004-ben újonnan csatlakozott tagállamok közül elsőként) vállalkozik ilyen feladatra. A 2010-ben megindult magyar alkotmányozás egyfajta minilaboratóriumi közeg volt. Az Európai Unió egyes intézményeinek, demokrácia-központú figyelmének a középpontjába kerültünk. Ezenfelül, Magyarország esetében azt láthattuk, hogy szinte valamennyi jelentős nemzetközi szervezet (ENSZ, Európa Tanács) úgy vélte, hogy véleményt kell formálniuk a magyar Alaptörvényről.
" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(54) "The Dilemmas of Constitution-making – After 10 Years" ["hu_HU"]=> string(48) "Az alkotmányozás dilemmái – 10 év múltán" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Trócsányi László" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7003) ["email"]=> string(22) "olah.andrea@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5746) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(11) "Trócsányi" ["hu_HU"]=> string(11) "Trócsányi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(12) { [0]=> string(19) "constitution-making" [1]=> string(27) "international organisations" [2]=> string(9) "criticism" [3]=> string(15) "Fundamental Law" [4]=> string(17) "Venice Commission" [5]=> string(14) "European Union" [6]=> string(19) "European Commission" [7]=> string(19) "European Parliament" [8]=> string(9) "democracy" [9]=> string(23) "historical constitution" [10]=> string(24) "constitutional amendment" [11]=> string(25) "constitution-making power" } ["hu_HU"]=> array(12) { [0]=> string(15) "alkotmányozás" [1]=> string(23) "nemzetközi szervezetek" [2]=> string(7) "kritika" [3]=> string(13) "Alaptörvény" [4]=> string(19) "Velencei Bizottság" [5]=> string(14) "Európai Unió" [6]=> string(19) "Európai Bizottság" [7]=> string(18) "Európai Parlament" [8]=> string(11) "demokrácia" [9]=> string(22) "történeti alkotmány" [10]=> string(22) "alkotmánymódosítás" [11]=> string(22) "alkotmányozó hatalom" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#811 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18185) ["id"]=> int(4463) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5746) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az Alaptörvény jelentősége Magyarország szuverenitásának védelmében
At the beginning of the 21st century, the world order based on sovereignty traced back to the Peace of Westphalia faces a serious and long-term challenge summed up as globalisation. This is not only a matter of political theory, but at least as much a matter of constitutional law. The power exercised by the state and the way in which it is exercised are also complicated within the
framework of the European Union. It is important, therefore, that Hungary emphasises, where it has power, that is, within its own state, that it does not have Hungarian constitutionality because it is recognised by an international institution created of its own will, or at least with its consent, but because there has been a Hungarian constitutionality for a long time. Without state sovereignty,
only institutional authority remains, the constitution and constitutionality fade away. The Fundamental Law serves as a strong tool against this. Constitutional identity, the normative connection of today’s constitutionality with the historical constitutionality that accompanies the existence of Hungary as a state, and the Holy Crown, which embodies the continuity of the constitutional state, are tools that are suitable for the protection of sovereignty.
A 21. század elején a vesztfáliai békére visszavezethető szuverenitáson alapuló világrendet a globalizáció néven összefoglalt komoly és hosszú kihívás éri. Ez nem kizárólag politikaelméleti kérdés, hanem legalább ennyire alkotmányjogi is. Az állam által gyakorolt hatalom és a hatalom gyakorlásának módja az Európai Unió keretei között is bonyolult. Lényeges ezért, hogy Magyarország ott, ahol hatalma van, vagyis saját állami keretei között hangsúlyozza, hogy nem azért van magyar alkotmányosság, mert azt egy, az akaratából létrejött, vagy legalábbis hozzájárulásával működő nemzetközi intézmény elismeri, hanem azért van magyar alkotmányosság, mert korábban is volt. Állami szuverenitás nélkül csak intézményi autoritás marad, az alkotmány és az alkotmányosság elenyészik. Ez ellen szolgál erős eszközül az Alaptörvény. Az alkotmányos identitás, a mai alkotmányosság normatív
összekapcsolása a Magyarország állami létét végigkísérő történeti alkotmányossággal és az alkotmányos állami folytonosságot megtestesítő Szent Koronával olyan eszközök, amelyek alkalmasak a szuverenitás védelmére.
Tanulmányok
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok
The European Convention on Human Rights has been in force for 70 years, which also defines the scope of the human rights discussed there. The circumstances, content and importance of the Convention have been discussed by a number of sources, leaving no doubt as to the historic moment at which a regional appearance was needed two years after a similar UN document, with greater emphasis on human rights on the continent that was and remained most directly affected during that period.
" ["hu_HU"]=> string(619) "Az Emberi Jogok Európai Egyezményét 70 éve fogadták el, ami egyben meghatározza azt is, milyen tárgyi kört fognak át az ott tárgyalt emberi jogok. Az Egyezmény létrejöttének körülményeit, tartalmát és fontosságát számos forrás tárgyalja, nem hagyva kétséget afelől, milyen történelmi pillanatban, történelmi alapokra építve volt szükség két évvel az ENSZ hasonló dokumentumát követően a regionális megjelenésre is, nagyobb hangsúlyt adva az emberi jogok kérdésének azon a kontinensen, amelyik a legközvetlenebbül volt és maradt abban az időszakban is érintett.
" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "The European Convention on Human Rights, the Social Charter and Environmental Rights" ["hu_HU"]=> string(80) "Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Szociális Karta és a környezeti jogok" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Bándi Gyula" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7005) ["email"]=> string(23) "bandi.gyula@jak.ppke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5748) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bándi" ["hu_HU"]=> string(6) "Bándi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Gyula" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(35) "European Convention on Human Rights" [1]=> string(11) "environment" [2]=> string(20) "environmental rights" [3]=> string(14) "social charter" [4]=> string(8) "case law" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(33) "Emberi Jogok Európai Egyezménye" [1]=> string(18) "környezetvédelem" [2]=> string(17) "környezeti jogok" [3]=> string(16) "Szociális Karta" [4]=> string(42) "bírói joggyakorlat – környezeti jogok" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18189) ["id"]=> int(4465) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5748) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A környezeti jogok értelmezése az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogok körében
The present study deals with environmental rights, especially the right to a healthy environment within the rights included into the celebrated European Convention on Human Rights (at its 70th anniversary) and within the practice of the European Court of Human Rights. This article analyses those explicitly recognised rights of the Convention which are interpreted as the frames of the (explicitly non-recognised) individual environmental rights.
" ["hu_HU"]=> string(424) "Jelen tanulmány a környezeti jogok, elsősorban az egészséges környezethez való jog kérdésével foglalkozik az idei évben 70 esztendős Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogok kapcsán, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. A tanulmány számba veszi, hogy mely nevesített emberi jogok értelmezésében nyertek elismerést az egyének számára biztosított környezeti jogok.
" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(96) "Interpretation of Environmental Rights within the Practice of the European Court of Human Rights" ["hu_HU"]=> string(97) "A környezeti jogok értelmezése az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt jogok körében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Kecskés Gábor" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#789 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7006) ["email"]=> string(18) "kecskesg@ga.sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5749) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Kecskés" ["hu_HU"]=> string(8) "Kecskés" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(17) "derivative rights" [1]=> string(13) "right to life" [2]=> string(21) "right to a fair trial" [3]=> string(44) "right to respect for private and family life" [4]=> string(22) "margin of appreciation" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "szelvényjog" [1]=> string(18) "élethez való jog" [2]=> string(38) "tisztességes tárgyaláshoz való jog" [3]=> string(62) "magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog" [4]=> string(24) "mérlegelési szabadság" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#773 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18191) ["id"]=> int(4466) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5749) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Recenzió
Választójog, választási rendszerek és népszavazások a közjog és a politika határán Recenzió a Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről (szerk. Téglási András) című kötetről
The volume, covering eight studies, discusses the various segments of suffrage, electoral systems and referendum; in addition to the Hungarian legal regulations, it also touches upon the German and Slovak electoral systems. The analyses, mostly from the point of view of law and to a lesser extent from the point of view of political science, place great emphasis on outlining the domestic and international experiences, regulatory models, challenges and dilemmas related to the topic.
" ["hu_HU"]=> string(492) "A nyolc tanulmányt felölelő kötet a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás különböző szegmenseit tárgyalja, a magyar szabályozáson kívül a német és a szlovák választási rendszert is érintve. A nagyobb részben jogtudományi, kisebb részben pedig politikatudományi szempontú elemzések nagy hangsúlyt fektetnek a témakörrel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok, szabályozási modellek, kihívások és dilemmák bemutatására.
" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "Review of the Book Entitled Studies on the Current Issues of Suffrage, Electoral Systems and Referendum (ed. by Téglási András)" ["hu_HU"]=> string(157) "Recenzió a Tanulmányok a választójog, a választási rendszerek és a népszavazás aktuális kérdéseiről (szerk. Téglási András) című kötetről" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "Suffrage, Electoral Systems and Referendum at the Border of Public Law and Politics:" ["hu_HU"]=> string(93) "Választójog, választási rendszerek és népszavazások a közjog és a politika határán" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Horváth Attila" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(7007) ["email"]=> string(24) "horvathattila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(5750) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Horváth" ["hu_HU"]=> string(8) "Horváth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(8) "suffrage" [1]=> string(16) "electoral system" [2]=> string(19) "electoral procedure" [3]=> string(10) "referendum" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(13) "választójog" [1]=> string(23) "választási rendszerek" [2]=> string(22) "választási eljárás" [3]=> string(13) "népszavazás" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#767 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(18193) ["id"]=> int(4467) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(5750) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }