Many philosophers have already undertaken the task of presenting the negative and positive characteristics of political liberty. Isaiah Berlin’s famous lecture on two concept of liberty (1958) had a huge impact on the history of political thinking. I do not want to propose anything else than the interpretation of great political paradigms – the theories of Hobbes, Machiavelli, Rousseau and Constant – from Berlin’s viewpoint. While unravelling such a dualist pattern of political action, I will argue for the importance of communitarian responsibility which, in my opinion, has almost no place especially in this dichotomy.
" ["hu_HU"]=> string(693) "A politikai szabadság negatív és pozitív fogalmának bemutatására sokan vállalkoztak már. Isaiah Berlin híres 1958-aselőadása a szabadság két fogalmáról óriási hatást gyakorolt a politikai gondolkodás történetére. Én sem vállalkozom másra, mint a politikai gondolkodás nagy paradigmáinak – Hobbes, Machiavelli, Rousseau és Constant elméleteinek – értelmezésére Berlin szempontjai alapján. Miközben megpróbálom felfejteni a politikai cselekvés ilyen kettős mintázatát, egyben a közösségi felelősségvállalás fontossága mellett is szeretnék érvelni, amelyre nézetem szerint az említett megkülönböztetés kevés lehetőséget hagy.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "The Meaning of Political Liberty According to Isaiah Berlin" ["hu_HU"]=> string(53) "A szabadság politikai értelme Isaiah Berlin szerint" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1034) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(732) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Gájer" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(20) "politikai szabadság" [1]=> string(20) "politikai cselekvés" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(17) "political liberty" [1]=> string(16) "political action" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4352) ["id"]=> int(261) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(732) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Szempontok a UN CRPD hazai végrehajtásához, különös tekintettel az egyezmény 19. cikkére (a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és közösségbe való befogadáshoz való joga) II.
The Hungarian ratification of the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities (hereinafter: CRPD) dates back to 2007. The aim of this study is to examine how far the implementation of the legal requirements and the political message of the CRPD has come over the past decade, with a special focus on a specific key article of the convention (Article 19 “Living independently and being included in the community”). In this article, as the second part of the study, the author gives a detailed analysis of the indicators of the implementation of Article 19 of the CRPD. First, the author assesses the concept of independent living with personal assistance underlined by Article 19 based on a theoretical approach, providing an international prospective, as well. Second, the domestic implementation of independent living with personal assistance is described. Third, the achievements of the process of deinstitutionalisation in Hungary is assessed.
" ["hu_HU"]=> string(970) "Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét (a továbbiakban: CRPD). E tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan haladt előre az elmúlt évtizedben hazánkban a CRPD jogi követelményrendszerének átültetése és politikai üzenetének átvétele, különös tekintettel az egyezmény egyik kulcsjelentőségű cikkére (19. cikk „Önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz való jog”). E cikk – mint a tanulmány második része – részletesen elemzi a CRPD 19. cikk átültetésének indikátorait. Elsőként a szerző a 19. cikk fókuszába helyezett úgynevezett támogatott életvitel elméleti megközelítését elemzi (nemzetközi kitekintést is adva), majd a támogatott életvitel hazai megvalósulásának kezdeteit mutatja be. Végül a magyarországi intézménytelenítési folyamat eddigi eredményeit értékeli.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(173) "Some Aspects of the Implementation of the UN CRPD in Hungary, with a Special Focus on Article 19 (“Living independently and being included in the community”) – Part II" ["hu_HU"]=> string(200) "Szempontok a UN CRPD hazai végrehajtásához, különös tekintettel az egyezmény 19. cikkére (a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és közösségbe való befogadáshoz való joga) II." } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1036) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(734) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Halmos" ["hu_HU"]=> string(6) "Halmos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szilvia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szilvia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(7) "UN CRPD" [1]=> string(22) "fogyatékos személyek" [2]=> string(73) "Önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz való jog" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(7) "UN CRPD" [1]=> string(25) "Persons with Disabilities" [2]=> string(56) "Living independently and being included in the community" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4359) ["id"]=> int(262) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(734) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Részvétel és demokrácia – Az athéni és a kortárs demokrácia kapcsolata és különbségei
The concept and idea of democracy precedes contemporary democracy and can offer valuable theoretical insights for political theory of our time. Classical democratic experience can be an appropriate starting point for theorisation, evaluation and, eventually, reconceptualization of democracy in a time of crisis. Our main questions are about the probable theoretical relationship between classical and modern democracy. The paper discusses methodological problems and the theoretical moments of the classical/ modern relation. Thus, the first methodological part deals with the foundations of a history-based theorisation, which is specified according to its main traits and tenets: participation and direct access to political power. The second part of the paper discusses these specificities and treats them as possible foundations for a deeper understanding and even reinterpretation of a current type of democracy.
" ["hu_HU"]=> string(1180) "A demokrácia fogalma és eszméje létezett már a kortárs demokráciát megelőzően is, de fontos belátásokkal szolgálhat a kortárs politikaelméleti gondolkodás számára is. A klasszikus demokráciatapasztalat megfelelő elméletalkotási kiindulópont lehet egy olyan időszakban, amikor egyre több szó esik a demokrácia válságáról, és ennek során terítékre kerül a demokrácia újraértékelése, sőt elméleti újragondolása. Ebben a tanulmányban e munka előfeltételeiről, elsősorban az elméletalkotás módszertani jellegű problémáiról, valamint a klasszikus és a modern közötti viszony néhány kérdéséről lesz szó. A szöveg első, metodológiai részében a történeti alapú elméletalkotással foglalkozom, amelyet a klasszikus demokrácia legfontosabb tulajdonságai alapján szűkítek tovább: a részvétel és a hatalomhoz való közvetlen állampolgári hozzáférés elve alapján. A tanulmány második fele e klasszikus demokráciaspecifikus jellemzőket azt feltételezve igyekszik tárgyalni, hogy azok a kortárs demokrácia mélyebb megértéséhez, továbbá újraértelmezéséhez is hozzájárulhatnak.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(91) "Participation and Democracy: Similarities and Differences of Classical and Modern Democracy" ["hu_HU"]=> string(99) "Részvétel és demokrácia – Az athéni és a kortárs demokrácia kapcsolata és különbségei" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1103) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1073) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Horváth" ["hu_HU"]=> string(8) "Horváth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szilvia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szilvia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(11) "demokrácia" [1]=> string(16) "politikaelmélet" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(9) "democracy" [1]=> string(16) "political theory" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4486) ["id"]=> int(306) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1073) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study is based on the intention of better understanding and describing the institutions that fill the gap between national minorities and state bodies. Roma are far less integrated into society than other national minorities, so we also examine how to bridge the communication gap between Roma citizens and the Hungarian state with civil institutions.
" ["hu_HU"]=> string(459) "Jelen tanulmány hátterében a nemzetiségek és az állami szervek közti űrt kitöltő civil intézmények jobb megismerésének, leírásának és kiváltképpen megértésének jobbító szándéka áll. Mivel a romák sokkal kevésbé integrálódtak a társadalomba, mint más nemzetiségek, azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehet áthidalni a roma állampolgárok és a magyar állam közti kommunikációs szakadékot a civil intézményekkel.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "NGOs of National Minorities in Hungary and Their Relations with State Bodies" ["hu_HU"]=> string(80) "A hazai nemzetiségi civil szervezetek és azok kapcsolata az állami szervekkel" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#796 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5824) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1063) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Móré" ["hu_HU"]=> string(6) "Móré" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Sándor" ["hu_HU"]=> string(7) "Sándor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(6) "romák" [1]=> string(15) "integrálódtak" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(4) "Roma" [1]=> string(10) "integrated" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#773 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4472) ["id"]=> int(299) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1063) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study discusses the various theories of nationalism, and the relations between the theory of nationalism and the nation state. The idea of nationalism places the nation at the centre of interest. Nationalism has proved to be an ideology that can be used in everyday life throughout the centuries; in terms of its practical importance, it has gained a strong reputation and has stimulated the struggle for nation states’ establishment. Putting the focus on the nation’s territorial component was the most important consequence of the historical process that created the nation state: by implication, the spatial separation of political units from one another has taken place, as a result of which – in the name of national sovereignty – they have made the power of the state almost unlimited. However, from the last quarter of the twentieth century, those perceptions that suggest that globalization takes away the meaning of sovereignty in the classical sense have intensified, as a result of which, nationalism also becomes an ancient ‘dogma’ under the aegis of a multicultural society.
" ["hu_HU"]=> string(1169) "A tanulmány a nacionalizmuselméleteket, valamint a nacionalizmus eszméje és a nemzetállam közötti összefüggéseket tárgyalja. A nacionalizmus eszméje a nemzetet állítja az érdeklődés középpontjába. A nacionalizmus az évszázadok folyamán a „mindennapokban” is érvényesülni képes ideológiának bizonyult: gyakorlati jelentőségét nézve komoly reputációra tett szert, és serkentőleg hatott a nemzetállamok létrejöttéért folytatott küzdelemre. A nemzetállamot létrehozó történelmi folyamat legfontosabb következménye a nemzet területi összetevőjének fókuszba helyezése volt: ennek folyományaként megtörtént a politikai egységek egymástól térben történő elválasztása, amelynek eredményeként a nemzeti szuverenitás nevében szinte korlátlanná tették az állam hatalmát. A 20. század utolsó negyedétől kezdődően azonban felerősödtek azok a meglátások, amelyek szerint a globalizáció elszámolja a szuverenitás klasszikus értelemben vett jelentéstartalmát, amelynek eredményeként multikulturális társadalom égisze alatt a nacionalizmus is ódivatú „dogmává” válik.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(49) "Nationalism and Nationalist Concepts of the State" ["hu_HU"]=> string(50) "A nacionalizmus és a nacionalista államfelfogás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5825) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1065) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Pongrácz" ["hu_HU"]=> string(9) "Pongrácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Alex" ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(13) "nacionalizmus" [1]=> string(12) "nemzetállam" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(11) "Nationalism" [1]=> string(12) "nation state" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4474) ["id"]=> int(300) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1065) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study presents the process of the Welsh national revival, the development of the national movement, the characteristics of local nationalism and its focus on the Welsh Party, Plaid Cymru. The article reviews the party’s twentieth century history from its founding in 1925 until nowadays. The study follows the political development of Plaid Cymru and its changing affiliation to the devolution in the UK, as well as the electoral results of the party. The study also examines the period between 2007–2011, when Plaid Cymru was a coalition member of the Welsh Government.
" ["hu_HU"]=> string(657) "A tanulmány bemutatja walesi nemzeti ébredés és nemzeti mozgalom fejlődésének folyamatát, a helyi nacionalizmus jellemzőit, vizsgálati fókuszában pedig a walesi párt, a Plaid Cymru áll. A cikk áttekinti a párt 20. századi történetét az 1925-ösalapítástól egészen a 2010-esévekig. A tanulmány végig követi a Plaid Cymru politikai fejlődését, és változó viszonyát az Egyesült Királyságban zajló hatalomlebontáshoz (devolúcióhoz), továbbá ismerteti a párt választási eredményeire is. Külön figyelmet fordít a 2007 és 2011 közötti időszakra, amikor a párt a walesi kormány koalíciós tagja volt.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(56) "The History of the Welsh Nationalism and the Plaid Cymru" ["hu_HU"]=> string(55) "A walesi nemzeti mozgalom és a Plaid Cymru története" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#804 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1096) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1066) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Máté Csaba" ["hu_HU"]=> string(12) "Máté Csaba" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(16) "nemzeti mozgalom" [1]=> string(11) "Plaid Cymru" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(17) "national movement" [1]=> string(11) "Plaid Cymru" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#798 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4476) ["id"]=> int(301) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1066) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Újabb módosítás a szentszéki struktúrában: a vatikáni Államtitkárság harmadik szekciója
The structure of the Holy See is not static, but – reflecting to the challenges, and so that the Church can perform a more effective salvation intermediary role – it is a body of constantly modified offices. The restructuring of the Curia is not merely an aesthetic measure, but it always touches upon the very essence, as it is always done in order to pass the Gospel more perfectly. Since being elected, Pope Francis has paid particular attention to the more effective operation of the Roman Curia, for which he has made significant changes in the structure of the Curia and its legislative frameworks. On the 31st of August, 2016 Pope Francis proclaimed motu proprio, Humanam progressionem, in which he decided to integrate four pontifical councils, and to establish a new Holy See office – the Dicastery for Promoting Integral Human Development. At Christmas 2016, the Pope spoke before prominent representatives of the Roman Curia, about the principles and the causes of the Curia reform. Recently, the Pope made changes in the leader body of the Apostolic Holy See: the Holy See Secretariat of State. Reflecting to the changed political and security background in the subordination of the first section of the Secretariat of State, he formed an autonomous section from the Delegate for Pontifical Representations, responsible for matters relating to the staff who work in the diplomatic service, and so the third independent ‘foot’ of the Secretariat of State was formed. In this study I am introducing the Holy See Secretariat of State, its operational limits, aim and role, structure and possible causes of establishing the third section.
" ["hu_HU"]=> string(1709) "A szentszéki struktúra nem statikus, hanem a kihívásokra reflektálva, és az egyház üdvösségközvetítő feladatának eredményesebb végrehajtása érdekében folyamatosan módosított hivatalok összessége. A kúria átszervezése nem pusztán esztétikai intézkedés, hanem mindig a lényeget érinti, hiszen az evangélium tökéletesebb átadásának érdekében történik. Ferenc pápa megválasztása óta kitüntetett figyelmet szentelt a Római Kúria eredményesebb működésének. Ennek érdekében jelentős módosításokat eszközölt a kúria struktúrájában és a szabályozó joganyagban. 2016. augusztus 31‑én kihirdette
a Humanam progressionem kezdetű motu propriot, amellyel négy pápai tanács összevonásáról és egy új szentszéki hivatal a „Dikasztérium az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában” létrehozásáról rendelkezett. 2016 karácsonyán a pápa a Római Kúria prominens képviselői előtt mondott beszédjében pedig a kúriareform általános alapelveiről és okairól beszélt. Legújabban az Apostoli Szentszék csúcsszervén, a Szentszéki Államtitkárságon eszközölt módosításokat. A megváltozott politikai és biztonsági
környezetre reflektálva eddig az Államtitkárság első szekciójának alárendeltségében, a szentszéki diplomaták személyügyi kérdéseiért felelős „delegátusi hivatalból” önálló szekciót alakított ki, amellyel így létrejött az Államtitkárság harmadik, önálló lába. Ebben a tanulmányban bemutatom a szentszéki Államtitkárságot, annak működési keretét, célját és felépítését, illetve a harmadik szekció felállításának vélhető okait.
Between 15 September and 30 November 2018, the adjudicating and nonlitigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: the right to personal security [Article IV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to freedom of peaceful assembly [Article VIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the State’s task to ensure the conditions for the freedom to receive and impart information as is necessary in a democratic society [Article IX, paragraph (2) of the Fundamental Law of Hungary], the right to have one’s affairs handled fairly by the authorities [Article XXIV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary] and the right to a fair trial [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary].
" ["hu_HU"]=> string(813) "Between 15 September and 30 November 2018, the adjudicating and nonlitigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: the right to personal security [Article IV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to freedom of peaceful assembly [Article VIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the State’s task to ensure the conditions for the freedom to receive and impart information as is necessary in a democratic society [Article IX, paragraph (2) of the Fundamental Law of Hungary], the right to have one’s affairs handled fairly by the authorities [Article XXIV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary] and the right to a fair trial [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary].
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "Fundamental Rights Cases of the Curia of Hungary between 15 September and 30 November 2018" ["hu_HU"]=> string(24) "A Kúria gyakorlatából" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#812 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1098) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1068) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Berkes" ["hu_HU"]=> string(6) "Berkes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bálint" ["hu_HU"]=> string(7) "Bálint" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(6) "Kúria" [1]=> string(13) "Alaptörvény" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(5) "Curia" [1]=> string(18) "fundamental rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#806 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4480) ["id"]=> int(303) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1068) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetés a munka világában való kivételes megengedhetőségének problematikája az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatában
The Equal Treatment in Employment and Occupation Directive (Directive 2000/78/EC) prohibits discrimination at the workplace resulting from a difference of treatment on grounds of religion. Nevertheless, the Directive makes it possible for the Member States to provide that a difference of treatment on grounds of religion does not amount to discrimination where, by reason of the nature of the particular occupational activities concerned or of the context in which they are carried out, a characteristic of belonging to a religion constitutes a genuine and determining occupational requirement, provided that the objective of allowing the difference of treatment is legitimate and the requirement is proportionate. In two recent German preliminary ruling cases (Cases C-414/16 Egenberger and C-68/17 IR) the Court was asked to check whether a church can require under the
Directive an employee or a candidate either to be affiliated to that church or to act with loyalty to the ethos of the latter. In particular, the Court was to examine whether the case law of the German Constitutional Court, which allows the German courts
to carry out a mere plausibility test in order to establish whether the arguments invoked by a church as an employer to justify a difference of treatment on grounds of religion are well founded, was compatible with the Directive. By its judgments in those cases, [Judgments of 17 April 2018 (C-414/16) and 11 September 2018 (C-68/18)] the Court ruled that the judicial control of compliance with the provisions of the Directive relating to the occupational requirements that may justify a difference of treatment on grounds of religion cannot be limited to a review of plausibility but should amount to an effective judicial review.
A munka világában az egyenlő bánásmód biztosításáról szóló irányelv1 tiltja a vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés során. Az irányelv azonban lehetővé teszi a tagállamoknak az arról való rendelkezést, hogy a valláson alapuló eltérő bánásmód nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, amennyiben egy meghatározott foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltételrendszere miatt a munkavállaló egy adott valláshoz való tartozásából következő valamely jellemző valódi és meghatározó foglalkozási követelménynek minősül, feltéve, hogy az eltérő bánásmód megengedését igazoló célkitűzés törvényes, a kérdéses követelmény pedig arányos. Két, a közelmúltban Németországból érkezett előzetes döntéshozatal iránti ügyben2 annak megvizsgálására kérték fel a bíróságot, hogy az irányelvnek a foglalkozási követelményekre vonatkozó említett rendelkezése alapján valamely egyház mint munkáltató megkövetelheti-e az általa fenntartott intézmények munkavállalóitól vagy az ezen intézményeknél állást kereső személyektől, hogy tagjai legyenek a szóban forgó egyháznak, illetve hogy tiszteletben tartsanak bizonyos, a kérdéses egyház dogmái által szabályozott erkölcsi-magatartási előírásokat. Ezzel összefüggésben a bíróságnak különösen azzal a kérdéssel kapcsolatban kellett véleményt nyilvánítania, hogy összhangban van-e az irányelvvel a német alkotmánybíróság azon ítélkezési gyakorlata, amely szerint az egyház mint munkáltató által a vallási alapon történő eltérő bánásmód igazolásaként felhozott érvek megalapozottságának vizsgálata során a német bíróságok csupán ezen érvek hihetőségét értékelhetik. Az említett ügyekben meghozott ítéleteiben3 a bíróság kimondta, hogy az irányelv a foglalkozási követelményekre vonatkozó rendelkezései tiszteletben tartásának bíróság általi vizsgálata nem korlátozódhat az érintett egyház által a vallási alapon történő eltérő bánásmód igazolására felhozott érvek hihetőségének értékelésére, hanem annak a hatékony bírósági felülvizsgálat elérhetőségét kell biztosítania.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(157) "The Question of Exceptional Admissibility of a Difference of Treatment at the Workplace on Grounds of Religion in the Latest Case Law of the Court of Justice" ["hu_HU"]=> string(205) "A vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetés a munka világában való kivételes megengedhetőségének problematikája az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatában" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#816 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1099) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1069) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Lehóczki" ["hu_HU"]=> string(9) "Lehóczki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(32) "hátrányos megkülönböztetés" [1]=> string(7) "vallás" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(23) "Difference of Treatment" [1]=> string(8) "religion" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#810 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4482) ["id"]=> int(304) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1069) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2018. október 1-jeés december 31-e között
The Constitutional Court (hereinafter: CC) made 91 decisions in the fourth quarter of 2018. From these, 28 decisions were on the merits, meanwhile 63 were rejections on formal grounds. In the competences of posterior norm control and concrete norm control based judicial initiative the CC has annulled five legal regulations, in three cases it declared ban on the application of the law and it declared four times legislative omission. The mostly practiced competence of the CC is still the constitutional complaint procedure. In its competence, the Court annulled eight judicial decisions, it established in one case a constitutional requirement and declared one legislative omission. The Article summarises seven significant decisions of the CC from the last quarter of the year. The Court annulled the regulation allowing the disproportionate increase of noise pollution regarding the Formula-1 race [CC decision 17/2018. (X. 10.)]. The Court declared the unconstitutionality of a rule that permitted a disadvantageous retroactive modification of scholarship contracts of officers of the armed forces [CC decision 3331/2018. (X. 26.) AB]. The Court ruled that with regard to debating public affairs, the boundaries of the freedom of expression and of the press are set wider [CC decision 3348/2018. (XI. 12.) AB]. In the decision 19/2018. (XI. 12.) AB the CC annulled certain provisions on the national security clearing of prosecutors. The CC ruled that in case of reviewing the disability allowances, only real physical improvement can be taken into account when classifying a person in a better conditioned grade of disability [Decision no. 21/2018. (XI. 14.) AB]. The CC established that in a procedure related to the wrongful removal of a child, the ordinary court should use all the tools of evidence offered by the parties in the interest of clearly verifying the interests of the minor [CC decision 3375/2018. (XII. 5.) AB]. In the decision 24/2018. (XII. 28.) AB the CC established that due to the principle of fair trial, in the final judgement of a procedure at an ordinary court all of the elements of the contingent claims shall be examined on the merits by any of the judicial fora.
" ["hu_HU"]=> string(2565) "Az Alkotmánybíróság 2018 negyedik negyedévében 91 döntést hozott, amelyek közül 28 érdemi határozat, míg 63 visszautasító végzés volt. Utólagos normakontroll eljárásban és bírói indítvány alapján az AB öt jogszabályt semmisített meg, három esetben mondott ki alkalmazási tilalmat és négy esetben állapított meg jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló laptörvényellenességet. Az Alkotmánybíróság legtöbbet gyakorolt hatásköre továbbra is az alkotmányjogipanasz- eljárás. Ebben a hatáskörében eljárva nyolc bírói döntést semmisített meg, egy alkalommal mondott ki alkotmányos követelményt, egy esetben állapított meg jogalkotói mulasztást. A cikk hét fontosabb döntést foglal össze a vizsgált időszakból. A 17/2018. (X. 10.) AB határozat a Forma–1 versenypályán lévő zajterheléssel kapcsolatos ügyben kimondja, hogy a zajterhelés aránytalan növelését megengedő szabályozás alaptörvény-ellenes. A 3331/2018. (X. 26.) AB határozat szerint Alaptörvénybe ütközik a honvéd tisztek ösztöndíj-szerződésekben meghatározott szolgálatteljesítési időtartamának egyoldalú, a tisztre nézve hátrányos módosítását megengedő szabályozás a visszaható hatályú jogalkotás tilalma miatt. A szólásszabadság szempontjából fontos 3348/2018. (XI. 12.) AB határozatában megállapította, hogy a közügyek vitája kapcsán szélesebbek a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határai. A 19/2018. (XI. 12.) AB határozat szerint az ügyészségi nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony biztonsági kockázat ellenére történő fenntartásához szükséges támpontok hiánya alaptörvény-ellenes. A szociális jogok szempontjából kiemelendő 21/2018. (XI. 14.) AB határozat alapján a rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor a jogosultak állapotjavulásán az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó kedvező változást kell érteni. A gyermekek jogai védelme kapcsán kiemelendő 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat megállapította, hogy a gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni, hogy egyértelműen megállapítható legyen a kiskorú gyermekek érdeke. A tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából releváns 24/2018. (XII. 28.) AB határozat szerint a bíróságok kötelesek a kereseti kérelmek valamennyi elemének érdemi vizsgálatára.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "Significant Decisions of the Constitutional Court between 1 October and 31 December" ["hu_HU"]=> string(90) "Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2018. október 1-jeés december 31-e között" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#821 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1100) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1070) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#813 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1101) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1070) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Németh" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Ágnes" ["hu_HU"]=> string(6) "Ágnes" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(20) "Alkotmánybíróság" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(20) "Constitutional Court" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#818 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4488) ["id"]=> int(307) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1070) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }