A nacionalizmus és a nacionalista államfelfogás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány a nacionalizmuselméleteket, valamint a nacionalizmus eszméje és a nemzetállam közötti összefüggéseket tárgyalja. A nacionalizmus eszméje a nemzetet állítja az érdeklődés középpontjába. A nacionalizmus az évszázadok folyamán a „mindennapokban” is érvényesülni képes ideológiának bizonyult: gyakorlati jelentőségét nézve komoly reputációra tett szert, és serkentőleg hatott a nemzetállamok létrejöttéért folytatott küzdelemre. A nemzetállamot létrehozó történelmi folyamat legfontosabb következménye a nemzet területi összetevőjének fókuszba helyezése volt: ennek folyományaként megtörtént a politikai egységek egymástól térben történő elválasztása, amelynek eredményeként a nemzeti szuverenitás nevében szinte korlátlanná tették az állam hatalmát. A 20. század utolsó negyedétől kezdődően azonban felerősödtek azok a meglátások, amelyek szerint a globalizáció elszámolja a szuverenitás klasszikus értelemben vett jelentéstartalmát, amelynek eredményeként multikulturális társadalom égisze alatt a nacionalizmus is ódivatú „dogmává” válik.