Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2018. október 1-jeés december 31-e között

Absztrakt

Az Alkotmánybíróság 2018 negyedik negyedévében 91 döntést hozott, amelyek közül 28 érdemi határozat, míg 63 visszautasító végzés volt. Utólagos normakontroll eljárásban és bírói indítvány alapján az AB öt jogszabályt semmisített meg, három esetben mondott ki alkalmazási tilalmat és négy esetben állapított meg jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló  laptörvényellenességet. Az Alkotmánybíróság legtöbbet gyakorolt hatásköre továbbra is az alkotmányjogipanasz- eljárás. Ebben a hatáskörében eljárva nyolc bírói döntést semmisített meg, egy alkalommal mondott ki alkotmányos követelményt, egy esetben állapított meg jogalkotói mulasztást. A cikk hét fontosabb döntést foglal össze a vizsgált időszakból. A 17/2018. (X. 10.) AB határozat a Forma–1 versenypályán lévő zajterheléssel kapcsolatos ügyben kimondja, hogy a zajterhelés aránytalan növelését megengedő szabályozás alaptörvény-ellenes. A 3331/2018. (X. 26.) AB határozat szerint Alaptörvénybe ütközik a honvéd tisztek ösztöndíj-szerződésekben meghatározott szolgálatteljesítési időtartamának egyoldalú, a tisztre nézve hátrányos módosítását megengedő szabályozás a visszaható hatályú jogalkotás tilalma miatt. A szólásszabadság szempontjából fontos 3348/2018. (XI. 12.) AB határozatában megállapította, hogy a közügyek vitája kapcsán szélesebbek a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határai. A 19/2018. (XI. 12.) AB határozat szerint az ügyészségi nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony biztonsági kockázat ellenére történő fenntartásához szükséges támpontok hiánya alaptörvény-ellenes. A szociális jogok szempontjából kiemelendő 21/2018. (XI. 14.) AB határozat alapján a rokkantsági ellátások felülvizsgálatakor a jogosultak állapotjavulásán az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó kedvező változást kell érteni. A gyermekek jogai védelme kapcsán kiemelendő 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat megállapította, hogy a gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni, hogy egyértelműen megállapítható legyen a kiskorú gyermekek érdeke. A tisztességes eljáráshoz való jog szempontjából releváns 24/2018. (XII. 28.) AB határozat szerint a bíróságok kötelesek a kereseti kérelmek valamennyi elemének érdemi vizsgálatára.